29. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolKülföldi helyszínek
Európa - Lewy Bojarski hozzászólásai (370 darab)

Oldalak: [1] 2 3 ... 12 13 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Lewy Bojarski
KARANTÉN


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2272
Írta: 2017. január 19. 02:49 | Link

Mein Schatz
jan. 20, Német-kupa

Anyám utólag megkérdezte, hogy átgondoltam-e én azt a bérletet, mielőtt szereztem egyet a barátnőmnek, tekintve, hogy a meccsek java része hét közben zajlik és hát mi az már, hogy lógásra buzdítom. Ebben láttam némi igazát, de azt hiszem, nem tudott érdekelni a dolog.
Mert még direkt meg is kérdeztem a legutóbbi találkánkkor, hogy akkor ugye eljön megnézni. Határozottan korrekt vagyok. Mégiscsak egy Német-kupa meccsről beszéltünk...
Szívesen megkerestem volna a meccs előtt Maját, de egyszerűen se időm, se engedélyem nem volt rá, hogy elhagyjam az öltözőt, mert ugye melegíteni kellett, meg magamra cibálni azt a sok védő kacatot, amiknek a felét lehagynám, ha tehetném. Csak gátolnak a mozgásban. Erre nem volt lehetőségem, mert ha megpróbálnám, Manu saját maga szorítaná el a keringésem, miközben igyekszik rám erőszakolni a cuccokat.
Onnantól, hogy az ember a pályára lép, az idő szinte rohan, nincs megállás, lényegében maga az idő is relatívvá válik, pontokban méri az ember. Amúgy is meglehetősen esőre állt az idő, borús volt, néha csöpögött is, összességében véve a levegőben ott ült az a nyomott eső illat, amit annyira szerettem... a földön állva két lábbal.
A hoffenheimeknek hatvan pontot sikerült szerezni, dél csillagának körülbelül száztizet, ebből hetven ez enyém volt, mikor beütött a krach. Sok helyzetre van vész-forgatókönyvünk a meccsek előtt, ki, mikor, hogyan és merre, de erre nem volt. A terelőim valahol a holdban bóklásztak, mikor drága kék elleneink úgy döntöttek, rám küldik a gureszt, igaz nincs nálam a kvaff. Igazán logikus! Reflex-szerűen rántottam a seprűmet balra, ám fordulás közben még így is súrolta az a tonna-donna a karomat, én pedig a törzsem elé berántva engedtem meg magamnak egy emelt hangú, ékesszóló beszédet. A látásom elhomályosult a könnyfátyoltól, a fájdalom zsibongva lüktetett az alkaromban. A bal kezemmel erősebben megragadtam a seprűt, miközben a két ember intézte támadás kibontakozását igyekeztem figyelemmel kísérni. Részünkről ponttal zárult, én pedig ezt a pillanatot választottam, hogy szóljak a bírónak: időt kérünk. Hiába a várakozás, még mindig félig görnyedve ültem a seprűn és lassan már a kommentátor is benyögte, hogy hoppá, Herr Kapitännél valami nagyon nincs rendben.
Abban a pillanatban, hogy a bíró befújta a szünetet, én már a föld közelében lebegtem, majd le is ugrottam a járművemről, bal kézben szorongatva azt és indultam megnézetni a - valószínűleg törött - karomat.
Szál megtekintése

Lewy Bojarski
KARANTÉN


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2272
Írta: 2017. január 19. 04:24 | Link

Mein Schatz Love
jan. 20, Német-kupa

Természetesen, amit lehetőségem akadt, megállítottam a játékot és ugyebár sérülés történt, szóval egyelőre egy húsz perces keretet kaptam, amivel aszerint gazdálkodhattam, mit mondanak a gyógyítók.
Letámasztottam a seprűm, miközben megszabadultam a talártól és odatartottam a kezemet az aggódó nőnek. Ő persze az alkarvédőt leszedve tüzetesebben megvizsgálta, nem mondhatni, hogy túl finoman, pedig már több helyen is véraláfutásos lett. Éppen megnyomta egy helyen, én meg reflex szerűen pofonra emeltem a kezem, valószínűleg csattant is volna, ha Javí nem kapja el a kezemet.
Nem sokkal később érkezett a diagnózis: sikerült eltörnöm, egy este alatt összelegóznak, de másfél hétig nem nagyon kéne erőltetnem magát a kviddicset. Gyilkos pillantást vetettem a nőre.
- Akkor most szépen rakja rá azt a sínpólyát, engem meg hagyjon békén, van egy meccsem, amit meg kell nyernünk! - A hangomból áradt a düh és a dac, a hölgy pedig láthatóan egyre vörösebb fejjel kezdett pattogni, hogy én így nem megyek sehova. Összeszorítottam az állkapcsomat, hogy aztán felkapjam a seprűmet.
- Próbáljon csak megállítani! - sziszegtem, mire elkezdett pofázni, hogy ha muglik látnának el, akkor műteni kéne, meg csavarozni, meg lemezek... Az arcomra egy pillanatra az undor ült ki, majd megráztam a fejem. Szerencsére nem muglinak születtem. Végül nagy hisztéria és legalább három percnyi ordítás után képes volt azt az egy kis varázsigét elmotyorogni a hölgy, sőt, valami csontforrasztó szirupot is kaptam, aminek borzasztó íze volt, de nem is érdekelt tovább. Mire kettőt pislanthattak volna, én már nagy "nyugodtan" az alkarvédőmet igyekeztem visszahelyezni, nem minden fájdalmat nélkülöző művelet árán, addig is a stadiont kémlelve. Épp a szíjat húztam meg a fogammal, mikor kiszúrtam a hölgyet nem sokkal fölöttem.
- Te meg mit csinálsz itt, hercegnő? - kiabáltam fel, halvány mosolyt villantva, mielőtt még aggódni kezd. Fogalmam sincs, mennyit érthetett belőle, de azért elég jó a tüdőkapacitásom. Óóóó, pedig mennyi energiát fektettem én ebbe a gesztusba. Közben pedig utolért a banya bosszúja: a kommentátor bemondta, hogy 'Bojarski a csonttörés ellenére úgy tűnik, folytatja a játékot'. Persze, kiabáld csak világgá...
Szál megtekintése

Lewy Bojarski
KARANTÉN


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2272
Írta: 2017. január 19. 05:22 | Link

Mein Schatz Love
Jan 20, Német-kupa

Mire kiszúrtam a kedvesemet, már sikerült rendbe raknom a kissé hiányos védőfelszerelésemet és egészen megvoltam. Talán az ideg miatt nem éreztem pillanatnyilag annyira a fájdalmat. Műtét, az, te gyökszi. Láttam, hogy a leányzó idegbeteg módon szorongatja a korlátot, szóval látványosan felvontam a szemöldökömet.
Nem igazán hallottam szinte semmit szegény csaj mondandójából, csak annyit hogy 'mész', szóval látszott az arcomon is, hogy koncentrálok, miközben Javí aggódó arccal odanyújtotta a taláromat, én meg a kezéből kivéve visszabújtam bele. A mutogatás rávezetett, hogy valószínűleg a meccset illető további sorsomról érdeklődött, mire széttártam a karom.
- Mint látod! - Úgy álltam ott kérem, mint a megváltó, hogy aztán felkapjam a seprűmet is, miközben Manu megjelent és elkezdett szorongatni, meg hajtogatni, hogy így is hatvan pont előnyünk van és egy szipi-szuper fogónk, a nutelláját tenné rá, hogy nyerünk, igazán nem kéne visszamennem, igazán maradjak a seggemen. Ingerült mozdulattal igyekeztem odébb terelni, hogy hagyjon már békén.
A leányzóm közben átmászott a korlát alatt és meglehetősen ijesztő látványt nyújtott odafent. Ez egyszerűen nem az én napom volt, Manu itt pofikázik nekem, Maja éppen hisztériás görcsöt elkerülendő igyekszik megmerényelni magát, a gyógyító toporzékol dühében, a karom meg lüktet.
- Maja mi a jó istent csinálsz?! - A hangom valahol félúton volt az idegbeteg és az aggódó között, mert mégis hogy a jó életbe másszak vissza a seprűmre, miközben ő ott kint kúszik valami peremen? Még volt vagy tizenöt percem, bár ha jól sejtem, a bíró azt nem arra adta, hogy a barátnőmmel balhézzak a pálya szélén.
- Vissza kéne menned!
Szál megtekintése

