Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

- Ez tényleg szerencse, abból hamar helyrejön. Egy kis gyomorrontás néha befigyel. Nekem is szokott mostanában lenni, gondoltam is rá, hogy kivizsgáltatom - jegyeztem meg csak úgy mellékesen, annak viszont örültem, hogy a kislány ennyivel megúszta. Sok kisgyerek súlyos tünetekkel érkezett, voltak, akiket baleset ért, és olyanok is, akik komolyabb betegséggel küzdöttek. Jácint biztosan tudott volna mesélni ilyen esetekről is, de őszintén nem akartam elvenni az étvágyát erre irányuló kérdésekkel, olyan jóízűen falatozott abból a rántotthúsból. - Még csak felmérem, nem döntöttem még el. Először mentőorvos akartam lenni a SÜVEG-nél, mondjuk még mindig lehetek az, meg persze a sürgősségi is érdekel és a sebészet, de annyi minden más van, és még a felét sem tapasztaltam. Szóval majd még kiderül - megvontam a vállaimat, tényleg volt még időm ezt eldönteni és persze megszerezni hozzá a szükséges tapasztalatokat. A hús és a krumpli közben rohamosan fogyott a tányéromról, akárcsak az a finom uborkasaláta.
- Te anno mi alapján döntötted el, hogy gyerekgyógyász leszel? - kíváncsi voltam, hisz a Jácint korú dokik többnyire az átok okozta sebekre szakosodtak, ragályokra vagy a nőgyógyászatra.
Beszélgetés közben egy kis zajra kaptam fel a fejem, de szerencsére nem történt semmi komoly, csak a mellettünk lévő asztalnál valaki véletlenül beleejtette a kanalát az üres tányérba. - Húh, megijedtem - mosolyogva fordultam vissza felé, de aztán szóba jött az orvoskonferencia, és így a mosolyom is alább hagyott. - Áh, nem - ráztam meg a fejem, sajnos ez több volt, mint némi túlaggódás. Az mondjuk meglepett, hogy nem hallott róla - amennyire pletykásak itt a nővérek - de talán jobb is, mert így akkor tőlem hallhatja az igazat.
- Sokkal rosszabb. Ugye azt mondtam, hogy dr. Kozákkal mentem, jutalomút volt ez nekem, mert gyakornokok nem nagyon mehetnek ilyen konferenciákra. Az előadások amúgy többé-kevésbé jók voltak…na de, a lényeg az, hogy a záróbálon felkért egy táncra, ebben ugye még nincs semmi. De aztán rosszul lett, én meg próbáltam ellátni. Ekkor termett ott a barátnője, csak úgy a semmiből, fogta és telibe öntött pezsgővel és hangosan mindenki előtt leribancozott. Gondolhatod…rettentően kínos volt és utána a közelünkben lévők mind összesúgtak. Mivel fogalmuk sincs róla, hogy mi történt, szerintem néhányan már azt pletykálják, hogy a Doki szeretője vagyok, de ez nincs így, szó sincs erről - nagyvonalakban elmeséltem Jácintnak a sztorit. - Szóval talán jobb lenne, ha emiatt új mentort keresnék vagy átmennék egy új helyre, nem? Te mit tennél a helyemben? Vagy ez nem olyan gáz?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

Érdeklődve hallgattam Jácintot, már egy ilyen beszélgetéssel is hasznos volt ahhoz, hogy a jövőben jól döntsek majd. Ő pedig már megjárta azt az utat, ami előtt én még csak most álltam, így különösen érdekes volt számomra az, hogy végül is, hogyan kötött ki a gyerekgyógyászat mellett.
- Az biztos, hogy jó nagybácsi leszel - bólintotam, ugyan nem ismertem a testvérét, de az alapján, ahogyan itt bánt a gyerekekkel, ezt biztosan mertem állítani. - Aida volt akkor a mentorod? Jól kijöttetek? - ez a része is érdekelt, hogy vajon neki akadtak-e ilyen téren problémái. Azt hiszem, hogy tulajdonképp én sem haragudtam már annyira Dávidra, bár tény az, hogy részben a történtek miatt kerültem. Nem hiányzott ugyanis a nyakamra egy féltékeny barátnő, aki váratlanul rám törhet a semmiből és újra megaláz majd annyi ember előtt. Ahogy feljöttek az emlékek, úgy rá is tértem a témára és elmeséltem Jácintnak a történteket. Fura, de valamiért tőle nem tartottam, hogy ítélkezne, talán ezért is mertem neki mesélni a történtekről.
