A kontinensen zajló játékok színhelye - a kezdő hozzászólásban jelezzétek, melyik országban is jártok.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=764944#post764944][b]Ambrózy Henrik - 2019.07.25. 11:38[/b][/url]

Bár elhatározta, hogy a nyomozás ideje alatt nem mozdul el Magyarországról, a fülébe jut egy igen érdekes információ. A romániai rezervátumban a sárkányok elkaptak egy igen érdekes kórt - illetve parazitákat találtak a testükön kívül és belül -, amivel eddig még nem találkoztak az amúgy gyakorlott varázslénygyógyítók. Persze jogosan merül fel a kérdés: mi köze mindehhez Henriknek, aki annyira ért a legendás lényekhez, mint mondjuk az atomfizikához? Nos, a híresztelések szerint fekete mágia állhat a dolog hátterében, legalábbis nem egy ott dolgozó erről sustorog.
Mindenféle egoizmus nélkül tehát adott a helyzet: az egyik legtöbbet látott okkult tanokat és fekete mágiát kutató embert kell odahívni, aki nem más, mint Henrik. Nincs különösebben ínyére, mivel azonban most tényleg szükség lehet a segítségére, merthogy a sárkányok állapota napról napra romlik, így beadja a derekát. Meglepő módon Lilla, a menyasszonya is vele tart, mondván úgysem járt még Romániában és kíváncsi arra a hihetetlenül agresszív kórra, ami ilyen radikális reakciót váltott ki az emberekből. Nem mellesleg Lilla gyógyító, fekete mágia által okozott sérüléseket rendszeresen kezel, igaz nem állatokon. Ha Henrik képes lesz megállapítani, hogy mi okozza a problémát, még az is lehet, hogy Lilla kínálja majd a megoldást.
Szótlanul telik útjuk a rezervátumig, tapintható a kettejük között lévő feszültség. Nem igazán azért jött létre ez az atmoszféra, mert egymással van problémájuk, egyszerűen mindketten érzik ennek a dolognak a súlyát. Ha valaki tényleg ilyen aljasságra vetemedne, az rengeteg kérdést vetne fel a miérteken túl. Erre vágynak most a legkevésbé. Odaérve gyorsan választják szét őket, mivel Lilla az eddigi vizsgálatok eredményeit megy ellenőrizni és kielemezni, míg Henriknek a terepen van dolga. Egy köpcös alak igazítja útba, mondván az illetékest "arra" találja. Most hogy az illetékes szó mit takar, az hamar kiderül, ugyanis nem nehéz kiszúrnia egy szőke zuhatagot nem messze tőlük. Aha. Szóval akkor ő írta a levelet is.
- Üdv - nem túl bőbeszédű, miközben tulajdonképpen faarccal lép oda Ophelia-hoz - merthogy a levelet így írta alá a hölgy. Kicsit nehéz elképzelnie, hogy egy ilyen törékeny teremtés, aki természetesen kőkemény és legyőzhetetlen, mint minden mai emancipált nő, sárkányok és egyéb veszélyes lények között tevékenykedjen. Szexista vagy sem, Henrik szerint nem való, de hát ez van. - Ambrózy Henrik vagyok, jöttem, ahogy tudtam.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=765679#post765679][b]Ambrózy Henrik - 2019.08.01. 11:12[/b][/url]

Noha az út előre nem várt volt, meg igazából Lillával is kissé viharos a viszonyuk, mégis valahol jót tesz mindkettejüknek ez a kiruccanás. Bár nem szórakozni mennek, végre van idejük kiszakadni a magyarországi mindennapokból, ahol az újságot lesik, kihallgatásra járnak, vagy épp az emberek vizslató tekintetét állják.
Megérkezvén szinte azonnal külön is választják őket, de nem zavartatják magukat, mivel Lilla szenvedélyesen szereti a munkáját és Henrik sincs ezzel másképp a fekete mágia tanulmányozását illetően. Így hát rövid úton elvezénylik a rezervátum nagyasszonyához, aki épp rendesen helyrepakolja, amit helyre kell. A férfi természetesen nem szól egy szót sem, zsebre vágja a kezét és gyorsan felméri az erőviszonyokat. Tehát Ophelia a főnök, az ott egy barom, a többiek pedig a nő keze alá dolgoznak. Stimmt. Na és kivel kell jóban lenni? Naná, hogy Opheliával. Nem mintha ez bármikor is gondot okozott volna neki, de ilyenkor igyekszik tudatosítani a felállást még akkor is, ha alapvetően ő jött segíteni. Ha nem veszik hasznát, repül a legilimentor után. Még jó, hogy ilyen és ehhez hasonló gondolatok sohasem bántották. Az ittléte nem garancia arra, hogy meg tudják gyógyítani a sárkányokat és ő ezt nem is ígérte. Miután eljön az ideje, a nő végre hozzá intézi szavait.
- Szóra sem érdemes - kezet ráz a nővel és azonnal követi, ahogy elindulnak. Miközben sétál a nő mögött, még visszanéz a sárkányra, akit az előbb szinte szó szerint leigáztak és megpróbálja alaposan szemügyre venni. Egyetlen dolog már most biztos: ez az állat végtelenül szenved. Henrik sajnos tart attól, hogy nem fogja tudni megmenteni őket, mert nagyon előrehaladott stádiumnak tűnik a dolog, akármi is legyen és a sok nyugtató olyannyira legyengítette ezeket az állatokat, hogy egy esetleg beavatkozás is végzetes lehet. Egyelőre nem kívánja felfesteni az ördögöt a falra, hiszen sok minden függ attól, amit a nő mondani fog. Ha tényleg fekete mágia áll a háttérben, akkor azt valakinek el kellett követnie. Amennyiben nem áll fenn a gyanú, hogy bárki is behatolt volna, lényegében a férfi ittléte tárgytalan. Hála istennek elmondható, hogy bármilyen okkult tant követő pontosan tudja, hogy csak úgy, a semmiből nem jelenik meg a mágia és csinál beláthatatlan következményekkel járó dolgokat. Tekintetét visszafordítja Ophelia felé. - Hallgatom.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=765867#post765867][b]Ambrózy Henrik - 2019.08.04. 16:55[/b][/url]

