Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

És nevet, nevet, kinevet. Hallatlan. Próbál ő morcosan, sértetten nézni, de ez tart pár másodpercig, nem sokáig, mert aztán csak nyúlik a szája és vigyorogni kezd. Persze, így legyen az ember komoly, főleg, ha eleve nem is gondolta magát annak.
- Nyolc? Hát olyan korán? - mintha olyan nagy gond lenne, néha mégis, soha nem fog kiigazodni, azon, hogy épp neki mi a korán. Egyszer fent van már hajnalban, máskor délben alig akar felkelni – és akkor tekintsünk el attól, hogy a kínjai alatt mennyit és hogyan alszik -, nincs ennek menetrendje, bár most érzi, hogy tudna holnapig aludni, ha menten elfekszik, de ezt így, nyílt téren nem sokan díjaznák, szóval elveti, helyette csak nyújtózik egy nagyot, meg ásít is, teli szájjal, mert épp az égnek merednek a kezei az illem helyett. Oké, ez kellett, leejtve őket legalább nincs kényszere a továbbiakban párnának gondolni a bal oldalukon pihenő fűcsomót. Aludt már rosszabb helyen is.
- Hah. Ám legyen – bólint rá, nagy komolyan, majd figyeli, ahogy felnyögve kezdi a vállát átmozgatni. Ó igen, bár nem kellemes, most mégis vigyorog egy sort. - De majd karkörzéssel kezdjük, jó? - ártatlan pislogással halad tovább, rágva a nyelvét ismét, nem röhögést fojt el, hanem a kényszert megint, ami tör rá, majd inkább fordítja figyelmét a témára, amelyet feldob, agykerekei rögtön moccannak, bár fáradt, figyel mégis, hogy mégis mire gondolt pontosan. Lassan világosodik meg, mint valami napfelkelte, kibontakozik az, mit is szeretne igazán, ő pedig bólogatva fogadja be a tudást, vagyis még csak valami vázlatát. Úgy érzi, nem csak valami poén volt.
- Ó, hogy úgy! A pólók menő dolgok, hogy évekig hordhasd, végül már csak alvósnak, de értem. Ismersz tehetősebbeket, akik erre vevők vagy ki kell kutatni? - ebben a részében először nem volt biztos, aztán végül is, mindennek van támogatója, ha tényleg komolyan meg akarja csinálni, akkor meg főleg. A Valentin napot is úgymond a pizzázó szponzorálta, ott lehetett kajálni, szóval ez sem idegen erre. Még a végén azt mondja, hogy nem is annyira különböznek a dolgok. Arra már nem is kapja fel a fejét, hogy mi mugli, mi nem, totálisan megszokta, hogy nem úgy kezdik, hanem néha ismételni kell.
- Nálunk, huh. Nagyon rég voltam bármi ilyenen, de egen. Van valami téma, sokszor, és futás. Mikor mennyire flancos, tudod. Póló igen, szoktak valahol emlékérmet is adni, meg ööö... hát marha sok megoldás van. Van ahol komplett kis rendezvény van a célvonalban váróknak. Kaja meg ilyenek. Gimiben futottunk mi is családi napon, utána meg tömtük a pörit kenyérrel befele – még a szája szélét is megnyalja, mert egy jó bogrács, az mindig is jó. De ez kicsi volt, a nagyobbak másak. - Tehát ez szó szerint színes menet lenne. Ilyet még nem láttam, de ami késik, ugye... Tehát színes futás, fehér póló és akkor színesre festődik. Lehetnének kisebb távok is, nem tudom, a fele? Azért is járhatna buksisimi – nevet, mert nem mindenki tud sokat vagy nem is akar, arra emlékszik, hogy szokásuk egy rövidebbet is, hogy az élmény meglegyen. Még ha tényleg nem is komoly, jót tesz az agytorna.
- Van itt minden, csak ehhez mi illene, hmm. Minden is, kicsit – most tanácstalan, csapzott tincsei közé fúrja az ujjait és úgy lépked tovább. A DÖK is adakozott mindenfele, de az öregekre nem emlékszik, lehetne most nekik? Vagy ők jól megvannak? Felé fordulva pislog párat.