- Hát nem tudom, őszintén remélem, hogy neked lesz igazad és elfelejtik - sóhajtottam egyet, egyelőre most abba is hagytam az evést, miközben ráfigyeltem.  - Igen, meg van határozva az óraszám, de ettől függetlenül, ha tehetem , akkor jövök, nem is nagyon figyelve erre, mert úgy gondolom, hogy itt tudok tanulni igazán - ekkor ittam egy korty vizet, a poharat visszatettem és újra kezembe vettem az evőeszközöket. - Aranyos vagy, de nem akarlak belerángatni, tényleg. Szerintem megpróbálok ezzel nem foglalkozni, úgy lesz a legjobb - mosolyogva mondtam olyan határozottan, mintha magam is elhinném.  - Rám férne amúgy egy kis szórakozás, úgy értem, hogy olyan igazi, tudod, ahol tényleg kikapcsolódhat az ember. Anno jártam koncertekre, de ma már azt sem tudom, hogy mikor lesz élőben valami fellépés itt Bogolyfalván - közben befejeztem az evést és a szalvétába megtöröltem a számat. Igazán finom volt ez a rántottszelet, főleg ezzel az uborkasalátával.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

Nagyon nem akartam lesokkolni Jácintot, mert annyira azért még nem ismertük egymást, és nem tudtam, hogy mennyire előítéletes. Valamiért mégis úgy gondoltam, hogy benne megbízhatok, hisz annyira kedves személynek tűnt, kizártnak tartottam, hogy éppen ő legyen az, aki majd pletykálna tovább. El is meséltem neki végül a történteket nagyvonalakban, néhány részletet kihagyva, hogy azért Kozákot se tüntessem fel rossz színben, aztán halk sóhajjal nyúltam az italomért. Láttam Jácinton, hogy még emészt - szó szerint - intettem is, hogy csak nyugodtan, nyelje le azt a falatot, nem kívánom, hogy azon nyomban reagáljon. Addig is, ittam a vízből, amiből most hiányzott a citromkarika.  
- Legyen igazad, majd finoman rákérdezek Helgánál. Köszi, hogy meghallgattál, jól esett ezt így elmondani valakinek - mosolyogtam rá hálásan, a tanácsai is hasznosnak tűntek, s mivel jóval tapasztaltabb volt nálam, így bólintottam is. Biztosan meg fogom fogadni, előrébb jár, és csak jobban tudja, hogy mi hogyan is működik. Igaza van, nem kellene ennyire túlterhelnem magam, fölösleges. - Durva éved lehetett akkor - szívesen kérdeztem volna még, de neki a beosztásából adódóan is több dolga volt, mint nekem, így nem lepett meg az, hogy az étkezés befejeztével távoznia kellett. Legalábbis csak reméltem, hogy csupán ez az oka ennek, és nem az, hogy unta a társaságom. - Jól van, megértem, menj csak! És köszönöm! Legyen szép napod Jácint - intettem még utána, de addigra már elfordult. Kár, hogy nem maradt több ideje, de ilyen egy elfoglalt orvos, néhány év múlva talán én is hasonló cipőben fogok járni. Ezen gondolkodva, sóhajtva szedtem össze a tálcámra a maradékot, majd elindultam, hogy mindent visszategyek a helyére, aztán folytassam a napom, ami rémes lesz, főleg, ha konzultálnom kell majd Kozákkal.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

- Erik, mit csinálsz, normális vagy? Erik, add már vissza! - már tényleg csak az hiányzott, hogy a saját öcsém próbáljon lenyúlni. Még ha mondjuk kérne, de nem, mert pontosan tudja, hogy nem adnék neki kölcsön, ki tudja, hogy mire költi. Erre fel jófej módon meghívom egy teára, és mire kettőt fordulok, ő már a táskámban kotorászik. Kész szerencse, hogy nincs bent vendég, mert biztosan jelentené ezt is a főnöknek, amekkora hangzavart okozunk mi ketten. Csodás. Még az a hülye csésze is leesik a pultról, mire sikerül visszaszereznem a tárcámat, Erik meg durván és bunkón benyög valamit, aztán meg elsiet. Sík ideg leszek tőle, minden porcikámban remegek, legszívesebben utána is kiabálnék, de csak elnyelem és remegve hajolok le, hogy összeszedjem a földről a törött csésze darabjait.
