37. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Ne feledjétek! Péntek 15:00 óráig várjuk a cserediákos multipályázatokat. 10 tény és tiéd a meglepetés kari. Wink
Bogolyfalva - Szécsi Dominik összes RPG hozzászólása (50 darab)

Oldalak: [1] 2 » Le
Szécsi Dominik
Prefektus Eridon, DÖK elnökhelyettes, Ötödikes diák



RPG hsz: 484
Összes hsz: 567
Írta: 2023. október 1. 22:23 Ugrás a poszthoz

Benedek

Csak egy hátizsákot hozott otthonról magával, ami a tértágító bűbájnak hála sokkal több dolgot tudott tárolni, mint azt el lehetett képzelni. Így persze jóval nehezebb is volt az a terepmintás hátizsák, amit egyébként a faterjától kapott még fiatalabb korában. A kicsit már kopottas tatyó még épp, hogy ki tudta szolgálni az igényeket, de Dominik már a vonaton ülve is azon gondolkodott, hogy nem ártana majd egy újat beszereznie, mielőtt ennek még leszakad a vállpántja.
A jól ismert megálló közeledett, időben felkelt és kikászálódott a zsúfolt vagonból, ahol sajnos nem ült ismerős. Leugorva a vonatról, nehézkesen vonta hátára a táskát, aztán megindult előre, s még bosszankodott is, hogy mennyire rohadt nehéz a cucca. Ilyenkor jöttek volna jól a Markovits tesók, mert több kéz ugye többet bír, át is passzolta volna nekik a holmit. Átsétálva az állomás épületén egy pillanatra elvonta a figyelmét egy lány, így történt meg, hogy majdnem felbukkot valakiben, s ahogy előre pillantott, meglátta a pár évvel fiatalabbnak tűnő srácot. - Bocs haver, nem akartalak fellökni - kért elnézést. - Te is a Bagolykőbe? - kérdezett rá, hisz nem sűrűn kolbászoltak erre fiatalok az évnyitó előtt.


Szécsi Dominik
Prefektus Eridon, DÖK elnökhelyettes, Ötödikes diák



RPG hsz: 484
Összes hsz: 567
Írta: 2023. október 2. 17:21 Ugrás a poszthoz

Benedek

Még egy mosoly is járt az elnézést kérés mellé, nehogy már azt higgye a gyerek, hogy Dominik egy surmó, aki csak felrúgja az elsősöket. Nem jellemző rá, hogy bántsa a kisebbeket,  ez most egy egész véletlen történés volt, amiben szerencsére nem sérült meg senki és semmi.  - Volt egy ilyen megérzésem - nem volt nehéz erre gondolnia, látva, hogy a kölyök is felpakolt. Közben oldalra pillantott, hogy megint felmérje a jó csajt, de az addigra kámforrá vált, viszont maradt neki az új iskolatárs.  - Aha, oda. Ha gondolod, mehetünk együtt, aztán mesélek pár dolgot a suliról, ha érdekel- ajánlotta fel a segítségét, eszébe jutott az, amikor még ő volt kis seggdugasz elsős, akkor is jól jöttek az infók. - Üdv, Szécsi Dominik, eridon, negyedik évfolyam - kezet is rázott a sráccal, aztán megigazgatta hátán a hátizsákot, ami egy kicsit kezdett kényelmetlenné válni a nehéz súly miatt.
- Ebbe az irányba kell elindulni.  Mit tudsz amúgy a suliról, ősök meséltek róla? - kíváncsi volt, hogy vajon a gyerek szülei is ide jártak-e, hogy egyáltalán varázslók-e, mert bizony akadtak olyan diákok is, akik számára ez az egész varázsvilág egy új dolog volt.
Szécsi Dominik
Prefektus Eridon, DÖK elnökhelyettes, Ötödikes diák



RPG hsz: 484
Összes hsz: 567
Írta: 2023. október 3. 18:17 Ugrás a poszthoz

Benedek

- Akkor gyere, ne akadj le a jó csaj miatt - jegyezte meg csak úgy mellékesen, mintha Beni lett volna az, aki fixírozza azt a lányt, és nem is ő. Közben elhagyták a vasútállomás épületét, ahonnét már látszott a falu, pontosabban inkább város, amit sokan csak a megszokás végett hívtak még falunak.
- Aha, az vagyok - mondta büszkén, szerette a házát és nem is ment volna át másikba, legfeljebb meghívásra egy-egy alkalom erejéig. Azon elmosolyodott, hogy a kölyök is oda akart kerülni, egy kicsit saját magát látta benne, hisz anno még ő is ilyen lelkesnek tűnt az évnyitó előtt. Manapság már inkább unta ezeket a rendezvényeket, de legalább Bogival el tudták ütni az időt.
- Egyébként, ha az akarsz lenni, akkor se stresszelj rá, és ne görcsölj, mert a bot meg fogja érezni. Csak légy pozitív, koncentrálj az eridonra, és oda fogsz kerülni, higgy nekem - kacsintott baráti bátorításként, ezzel kicsit motiválva a fiatal srácot, akivel maguk mögött hagyták a peront és lassan kiértek a gyalogosok által közkedvelt járdára.
- Ugyan, a faterod szerintem nem úgy értette, hogy veletek nem jó az élete. Gondolom, hogy itt szedte fel a muterod, aztán azért tartja a legjobb éveinek, és ha belegondolsz, akkor emiatt vagytok ti, szóval végül is, azért örül ennek, mert így lettetek ti is - úgy érezte, hogy kell egy kis biztatást adnia a gyereknek, nehogy már az első napon már padlón legyen valami szülői baromságtól.
- Mondhatjuk. Nekem a nagyszüleim mindkét oldalról aranyvérűek, apám és anyám azonban sajnos kvibli, meg a bátyám is. Egy kicsit olyan, mintha mind a ketten átok alatt lennének, kész csoda, hogy én nem lettem az. Emiatt nem igazán tartjuk a kapcsolatot velük, ez mondjuk apám faszsága…pardon, csúnya szavakat ne jegyezd meg, mert tarkón váglak. Szóval ja, van ezen kívül is kötődésem, lenne, de mivel sosem jártunk össze, így eléggé el vagyok távolodva a nagyszülőktől, meg úgy az aranyvérűek életvitelétől is - megvonta a vállait, különösképp nem szégyellte azt, hogy nem élnek úgy, mint ahogyan az elvárható lenne egy normál aranyvérű családtól. Neki teljesen természetes volt az a közeg, amiben felnőtt, hogy az apja katona, az anyja meg tanárnő, ez így volt jó.
- Unokanővéred van? - kíváncsiskodott, hátha akad valami rokonlány a kastélyban, aki Benihez köthető. Közben épp az egyik házhoz közeledtek, ahol a tulajdonos kutyái veszett vadak szoktak lenni és veszélyeztetik a környezetüket.
- Ne ijedj meg, de …- ahogy ezt kimondta, és odaléptek, a két rottweiler máris habzó szájjal ugrott neki a kerítésnek, s vicsorogva próbálták elérni a két srácot haragos ugatásuk közepette.
Szécsi Dominik
Prefektus Eridon, DÖK elnökhelyettes, Ötödikes diák



RPG hsz: 484
Összes hsz: 567
Írta: 2023. október 25. 14:39 Ugrás a poszthoz

Laca

Egy dolgot utált nagyon, ha a cipőjének talpába kavics szökött és az kezdte nyomni a talpát. Márpedig most ez történt, már az út felénél érezte, hogy egy apró dög felpattant, de eleinte csak a lábfejét kaparászta. Ezzel nem is volt problémája, csak aztán a kavics utat tört magának, és bekúszott a talpa alá. Még jó, hogy végre elértek a stéghez, így az első dolga az volt, hogy ledobta magát, és lehúzta baljáról a cipőt, s megpróbálta fellelni azt a pofátlan keménykedőt.
- Nem tudom, eléggé elfoglalt a faterja. De hé, mi van, miért én kérdezzem meg? Csak nem félsz Bogitól? - kíváncsian vigyorgott a srácra, mondjuk nem lepte volna meg, ha a srác igent nyög ki, mert Boglárkának volt egy-két nagyon is rémisztő kifejezése, amitől még néha napján maga Dominik is haptákba vágta magát. - Vagy tetszik? - itt még inkább vigyorgott, mert ez lehetett a második ok, amiért Laca kerülhette a Bogival való társalgást.
Közben sikerült megtisztítania a cipőt az idegen betolakodótól, visszahelyezte lábfejét a kényelmes cipőbe, s ő maga is elkezdett kipakolni mindent is, ami a horgászathoz kell. Egy tértágító bűbájjal megáldott hátizsákból húzta elő a csalikészletet, a horgászbotot, a merítőhálót és a kényelmes kempingszéket. Ezek mellé még egy üveg üdítő, szendvics és egy-egy üveg sör is párosult. Utóbbiakat egy fogadáson nyerte egy végzőstől, azóta árválkodtak a ládájában, s jobbnak látta, ha lehozza, még mielőtt ennek is lejár a szavatossága.
- Jaja, sajtos-sonkás szenya ubival, majonézzel. Bogi csinálta - tette hozzá, csak hogy Laca tudja, kit kell majd szidni, ha rosszul sikerült a falat. Azt meg már nem tette hozzá, hogyan is tett szert a szendvicsekre.
- Sört is hoztam, valami külföldi cucc, le fog járni. Meg van bent málnaszörp - sorolta, hogy mi minden került a szatyorba, közben letérdelt és elkezdte a horgászbotját összeszerelni.
- Az attól függ, ha csak pecázni akarsz, akkor elég a horogra egy kis kukorica, belógatod, és figyeled azt a kis színes pöcköt. Ha megrántja, már húzhatod is ki. Ha rendes halat akarsz fogni és nem ilyen kis szarokat, akkor használd a másik botot. Annál egy ilyen keveréket kell rátapasztanod és jó erővel elhajítani, hogy minél messzebbre repüljön. Utána szintén csak figyelni kell, de nem árt, ha kitámasztod, mert órákig is eltarthat - mesélte, miközben mutatta Lacának a keveréket, ami kukoricadarából és némi aromából állt, amit a halak imádnak. - Látod? Ilyen gombócokat kell gyúrni, kb. ekkorát. De előtte beetetem őket, mielőtt kidobjuk, hidd el, jönni fognak, mint maci a mézre. - vigyorgott.
- Egyébként mi a helyzet? Te is jössz majd a Halloween bulira? - egyelőre nem tudta, hogy hányan mennek az eridonból, ő még gondolkodott azon, hogy menjen-e. Nem volt jelmeze és úgy tudta, hogy oda kötelező abban menni.
Utoljára módosította:Szécsi Dominik, 2023. október 25. 14:39
Szécsi Dominik
Prefektus Eridon, DÖK elnökhelyettes, Ötödikes diák