Lewy Bojarski
KARANTÉN


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2272
Írta: 2017. január 19. 06:09 | Link

Mein Schatz  Love
Jan 20, Német Kupa

Ez a nő, meg az istenverte makacssága fognak engem a sírba vinni, ebben már tízezer százalékig biztos voltam. Hogy menjen vissza az ember nyugodtan játszani, úgy, hogy a barátnője fél lábbal a semmiben lóg és szétaggódja magát? Na, ne essünk félreértésekbe, nem az aggódás a baj, hanem az idegállapot, amit az generál...
- J.bać to... - masszíroztam az orrnyergemet pár pillanatig, Isten lássa lelkem, többnyire nem szoktam káromkodni, de mégis mit csináljak? Lehetetlen helyzetbe hoznak a nők, komolyan, lassan felmondok! - Élek, nem?
Meglehetősen abszurd kérdés volt, de mégis mit kell neki aggódni? Egyeben vagyok, a csontjaim sem szívódtak fel, csak enyhén átrendeződtek - és most éppen jelzik, hogy nem díjazzák az ötleteim -, szóval semmi akadálya a visszamenetelemnek.
Maja látványosan tépelődött, miközben Manu a seprűmet próbálta eldugni az egyik pad alá, elég látványosan, miközben Javí meg igyekezte eltakarni a nála minimum húsz centivel magasabb őrzőt. Na, szép...
- Maja, az ég szerelmére, ne akard, hogy oda menjek! - kiabáltam, majd azzal a "nem akarhatod ezt" pillantással néztem őt, míg meg nem bizonyosodtam róla, hogy elindul vissza. Amennyiben nem tette, hatalmas ingerült sóhajt követően vágtam a kesztyűmet a fiúkhoz a mondat keretében, hogy "öt percet kérek" és a biztonsági fószert odébb lökve igyekeztem fel a lépcsőn, hogy aztán a korláton kívül ácsorgó hölgyeményhez kimászva kezdjem betuszkolni onnan az ép kezemmel.
- Kikészítesz idegileg! - dohogtam.
Szál megtekintése

Lewy Bojarski
KARANTÉN


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2272
Írta: 2017. január 20. 02:40 | Link

Mein Schatz  Love
Jan 20, Német Kupa

Azt hiszem, hogy a nőkön van egy olyan funkció, hogy "ellenkezés", ami eleve gyári hibával lett beléjük ültetve. Mindenféle előzetes figyelmeztetés és jel nélkül aktiválódik és az istennek nincs semmilyen opció a kikapcsolására. Mármint, azon kívül, hogy teljesíted az érzelmi nyomást gyakorló hölgy követeléseit. Ez pedig nem igazán állt szándékomban, ma nem.
De ugye Czettner kisasszony az istennek sem akart a szép szóra hallgatni, elérte, hogy szakadjon az a cérna és én magam menjek fel oda, hogy visszatessékeljem a lelátóra. Jobban szeretem, mikor szóval meggyőzhető az ember...
De nem, fel kellett szépen vonszoljam a seggem az emelvényre.
- Minek tűnik? Visszakísérlek a lelátóra - közöltem kifejezéstelen arccal, hogy aztán a megjegyzéséra az ajkamba harapva pár pillanatra elfojtsam a mosolyom. Hát kevés sikerrel... Nem, ezért a fajta fájdalomért nem. - Ha tudnád...
Jó volt ez így, nem akartam túl spilázni a dolgokat, csak vissza akartam menni a pályára, hogy végre sikerüljön eldönteni azt a bizonyos pontkülönbséget. Mert hát, ez sok minden, de nem nevezném győzelemnek.
Végül felvont szemöldökkel néztem rá, miközben a bal kezem nyújtottam, hogy fogja már meg, nem akarom felrángatni, cipelni meg aztán végképp nem. Békejobb... csak ugye az most érdeklődés hiányában elmarad. A sínnek és a bájitalnak hála, nem sok mindent éreztem és ez így király is volt.
- Mikor, ha most nem, Mein Schatz? Seperc alatt összeraknak, de a csapatomnak szüksége van rám. Igazán megérthetnéd... - pillogtam pár pillanatig a talajra, majd felnéztem Majára. Fontos nekem, de a kviddics is, szerettem volna, ha megért. - Kb öt percem van még, nincs kedvem kihúzni a gyufát a bírónál...
Utoljára módosította:Lewy Bojarski, 2017. május 19. 03:24 Szál megtekintése

Lewy Bojarski
KARANTÉN


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2272
Írta: 2017. január 20. 03:48 | Link

Mein Schatz  Love
Jan 20, Német Kupa

Van, mikor az embernek egyszerűen nincs értelme a maga igazát hajtani, mert a másik úgysem fogja meghallgatni. Én nem akartam a földön maradni, hogy aztán emberhátrányban játsszanak a fiúk, ő nem akarta, hogy sérülten visszamenjek. Egy Bundes meccsen talán még maradtam volna is, de ez kiesésre ment!
A mondandóját ugyan végighallgattam, közben a seprűmet elrejteni próbáló Manut figyelve, de igazából nem különösebben győzött meg... Szerettem volna a kedvére tenni, de annyira megnehezítette a dolgom!
- Pontosan tudom, mennyire jók, de azt is, hogy mennyire könnyen szétzilálhatók, ha emberhátrányban az ember jó helyen gyakorol rájuk nyomást. Arról nem is beszélve, hogy ha az a kék barom kapja el a cikeszt, akkor cs.szhetjük az eddigi előnyünk! - fakadtam ki. Igazából nem rá voltam dühös, hanem arra a seggfejre a seprűjén, a terelőinkre, mert ekkora bakit vétettek és magamra, amiért nem figyeltem jobban.
Maja megfogta a kezem, de nem volt hajlandó visszamenni a lelátóra, engem pedig az őrületbe kergetett lassan. Mondhatjuk, hogy táncolt az idegeimhez, mert ahhoz úgyis olyan jól ért...
Végül mikor már azt hittem volna, minden rendben, közölte, ha én visszamegyek, akkor ő itt marad. Idegesen a hajamba túrtam, majd meredtem rá pár pillanatig dühösen, hogy aztán egy morranás kíséretében lépjek odébb, a kezét elengedve.
- Ezért még Nagyon. Nagyon! Sokkal jössz nekem - közöltem sötét hangszínben, a mutatóujjammal felhívva a figyelmét a helyzet súlyosságára, majd leviharzottam a lépcsőn, hogy a talárom bedobva jelezzem, hogy részemről mára ennyi. Manu fellélegezve tette le a seprűt, hogy aztán a többiekkel együtt visszaszálljon a sajátjaikra és mehessen tovább a meccs, most már egy eszement holland csapatkapitánnyal.
Én eközben elkezdtem lebontani magamról a védőfelszerelést és a fejemmel invitáló mozdulatot biccentettem Ms Makacsságnak, hogy jöjjön már le.
Szál megtekintése

Lewy Bojarski
KARANTÉN


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2272
Írta: 2017. január 22. 00:42 | Link