- Hogy Merlin vetne rá millió átkot - morgom dühömben, mire sikerül még a tenyeremet is elvágnom az egyik törött csészedarabbal.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

- Merlin kapná el ezt a gyereket! - még mindig szidom, miközben szemeimbe könnyek gyűlnek, egyrészt mert haragszom, másrészt mert nagyon fáj. Nem a vágás, az legyen a legkisebb probléma. Az fáj, hogy a testvérem így bánik velem, ezt nem érdemeltem meg. Ekkor hallom meg Gitta hangját, felpillantok rá, nem is tudom, hogy most örüljek-e neki, vagy sem, mert most majd magyarázkodhatok előtte is.
- Köszi, annyira ideges vagyok, hogy azt is elfelejtettem, hova raktam a pálcámat - jegyzem meg, közben felegyenesedek a földről és hagyom, hogy Gitta intézze a dolgot, ez igazán kedves tőle, közben a csaphoz lépek, hogy lemossam a tenyerem. A vérzés durvábbnak tűnik, mint amennyire vészes a dolog, szerencsére egyáltalán nincs gond. - Köszi, a kötszer jól jönne most, azt hiszem otthon hagytam a pálcám - sóhajtok, azt is a derekamra kellene kötnöm, hogy ne hagyjam el, akárhányszor eljövök otthonról. - Nincs gond amúgy, ezt tanulom, felületi csak, pár nap és begyógyul - teszem hozzá, mondjuk pálcával egyszerűbb lenne, de nem akarom ezzel fárasztani Gittát, meg aztán ha nem ért hozzá, akkor inkább ne kísérletezzen, jó lesz a mugli módszer is. - Sajnálom, hogy erre kellett bejönnöd - sóhajtom, ahogy felpillantok Gittára és a kötszer után nyúlok. - Van sebfertőtlenítő is? -

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

- Dehogy nem, kész felfordulás egy csészéből. Még jó, hogy nincsenek vendégek, se a főnök, kellemetlen lenne - jegyzem meg sóhajtva, talán jobb is, hogy nem kérdez rá, így nem kell mentegetnem a hülye öcsémet. Sajnos most még csak apát sem hívhatom fel, hogy elmondjam neki a történteket, mert épp a tengeren van. Egy pillanatra elmerülök a gondolataimban, addigra Gitta rendet tesz és már a kötszerekkel is készen áll. - Meg fogom, ne aggódj - hálásan rámosolygok, a jóddal először lefertőtlenítem, nem túl kellemes, de túlélhető. Utána jön a kötszer, szépen át is kötözöm a kezem, úgy, ahogyan azt kell. - Kérlek, ezt segítsd megkötni - két kézzel mégis csak egyszerűbb a művelet, mintha egyedül kezdenék vele szórakozni. - Hogyhogy bejöttél amúgy? - kérdem meglepve, hisz ma tudomásom szerint nincs beosztva, és nem is váltana senkit.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Bár nyugtatni próbált, attól még nem lett könnyebb ez a helyzet. Nem a törött csésze miatt voltam ideges, sokkal inkább azért, hogy az öcsém képes volt ezt tenni. - Tényleg nem vészes amúgy, ne aggódj - jegyeztem meg, hisz csak egy felületi sérülés volt, amit a pálcám hiányában kénytelen voltam a teaházban lévő mugli eszközökkel helyrehozni. A fertőtlenítő nem volt kellemes, már értettem, hogy Doriánnak miért nem tetszett a módszer anno. A kötés viszont jól sikerült, és hála Gittának sikerült úgy megkötni, hogy tartós legyen, legalább erre a napra. - Még nem hozták meg, mikor rendelted? - érdeklődve pillantottam rá, hozzá képest még újonc voltam a teaházban, ezért sem nekem kellett foglalkozni a rendelésekkel.
- Köszi, most jól fog esni - halk sóhajjal követtem, és le is telepedtem az egyik székre. Elgondolkodva figyeltem a kezemen lévő kötést, majd Gittára néztem.