RPG hsz: 484
Összes hsz: 567
Írta: 2023. október 25. 15:44 Ugrás a poszthoz

Benedek

- Áh semmi - legyintett, mert már nem volt kit megmutatni a fiatal fiúnak, amilyen gyorsan jött az a lány, ugyanolyan gyorsan már el is tűnt, valószínűleg felszállt az éppen elrobogó vonatra.
- Segítsek? - nem volt benne biztos, hogy a kölyök minden holmiját elbírja, így felajánlotta a segítségét, de csak egyszer, nem volt olyan forma, aki ráerőltetné magát bármilyen szinten is másokra.
- Jó arc mindenki, és nem, mindenki nem bátor, van aki szimplán csak ökör és akkor is belevág a dolgokba, ha előre látszik, hogy nem lesz annak jó vége. De alapvetően igen, tény hogy elég sokan vagyunk bátrabbak, de ez nem kritérium - megvonta a vállait, nem volt biztos abban, hogy ez mindenkire jellemző is lenne, az eridon nem csak erről szólt. Mindenesetre, ha valaki bátor, az már egy plusz pont.
- Pedig de, minden rezdülést megérez, és ha szenya napot akar tartani, akkor lehet hogy oda oszt, ahová nem szeretnéd. Szóval tényleg ne görcsölj, és ne arra koncentrálj, hogy hová nem akarsz kerülni, hanem inkább arra, hogy hová akarsz, így akkor nem kavarod össze a fát sem - utalt ezzel a botra, mintha oly nagy szakértő lenne, pedig nem volt az. Amikor ide került, Benihez hasonlóan ő is parázott attól, hogy hová is kerül majd, végül aztán valahogy csak sikerült bejutnia a pirosok közé, nem mintha a kék vagy a zöld nem állna jól neki.
Menet közben Domi megtudott pár dolgot a srácról, bólogatott , hogy érti, majd ő is mesélt egy kicsit, persze nem túl izgalmas téma volt a családja.
- A kvibliség miatt, rettentően zavarja, hogy a család egy része tud varázsolni, szerintem ez ilyen komplexus lehet, érted - próbálta magyarázni, közben még mutogatott is. - Azt sem akarta, hogy ide jöjjek tanulni, szerintem még én is zavarom őt - vallotta be, de inkább legyintett is, hanyagolni akarta ezt a témát, ezért is érdeklődött inkább a másik kuzinjai felől.
- Oda nem, de a bálra ki tudja - vigyorgott, tulajdonképp nem akart ő semmit, de ha netán lett volna Beninek nővére, aki még csinos is, azt nem bánta volna, ha a fiú bemutatja a lánynak. Közben elértek a veszedelmes kerítéshez is, s bár próbálta figyelmeztetni a fiatal srácot, az úgy ahogy kell, majd a gatyájába csokizott. Dominik ezen hangosan felnevetett, aztán vállon veregette a kölyköt. - Nem mondod? Nem is látszik rajtad - nevetett tovább. - Na amúgy ezt a csúnya dumát felejtsd el, mert bent a kastélyban szappannal fogják kimosni a szádat. Kedves bá nagyon szigorú - felhívta a fiatal gyerek figyelmét arra, hogy jobb, ha nem mindenki előtt beszél ennyire szabadon.
- Szerintem ha éjszaka kell az erdőbe kimennünk, az már rég rossz. Láttál már akromantulát? - kíváncsian vonta fel a szemöldökét, nem akarta ráhozni a frászt Benire, de azok például előfordulhattak az erdőben.
- Közeledünk - jegyezte meg közben, s már a távolból látszott a kastély.
- Egyébként tényleg nem kell paráznod, legyél ilyen nyitott és akkor hamar találsz majd magadnak társaságot. Vannak elsősök, de nyugodtan fordulhatsz hozzánk is. Ha elakadnál, akkor nem csak a prefektus segíthet, viszont jobb, ha az ő szavukra figyelsz, mert ők adhatnak neked büntetést, ha nem tartod be a szabályokat. Szóval ha valakit prefektusi jelvénnyel látsz, jobb, ha figyelsz - adott egy tanácsot, miközben megunta hátán cipelni a táskát, s a pálcája segítségével lebegtetni kezdte azt. - A varázslat előnyei - vigyorgott.
- Hobbid van? Sportolsz? Kviddicseztél már?
      
Szécsi Dominik
Prefektus Eridon, DÖK elnökhelyettes, Ötödikes diák



RPG hsz: 484
Összes hsz: 567
Írta: 2023. október 29. 19:22 Ugrás a poszthoz

Benedek

Végig hallgatta az ifjú titán biztató szavait, de nem reagált rá semmit, mert túl jól ismerte az apját. Meg se fordult a fejében az, hogy valaha is majd más véleményen lesz nemzője, s mivel nem kívánt több szót fecsérelni a családjára, inkább érdekesebb témák felé terelgette a kölyköt.
- Nem tudom, hogy mi számít neked igazi bálnak, de igen, szoktak rendezni és van, aki dísztalárban megy, de manapság már ez sem kötelező, nagyon vegyül a társaság - ezzel arra utalt, hogy mióta sok diák érkezett a muglik világából, azóta sokan azt a divatot követték, nem pedig az ősrégi mágus hagyományokat. Ez pedig nem csak az öltözködésre volt igaz, az elmúlt időszakban a varázspálca után második leggyakrabban használt tárgy a telefon volt, s már nem volt olyan boszi vagy mágus, aki ne bökdöste volna a képernyőt.
- Jól van, de most már vegyél normálisan levegőt is - nevetett, szegény elsősre tényleg ráhozták a frászt ezek a dögök.
- Egyébként kedves, tud az is lenni, szerintem jófej - személyesen nem volt problémája a professzorral, így semmi negatívumot nem tudott rá mondani, Benedeket viszont figyelmeztette, hogy jobb, ha betartja a szabályokat, mint hogy végül valami büntetésbe fusson bele.
- Én? Na még csak az hiányozna - felnevetett. - Nem, nem vagyok prefektus, de majd tudni fogod, ha meglátod a jelvényüket. Fölösleges lenne most neveket sorolnom, úgy se tudsz hozzá arcot párosítani, de az évnyitón szerintem egész biztosan megismered majd őket - biztatta az elsőst, s még vállon is veregette, ahogy közeledtek a kastélyhoz, majd utána húzta elő a varázspálcáját, hogy segítsen önmagán.
- Ugye? Szerintem is, és tök hasznos! Már nem is emlékszem arra, hogy ezt elsőben tanultuk-e, de tuti, hogy sok-sok hasznos dolgot fogsz megtanulni már az első évedben. Csak a pálcamozdulatokat kell jól elvégezni, meg jól hangsúlyozni a varázsigét, és akkor nem lehet gond - biztatta egy mosollyal.
- A fényképészet nagyon menő! Van a suliban egy szerkesztőség, szerintem ott még hasznodat is vehetnék - dobta be az ötletet, bár arról fogalma sem volt, hogy vajon elsősöket alkalmaznak-e.
- Kviddicsezem, meg gitározom, ez a kettő. A focit is szeretem, kosarazni nem kosaraztam még, de biztosan az is menő - felelte a srácnak, s ekkor elérték az iskola kapuját is.
- Na haver, megérkeztünk. Ez itt a főbejárat, utána van az előcsarnok és onnan pedig már a folyosókról juthatsz el amerre csak szeretnél. Javaslom, hogy előbb gyere velem az eridonba, bevezetlek a klubhelyiségbe, majd elcsípjük Agárdi Kornéliát, hogy osszon be téged egy szobába - ha benne volt Benedek, akkor megindultam az eridon felé, ahol végre lepakolhatta a holmiját.
Szécsi Dominik
Prefektus Eridon, DÖK elnökhelyettes, Ötödikes diák



RPG hsz: 484
Összes hsz: 567
Írta: 2023. október 29. 19:56 Ugrás a poszthoz

Laca

- Milyen egy morgós vagy Te, haver - értetlenül pislogott a srácra, már-már kezdte megsajnálni, hogy még mindig nem kapta meg azt a kártyát.
- Figyelj, ha ennyire nem bírod ki, van nekem is egy aláírt tőle, akkor max. majd megkapod azt - ajánlotta fel a lehetőséget, mert ennyire nagyon jófej volt, meg mégis csak idősebb volt egy kicsivel, és már nem volt olyannyira fanatikus, mint anno pulya korában. Ettől függetlenül azért érdekelte, hogy miért nem mer Bogitól kártyát kérni, és teli vigyorral azért csak felrakta neki a szivatós kérdést. Arra mondjuk nem számított, hogy Laca ennyire őszinte lesz, de tetszett neki, hogy ilyen laza a Gergelyfi gyerek, úgy tűnt, hogy kezd letörni a tojáshéj a seggéről.
- Na, azért vigyázz a szádra! Csak finoman!  - azért úgy érezte, illik figyelmeztetnie Lászlót, hisz mégis csak Boglárkáról volt szó, aki még ha néha bunkó is Dominikkal, azért nagyon jó barátok.
- Szóval tetszik - itt már vigyorgott, ezzel is jelezve, hogy nem kell annyira komolyan venni, mert egyelőre még nem fenyegeti Lacát arc-és csonttörés.
- Tényleg jól néz ki amúgy, csak rohadtul nem hiszi el magáról. Hiába mondja neki az ember - jegyezte meg, mert eszébe jutott, hogy legutóbb az évnyitón is ezen sértődött be rá a lány. Közben kipakolta a szendvicseket és egyet adott belőle az eridonos srácnak is, a másikat meg magának bontotta ki, de egyelőre csak egy falatot harapott belőle, és az is a torkán akadt Laca kijelentésére. Köhögve prüszkölte fel a kaját, s kellett pár másodperc, hogy megszólalhasson végre.
- Hm, jól néz ki tényleg, de a mi kapcsolatunk más , érted. Olyan hm,  mint mondjuk a tiéd Zsannával, akivel állandóan egymás nyakán lógtok, mintha a húgod lenne. És nem nekem csinálta, csak voltam olyan köcsög, és lenyúltam a konyhából - vigyorgott, mert valószínűleg Bogi a tesóinak vagy a barátnőinek készítette a szenyókat, de ez nem különösképp érdekelte Dominikot.
- Viszont van valaki, aki tényleg nagyon tetszik. Neked is tetszene szerintem - kezdett bele, közben nyújtotta a szörpöt meg a sört, de Laca megjegyzésére csak a szemeit forgatta meg.
- A tóban akarsz landolni, öcsém? Azt hittem, hogy horgászni jöttünk - enyhén figyelmeztette a a szurkálódásért, az esze megállt, hogy már a fiatalabbaknak is milyen éles volt a nyelve.
- Neked is megéri magyarázni - sóhajtva csóvált a fejét, azért azt nem gondolta, hogy Gergelyfi ennyire lusta lenne, mert neki is inkább csak Bogi szendvicsein járt az esze.
- Ez muglis is! A faterom imád horgászni, ő kvibli, szóval…- na igen, mivel az apja nem tud varázsolni, így nem maradt neki más, mint pusztán csak a mugli élvezetek.  - Egyébként biztosan van, de megmondom őszintén, hogy a horgászat terén nem merültem el benne ennyire. Szerintem a merítőhálót tuti lehet valami spéci varázslattal kidobni, de nem próbáltam - mondta őszintén.
- Haver, jó hogy ezt így kimondtad! Tökre megértelek, tényleg! Mondjuk legyen a mentségükre, hogy biztos az életükbe jött valami, amiért itt hagyták a sulit, de igen szar, ha az ember elveszíti a barátait- még vállon is veregette Lacát, hogy érezze, most nincs egyedül és kár is ezen rágódnia.
- Jézusom, ne ijesztgess! - egy pillanatra riadtan húzódott hátrébb, majd elröhögte magát. - Hallod, amúgy ez poén lenne! Jöhetnél Diaboliként a jelmezbálra. Nekem nincs jelmezem, szóval lehet, hogy csak egy szimpla maszkot veszek fel - neki sem volt ínyére nagyon a beöltözés, túl kreatívnak se mondhatta magát ilyen téren, de azért lett volna kedve egy jó kis bulihoz.
- Vagy várj, jöhetnél Te is Dominikként, és akkor olyanok lennénk, mint az ikrek - nevette el magát, egyik ötletet jobbnak találta, mint a másikat, bár tény, hogy még mindig a Diabolis verzió vitte a prímet.  
- Egyébként durva, hogy ennyi arcot magadra tudsz ölteni. Néha nem érzed úgy, hogy megkavar? - erre nagyon kíváncsi volt, ő nem biztos, hogy tudott volna így élni, mert bár izgalmas téma volt, s valaki talán áldásként tekintett egy ilyen képességre, talán átok is volt ez egyben. Közben befejezte a halak beetetését és visszaült a helyére.
- Mit szólsz az új diákokhoz? Kiről mit hallottál? - kíváncsi volt, hisz jöttek a Komjáthy testvérek, meg aztán ott volt Zsolna is, akiről szeretett volna egy-két infót megtudni.
Szécsi Dominik
Prefektus Eridon, DÖK elnökhelyettes, Ötödikes diák



RPG hsz: 484
Összes hsz: 567
Írta: 2023. november 3. 19:03 Ugrás a poszthoz

Alexandra

Egy mosoly kúszott az arcára, látva a lány őszinte érdeklődését a mézeskalács szívek láttán. Nagyon úgy tűnt, hogy a hercegnő eddig még nem járt vásárban, de talán ennek épp most volt itt az ideje, így legalább nem volt unalmas a napjuk és Dominik is tudott pár érdekes dolgot mutatni a lánynak.
- Az ott egy professzionális adóvevő, amivel tudjuk fogni a jeleket a holdon élő manóktól - mondta teljes komolysággal, miközben elemelt egy szívet, de ki is tört belőle a röhögés, Zsolna is tudhatta, hogy ez tök baromság. - Mézeskalács szív, van, amelyiken még tükör is van, nézd csak! - egyet átnyújtott a lánynak, hogy megcsodálhassa. - Állítólag régen a parasztok nem tudták kimondani egymásnak szóban az érzéseiket, ezért inkább ilyen szíveket vásároltak egymásnak - mesélte mosolyogva, s a zsebébe túrva már vette is elő a tallérokat, hogy kifizesse ezt a szívet az eladónak.
- Ezt megkapod tőlem - pillantott mosolyogva Zsolnára. - Így ha ránézel, mindig eszedbe fogok róla jutni.

Utoljára módosította:Szécsi Dominik, 2023. november 3. 19:26
Szécsi Dominik
Prefektus Eridon, DÖK elnökhelyettes, Ötödikes diák



RPG hsz: 484
Összes hsz: 567
Írta: 2023. november 3. 19:51 Ugrás a poszthoz

Alexandra


- Áh nem, tősgyökeres paraszt vagyok - fűzte hozzá nevetve, mintha ő nem lenne aranyvérű, pedig az volt ám, csak egész más családból érkezett, mint a többiek. Sajnos a szülei kviblisége eléggé megpecsételte a sorsát, apja önfejűsége végett nem igazán kötődött az aranyvérű normákat hűen kötődő nagyszüleihez, mint ahogyan az elvárható lett volna.
- Ez csak egy gesztus, vedd úgy, mintha mondjuk egy plüsst kaptál volna - mosolygott, főleg akkor, amikor még egy puszit is bezsebelt, ettől még kicsit zavarba is jött, amit persze csak azok vehették észre, akik igazán ismerték.
- Csak nem megéheztél?- kérdezte egy mosollyal, aztán bólintott. - Lehet itt enni sok mindent, van lángos tejföllel, sajttal meg van disznótoros is. Hm, ettél már olyat? Hurka-kolbász? - kíváncsi mosollyal nézett Zsolnára, aztán mivel kézen ragadták, így sétáltak kézenfogva tovább egyik standtól a másikhoz.
- Komolyan? Akarsz nekem venni egy karkötőt? - mosolyogva fel-le emelgette a szemöldökét, majd átfutotta pillantásával a kínálatot. - Hm, az tetszik - rábökött a karkötőre és fel is emelte, hogy alaposabban szemügyre vegye. - Szerinted jól áll? - fel is próbálta és megmutatta csuklóját a lánynak. Közben a levegőben már terjengett a frissen sültek illata, nehéz volt nem az ételre gondolni. A távolban pedig egy puccosabb társaság tűnt fel, akik szintén úgy bolyongtak a piactéren, mintha most járnának életükben először ilyen helyen.

Szécsi Dominik
Prefektus Eridon, DÖK elnökhelyettes, Ötödikes diák



RPG hsz: 484
Összes hsz: 567
Írta: 2023. november 3. 21:00 Ugrás a poszthoz

Alexandra

- Osztan mié te jány? Mikó gyüssz velem újra ganajozni az istállóba’? - direkt tréfálkozott, de közben jót is nevetett, hisz értette a poént és azt is tudta, hogy azért Alexandra is csak viccelődött. Arra mondjuk hirtelen nem tudott reagálni, amikor szóba esett a Tiffany karkötő, mert Dominik családja anyagilag nem volt úgy eleresztve, hogy csak úgy beszerezzen egy ilyen ékszert a leányzónak. S bár tudta jól, hogy nem ezért hozta szóba ezt Alexandra, a srác most kezdte csak érzékelni, hogy mennyire más világból érkezhetett a levitás lány.  - Akkor itt az ideje, szerintem kezdjük majd egy kis hurkával, elvitelre meg kérünk lángost - javasolta, csak közben útba esett az a karkötős bódé, ahol muszáj volt megállniuk. Örült is a srác, hogy ő is kap valamit a lánytól, bár nem akarta, hogy költsön rá a levitás, azért mégis kedves gesztusnak találta. Már épp ki is választották a megfelelő karkötőt, amikor váratlanul rájuk köszönt néhány nagyon csinos lány. Dominik is rájuk pillantott, s közben az is feltűnt neki, hogy ismerik egymást a csajok. A fülét mégis az sértette leginkább, mikor Zsolna annyit mondott, hogy ő csak segít neki karkötőt választani. Dominak ez nem volt az ínyére, eddig még nem kerültek ilyen szituációba, s bizony még szoknia kellett azt, hogy a levitás titkolni szeretné a kapcsolatukat. Azt sejtette, hogy ez nem lesz majd ilyen egyszerű, eddig még sem kellett szembesülnie ilyen helyzettel. Most viszont elég kényelmetlenül érezte magát, pillantása egyik lányról a másikra vándorolt, s leginkább, hogy ne szólja el magát, csak megköszörülte a torkát, s közben bólintott Alexandra szavaira, mintha csak alátámasztaná a mondandóját. A következő pillanatban pedig mellé lépett az egyik lány, s Domi meg is lepődött azon, hogy mennyire rányomult a csaj.
- Hogy mi, úgy érted mi ketten? - mintha csak rosszul hallott volna, ismételte, aztán Alexandrára kapta a pillantását, mert ennél kellemetlenebb helyzetbe nem is kerülhetett volna. Mégis, mit kellene csinálnia? Nem akarta megsérteni a felkínálkozó lányt, de esze ágában se volt vele randizni, viszont azt sem mondhatta, hogy Alexával van együtt, mert akkor lebuktatta volna a levitást.
- Hát izé, majd…majd lehet róla szó valamikor - nyögte be, mert semmi normális kibúvó nem jutott az eszébe, amivel kimagyarázhatta volna magát, közben Alexandrára kapta a tekintetét, amolyan sos ments már ki ebből pillantással.
- Akkor ti nem vagytok együtt? - a Nógrádi lány kérdően fordult Alexa felé, miközben gyanakodva méregette őket, hisz felettébb furának tartotta kettősüket, Dominik meg közben, hogy mentse a helyzetet, odahajolt az őt lattézni hívó lányhoz, megérintette a karját és a fülébe súgott valamit, majd rámosolygott, ezzel pedig talán el is terelte Nógrádi gyanúját. Vagy még sem?
Mindenesetre Dominik próbálta legyűrni a benne rejlő feszültséget, s úgy tenni, mintha teljesen határozott lenne, de azért borzasztóan érdekelte, hogy mit fog mondani Alexandra a lány kérdésére.
Szécsi Dominik
Prefektus Eridon, DÖK elnökhelyettes, Ötödikes diák



