Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Will
- Április | Egy héttel később -
ELME

Amije van. Mije is pontosan? Ah, nem, az elvileg nem örök... De van más. Megrebben a szeme, vet egy pillantást a telefon kijelzőjén nevetgélő babára, aztán reflexből továbbviszi egy másik videóra: Lucien épp a szájába próbálja tömni a csörgőt, de mikor nem megy, elkezdi inkább rázni, és hangosan sikítozni a gyönyörűségtől, mert a csörgő bizony csörög. Milyen meglepő és fantasztikus!
- Nekem is ezt mondták. - Lassan biccent, mert tényleg ugyanezt az információt kapta a gyógyítótól, de most az "örökletes" szó elültette benne a gondolatot, hogy tényleg elvigye a gyereket egy teljes kivizsgálásra.
- Majd elviszem szakemberhez. - Egyelőre jobb a megnyugtatás, mint hogy egyenesen kimondja, nem pont emiatt viszi majd Lucient bármiféle gyógyítóhoz. Egész addig, míg Will szájából most el nem hangzott, hogy a baba bármit is kaphatott tőlük az alapokon túl, eszébe sem jutott, pedig annyira magától értetődően ott lebegett lehetőségként... Bele fog fájdulni a feje megint.
- Most koncentráljunk inkább arra, hogy hamar kijuss innen, jó? És amint lehet, behozom őt is, hogy találkozhassatok. - Próbál bátorítóan viselkedni, holott érzi, a szavak gyengék, a mögötte levő erő úgyszintén, de megteszi, amit meg tud.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Az, hogy mije van, számára sem egyértelmű. Legalább is nem látja értelme feketén és fehéren címkéket sütni az ilyesmire. A gyógyítója szintén óvatosan és empatikusan fogalmaz, hiszen tisztában van az egészségügyhöz közel eső múltjával és azzal, hogy hajlamos félszavakból fals végkövetkeztetések levonására. Vannak pszichopata jellemvonásai, de nem pszichopata - ez az egyedüli, amit megnyugtatólag tisztáztak vele és a családjával.
Tovább nézi a képernyőt, de egy ideje már nem a játszó gyereket, hanem Adélt figyeli az üveg tükröződésében. Még mindig nem érti, hogy a felesége - vagy a volt felesége? - mit csinál és mit vár tőle az asztal túloldalán, azonban fél tőle, hogy nyíltan rákérdezzen. Az incidens napján és az azt közvetlenül megelőző történtek témáját mindketten kínosan kerülik, így nem tudja, mit gondol vagy érez a lány. Gyűlöli őt? Sajnálja? Fél tőle?
Ezt próbálja kiolvasni a porcelánfehér arc vonásaiból - sikertelenül.
   -  Megengedik, hogy behozd? Komolyan? Meg is tennéd?
Ez az első, amire végül csodálkozva megemeli a fejét. Tényleg megtenné ezt a lány? Nincs tisztában az ELME erre vonatkozó szabályaival és csak annyiban biztos, hogy ha ismét börtönbe kerül, akkor nincs akadálya annak, hogy lássa a fiát. De arra, hogy Adél tényleg behozhatja ide, nem igazán számított.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Will
- Április | Egy héttel később -
ELME

Nem árul el olyan sok mindent az arca, inkább... kifejezéstelen, igen, sokszor úgy tűnik, mintha nem lenne jelen teljes mértékben, és a gondolatai egy része másutt száguldana elszabadult vonat módjára. Amikor viszont Willre néz, talán a férje ismeri már annyi ideje, hogy meglássa a szemében, maradt még ott a régi gyöngédségből Will iránt, és valószínűleg ez sarkallja rá, hogy újra és újra bejöjjön ide, felvegye a telefont és felhívja az ELME vonatkozó telefonszámát, hogy aztán várakozás után átadják a készüléket Willnek, és beszélhessen vele. Nem a semmiért zarándokol el újra és újra erre a babaház hangulatú, mégis nyomasztó helyre az összes gyógyszerszaggal.
- Még meg kell beszélnem ezt a gyógyítóiddal, hogy látják a helyzeted, de ha beleegyeznek, akkor igen, szeretném behozni ide Lucient. Remélem, hogy neked is segítene, ha láthatnád legalább. - Abban korántsem biztos, hogy Will a kezébe vehetné a gyereküket, sőt, nem igazán lát rá reális esélyt, de minden a gyógyítók végszavától függ. Ő meg akarja tenni a maximálist, ami tőle telik.