- Jaj, ne, légyszíves ne! - már csak ez hiányzott volna, s bár talán ráfért volna az öcsémre a fogda, azért még én sem akartam neki rosszat. - Csak az öcsém volt. Elég zűrős társaságban van mostanában és nem ért a szép szóból. Sokszor összeveszünk, aztán…most ez történt - sóhajtottam, azt már inkább nem is akartam elmesélni, hogy pénzt kunyerált tőlem, csak nem akartam neki adni és abból lett ez az incidens a teával. - De ígérem, többé nem lesz ilyen, tényleg. Fogok vele beszélni, hogy ide ne jöjjön - kicsit úgy éreztem, mintha magyarázkodnom kellene, tényleg nem akartam problémát. - Na és veled mi a helyzet? Ki volt itt múltkor az a fiatal férfi? - kíváncsi lettem persze, meg úgy annyira azért nem ismertem még őt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

- Még nem is ittam jázminteát, de most jobban esne valami gyümölcsös - jeleztem Gittának, bár jázminosat úgy sem tudott volna most készíteni, hisz kifogyott belőle a teaház. A növényekkel egyébként nem volt bajom, sőt, ha valaki beteg lett, akkor ajánlottam is a gyógynövényekből készült főzeteket, viszont én magam sokkal jobban szerettem a gyümölcsös ízeket, vagy ha már tea, akkor a sima, hagyományos feketét. - Többé nem fog, tényleg. Nem jöhet ide be, erről gondoskodom - még bólintottam is, hogy higgyen nekem, a szavamat adom. Azért elég kellemetlen volt az, hogy eddig fajultak a dolgok az öcsémmel, már egyre inkább tarthatatlan volt ez az állapot. Ha legalább apa hazajött volna külföldről, akkor lett volna odahaza egy férfi, aki fogja őt és rászól, de a távszülői munka nem nagyon működött, én meg hiába voltam idősebb, valamit biztosan rosszul csináltam, ha Erik ennyire nem figyelt rám.
- Ezaz! Igen, tudtam, hogy ismerem valahonnan, úgy néhány hónapja a parkban ért egy kisebb baleset, ott futottam össze vele, segíteni akart, úgy ahogyan ma Te. Kicsit elveszettnek tűnt, de úgy látom, hogy sikerült beilleszkednie - mosolyogtam Gittára. - Igen, átjelentkeztem és fogjuk rá, egész jól megy, csak nagyon sokat kell tanulni, és mellette ott a kötelező gyakorlat is. Most abból próbálok alább adni, mondta is az egyik doki, hogy fölösleges túlterhelni magam. Te mit is csinálsz a színházban? Táncolsz? - nem voltam biztos benne, hogy jól emlékeztem, de mintha ilyesmit említett volna. Közben gőz csapott fel a levegőbe, s úgy tűnt, hogy felforrt a víz.- Szerinted a törökök miért isznak annyi teát?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

- Komolyan? Milyen érdekes - meglepetten hallgattam ezt a kis történetet a jázmin teáról, mert bár ismertem a gyógynövényeket , erről a különleges fajtáról most hallottam először. Nem tagadás, elkacérkodtam a gondolattal, hogy mégis meg kellene kóstolnom, de végül inkább mégis csak a jól bevált erdei gyümölcsös mellett tettem le a voksomat. Az volt az egyik kedvencem a barackos után.
- Nem tudom, elég nehéz eset, tudod nincs a közelében egy apafigura, aki hatna rá, de remélem én is - ezzel le is zártam az öcsémmel kapcsolatos témát, mert nem szívesen akartam fárasztani Gittát és mélyebben is beavatni a dolgokba. Már így is volt egy-két barátom, akiknek meséltem róla, Doriánt egyszer még egy kisebb balhéba is sikerült belerángatnom miatta, ugyanez nem szeretném, ha Gittával is megesne. Addig jó, míg nem tud róla sokat.
- Köszönöm! - a tea gőzölögve kerül elém, így a kanalat megfogva egy picit elkezdem kevergetni, s úgy figyelek Gittára. - Komolyan? És hogyhogy váltott, nem bánta meg? - persze, hogy kíváncsi lettem, hisz mégis csak egy amolyan sorstársról van szó, aki szintén gyógyítónak készült. - Nekem ez gyerekkori álmom, nem hiszem, hogy más hivatásban el tudnám képzelni magam - jegyeztem meg csak úgy mellékesen, mert tényleg az volt az álmom, hogy egy napon majd a SÜVEG-nél legyek mentőorvos. Azóta persze egész más területek is elkezdtek érdekelni, és az Ispotály is egyre közelebb áll a szívemhez. - Nem semmi, akkor mondhatni több lábon is élsz. Egyébként sosem akartál főállásban a színházban dolgozni? Már csak azért kérdezem, mert gondolom, hogy nehéz összeegyeztetni az előkészítős feladatokkal - a kavargatással közben leálltam, és bele is kortyoltam a teába. Forró volt még kicsit, de nagyon jól érződött az erdei gyümölcsös ízvilág.