RPG hsz: 484
Összes hsz: 567
Írta: 2023. november 4. 13:15 Ugrás a poszthoz

Alexandra

Ez egy remek randi lett volna, ha nem rondítanak bele azok a lányok, márpedig nagyon is széttrollkodták kettejük romantikus pillanatát, s mi több, még jöhetett egy kisebb színészi játék is, ami nem kis erőfeszítést igényelt Dominik részéről. Nem volt neki egyszerű belemenni abba, hogy titokban tartsák a kapcsolatukat, de úgy volt vele, hogy talán csak idő kérdése, és Zsolna ha rájön arra, hogy ez tényleg komoly, akkor már nem fogja erre kérni, és a szülők előtt is felvállalja. Ez pedig megérte a srácnak, ezért még ha nehezére is esett, azért hozta a lehető legjobb formáját. Persze azért sandán fülelt, hogy vajon mit reagál Alexandra a Nógrádi kérdésére, s persze, hogy tagadta kettejük kapcsolatát. Ez így is volt megbeszélve, mégis valahol azért mélyen rosszul esett neki. Annyira azért nem volt rossz arc, hogy ne lehessen őt felvállalni. Mindenesetre összepréselte az ajkait, s még a szemeit is lesütötte, nehogy véletlenül bármit is eláruljanak a vonásai. A cukrászdás megjegyzésre aztán felkapta a pillantását, s bólintott.
- Köszi, jó ötlet! Akkor mehetünk majd oda - mosolygott arra a csajszira, s még a karján is végig simított, mert hát ez talán csak belefért a színjátékba.
- Örültem hölgyek! - biccentett feléjük, az őt ostromlóra még rá is kacsintott, aztán sarkon fordulva követte Alexandrát, aki eközben már a távolabbi ékszeresnél nézelődött.  - Hát ezek meg kik voltak? - kíváncsiskodott, közelebb lépve hozzá, mert úgy tűnt, hogy nagyon is ismerték Alexandrát. Közben a kínálatot nézegette, de még mindig érzett némi feszültséget a korábbi percek miatt.
Szécsi Dominik
Prefektus Eridon, DÖK elnökhelyettes, Ötödikes diák



RPG hsz: 484
Összes hsz: 567
Írta: 2023. november 10. 15:57 Ugrás a poszthoz

Alexandra

Ilyen kellemetlen szituációba már régen keveredett, ez még annál is rosszabb volt, mint mondjuk az a nap, amikor Alexa bátyja betámadta és el akarta verni őt a folyosón. Nem túl sok kapcsolata volt eddig, de abban biztos volt, hogy ez, amit a levitással folytat, nem egészen normális. Kéz a kézben kéne járniuk, nem törődni a világgal, most mégis, csak azért, mert felbukkantak a puccos bulák, máris el kellett rejteniük érzéseiket a világ elől. Domi persze belement a színjátékba, s ahhoz képest, hogy most először kellett ezt bejátszania, azért egész ügyesen tette a dolgát. Végül, miután a csinibabák tovább álltak, hogy feltérképezzék a “nyomornegyedet”, Dominik megkönnyebbült, s egy sóhajjal lépdelt Alexandra után. Voltak benne kérdések a történtek kapcsán, de nem akart ezzel előhozakodni, hisz randin voltak és olyan jól telt eddig a napjuk, hogy nem akarta elrontani a pillanatot. Alexa viszont rögtön letámadta, Dominik meg értetlenül nézett a levitás lányra, akinek minden apró rezdüléséből érződött, hogy mennyire dühös. - Mi van? - ez volt az első reakció, a visszakérdezés, mert hát jó, hogy nem ő van lecseszve azért, mert tette azt, amit tennie kellett.
- Hogy tetszik-e? - immár a bökdösés is azt sugalta, mintha neki kellene rosszul éreznie magát, s itt aztán már ő is érezte, hogy ez nem mehet így tovább. - Persze, pont úgy terveztem, hogy a veled való randi közben hívom el... Állj le ezzel! Szerintem miattad kerültünk ilyen helyzetbe, mert Te vagy az, aki nem sétálhat egy ilyen sráccal, mert jajj mit fognak hozzá szólni! - mondta mindezt úgy, hogy érződött hangjából, ez bizony rosszul esik neki.
- Szóval ha nem tetszik a reakcióm, akkor leszel szíves máskor adni egy forgatókönyvet, hogy mégis mit és hogyan hazudjak a sok ismerősödnek, ha együtt látnak. Vagy még jobb, ha mondjuk nem randizunk többé, és akkor nem kell rettegned attól, hogy mit szólna az anyád - dörgölte oda keményebben a szavakat, érződött rajta, hogy mennyire dühös, amiért ő lett beállítva a sarokba.
Szécsi Dominik
Prefektus Eridon, DÖK elnökhelyettes, Ötödikes diák



RPG hsz: 484
Összes hsz: 567
Írta: 2023. november 10. 17:58 Ugrás a poszthoz

Alexandra

Dühös volt, meg persze csalódott is, amiért így alakult ez a délután, amiért tönkre tették azok a lányok a randijukat, és amiért ezt az egész színjátékot űznie kellett. Nem ismerte a lány szüleit, de valahol legbelül most arra gondolt, hogy bárcsak találkozhatna Zsolna anyjával és bárcsak elmondhatná neki a véleményét, amiért miatta ilyen helyzetbe kényszerülnek. Még nem ismerte a nőt, de már nem szívlelte. Most pedig még a lányára is haragudott, haragos szavak hagyták el a száját, s bizony hirtelen még olyat is mondott, amit talán nem kellett volna. Mégis, ott és abban a percben úgy érezte, hogy ha ez ennyire nem működik, akkor nem kéne erőltetniük. De még mielőtt folytathatták volna, Alexandra lefizette a boltost, hogy menjen távolabb, s ami azt illeti, ez sem tetszett annyira a fiúnak.
- Jellemző - csóválta meg a fejét, mintha hirtelenjében egy másik lány lett volna mellette, ám Zsolna bocsánatkérése meglepte, erre igazán már nem is számított. Emiatt kellett is pár másodperc ott a sátor takarásában, hogy a harag tovalobbanjon a tekintetéből, s újra meglássa a levitásban azt a lányt, aki annyira megtetszett neki.
Nem akart a másik szavaiba vágni, így csak zsebre csúsztatta a kezeit és mélyen hallgatott, miközben fürkészte a másik tekintetét, vonásait, ajkainak mozgását.
- Jó én értem ezt, hogy a nyomás rajtad van, csak…Nehéz ez így, hogy bujkálnunk kell. Olyan szívesen megfognám a kezed, vagy adnék egy csókot, de nem tehetem, se a suliban, se itt. És ez nem normális - sóhajtott végül, ahogy őszintén mesélt az érzéseiről.
- Nem haragszom, csak rosszul esik, mintha olyan lennék, akit le kéne tagadni - ez is kikívánkozott belőle, pedig aranyvérű volt , igaz nem gazdag családból származott, de a maga módján annak számított.
- De nem akarom befejezni, csak felhúztam magam - mondta immár higgadtan, ahogy közelebb lépett és tenyere a levitás karjára kúszott.
- Ami meg azt a csajt illeti, nem is szép. És csak azért simítottam meg a karját, mert azt mondtad, hogy Bercinek segítek karkötőt venni, és nem akartam, hogy azt higgyék, hogy én meg Berci…- mert hát azért Dominik jól ismerte már a suli diákjait, és egyáltalán nem hiányzott neki az, hogy hírbe hozzák a Bánffy fiúval.
- Adj egy csókot - kérte inkább, de mit kérte, nem is nagyon várta ki, hogy megkapja, ehelyett jobbja Alexa derekára kúszott és határozottan magához rántva őt, megcsókolta, nem törődve azzal, hogy immár új vásárlók nézegették a portékát, ők a sátor takarásából úgy sem látszottak.
- Anyádnak vehetnénk valami bonbont, tennénk bele bűbájt, hogy halálosan megszeressen engem, na? Akkor nem kéne többé bujkálnunk - szemtelen mosollyal fel-le mozgatta a szemöldökét. - Bár szerintem így is elég szexi vagyok, simán levenném a lábáról, mi? - szemtelen mosollyal nézett a lányra, miközben az asztalka szélének dőlt, s közelebb húzta magához a lányt.
Szécsi Dominik
Prefektus Eridon, DÖK elnökhelyettes, Ötödikes diák



RPG hsz: 484
Összes hsz: 567
Írta: 2023. november 10. 19:05 Ugrás a poszthoz

Alexandra

- Szibériába? Jesszus, anyud rokona a Keresztapának? - Dominik döbbenten hallgatta végig a sztorit, sok minden elképzelése volt már a drága anyósjelöltről, de erre azért még álmaiban sem gondolt volna. Ahogy elnézte Alexandrát, el nem tudta hinni, hogy ennek a lánynak egy ilyen undok anyja legyen. Szerencsére sikerült megbeszélniük mindent, mindketten lecsitultak, és az a csók is magával hozta a békét. S bár Dominik sejtette, hogy ez még csak a kezdet, s valószínűleg párszor még elő kell adniuk egy színdarabot, most már kezdte jobban megérteni azt, hogy miért is van erre szükség. Ennek ellenére azért próbált viccelődni, s úgy tűnt, hogy Zsolna is vevő volt rá, a srác fel is nevetett a megjegyzésén. - Tényleg, az anyád téged akarna onnantól elásni - ismét felnevetett, aztán adott még egy puszit a lány arcára, s megfogva a kezét, kilesett a sátor alól.
- Tiszta a terep, mehetünk. Veszek neked hurkát, gyere! - mivel még ilyesmit nem evett a lány, Domi jó ötletnek tartotta, hogy megkóstoltassa vele ezt a finomságot. A bódéhoz érve rendelt is egy tálcára májas hurkát és egy kis kolbászt is mustárral és tormával, meg az elhagyhatatlan finom, friss fehér kenyérrel. - Jó étvágyat! - először a lányt kínálta a közös tálcáról, övé volt az elsőbbség. - Azt mondtad, hogy biztos akarsz lenni kettőnkben. Hogyan akarsz megbizonyosodni? - kíváncsi volt a srác, hisz fogalma sem volt arról, hogy vajon meddig kell majd ezt a szerepet játszaniuk.
Szécsi Dominik
Prefektus Eridon, DÖK elnökhelyettes, Ötödikes diák