- Figyelj... tényleg szeretném, ha jobban lennél. És melletted állok, oké? Ki fogsz jönni innen, amint jobban leszel. - Ezt már-már magának is mondogatja mint kapaszkodót. Ha őszinte akar lenni, ez inkább kompenzálás a részéről, mert úgy érzi, Willtől végleg elfordultak a családok, érthető okból, de ahogy mellette ott áll most az a kevés barátja, úgy nem tudná elképzelni, hogy totálisan magára hagyja a férjét ebben a helyzetben. Másfelől elképesztő zsenialitással vakítja saját magát, mert ez az egész ELME-helyzet jelentősen háttérbe szorította Will eddigi bűnlajstromát, és áthelyezte a fókuszt a gyógyulására a vezekléséről.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Míg kiegyenesedik ültében, a kezeit végighúzza az asztalon. Az arcára leplezetlen csodálkozás ül ki, végül pedig nem kontrollálható reflexből, talán a helyzet abszurditása, talán a megkönnyebbülés miatt, de elneveti magát. Kinyúl a teájáért - mivel a kezeit összebilincselték ez bravúros mozdulat - és maga elő húzza. Lucien nevetése a telefon felől groteszk aláfestése a jelenetnek ahogy itt ülnek ketten egymással szemben, a gardedámjukkal a kanapén. Mint az ismeretségük legelején.
   -  Májusra otthon leszek, megígérem. Már jól vagyok, csak ők - a fejével kissé az époló felé bök - nem értik meg. A nagyanyám pedig el fogja intézni, hogy ne vigyenek vissza a Zengőbe, ebben is biztos vagyok. Nem tudom hogy, nem érdekel, hogy hogy, de meg fogja oldani. Utána pedig minden pontosan ugyanolyan lesz, mint azelőtt, nem is, mert jobb.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Will
- Április | Egy héttel később -
ELME

Otthon. Hogyne, de melyik otthon? Mert a házban már nem élnek együtt, csak ő és Lucien lakják jelenleg. Ezt viszont biztos nem fogja hangosan kimondani, hogy egy potenciális újabb epizódot idézzen elő.
- Beszéltél vele, vagy... keresett? - Újabban ő sem beszél Madlennel külön. Hétvégéken elviszi hozzá Lucient, de tapintatosan kerülik Will témáját. Arról sem számolt be, hogy ő bejár a férjéhez, mert ha Madlen tudni akar valamiről, úgyis megtudja.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Megrázza a fejét - mivel pedig ismét beleszédül ebbe, hirtelen kap az asztal széléhez, hogy stabilizálja magát. A kanapén ülő boszorkány feszülten felnéz a könyvéből.
   -  Nem. Nem keresett senki... rajtad kívül senki. De ismered a nagyanyám. Nem fogja hagyni, hogy a családból bárki börtönbe kerüljön. Ha pedig Selwyn ejti a vádakat, akkor tényleg minden rendben lesz Selwyn pedig ejteni fogja őket. Mert abban pedig te fogsz segíteni, igaz?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Will
- Április | Egy héttel később -
ELME

- Tényleg nem hagyná. - Mindenkinél van egy határvonal, amit átlépve odavesznek a privilégiumok. Remélhetőleg Madlennél ez nem most jött el. Az azonban, hogy Seth-et lebeszélje a feljelentésről, már sokkal nehezebb feladat, mint kikönyörögni Madlen segítségét, ugyanis a barátja az elvek embere, ezt nagyon jól tudja, és tekintve, hogy Seth mennyire nemtetszéssel figyelte (egyébként teljesen jogosan) a házassága alakulását, szinte kizártnak tartja, hogy az a feljelentés csak úgy visszavonásra kerüljön egy kérlelés miatt.
- Azt hittem, nem akarod, hogy többé valaha is szóba álljak vele. - Az egyetlen lehetséges fegyveréhez nyúl, amiről biztosan tudni véli, hogy Will bevenné: apellálni a féltékenységére. Mindig csak nevetett ezeken a megjegyzéseken, de az utcán történtek óta nagyonis valósnak tekinti a férje féltékenységét. Lehetett volna az sokkal rosszabb is, mint holmi jelentrendezés.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

   -  Pffft... köszi.
Elneveti magát a lány dicséretén, azonban mivel ismét ő következik, ismét az asztal fölé emeli a dákót, gondolkodik, koncentrál... a fehér golyó pedig bár élesen csattanva eltalálja a kiszemelt narancssárga csíkosat, az utóbbi a lyuk melletti oldalfalon koppan. Halk ciccenéssel egyeneseik fel ismét.