- Igen, az Earl Grey nekem is az egyik kedvencem - mosolyodom el és újra kortyolok a teából. - Hm, mit szólsz amúgy ahhoz, hogy új tanácstagokkal bővült a falu? Az egyiküket még ismerem is, tök helyes és rendes pasi. A többiekről viszont nem sokat tudok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

- Végül is, ha szeret tanítani, az a fontos - mosolyodom el, valahol legbelül mindenki érzi, hogy mi igazán a hivatása. Néha tévutakra tévedünk, sokszor rossz döntéseket hozunk, de előbb vagy utóbb úgyis megtaláljuk a helyünket, gondolom ez történt meg Estherrel is. - Áh tudom, hogy mire gondolsz - bólintok egyetértően, mert akárcsak egy profi sportoló esetén, úgy a táncban sem lehet valaki élete végéig a csúcson. - Hm, ez tulajdonképp közel is áll ahhoz, amit szeretsz csinálni - biccentek, majd megint csak kortyolok a teámból, nem hagyom kihűlni, mert így melegen a legjobb. - Tényleg nem? Akkor mondom is. Néhány hete jelent meg az új polgármester szórólapjain, hogy szüksége lenne tanácstagokra. Az oktatásért felelős Bánki Barnabás lett, ha jól emlékszem, övé a pizzéria vagy volt, most nem tudom pontosan. Az idegenforgalomért felelős Bontovich Miksa, őt talán biztos ismered a suliból, eridonos volt anno, magas, sportos srác. Az egészégügyért felelős pedig Mérey Jácint lett, őt az Ispotályból ismerem, nagyon rendes pasi és imádja a gyerekeket, szerintem jó kezekben lesz ez a rész. A többiekről sajnos semmit nem tudok - megvonom a vállaimat, és csak remélem, hogy majd a művelődési házban személyesen is tartanak egy rövid kis bemutatkozást, hogy a lakók jobban megismerjék őket. - Na de mesélj, milyen az új polgármester? Mennyire ismered? Én csak hallottam ezt-azt, de nyilván mindig pletykálnak és ilyenekre sosem alapozok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Gitta mosolya azt sugallta, hogy valóban megtalálta a helyét és boldog, éppen azt csinálja, amit szeret. Egy kicsit még irigyeltem is, hisz előttem még hosszú út állt ahhoz, hogy valóban a helyemre kerüljek. Egyelőre viszont nem panaszkodtam, ez a kis teaházas részmunkaidős állás elegendő volt ahhoz, hogy pótoljam a zsebpénzt, amit apától kaptam és sikerült úgy bezsúfolnom a szabadidőmbe, hogy az ne menjen a tanulás vagy a zenekari próbák rovásárára. A tanács kaptán sikerült egy kicsit csevegnünk, noha én sem voltam benne annyira az itteni politikai életben, úgy tűnt, hogy mindketten csak futólag voltunk tájékozottak a falusi történésekben. - Sosem gondoltam volna, hogy Miksa majd így megkomolyodik, hogy gyerekeket tanítson - jegyeztem meg, bár annyira nem ismertem őt, azért pletykákat lehetett róla hallani a suliban, na meg az évnyitót is volt szerencsém átélni. Ettől függetlenül jó volt hallani azt, hogy úgy tűnt, ő is megtalálta már a helyét.
- Igen, Jácint gyógyító, akkor ugyanarról beszélünk - mosolyodtam el, majd rátértünk a polgármesterre is, aki már csak azért is érdekelt, mert az előzőt valamiért nem kedveltem. - Az jó, ha kedves, már félsiker. Szerintem még az idősebb generáció is meg lesz vele elégedve. A Daróczy-t annyi nem szívleltem, fura egy kisugárzása volt annak a férfinek. Mindig adott magára, de nem is tudom, volt benne valami…megmagyarázhatatlanul taszító - megvontam a vállaimat, ezt leginkább csak a legbelső megérzéseimre tudtam alapozni, mert úgy különösképp nem hallottam róla se rosszat, sem pedig jót. Mindenesetre ez az új polgármester igazán szimpatikusnak tűnt.
