Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Lelombozó egy alak tudok lenni. Semmi kétség, ha én ismerkedem az általában nehezen indul, legyen az az ismerkedés bármilyen természetű. Utamat kommunikációs katasztrófák roncsai szegélyezik. Viszont a velem szemben ülő lány nem adja fel és ez immponál nekem. Szigorúan csak mentori szinten. - Főzni szoktam magamra, a két macskámra, meg néha a lakótársamnak is marad. Játszom zongorán és klarinéton és néha a testvéreimmel még egy-egy kviddics meccs is belefér - mondom el magamról ezeket a félig-meddig magánéleti titkokat. Nagyzolónak hangozhatnak, de tényleg minden mást csináltam fiatal kölyök koromban, csak ne kelljen a gyógyításra koncentrálnom. Az utolsó években azért megjött az eszem és elfogadtam a szüleim akaratát és sebész lettem. Nem a hivatásom, de piszok jó vagyok benne. - Na és ön, játszik valamilyen hangszeren? - kérdezem, mert érdekel is és mert ezt azért így szokás. Ha csak egy kicsi ritmusérzéke van, akkor boldogulni fogunk majd a műtőben. Ott kell csak igazán éreznie a lüktetést. Nem csak a beteg pulzusát, de az én hagulatomat, a folyamatok rezgését. Meg fogja tapasztalni, hogy az egész olyan, mint a zene. Vannak pörgős számok és vannak lassúak, amiknél rezdülések döntenek élet és halál között. Ez a része az, ami miatt nem hagytam abba én sem a tanulást. Ha pedig kellően nyitott lesz a dologra, együtt fogunk kipróbálni mugli eszközöket. Legalább lesz mire hivatkoznom, hogy lenyomjam a finanszírozás torkán az új gépeket. Mindketten jól járunk, de főleg a betegek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

- Jajj de jó, vannak cicái? - ennek hallatán nem tudtam nem örülni, imádtam az állatokat, főként a cicákat, nekem is volt egy odahaza. Mondjuk ki nem néztem volna a dokiból, hogy tart állatokat, de ettől máris szimpatikusabbá vált, s mintha már nem is tűnt volna olyannak, mint egy zord ezredes. - Hogy hívják őket és milyen cicák? - kíváncsiskodtam azonnal, miközben ettem a finom sajtburgert, amit most is ugyanolyan ízletesen készítettek el, ahogyan máskor is. Hiába, a minőség itt nem változik, Jankovits jól végzi a dolgát.
- Hányan vannak testvérek? Gondolom akkor a többiek is jogászok és orvosok - utaltam ezzel korábbi megjegyzésére, úgy tűnt, hogy a családja ilyen téren nagyon szigorú lehet.
- Igen, tudok zongorázni és gitározni egy kicsit, de magamtól tanultam és csak néhány dal erejéig. Énekelni szeretek még, van is egy zenekar, a RagDollz, abban vagyok vokál. Majd egyszer hallgasson meg minket, ha ráér - máris lelkesebben meséltem, mintha nyoma se lett volna a korábbi kellemetlenségnek, végre egy kicsit letört abból a falból valami. Azért sokkal jobb volt a hangulat annak a tudatában, hogy azért lehetett a doktor úrral beszélgetni másról is, mint csak és kizárólag a szakmáról. - Szokott amúgy koncertekre járni? - valahogy nem néztem ki belőle azt, hogy bőrnacit húzna magára, miközben oldalán ott csörög a lánc.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Hölgyeim és Uraim! A várva várt áttörrés megtörtént! Elég volt csak kiejtenem a számon, hogy vannak macskáim és a lányból csitri lett, belőlem meg büszke apuka. Vigyorogva bólogattam. Megtört a jég, én meg már kaptam is elő a pénztárcámat. Na nem azért, hogy fizessek, hanem, hogy megmutassam a két gazfickó képét, amit mindig magamnál tartok, mint más a gyerekeiét. - Ez itt Fraco - bökök a vörösre - Ez pedig Nero - mutatok a feketére, aki egy picit kancsal, de a földkerekség lehelyesebb ivartalanított kandúrja. - Elkényeztetett büds dögök, de a világ minden kicséért sem adnám őket senkinek - mosolyodom el igen sármosan. Tudok róla, hogy jóképű vagyok. Vissza nem élek vele, de ellene sem teszek, ha már így adódott. - Szerintem keverékek. Azt mondták azok, amikor örökbefogadtam őket öt évvel ezelőtt - mesélem miközben visszapakolom a képüket a tárcámba, amit becsúsztatok vissza a farzsebembe. Egyelőre még távolinak látom a fizetést, addig jó helyen lesz az ott. - Hatan vagyunk. Oh...nem igazán. Önnek van testvére? - terelem el a szót, mert nem szívesen beszélek róla, hogy elszegényedtünk és valószínűleg a szüleink sorsot húztak, hogy melyikünket küldjenek egyetemre. Sosem voltam valami szerencsés sem a szerelemben, sem a jétékokban. De legalább egészséges vagyok és kitartó. Biztos ezért kötöttem ki a szike jobbik végén. Még nem hallottam róluk. Milyen zenét játszanak? - kezdtem el megint enni, mert ez a burger nem jó kimeredve, pont úgy mint a betegek. Vesztettem el már eleget ahhoz, hogy ezt tudjam. - Ritkán. Kivételes esetekben. Általában képzem magam otthon - válaszolok grimaszra húzva arcomat. Azt nem kötöm tanítványom orrára, hogy engem az este már korán ágyban talál, mert az ő mércéjével ez biztosan öregapós dolog. Oda lenne minden tiszteletem és ez az, amit nem engedhetek meg magamnak. Meg mondjuk neki sem, mert minden közös pont ellenére a feljebbvalója vagyok. Nekem kell engedelmeskednie és az úgy nem megy, ha nem tisztel engem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