Tulajdonképpen szó nélkül követi a nőt egészen az étkezdéig, ahol a szőkével szemben foglal helyet. Tulajdonképpen meg sem lepi az a fajta készültség, amivel Ophelia előrukkol. A mappát már azelőtt kinyitja, hogy ő megtehetné. Henrik eleinte a nőt figyeli és a beszámolóra koncentrál. Aztán lepillant a képre és összevonja szemöldökét. Nagyjából egészéből lehetetlennek tűnik, hogy ilyen férgek előfordulhassanak Ázsián kívül, de nem szól semmit, figyelmesen végighallgatja a nőt.
- Köszönöm, nem kérek semmit - kedvesen mosolyog, ahogy visszautasítja a felkínált kávét, de hát tényleg nem kér. A hallottak után pedig minden étvágya elment, mivel pontosan jól tudja, mivel van dolguk. Legalábbis így elöljáróban biztos benne.
A tünetek egyértelműnek tűnnek, de az a helyzet, hogy maga sem hiszi el, amit hall és lát. És bár úgy tűnik, nagyjából összerakta a képletet, gyógymódot hirtelen nem tud rá. Ismer olyat, aki igen, de akkor a procedúra még hetekig is elhúzódhat, addig pedig a sárkányok egytől-egyig ki fognak pusztulni. Lapozgat a dossziéban és elolvassa az orvosi és anatómiai vizsgálatok eredményét, hogy megalapozhassa véleményét. Végtelenségnek tűnő perceken keresztül burkolózik némaságba, majd végre becsukja a mappát és a nőre néz.
- Nincsenek jó híreim - kezdi komor arccal. - Tudom, mik ezek, de aki ismeri a gyógymódot, nem tudom, mikor érne ide - széttárja karjait, majd ismét a dosszié után nyúl, hogy elővegye azt a képet, amin a férgek le vannak fotózva. Elég undorító látvány, az egyszer biztos. - Elég sok kultúra mágiáját sikerült tanulmányoznom és teljesen biztos vagyok benne, hogy ez kínai eredetű. Az ő fekete mágiájuk a Ku, ez pedig azon belül a Gu. Több fajtája is van, de ez a leggyakoribb, az aranycsíkozású férgek - ekkor az lény hátán végighúzódó sárgásnak ható csíkra mutat. Ha a fényen néznék meg, bizonyára aranyszerű lenne és természetesen oda is el fognak jutni, de egyelőre kímélné mindkettejüket. - Lehetnének kígyók, rovarok, egyéb csúszómászók is, de a férgek a legáltalánosabbak. A jellemzőjük, hogy általában a gyomorban telepednek meg, de a sárkányok esetében gondolom egyszerűbb volt őket a pikkelyek alá helyezni. Rendkívül gyorsan szaporodnak és fertőzőek, emberre is, úgyhogy sürgősen kezdjenek hálát adni, amiért nem kapták el - merthogy bár evidensnek tűnik, hogy bizonyos higiéniai feltételeket betartanak, s így kerülik el a további problémákat, sajnos nem az. Erre az is kitűnő bizonyíték, hogy a férgek mérget tartalmaznak.
- Nem agresszív faj, szép lassan falja fel áldozatát. Kimerültséget, lázat okoz, szép lassan pedig annyira legyengíti az egész immunrendszert, hogy az élőlény meghal. Az ősi időkben ezekből a gusztustalanságokból démonokat és rossz szellemeket idéztek meg, de az idők folyamán rájöttek, hogy önmagukban is kellően életveszélyesek lehetnek - hátradől a székén és az asztalon kezd dobolni, majd egy laza mozdulattal becsukja az előttük heverő mappát. Kinéz az ablakon és látszik rajta, hogy nagyon erősen gondolkozik. Az igazság az, hogy legfeljebb akkor tudna egy hangyányit segíteni, ha fekete mágiát használna, csakhogy az tilos, ráadásul mivel sohasem gyakorolta, csak az elméletét tudja, könnyen lehet, hogy megöli a rezervátum lakóit. Aki pedig segíthetne... Nos ő Kína szerte igyekszik megfékezni a rejtőzködő, igen nagy csoportot alkotó fekete mágusok ténykedéseit. - Mindenképp szeretném élőben is látni a férgeket. A szaporodásukat talán tudjuk kontrollálni, azonban a látszat ne tévessze meg. Folyamatosan bocsátanak ki magukból mérget, csak nem halálos dózisban. Addig kínozzák az áldozatot, míg szó szerint feladja az életét és nem küzd tovább. Csodálom ezeknek az állatoknak a kitartását és hozzáteszem, ha nem szedegetnék ki minden nap az új példányokat belőlük, ma itt nem lennének sárkányok - ez tulajdonképpen egy dicséret annak ellenére is, hogy roppant veszélyes, amit csinálnak. Egyetlen cseppje az állat mérgének elegendő ahhoz, hogy a paraziták megjelenjenek az emberen, az viszont ezer százalék, hogy egy ember feleannyi ideig se bírná ki, mint egy sárkány. Konkrétan pár nap alatt megölnék a férgek.
- Teljes karantén kell azokra a sárkányokra, amik fertőzöttek, szeretném ellenőrizni azt is, milyen körülmények között távolítják el a férgeket, de legfőképp Önt kell kérnem, hogy még egy ideig tartson ki. Van egy jó barátom, de hetekbe is telhet, míg ide tud jönni - kezével átnyúl az asztalon és csupán egyetlen pillanatig, de bátorítóan megszorítja a nő kezét és arcán átsuhan az együttérzés árnya. Tényleg sajnálja ezeket a sárkányokat és végtelenül tiszteli a nőt, amiért kitart. Az egész mozdulat talán kevesebb, mint egy pillanat és a kezét már vissza is húzza - semmiképp sem akar tolakodó lenni -, a dossziét pedig magához veszi. - Lássuk azokat a férgeket.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=765903#post765903][b]Ambrózy Henrik - 2019.08.04. 21:29[/b][/url]