- Arra én is kíváncsi leszek, majd meglátjuk - mosolyogtam rá Gittára és kortyoltam a teámból. Szerencsére ez a nap meglehetősen nyugalmasnak tűnt, nem jöttek vendégek, így volt egy kis szusszanásnyi idő, hogy eltereljem a gondolataimat Erikről. - Az Ispotály tetszik, sok osztály van és rengeteg elsajátítandó ismeret, de ott lehet igazán tanulni a sürgős esetekből. Nem is tudom amúgy, tudod, először mentős akartam lenni a SÜVEG-nél, de most már nagyon húzok az Ispotály felé. A gyerekosztályon még alig voltam egy kicsit, de szerintem megkérem majd Jácintot, hogy ha lehet, akkor ott is eltölthessek egy kis időt. Eddig ott voltam ugye, ahová a mentorom beosztott, de vele mondhatjuk úgy, hogy megromlott a viszonyom - sóhajtottam, rossz volt arra gondolni, hogy Kozák dokival olyan balul sült el az a konferencia, szerettem volna megbeszélni vele a történteket, de nem csak, hogy elkerült, úgy hallottam, hogy még a felmondását is beadta, ami pedig nagyon lelombozott. - De talán majd rendeződik, majd meglátjuk, most úgyis fontosabb a suli, és a vizsgák majd - mosolyodtam el, hisz sosem volt elég idő felkészülni az év végi hajrához, ami bár távol volt, nekem mégis mindig közelebbinek tűnt. - És hogy tetszett? Gondolom, a gyerekek örültek annak, hogy egy kicsit feldobtátok a napjukat - jó volt ez, hogy ilyen dolgokban is részt vett, át tudtam érezni azoknak a gyerekeknek a helyzetét. A teám közben kezdett langyosodni, de így legalább könnyebb volt kortyolni, túl forrón úgy sem tudtam fogyasztani igazán. - Na és mond csak, ha már együtt jártok Mátéval, mikor lesz az esküvő? Vagy még korai? - hogy kicsit vidámabb témára evezzünk, cinkosan tettem fel kérdésem, hisz itt a faluban sosem tudni. Szívesen elmennék egy igazán jó lagziba, már ha meghívnának ugye, de hát ki tudja, hogy mikor lesz itt a faluban legközelebb esküvő.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

A kis teázás alatt elég sok mindenről sikerült beszélgetnünk, az előkészítőbe is nyílt egy kis belátásom, jó volt hallani arról, hogy ilyen sok fiatal foglalkozik a kisdiákokkal. Aztán pletykáltunk erről-arról, sikerült kivesézni a helyi politikai életet is, bár inkább csak felszínesen diskuráltunk róla, hisz én sem nagyon ismertem ezeket az embereket és nem szívesen akartam róluk véleményt nyilvánítani.
- Igen, sajnos az, nehéz ott létezni úgy, hogy tudod, baja van a kicsiknek - vallottam be én is egy sóhajjal, egy Ispotályban sosem volt könnyű dolgozni, viszont az elesett kicsiket mindig jobban a szívemre vettem. - Hú ez jól hangzik, a mesés illusztráció tuti jó műsor - elmosolyodtam, biztos voltam benne, hogy a gyerekek is örülnek, ha Gitta így foglalkozik velük. Ki tudja, egyszer ha épp arra járok, lehet, hogy majd meglesem őket.
Egyik kérdésből a másikba valahogy sikerült gyenge pontra tapintanom, nekem elsőre fel sem tűnt, hogy talán túl indiszkrét lenne a kérdés, viszont láttam Gittán, hogy őt egy picit kellemetlenül érintette. - Jaj ne haragudj, bocsi, hogy ilyeneket kérdezek - kértem azért elnézést, hogy nehogy rosszat gondoljon rólam, mert tényleg nem akartam őt kellemetlen szituba hozni, aztán inkább kiittam a teámat, hogy addig is elcsöndesedjek. Kérdésére már bólintottam is, nem igazán volt dolgom, így simán belefért ez a kis csere.