   -  Hát az pech... ah, mekkora paraszt vagyok. Kamilla, ő Dennis, Franco és Ray. Srácok, Kamilla, egy barátom.
Míg bemutatja az ismeretleneket egymásnak - amire az aszta túlfeléről udvarias intések és köszönések jönne válaszul, megtámasztja a rudat a cipője mellett, a másik kezével az asztal szélére támaszkodva fordul a lánnyal szemben.
   -  Remélem nem unod magad halálra. Ha van kedved, különben csatlakozz nyugodtan. Sőt, tudod mit?
A rudat először átkapja a másik kezébe, majd a lány felé nyújtja.
   - A következő kör a tiéd. Tudod hogy kell játszani, nem?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Túl fogom élni - forgatom meg a szemem, de a figyelmem láthatóan elvonja Damian művelete. Vele együtt szisszenek fel, mikor nem sikerül neki belökni a golyót. Mosolygok és köszönök a másik háromnak, de a koktélomat szürcsölve figyelem, mi hogyan van az asztalon. Tehát ő a csíkossal van, és nem is szar helyzetben.
- Hogy mi? Dehogy. Csak szusszanok kicsit - biztosítom vigyorogva arról, hogy nem sokáig fogom mellette rontani a levegőt, tényleg csak pár nyugis percre van szükségem, mielőtt még megint visszatipegnék a tánctérre. Meg tudnám ezt szokni egyébként.
- Nem is tudom... mi van, ha miattam veszítesz? - pislogok rá. Teljesen hihetően adva elő a nagy dilemmát, de sokáig nem kéretem magam. Az a helyzet, biliárdozni tényleg tudok, szeretek is, bár Márk sose fogja bevallani, őt is csúnyán elvertem párszor. Leteszem a poharam az asztal szegélyére, és bár érzem a tekinteteket rajtam, zavarba most mégsem jövök tőle. Még meg is kerülöm Flaviut, mert úgy döntök, segítek neki, és először azt a kék csíkost lököm be, amelyiket kicsit nehezebb, mint a többit. Aztán lököm csak a narancssárgát, ami az előbb nem ment be neki.
- Lógsz nekem egyel - közlöm vele, ahogy nyújtom is felé a dákóját, aztán elégedett mosollyal az arcomon, kortyolok megint a koktélból.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Megkapta a legmegnyugtatóbb választ amit ebben a helyzetben kaphatott. Nem akarta ezután feltartani a férfit, így megköszönte neki a segítséget. Zavarában még tisztelgett is egyet. Náluk szokás a szalutálás. Ebben az országban lehet, hogy nem kellett volna, mert csak a nála magasabb rangú aurorok felé jár ez a tisztelet, mégis helyesnek érezte. Ezután a férfi iránymutatásának megfelelően, csakhamar eljutott céljáig. Az előljárói pedig valóban olyan ember és aurorszerűek voltak, akikre pillantva lerí mi a hivatásuk. Az ügyintézés végeztével Damiana elégedetten távozott, s magában megjegyezte nem csak segítője nevét de azt is, hogy itt majdnem olyan rendesek az emberek, mint soanyolhonban.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Óhatatlanul felvonódik a szemöldököm. Láthatóan próbálom keresni a poént, és esküszöm, még nagyobb erőfeszítéseket is tennék, ha nem a leendő férjem próbálná kikezdeni az idegeim. Közben meg tudom, akárhányszor ülnénk ennél az asztalnál se nagyon változna a véleményem. Bánffy Albert rohadt idegesítő.
- Pedig. Elnyelhetne egy fekete lyuk - ezen a ponton már negédesen mosolyodok el, meg se próbálva elrejteni azt, jelenleg mennyire is irritál.
- Ugyaaaaan, biztos sokan eljátszottak már a gondolattal rajtam kívül is - mélázok kicsit, mert nem tudom elképzelni, hogy ezt az embert kedveljék. Ami egyébként közös vonás. Én sem vagyok az oroszok szíve csücske, mégis nyugodtan aludtam, amíg ide nem száműztek.
Budanekeresd viszont több mint jól hangzik, szóval nem is ágálok ellene. Csak legyen kellően távol a családjától, meg attól a... falutól.
- Egyáltalán nem akarok gyereket. Nem csak tőled. Senkitől. Ha apai örömök elé szeretnél nézni, javaslom akassz le egyet valahonnan - azzal elegánsan fel is állok, mert már így is több időt töltöttem vele, mint amennyit szerettem volna. Lassan indulok el az ajtó felé, és ráteszem a kilincsre a kezem, de mielőtt kilépnék még visszafordulok, egy bájos mosollyal az arcomon.