Nem öröm neki sem, hogy ilyen hírekkel kell szolgálnia. Mi több, talán ő maga jobban el van keseredve, mint Ophelia, ugyanis Henrik, bár szakértője a fekete mágiának, mindannyiszor megrökönyödve áll a valós esetek előtt. Egészen más egy országban kutatni, meg könyvek fölött ülni, mint a valóságban tényleg beleszaladni egy-egy ilyenbe. Hozzáteszem, a férfi által leginkább kutatott terület épp Afrika és Ázsia volt, mivel ezek az utolsó kontinensek, ahol bizonyos országokban legálisan lehet gyakorolni a fekete mágiát. Persze tudott, hogy másutt is gyakorolják, csak éppenséggel ha ott akarod tanulmányozni, be kell lépned az adott szektába, ami egyet jelent a halálos ítéleteddel, legalábbis törvényi szempontból.
Látja a nőn, hogy teljesen ki van merülve. Két és fél hónap... Eszméletlenül hosszú idő, ő pedig minden valószínűséggel nap nap után talpon van és küzd ezekért az állatokért, ahogyan az emberei is. Erejükön felül próbálják megmenteni a rezervátum lakóit, bár sajnálatos módon sokukon már nem fognak tudni segíteni.
- Ez egy nagyon bölcs döntés volt. Beláthatatlan következményekkel járna, ha elkezdene terjedni a dolgozók között - próbál nem vészjóslónak vagy ijesztőnek tűnni, azonban kötelessége figyelmeztetni Opheliát erre az eshetőségre is. Az ember szervezetébe jutva ezek a paraziták úgy falják fel őket, hogy mire észreveszik, minimum maradandó károsodást szenved az illető, arról nem beszélve, hogy a testbe kerülés után szinte azonnal hordozóvá és fertőzővé is válnak. Jelentsen ez konkrét érintést vagy cseppfertőzést. Nem játék.
- Nem démonok, de azokat is lehetne belőlük csinálni a megfelelő varázslatokkal, igen. De ha ez lenne a cél, már rég megtették volna. Nem szükséges a gazdatest halála a démon megidézéséhez - bár nem akarná feltétlenül kijavítani, mégis szükségszerű, hiszen ha tényleg ez volna a szándék, feleslegesen fertőzték volna meg majd az egész rezervátumot. Elég egyetlen áldozat, pár perc benne a féregnek is elég ahhoz, hogy megkezdhessék a szertartást. - Erre még én sem tudom a választ. Az is lehet, hogy nem Kínából van. Mivel sem a Minisztériumok, sem más szerv nem képes felfedni a fekete mágusok hálózatát, az is elképzelhető, hogy ezek kézről-kézre járnak - széttárja karját. Azt ő sem tartja valószínűnek, hogy valaki egészen Kínából utazott volna idáig, hogy beültethesse ezeket a lényeket. Sokkal inkább valakinek volt biztos hozzáférése hasonlóhoz. - Nem akarom elkeseríteni, de a fekete mágia csak úgy, a semmiből sohasem jelenik meg, mindig van egy használó. Egy dolgot tudok tanácsolni: nézzen körül a környező laborokban. Járjon utána, hová küldhettek ilyen állatokat, akár vizsgálati célból is. Az újságban nem reklámozzák sem azt, ha kapnak, sem azt, ha vizsgálnak hasonlót. Lehetséges, hogy meglovasították az egyik példányt. Önnek talán vannak ehhez megfelelő kapcsolatai - persze, ha bárki azt gondolja, hogy a férfi lezártnak is tekinti ennyivel, akkor nagyon téved. Mindenképp megereszt pár levelet erre-arra, hogy utánakérdezzen, hogyan kerülhetett pont ide. És különben is, ki akarna ilyesmivel szórakozni?
- Lehet, hogy már holnap, lehet csak egy hónap múlva. Nehéz megtalálni és még nehezebb kimozdítani a helyéről. Mivel fekete mágusok után nyomoz, lételeme az inkognító - hogy honnan ismer ilyen embereket? Hosszú sztori. Mindenesetre Jianyu az egyik legjobb felderítő, ő az ázsiai fekete mágia szakértője és mondhatni nincs olyan mágiatípus, amire ne tudna gyógymódot. Ez az ő szakterülete. Ha valaki, ő bizonyosan képes segíteni. - Az ő nevében nem tudok nyilatkozni, de én mindenesetre semmilyen összeget nem fogadok el. Szerintem Lilla sem. Nem ezért jöttünk - Henriknek elvei vannak. Ez most egy vészhelyzet, a sárkányok kezelése rémesen költséges és, bár Jianyu minden bizonnyal szintén ingyen fog dolgozni, az a mennyiségű gyógyszer, ami ide kelleni fog, bőven felemészti majd a rezervátum éves költségeit. Képtelen volna pénzt elfogadni ezért.
- Sajnálom, hogy ezt kell mondanom, de őt valószínűleg el fogják veszíteni. Igyekszünk majd minél többet megmenteni, de a legsúlyosabb egyedek állapota lehetséges, hogy visszafordíthatatlan. Ez még kiderül, de javaslom, hogy gondolkodjon el az altatásukon. Szenvednek és, ha a kezelések nem fognak hatni, minden fennmaradó napjuk kínzás lesz. De szerencsére itt még nem tartunk, bízzunk a legjobbakban - egy biztató mosolyra húzza ajkait, majd ahogy a nő megindul, némán követi. Bele sem mer gondolni, mit tenne ő a másik helyzetében. Persze neki most könnyű okosnak lenni, mégsem hiszi, hogy egy fikarcnyival is jobban meg tudná oldani ezt a szituációt. Rengeteg szervezés, át nem aludt éjszakák, lelki megterhelés és anyagi kiadás ez. Minden szempontból megterhelő és minden tiszteletet megérdemel ez az egész csapat, de leginkább a vezető: ha ő nem fogja össze őket és marad a talpán, akkor vége mindennek.
- Mivel szeretném látni azokat a férgeket, ígérem csukva tartom majd a szemem, de csak akkor, ha maga is - szemtelen mosolyra húzza ajkát, hogy a helyzet komolyságát és a levegőben lévő feszültséget oldja, majd egyszerűen besétál és nekiáll vetkőzni. Hát, erre mondjuk nem volt felkészülve, de tudván, mit akar épp megnézni, hatszor ennyi tortúrán is keresztül menne. Felölti a védőruhát, hagyja, hogy a fertőtlenítés végigmenjen - természetesen mindent az utasításoknak megfelelően hajt végre - és, amikor kész, nyílik a kabin ajtaja. - Az a helyzet, hogy még sohasem láttam élőben ilyen férgeket - miközben beszél, könnyedén lép ki a védőruhájában és amint lehetősége nyílik rá, a nőre néz beszéd közben. - Mivel minden nap több tucatot szednek ki az állatokból, érdemes volna megnézni, mitől pusztulnak el. Ha például a túlzott hideg vagy túlzott meleg, egy adott zaj vagy anyag képes csillapítani a szaporodásukat, már haladtunk valamit.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=766105#post766105][b]Ambrózy Henrik - 2019.08.06. 21:07[/b][/url]