- Nem gond, beugrom, lesz rá időm. Remélem, hogy helyre jön Polli nagymamája - jegyeztem meg, miközben felkeltem a helyemről, hogy a kiürült csészémet elöblítsem a csap alatt. - A rendelt áru miatt pedig ne aggódj, ha hozzák, átveszem - mosolyogtam Gittára. - Megyek, egy kicsit összepakolok ott a sarokban, most kihasználom az időt, hogy nincsenek sokan. Te még maradsz? - kíváncsiskodtam, közben egy ronggyal megindultam a teaház távolabbi szegletébe, hogy rendezzem a dolgokat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Az egyetemi gyakorlatok, a tanulás, a próbák és az időszakos munkák mellett egyáltalán nem jutott már annyi időm a barátaimra, mint korábban. Egy kicsit talán el is hanyagoltam őket, ezért csak magamra vethetek, de azt hiszem, hogy úgy amúgy az életem is megváltozott. Sikerült egy kicsit magamba fordulnom, így ha épp nem Stephenékkel próbáltunk, akkor többnyire az estéimet odahaza töltöttem, a jegyzetek, könyvek és sorozatok társaságában. Az egyik ilyen estén, nagy magányomban, egy pohár vörösbor mellett regisztráltam arra a társkereső oldalra. Egyáltalán nem állt szándékomban társat keresni, inkább csak dumcsizni akartam egy idegennel, így történt meg az, hogy a profil létrehozásánál nem is figyeltem, beállítottam egy random kort, kiírtam egy becenevet és feltöltöttem egy fényképet magamról. A többi már jött is magától, folyamatosan kaptam az üzeneteket, azok tartalma miatt két perc múltán már el is ment a kedvem az egésztől és már épp törölni készültem a fiókot, amikor is egy igazán jóképű pasas képe villant fel előttem. Megnyerőnek tűnt a fotón, ezért a rossz tapasztalatok ellenére meglestem, hogy mit írt, és Merlinre, tök normális volt! Olyan jót beszélgettünk, hogy megbeszéltük, személyesen is megismernénk egymást. Igazából nem gondoltam át azt, hogy miért is akarom ezt a találkozót, de valami belül azt súgta, hogy kár lenne veszni hagyni és egy személyes találkát mindenképp megér a dolog. Izgulva indultam útnak egy combközépig érő, piros alapon fehér pöttyös ruhában és egy hozzá passzoló, nyári szandálban. Egy kis sminket is tettem fel és egy leheletnyi summer white sunset parfümöt is fújtam magamra. Odaérve féltem attól, hogy mi lesz majd, ha netán nem leszek neki élőben szimpatikus, vagy ha épp ő lesz majd teljesen más, mint amilyennek a képen tűnt. A szórakozóhelyre beérve még megigazgattam magamon a ruhámat, utána pásztáztam az arcokat, hogy megtaláljam a férfit. A pultnál ült is egy hozzá hasonló pasi, de nem voltam biztos abban, hogy ő az, mert csak oldalról láttam és amúgy is, egy pub-ban nem túl jók a fényviszonyok. Ennek ellenére összekaptam magam és megközelítettem a férfit. - Ön rendelt egy Grétát? - kérdeztem kedves mosollyal, némi viccet is belecsempészve a megszólításba, és reméltem azt, hogy tényleg ő az, mert ha nem, akkor ez irtó ciki lesz, és akkor bizony tényleg félre fogják érteni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

A mosolyom nem tűnik el akkor sem, amikor végre szemből is láthatom élőben a férfi arcát, mely korábban csupán egy-két fotóról nézett vissza rám. Ahogy jobban szemügyre veszem, rájövök arra, hogy még csak nem is tűnik olyan idősnek, mint amennyinek mondta magát, nagyon is egyben van a pasas, így remélhetően nem fedezi fel a mosolyom mögött lapuló enyhe zavart sem, ami részben neki, részben pedig magának a szituációnak szól. Feltűnik a meglepettsége, de remélem, hogy bármi is okozza, az inkább valami pozitív dolog lehet, sem mint negatív. - Örülök! - mosolyogva nyújtózom két puszira, s így közelebb kerülve hozzá orromba kúszik az illata is, ami nagyon bejön, és nem is túl erős, hogy kikergessen a világból. - Legyen inkább a box, az kényelmesebbnek tűnik - választok, miután felmértem mindkét lehetőséget.