- Viszlát az esküvőn.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Kevés dolog biztos az életében annyira, mint a hite arra vonatkozón, mint Madlen elhivatottsága a családjával szemben. A szavai ennek ellenére azonban teljesen üresek és nem annyira Adélnak, mint saját magának szólnak. Madlen ki fog vinni innen... ugye? Nem engedi, hogy az agya elkalandozzon az alternatívába, ami esélyesen azt jelentené, hogy nem csak most, de hosszú éveken át nem mehetne haza.
Ahogy a szédülése gyorsan csillapodik, ismét a teája után nyúl. Azonban épp, hogy az ujjvége érinti a papírpoharat, érzi, hogy a bőre elhűl.
Selwyn. Ő hozta szóba, azonban... azonban a történtek emléke csak most rémlik fel benne ismét. Az a megrezzenő mosoly, mintha a férfi egyenesen élvezné a helyzetet. Az ékszerbolt. Annak a kettőnek az önfeledt nevetése.
Összeszorítja a szemét. A keze a pohár mellett ökölbe szorul... hogy pillanatokkal később ismét elernyedjen. Nem beszéltek Adéllal az incidensről és nem is hiszi, hogy kész lenne rá. Tudja és érzi, hogy azok a gondolatok, amik ott az utcán elborították az agyát, hazudtak neki - de mi van ha mégsem?
   -  Nem, tényleg nem - válaszol vontatottan. Hogy az elmúló mentális megbicsaklását leplezze, ismét megfogja a poharat, ezzel befejezve az imént félbemaradt mozdulatot.
   - Van még több? - Bök a fejével a telefon felé.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Will
- Április | Egy héttel később -
ELME

Gondolatban szinte megkönnyebbülten fújja ki a levegőt, hogy nem kellett ebbe a körbe belekezdeniük. Még fogalma sincs, hogy fogja ezzel megközelíteni Seth-et, mert egyrészt, amit a férfi tett, teljesen érthető volt, védte őket Luciennel, és ezért mérhetetlenül hálás, másfelől tisztában van vele, hogy ez valószínűleg olyan kérés lenni, hogy utána ők ketten már többet nem fognak beszélni. Megint csak érthető, ha Seth nem kér tovább a társaságából, ha Will mellé áll a történtek dacára- nézzünk rá, épp az ELME egyik szobájában ücsörög a férfivel és a gyerekükről mutogat videókat neki. Nagyon egyértelmű, hogy nem fogja otthagyni csak úgy, még ha mellette idegösszeomlást is kap a történtek súlya alatt.
Szinte rögtön elkezd pörgetni a média anyagok között, és odatolja Will orra elé a következő kisvideót Lucienről.
- Vettem neki új ruhákat, nagyon imádta a macis csokornyakkendőt... - Amíg innen fel nem állítják, a látogatási idő hátralevő részét megpróbálja a lehető legkellemesebb, Lucienről szóló képekkel és videókkal telepakolni Will számára.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

   -  Szerintem azt pedig én fogom túlélni, ne aggódj.
Kamilla átveszi tőle a dákót, így ő kihasználja a felszabadult kezeit rá, hogy felvegye a félig már üres korsó sörét az asztal széléről. Árdeklődve nézi a lány ügyködését a korsó fölött, ahogy az asztal fölé hajol, ahogy koncentrál, ahogy céloz. Mennyire aranyos. Elég előnyben van hozzá, hogy hagyja játszani a lányt és ne essen pánikba akkor, ha netalán menthetetlenül elbassza a lökést. Amire különben az első mozdulatnál reális esélyt lát. Végül Azonban kénytelen lenyelni a szavait.
Először elismerően bólint, közben leteszi a korsóhát az asztal szélére. Majd óvatosan elhárítja a felé nyújtott dákót és teátrálisan meghajol a lány előtt.