RPG hsz: 484
Összes hsz: 567
Írta: 2023. november 10. 20:08 Ugrás a poszthoz

Alexandra

Lehet, hogy viccelődtek, azért belegondolni is rossz volt, hogy Zsolna anyjában egy igazi maffiózó veszett el. Dominik pedig nem akart lófejként heverni abban az ágyban. Kedvenc filmjének egyik legrémesebb jelenetét próbálta rögvest kitörölni az elméjéből, s inkább koncentrálni a szépre és a jóra, amiben kapóra jött az, hogy ezúttal Zsolna csókolta meg az eridonos fiút, aki pedig egyáltalán nem tiltakozott ez ellen, kiélvezte a pillanatot, és szíve szerint nem is ment volna innen tovább. Tenyere már-már majd, hogy lejjebb kúszott a deréknál, de aztán emlékeztette magát a lovardás esetre, s arra, hogy ott megígérte Zsolnának, nem fogja őt siettetni. Emiatt most sem akart pofátlan lenni, nem akarta, hogy a szép pillanatok után kellemetlenül érezze magát a lány, így visszafogta magát és a hormonjait. A pajzánkodás helyett inkább célba vették a kajás bódét, s röpke pár perc után már állhattak is neki a falatozásnak. - Dehogy is! Esküszöm, hogy ez ízleni fog, nagyon jó! Kóstold már meg - s hogy ne beszéljenek annyit, a villájára tűzött egy karika májas hurkát, aztán Zsolna szája felé tolta, neki már csak harapnia kellett. A kenyeret is az ubit is kínálta ezután, mert úgy az igazi.
- Na milyen? - pislogott rá lelkesen, remélte, hogy a sznob családból származó Bánffy kisasszonynak ízleni fog a disznótoros. Közben beszélgettek, Domi fel is tette a nagy kérdést és elmosolyodott. - Legyen, egy év múlva ugyanitt hurkával - pacsira tartotta a kezét nevetve, aztán adott Zsolnának egy zsíros puszit, majd tovább folytatták a falatozást, s ha utána az időbe belefért, még a céldobáló felé is elkísérte, mielőtt visszatértek volna a kastélyba.
Utoljára módosította:Szécsi Dominik, 2023. november 10. 20:08
Szécsi Dominik
Prefektus Eridon, DÖK elnökhelyettes, Ötödikes diák



RPG hsz: 484
Összes hsz: 567
Írta: 2024. január 1. 14:29 Ugrás a poszthoz

Laca

- Ne is mond, szeretnék egyszer olyan játékos lenni, mint ő. - erről egyelőre csak álmodozhatott, nem volt elég a tehetség, kemény és kitartó munka is szükséges volt ahhoz, hogy fejlődjön és egy napon majd a nagyok közt legyen a neve. Dominiknak ez volt az egyik célja, de erről nem kezdett el fecsegni barátjának. - Jó, én megpróbálok tőle kérni neked egy aláírt kártyát, de nem biztos, hogy meg tudom szerezni. Hiába van protekcióm, azért na - nevette el magát, mert ilyen szempontból egyik Markovits sem volt könnyű eset. Lehet, hogy nem is Bogitól kellett volna kérnie, hanem inkább Levitől, ez is megfordult a fejében.
- Na! Ajánlom, hogy ne törd össze a szívét, ha úgy alakul, mert hátsón leszel rúgva - úgy érezte, mintha csak fogadott Markovitsként is, de fel kell hívnia Laca figyelmét arra, hogy vannak lányok, akikkel azért csak úgy ne szórakozgasson. Persze el is röhögte magát, hisz nyilván Laca se úgy gondolta.  - Ne is mond, egyszer volt szerencsém a csajok öltözőjében hallgatni, ahogy neki állnak és csak nyomják és nyomják a dumát, majd behaltam rajta. Úgy kibeszélnek mindenkit hallod, durvábbak mint mi - felelte nevetve, miközben botját már belógatta a tóba, s várta, hogy egy halacska rákapjon a horogra. - Ott van például a Jankovits lány, még kis tökmag volt, de már úgy kente magát, meg adta a tanácsot a többi csajnak, hogy az eszem megállt - jegyezte meg, s mivel még mindig a csajokról szólt minden, szóba jött az is, hogy Dominak ki tetszik.
- Egy Bánffy lány, a levitába jár és irtó jól néz ki, de nem csak szép, hanem olyan kifinomult, mint egy igazi hercegnő. Nagyon bírom, mert értelmes és sok mindenről lehet vele dumálni, de nehéz eset. Valami hülye családi dolog, nem látom még át, de eddig csak két talink volt - mesélte Lacának, majd hogy a horgászatról is szó essék, elmagyarázta, hogy mi a merítőháló és azt is megmutatta neki, hogy azt hogyan kell használni. - Ebben biztos vagyok, most is jött néhány új diák - vállon is veregette Lacát, nehogy már elkenődjön, amiért a két legjobb barátja lelécelt a suliból. Jó, ebbe mondjuk bele sem akart gondolni, hogy mi lenne, ha a Markovits tesók eltűnnének, abba egész biztosan belepusztulna.  - Te szemét, megszívattad szerencsétlen kiscsajt? - felröhögött Domi és a fejét rázta, nem gondolta azt, hogy Laca így visszaél a képességeivel. - Hát nem tudom, őszintén nekem semmi bajom sincs a sráccal, de tényleg. Nekem még sosem ártott - megvonta a vállait, egyébként sem hallott róla semmi rosszat, nem is értette, miért vannak ezek a szerencsétlen rellonosok így kipécézve.
- Nekem az nem gáz, tényleg vicces lenne, ha lenne egy ikrem, aztán találgathatnák, hogy melyikünk az igazi - nevette el magát. - Na persze, nem kell nekem itt segédkezni, oké? - meg is rázta a fejét, nem örült volna annak, ha Laca smacizik Zsolnával. - Meg amúgy is, a végén még összekavarsz valami csajjal, smároltok, aztán azzal is bekavarnál nekem - jobban átgondolva a másik verzió se volt jobb, így ezt az ikreknek öltözést Dominik gyorsan el is vetette.
- Durva…és figyu már, van olyan, hogy nem tudsz visszaalakulni? Előfordulhat az, hogy mondjuk egyszer átváltozol nőnek és aztán soha többet nem tudsz visszaváltozni srácnak? Mert akkor ciki van öcsém - röhögte el magát, ha neki volna ilyen képessége, tuti , hogy nem kockáztatná a férfiasságát. - Ja, mostanában ott sincs már pletyka, hála az égnek - azért sose lehet nyugodt az ember fia, mert mindenhol is van egy fül, nem szívesen olvasott volna hülye pletykákat magáról.
- Hú tényleg, kapás van! Segíts, hozd azt a merítőhálót - Domi már pattant is fel, egyik kézzel a botot fogta, feszítette felfelé, közben elkezdte tekerni az orsót, s érezte, hogy bizony nagyon küzd az a hal. Érzésre is elég nehéznek tűnt, ha szerencséje van, akkor egy nagyobb halat sikerül kifogni.
- Tartsd oda, mindjárt kint lesz, figyelj! - Domi csak tekerte és tekerte, és lassacskán , ahogy zavarossá vált a víz felszíne, előbukkant a horogra akadt, legalább fél kilós hal.  - Most úgy kéne leszedned róla, hogy a hálóból ne szökjön vissza a vízbe, menni fog? - Lacára nézett, ő maga is el tudta volna intézni, de a másik srácnak ez volt az első horgászos élménye, nem akarta ezt tőle elvenni.
Szécsi Dominik
Prefektus Eridon, DÖK elnökhelyettes, Ötödikes diák



RPG hsz: 484
Összes hsz: 567
Írta: 2024. január 4. 19:21 Ugrás a poszthoz

Albert

Tehetetlen düh tombolt a mellkasában, szarul érezte magát a történtek végett és semmit sem értett. Már azt sem tudta eldönteni, hogy a másiknak vajon számít-e bármit is, akkorát csattant arcán az a pofon, s olyan közönnyel hagyták el ajkait a szavak. Lehet, hogy csak neki volt fontos a másik, vagy tényleg ekkora hibát követett el azzal a csókkal? Bárcsak maradt volna otthon a seggén, ezt kívánta, mert akkor most nem érezné azt a szorító érzést a torkában.
Sietve haladt át a téren, s csak akkor torpant meg, amikor meghallotta Berci hangját, mely megtörte az éjszakába múló lépteinek tompa neszét. Már csak Ő hiányzott. Gondolta magában a fiú, miközben megfordult, s haragos pillantását a közeledő eridonos tekintetébe fúrta. - Mit akarsz? - dörmögte oda a Bánffynak, érezhető volt, hogy nem kívánja ezt a beszélgetést. Nem igazán kedvelte a srácot, de az is igaz, hogy nem is ismerte őt jól.
- Mi…mi…megcsókoltam! Tessék! Ez van… Ez nem fellángolás!  Szeretem! - csattant fel, s folytatta -  Szeretem és Ő is engem…vagyis eddig azt hittem, de most már ebben se vagyok biztos - legyintett dühében, majd a tarkóját kezdte masszírozni. Összetörtnek tűnt, és továbbra sem értette, mit akar a másik, ezért kérdően pillantott rá, s hallgatott, mikor Berci folytatta.
- Őszinte legyek? Leszarom az anyját, miért nem áll ki magáért? Miért? Ha igazán szeretne, akkor felvállalta volna velem a kapcsolatát, és nem kellett volna bujkálnom, mint egy korcsnak… - igen, ez mélységesen bántotta még mindig, de még abba is belement, csak hogy a másikkal lehessen. Emellett számos dolog bántotta őt, amikről nem akart Bercivel beszélni. Zsolnával akart volna beszélni, de láthatóan a lány menekült a közeléből, mintha maga lenne a szörny, vagy egy elvetemült gaztevő. Amit Dominik érzett, az pedig leírhatatlan volt. Az pedig, hogy a családjuk történetét mennyi szenvedés lengte körbe, ott és abban a pillanatban nem tudta meghatni a fiút, hisz túlságosan is felülkerekedtek benne az indulatok és az érzelmek. Talán odahaza majd átgondolja, ott a téren viszont nem látott és nem hallott, sebzett vadként támadott, de leginkább csak menekülni próbált. - Akkor mehetek, vagy most jön az a rész, hogy megfenyegetsz, hogy takarodjak az életéből, különben szénné átkozol? - széttárta a karjait, várva hogy megtörténjen az esetleges átkozás. Mivel nem ismerte Bercit, viszont a Bánffy családról már sokat hallott, még ezt is képes volt belőle kinézni. Nem fogta fel egyelőre a jó szándékot, ahhoz túlságosan is ideges volt.
Szécsi Dominik
Prefektus Eridon, DÖK elnökhelyettes, Ötödikes diák