Mein Schatz  Love
Jan 20, Német Kupa

Maja összerezzent a kifakadásomra, pedig esküszöm, hogy nem bántottam volna. Nem vagyok sem kedves, sem rendes pasi, de Maja fontos volt nekem és nem bántottam volna. A pesszimizmusos megjegyzését már fel sem vettem, nem reagáltam rá, mert ha megteszem, ráébred, hogy én mennyire nem vagyok magabiztos.
Végül elérte, amit akart, mert végül egy idegroham közepette visszavonultam a pályára és a taláromat bedobva mutattam, hogy részemről a játéknak itt van vége. A többiek fellélegezve visszavonultak, a gyógyító ugrált egy sort örömében, én meg ismét a fogam segítségével leszedtem az alkarvédőt, meg a kesztyűimet is. Lassan kezdett visszatérni az a bizonyos kellemetlen lüktetés, meg a fájdalom is, mint édestestvérek, egy időben a szíjak leszedésével. Végül intettem Majának, hogy jöjjön le, ha már egyszer nem hajlandó visszamenni. A pasi nem akarta megállítani, hiszen tudta, hogy neki is lesznek törött csontjai, ha megteszi.
- Én magam is megtenném, de azt hiszem, hogy akkor nem kelne fel többé - jegyeztem meg sötéten, hogy aztán mély levegőt véve hagyjam, hogy Maja segítsen vetkőznöm. Jóformán valóságos fellélegzés volt a számomra, ahogy lekerült rólam a súlyok nagy része. Én az ajkamba haraptam, miközben figyeltem és szépen lassítottam a légzésemen is. - Szép vagy...
Talán kicsit lehettem volna kedvesebb is eddig, de egyszerűen pattogtak az idegeim, hogy tehettem volna? A kezemre pillantottam lassan, majd vissza rá és megrándítottam a vállamat finoman.
- Azt mondták reggelre kutya bajom se lesz. Kaptam rá valami taknyot. Csak nem kéne terhelnem most két hétig minimum... - közöltem a torkom megköszörülve és a sínpólyára pillantottam. A pályán a pontjaink száma növekedett és ez az én kedélyállapotomra is jó hatással volt.
- Ne kísérts, életem... - mosolyodtam el halványan, megsimítva az arcát óvatosan, majd kissé lejjebb és közelebb hajoltam hozzá. Már ott volt az ajkamon, hogy "vetkőztess még", de nem kellett volna.
Utoljára módosította:Lewy Bojarski, 2017. január 22. 00:42 Szál megtekintése

Lewy Bojarski
KARANTÉN


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2272
Írta: 2017. január 22. 02:19 | Link

Mein Schatz  Love
Jan 20, Német Kupa

Megadóan feltartottam a kezemet, mikor közölte, hogy néztem már ki jobban is. Tény volt, amit el kellett fogadni. Látott már jobb formámban és fog még látni rosszabb állapotban is. Most például még teljesen egyben volt az arcom, nem borítottak zúzódások és saját magam hagytam el a pályát!
- Jó ebben igaza...d van - a mondandómat egy nagy nyeléssel szakítottam félbe, vagyis hát nem is én voltam, hanem ő. Értem én, hogy a teljesítőképességem jelentősen megcsappant, na de hogy itt guggolgasson, az azért túlzás.
- Életem... kelj fel! Most. - kértem leginkább címszavakban, miközben hirtelen nagyon érdekelni kezdett ismét a mérkőzés állása. Egészen jól ment nekik, csak tudtam volna rendesen odafigyelni.
Kellett egy pillanat, mire felfogtam a kérdése értelmét, aztán még pillogtam a nagyvilágba egy kicsit, mielőtt válaszoltam volna. Hu, de rá kéne már szólnom, hogy belépés előtt cipőt levenni...
- Mindkettőre, azt hiszem. Úgy... zsibbad - meredtem a kötésre, mintha attól jobban tudnám, hogy miért zsibog a karom. Nem sokkal később a lány végre hajlandó volt felkelni és persze, hogy kicsit közelebb hajoltam hozzá. Mit vártunk?
Annyira édes volt, csak egyszerűen voltak dolgok, amik nagyon lassan estek le neki. A múltkori éjszaka után is jellemformáló zuhannyal indítottam a napot, mert ugye az fontos.
- Persze, felőlem lehet róla szó, csak nem... kezeskedem semmiért - meredtem a jobb karomra. Ez egy nagyon szar vicc volt a részemről, igazából nem is volt annyira tudatos. Halkan felkuncogtam, téve felé egy fél lépést, hogy aztán a kezem a derekára csússzon az arcáról.
- Mármint mit? - kérdeztem, majd a nyakába csókoltam, hogy aztán, mint aki jól végezte dolgát, hátráljak is egy lépést.
Szál megtekintése

Lewy Bojarski
KARANTÉN


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2272
Írta: 2017. január 22. 03:50 | Link

Mein Schatz  Love
Jan 20, Német Kupa

A felszólításom után a lányka vagy ráébredt, mi is lenne a problémám, vagy egész egyszerűen túlságosan is átélte a szurkolóságot. Nagyon remélem, hogy inkább az előbbi, mert az azt jelentené, hogy még van remény, hogy megtarthatom a magamnak tett ígéretemet. Én is a kezemet figyeltem, majd ismét az extrém hajszínekkel rendelkező hölgyet, aki most a szokásosnál is jobban nézett ki. Azt hiszem, jobb lenne, ha tartanám a két lépés távolságot, vagy beavatnám a problémámba. De most az ilyet hogy magyarázod el egy lánynak? Istenem...
- Hát, remélem, hogy hamar túl leszek az estén és holnap meg már rendben lesz... Zavar, hogy mindent szinte jobb kézzel csinálok és most így... nie - meredtem a kötésre ismét, majd vissza a lányra.
Aztán ugye kicsit próbáltam azért a helyzet komolyságából visszavenni, több-kevesebb - inkább kevesebb - sikerrel, mikor Maja közölte, hogy készüljek, mert hátrányból indulok, hiszen egy kezem lesz csak a joystickhez. Mindenki tudja, hogy az nagyon cikis.
- Ajj már, olyan vagy. Majd te játszol, én meg nézlek - jelentettem ki szórakozottan, hiszen néha az még szórakoztatóbb, mint maga a játék. A fiúk nagyon tudtak kínlódni közben, én meg szeretek nevetni.
A leányzó közben durván fixírozni kezdett valamit, amire én is felkaptam a fejemet és egyből a fogók párharcára zoomoltam. Csak reménykedni mertem, hogy tényleg sikerül ezt most összehozni...
Végül egy csókot nyomtam Czettner kisasszony nyakába, aki persze próbált nem elolvadni a helyszínen.
- Na, de drágám! Ez csak egy csók volt, mit kell ennyire kikészülni? - Persze, fordított helyzetben én is totál kiakadtam volna, azaz hogy ennél sokkal jobban. Az utolsó mondatára persze szélesen elvigyorodtam.
- Na jó, nem bánom. De most hogy így belegondolok, fáj egy kicsit itt is - azzal megkocogtattam a mutatóujjammal az ajkam. Annyira muszáj volt...
Szál megtekintése

Lewy Bojarski
KARANTÉN


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2272
Írta: 2017. január 22. 04:52 | Link

Mein Kätzchen Love
Január 20, Német kupa, Deutschland

Azért, hogy jobban érezzem magamat, a kisasszony megígérte, hogy segít, amiben csak tud, mire elégedetten bólintottam. Jól hangzott, főleg tőle tetszett nagyon. De mivel nem akartam tovább vágni magam alatt a fát, inkább nem mondtam rá semmi olyat, ami elsőre eszembe jutott.
- Igen, ezt elhiszem neked - nevettem fel kicsit, belegondolva, hogy én mennyivel másabb dolgokra asszociálok rögtön. Szerencsétlen csajszi... Nem lesz velem könnyű dolga, ha egyszer úgy döntök, hogy nem akarok jó lenni már.
De ugye ha az ember belegondol, hogy olyan csaja van, aki szeret videojátékozni, az már egymagában is akkora pluszpont, hogy a legtöbb csaj nagyon nagy hátrányból indul. Majánál ez amúgy is fennállt...
- Hm, majd biztatlak, mint kabalád - bólogattam végül tudálékosan, hisze már korábban is leegyeztettük a lánnyal, hogy én vagyok az a bizonyos szerencsehozó kis valami. Ezek után már tényleg nem ártott volna egy kis szerencsét hoznom. Lassan le kell adnom a címet. Amúgy is rossz voltam benne, utálok hallgatni.
Közben a leányzó egy kicsit megilletődött tőlem, amit én nem restelltem szóvá tenni. Persze rögtön jött a válasz, hogy nem szokta meg, tőlem meg az a bizonyos rettenetes "trükk" a gyógypuszival. A gyors puszitól csak csalódott arcot vágtam, hogy aztán a rendes csók végén finoman az ajkába harapjak. Nem csináltam még ilyet, mert ugye újabb határ, amit nem kéne feszegetni, mert más is húzódik mögötte.
- Oh, hidd el, egy egész estém lesz azon elmélkedni, mim is fáj éppen. Lesz alkalmad még ezt kamatoztatni - közöltem, hogy aztán leülve figyeljem feszülten a fogók párharcát. A hoffenheimi először hatalmas starttal kiugrott a lökdösődésből, de aztán valahogy mégis sikerült egymásba csapódniuk az én fogómmal. Te jó ég, csak most ne ess le, te szerencsétlen.
- Ki vagyok idegileg - közöltem szinte nem is pislogva.
Szál megtekintése