A fertőtlenítés végeztével könnyeden lép ki a kabinból és ugyanolyan kedélyesen folytatja a cseverészést, mintha nem épp egy gyilkos parazitához akarnának bemenni. Nem állítanám, hogy a férfi nem ideges, mindössze találkozott már halálos dolgokkal élete során, úgyhogy igyekszik félvállról venni ezt az alkalmat. Meg már úgyse hal, remélhetőleg.
- Remek. Dögök - dünnyögi orra alatt és, bár Ophelia nem kéri rá és nem is szégyellős, azért a férfi hátat fordít. Ha más nem, a becsülete biztosan erre készteti. A menyasszonya csak pár szobával van arrébb, ő meg egy másik nőt bámul, ahogy vetkőzik? Ellenkező esetben ő sem lenne boldog és ez a lényeg. Mindig gondolj arra, hogy esne a másiknak, ha megtennéd vele, amit tenni készülsz. Szarul? Na akkor álljál le de viharos sebességgel és találj ki valami mást. - Ez még bejöhet. A legtöbb élőlény valóban hibernálódik kellően hideg levegő hatására, de a meleg... Az már más tészta - egyetértőn bólint, mintha csak magának helyeselne, de az valahol Opheliának is szól, elvégre anélkül is mindent megtesz - és gondolkozik! -, hogy másnak unszolnia kéne. És még csak nem is csinálja rosszul, na ez a teljesítmény. Félreértés ne essék, nem gondolja azt, hogy a nők buták lennének, véleménye szerint ebben a helyzetben akármelyik nemnek nehéz lenne józanul gondolkodnia. Simán lehetne, hogy csak a sárkányokra fókuszál, hiszen őket akarja megmenteni, de arra már nem feltétlenül gondolna, hogy megdolgozza a kis férgeket. Ő viszont gondolt és csinálta. Jó ilyen emberrel dolgozni.
Ahogy követi, egyre kíváncsibbá válik és hát van is miért. A labor, ahová vezetik, finoman szólva is jól felszerelt. Szívesen mondana valamit, de hirtelen csak füttyent egyet elismerése jeléül. Nem mintha nem ez lenne az alap egy sárkányokkal foglalkozó rezervátumban, de azért járt már ilyen helyen és nem mind van fullosan felszerelve. De ez igen. Követi Ophelia-t és, bár szólna, látja, hogy valamiféle infót talált a másik, így végül nem nyitja ki száját, hanem megvárja, mi sül ki ebből.
Ahogy idegesen keres valakit, majd a többiek felé is némi indulattal fordul, a férfinak van ideje lepillantani a papírra. Megolvadnak. Ez azt jelenti, hogy legalább szaporodásukat mindenképp meg lehet állítani. Már csak az az egy kérdés maradt, hogy ez egészen pontosan mivel jár? Mivel felhevítik és megkínozzák az állatot, lehetséges, hogy az olvadása előtt mérget bocsát ki, mi több, talán a sárkányon kívül eső része megolvad, de a feje benne marad és ugyanott fognak tartani. Szóval ez pusztán félsiker.
- Semmi baj - legyint egyet, majd újra a papírra veti tekintetét. Nem tudja, mennyire érdemes a nagy örömbe beleszólnia, de úgy dönt, ha már szakértőnek hívták ide, csak fel kéne vetnie az aggályait. - Nos, remek hír, hogy a férgek olvadnak ezen a hőmérsékleten. Viszont meg kéne vizsgálni, hogy mi történik velük az olvadáskor - mivel a labor többi dolgozója közül néhányan közelebb jönnek és kissé kérdőn tekintenek a férfira, felveszi a kutató pózt, aki magyaráz. Ez együtt jár azzal, hogy bár nem túlzóan, de gesztikulál és nagyon magyarázósra veszi a figurát. Jól áll neki, ez tény, csak nekem, mint a szülőanyjának fura kicsit. De hát tanár akar lenni, ez a minimum, ugye. - Az a helyzet, hogy amikor el akarták távolítani a sárkányokból, megesett, hogy a feje benne maradt és a mérget befecskendezte az állatba. Az a kérdés, hogy amennyiben megpróbáljuk ezeket a lényeket leolvasztani a sárkányokról, vajon a haláluk előtt kibocsájtanak-e mérget? Meg persze ott a másik probléma is: ha a sárkány pikkelye alatti fejrész nem olvad el, akkor ugyanúgy tudnak tovább terjedni és a mérgező részük még bennük is marad. Nem tudom, mennyire érdemes ezzel kísérletezni, mert ha a férgek megtámadják a szervezetet egyszerre, minden bizonnyal elbúcsúzhatunk a tesztalanytól - ezzel arra utal, hogy a kilenc fertőzött sárkányból pillanatok alatt nyolcat tudnak csinálni. Az a baj, hogy mivel ezek nem közönséges férgek, hanem fekete mágia által létrehozottak, egészen másképp viselkednek, mint egy átlagos csúszómászó. Azt meg egyikük sem kockáztathatja meg, hogy felelőtlenül nekiesnek a sárkányoknak.
- Azt javaslom, hogy kísérletezzünk tovább. Nem vagyok a kínzás híve, de kell egy másik állat, amin ki tudjuk próbálni. Nincs jobb ötletem - széttárja karjait és tisztában van azzal, hogy amit mond, az embertelen. Azonban lehet választani: vagy egy mezei pocok vész oda, vagy egy sárkány. Egy rezervátumi dolgozónak nem lehet kérdés, melyik értékesebb. És bár Henrik rémesen érzi magát már csak a felvetéstől is - ez látszik is rajta, mert mind testtartása, mind arckifejezése tükrözi nem tetszését -, tényleg nem lát más megoldást hirtelen.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=766365#post766365][b]Ambrózy Henrik - 2019.08.09. 13:13[/b][/url]

Soha nem esett még ennyire nehezére kimondani valamit. Az állatkísérletek a létező legborzalmasabb dolgok a világon, ez tény. Ezen nincs mit ragozni, nincs mit szépíteni. Ellenben az is tény, hogy ez mind szükséges rossz. A gyógyszereket, oltásokat, egyéb készítményeket is mind-mind állatokon tesztelik le, mert ha például piacra dobnák, de emberek tízezrei halnának bele, az enyhén szólva aggályos lenne, nemde bár? Így Henriknek jelenleg nincs jobb ötlete, mint ez. Látja az elborzadt tekinteteket, szinte hallja, ahogy már össze is súgnak, miféle fazon lehet őt, ekkor dönt úgy Ophelia, hogy a kezébe veszi az irányítást. Hála Merlinnek!
Noha nem mutatja, megkönnyebbül, hiszen ezeknek az embereknek ő tényleg csak egy ismeretlen, aki itt van és hajmeresztő ötletekkel áll elő. De eggyel már biztosan. Természetes, hogy nem fogadják el a véleményét vagy éppenséggel hitetlenek vele kapcsolatban, ellenben Ophelia szava már szent és sérthetetlen. Még szerencse, hogy ők ketten megtalálták a megfelelő hangot és így segítik egymás munkáját ahelyett, hogy hátráltatnák. Figyeli, ahogy az a pár ember gyorsan munkához lát és elindulnak keresni egy szerencsétlen tesztjószágot. Összeszorul a szíve, de tudja, hogy Jianyu nélkül egyelőre ez az egyetlen lehetőségük. Aztán beugrik neki, hogy ez miért is volt valójában rossz ötlet. Épp a nő beszél hozzá, mikor leesik neki a tantusz, hogy az amúgy brilliáns terv hol fog azonnal elbukni.
- Igen, ez így igaz, csak... Van valami, amit nem vettük számításba - beharapja alsó ajkát és érzi, hogy ez megint nem lesz jó hír. Pedig ő most már annyira azt akarja, hogy sikerüljön nekik! - Van olyan kis testű emlős, ami képes elviselni, ha több, mint 100°C-on sütögetik? Csak azért kérdem, mert ha elhal minden szövete az állatnak, akkor megint egy füstbe ment tervről beszélünk. Más tesztalanyt kell választanunk. Olyat, ami kibírja ezt a magas hőfokot - hogy erre miért nem gondolt előbb! Igazából, mivel ezek a férgek kizárólag élőlényen tapadnak meg és élősködnek rajta, így bár tök jól hangzik, hogy nézzék meg mondjuk egy fán vagy más anyagon, csakhogy a féreg egyszerűen le fog pottyanni és addig megy, míg nem talál egy élő szervezetet. Úgyhogy mindenképp kell a tesztalany. Borzalmas.
- Még ne köszönje. Ha megmentettük a sárkányokat, akkor megiszunk egy üveg töményet. Ránk fog férni - elmosolyodik és mielőtt bárki azt hinné, hogy viccel... Nem, nem viccel. Tudja, hogy innentől ideje nagy részét itt fogja tölteni, hiába a magyarországi nyomozás, ugyanis ha Jianyu eljön ide, de Henriket nem találja itt, valószínűleg vissza is fordul kérdés nélkül. - Nézze, nekem most meg kell írnom azt a levelet, van egy biztos hely, ahol elérem az emberemet. Elég lesz egy penna és egy papír, a többit elintézem - igaz, kissé alkalmatlan az időpont, de nem húzhatják az időt, minden perc számít. A titkos üzenetet csupán egyetlen helyre tudja eljuttatni, ahol a férfi előbb vagy utóbb, de biztosan megtalálja. Hogy reakció érkezik-e, az jó kérdés, de Henrik csak remélni meri, hogy igen.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=768627#post768627][b]Ambrózy Henrik - 2019.08.23. 10:44[/b][/url]