RPG hsz: 484
Összes hsz: 567
Írta: 2024. január 5. 20:07 Ugrás a poszthoz

Albert

Fél percig tényleg azt hitte, hogy a díszes talár alatt veszélyes gyilok lapul, vagy inkább maga a pálca, mellyel halálos átkot is szórhat a srácra, de Albert ismételten meglepte Dominikot. Tekintetük szikrázott, legalábbis Dominiké biztosan, azon viszont még ő is meglepődött, hogy Albert milyen hevesen válaszolt. Az eridonosnak rohadtul nem volt kedve ehhez a beszélgetéshez, már fordult volna sarkon, mégis végig hallgatta a másikat, szavak armadája tört az elméjébe, elhangzottak nevek, még idegen szavak is, melyeket a fiú nem értett, de nagyjából mégis csak sejtette, hogy miről is van szó. Talán mintha kezdte volna érteni, hogy mi a probléma, ennek ellenére még mindig kavarogtak benne a pofon miatti rossz érzések, s az az elutasító pillantás, amellyel Zsolna menekült előle. Mintha nem is szerette volna sosem.
De leginkább az fájt neki, amit a legvégén mondott Albert. Ne tedd tönkre az életét. Vusszhangzott fejében, s bár már látta a szőke távolodó alakját, ő még nem mozdult. Nem tett ő semmi rosszat, csak ösztönből cselekedett, ő képes volt megfeledkezni a tömegről, de ártani nem akart ezzel. Mégis ő lett volna az, ki tönkre teszi a másik életét? Ezen gondolkodva indult hazafelé, kétségekkel és bizonytalansággal a mellkasában.
Szécsi Dominik
Prefektus Eridon, DÖK elnökhelyettes, Ötödikes diák



RPG hsz: 484
Összes hsz: 567
Írta: 2024. január 12. 21:57 Ugrás a poszthoz

Phoenix
cucc

Az alkohol olyan szörnyűség, ami az embereket ostoba helyzetekbe sodorja, különféle fogadásokba és vitákba. Dominik esetén utóbbi történt, ugyanis Szilveszter hajnalán - már amikor felébredt - fancsali képpel és éhesen mászott le az emeletről, ahol kissé már megfáradva, de még táncoltak az emberek. Virág és néhány csaj viszont nevetve beszélgettek újévi fogadalmaikról, ezek közül pedig Domi is elcsípett egyet, miközben valami ehetőt vadászott. A zumba volt a téma, és hogy attól majd milyen szuper hátsójuk lesz néhány hónap múlva. Dominik természetesen kiröhögte a lányokat - bár inkább keserédes gúny volt ez inkább, mert ott és akkor minden csajt is utált. Ezen össze is vitatkoztak, Domi állította, hogy szerinte a kondizás formál, nem pedig a hülye tánc. Végül úgy összeakasztották a bajszukat Virággal, hogy fogadtak. Virág belement abba, hogy bejár egy hónapig a kondiba, Dominik pedig belement, hogy egy hónapig zumbázni fog. Persze nem gondolta komolyan, másnaposan azonban nyakon lett csípve valahol a folyosón, s bizony Virág joggal követelte azt, amire Dominik ittasan, szívére tett kézzel fogadalmat tett. Egy rohadt hónap a művházas zumbacsoportban. Így került Dominik a zumbaórára, ahol szegény leginkább idegenként keringett és nem igazán találta a helyét. Ha a szíve nem lett volna apró darabokra törve, akkor valószínűleg már ezerrel térképezte volna fel a sok-sok hátsót, most viszont inkább csak azon agyalt, hogy hol is akaszthatná fel magát, mert hogy nem fog kibírni öt percet sem ebből az egészből. Ezen rémes gondolataiból szakította ki egy ismerősen csengő hang, amihez aztán arc is párosult. A milf.
- Te? - vagyis, Domi ekkor már tudta azt, hogy nagyon mellé lőtt a találgatásával, de azon kívül semmit sem tudott erről a csajról, csak azt, hogy nagyon vehemens, és hamar önt folyadékot mások arcába.
- Zumbázni jöttem - vágta oda Domi gúnyosan, aztán a csaj mellé lépett és megpróbálta felvenni a kezdő pozíciót, mintha annyira nagyon értené, hogy miről is van szó. Nixnek egy valami azonban feltűnhetett, Dominik most nem hogy nem akarta őt felcsípni, de meglehetősen mogorvának is tűnt.
Utoljára módosította:Szécsi Dominik, 2024. január 12. 22:00
Szécsi Dominik
Prefektus Eridon, DÖK elnökhelyettes, Ötödikes diák



RPG hsz: 484
Összes hsz: 567
Írta: 2024. január 13. 21:52 Ugrás a poszthoz

Nix

A lány bár normálisan szólt hozzá, Dominik mégis úgy érezte, mintha az beszólás lett volna. Erre mondjuk még oka is lehetett a lánynak, hisz ő volt az, akit azon az ominózus estén ez a szerencsétlen többgyermekes családanyának nézett. Most így, más fényviszonyok közt és kevesebb smink nélkül persze még inkább látta, hogy ez mekkora mellé lövés is volt részéről, de a kedvességet valahogy maga mögött hagyta. Pedig minimum egy bocsánatkéréssel tartozott, mégis, benne az maradt meg, hogy Zsolna emiatt a csaj miatt dobta őt, részben. Szóval nem túl kedvesen tett megjegyzést, próbálta elhatárolni magát a csajtól és csakis az oktatóra figyelni, de valahogy ez ma nem ment neki. Sőt, rohadtul semmi kedve sem volt ehhez, ráadásul nem volt süket, hallotta ám, hogy többen is összesúgtak a háta-mögött ezt azt. Aztán ahogy az óra kezdetét vette, Dominik teljesen szétesett. Hiába volt viszonylag jó ritmusérzéke, ehhez az ide-oda ugrabugrához ő nem szokott hozzá, ezért is történt meg, hogy párszor a szilveszteres csaj útjába lépett, s ez persze addig ment, míg a következő pillanatban tényleg össze nem koccantak, mi több, Dominik teljes talpával rátrappolt a lány lábfejére, s így elveszítve az egyensúlyát, megborult hátrafelé, magára rántva a vöröset.
- Aúúcsss - koppant is a feje, még jó, hogy ott volt egy szőnyeg a közelben, de attól még fájt és persze a rá nehezedő súly sem volt kellemes.
- Mit csinálsz rajtam?- csúszott ki a srác száján, pedig ő volt itt a legnagyobb ludas.
  
Szécsi Dominik
Prefektus Eridon, DÖK elnökhelyettes, Ötödikes diák



RPG hsz: 484
Összes hsz: 567
Írta: 2024. január 14. 11:53 Ugrás a poszthoz

Nix

Minden gyorsan történt, elég volt egy rossz ugrás Dominik részéről ahhoz, hogy borítson mindent, a gyakorlatot, önmagát és a lányt. Ráadásul még egy fejsérülést is sikerült bezsebelnie, igaz nem olyan vészeset, de attól még sajgott a feje, na meg az oldala is, amibe valószínűleg a lány valamely testrésze vágódott. Hallotta ám a szitkozódást, még belőle is kiszökött valami hasonló, de aztán csak pislogva nézett a rajta fekvőre, mint aki azt se tudta, hogy mi történt. Ennyit arról, hogy Dominik minden erejével a zumbára koncentrált, persze, hogy nem. - Véletlen volt, nem direkt - sóhajtotta a lány felé, miközben ő is feltornászta magát ülőhelyzetbe, s baljával megdörgölte sajgó tarkóját. - Hibáztat a tököm, mondtam hogy véletlen volt, én voltam - ismételte Dominik, kicsit hevesebben, bár érezhető volt kettejük közt a feszültség. Ekkor már az edző is odalépett, hogy aztán felmérje a problémát, Nixnek pedig segítsen kisétálni a padokhoz. A bámészkodók egy része háborgott, amiért ez is időt vesz el az órából, egy részük sajnálta a lányt, a maradékuk meg szintén idiótának tartotta Szécsit. A srác valahol ezt meg is érdemelte, feltornázta magát a földről, aztán leporolta a végtagjait, majd odasétált a baleset másik elszenvedőjéhez.
- Maradj itt vele, nekem be kell fejeznem az órát - az edző szinte lepasszolta, így Dominak ha tetszett, ha nem, valamiféle kötelességből maradnia kellett. Mondjuk amúgy is rá akart kérdezni, hogy mi a szitu, hisz látta, hogy előzőleg nagyon simogatta a lábát a csaj.
- Nagyon fáj? - kérdezte Dominik, ahogy odaguggolt mellé, majd felpillantott a vörösre. - Megengeded, hogy megnézzem? - ugyan nem volt gyógytanonc, de kviddicsezett, így jó néhány sérülést látott már.
Szécsi Dominik
Prefektus Eridon, DÖK elnökhelyettes, Ötödikes diák