- Jajj de édesek, hát nagyon szép cicák. Franco? Nero? Ismerem - nevettem el magam, hisz imádtam a muglikat, rengeteg filmet is láttam, ezért tudtam is, hogy kiről is lett elnevezve a két szőrmók. A dokin pedig látszott, hogy él hal értük, így már egész biztos, hogy rossz ember nem lehet. Megkönnyebbülés. A család téma említésére láttam arcvonásainak rezdülését, érezhető volt, hogy nem szívesen mesél az ilyen privát dolgokról, de ez valahol érthető is volt. Még csak alig egy fél órája ismertük egymást, ki voltam én, hogy azonnal ilyen részletesen meséljen az életéről.
- Igen, van egy öcsém, Erik. Bagolykőn tanul ő is, most negyedéves és elég sok probléma van vele. Bízom benne, hogy ahogy idősödik, eljön az a perc, amikor észhez tér és megkomolyodik - meséltem halovány mosollyal, nem szívesen akartam elmondani azokat a balhékat, amikbe az öcsém belekeveredett, számomra volt kellemetlen és kínos, szégyelltem magam miatta.
- Rock a fő irányzatunk, de mellette egy kis jazz is van terítéken. Megpróbáljuk kicsit ötvözni a kettőt, de vannak külön-külön számaink is. Sok esetben a közönségtől is függ. Mi úgy vettük észre, hogy a fiataloknak jobban bejön a rock, de azért csepegtetünk nekik egy kis jazzt is, hátha azt is megkedvelik - miután annyit beszéltem, jól esett az a pohár kóla, ráadásul az elfogyasztott sajtburgert is le kellett öblíteni valamivel. Krumplim az még akadt bőven, két-három szálat az ujjaim közé vettem, beletunkoltam a szószba, és haraptam, miközben hallgattam a dokit.
- Ez is jó dolog, valamit mindig kell tanulni. Én is szeretnék, már kinéztem egy tánctanfolyamot és a fotózás is érdekel - közben odakint eléggé borús lett az idő, s úgy tűnt, hogy szitálni kezdett valami. Nem hó volt, sokkal inkább ilyen apró szemű dara.
- Ha ez lefagy, eléggé csúszni fog majd hajnalban - jegyeztem meg, ahogy fürkésztem az utcát az ablakon keresztül.
- Doktor úr, akkor ha a jövő héten kezdek, mikorra menjek és van-e valami, amit vinnem kell magammal? A munkaruhát már beszereztem - mert hogy a levélben az is szerepelt, így szépen elsétáltam a szaküzletbe, és vásároltam egy babakéket, mondjuk reméltem, hogy a munkahelyen nincs dresscode, mert akkor futhatok egy újabb kört még a hétvége előtt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