A nő következtetése Henriket is szíven üti. Annyira remélte, hogy megoldhatják sárkányáldozat nélkül is, de most már látja, hogy erre nincs sok esélyük. Figyeli Ophelia-t, de nem szól semmit, tulajdonképpen hagyja a másikat gyászolni, ez ugyanis egyet jelent azzal, hogy elveszít egy állatot. Mindketten tudják. Ha rosszul sül el, amit kiterveltek, akkor biztos a halál, márpedig minden esély megvan erre is. Valószínűleg nem ők az egyetlenek, akik gondolnak a hőfokokkal való játékra.
- Még behozhatom, ha gondolja - együttérző, halvány mosoly pihen arcán és, ha ismernék egymást és lennének olyan nexusban, minden bizonnyal ismét megszorítaná a nő kezét. El sem tudja képzelni, milyen érzés lehet ez most neki, elvégre ezek az állatok szinte már a saját gyermekei, elkerülhetetlen, hogy egy minden nap itt dolgozó ember legalább annyira ne kezdjen el kötődni hozzájuk, mint egy kutyához. - Azért csak óvatosan. Szeretnék emlékezni az eddigi életemre, miután az üveg fenekére néztem - próbálja oldani kissé a feszültséget, bár ő is tudja, hogy ez most lehetetlen küldetés. Ellenben van valami, ami nem az. Mégpedig hogy mielőbb segítséget hívjon és pontot tegyenek az ügy végére. Ücsöröghetnek és beszélgethetnek itt még napestig, de csak az idejüket pazarolják. Minden elvesztegetett perc számít és, amíg Jianyu nem kapja meg a levelet, felesleges is bármiről beszélgetniük.
- Legyen úgy - választása nem lévén beleegyezik a dologba egy sóhaj kíséretében, illetve az sem elhanyagolandó, hogy a baglyát nem hozta magával. Talán még ő sem igazán hitte, hogy ilyesmi megtörténhet egy Romániai Rezervátumban, így felkészületlenül jött. Akárhogy is, nem vesztegeti tovább az idejét. - Akkor én ezt intézem is. Ha bármilyen hírt kapok, Ön lesz az első, aki megtudja - azzal elindul, hogy nekiüljön és megfogalmazza a szívhez szóló levelet. Sok minden múlik ezen és nem hagyhatja, hogy hibázzanak. Elejétől a végéig mindent leír, azt is, amit eddig tudnak és azt is, amire eddig következtettek. Talán megfelelő motiváció lesz a férfi számára ez a nem mindennapi történet ahhoz, hogy idesiessen és kinyomozza az egészet. Minden rendben lesz. Minden.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=772858#post772858][b]Ambrózy Henrik - 2019.09.13. 11:37[/b][/url]

Már három hét telt el teljesen eseménytelenül. Henrik szinte elfogadta a tényt, hogy Jianyu valószínűleg soha az életben nem fog megérkezni és nem segít majd, azonban tegnap éjjel érkezett egy bagoly, lényegre törő üzenetet hozva magával. Csak egy dátum és egy helyszín. Ez pedig nem más, mint a Rezervátum hajnali négykor, ma. Mondanom sem kell, hogy Henrik szeméből teljesen kiment az álom, szinte felpattant, hogy pár holmit bedobjon egy táskába és mihamarabb hoppanálhasson. Még össze kell csődíteniük a labort, fel kell készülniük és mire el tud indulni, lesz hajnali kettő is. Nincs sok idejük.
Lilla úgy döntött, ezúttal nem osztják meg hálószobájukat, így a férfinak felesleges volt óvatoskodnia. A hidegháború, ami kialakult kettejük között odáig fajult, hogy a szükségesnél többet nem beszélgetnek. Hogy pontosan mi ennek az oka, arról talán majd később mesélek, egyelőre azonban a tény tény marad. Ők ketten úgy tűnik végzetesen összevesztek. Sohasem volt még ilyesfajta ellentét közöttük, mindig mindent meg tudtak beszélni, ez az új helyzet azonban jelentősen megváltoztatja a dolgok állását. Mégsincs most ideje ezen töprengeni, mert a sárkányok élete egyetlen paraszthajszálon függ és megígérte Opheliának, hogy segít neki. Végre itt az embere, végre itt a segítség, most nem szúrhatják el.
A Rezervátumba érve már szinte régi ismerősként üdvözlik a dolgozók, ugyanis hozzászoktak a jelenlétéhez. A legutóbb három hosszú napot töltött el ott, majd háta mögött tudott három hétben is négynaponta, illetve igény szerint látogatta az állatokat. Mindenkinek könnyedén int oda, útja pedig egyenesen a nő irodájába vezet. Nem hezitál, kettőt koppint az ajtón és már be is ront, az pedig egyáltalán nem lepi meg, hogy ébren is találja a szőkét. - Egy óra múlva itt van Jianyu. A sárkányokat el kell kezdeni lenyugtatni és elkábítani, nem tudom, mennyi időre és meddig marad, nem érünk rá - táskáját könnyedén ejti le az ajtó mellett a földre és megvárva, hogy a nő reagáljon, már el is indul.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=773441#post773441][b]Ambrózy Henrik - 2019.09.16. 13:36[/b][/url]