Lewy Bojarski
KARANTÉN


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2272
Írta: 2017. január 22. 05:50 | Link

Mein Kätzchen Love
Január 20, Német kupa, Deutschland

Újabb nagyon magas labda a lány részéről, amit ugyan erőnek erejével, de kihagytam. Lassan már megérdemelnék ezért a teljesítményért valami díjat, vagy ilyesmi... De komolyan, a "legönmegtartóztatóbb pasi" vagy hasonló címmel.
- Nem bánom, eléggé jól hangzik... csak aztán nehogy eltereljem a figyelmedet... - nevettem fel kicsit, hiszen ennek folyton fennállt a veszélye. Pláne, ha simogatás is van a dologban. - Na, de várjunk csak! Mi lett az előző kabala sorsa?
Ez kérem sorsdöntő kérdéssé nőtte ki magát egy pillanat alatt, amire tudnom kellett a választ. Még a végén kiderül, hogy ő egy kabala-faló, egyiket a másik után kapja magához, majd szabadul meg tőle! Még ilyet!
A retardált gondolatmenetet egy újabb zsibbadás szakította félbe, aztán az a bizonyos gyógypuszi, ami miatt olyan szépen meresztgette rám a szemeit a drága. Egészen édes volt így, talán többször kéne megismételnem.
- Hm, na nem bánom, majd gondolkozom a dolgon - bólintottam rá, de az a jegyzet még váratott magára, hiszen a fogók nyomra bukkantak és most agresszív kopók módjára üldözték az aranylabdacsot. Az a gyökérgyuri későn eszmélt, de legalább utána hamar kapcsolt és nagyjából sikerült előnyt szereznie.
Már szinte hallottam, ahogyan pattannak el az idegek a fejemben, hiszen fent ezt nem kellett figyelemmel követnem. Szóval mikor Maja átkarolt, én lehunytam a szemem és minden egyes idegszálammal arra koncentráltam, hogy most az az egy kézmozdulat sikeres legyen. A tömeg egyre hangosabb lett.
- Legyen igazad! - vágtam rá reflex-szerűen, miközben a bal kezem az ő karjára csúsztattam és jóformán már levegőt sem vettem. Végül egy pillanatra elhallgatott a tömeg, hogy aztán őrjöngésbe kezdjenek. Lassan felpillantottam, hogy aztán lássam a lobogó vörös talár boldog gazdájának magasba emelt kezét és a tenyerében lustán verdeső, elbágyadt cikeszt.
Egyből kibontakoztam  Maja karjaiból, hogy aztán szembe fordulva vele azonnal magamhoz öleljem szorosan és megcsókoljam ismét.
- Megcsinálták! El sem hiszem, te jó ég! - nevettem el magam és ha nem olyan átkozottul zavaró az a pólya, azt hiszem éppen megkönnyebbülten túrnék a hajamba.
Utoljára módosította:Lewy Bojarski, 2017. január 22. 05:50 Szál megtekintése

Lewy Bojarski
KARANTÉN


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2272
Írta: 2017. január 22. 15:31 | Link

Mein Kätzchen Love
Január 20, Német kupa, Deutschland

Nem akartam egy olyan lány kabalája lenni, aki az előzővel rútul elbánt, hagyta a szemétbe zuhanni. Elvégre ki garantálja, hogy a következő nem jut erre a sorsra?  Na ugye, hogy senki nem ígér semmi ilyesmit. Bár lássuk be, hogy az előttem álló színes-hajú, táncos leányzó nem igazán tűnt egy kabala-hóhérnak. Szóval hajlamos voltam rá, hogy elhiggyem neki, hogy egyszer majd boldog nyugdíjas éveim lesznek.
- Hát, nem is tudom... Ugye nekem nem kell egy szekrényben ülni majd? Nagyon tudnám utálni, hogy anyukádat ne is említsem. "Mit csinál ez a semmirekellő?" Á, csókolom, csak ülök itt egy kupában! - Még az elképzelés is meglehetősen nonszensz volt. Egyrészt, mert milyen rossz lehet folyton egy helyen ülni, másrészt meg vagy a kupának kéne megnőni, vagy nekem nagyon összemenni.
Az a pár pillanat túlságosan is stresszes volt és riasztó a részemről, leterhelte az érzékszerveim, szóval Maja érintésére és a hangokra kezdtem csak koncentrálni behunyt szemmel, hiszen így sokkal könnyebbé vált a dolog.
A hölgyeményem maga is kommentálta a dolgokat, bár igazából nem sokat hallottam belőle, a stadion túlságosan hangossá vált. Ezekért a pillanatokért éltem, ezek voltak azok a vészes másodpercek, mikor az ember vagy utoljára rádob, vagy csak a levegőben megtorpanva keresi a pillantásával a két fogót. Ilyenkor növekszik a gurkótalálatok esélye is erősen.
Innét a földről azonban a közeledő fogó sokkal veszélytelenebb látványt nyújtott és le is zárta a meccset a játékvezető. Én ebben a pillanatban fordultam vissza a lány felé és csókoltam meg, amit azért viszonzott is.
A kijelentésére felnevettem, szóval meglehetősen kínosak voltunk.
- Amit csak akarsz, a tiéd vagyok... - vigyorodtam el lustán, végigsimítva lágyan az arcán és az igazat megvallva ebben a pillanatban nem is érdekelt az a rohadt naptár. Mire észbe kaphattam volna, Müller már a nyakamba is vetette magát még mindig a labdacsot szorongatva és röhögött, mint valami nyomorult hiéna.
Én persze nagy nehezen kioperáltam a karjaim az útból is megveregettem a hátát, hogy aztán finoman lekenjek neki egyet.
- A földről pont úgy nézel ki, mint akinek fogalma sincs, mit csinál!   - jelentettem ki, most már németül. Persze erre én is kaptam egy taslit, aztán elrohant, én meg mindenkivel lefolytattam egy rövid ünneplést. A végére pont el is fáradtam basszus.
- Akkor megyünk, hercegnő? - nyomtam csókot az arcára, hátulról átkarolva a derekát. Elég volt mára a zsongásból.
Szál megtekintése

Lewy Bojarski
KARANTÉN


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2272
Írta: 2017. február 16. 02:20 | Link


Paris, Valentin nap estéje, Ohne Napbrille

Az ember mindig igyekszik a maximumot kihozni a helyzetből és azt hiszem, ez nekem sikerült is. Határozottan jó estét töltöttem együtt a barátnőmmel, anélkül, hogy kettőnél többször elhangzott volna, hogy "de ne". Azt hiszem, a tűrőképességem igen jó úton halad a fejlődés felé.
A vacsi finom volt, a séta szórakoztató és egészen sokat beszélgettünk, ami a részemről még mindig olyan furcsa. Nem vagyok hozzászokva, hogy az embereket tényleg érdekelje, mi van vele, vagy hogy miről mit gondolok.
Az estét végül videojátékozás irányába tereltem, mert az meglehetősen veszélytelen sportnak tűnik, és lefekvésig el is voltam vele. Azonban két óra ébren fekvés után egyszerűen nem bírtam tovább nyugton maradni. A lehető leghalkabban kimásztam az ágyból, majd beleugráltam magam a farmeromba és felvettem a bőrkabátom. Azt mondják, gyakorlat teszi a mestert. Én ebből már bajnokságot nyerhettem volna.
Szóval végül kimentem az erkélyre, hogy szellőztessem egy kicsit a fejemet. Nem fog ártani. Útközben még beszereztem egy pohár pezsgőt is, meg pár szem epret, hogy aztán a korlátra dőlve figyeljem a várost.
Szál megtekintése

Lewy Bojarski
KARANTÉN


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2272
Írta: 2017. február 16. 03:06 | Link


Paris, Valentin nap estéje, Ohne Napbrille

Talán jobban tettem volna, ha a seggemen maradok és megpróbálok elaludni, de nem ment az előző pár órában sem, akkor miért pont most fogna el a kóma? Alapvetően jellemző volt rám, hogy néha egyszerűen csak nem jön az a bizonyos álom, mikor szükségem lenne rá.
De úgy éreztem, kicsit kiszellőztetem a fejem, az erkély pedig tökéletes helynek bizonyult rá. A poharam letéve figyeltem a kilátást, nem is igen törődve semmi mással. Nem számítottam rá, hogy esetleg társaságom akad. Helyesbítsünk: reménykedtem benne, hogy nem kel fel arra, hogy már nem vagyok ott, de látod Lewy, ez most nem jött be.
- Nincs - jegyeztem meg halkan, enyhén rekedtes hangon, még pár pillanatig nem nézve a lány felé, de végül fel fordultam. Kissé végigmértem, hogy aztán kiüljön az arcomra az a rosszalló grimasz. - Meg fogsz fázni, életem...
Nem akartam, hogy aggódjon, vagy bármi. A pezsgőmbe ittam, hogy aztán visszategyem a poharat a helyére és az ajtóig sétáljak, nehogy kijöjjön nekem.
- Minden rendben...? - magamhoz képest még most is aggodalmasnak hangzottam. Ez még mindig olyan dolog, amit meg kell szoknom.
Szál megtekintése

Lewy Bojarski
KARANTÉN


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2272
Írta: 2017. február 16. 04:00 | Link


Paris, Valentin nap estéje, Ohne Napbrille

Jó, persze, nem számítottam rá, hogy egyszer csak megjelenik az ajtóban. Talán kicsit reagálhattam volna kevésbé Lewysen... magamhoz képest még így is meglepően higgadt voltam. Nem akartam a frászt hozni Majára, csak térre és levegőre volt szükségem, az pedig bent nem volt elég. Megkaptam azt a bizonyos szempillarebegtetését, amire persze rögtön kisimítottam a vonásaim. Hogy nézzen rá megrovóan az ember, ha itt passog, mint egy őzgida? Úgy, mint én. Nekem menne, de nem akarom folytatni.
- Ugyan már, lengyel vagyok, kviddicses és meglehetősen masszív. Tudhatnád, hogy sokkal több kell hozzá, hogy megfázzak... - pillantottam le rá, egy pillanatra tanácstalanul, mit is kezdjek a helyzettel, de aztán a kezét finoman az enyémbe fogtam, majd elmosolyodtam. Sokkal jobban figyeltem a mozdulataimra a közelében, elvégre a "gyengédség" nem volt lételemem. - Hagyd csak...
A kérdésére nem tudtam, hogyan is kéne válaszolnom, hogy ne vegye magára. Nem volt gondom a lánnyal, egyszerűen csak a közelsége hosszú távon a fejembe szállt. Most pedig nem hiányzott az a bizonyos jeges zuhany.
- Nem tudtam aludni... A kilátás pedig határozottan megéri - vontam meg a vállamat kissé, hogy aztán halványan elmosolyodva engedjem el a kezét. Nem akartam, hogy megfázzon, szóval végül intettem, hogy befelé, majd felmarkoltam a poharam és a tálkámat, egy epret az arcomba tömve és bevonultam. Lepakoltam, majd becsuktam az ajtót és az üvegnek dőlve figyeltem Maját.
- Visszamenjek veled...?
Szál megtekintése

Lewy Bojarski
KARANTÉN


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2272
Írta: 2017. február 16. 04:39 | Link


Paris, Valentin nap estéje, Ohne Napbrille

Persze nem hitte el, hogy nem fogok megfázni. Pedig ugyebár az ember nem ehhez a klímához van szokva, otthon ennél mindig sokkal keményebb telek voltak és hát... ott sem szoktam megfázni, tudok vigyázni magamra. Azt viszont mégsem akartam, hogy aggódjon, talán ezért is döntöttem úgy, hogy jobb lesz, ha bemegyek vele együtt és nem tesztelgetem, mikor fog egy szuper megfázást összekaparni.
- Nem, a vizsgáid közben nem hallasz semmit, csak azt, ahogyan serceg a toll a papíron. Legfeljebb utána hallgatózhatsz rólam - közölte csipkelődve, hiszen tényleg azt akartam, hogy első sorban a tanulás érdekelje most és ne velem legyen elfoglalva. Még ha ez Maja esetében elég utópisztikusnak is hangzik.
Egy pár pillanat erejéig még a városra meredtem, hogy aztán egy féloldalas mosoly árnyékával a lányra nézzek ismét, valamelyest hezitálva.
- Miattad nem tudok, de ennek semmi köze nincsen a hajadhoz, vagy a takaróhoz - simítottam meg egy pillanatra az arcát, majd hasonlóan gyors puszit nyomtam az arcára. Azt szerette volna, hogy őszinte legyek, nem? Megkapta. Ha mégsem erre vágyik, akkor meg mérlegelje a szavait, mielőtt kiejtené őket. Ilyen az élet.
Nem kellett győzködjem, hajlandó volt elvonszolni a hátsóját kevésbé huzatos területre, én pedig követtem, hogy karnyújtásnyi távolságra leüljek tőle és figyeljem, ahogy átkarolja magát. Megállapította, hogy ő nem tudna most aludni, mire halkan felsóhajtva biccentettem egy kicsit és közelebb csúsztam hozzá, mielőtt még azt hiszi, hogy komoly probléma van.
- Maradhatsz, ha szeretnél... én örülök neked, még ha néha... néha nem is igazán tudom kimutatni - túrtam a hajamba kissé eltanácstalanodva, hiszen ez ilyen volt. Akárhányszor az érzelmi dolgokra került a sor, úgy éreztem magam, mint aki a vékony jégen araszolva próbál nem beleszakadni a jeges tóba. Ez most is ilyen volt. - Ugye tudod?
Reménykedve pillantottam fel rá, kissé előrehajolva.
Szál megtekintése

Lewy Bojarski
KARANTÉN


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2272
Írta: 2017. február 16. 05:22 | Link


Paris, Valentin nap estéje, Ohne Napbrille

Kicsit piszkálódott, ami nem is volt baj, de azt hiszem, hogy később még meg kell említenem neki, hogy ezt az "apu" dolgot ne igen erőltesse, mert hát ugye, rossz az, aki rosszra gondol. Én pedig ezt a jellemvonásomat soha nem igazán kendőztem. Talán ezek után sem kéne, mert minden sokkal egyszerűbb lenne és kevésbé komplikált.
A látszat is alátámasztotta az elképzelésem, hogy hát nem igazán erre a válaszra várt. Mégis ezt kapta, de azt hiszem, ő mindennel beszívja. Szőke herceg helyett is csak engem sikerült összeszednie. Lassan talán még meg is sajnálom... ja nem, nem megy.
- Azért, kedvesem, mert nem akarok rajta változtatni. Jó veled, ez. Így, ahogy van. Mármint... tényleg. Csak... pasi vagyok, érted... - túrtam a hajamba felnevetve, hogy aztán ránézzek. Szinte biztos voltam benne, hogy nem érti meg, de mégis hogy kéne elmagyarázzam? Erről bezzeg nem szól az oktatás, meg a család, meg a haverok. Kuss van. - Szóval... nem igazán volt még komoly kapcsolatom, pláne nem... olyan lánnyal, mint te. És itt ezt most véletlenül sem bántásnak szánom! Tapló vagyok, de nem ennyire... Én csak nem akarok semmi olyat, amit esetleg... te nem. Istenem, egy értelmes mondatot se tudok ma összerakni!
A végén nevetésben törtem ki, hiszen már komolyan röhejes volt, hogy egyetlen mondattal össze tudnám foglalni az egészet, mégis próbálom valamennyire lefinomítani az infót. Egy szóban meg tudtam volna oldani, erre?
Arra viszont nem számítottam, hogy Maja felfigyel arra, hogy tényleg másként viselkedem, ha a közelembe van. Viszont azzal a lendülettel félre is értelmezte az egészet, én pedig csak felsóhajtotta, hogy aztán a derekát átkarolva az ölembe húzzam.
- Nem direkt csinálom... mármint persze, figyelek rá, hogy mit mondok, de azt nem azért teszem, mert kötelességemnek érzem. Ugyanúgy foglak piszkálni, ha a hajad úgy néz ki, mint egy barna törpe-birka - mint most - és igen, ha bosszant valami, akkor ideges leszek miatta. De nem azért vagyok más veled, mert gond van... csak... rájöttem valamire - vontam meg a vállamat kicsit, a végére elhalkítva a hangom és inkább a vállának döntöttem a homlokom. Megnyugtató volt és a nők is odavoltak érte, mert hát ugye, milyen cuki tudok én lenni,  ha akarok.
Szál megtekintése