   -  Lekötelezel. Nem tudom, mire mennék nélküled. Folytasd csak. Sőt. Oi, Franco! - Felemeli a hangját annyira, hogy a nem túlságosan, de mégis hangos zenén át felhívja a túloldalon állók figyelmét arra, hogy a zsebéből újabb három zsetont pottyant az asztal szélén emelkedő toronyra - Még tízezer arra, hogy a következő is bemegy neki.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Nem kötekszem, ha azt mondja túléli, én nem vonom kétségbe a szavait. Jó, főleg azért, mert tudom, hogy nem is kell neki ilyet túlélni. Az a helyzet, hogy elég magabiztos tudok lenni, ha valamiben tudom, hogy jó vagyok, úgyhogy ez még hamar le is ríhat rólam. Persze vagyok olyan állapotban, hogy ilyesmiken nem gondolkodom most, csak élvezem, hogy kicsalhatok némi döbbenetet. Hisz láttam én, hogy elsőre túl sok mindent nem vártak tőlem. A golyók pedig szépen be is mennek. Már csak kettő darab csíkos van fent meg a fekete. Ezt Damaian még simán megnyerheti. Vissza is adom neki a dákót... vagyis adnám, ha nem hárítana kapásból.
- Te mégis mit művelsz? - azért elkerekedik a szemem egy pillanatra, de aztán fáradt sóhajjal veszem tudomásul, hogy ezt most én fogom megnyerni. A fiúkra mosolygok, olyan ártatlanul, amennyire csak tudok, és a vállam is megvonom.
Járkálni kezdek, csak hogy megtaláljam megfelelő helyet, és nem okozok csalódást magamnak. Jó tíz perc múlva, már a fekete golyót is beteszem a jobb oldali sarokba. Hát megérte az a sok idő a pécsi pubban, na.
- Nyertél - közlöm vele csillogó szemekkel, mert valahol még jó érzés is, hogy hozzá tudtam ehhez járulni, most tényleg nem érzem magam egy csődtömegnek. Megiszom a koktélom maradékát is.
- Ha akarsz, maradj nyugodtan, nem kell kikísérni - jelzem ezzel, hogy szép volt, jó volt de nekem mára ennyi elég is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Csípővel az asztal szélének dől, a zsetonok után nyúl, leveszi a legfelsőt és az ujjai közt forgatja, amíg figyeli a lány ténykedését. Végre érzi, hogy olyan terepen mozog, ahol otthonosan és biztonságban érzi magát. Mindig szerette a hangosa zenét, szerette a kristálycsillárok csillogását, szerette a rövid szoknyákat és a parfümillatot és azt is, amikor az emberek azt teszik, amit kér. Kamilla pedig nem ellenkezik, végül pedig nem okoz csalódást sem.
Vidáman teszi le a korsóját ismét. Hallja a túloldalról a frusztrált ciccenést, majd pedig a jól ismert súrlódó sercegését annak, ahogy az egyik brit az asztalon áthajolva felőjük tolja a feltett tátjüket, ami eddig az átellenes oldalon sorakozott rendezett kupacban.
   -  Máris mész? Várj - mielőtt Kamilla netalán elléphetne mellette, hogy faképnél hagyja, ő elkapja a karját - Óvatosan, rendben? Ez pedig - elengedi őt, hogy a kupacból pár csíkos zsetont markoljon fel és a tenyerén a lány felé nyújtsa - a tiéd. Jövő péntek?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Nyilván azért bennem van némi félsz. Nem igazán szeretném, ha közöm lenne Damian ezen dolgaihoz, és esküszöm, a játékot még élvezem is, csak azt nem, mikor a zsetonok csörögnek. Kicsit úgy érzem, hogy az a három idegen át lett verve, és... nem való nekem az ilyesmi.
És mégis képes vagyok szemet hunyni, csak mert látom, Flaviu tényleg jól érzi magát, és hát ez volt ugye a cél.
- A jóból is megárt a sok - főleg ha az ember lánya tényleg nem olyan vad bulizós, és még dolgozni is jár. Meglep viszont, hogy elkapja a kezem, de hamar elmosolyodok.
- Jönnek értem. Itt alszok Pesten, tudod... sok a rokon - próbálom megnyugtatni, hogy jó kezekben leszek, mert az biztos, hogy haza hopponálni nem fogok, és az is, hogy Aurél holnap reggel megeteti a kutyáim. Kriszta meg úgyis egyedül van, még lelkes is volt.
- Flaviu... - nagyot sóhajtok, és próbálok igencsak sértett arcot felölteni, miközben a fejem rázom.
- Nekem még mindig nem a pénzed kell - mutatom meg megint a pimasz mosolyom, aztán odahajolok, és adok egy puszit az arcára. Elköszönök a többiektől is, kint pedig nagyot szippantok a levegőből, és alig pár percet várok csak, mire unokatestvérem ideér.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Képtelen megunni a kis irodista piszkálását. Minden nap, mindig menetrendszerűen megjelenik az auroroknál, ahol egyébként az égvilágon semmi keresnivalója sincs, és leáll tíz percre idegesíteni a lány agyát. "Tudtam, hogy ma kékben leszel, hozzád öltöztem." , "Ugyan, Médi, ne legyél már karótnyelt, csak egy kávé az egész.", "Hoztam neked munkát, hogy ne unatkozz, kislány." . Nem mintha a mágiaügyi miniszter unokája speciális bánásmódot követelne meg, de Eddie annyira sem tiszteli a lány személyes határait, mint a többi itt dolgozó.