- Nagyszerű - állapítja meg egészen közömbösen, mert mégsem különösebben hatná meg az sem, ha tényleg arról lenne szó, így megnyugtatóan se hat a válasz. Olyan mindegy leginkább. Akármi is van, nem viselné meg úgy igazán, mert mégiscsak alakul minden valamerre, ha arról van szó. Inkább azt teszi szóvá meglepően sokat beszélve magához képest, hogy igazán nem érti, mire szeretne Martin kilyukadni itt ezzel a beszélgetéssel. Megvonja aztán a válasz hallatán a vállát, s miután belekortyol a sörébe a korsót a másik felé emeli. Nagyszerű ám ez is, hála Merlinnek vagy akárki másnak, akinek még hálát szokás adni, vagy valami olyasmi. Már majdnem meg is kérdezi, hogy akkor ennek örömére mondjuk mit gondol Martin a kviddicsről, az mégiscsak olyan érdekes téma lehetne, és kicsit sem kötődik a mindennapi munkájukhoz, még véletlenül sem, de a másik beelőzi egy rövidebb fejtegetéssel arról, hogy mennyire nehezen kommunikál, álarcot és őszinteséget emleget. Ez máris egy grimaszt vált ki Álmosból, aki ismét értetlenül pislog erre a számára egészen szürreális beszélgetésre. Ki akart itt érzésekről beszélgetni? Valaki adhatna egy szótárt, ami segít ezt az egészet értelmezni, mert halvány lila dunsztja sincs ismét, hogy Martin mit forgat a fejében. Végigfut az agyán, hogy ilyesmikről még a nővérével vagy éppen Adelinával is alig beszél, mert annyi megfoghatóbb és érdekesebb téma akad a lelkizésnél, úgyhogy végül - bár megfordul a fejében, hogy haza is mehetne ennyi erővel, de csak nem teszi - az asztalra könyököl, egy fél percig a sört bámulva, mielőtt végre megszólalna, úgy döntve, hogy mindezt ignorálja. - Gyakran jársz ide? Valahogy... nem is tudom, inkább el tudlak képzelni a teaházban.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Tudod milyen érzés az, amikor van egy pillanatnyi remény, aztán kétszeresen rúg gyomorszájon? Nagyon rossz. Mert, amikor azt mondja, hogy nem a kócos fiúval van kapcsolata, akkor egy pillanatra valami megmozdul bennem, mert nyilván elsőre azt hallom ki, hogy "nincs kapcsolatom", holott ezt sosem mondta, én meg állok ott, mint egy bamba bambi, és lassan értelmezem azt, amit mond.
- Kár, pedig kedves fiúnak tűnt, de akkor sajnos inkább bántalmazó. Ha nem éltek nyitott kapcsolatban, akkor eléggé rossz. Nem is kellene vele lenned, hiszen csal, ráadásul egy lánnyal, ami elég nagy különbség, szóval szerintem azzal a fiúval kéne lenned, akivel itt bent ülsz. - nem mintha kérdezte volna a véleményemet, de természetesen van véleményem, és állítólag genetikailag vagyok őszinte, szarkasztikus és fájóan nyílt. Remélem az apukám büszke rám, hogy egy ekkora csodát hozott össze. Közben nézem, ahogy lerogy, és eldönti, hogy többet vele egykorúakkal nem kezd. Hát jó. - Sok sikert hozzá, hogy találj egy rendes fiút, olyat, aki megérdemli a szerelmedet. - mondom őszintén a jókívánságomat, csak azzal nem számolok, hogy pont akkor, haladnak el mellettünk, és persze mindenki felénk fordul, majd két néni összesúgva halad tovább, én meg kicsit elhúzom a számat. - Ne aggódjatok, a világ jó irányba halad, és idővel már nem fognak így nézni. Én hiszek ebben. És sajnálom, hogy azt mondták, hogy a pasija vagy, mindenki magából indul ki, de nyugi, idővel mindenki megleli a párját, akkor is, ha azonos a neme, szóval rád is vár valahol egy kedves fiú. - kacsintok bíztatóan a kócosabbik fiúra, mert biztos, hogy neki is jól esik a támogatás. - A torta tényleg nagyobb finom, az egyik legjobb itt. - ahogy visszafelé sétálok, azon morfondírozok, hogy milyen helyre hozott az apukám engem, és azon is, hogy milyen sok mindenről lemaradtam volna, ha Kadosa örömére a kávézóba vesznek fel. A cukrászda azért sokkal érdekesebb.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Ugyan már fele annyi ideje otthagytam az aktív szolgálatot, mint amennyit eltöltöttem benne, múltam még a mai napig visszaköszön, mostanában is előfordul, hogy nevem említése hatással van egyesekre. Van, aki tanácsért fordul hozzám, van, aki egyszerűen csak történeteket hallgatna, és akad, aki a balesetet firtatná.
Utóbbi főként újságírókra jellemző, de összefutottam már diákkal is, aki belőlem írta a dolgozatát. Mindezt igyekszem hízelgőnek találni, és készségesen válaszolni kérdéseikre, de már jobb szeretném, ha mindenki megfeledkezne róla, hogy valaha auror voltam.
És szó sincs hálátlanságról, vagy arról, hogy megbántam, hogy képességeimet a jó ügy érdekében használtam, csupán ma már nem az az ember vagyok, aki akkor voltam. Bár megbékéltem már mindazzal, ami történt, a veszteségekkel és kudarccal, mi több, hatására elindultam egy olyan úton, ami odáig vezetett, aki ma vagyok, és akiről büszkén mondhatom, hogy szeretem, jobb lenne, ha többé nem kéne visszamennem a múltba.
Mégse mondok nemet a hölgynek, aki felkeresett, mert bármennyire is elfordulnék előző életemtől, ez nem rólam szól. Neki van szüksége iránymutatásra, amiben talán nem én leszek a legkiválóbb, de talán még mindig többet segítek, mintha elutasítanám. Én már végigmentem egy úton, de ő még csak most lép rá.
Már egy finoman gőzölgő tea mellett várakozom, varázslat híján aprókat fújva rajta, és a kezemben tartott kanállal kavargatva. A különös akcentusú hangot hallva felpillantok, és egyből barátságos mosolyt kanyarítok arcomra.
- Önnek is szép napot! - mondom, és felállok, hogy ha szeretne, kezet nyújtson üdvözlésként. - Igazán gyönyörűek a gyűrűi.
Mielőtt újra leülnék, őt kínálom hellyel felfelé fordított tenyérrel az enyémmel szemközt elhelyezett szék felé mutatva.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Szóval már felkészülten érkezett. Nem válogat még, nem kell átnyálaznia a menüt, pontosan tudja, mit akar, és meg is szerzi. Tetszik a határozottsága, igazán üdítő látni, hogy vannak ilyen fiatalok is, nem csak az elkényelmesedett, a szájukba repülő, sült galambot váró fajták, akik alól ha kihúznák a megrendelések, szolgáltatások nyújtotta kényelmi szőnyeget, nem tudnák, hogyan lássák el önmagukat. De Lilla nem ilyennek tűnik.
Aprót rázok fejemen, mosolyom töretlen.
- Egyáltalán nem hülye lányos szokás, én is ügyelek rá. A mértékre, arra nem mindig sikerül - nevetek aprót, és a hasam megpaskolva mutatom, hogy értem. Persze nincs nagyon mit látni rajta, ahhoz fel kéne álljak és oldalt fordulva, a felsőm felhúzva mutogatnom magam, de az rendkívül nagy illetlenség lenne, főleg itt, de egyébként máshol is.
Apró kis kitérő után Lilla lelkesen mesélni kezdi, hogy milyen boldog, de még nem árulja el, minek köszönhető ez, én mégis örülök neki. A koccintás ötletét viszont apró fejrázással elutasítom, mert a múltkorit leszámítva egyáltalán nem jellemző rám, hogy alkoholt fogyasztanék.
Tetszik neki a könyvjelzőm, de most már inkább az foglalkoztatna, milyen öröm érte, amitől ilyen lelkes. Alig párszor futottunk eddig össze, de olyan egy szimpatikus lány, szívemen viselem a sorsát máris.
Pár pillanatig szótlanul figyelem elnyúlva az asztalon, aztán aprót köhintek.
- Elárulod, mi történt? - El is meséli végül, és újabb bizonyítékot szolgáltat rá, milyen talpraesett is. Mosolygok, tényleg örülve a hírnek, és csak akkor rándul meg kissé a szemöldököm, mikor kiderül, hogy hol is jutott lakáshoz.
Jártam már néhányszor a környéken, illetve inkább csak érintettem, de nem is időztem ott sokáig, mert még nappal sem túl szívderítő látvány a Pramberger.
- Gratulálok, Lilla! - mondom neki őszintén, mert bár egyáltalán nem örülök, hogy egy hozzá hasonló jólelkű teremtés oda kényszerül költözni, azt pontosan megértem, hogy ez számára mekkora siker. Ráér még lelombozódni később, és biztosan nem szeretnék közreműködő lenni ebben. - Ilyen fiatalon saját otthont szerezni nem kis teljesítmény. Biztosan büszkék rád a... öhm, nagyszüleid.
Buta nyelvbotlás, pedig tudom jól, hogy nincs minden rendben nála otthon, ha azt nem is, hogy pontosan mi. Szülői háttér nélkül boldogulni manapság nem lehet könnyű. Régebben sem volt az persze, nekem is meg kellett oldanom valahogy, de akkoriban valamivel egyszerűbb volt a világ még.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Érkezésekor azt már tudta, hogy akivel találkozni fog amellett, hogy legendás rendfenntartó, egy kedves ember. Hozzá jóformán csak olyan történetek jutottak el róla, amik tiszteletre méltóvá és megbecsültté teszik még ma is az aurorok körében. Kezét mosolyogva nyújtja a férfi felé köszönés közben. Kölcsönös bemutatkozást követően pedig már el is helyezkedik a neki felkínált széken. - Oh, köszönöm. Nagyon szeretem őket - pillant le a kezein sorakozó ékszerekre, majd tekintetét visszavezeti Magorra, akinek bókját hálás mosollyal fogadja. Teljesen tisztán beszél és érti is most már példaképe szavait, hála a fordítógyűrűnek. - Bevallom nagyon örültem, amikor azt válaszolta, hogy eljön - - vallja be érezhető izgatottsággal hangjában. Reménykedni mert csak a pozitív válaszban, mivel sok nyugalmazott auror, letéve a szolgálatot teljesen elzárkózik a fiatalabb generációtól. - Ezt Önnek hoztam, köszönetem jeléül - nyúl bele táskájába és húz elő belőle egy nagy tábla különleges csokoládét, óarany színű szalaggal átkötve, majd a férfi elé rakja. - Először a családunk borából terveztem hozni egy palackkal, de aztán eszembe jutott, hogy azt olvastam nem iszik ilyesmit - magyarázza mosolyogva döntését. Mivel ismeretei szerint a magyar illem úgy diktálná, hogy férfiembernek alkohol dukál. - Ahogy a levelemben is írtam, eddig kódnyelvekkel foglalkoztam, oktattam a londoni akadémián. Viszont szeretnék terepre menni - fog bele csipetnyi déli vehemenciáva a helyzet felvázolásába. Eközben megérkezik a pincér és felveszi a rendelését. Meglepődve lát egy ismerős italt a lapon. Fahéj szín szemei felcsillannak az otthon ízeinek gondolatára. Azonnal meg is rendel egy pohárral. A horchata de chufa egy tejszerű, nagyon krémes, lágyan édeskés, mandulaízű, igazi spanyol ital.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Lebuktam. Felismerte a macskáim nevét. Ez mágus környezetben nagyon ritkán szokott előfordulni. Egyre biztosabb vagyok benne, hogy őt is érdeklik a mugli dolgok. Telefonja van és tudja ki az a Franco Nero. Ezt jó jelnek könyvelem el magamban. - Ismeri? - kérdezek vissza, adva egy kicsit a hülyét, nehogy aztán elkezdje itt nekem gyalázni a muglikat én meg megint veszítsek a tekintélyemből, mert még a macskáimat is tőlük vett nevekre kereszteltem. Ezután mesél a testvéréről, aki mint kiderül nem egy könnyű eset. Érdekelne, hogy miért beszél így róla, de nem igazán erőltetem én sem a témát. Valahogy úgy tűnik kerülné is, meg korai ez még szerintem. Így hallgatólagos megegyezéssel annyiban hagyjuk. - Rockban is a muglik? - szögezem neki szavaimat. Nem vagyok jó a faggatózásban. Ha tüneteket kell kiszednem betegekből, az megy, de az ilyen csacsogás, az nem igazán. Ha az volnék most egy újságnál lennék. - A jazz nekem sem a kedvencem. Jobban szeretem a komolyzenét, vagy a már említett rockot - mondom el saját preferenciámat. Ha zene az csak minőségi. Mindenben azt részesítem előnyben. Válogatós vagyok és nagyon igényes. Úgy a munkámban, mint a magánéletemben. - Ne nagyon élje bele ezekbe magát. Levegőt venni sem lesz ideje onnantól, hogy elkezdjük a programot - töröm le lelkesedését - Feltéve, hogy komolyan ezt akarja csinálni. Az első években a mi munkánk nem hagy szabadidőt. Ha meg úgy csinálja, hogy legyen, akkor kontár lesz. Magán múlik - veszem megint magamra a mentorság nehéz szerepét. Magamról tudom, hogy egy hordágyon aludtam, álva ettem és csak fürdeni jártam haza az első hetekben. Aztán megtanultam beosztani azt a kevés szabad percemet, de az is hónapokba telt. Rajta áll a dolog. Ha ellinkeskedi, azzal csak magának árt, mert azt nem fogom hagyni, hogy a pácienseknek ártson. Odakinn elkezd hullani valami hódaraszerűség. Elhúzom a számat, ahogy megemlíti. Közel laom, mégsem lenne jó jégtáncolva hazajutni. Szavaira fordulok vissza felé az ablaktól. - Hétfőn reggel hatra legyen a rendelőben. Hozzon magával egy jegyzetfüzet és két váltás talárt, de lehetőleg ne fehéreket. Valami halvány és egyszínű megteszi. Mindenképp olvasson rájuk öntisztító, de legalább lepergető bűbájt - diktálom a listát megint azzal a szigorúsággal, amivel elkezdtük az esténket. A munkában nem ismerek tréfát. Ezt várom el majd tőle is amikor együtt dolgozunk. Ezt remélem abból is megértette, amiket eddig megbeszéltünk. Mindezt természetesen főleg érte teszem. Felelősséggel tartozom érte és nem mindegy mit csinál a kezem alatt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