Lewy Bojarski
KARANTÉN


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2272
Írta: 2017. február 16. 15:59 | Link


Paris, Valentin nap estéje, Ohne Napbrille

Nem sokszor adok igazat nőknek - gyári hiba, apám is mindig ilyen volt -, de jól látta, hogy bizony ha minden tökéletes lenne, nem lenne az, hogy ő megszeppenve ül át az ágy másik végébe, míg én azt nyöszörgöm, hogy "de ne". Lassan már megszólításként is használhatom, amennyit hallani tőlem.
- Úr isten! Nem akarom örökké használni, ennyire azért nem vagyok mazochista... nem - ráztam meg a fejemet végül, belegondolva a dologba. Azért nekem is van egy tűréshatárom, az pedig határozottan vízumköteles ügy lenne. Hazudnék, ha azt mondanám, arra számítottam, hogy Maja majd pirulás nélkül fogadja azt a bizonyos témát, de jobban kezelte, mint vártam volna.
Mikor a vállamra nyomott egy puszit, kissé elmosolyodtam és innentől már le sem vettem róla a pillantásomat.
- Te is tudod, hogy nem vagyok az a fajta, aki csendben tűri, ha valami nem tetszik. Szóval, ha valamit rosszul csinálnál, arról már értesültél volna. A problémák, amik vannak, inkább fakadnak belőlem, mint belőled. Mármint, a fenébe is, csak aggódom az egész miatt. Nem akarok negatív élményt a kapcsolatunkban, tudod... - azt hiszem, talán most sikerült először értelmesen kifejeznem, hogy mi is az, ami aggaszt. Eddig fejben sem igen sikerült összerakni, de csak kinyökögtem. Fejlődőképes vagy, Bojarski, gratulálok. Eljutottál egy tizennégy éves érzelmi szintjére!
Végül az ölembe húztam, hogy a derekát átkarolva döntsem a fejemet a vállának. Jó volt ez így, nem kellett szembenéznem a szavaim következményeivel. Megkaptam, hogy mindig szétpiszkálom a hajam, pedig ez nem volt igaz. Az esetek nagy többségében eleve össze sem rendeztem, hiszen tudtam, hogy stresszes leszek és szétpiszkerálom. Szóval a hajam köszöni az érdeklődést, de igen jól érzi magát így. Megszokta már a gyűrődést.
- Most mi bajod vele? Vágassam le megint? - forgattam a szemem, hiszen az esetek nagy részében ennél azért rövidebb volt. Sőt. Oldalt szinte nem is nagyon szoktam hagyatni. A kilencesével is két hajvágás között sikerült elkapnia, szerencséje volt. Az érintésére elmosolyodtam egy pillanatra, az arcom lehunyt szemmel a kezének döntve.
- Az egyéni látásmód függő. Talán kicsit mindkettő. Szóval... asszem... asszem beléd estem. De nagyon - temettem az arcom a kezembe nevetve. Ilyen esetlenül se hangzott tőlem mondat mostanság.
Szál megtekintése

Lewy Bojarski
KARANTÉN


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2272
Írta: 2017. február 16. 18:53 | Link


Paris, Valentin nap estéje, Ohne Napbrille

Hiába szeretemimádom, attól még mindig vicces és igazán vidám dolog a részemről, mikor rám néz és egy pillanatra elakad a mondandójában. Én nem bakiztam, csak képtelen voltam összefüggő mondatokat elmondani egy huzamban. Szerintem jók vagyunk. A megjegyzésére mély levegőt vettem, majd laaaassan fújtam ki, mielőtt még valamit meggondolatlanul rávágnék és megbántanám vele. Fejlődőképes vagyok.
- A "de ne" sosem azért hangzott el, mert valamit rosszul csináltál, Schatz, hanem azért, mert mondjuk, mikor majdnem előttem térdelsz... - húztam kicsit közelebb a mondat elhangzása után, majd a kezem a térdéről beljebb csúszott, majd finoman végigsimítottam kissé felfelé húzva a kezem. - az nekem olyan, mint ha én ezt csinálnám... vagy rosszabb.
Nem igazán szoktam ennyire hagyni, hogy elszaladjon velem a ló, de azt hiszem, szavakkal úgysem tudnám kellőképp érzékeltetni a dolgot. Nem is nagyon lehet. Az ő gyengéit nem igen tapasztaltam még ki, de azt hiszem, ennél egyértelműbben nem tudnám restaurálni a helyzetet.
Közölte, hogy elég nyomi az ilyesmihez, én meg kicsit felnevettem és puszit nyomtam az arcára. Nem volt vészesen reménytelen eset, csak fiatal. A hajam kérdése egy egészen kicsit feloldotta azt a bizonyos borús, szorongós hangulatot, még ha átmenetileg is. Persze, ő nem nézett ki úgy, mint egy törpe-birka, egész egyszerűen éreztem a késztetést, hogy már csak azért is beszóljak neki. Ő közben a helyére túrta a tincseimet, én meg megpróbáltam a lehető leghatásosabban előadni a mondandómat, ami rettenetes kudarcba fulladt. Végül csak arra eszméltem fel a nevetgélésből, hogy az ő barnái az én kék pillantásom kutatják és valahogy úgy belém fagyott a nevetés. A kezem a tarkójára csúszott, míg a másikkal az oldalán simítottam végig finoman.
Persze nem tartottam vissza, mikor el akart hajolni, csak nagyjából igyekeztem a légzésem ismét rendszerezni és kibújtam a kabátból. Azért idebenn kicsit jobb idő volt. Ezt a pillanatot választotta Maja arra, hogy az arcát a nyakamba fúrja, én pedig összerezzentem. Mindehhez a röhejes "nyííí" hangeffekt társult, grimasszal, mert úgy teljes a pakk. Szívem szerint közöltem volna vele, hogy "szívem pakold odébb a fejed. Úgy kb Most". Helyette azonban csöndben maradtam.
-  Ühüm. Denagyon - közöltem egyetértően, majd halványan elmosolyodva igyekeztem ignorálni a tényt, hogy a lélegzete a nyakam súrolja minden egyes alkalommal. - Igen... tudom.
Szál megtekintése

Lewy Bojarski
KARANTÉN


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2272
Írta: 2017. február 17. 00:46 | Link


Paris, Valentin nap estéje, kinézgetek

Alap esetben ez volt az a pont, amit már nem hagytam magamnak, mert kétséges, meg tudom-e tenni azt a bizonyos egy lépést hátra, mikor szükséges lesz. Most azonban elértem arra a bizonyos szakaszra a vékony jégen, mikor azt mondtam, hogy igenis egyszerűbb, ha megérti, mégis miért mondom azt, hogy "de ne". Szóban pedig úgysem tudtam volna megértetni vele. Így hát széles, elégedett vigyorral az arcomon figyeltem, ahogyan próbál kinyögni valamit, aminek valahol a buksija egyik rejtett zugában még értelme is volt.
- Tessék? Nem értettem kristálytisztán - súgtam a fülébe úgy, hogy az ajkam súrolta a bőrét. Nem, tényleg nem volt tervben, hogy ennyire szemét leszek vele, de ha már ennyire adta magát a lehetőség, miért ne éltem volna vele? Kicsit még nem mozdultam, majd apró csókot nyomtam a nyakára. Végül érdeklődő pillantással még pár centivel feljebb csúszott a kezem, de végül hagytam, hadd szedje össze magát szerencsétlen, finoman elhúzva a tenyerem a combjáról.
- Segítsek? Szeretnéd? - kérdeztem az ajkamba harapva belülről kissé, hogy azért véletlenül se essek túlzásokba hirtelen. Ez az érzés valamelyest még a racionalitás talaján tartott.
Végül persze csak utolért a balsorsom, mivel az arcát a nyakamba fúrta, én pedig azt eddig sem toleráltam jól és azt hiszem, hogy ezután sem fogom igazán. Legalábbis a mellékelt ábra ezt mutatja. Azért nem mondta, hogy "de ne", kifejezetten nagylelkűen maradtam a seggemen.
Az a csalódott arc viszont határozottan rosszul esett a kicsi lelkemnek, szóval mély sóhajjal húztam vissza és cirógattam a haját finoman, a fejem az övének döntve.
- Egy kicsit. De azt hiszem, még egy-két percet repetázhatsz - vontam meg a vállamat.
Szál megtekintése