- Emeljük a tétet: ebéd, te meg én, egy óra múlva? - Tudja, hogy egy ideje házas a Radetzky-lány. És? Sehol nem látja a férjét, sem azt a tízezer wattos vigyort és elszálltságot az arcán, amit más házasoknál szokott. Szóval szabad rablás, nem igaz? De!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Nem kellett protekció ahhoz, hogy az irodában dolgozzon. Ahhoz viszont kellene, hogy ezt a nagyarcú szőkét eltávolítsák már innen. Médi minden egyes nap abban a reményben jön be, hogy talán ma békén lesz hagyva. Persze ez egy álom, nem több, ugyanis arról fogalma sincs, ki ez az ember, mégis megint belibben, érkezik a mai adag "na, Médi".
- A férjemmel ebédelek - szögezi le egy elég ronda nézés kíséretében. Egyébként nem, ahogy máskor sem. Köztudott, hogy a lány szívesen tölti itt az idejét, még az ebédet is két papírmunka között dobja be az asztalánál. - Nyomatékosan megkérem rá, hogy ne zaklasson tovább, különben... Következményei lesznek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

- Megint? - Elhúzza a száját a nemtetszése jeléül, Hallotta már ezt a szöveget és akkor sem volt igaz, most sem hiszi, hogy az lenne. Médi munkamániás, ezt már leszűrte, még a vécészüneteit is munkára használja el, ami önmagában lenyűgöző, ha tényleg igaz a mendemonda.
- Igazán? - Ez csak még inkább arra sarkallja, hogy rossz legyen. - Mesélj, milyen következményei lesznek? Szólsz a nagyapádnak? - Pofátlan. Etikátlanság felhozni ilyesmit. - Vagy a férjednek, aki sosincs sehol a közeledben? Ugyan már... Csak egy ebéd, és ígérem, nem te leszel a főfogás. Nincs kedved a szemembe olvasni négyszemközt, mennyire nem bírsz? Még fizetek is érte. - Micsoda úriember, igaz?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Nagyon sokáig, éveken át örült volna, ha a szőke herceg megérkezik fehér lovon és végre valahára elhívják randizni. Nem történt meg, bezzeg most, hogy a gyűrűt hivatalosan is az ujjára húzták, legyeskedni kezdett körülötte ez a muslinca.
- Meglehet - bólint is hozzá és tényleg elgondolkodik azon, hogy szólni fog a nagyapjának. Más úgysem venné komolyan, de a munkahelyi zaklatás nem vicc. Megemelkedik a szemöldöke, talán ez a szemtelen férfi azt feltételezi, a gyűrű csak hazugság? Esze ágában sincs magyarázkodni arról, a férje hol tartózkodik, ahogy a közös ebédhez sincs kedve.
- Mi a célja ezzel? Fizetésemelés? Előléptetés? Sajnálattal közlöm, de egyikre sincs kihatásom. Nincs Önnel problémám, amíg békén hagy és inkább a saját dolgával foglalkozik az enyém helyett - Médi, Médi, ennél hivatalosabb és ridegebb aligha lehetnél. Máris azon jár az esze, hogy fogja ezt elmesélni Adélnak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Hát, a jó dolgok akkor jönnek, amikor nem is várjuk őket, ő legalábbis erről meg van győződve. Az unalmas napjait feloldó tökéletes hobbi is akkor csöppent be a küszöbön, mikor már elgondolkodott, hogy megtanul golfozni, az is jobb lenne a semminél.
- Az a célom, hogy végre tegezz. És eljöjj velem ebédelni. Megmutathatnám, hogy nem vagyok egy borzalmas alak és nem kell a fizetésemelés sem. Na, tényleg nem foglak keresztben lenyelni, Radetzky kisasszony. - Szándékosan ignorálja a tényt, hogy a lány Felagund-Radetzky néven fut már a köztudatban.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Médit tisztelettudónak nevelték, ráadásul a tenyerén hordozta az egész család. Hozzászokott, hogy megkapja az őt megillető tiszteletet és figyelmességet. Hát ezt most nem kapja meg és kezdi úgy érezni, az tehet róla, hogy férjhez ment. Hisz előtte nem voltak ilyen gondjai.