- Szánom-bánom - nevetve pillantottam a felkönyökölő Dávidra, nem vettem komolyan a rosszallását, úgyis tudtam, hogy ő is csak hülyéskedik. És ha már programokról volt szó, tényleg beleültette a bogarat a fülembe, így gondolatban már fel is véstem a listára azt a lakásavatót. - Tudom,  szóval téged biztosan elhívlak - még rá is kacsintottam, közben fogyott a finom étel, nem is tudom, hogy tényleg ennyire jó volt-e, vagy csak a farkas éhség miatt élveztem ennyire az ízeket. Tenyerem még ott pihent a kezén, miközben mosolyogva befejeztem mondandómat. Amikor megéreztem, hogy ő is megszorítja a kezem, csak még jobban mosolyogtam, aztán vele együtt nevettem fel.  - Jajj, de aranyos vagy! Hogy vigyázol rám - elnevettem magam, jól esett a bókja, de azért néha talán többet is ettem a kelleténél. - Az ünnepek miatt viszlek is haza magammal, hogy felügyeld a fogyasztásom! - fűztem még hozzá viccelődve, ha már ő lett a fogadott alakőrzőm. Erre a gondolatra jót  is mosolyogtam, és mivel megszomjaztam, ittam az üdítőből. - Benne vagyok, jó ötlet! Amúgy sincs kedvem túl nagy partikhoz, szóval tőlem rendezhetjük nálatok is - ezt persze még azelőtt okéztam le, hogy átgondoltam volna a szitut. Ugyanis a drága öccsének élete párja engem ki nem állhat, s ha ott lesz buli, biztosan ő is jön, talán meg is mérgezne. - Jajj majd elfelejtettem! Nézd csak mit hoztam, gondoltam hogy megkóstolhatnánk. Tök jó áron adták a piacon, hoztam mellé fűszerkeveréket is. Látod? Gondoltam rád - mivel Dávid nem tudott kijönni forralt borozni, emiatt kihúztam a táskámból egy üveg vörösbort, mellé tettem a fűszerkeveréket és még néhány szem narancsot, citromot. - Megcsináljuk? Közben mesélhetnél nekem arról, hogy mik a terveid így a suli kapcsán. A vacsi pedig isteni volt, köszönöm szépen!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Kedd este, amiben végül maradtunk. Szabadnapos, én is ráérek. A srácok már tudják, hogyan kell zárni az éttermet, nem lehetek ott mindig, amikor leszámolják a pénzt, de megbízom bennük annyira. Aprópöttyös ing, fekete farmernadrág, nem viszem túlzásba, de tény, hogy meg van fésülve a hajam, és a karácsonyra kapott parfüm is rajtam illatozik. Eltelt egy év, ideje kiértékelni a csapatot. Sokáig gondolkodtam, hogy Sadie esetében hogyan döntsek, s amit még nem tud, hogy továbbra is a türelmét kell kérjem, hogy a pénzügyi mérleget átlássam, de a benyomás már most nagyon fontos ahhoz, hogy február-március környékén néhány sarlóval magasabb órabérrel dolgozhasson. Szóval, azért van tétje ennek a találkozásnak. A másik meg, hogy kicsit jobban megismerjem őt. Azt hiszem legalábbis, hogy ennek indul. Kíváncsi vagyok rá, és másokkal is előfordul, hogy beülök valahova egy italra, semmi rendkívüli nincs ebben. Maximum az öltözék, és a pizzázó. Nem ülök még le, hanem a bejárat közelében toporgok, mert bunkóságnak tartanám, ha már az étlapot türelmetlenül böngészve köszönteném. De már napok óta agyalok azon, hogy milyen pizzát egyek. Fokhagymásat, hagymásat, duplán csípőset? Mi illene erre az alkalomra? Esetleg szardínia? Ha van egyáltalán olyan...

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

- Ha a teaházba hívlak, eljöttél volna? - kérdeztem vissza zsigerből. Sápadt lettem, mintha hetek óta kerültem volna a napfényt, izmaim feszülten álltak készenlétben, amint kémlelően bámultam Álmos legapróbb rezzenéseit is. Furcsa rosszullét fogott el, még a sörömből is csak apránként tudtam ezentúl kortyolni, de az egyre erősödő émelygés-érzet azt súgta, hogy jobb, ha szünetet tartok benne. Lehet, hogy az italban volt valami. Lehet, hogy a kétféle alkohol elegye váltotta ki ezt a reakciót a gyomromból. Vagy csak zavarban voltam. Utálom, ha pofákat vágnak - hiába élek gyakran ezzel. Akasztják a hóhért. A korábban mogorva énemnek kísértetiesnek hatott felismerni, hogy sokszor ugyanazokkal az eszközökkel operálok, bár szemközti társamban inkább láttam közönyt, mintsem megvetést. Akkor mégiscsak különbözünk. Amit eddig mondtam, már nem lehetett elfelejteni. Talán, ha kellően leitatom, de az sokba kerülne. Meglehet persze, hogy számára jelentéktelen információk, én mégis úgy fogok emlékezni erre az estére, mint az alkalom, amikor - egy pillanatra - levettem a páncélomat. A kívánt hatást nem értem el. Csalódott arccal, de miután megköszörültem a torkomat, úgy döntöttem, hogy továbbmegyek.
- Mi érdekel még a tárgyakon kívül? - tettem egy utolsó próbálkozást arra, hogy érdemi párbeszéd bontakozhasson ki köztünk. Ha meséltem, vállvonogatásra, pofavágásra számíthattam. Dühöt éreztem belül, de ennek próbáltam nem jelét adni még. Ő nem volt a szavak embere amúgy sem, de a munkáról tényleg nem akartam beszélni, ha nem volt muszáj, és meglepő információkkal sem tudtam már szolgálni azon kívül, amit eddig mondtam, nem aratva sikert.
- Akarsz valaha vezető lenni, vagy úgy érzed, nem számít megrekedésnek az, ha stagnálsz egy pozícióban? - még ez a másik, ami átfutott az agyamon, és őszinte kíváncsisággal a hangomban kérdeztem meg.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Éppen át sétáltam az úttesten. Amikor hirtelen valaki rám kiáltott. Szerencsére kicsi és fürge vagyok még szóval gyorsan ugrottam. A lábam lehorzsolódott. Rá néztem a fiúra. Még pont láttam ahogy megfogja a tál süteményt. Fel állok leporolom magamat és oda sétálok hozzá. Elveszem a süteményt mielőtt még tényleg elejti.
- Bocsi – mondtam nyugodtan. – Nem láttam, hogy jön valaki… - a kezemet oda nyújtom felé, de aztán látom, hogy megütötte a lábát és nem tud felállni. Remélem nem eset nagyon baja. Lehajolok hozzá.
- Ijjj… - húzzom el a szám. Nagyon megüthette magát. Gyorsan körbe nézek. Pont találok egy vizes kutat. Felállok és a kezemet bele merem. Megpróbálom a markomban tartani. De mire oda érek teljesen eltűnik.
- Nincs esetleg egy kulacsod? – kérdeztem, mert az nagy segítség lenne. Amíg várok a válaszára addig letérdelek mellé és megnézem mennyire súlyos. Nem vagyok egy nagy gyógyító, de talán ezzel még én is elbánok. Egy kis karcolás, de abból viszont ömlik a vér. Elhúzom a számat… Jaj.
- Figyelj maradj itt és mindjárt megkérdezek valakit hátha tud segíteni. Néhány perc. Annyi itt az ember úgyis nem? – felállok és körbe nézek, egy lélek sincs a közelünkben. A fenébe. Elindulok a szökőkút felé és körbe járom párszor. Meg is feledkezem a mindjárt elvérző gyerekről. Végül elé állok és megpróbálom egy útközben talált levéllel fel itatni a fért. És közben gondolkodom. A közelünkben ott az előkészítő. De futva is sok idő lenne meg aztán keresni is kéne egy felnőttet. Szóval gondolataimba mélyedve gondolkodom a megoldáson.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Bogolyfalva Hivatala