- A falutanács? Hú. Húúú. Na ez jó kérdés. Szerintem... igen? Lehet ők tudnák, hogy kinek kellene jótékonykodni is? - na, ő meg a tanács, hát sosem volt velük dolga és nem is gondolja/gondolta, hogy lenne. Mert hát, minek. - Szerintem, össze kellene rakni egy vázlatot és megkérdezni. Nem tudom ennek mi a menete, gondolom nem az, hogy bekopogok, hogy szevasz, lesz egy futóverseny, elvitelre – engedi le a kezeit. Lehet tök hosszas folyamat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Bogolyfalva Hivatala

Talán nem erre számított, talán tényleg csak száraz tények közlésére és arra, hogy eldarálja a „kötelezőket” és mehet mindenki amerre lát. Ehhez van szokva, vagyis nem, mert rég volt és lehet akkor is ilyen alaposan jártak el, csak memóriája jóindulatúan ki is törölte azt, hogy ne emlékezzen, mennyire kellemetlen is ez. Gyomra most egy apró kis labda, lába néha idegesen jár, de ahogy rátámasztja kezeit, úgy nyomja el, hogy láthatatlan legyen. Tény és való, mégis megérti a férfit, nem őszes, hajlott hátú hivatalnok, aki már mindent látott, újat nemigen lehet neki, mindenre csak hümmögne, hogy lapozzunk, ezzel ellentétben neki viszont lehet tényleg ez az első érdekesebb, kissé bonyolultabb esete. Nem sajnálja, mert igazából rosszabbnak hangzik, mint valójában, de tény, hogy kényelmetlen is kicsit. Szusszanva hagyja, hogy feldolgozza az információt, hiszen muszáj időt is hagyni, nem csak locsogni, megállíthatatlanul és aztán totál káosz hagyni benne. Neki is kell egy kis idő, míg rendezi a gondolatait, nem akar hirtelen felindulással válaszolni mindenre, amúgy sem akart, véletlen sikerült.
- Öhm, a vizsgát? Vagy mindent? Huh – gondolkodik el, miként is volt a pillanat. - Először csak felmértük, lehet-e majd jelentkeztem. Mint mikor valaki máshol tanult eddig és úgy jönne ide? Igen. Aztán elbírálta az igazgató és jött a vizsga. Szóval, igazából hivatalos volt, csak ki kellett egészítenem a dolgaimmal – reméli, hogy semmi lényegit nem hagyott ki, de nem, hiszen más nemigen akadt. Egy elbeszélgetés, de az hamar volt és kellemes. Vagyis, akkor is izgult, de mikor nem, ha egy irodába ül be? Azzal sincs tisztában, mire a jegyzetelés, fogalma sincs és mégis meglepi, amikor törli a sorokat és úgymond megmásítja azt kicsit. Valóban nem törődik vele, bólint egyet ismét a dologra, hiszen nem is tud vele mit tenni, mintsem csak csendben végignézni. Hála? Fel sem fogja igazán mit is tesz, mit tesz meg úgymond érte, de aki épp máson kattog, az hajlamos a részletekre nem figyelni ugyebár. Vagy épp csak végiggondolni, úgymond, ezen a téren leblokkol.
- Igen, a... támadásig – bólint ismét, az nagyon megy neki, nehogy leessen a feje mellé. Megállva realizálja a kérdést és nyel egy aprót. Nos, ez a kérdés nagyon régen hangzott már el és akkor sem volt kellemesebb, mert ilyenkor automatikusan lökődik vissza agya azokhoz az emlékekhez. Tarkóján égnek merednek a piheszőrök, szinte tudatán kívül kerül egyfajta kisebb stresszhelyzetbe. Tekintetét lesüti, egy ideig csendben marad, mert összerak egy gyors és kellemes hangzású verziót.
- Rosszkor, rossz helyen. Bulgáriában nyaraltunk, erdei kemping, nagyon menőnek hittük. Csak, rossz vége lett... - nagyon rossz. Nyilván nem arra gondol, hogy mennyire fáj és mennyire kellemetlen ha valaki préda, vagyis nagyon reméli. Igen, felelőtlenek voltak, de nem tudhattak semmiről, hiszen, a mágia világának része nem volt ismert előttük. Mindegy is, tovább nem folytatja, így is érzi, hogy sok. Mert előtte megint ott vannak a képek.
- Igen, lényegében. Amikor kezdtem, elmagyarázták mi hogyan megy az emberben meg a pálcában, de már fogalmam sincs róla. Annál maradtam, ami nekem is érthető. Amíg nem érzek valamit hátrányosnak, csinálhatom – örül, hogy másról kell beszélni, kicsit talán hallani is, de ezt senki nem róhatja fel neki. Eddig semmit nem érzett hátrányt semmiben, sőt, lelkes, még akkor is, amikor már tényleg nem tudja megcsinálni.
- Nem lakom a kastélyban, még az elején sem. Úgy volt, hogy csak bejárok, de aztán a Levita ház akkori vezetése bizalmat szavazva nekem prefektussá tett. Azóta pedig a Diákönkormányzatban is ténykedem. Ezeken kívül ritkán maradok bent, vagyis... néha sikerül, de az már magánjellegű – fejezi be ennyivel, hiszen az, hogy a körlet kicsit bajos és most máshol kényszerül lenni, nem fontos. Tény, hogy részt vesz, magát is meglepve, de csinálja. Vagy nem kellene? Nem érti most.
- Nem kürtöltem világgá mi vagyok, de persze vannak, akik tudják.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő