Olykor illendő levelet írni. Anyámnak, apámnak, a húgomnak, és a bátyámnak, aki szorgosan készül az esküvőjére. hihetetlen, hogy már csak szűk két hónap, és Anna is beáll a Payne-ek hosszú sorába. Pont valamelyoik nap gondolkoztam el azon, hogy ha apám minden gyerekének csak két gyereke születik, akkor minimum tizennyolc unokája lesz. Persze ehhez még hozzájöhet az igen fiatal és igen termékenynek meg vagyonéhesnek kinéző szőke barbie-ja, aki valószínűleg ha veszélyben érzi a pozícióját, teherbe fog esni. Már most látom a csodás végkifejletet.
Szóval a sok levéllel a kezemben érkezem meg a bűzbarlangba. Nem is értem, hogy miért nincs ez a hely takarítva. Mindig, miután itt járok, még órákig elkísér ez a szag, és ez nagyon nem jó. Van, hogy kénytelen vagyok átöltözni, így bemagyarázva az agyamnak, hogy már nem kell éreznem azt, ami talán már nincs is ott.
- Helló Lilla.
Elhaladok a lány mellett, célirányosan megközelítve unott képű baglyomat. Esküszöm, hogy olyan, mint aki éppen aludni készül, de nem kishaver, most el kell menned egy hosszú útra. A zsebembe csúsztatom a kezem, hogy némi bagolycsemegét adjak neki, és igen, pont ettől leszek gyanús. Szerintem a föld leglustább baglya az enyém, hiszen amikor csak tudja, elkerüli, hogy dolgoznia kelljen. Amikor pedig csemegét kap, tudja, hogy hosszú műszakja lesz. Rákötöm hát a lábára a leveleket, ő pedig egy megvetőnek mondható pillantást követően felrepül. Sajnálom, de hát ezért "fizetem".
- Senkit se láttam még mosolyogni ezen a helyen.
Jegyzem meg grimaszolva, miközben visszasétálok mellé. Remélem, hogy nála se tart sokáig, és rájön, hogy inkább menjünk ki. Különben is, minek olvas el egy fecnit itt bent? Tuti valami titkos szerelmi cucc, amit a lányok mindig olyan véresen komolyan vesznek.
Szóval a sok levéllel a kezemben érkezem meg a bűzbarlangba. Nem is értem, hogy miért nincs ez a hely takarítva. Mindig, miután itt járok, még órákig elkísér ez a szag, és ez nagyon nem jó. Van, hogy kénytelen vagyok átöltözni, így bemagyarázva az agyamnak, hogy már nem kell éreznem azt, ami talán már nincs is ott.
- Helló Lilla.
Elhaladok a lány mellett, célirányosan megközelítve unott képű baglyomat. Esküszöm, hogy olyan, mint aki éppen aludni készül, de nem kishaver, most el kell menned egy hosszú útra. A zsebembe csúsztatom a kezem, hogy némi bagolycsemegét adjak neki, és igen, pont ettől leszek gyanús. Szerintem a föld leglustább baglya az enyém, hiszen amikor csak tudja, elkerüli, hogy dolgoznia kelljen. Amikor pedig csemegét kap, tudja, hogy hosszú műszakja lesz. Rákötöm hát a lábára a leveleket, ő pedig egy megvetőnek mondható pillantást követően felrepül. Sajnálom, de hát ezért "fizetem".
- Senkit se láttam még mosolyogni ezen a helyen.
Jegyzem meg grimaszolva, miközben visszasétálok mellé. Remélem, hogy nála se tart sokáig, és rájön, hogy inkább menjünk ki. Különben is, minek olvas el egy fecnit itt bent? Tuti valami titkos szerelmi cucc, amit a lányok mindig olyan véresen komolyan vesznek.