Nyomozónak nem valami eredményes. Vagyis lehet, hogy az lenne, ha több időt és energiát fektetett volna bele a dologba. Viszont eddig épp elég volt megszoknia a teljesen új környezetet, elintézni az áthelyezésével járó ügyeket és találni egy helyet, ahol lakhat mindaddig, amíg tanul. Ahhoz viszont durván túlkorosnak érezte már magát, hogy bevonuljon a Sárkányölő kollégiumába. Bogolyfalva kézenfekvőnek tűnt és még a szerencse is mellé szegődött, amikor sétálgatás közben meglátott egy kiadó táblát a Mennydörgő utca egyik házán. Viszont most nem emiatt jött. Hanem azért, mert úgy hallotta, hogy itt őriznek iratokat mindazokról, akik valaha is éltek Bogolyfalván. Állítólag van egy archívum, az épület alagsorában számtalan irattal. Benne minden rendezvény leírásával, születésekről és halálalesetekről szóló dokumentumokkal. Fordító gyűrűjét ujján idegesen forgatva toporgott reggel tükre előtt, azon tépelődve miként jelenjen meg a hivatalban. Menjen egyenruhában? Hivatalos parancs vagy kérvény nélkül csak dísznek lenne rajta. Nem engednék le úgysem a raktárba. Az meg kevés, hogy hátha elég meggyőző erő már maga egy auror látványa. Megrázta a fejét. Butaság. Magánemberként érkezett. Haja szoros konytba fogva, lábán fekete harisnyája mellé elegáns bokacsizma. Szövetkabátja alatt modern szabású, bordó kötött ruha, nyakából hosszan lelógó lánc, derekán széles bőröv, ujjain vörö köves gyűrűi. Egy hölgyet keres, akiről úgy tudja segíthet. Mindent tud a városról. Annak múltjáról és jelenéről. Elirányították már a portánál, így most az ajtó előtt áll, hogy nem teketóriázva be is kopogjon.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

- Persze, a nagyapám sok régi filmet nézett - bólintottam mosolyogva, meglepő névadás volt, de azért hangzatos, könnyen meg lehetett így jegyezni őket. Az öcsémről direkt nem osztottam meg több infót, egyelőre nem akartam ráhozni a frászt a mentoromra, épp elég lesz majd akkor, ha egy napon Erik majd beesik az Ispotályba, akkor úgyis rájön majd Kozák doktor arra, hogy mennyire is zűrös.  - Vegyesen inkább, vannak varázsló zenekarok is, akiktől játszunk néhány számot, muglik is, és akad egy-két saját szám is - meséltem mosolyogva, a zenéről mindig szívesen beszéltem, nálam jobban talán csak Stephen tudott volna arról beszélni, hogy milyen céljai is vannak a RagDolzz-al. - Nagy kár, pedig remek jazz dalok vannak - jegyeztem meg csak úgy mellékesen, bár igaz, hogy rengeteg fajta zene létezett és mindenkinek meg volt a maga kedvence.
Jó volt ezekről a dolgokról beszélni, sikerült egy kicsit fellélegeznem, de aztán a doki közölte, hogy azért ne örüljek annyira, mert nem lesz túl sok szabadidőm. Az arcomra is kiült a csalódás, pedig nagyon el akartam menni táncolni, nem beszélve a zenekari próbákról. Talán még egy sóhaj is kiszökött belőlem, ám tudtam jól, hogy erre a gyakorlatra tényleg oda kell majd figyelnem. Mondjuk a hobbimat se akartam feladni, ezért fejben máris azt tervezgettem, hogyan fogok mindkét oldalon helyt állni. - Ó nem, nem szeretnék kontár lenni, mindent meg fogok tenni, hogy jó legyek - tényleg ez volt a célom, aztán később majd úgyis kiderül, hogy ez menni fog-e. Az üdítőm közben elfogyott, már sültkrumplim se volt, és sikerült megbeszélnünk a gyakorlattal kapcsolatos részleteket is.
- Rendben doktor úr! Köszönöm szépen a közös ebédet és hogy így felvilágosított. Engedje meg, hogy meghívjam - túl sok zsebpénzem nem volt, de annyi azért igen, hogy meghívjam a mentoromat egy ebédre. Lehet, hogy nem várta el, de valamiért úgy éreztem, hogy ezt így illik. Intettem is a pincérnek, hogy jöjjön, mert fizetnék. - A cicák is Önnel tartanak a munkába, vagy valaki vigyáz rájuk, amíg Ön dolgozik? - kíváncsiskodtam közben, szívesen megismertem volna Franco-t és Nerot.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

Azt mondják, a kivételezés nem épp egy vonzó tulajdonság, azt sem tudná megmondani, mennyire minősül a Lucával ápolt barátsága kivételezésnek. Valamilyen szinten biztos, ahogy az is, hogy valahányszor bajba keveri magát ez a szeleburdi gyerek, titkon igyekszik kiudvarolni a tanároktól, hogy ő lehessen a felvigyázója a büntetőmunkán, mert Luca legalább kicsit visszafogja magát, ha van kinek kiadja a feszültségét. Márton is elnéző a gyerekkel, amennyire elnéző lehet a pozíciójában, felelősséggel a nyakán bármely felnőtt, főleg mert tudják, hogy Luca körülményei nem épp könnyűnek nevezhetőek.
Azon már meg sem lepődött, hogy a karácsonyi készülődés közepette a lány konkrétan feldöntötte a kész karácsonyfát és több, más módon kifejezte nemtetszését az ünnep iránt. Nem akarták elrontani ezt a két, egybefüggő hétnyi jó hangulatot büntetésekkel, így megegyeztek, hogy majd most befogja a lányt takarítani és rendet tenni, karácsonyfát leszedni, stb.
- A díszek között van üveg is, vigyázz, hogy ne törjön össze, nehogy összevágd magad vele. - Mióta az apja körül kirobbant a botrány és a nagynénje folyamatosan célkeresztben van, továbbá Kakasi némineműleg mondjuk, hogy a szárnyai alá vette, lenyugodott valamennyire. Nem, inkább jobb az önkontrollja kicsit, de csendesebb, komolyabb viselkedésre is, odafigyelőbb.
- Lenyugodtál azóta, vagy még mindig szeretnél egy-két dolgot felborogatni, kiélni rajtuk a feszkót? - Az arcára varrt vigyorból látszik, hogy csak húzza a gyerek agyát, de a kérdés mögött igazi érdeklődés lapul részéről. Néha jó átbeszélni ezeket a dolgokat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