Nem igazán törődik vele, hogy Ophelia fel van-e készülve a következő pár órára vagy nincs, ugyanis önmagáról sem mondhatja el, hogy teljes mértékben biztos a dolgában. Csak cselekszik úgy, ahogy a jelenlegi helyzetben a legjobbnak látja, ezért is ront be a nőhöz, ezért is ejti csak le holmiját és ezért indul meg rögtön a folyosókon mozgósítani mindenkit.
Nem telik bele sok idő és Brown is így tesz, a zúgolódás szinte azonnal megkezdődik a létesítmény falai között, mindenki talpon van és intézkedik. Épp fordulna be a sarkon, mikor egy finom női kéz kulcsolódik karjára és szinte szó szerint visszarántja. Nem tudja, hogy mi lepi meg jobban: a nő érkezése vagy a hirtelen jött ölelés? Egy pillanatig kissé dermedten állja a kirohanást, majd óvatosan átkarolja a nő derekát és enged a szituációból fakadó, őszinte gesztusnak. Amikor egy puszit is kap a sok köszönöm mellé, végül elmosolyodik és olyan könnyedén, mint ahogy magához vonta ereszti el egy pillanat alatt. Ő maga jól tudja, hogy nem kell a dolgozókkal sürgölődnie, így rohamos léptekkel lép ki a hűvös hajnali levegőre, hogy mélyen beszívja azt. Szinte érzi, hogy a férfi hamarosan itt lesz. Nem telik bele sok idő és az elemi mágusok elkábítják a sárkányokat, valamint Ophelia is megáll mellette, hogy együtt felügyeljék az eseményeket.
Egyszer csak egy alak rajzolódik ki a távolból, Henriket pedig elönti a megkönnyebbülés. Jianyu tényleg eljött és segíteni fog. Így is elvesztettek már egy sárkányt, nem engedhetik, hogy még többen pusztuljanak el. Türelmesen áll és vár, egy lépést sem mozdul, míg oda nem ér ismerőse, ekkor viszont követi példáját és szinte azonnal elmosolyodik. Számára a másik nem ijesztő, cseppet sem riad meg tőle, ami a körülötte lévő dolgozókról már nem mondható el. Furcsán méregetik Jianyu-t, egyenesen bizalmatlanul, ami a hónapok óta tartó ámokfutás tudatában nem meglepő.
- Örülök, hogy eljöttél, már nagyon vártunk - véletlenül sem célozgat, még csak szemrehányásnak sem szánja, őszintén szaladnak ki száján a szavak és csak reméli, hogy barátja nem veszi zokon. - Egyébként ő itt Ophelia, a rezervátum vezetője, róla írtam korábban - mivel érzékeli, hogy némileg ridegen viselkedik a férfi, így rögtön próbálja oldani a feszültséget. Egyébiránt ezzel a mondattal tisztázni is akarta az erőviszonyokat: itt Henrik is csak egy vendég. Bár ettől függetlenül Jianyu továbbra is hozzá intézi elsődlegesen szavait, nyilvánvalóan azért, mert benne már bízik. Ezért maradt ilyen sokáig életben.
- Természetesen. Ophelia mutatja az utat - kezével int, hogy induljon meg a szőke és vezesse őket. Tényleg szeretné, ha kívülről is látszana, ő itt az irányító és remekül csinálja. Eközben a szakértő mellé szegődik és jól hallhatóan - elvégre semmi titok nincs ebben - intézi szavait hozzá. - Hogyan akarod meggyógyítani őket?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=833322#post833322][b]Ambrózy Henrik - 2021.06.28. 15:17[/b][/url]

Mondhatni a győztesek nyugalmával lépdel a szállodába vezető úton és egy finom mosollyal nyugtázza Mária minden apró próbálkozását arra vonatkozóan, hogy meggyőzze, bizony az aranyhalak is lehetnek győztesei a mai kviddics meccsnek. Ami azt illeti, tényleg akad valamennyi esélye, hiszen a valószínűségszámítás szerint sohasem érheti el a nullát, de tarthat felé. És tart is. Ebből következően lepattintja magáról a különböző győzködési technikákat és mindre rákontráz egyet, ha nem kettőt. Miközben szól a recepciósnak, hogy megérkeztek és átvennék a szobát, nem kerüli el figyelmét, ahogy a lány magában viaskodik: mennyire etikus levitásként elvenni egy kék csomagolásba burkolt cukorkát, amennyiben tudjuk, hogy az az ellenfél csapatának színe és arculatának jelképe? Bár a válasz nem derül ki, egy kevés édesség a zsebében landol, Henrik pedig visszafojtja a nevetését.
- Valahányszor cselt emlegetsz, eszembe jut, ahogy egy gurkó elé veted magad, hogy átöleld, mert idézem, "ez egy csel". A kis cseled okozott néhány fájdalmas napot a gyengélkedőn, ha jól emlékszem - a legfontosabb a fogalmak tisztázása, miközben megindulnak a szobájuk felé. Mert természetesen itt még nem ér véget a dolog. - Emberelőnyben támadni valóban sokkal egyszerűbb, de még a legnagyobb emberelőny is lehet a vesztük, ha a pálya másik feléről is gólt lehet dobni, mert üresek a karikák - a férfi kimondottan kedveli a saját játékstílusú csapatokat, épp ezért valahol tiszteli is az aranyhalakat azért, amit bevállalnak. Itt következik az a bizonyos 'de', hiszen hiába látványos vagy érdekes egy technika, ha nem célravezető - és valljuk be, nem véletlen, hogy a csapat egyetlen bajnokságot sem nyert még meg.
Csörög a kulcs és lassan nyílik az ajtó, hogy elterelje Mária figyelmét arról az ördögien csodás tervről, amit kieszelt. Belépve behajtja maguk mögött az ajtót és felakasztja a kabátját, hisz van még egy órájuk a meccs kezdetéig. - A mai vereségetek után majd elviszlek valahová, hogy kiengeszteljelek. Ja és nagyon bajtársias az ellenfél cukorkáját majszolni, remélem a meccsre is hagysz majd párat - kaján vigyor terül el arcán, miközben keresztbe font karokkal az ajtófélfának dől. Velejéig romlott és gonosz, szándékosan csipkelődik.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=833324#post833324][b]Ambrózy Henrik - 2021.06.28. 16:36[/b][/url]

Nem sok ember képes igazán lenyűgözetlen fejet vágni, de Henrik ezt a képességet tökéletesre fejlesztette Mária mellett. Ahogy hadonászik egyik, majd másik kezével, végül mindkettővel, nem pusztán kitér az ütközési zónából, hanem mélységesen unamused arckifejezéssel figyeli a teljesen meddő próbálkozásokat. - Gondolom a tiédet az utóbbiba sorolnád - felvonja fél szemöldökét és erősen koncentrál, hogy ne mosolyodjon el, mert az elrontaná a korábbiakban elhangzottak hatását.
A következő katyvaszra úgy dönt, nem reagál. Amikor úgy érezte, hogy igen, tudta, belezavarodna miatta a lány, de így a végére rá kell jönnie, hogy nem kell neki megszólalnia ahhoz, hogy mindez bekövetkezzen. Mikor mégis arra jutna, hogy csak kijavítja Máriát, nos akkor elhangzik a bűvös 'hagyj', ő pedig engedelmeskedve a kérésnek valóban hagyja. Cukkolhatná? Ízeire szedhetné, zavarba hozhatná, kiütéssel győzhetne? Igen. De néha jobb a békesség.
- Mikor belekezdtél, reménykedtem benne, hogy azt mondod majd, tornádóba keverednek, de így sem rossz - biccent egyet és végül felnevet. - Ezt is szeretem benned, mindig a gyengébbeket támogatod - ez egyszerre jelent bókot, elvégre épp az imént közölte, hogy szereti a levitást, de közben mekkora fricska ez a Lechia-nak? Hát elég nagy. Meg sem lepődne, ha ebből az egészből csak annyi maradna meg a másiknak, hogy márpedig ők fognak veszíteni. Hiszi, ha látja. - Nem dobálsz meg senkit, hanem hősiesen viseled a vereséget. Ugyanis nem engedem, hogy dobálózz - bár szavai komolyságot tükröznek, hangsúlya és szemei sarkában meghúzódó nevetőráncai incselkedéssé lágyítják a jelenetet. Nem hiszi persze, hogy Mária képes lenne... Na jó, de, pontosan tudja, hogy képes lenne dobálózni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=833327#post833327][b]Ambrózy Henrik - 2021.06.28. 18:06[/b][/url]