RPG hsz: 484
Összes hsz: 567
Írta: 2024. január 14. 13:45 Ugrás a poszthoz

Nix

Nők seregének a haragja omlott rá, Dominik most szembesült csak a zumba világának cudar valóságával, és azzal a tanulsággal, hogy női rendezvényen egyedülálló pasasként nem veszünk részt, életveszély! Ezt egy életre meg akarta jegyezni, mélyen be is véste a gondolataiba, noha ez rémes emléknek számított. Még szerencse, hogy ez is csak egy hülye fogadás volt, s ha ennek a napnak vége, akkor majd azt mondja Virágnak, hogy ő nyert, kivételesen. Mert hogy Dominik biztos volt benne, hogy többé nem tér be ebbe a terembe. Nem is megy neki, meg ki is utálnák a többiek. S míg neki a nép haragját kellett eltűrnie, addig a szerencsétlenül járt vörös ki tudja, hogy milyen fájdalmakat élt át. Elég volt csak ránéznie Dominiknak, tudta jól, hogy a lány most épp nem az élvezetek paradicsomában lógatja a lábait.
- Megnézem - biztos, ami biztos, Dominik óvatosan tűrte fel a lány nadrágját, hogy szemügyre vegye a sérülést. - Ennek nem biztos, hogy elég lesz a jég, elég csúnya - tényleg az volt, már most a kétszeresére duzzadt, legalábbis abból a szögből, ahonnan ő nézte. Most elsüthetett volna egy poént, hogy az anyukáknak vizesedik a lába, de mivel legutóbb is arcon lötykölték, úgy érezte, hogy itt a poén nem úgy sülne el, ahogyan azt annak szánja.
- Hazaviszlek, támaszkodj rám - felsegítette őt a padról, átkarolta a karjával és el is indult vele, de érezte, hogy ez így nem lesz jó. - Figyelj, hoppanáljunk, úgy megkíméljük a lábad. Kapaszkodj belém - azzal felkapta a karjába a lányt, s valahogy közben jobbjával a pálcáját is sikerült előhúznia.
- Mond, mi a cím?
Szécsi Dominik
Prefektus Eridon, DÖK elnökhelyettes, Ötödikes diák



RPG hsz: 484
Összes hsz: 567
Írta: 2024. január 26. 22:34 Ugrás a poszthoz

Berci

Mostanában igazán zsúfoltak voltak a napjai, a közelgő kviddicsmeccs miatt sokkal többet edzett, még külön órákat, egyedül is töltött a pályán, hogy tökéletesítse a repülési technikáját. Emellett a kondiba is lejárt, hogy ott vezesse le a stresszt, emellett pedig apuka lett, kétszeresen. Igaz, csak kis görényekről volt szó, az állatkák azért igényelték a láthatást, meg persze Dominik is. És ha ez nem volna elég, fogadásból még zumba órákra is járt, és besegített a barátainak. Most is épp Nixet segítette ki, akinek túl sok dolga akadt, így helyette ugrott le a művészbolthoz, hogy összevásároljon néhány kelléket egy listáról, amire a lánynak szüksége volt.
Kisétálva az üzletből, kezében a nagy csomaggal, másikban a blokkal épp azt vizslatta, hogy valóban megvásárolt-e mindent, s hogy ugyan miért is volt olyan rohadt drága az a festék. Mintha egy duplikáció is lett volna azon a számlán, ezt nézegetve majdnem neki sétált egy ott ácsorgó alaknak.
- Elnézést - így illik, ha már majdnem fellökte, de csak ekkor tűnt fel neki, hogy Bánffy Albert várakozik ott. Dominik egy kicsit el is komorult, mert legutóbb nagyon csúnyán váltak el egymástól, és azóta történtek olyan dolgok is, melyek mély sebet ejtettek a lelkén.
- Szia Albert - végül mégis csak ráköszönt és még a kezét is nyújtotta egy kézfogásra, mert nem volt ám bunkó, hogy úgy tegyen, nem ismeri Zsolna nagybátyját. - Ide vársz? - bökött a művészeti bolt irányába, mert odabent bizony elég nagy sor állt.
Szécsi Dominik
Prefektus Eridon, DÖK elnökhelyettes, Ötödikes diák



RPG hsz: 484
Összes hsz: 567
Írta: 2024. január 27. 20:43 Ugrás a poszthoz

Berci

Érzékeli a végzős mestertanoncon, hogy nem örül annyira ennek a találkozásnak, de talán ez nem is kimondottan Dominak szól, úgy véli, bárki másra is így nézne, aki hasonló mód majdnem fellökte volna őt. Aztán ki tudja. Őszintén, fogalma sincs arról, hogy a bálon történtek óta milyen megítélt státuszban létezik Berci elméjében, lehet hogy mély gyűlölet övezi Szécsi egész jelenségét.  
- Ó, igen ! - bólint, hisz odabent volt szerencséje elsétálni egy magas, kecses szőke mellett, össze is áll a kép, még egy halovány mosoly is szökik az arcára. Ha Bánffy tudná, hogy a húga milyen sok holmit szedett odabent össze, most valószínűleg a haját tépné. Biztosan lesz tíz-tizenöt perc, mire mindennel végez.  - Kisegítek, vagy inkább be - bök pillantásával a kezében lévő, megpakolt csomagra. - Az egyik barátomnak van egy boltja, gyertyákat árul és mindenféle jó dolgot, ő kért meg, hogy vigyek neki néhány holmit - meséli, picit talán hosszabban is, mint arra a másik kíváncsi lenne. Igazán most, hogy letudták a tiszteletkört, mehetne tovább is, azonban soha nem kedvelte a félbe hagyott dolgokat. Márpedig egy kicsit úgy érezte, hogy Bercivel maradt köztük némi tüske.
- Azóta nem volt alkalmam, de úgy érzem, hogy tartozom feléd egy bocsánatkéréssel Berci - mondja ezt őszintén, utalva a bál éjszakájára.
- Tudom jól, hogy Te csak segíteni akartál egy meglehetősen zűrzavaros helyzetben és nem viselkedtem úriember módjára. Sajnálom, hogy ebbe az egészbe belekeveredtél - tette még hozzá, remélve azt, hogy sikerül ezt tisztáznia a másik eridonossal.
Szécsi Dominik
Prefektus Eridon, DÖK elnökhelyettes, Ötödikes diák



RPG hsz: 484
Összes hsz: 567
Írta: 2024. február 2. 18:02 Ugrás a poszthoz

Berci

- Főleg fürdőbombákat és különféle illatosítókat, szerintem neked tetszene - burkoltan ajánlja is Bercinek a boltot, hisz aki szeret mosakodni, az egész biztosan kedveli a különféle jó illatú fürdőket is.  - Majd nézzétek meg, egész jó áron vannak a dolgok. Én is ott vásároltam legutóbb ajándékot. Olyan gyertyák is vannak, aminek a mélyén felirat lapul, így lesz igazi meglepetés annak, aki meggyújtja - tessék, ingyen és bérmentve reklámozta be a vörös boltját az egyik leggazdagabb család tagjának.
Ezután már menne is, de aztán mégis csak megtorpan, és bocsánatot kér a történtekért. Nem érzi azt, hogy hibázott, inkább csak azt tudja, hogy a stílusa nem volt helyén való. A másiknak láthatóan mindegy, hogy ez elhangzott-e vagy sem, Domi meg sem lepődik ezen, de neki így tiszta a lelkiismerete. Azt gondolja, hogy ennyi volt, mégis meglepődik, hogy Berci csak belemegy a beszélgetésbe. Zsolna is szóba jön, a bál éjszakájával ellentétben Dominik most sokkal nyugodtabban és figyelmesebben hallgatja végig a szőke srácot.
- Értem Berci, volt időm gondolkodni és tudom, hogy nem vagyok tökéletes, nem kellett volna őt kellemetlen helyzetbe hoznom a bálon. De gondolom tudod, hogy mi történt, köztünk már vége. Miattam többé nem kerül bajba, ebben biztos lehetsz. Azt viszont jó szándékkal mondom, hogy figyelj rá, mert kering róla és a tanáráról egy fotó, ami még a bál éjszakáján készült, szóval…- nem részletezi. Már túl van rajta, nem fogja ecsetelni a másiknak, hogy ő ezt anno hogy élte meg, amikor megtudta. Egy dologban viszont biztos, a lány részben magának is köszönheti a körötte kavargó botrányt.
- Nem tudhatom, hogy milyen ez nektek, hiába vagyok aranyvérű, én nem ebben nevelődtem fel. Nem lehet egyszerű, sem a menyasszonyodnak, sem neked. De talán, egy napon majd mikor Te leszel a családfő, változtathatsz ezeken a szabályokon - tanács? Talán inkább csak vélemény, valamiért egy kicsit sajnálta őket, hogy ilyen komoly szabályok közt kell végig küzdeniük az életüket. Zsolna lehet, hogy nem lett volna boldog az eridonossal, de attól még megérdemelné, hogy ő választhasson, s ne az anyja és a család kénye-kedve szerint kelljen házasodnia. Akárcsak Albertnek.
- Valamit valamiért - mosolyodik el végül haloványan Dominik, őt egész más dolgok vezérlik s motiválják az életében. Neki nem számít a vagyon, sem pedig a rang. Csak boldog szeretne lenni, és egyszer biztosan az is lesz.
- Nos, örülök, hogy összefutottunk, minden jót Berci! - biccent az idősebb eridonos irányába, majd sarkon fordul és távozik. Többé már nem gondol arra, hogy mi lett volna, ha, s egy kicsit fel is lélegezhet, hogy nem került egy ilyen családba.
Szécsi Dominik
Prefektus Eridon, DÖK elnökhelyettes, Ötödikes diák