Kis karácsony, meg a.....
De persze nem káromkodhatok, mert akkor megint leíratják velem négyszázszor, hogy nem beszélek csúnyán. De hogy nekem ebből mennyire elegem van. Mindig is utáltam, de az idei volt, ami feltette az i-re a pontot.
Elvittek valami puccos kastélyba, mert jótékonyság volt. Azt már inkább nem fejtem ki, hogy nekem mennyire van szükségem, hogy lehúzzanak rólam még egy bőrt, de a francba, mi vagyok én?
Csúnyán néztem, az segíteni szokott, de mikor az öregasszony megcsipkedte az arcom, hát én megharaptam. Onnantól meg aztán káosz lett. Pedig be vagyok oltva, Nóra néni is megmondta. Aztán meg mégis nekiállt ott hisztizni.
Most meg szedhetem le a fát a Nagyemberrel, aki nem szimpi, mert furi rajta valami. Látom, hogy mozog a szája, de csak grimaszolok, mert be van dugva a fülem. Kaptam, vagyis elvettem, azt a fülhallgatót, ami szól anélkül is, hogy dugdosnom kellene, vagy kábellel szórakoznom. Nem beszélek vele, mert szerintem már ő is átpártolt a másik oldalra, aztán velem szembe meg ne akarjon spicliskedni. Rakosgatom a gömböket, mint valami jótét lélek, fülemben meg bömböl a System Of A Down... valahogy... az megtetszett.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

Azon kívül, felsóhajt és hagyja leolvadni a vigyort a képéről, más jelét nem adja, hogy most türelmetlenebb a szokottnál. Mutogatni kezd a lánynak, előbb a saját fülére, aztán Lucára, hogy szedje ki, hogy beszélhessenek normálisan, ne pedig ilyen tüntető hidegháborúsan. Látja, hogy kamaszodik, nehezebb vele, mint fél éve, sőt mint egy éve; ahogy szélesedik a világképük, egyre több dolgot kérdőjeleznek meg és kezdenek fellázadni a vélt elnyomás és sérelmek ellen.
- Vedd-ki-hogy-tudjunk-beszélni. - Tátog, és közben továbbra is a fülére meg Lucára mutogat felváltva.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

Próbálom én rendesen jelét adni annak, hogy nincs kedvem beszélgetni senkivel. Vele meg főleg nem. Ő áruló. Pedig aztán mennyi ideig egy csapatban játszottunk, hát... már-már a bajtársam volt. Pff..  Ennyit róla.
- Saint-Venant tanár úr? - jön a kis számból egy hatalmas sóhaj, és fáradtan, szinte már unottan nézek rá, verbálisan is megtartva a három lépés távolságot. Már nem vagyunk cimborák.
- Szeretné, hogy szín szerint pakoljam, vagy sorban? - a lehető legártatlanabb képemmel nézek rá, épp csak a tekintetem sugallja azt, mennyire tartom árulónak. Mert az. Akkor is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Félsiker vagy teljes? Még nem tudja megítélni, de az, hogy Zalán hajlandó volt szóba állni vele, biztató jel. Számít még csípős megjegyzésekre, de semmiképp sem tervezi behúzni fülét-farkát, ugyanúgy vissza fogja kóstolgatni Zalánt puszta jófejségből. The bro code!
Azt tervezi, hogy a visszaúton még beugrik a csicsás gyertyákat meg fürdőbombákat áruló boltba, hogy meglepje Laylát (teljesen jó, hogy a nagynénje ellátta jó pár tippel, mire figyeljen egy kapcsolatban, hogy ne váljon taplóvá és elkényeztetett csicskává), de még mielőtt arrafelé kanyarodhatna teljesen, beúszik a látóterébe Kori. Ma úgy tűnik, kimaxolja a triumvirátus minden tagját.
- Heyyy, merre jártál, Kori? - Természetesen csöppet sem zavarja, hogy egy-két helybéli ránéz, de aztán mennek tovább a dolgukra, ő meg úgy lép oda Korihoz, mintha a világ legevidensebb dolga volna összefutni és megállni beszélgetni. Mert az is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

- Az eszed tokja tanár, komolyan. Ne játszd már az agyad. Mintha legalábbis kivégeztem volna a hörcsögöd. - Azonnal megbánja a hasonlatot, mert csak a fejfájást okozó családi problémáit juttatja eszébe fél pillanatra.
- Halljam, hirtelen miért haragszol rám is a listányi többi ember mellett? Ráléptem a tyúkszemedre? - A szemöldöke tényleg mindjárt eltűnik a homloka tetején, annyira felrántotta, de még int is, hogy hagyja abba a kisasszony a pakolászást, mert most beszélgetni fognak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

- Az akarsz lenni, nem? Szokjad - sztoikusan vonok vállat, újabb két díszt pakolva gondosan a papír dobozba. Még csak rá se nézek a Nagyemberre, roppant felnőttesen illusztrálom, mennyire nincs rendben köztünk semmi. Sőt. A kapcsolatunknak is vége, odaadom a Drávecz lánynak... vigye.
- Láttalak. Úgy smúzoltál Márton bával, hogy majdnem elszaladtam egy vödörért - a hangom roppant cinikus, de a következő kezem ügyébe akadó gömböt, jó erősen hozzá is vágom. Nem érdekel, ha eltörik. Tört több is, de erről nem beszélünk.
- Áruló - sziszegem úgy, mintha tényleg egy szitokszó lenne.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

X Harámmersznézni X CHINCHILLA - Little Girl Gone X elveremasegged X Aladáranyomomban
X mindenpasihülye?!

Kornélt mocskosul kiosztotta, rosszul is érezte magát emiatt. Ha finomabb lett volna vele, talán nem lenne ekkora bűntudata és kevésbé lenne lehangolt. A fiú távozása után le kellett ugrania a boltba, vacsorára azt tervezte főz valamit magának és May-nek - természetesen lövése sem volt, mit. Egyelőre azt tervezte, hogy lemegy a boltba és ott eldönti a látott alapanyagok alapján.
Jó taktika? Tudom.
Mióta csak önmagára számíthatott, sokkal gyorsabb tempóban szokott hozzá a háztartás vezetéséhez - egyre jobbá vált benne. Nem ijedt meg pókhálók láttán, amíg azok nem akromantulákhoz tartoznak. Azt is megtanulta, hogy a fehéret és a színeset soha nem mossuk össze, különben... igen.
- Lafayette! - meglepetten kapta fel pillantását, hiszen akkor már a boltból hazafelé tartott. Mindent megvett addigra, amit akart és nem hitte, hogy belefut a levitásba.
- Boltba, megvettem a vacsihoz valókat. Ma én főzök! Találkoztál Zalánnal? - meg sem várta, azonnal rátért a lényegre.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