Szereti ezeket a kétértelmű mondatokat, amikor a végeredmény kompromisszumos, amolyan 'halfway happy'. Szeretés van, de azért a csapata veszít. Nem mondhatja, hogy nem jó ez a felállás, sokkal rosszabb lenne, ha nyerne, de Henrik nem szeretné. Vagy ezt csak én látom így?
- Ááá, dehogy, hiszen olyan sok bajnokságot nyertek, annál is több mérkőzést, egyszerűen hihetetlen a teljesítményük - szavaiból csak úgy csöpög a szarkazmus, ha nem tudná az ember, hogy épp piszkálódik, bizonyára élesnek és sértőnek tartaná minden szavát. Így viszont egyértelmű, hogy csak ugratási célból hangzanak el eme kegyetlen szavak, még ha Mária meg is orrol némiképp miattuk. - Valószínűleg azért, mert olyan állat nem létezik - igen, tudja, hogy most kellett volna csendben maradnia, de olyan jó úton halad, miért állna meg épp most?
Arra nem is reflektál, hogy nem lesz vereség, mert egyértelműen lesz. Ha tíz évvel fiatalabb lenne, kiöltené a nyelvét, csúfolódna, de így csak ugyanazzal a végtelen nyugalommal mosolyog tovább. Mert ugye megteheti. - Jobban teszed, ha meg sem próbálod, amire épp készülsz - fenyegetően emeli meg egyik mutatóujját, hogy megrázhassa, de dallamos baritonja szinte nevet. Jogosan tehető fel a kérdés: különben mi lesz? Hát azt a fene se tudja, de leginkább baj. Gondolom. Ahogy a cukorkák az égbe emelkednek, Henrik is a hátsó zsebébe nyúl a pálcájáért. - Ne merészeld. Egy nap alatt nem bírna el a szíved két vereséget is - mert azt ugye ő sem gondolta, hogy akár csak egyetlen egy cukorkával is eltalálhatja Henriket? Ugye? Ha mégis, hatalmas csalódás fogja érni, mert nem olyan könnyű a férfit lépre csalni. Vagy mégis...?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=833336#post833336][b]Ambrózy Henrik - 2021.06.28. 19:56[/b][/url]

Tekintettel arra, hogy ezzel Mária elemébe talált, el kell ismernie, hogy valóban, talán egy hangyányit erősen fogalmazott, még akkor is, ha teljes mértékben igaza van. Nem szabad összetörnie egy gyermek álmodozásait... És még tiszta szerencse, hogy a lány ezt nem hallja.
- Akkor ezek szerint semennyire. Megnyugtattál - magabiztosan biccent egyet, mint aki tényleg most lett száz százalékig biztos abban, hogy a csapata nyer. Mivel ilyen állat nincs, így a tornádók sem veszíthetnek, muhahaha. Talán csűrné és csavarná tovább a témát, ha nem látná a narancssárgára váltó cukorkákat. Meg kell fenyegesse, mint valami rossz tanárnak, incselkedve, de félig komolyan, hogy aztán feltevődhessen az a kérdés, amire jelenleg még nincs válasz. Mosolyogva kezdi csóválni a fejét, miközben rászorít pálcájára. - Nagy bajba kerülsz - hogy milyen nagyba, az egyelőre nincs definiálva, de annyit állíthatok, hogy Mária sírva-futva fog menekülni. A nevetéstől, persze.
Nincs sok ideje végiggondolni, hogyan hárítsa a támadást, így az első reppenő édesség elől csupán elhajol, csakhogy azt számtalan másik követi és a kis szemtelen egyre közelebb jön, nehogy ki lehessen kerülni. Felnevet, majd kikerülve még egyet előhúzza a pálcáját és a Lejate segítségével a szoba különböző pontjaira repíti a cukorkákat. Egy a lényeg: őt ne találják el. Aztán csak közelebb lépdel ő is, miközben szüntelen hárítja a támadásokat, hogy aztán alig válassza el őket egymástól valami. Pont annyi, hogy szabad kezét kinyújtsa és egy öles lépéssel így elérje Mária derekát. Ekkor ugyanis magához rántja és jól felkapja, akár egy tollpihét, majd a vállára csapja.
- Nos, akkor az lesz, hogy csúnyán el leszel fenekelve. És mivel te kérted, bűntudatom sem kell legyen - nevetve paskol egyet a lány fenekén, azonban esély sincs arra, hogy ez fájjon neki. Henrik annyira kedvesen és játékosan csinálja, hogy itt legfeljebb nevetve sikítás fér bele.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=834459#post834459][b]Ambrózy Henrik - 2021.07.18. 02:03[/b][/url]

De még milyen bajba! Úgy véli, felesleges megosztania minden ördögi tervét, mert hát akad ugyebár egy pár. Addig is, amíg ezek variációs kombinációját igyekszik kitalálni, előveszi pálcáját, elvégre ő maga egy akkora felület, amit lehetetlen egy ponton túl nem eltalálni. - Nem mondtad, hogy nem használhatok pálcát, szó sincs csalásról - nevetve folytatja a dodge-olások sorát, Máriának tulajdonképpen esélye sincs arra, hogy gyenge pontot találjon, de álmodni nem csupán szabad, hanem kell is.
Ám egyszer minden véget ér, egészen pontosan akkor, mikor a szó szoros értelmében a vállára csapja, akár egy neandervölgyi ember a választott asszonyát. Mindenféle szégyenérzet nélkül paskolja meg a lány fenekét, mert ugyebár miért is kéne rosszul éreznie magát? Ez tulajdonképpen jár neki. Egészen addig vélekedik így, míg a levitás alattomos módon nem dobja hátba a cukorkákkal, akkor ugyanis megáll egy helyben  és nem mozdul.
- Győztél? Egészen biztos vagy ebben? - meg se moccan, csak hallgatja, ahogy Mária büszkélkedik ezzel a cselnek nevezett aljas galádsággal. De hát legyen. Megvonja vállait - amit a lány pontosan jól érezhet -, majd egy kicsit nagyobbat, de még mindig jócskán fájdalomhatár alatt, rácsap a fenekére és a háló felé veszi az irányt. - Rendben kisasszony, ha így, akkor legyen így - hangja derűt sugároz, ám magabiztossága némiképp ijesztő lehet a másik számára. Mi az, amitől ennyire vidám? Abban a pillanatban kiderül, amikor az ágyhoz érnek, akkor ugyanis Henrik egy laza, de lendületes mozdulattal megragadja a vállán pihenő testet, s mintha csak az ágyra akarná dobni, leveti magáról. Arra természetesen odafigyel, hogy kedvese puhán landoljon az amúgy is vattacukor könnyedségű ágyba, majd nem habozva egy pillanatot sem, azonnal fölébe kerekedik négykézláb mászva.
- Szóval cselezgetünk. Mit szólsz ehhez? - azzal mély levegőt vesz és belefúj egy hatalmasat Mária nyakába, hogy baljával csiklandozni kezdje. Igyekszik úgy helyezkedni, hogy az esetleges kapálózás esetén ne találhasson el olyan érzékeny részeket, melyek nem csak a bohóckodásnak, de nagyjából az egész napnak és Henrik férfiasságának is véget vethetnek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=834718#post834718][b]Ambrózy Henrik - 2021.07.22. 17:35[/b][/url]