Lewy Bojarski
KARANTÉN


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2272
Írta: 2017. február 17. 02:31 | Link


Paris, Valentin nap estéje, kinézgetek

Csak megráztam végül a fejemet, mert annyira nem is volt fontos az egész, csak jól esett egy kicsit piszkálni. Ha már egyszer úgyis volt szíves megemlíteni, az mennyivel jobban áll, mint mikor "fura" vagyok, ami zavarja. Bár most szinte révületbe esve visszhangozta nekem az előbbi kérdést. Ehhez képest, mikor kissé provokatívan megkérdeztem, szeretné-e, hogy segítsek, a válasz egy biccentés volt egy igen társaságában. Nem pont erre számítottam, éppen ezért nem is válaszoltam azonnal.
Hogy is tehettem volna? Fel kellene mérni hozzá, hogy mennyire van magánál, egyáltalán átgondolta-e, mire is mond igent. Szóval végül egy sóhajt visszafojtva ingattam meg a fejemet, majd paskoltam meg finoman a pofiját, homlokon csókolva.
- Azt hiszem, talán inkább majd máskor - jegyeztem meg, miközben visszagondoltam, hány ilyen alkalom volt. Igazából nem túl sok, pár német lánynak mondtam, hogy ez nem olyan túl jó ötlet, meg ugye szofinak, hogy u can't touch this. De az más volt.
Nem toltam el, nem is akartam, hogy ezen megsértődjön, egész egyszerűen a reakcióiból az első, amit levágtam, az bizony az volt, hogy ezzzz még nagyon durván elhamarkodott lépés lenne a részemről.
Végül megrázta a fejét, hogy jaj, hát nem, ez nem az igazi, mire felsóhajtva bámultam pár másodpercig a falat. Oké, azt hiszem, most fogytam ki a cérnából, ebben a szent pillanatban. Felém tartotta az epret, mire egy pár pillanatig hezitáltam. Végül csak megráztam a fejemet, majd letessékeltem az ölemből és nyújtózkodtam egy nagyot feltápászkodva.
- Jobb lesz, ha én most... lezuhanyozom. Oks? - néztem rá, miután sikeresen megint ötezer felé túrtam szét a hajamat.
Utoljára módosította:Lewy Bojarski, 2017. február 17. 02:33 Szál megtekintése

Lewy Bojarski
KARANTÉN


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2272
Írta: 2017. február 17. 03:53 | Link


Paris, Valentin nap estéje, kinézgetek

Végül talán egy egészen kicsit lehettem volna tapintatosabb vagy legalább elmagyarázhattam volna, miért mondtam azt, amit. De nem vitt rá a lélek, csak szerettem volna végre beállni a zuhany alá és kicsit kitisztítani a fejemet. Ez volt a leghatásosabb módszer rá, amit ismertem. Szóval, mikor azt mondta, hogy addig ő visszafekszik, kicsit bólintottam, majd csókot nyomtam a homlokára és részemről ezzel le is tudtam. Nem volt már felesleges energiám az abajgatására, bár szívesen szántam volna rá.
Épp ezért bezártam magam mögött a fürdő ajtaját, majd a cuccaimtól megszabadulva kb tíz vagy tizenöt rettenetes, de annál hasznosabb jeges percet töltöttem a zuhany alatt. Ez volt a maximum, amit a szervezetem tolerált, ennek a lejártával kaptam kábé nagyjából rendbe magam, hogy alsógatyában, törölközővel a fejemen slattyogjak vissza a szobába.
Nem akartam, hogy megfázzon, vagy hasonló, szóval egyelőre a takarón kívülre fekve bámultam a plafont és igyekeztem rendbe kapni a gondolataimat, azokat, amik arra vonatkoznak, mit is mondhatnék neki.
Felé fordulva vártam, hogy a szemem megszokja a sötétséget, majd nagyjából ki tudjam venni, ébren lehet-e még. Alighanem, igen.
- Ugye most nem fogsz ezen aggódni? - kérdeztem halkan, a karomat behajlítva a fejem alá téve, afféle párnaként. Jóval kényelmesebb volt így. Volt egy olyan érzésem, hogy megint valami nincs rendben és semmi kedvem nem volt holnap a mérhetetlen depresszióját kezelgetni.
- Mármint úgy mindenen...? - döntöttem kicsit oldalra a fejemet, továbbra is őt figyelve. Azt hiszem, most kezdtem el érezni a hideget.
Szál megtekintése

Lewy Bojarski
KARANTÉN


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2272
Írta: 2017. február 17. 16:04 | Link


Paris, Valentin nap estéje, kinézgetek

Nagyjából rendbe kaptam magamat az idő alatt, míg a zuhany alatt igyekeztem a lehető legkevesebb gondolatot megragadni. A csapatban is azt mondták mindig, aki fejben megnyerte a meccset, az már félsikert ért el. Nem kívülről kell látnod magad, hanem a lehető legéletszerűbben elképzelni. Ha az ember ezzel tölti a szabad estéit, egy idő után már a semmire gondolni is jelentősen leegyszerűsödik.
A víz alól kilépve a meleg levegő, ami megcsapott, meglehetősen kellemes érzés volt. Teljes mértékben képben voltam vele, mennyire vagyok hideg, hát nem is kísérleteztem azzal, hogy esetleg átöleljem. Nem hiányzott, hogy tényleg megfázzon nekem itt a vizsgaidőszak kezdetére. Vártam úgy fél percet, mielőtt megszólítottam volna, hiszen nem voltam biztos benne, hogy még ébren van-e, még ha ez elég valószínű is. A hüvelykujjammal finoman végigsimítottam az a arcán. hogy aztán halkan felsóhajtva figyeljem a sötétséget.
- Emiatt nem kell. Persze, a meccs, a sérülés, az más. Ez meg csak... szükséglet. Nem is a fontosabbak közül - mosolyodtam el végül, hiszen hogy máshogy jellemezhettem volna? Mondjam azt, hóbort? Ugyan már... Nem volt annyira érdekes, hogy emiatt eméssze magát, mikor azért hoztam el ide, hogy felvidítsam. Nem vagyok benne a legjobb, azt hiszem, ebben az adok-kapok dologban egyformán voltunk szerencsétlenek. A kijelentésére hálásan elmosolyodtam, még ha ebből nem is sokat láthatott.
- Köszönöm, Schatz - mondtam végül halkan, de nem ellenkeztem a takaró miatt, ha már egyszer minden áron rám akarta tukmálni.Kb vállig betakaróztam, így elérve, hogy legalább ne dobjam a hideget ezerrel, majd Maját néztem ismét, hogy aztán az ajkamba harapva hezitáljak pár pillanatig.
- Szeretném, ha boldog lennél, tudod, ugye? Szóval ha van bármi... itt vagyok - jelentettem ki és talán még kicsit aggódó is volt a hangom. Nem akartam, hogy tényleg bármi miatt keseregjen. Miattam főleg nem, nem éri meg.
Szál megtekintése

Lewy Bojarski
KARANTÉN


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2272
Írta: 2017. február 17. 20:06 | Link