Aha, szóval innen süvít a legújabb tornádó. Néha elfelejti, hogy ő is volt ilyen idős, pedig csak pár évvel ez előtt volt, mégis ég és földnek érzi a különbséget az ő és Luca attitűdje között. Mondjuk nem is tudna haragudni a lányra, mert az árvaház miatt valahol nagyon is érthető a viselkedése.
- Akkor nem csak nézned kellett volna, de hallgatóznod is. Kibuliztam tőle, hogy a büntetéseid hadd felügyeljem én. Vagy annyira égsz a vágytól, hogy vele legyél összezárva? - Kölykök, komolyan, azon is megsértődnek, ha az ember menteni akarja az irhájukat.
- Felőlem lehetünk fasírtban is. Akkor hagylak is őfelsége, és nem fogok mesélni arról, milyen programokat tervez az előkészítő, mikor kell betegséget színlelni, ha ki akarod húzni magad a kötelezők alól, blablabla, ne is figyelj rám. - Ha Luca így játszik, ő is tud ám gonoszkodni. Jobb az önkéntest az oldaladon tartani, kislányom.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

- Milyen házias vagy már. - Ő meg kíváncsiskodó, mint a rosseb, hát mindjárt beledugja az orrát Kori bevásárlásába érdeklődésében. Őt csak Layla szokta leküldeni a közértbe időről időre, ha elfelejtette a tejszínt vagy a sajtot, de alapvetően Lafayette-et még nevelni kell erre az "50/50-ben visszük a háztartást" szerepkörre.
- Hm? - Zalánnal? Hogy jön ő ide? - Őőőő... Aha? Most jövök tőle. Miért? - Az persze meg sem fordult a fejében, hogy Kornél a cukrászdából egyenest Korihoz ment volna.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

- Miután kihallgattam, miket beszélsz az asszonyoddal? Kösz, megkímélem magam egy újabb traumától... azóta is szívecskéket pukizok... drágám - mert hogy tudom én ezt tetézni, és most megállapítani, náluk otthon tuti a nő hordja a nadrágot. Meg ráadásul undi is. Most akkor mi van? Összejössz valakivel, aztán elfelejted a nevét, hogy ilyen giccses hülyeségeket aggass rá?
- Elmondom Barna bának, hogy zsarolsz... ezért fáj a hasam folyton. Nem bírom a stresszt, amit te okozol - felszegem az állam, és még a kezeim is összefonom a mellkasom előtt. Most... most mondhatnám, hogy ez az első nagy veszekedésünk, de... és hogy lássa, mennyire komoly a helyzet, még a nyelvemet is kinyújtom. Bizony.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

Megforgatja a szemét, mert az egész kezd annyira nevetségessé válni. Erről beszéltek a tanárok, mikor azt mondták, türelem, türelem és még több türelem kell a tinédzserekhez? Igazuk van, nehéz megállni, hogy ne mondjon valami csípőset, azzal viszont semmivel sem segítené elő Luca fejlődését.
- Stresszt. Én. Neked. - "Ezt most komolyan gondoltad?" fejet vág, mert egyelőre tényleg a sötétben tapogatózik, mi ütött a gyerekbe. Megkergülhetett karácsonyi ajándékként.
- Ha szeretnél egyedül maradni, mindenkitől szép lassan eltávolodva, akkor én is megtartom veled a távolságot, de nem hiszem, hogy ez minden vágyad. - Leteszi a kezében levő égősort a közeli kisasztalra, kihúz két széket, és int Lucának, hogy üljenek le.
- Olyan nehéz lenne elmondanod, mi a baj? Te is tudod, hogy nem szúrtalak hátba, és az, hogy a barátnőmet drágámnak hívom, nem a világ vége. - De erről végképp nem érzi úgy, hogy számadással tartozna egy tizenévet alig megélt gyereknek, aki a szerelem fogalmát láthatóan még csak nem is kapirgálja. Ezzel pedig semmi baj nincs, csak nem most van itt az ilyen beszélgetések ideje.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

X Harámmersznézni X CHINCHILLA - Little Girl Gone X elveremasegged X Aladáranyomomban
X mindenpasihülye?!

- Muszáj, különben piszokban halok éhen - legyintett nevetve, tényleg... megasszonyosodott ebből a szempontból. Pedig egyelőre baromi messze állt a titulustól. Ha Aladár vagy más nem nyírja ki, még lehet belőle háziasszony. Sean Warren szavaival élve: milf.
Vajon az a fiú tudja a szó jelentését?
Kornélia hunyorogva nézett fel Lafayette-re, ajkai is elnyíltak kicsit. Abszolút nem értette annak értetlenségét.
- Te kérted el a címét messengeren! - fakadt ki mutogatva, szartyából pedig majdnem ki is esett a tojás.
- Nagyon fogsz haragudni, ha azt mondom... Tudom, mit tettél tavaly nyáron? - utalt itt magára a cukrászdás esetre.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Nagyon egyetért, végtelenül egyetért! Ha Layla nem szeretné annyira, amennyire, ő bizony odarohadna a párizsi lakásba, vagy egyszerűen visszaköltözne Michelle-ékhez, vagy végzésig itt dekkolna a Bagolykőben.
- Ja... JAAAAAA! - Szinte visszhangzik, ahogy a homlokára csap. Hát tényleg, ő buzerálta Korit, hogy adja meg Zalán címét. És igen, így, hogy a cukrászda is képbe kerül, kezdi kapiskálni, hogy valahogy a lány tudomást szerzett a történtek legalább egy részéről. Az ő hangvétele is megkomolyodik.
- Dehogy haragszok, inkább csak... jó szarul sikerült ez az egész. Igazából már majdnem felmentünk Kornéllal vissza a kastélyba, vagy na, tervben volt, de basszus Zalán pont akkor kellett elvitorlázzon azzal a lánnyal előttünk. - Int a fejével, hogy álljanak kicsit odébb, az egyik üzlet elé, hogy ne a forgalom közepén beszélgessenek.
- Odabent meg én nem gondoltam, hogy Zalán pont egy cukrászda közepén akar kényes témákat boncolgatni csak úgy. Úgy értem, most komolyan, én sem kezdem kiteregetni a családi szennyesem egy fagyi felett. - Noha ezen a ponton megtehetné, mert konkrétan mindenkinek van hozzáférése a médiához, hírekhez, és a Saint-Venant név sajnos túl gyakran bukkan fel mostanában ott.
- De fogjuk rá, hogy valamennyire megbeszéltük. Nem vágta a képembe az ajtót... mert elálltam az útját, lol. - Ezért Zalán taktikát váltott, és hatásos is volt, fuck him, yeah.