- A nevét sem tudom - ingatja a fejét, kissé még csücsörít is a haragtól. Azt észre sem veszi, hogy nem a férjezett nevén szólítják. - Ha most Önnel tartok, békén fog hagyni a jövőben? - Kezdi beadni a derekát, ám még nem mozdul. Talán egy ebéd még belefér...

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

- Csak ennyi kell? Király, akkor bemutatkoznék, a nevem Tóth Krisztián, szolgálatodra. - Még meg is hajol kissé, hogy imitálja a régmúlt inasait, akik uraik előtt ekkora tiszteletet mutattak. - Lehetséges. Tudod, sosem fogod megtudni, ha nem teszed próbára a szerencséd. Ugyan már, Médi, nem veszíthetsz semmit. A számlát én állom, és te nevezed meg a helyet. Na? - Már csak a hecc kedvéért is csinálja, hetek óta fűzi a lányt, és eltökélt szándéka, hogy házas nőt cipeljen ebédelni. Izgalmas, új, felkorbácsoló, hogy ennyire kéreti magát.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Ráncba fut a homloka, még hátra is hőköl meglepettségében. Aztán egy grimaszra is futja, mert Krisztián igencsak túljátssza magát.
- Nem tűnik Krisztiánnak. Talán inkább Vince vagy Péter - jegyzi meg, ezzel megmagyarázva a reakcióját is. - Nem értek egyet, értékes időt veszítek azzal, ha félbehagyom a munkát. Ám legyen. Sushizni megyünk. Szereti? - Nagyon reméli, hogy nem és meggondolja magát. Médi viszont összerendezi a papírjait és feláll az asztaltól, fejét kissé oldalra billentve lép közelebb a férfihoz. Idegesítő, csak egy finom nigiri mellett tudná elviselni. - Ne gondolja, hogy ebből rendszert csinálhat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

- A Vincét elvetették a szüleim, mert olyan inasos hangzása volt, a Péter meg túl paraszti. - Igen, belemegy a játékba szemérmetlenül, és borzasztóan élvezi a kisebb, aprócska hazugságok megalkotását. A szülei teljesen tudatosan választották a Krisztián nevet neki, azt akarták, hogy könnyedén be tudjon olvadni a közösségbe és véletlen se cikizhesse a többi gyermek. - Sushi, hogyne! Válassz éttermet, azonnal leofglalom. - Lehet, hogy ennyi hét után végre célt ér? Csak neeem? Hahh, Felagund tényleg nem fordít fikarcnyi időt sem erre a lányra. Semmi gond, majd ő elszórakozik vele. - Nem gondolom. Tudom. - Öntelt, idegesítő, és ütnivaló a vigyora. Tipikus Eddie.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Na jó, muszáj volt most már megpattannom kicsit. Nem mintha rab lennék, vagy akármi, csak mintha tilosban járnék, pedig aztán micsoda képtelenség már! Hát ott járok, ahol tetszik!
Most például épp a szalamantoni utcákon bóklászom, ismerkedem a hellyel és a helyiekkel, és megpróbálok közben nem elveszni. Mert megígértem. Pedig amúgy izgi lenne, végre történne valami!
Valahogy egyébként bájos, hogy mennyire kis semmilyen ez a település Miamihoz képest. Az persze nem egy rejtett kis városka a varázslótársadalom számára, hanem egy mugli paradicsom, hatalmas, égig érő házakkal és olyan tengerparttal, hogy nem látni a végeit. Itt is van "tenger", a magyar tenger, de kuncognom kell. Hát hagyjuk már! De azért tök cuki.
A partot közelítve ki is nézek egy édes kis leülős helyet. Persze kényelmetlennek tűnő, egyszerű, dísztelen fapadok és asztalok csupán, amiket bódék vesznek körül, ahol mindenféle olajos mifenét, halat, palacsintát sütnek, de van napernyő és ami még ennél is fontosabb, fagyi is!
Kissé durcásan, de beállok a sorba, és ki is várom, míg én jövök, mert hát nem akarok én feltűnősködni, de mikor végre kézbe kapom a cukorszórásos édességemet, kénytelen vagyok felháborodni, mert nem nagyon akarnak dolgomra ereszteni.
- Hogy érti azt, hogy fizessek!? - nézek rá elképedve, az angolomat elővéve, miután némi érthetetlen mondat után az eladó is azzal próbálkozik. - Nem hordok magamnál pénzt, ne vicceljen már. - Még nevetnem is kell. Hát nem abszurd?