Nem is értem, miért nem képesek a férfiak belelátni a nők fejébe és ösztönösen tudni, mi a helyes és az elfogadott. Ha valaha ebben az életben születne olyan hím, aki kérdés és zokszó nélkül úgy tenne, ahogy azt a kedvese kívánja, nagyon szépen kérem a tudósokat, hogy sokszorosítsák és tegyék bele Henry Cavill testébe az összeset - de legalább egyet, hogy jelen sorok írója megelégedett, jól lakott óvodás fejjel viselhesse hányattatott életének további napjait.
- Újratárgyalást követelek - nevet fel a bökdösésre, amit csak azért érez meg, mert az egyik lépésénél Mária ujja erősebben mélyed a bőrébe. Hiába tesz úgy, mintha épp tenne valamit, Henrik pontosan jól tudja, hogy mindenféle küzdelem hasztalan, itt bizony kőkemény megtorlás következik. Nem a férfiúi becsület teszi ezt, sokkal inkább a vágy, hogy addig cukkolhassa, míg végül felülkerekedik - talán mindkettejükön.
A kérdésre nem felel, a lány csak akkor jöhet rá, amikor puhán landol az ágyneműk rengetegében és megérzi magán félig-meddig a férfi súlyát. Merthogy az tagadhatatlanul ott van, némiképp gúzsba köti, de nem annyira, hogy ne tudjon mozogni, vagy épp védekezni. A támadás egyébként is csak ezután következik, a rendre utasítás pedig hatástalan, csupán annyit idéz elő, hogy Henrik újból a kecses nyakba fúrja fejét és belefúj egy hatalmasat. Győzelem? Gondoljuk ezt újra. Már épp jelezné, hogy még nem késő megadnia magát, amikor a fehér zászló remegve kezd lengeni a szélben. - Döntetlen? - hamiskás mosollyal vonja fel egyik szemöldökét, hogy aztán hatásszünetet tartva íriszei a mozdulatlan ajkakra vándoroljanak. Nos, ha a megfelelő pillanatra vár, ez tagadhatatlanul az, így habozásnak tűnhet, ám csak jól megfontolás az a szünet, ami eltelik aközött, hogy tekintete először réved a csöpp szájra, majd betapasztja azt sajátjával.
A csók nagyon finom, puhatolózó, az eddig bökdöső és csiklandozó kéz gyengéden simít végig az oldal vonalán, hogy megállapodjon a derék és csípő tájékán, óvatosan ráfogjon és egy hangyányit megszorítsa azt. Eközben súlya, még mindig nem teljesen, de valamivel erőteljesebben nehezedik az alatta fekvő vékony testre. Ellenkezés hiányában pedig nyelvével kérve bebocsátást elmélyíti a csókot.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=834754#post834754][b]Ambrózy Henrik - 2021.07.23. 19:52[/b][/url]

A mai játszma nem lesz döntetlen. Ugyan, te botor, én nem a kviddicsmeccsről beszélek, vagy az is lesz ma? Ki emlékszik már arra, miközben egymáshoz préselődik testük, a cukorkák valahol elhagyatottan gurulnak a padlón, Henrik tekintete pedig a lány ajkát ostromolja? Egyelőre csak a tekintete, teszem hozzá, ugyanis tiltakozás ellenében - és amúgy is - úgy dönt, hogy ez az alkalom nem tér vissza többé. Hogy ebben a pillanatban csókolni akarja a másikat, akár bolondulásig is, míg sajogni nem kezdenek, s a rózsaszín ajkak vérvörössé változnak.
Romantikusan hangzana, hogy képtelen parancsolni kezeinek, azonban hazugság lenne: pontosan jól tudja, mit akar és hogy akar, éppen ezért érintése nyomán ugyan libabőrzik a puha bőrfelület, az utána következő reakció arra ösztönzi, hogy ne hagyja abba. Mária teste egyszerre feszül meg és lazul el, ahogy hagyja elernyedni izmait és leengedi védelmét, míg az izgatottság áramütés szerűen fut végig gerincén és teljes lényén. A hátat simogató ujjak mentén jól eső bizsergés hagy nyomot és hatol csontig, a csók pedig elmélyülése után egyre szenvedélyesebbé válik. Meg kellene állnia, megkérdeznie, biztosak-e abban, amerre tartanak? Ha tönkre akarná tenni a pillanatot, ez volna a helyes döntés, azonban csak hagyja, hogy saját teste reagáljon a lányéra. Elszakadva kedvesétől először az arcél vonalán indul lefelé, hogy a korábban játékosan piszkált érzékeny részt ezúttal gyöngéden kényeztesse. Finom csókokkal borítja a nyakszirtet, forró lehelete csintalanul kúszik végig az idáig érintetlen bőrfelületen, jobbja pedig lassan, mégis tétovázás nélkül csúszik lejjebb. Az ujjak a fenék vonalán siklanak, le a comb hátsó részén, fokozatosan húzva feljebb a lábat.
Az érintés minden kétséget nélkülöz, határozott, de nem kérlelhetetlen. Ha azt érezné, Mária bizonytalan, esetleg itt helyben megállna, eleresztené, addig azonban mindent megtesz, hogy birtokba vegye testét. Az eddig puhatolózó csókok hevesebbé válnak, fogai enyhén karistolják a nyakat, miközben balja a másik oldalon indul felfedezőútra, s ki tudja, hogy meddig időzik majd a melleknél. Addig biztosan, míg az ajkakkal nem találkoznak.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=834758#post834758][b]Ambrózy Henrik - 2021.07.23. 21:31[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=834780#post834780][b]Ambrózy Henrik - 2021.07.24. 21:42[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=835903#post835903][b]Ambrózy Henrik - 2021.08.19. 00:36[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=836136#post836136][b]Ambrózy Henrik - 2021.08.24. 12:14[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=837969#post837969][b]Ambrózy Henrik - 2021.10.11. 11:57[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=979&post=838770#post838770][b]Ambrózy Henrik - 2021.11.01. 20:41[/b][/url]