- Igyekszem az lenni - elnevetem magam a kapott bókon, mert nem tudom, hogy most csak ugratni próbál vagy esetleg még a koromnál is fiatalabbnak tűnhetek, de kinézem belőle azt, hogy viccelődik, emiatt pedig kifejezetten jól érzem magam. - Egy ideig próbálkoztam a granny stílussal, de akkor megijedtek tőlem az utcán, szóval maradok ennél - felelem tréfálkozva, s míg az itallapot fürkészi, megtámasztom a táskám a mellette lévő bárszék tetején és egy picit közelebb hajolok, hogy én is ráláthassak a lapra. - Fogadjunk, hogy sörös vagy - jegyzem meg, erről nem beszélgettünk, csak tippelek, de a rendeléséből majd úgyis kiderül, hogy mi a kedvence. - Nem volt nehéz, mert párszor már jártunk a környéken a barátokkal, így nagyjából tudtam, hogy merre induljak. Ezen a helyen mondjuk még nem voltam, de jónak ígérkezik, egészen kellemes - állapítom meg az első benyomás alapján, nem tűnik olyan helynek, ahol félnem kellene. - Egyébként Te is nagyon fiatalos vagy, jól nézel ki - bókolok vissza, és ezt komolyan is gondolom, mert tényleg letagadhatna jó néhány évet, ez egészen biztos. - Neked ez a törzshelyed, sűrűn jársz ide? - érdeklődöm, aztán amikor a pultos megkérdi, hogy mit kérünk, némi hezitálás után azt kérem, amit a férfi.  - Szóval Attila, áruld el nekem, hogy mi a csapda? Mert hogy eddig tényleg olyan vagy, amilyennek megismertelek és ez általában nem jellemző azokra, akik ilyen oldalakon ismerkednek. Maffiózó vagy? - kérdem nevetve, bár nem gondolnám, hogy hátsó szándékai lennének, mindenesetre kíváncsian hallgatom, míg megérkezik az italunk, hogy aztán végre lestoppolhassuk azt a hátsó boxot.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Ugye? Szörnyű - nevetve pillantok rá, egyelőre nem bántam meg, hogy igent mondtam a személyes találkozóra, nagyon is jól indult, jó a hangulat és a randikkal járó zavarom ellenére sem fagyok le a társaságában. Ez egy kicsit meg is lep, mert az elmúlt időszakban nem is nagyon randizgattam, túl sok dolgom volt a sulival és a gyakorlattal, nem beszélve a zavaros érzelmekről, melyek az utóbbi időszakban kerülgettek. Az sem esik nehezemre, hogy közelebb csússzak hozzá, s a következő pillanatban máris az itallapot vesézzük ki, mert hogy akad rajta ital bőven. Ez jó kis játék, feltérképezni azt, hogy vajon a másik mit is szeret. - Bort inni a munkád során? Hmm, gyanús vagy nekem, csak nem borkóstoló az egyik szakmád? - nevetek, s egyben kíváncsi is vagyok, mert sosem említette, hogy mivel is foglalkozik, ahogy én sem meséltem neki magamról részleteket. - Igyunk akkor egy jó kis sört? - a döntést rá bízom, a férfiak jobban értenek az italok kiválasztásához. Ha rajtam múlna, egy vodka-narancsot vagy egy mohijo-t is elszürcsölnék, de mindig jó, ha van egy kis újdonság, amit hamar meg is kapunk, így egy-egy korsó belga különlegességgel foglalhatjuk be a még szabad bokszot. - Budanekeresd is jó hely, elég forgalmas - volt szerencsém ott egyszer egy nagyon zsúfolt helyre betérni, már csak ezért is jobb ez a választás, ilyenkor biztos tele van turistákkal az a környék. - Aha, miért is ne. Van egy kis rosszfiús beütésed - jegyzem meg nevetve, minden rosszindulat nélkül, miközben kényelembe helyezem magam vele szemben. Már alapból gyanús, hogy ilyen jóképű és társkereső oldalon keresgél. Vagy maffiózó, vagy vadászik az egy éjszakás kalandokra, ki tudja?. Ez egyelőre nem derült ki róla, a beszélgetés alapján viszont normálisnak tűnt, éppen ezért is lettem rá kíváncsi. - Egyszerűen ilyen vagy, egy kis rossz fiús beütéssel, tetszik - nevetem el magam a válaszán, továbbra is viccelődve, hogy ezzel leplezzem a zavarom. A sörbe bele is kóstolok, meglepően jó ez a belga csapolt, sokkal jobb, mint amit üvegből lehet fogyasztani. - Hm, annyira nem bírom jól, ne itass velem sokat - nevetek, és csak remélem, hogy ezzel az információval nem él majd vissza. - Jól telt, ma meglepően nagy nyugalom volt a sürgősségin, csak egy komolyabb sérült érkezett, aki mellett felrobbant egy bájital. Kapott rá kenőcsöt, pár nap és jobban lesz - mesélem mosolyogva, egy kicsit beavatva abba is, hogy mivel telnek a napjaim. - És neked hogyan telt? Bórkóstolással? - utalok nevetve vissza a munkájára, mert most már tényleg érdekel az, hogy vajon mivel is foglalkozik. Remélem, hogy nem egy leendő tanárom vagy gyógyító, mert akkor abból nem sülhet ki semmi jó. Lopva a kezeit is végig nézem, fontos, hogy milyenek, az pedig már csak egy plusz pont, hogy nincs rajta jeggyűrű és annak nyoma sem.