De ő csak köti a crupot a karóhoz, úgyhogy kénytelen vagyok a napszemcsimet is lejjebb tolnom az orromon, hátha szúrós tekintetem betalál.
- El lesz intézve, apám mindig mindenkit kifizet, mi akkor a gond? - Komolyan nem értem, mi történik, és a mögöttem morgolódókat se, bár azokat csak a nyelv miatt, amit nem beszélnek, ők meg egyre felháborodottabban.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

Hatalmas termetű hősünk összerándul feltételezett lánya felkiáltására. Nem erre számított és így most tehetetlenül áll, várva, hogy megmagyarázhassa ezt a számára sem könnyen felfogott tényt. Még jó, hogy keze a zsebében van, mert ökölbe szorítaná idegességében. - Elektra, az unokahúgom, oknyomozó riporter. Neki megvoltak a forrásai, hogy segítsen. Tudni akartam, hogy tényleg lehet valami a megérzésemben veled kapcsolatban - beszél zaklatottan és lesüti a szemeit. Megtermett fanyűvő létére nem mer a lányra nézni. - Nem akartam neked rosszat - teszi még hozzá gyorsan, hogy aztán egy fásult sóhajjal némaságba burkolja magát. Tényleg nem ezt akarta. Igazából azt sem tudja most, hogy mi tévő legyen. - Egy nagyon rövid ideig jártam édesanyáddal, de ő egy szóval sem mondta, hogy várandós. Viszont bárhogy számolom, tőlem lett terhes... - válaszol a maga egyszerű de lényegre hagyatkozó módján. Sosem volt és nem is lesz a szavak embere. Bezzeg a rokona tudná mit kell mondani. Neki jutott a vérvonal összes szókincse. - Ha tudtam volna, nem szakítok vele - rázza meg fejét és most egyenesen ránéz a doktoranduszra, aki a szeméből láthatja, hogy őszinte és nagyon bántja ez az egész kialakult helyzet. Tamás egy nagy szívű és tisztességes fickó, aki most iszonyatosan szenved, legalább annyira, mint talán a lánya. Tudja, hogy nem pótolhatja be a sok évet, ami kiesett és Grétának szüksége sincsen rá, de az igazságot megérdemlik mindketten.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

- Gyere - nem kérem. Azt én nem szoktam. Mikor elhoztuk világosan közöltem vele, hogy ha jót akar magának, csendben marad és bólogat. Szeretem, nem arról van szó, de az én felelősségem, és semmi kedvem kamaszos hisztik okozta károkat hárítani. Lehet, nem mondom hogy nem fogja visszasírni az USA-t.
Noha Albert segített, nem lett a kapcsolatunk annyival jobb, hogy ne lépnék le Vanyaval az első adandó alkalommal. Bármit, csak abból a ravatalból kiszabaduljak.
Apámmal való találkozásnak már nyoma sincs rajtam, hála a mágiának persze. Senki nem lepődött meg azon, hogy rivalló várt itthon, igazán elismerendő a férfi reakcióideje, és nem mondom, hogy nem voltak jogosak a lépései. Ellenkeztem, és szembe mentem a döntésével, életemben először. Bánom? Cseppet sem.
Üstösdön már jártam, ezért tudom, hogy itt még jó eséllyel meg is tudjuk venni, ami kell. Nem sokat teketóriázok, hamar a bevásárló utcára hopponálok a kis Hercegnővel.
- Apu már intézi, hogy idejárj, szóval... - vállat vonok, mintegy szabaddá eresztve a vadat. Nem hiába anyám lánya, és nem hiába olyan az én fejem, mint akinek a fogát készülnek húzni.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Nem ellenkezek ugyan, de azért úgy csinálok, mintha az enyém lenne az utca, ahová épp érkezünk. Lenyelem a rosszullétemet, sőt, szerintem sikerrel őrzöm meg az arcszínem is, bár biztos segít a smink is elfedni, ha netán elfehérednék a felkavarodó gyomrom miatt, amit az utazás okozott.
- Ühm - mondom, egyelőre csak óvatosan bólintva egyet, aztán mikor érzem, hogy semmi sem fog már feljönni, megpördülök a sarkamon, és egész elvarázsolva folytatom: - Szóval vásárluuuuunk!
Le sem tagadhatnám, hogy ez a kedvenc hobbim, Papa pénzét költeni mindenféle csinire. Zoya kicsit másként tekint rá persze, azt hiszem, de most majd megmutatom meglátja, hogy ennél nincs is jobb.