RPG hsz: 484
Összes hsz: 567
Írta: 2024. február 10. 21:26 Ugrás a poszthoz

Nix

Bár úgy beszélték meg, hogy pontban négykor találkoznak a pizzériánál, Dominik korábban végzett az edzéssel, így előbb is tudott elindulni és arra gondolt, hogy ha már így alakult, menet közben vesz is egy kis édességet Nixnek. Az édességboltban sikerült is bevásárolni némi csokoládét, ezt el is rejtette kabátjának belső zsebébe, majd útnak indult a pizzázó felé, de a sarokhoz érve megtorpant, ahogy meglátta a közeli étterem előtt a vöröst egy idősebb férfival. Annyira nem voltak közel, hogy hallja is a szavukat, viszont szájról egész jól olvasott és a holnap beugrassz, meg szeretlek szavak egész jól kivehetőek voltak számára. Ez meg olyan szarul esett neki, hogy nem is értette, mi történik, csak úgy érezte, mintha gyomron vágta volna Magnus Axel. Hasonlót korábban akkor érzett, amikor Bogi kitálalt Kiliánról. S most mintha dejavu lett volna, már megint azt kellett látnia, hogy egy számára szeretett lányt valami idős fószer karolgatja. De hát ez Nix, végül is, megteheti. Mégis, Dominikot azért ez még zavarta. Vett is egy mély lélegzetet, aztán kifújta magát, ott kavarogtak a fejében a levitás sértő szavai is, mintha csak felvázolta volna előtte a jövőt.
Dominik végül csak elrugaszkodott, megindult a pizzéria felé, majd be is lépett az ajtón, de a benne lakozó feszültséget nem is nagyon tudta palástolni. Hiába látta meg a vöröst, nem tudott rá őszintén mosolyogni, egy kicsit elárulva érezte magát.
- Szia - int, de ez a mozdulata is lomha, mint sem örömteli, odasétálva pedig még arra sem veszi a fáradtságot, hogy adjon a lánynak két puszit, inkább csak kihúzza a széket és ledobja rá magát.
- Fárasztó - feleli a lehető legrövidebben, aztán már tekeri is a nyakát, a kijárat felé pillant, mert inkább menne. Csak azt nem tudja, miért érzi ezt, de mégis feszült és ideges. Erről mi sem árulkodik jobban, mint hogy mióta leült, folyamatosan dobol a talpával.
- Szar. Neked? - nem éppen kedves, a másik kérdésre nem is reagál, viszont most csupán ennyi telik tőle, Nix szemeibe néz, mintha azt várná, hogy a másik végre színt valljon előtte.
Szécsi Dominik
Prefektus Eridon, DÖK elnökhelyettes, Ötödikes diák



RPG hsz: 484
Összes hsz: 567
Írta: 2024. február 10. 22:03 Ugrás a poszthoz

Nix

Dominikban sok minden kavarog, ideges a holnapi edzés miatt, amin nagyon sok múlik, mert ott dől majd el, hogy lesz-e jövője a Mennydörgök csapatában. Ez az életének egy nagyon fontos állomása, már hetek óta erre készül, és nem akarja elrontani, de mivel a mai edzés nem volt a legjobb, már alapjáraton is nagyon ideges. És akkor még ott van benne az a különös érzés, amit Nixel kapcsolatban érez. Mert hogy eddig barátkoztak és át is lépték ezt a határt, de még sem ejtettek szót róla, úgy tettek, mintha ez teljesen természetes lenne. Domi viszont most olyasmit érez, ami nagyon zavarja, de még magában sem tudja igazán tisztázni ezeket az érzéseket. Egy biztos, hogy csalódott és emiatt szeretne lelépni. Ezek miatt szűkszavú és talán még hűvös is a vörössel szemben. Az ajtó bámulásából Nix szavai szakítják ki, és egész meglepett arcot vágva pillant a vörösre.
- Nem vár Bogi, miért várna? - megint nem túl kedves, de még inkább érződik rajta a feszültség. Mondana valamit hirtelen, de inkább összepréseli az ajkait és figyelmezteti magát arra, hogy ne legyen hülye, hisz Nix ül vele szemben, aki nem a csaja, hanem csak egy barátja. Nem kérheti őt számon, nem teheti meg. S míg ez tudatosul benne, kicsit megdörgöli a halántékát, ezzel is nyugtatva magát.
- Bocs, csak ideges vagyok, mert holnap lesz ez a fontos edzés, de a mai nem sikerült és nagyon kivagyok ettől, mintha vizsgára készülnék, gyomoridegem van az egésztől - kicsit fellazul, és mégis csak elmondja Nixnek, hogy mi is a gond, a másik problémáról azonban egyenlőre nem szól semmit.
- Kérsz valamit? - közben int a pincérnek, hogy rendeljen valamit a lánynak és magának is.
Szécsi Dominik
Prefektus Eridon, DÖK elnökhelyettes, Ötödikes diák



RPG hsz: 484
Összes hsz: 567
Írta: 2024. február 10. 22:50 Ugrás a poszthoz

Nix

Megüti a fülét a válasz mögött rejlő hangszín, ebből érzi is azt, hogy talán túllőtt egy határon és valószínűleg ez is hozzájárul ahhoz, hogy észhez térjen Nixel kapcsolatban. Persze így sem könnyű, mert gondolataiban újra lepörög a jelenet, amint a lány egy idősebb fickót ölelget odakint. Ez pedig azért is furcsa neki, hisz már egész jól összebarátkoztak, a vörös még sem említette neki azt, hogy bárkivel is randizna. Nem, mintha annak tudatában jobban érezte volna magát, de mégis. Közben a pincérlány is kiért, Domi rendelt is tőle egy szalámis pizzát, majd magának is töltött a limonádéból és abból kortyolt, mikor megkapta a lány dorgáló szavait. Lenyelve a kortyot rápillantott, valamilyen szinten ezt megérdemelte, és igazán jó mentséget tényleg nem tudott volna felhozni.
- Tudom - feleli ismét röviden, mert valóban tisztában van azzal, hogy a lány nem ezt érdemli, de azért mégis bántja ez a dolog, amit egyelőre nem is tudja, hogyan fogalmazzon meg a másiknak. Talán megkönnyebbülne, ha beszélhetne róla, ez egész biztos, egyelőre azonban csak a kviddicsről szól, majd inkább hallgat.
- Aha… és akkor ma nem randiztál egy fickóval? Csak mert láttalak egy idősebb fószerral ölelkezni. Ne érts félre, nem rám tartozik, de azért mondhattad volna, hogy barátod van - hát csak benyögi, igaz próbál rajta finomítani, de azért lerí róla, hogy ez a téma pöcköli a csőrét.
Szécsi Dominik
Prefektus Eridon, DÖK elnökhelyettes, Ötödikes diák



RPG hsz: 484
Összes hsz: 567
Írta: 2024. február 10. 23:36 Ugrás a poszthoz

Nix

- Nem vagyok, csak - megvonja a vállát, aztán már a fejét is vakarja, miközben úgy érzi, hogy lebukott. Pedig ő nem akart semmi ilyenről beszélni, pláne nem érezni semmi hasonlót, de mégis kibökte és innen már nincs visszaút.
- Jó, kicsit igen, jó nagyon - sóhajt, kimondta ezt is. Azt mondjuk nem tudja, hogy ezután mire számítson, fel van készülve mindenre, így arra is, hogy Nix közli az esküvő dátumát. Végül is, egyre több lány megy már férjhez ennyi idősen. - Az apukád? - erre a válaszra nem számított, meglepődik és ettől most egy kicsit zavarba is jön, mert sikerült totál hülyét csinálnia magából a vörös előtt. Ezt már nem moshatja le magáról. Figyeli a telefon kijelzőjét, s valóban ott a fotó, rajta pedig az a férfi, akivel látta ölelkezni a lányt. Közben úgy érzi, mintha egy nagy kő gördülne le a mellkasáról, egyúttal totál hülyének is gondolja magát. - Nem tudtam, hogy az apukád, és most tök hülyén érzem magam - vallja be, ahogy felsandít a vörösre, kicsit tart is a véleményétől.
- Azt hiszem, zavarna, ha randiznál mással - vallja be végül, és kicsit most félve pillant fel, mert nem tudja, hogy ehhez az egészhez Nix hogy áll hozzá.
Szécsi Dominik
Prefektus Eridon, DÖK elnökhelyettes, Ötödikes diák



RPG hsz: 484
Összes hsz: 567
Írta: 2024. február 11. 10:45 Ugrás a poszthoz

Nix

Amikor elindult erre a találkára, akkor még nem gondolta volna, hogy majd efféle témákat fognak boncolgatni és ilyen vallomásokat fog tenni a vörösnek. Az egész lavinát az idős pasas indította, akiről kiderült közben, hogy nem ártó veszedelem, hanem szimplán csak Nix édesapja. Ez valahol nagy megkönnyebbülést hozott, ellenben ráébresztette Dominikot arra is, hogy van valami, amit meg kell beszélniük. Bele is kezdett és fel is tűnt neki az, hogy a másik lefagy. Ezután hosszú néma percek következtek, Dominik nyelt egyet és kezdte kellemetlenül érezni magát, megfordult a fejében az is, hogy talán nem szabadott volna ennyire őszintének lennie, de ekkor a vörös megszólalt, Dominik pedig érdeklődve fürkészte a tekintetét.
- De ez nincs így! - vágja rá azonnal határozottan, s meg is érinti Nix kezét az asztalon, ha nem húzza el, akkor még meg is fogja. Lehet, hogy Bogi a legjobbja már gyerekkora óta, de ha a szőke ilyet kérne Dominiktól, akkor nem is lenne igazi barát.  - Zsolna? Ugyan már! Engem ő már nem érdekel, tévedés volt, és nem olyan lány, mint akinek megismertem - bizony nagyot csalódott a levitásban, az elején elvitte őt a hév, a szépsége és az, amit a másik mutatott magából, de a legutóbbi találkozásukkor bebizonyosodott számára, hogy milyen is a kékség valójában. - Tudom, hogy félsz ettől, ahogyan én is…de..- és itt most megáll egy pillanatra, miközben Nixre néz. - Úgy érzem, hogy nekem ez így nem megy tovább, én nem akarok csak a barátod lenni, vagyis nem tudok csak az lenni - vallja be, mert érzi már egy ideje, hogy ez a jelenlegi fura viszony kezdi őt felőrölni. Sokszor gondol a másikra, sokszor lenne vele, de egy gátat érez kettejük közt, amit eddig nem mert átlépni, nehogy elrontson valamit. Tart attól, hogy elveszítené Nixet, viszont egyre nehezebben birkózik meg már a gondolataival. - Mondasz valamit? - pillant a másikra, aztán nyúl a pohár után, hogy igyon, mert teljesen kiszáradt a szája.
Bogolyfalva - Szécsi Dominik összes RPG hozzászólása (50 darab)

Oldalak: [1] 2 » Fel