Paris, Valentin nap estéje, kinézgetek

Lássuk be, Maja nem volt az a tipikus pletykás tinilány. Azonban ez engem egyáltalán nem zavart. Ha nem fontos emberek társaságában voltam, én sem voltam az a tipikus szóf.só alkat, de szerintem ezzel egyáltalán nincs gond. Sokkal rosszabb, mikor az embernek nincs mondandója és mégis be sem áll a szája. Nem egy ilyen nővel volt már dolgom.
- Hát, ez nem evidens. Te nem vagy nyomi agyban és én sem. Mégis mindketten képesek vagyunk rá. De nem értem, most milyen nyomiságról beszélsz... - ráztam meg a fejemet rosszallóan, hiszen nem tett semmit, amit ezzel a jelzővel kéne illetni. Szokatlan helyzetbe került, sokkos állapotot eredményezett nála az ügy, ez bárkivel megeshet. Én is néha le tudtam blokkolni, mikor olyasmi történt, amire nem számítottam.
Talán kicsit túlságosan is a szívemen viseltem a Navinés hölgy sorsát egy ideje, de fontosnak éreztem nyomatékosítani, hogy itt vagyok és ha bármi van, csak mondja el bátran, mert szeretném, ha boldog lenne. Rezzenéstelen arccal figyeltem, ahogy befejezi a mondandóját, majd az egyik szemöldököm kissé felvontam.
- Valóban...? Hallgatlak. És amúgy meg... nem zavar, ha morogsz. Hozzád tartozik ez is. Így is ugyanannyira szükségem van rád - vontam meg kissé a vállamat, igyekezve nem nagyon vágni hozzá grimaszokat és hát ebben mindig jó voltam. Lewy-a-mimikátlan, mondták anno többen is. Soha nem ismertek elég jól.
Hagytam, hogy visszahúzza a kezemet, majd a puszik hatására elmosolyodtam és kicsit a nyakának billentettem a halántékomat utána. Szerettem, mikor a közelemben van, pedig hát... néha nehezen toleráltam, mikor hozzám értek.
- Coca colám nincs, de azért ugye maradhatok? Amúgy pedig... rossz vagy - nevettem fel kicsit a jégkockás megjegyzése hallatán. Azért hiába tagadná, tudtam, hogy díjazza a kockáim.
Szál megtekintése

Lewy Bojarski
KARANTÉN


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2272
Írta: 2017. február 17. 22:38 | Link


Paris, Valentin nap estéje, kinézgetek

Közölte, hogy hát nem is rám gondolt, hanem magára. Képben voltam vele, pontosan tudtam, hogyan értette, de ignoráltam, mert egy, rémesen szar az önkritikája; kettő, én is ugyanannyira hunyó voltam pár lehetetlen helyzetben, amennyire ő. Azt meg sem említve, hogy az érzelmi dolgokban talán még lúzerebb is voltam, mint ő. A kis mondandója végére azonban csak felvontam a szemöldökömet, hogy mire is gondolt most egészen pontosan.
- Ez az ilyen nagy ráébredések estéje... Elmondod, vagy úgy kell kivontassam belőled? - érdeklődtem szórakozott mosollyal felkönyökölve. Sokkal könnyebb volt úgy pozitívnak lennem, hogy nem azon aggódtam, vajon most felkapta-e rám a vizet. A sötétség néha nagyon hasznos, néha meg egészen idegesítő, hogy nehezíti a látásodat. Most inkább az utóbbi állt fent, mert szerettem volna végre nyílt kártyákkal játszani. Ő őszinte volt, én is. Pár pillanatig pillogtam a bociszempilláimmal, hogy aztán halvány mosollyal nézzek fel a páromra.
- Azt hittem, ez teljesen egyértelmű - vontam meg a vállamat. Tényleg úgy gondoltam, tudja. Ha nem lenne szükségem rá, nem próbálnám ilyen kétségbeesetten magam mellett tartani. Az alku felvetése hatására természetesen füleltem, de úgy voltam vele, hogy azt sem tudja életem, miről beszél. Ez nem olyan volt, mint a számmisztika, meg a rúnatan, hogy fogod a kis post-itjeid és kiragasztgatod mindenhova. Bár... Na, nagyon gyorsan vegyél 180 fokos fordulatot!
- Jó... egye fene, legyen neked igazad. Ezek után viszont a te tiszted lesz közölni, hogy "Lewy menj innen", helyettem - nevettem el magamat kicsit, mert ez a beszélgetés jó párszor lejátszódott már a fejemben. Ha annyira akarja mondani helyettem, nem bánom, gyerünk csajszi!
A kezem az oldalára húzta, én pedig kissé kérdő pillantást küldtem felé, de nem tiltakoztam. Ha ennyire nagy lány akar lenni, aki tudja, mit akar, ki vagyok én, hogy az útjába álljak?
- Hm, szerintem a minibárban van. Ott aa... éjjelizéke... az a szar. A. Ajjmár! Szekrény! Az. - Azt hiszem, mostanság nem szerencsétlenkedtem ennyit egy szó keresésével, mint ezzel, de csak össze sikerült hozni! Azt a bizonyos csábító mosolyt villantottam rá, hogy aztán kissé megsimítsam az állát a szabad kezemmel.
- Annyira? Szerintem nincs jégkocka beütése... - közöltem az ujjaim végigfuttatva a vállán, majd megállapodtak a csuklóján, hogy a kezét a hasamra húzzam. Pusztán demonstrálásképp, hogy semmi jégkocka szerű nincs benne már.
Szál megtekintése

Lewy Bojarski
KARANTÉN


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2272
Írta: 2017. február 18. 15:09 | Link


Paris, Valentin nap estéje, kinézgetek

Mikor felkapcsolta a villanyt, a kezemet a szemem elé kaptam felszisszenve, most először vámpírnak éreztem magamat. Azaz nem először, edzőtáborokban rendszeresen szétrántották a függönyt, én meg a fejemre téptem a párnámat, hogy felejtős, én még nem szeretnék megvakulni. Szóval most is hunyorogtam egy sort, majd Majára néztem. Azt hitte vele van a baj, pedig semmi ilyesmiről nem volt szó. Kicsit később érő típus volt, mint a többi lány, akikkel javarészt dolgom volt. Persze, ez inkább üdítő változás volt, mint akadályozó tényező.
- Jaj, dehogy is! Ne kattogj ilyeneken. Egyetlen egy embernek kell megfelelned, senki másnak! Az pedig te vagy. Az, hogy nem foglalkoztál eddig ilyenekkel... na és? Lesz még rá időd - vontam meg a vállamat lazán, miközben az ujjammal a matracon doboltam kicsit, hogy lefoglaljam magamat ezzel is. Idegesnek tűnt, kicsit talán még bele is pirult a saját mondandójába, ami meglehetősen aranyos szokás volt a részéről. Egyre többször fordult elő és mégsem éreztem úgy, hogy az agyamra menne vele.
- Ugyan. Megesik az ilyesmi, talán szólhattam volna előre, hogy ez esetleg fura lesz, de tudod milyen vagyok... láttál már a pályán - villantottam rá azt a Casanova mosolyt, ami kis somolygásból terjed odáig, hogy a colgate fogkrémet is reklámozhatnám, aztán gyorsan el is fojtottam. Ne essünk túlzásokba. Leginkább arra referáltam az előbb, hogy nagyon makacs és meggondolatlan tudok lenni, bármilyen helyzetről is van szó.
- Tény, nem vagyok kutyus, de aranyos megfogalmazás a részedről. És felőlem azt is mondhatod simán, hogy ne, az is épp olyan hatásos tud lenni. Azt nem mondják kutyának, ugye? - kérdeztem csipkelődve kicsit, pimasz grimasszal az arcomon. Így megy ez itt. Láttam ám rajta, hogy mennyire szórakozik a nyüglődésemen a szókeresés ügyében, de nem szóltam rá. Ha jól érzi magát, akkor nevessen is akár, neki talán elnézem a dolgot.
- Akkor mindenképpen indítványozom a reggelre halasztást. Nehéz olyan ágyon aludni, amin valaki ugrál melletted - közöltem kicsit összeborzolva a haját, csak hogy azért érezze a törődést. Tudtam egészen normálisan is viselkedni vele, csak többnyire nem igazán akartam. Szégyen reám. Ez nem az az este volt. A kezét a hasamhoz húztam, ő meg végigsimította ó, egészen a mellkasomig, hogy aztán megjegyezze, még mindig eléggé jegesmaci szerű vagyok. egy pillanatra lehunytam a szemem, majd az ajkamba harapva nyeltem vissza azt a bizonyos mondatot, ami kikívánkozott, hogy aztán a pofiját figyeljem.
- Nagy kár. Nos, mi is a terv, főnök?
Utoljára módosította:Lewy Bojarski, 2017. február 18. 15:09 Szál megtekintése

Lewy Bojarski
KARANTÉN


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2272
Írta: 2017. február 19. 01:44 | Link


Paris, Valentin nap estéje, kinézgetek

Azt mondta, irigyli, Lotti mennyivel lazább, de azt hiszem én nem tudnék Lottival egy kapcsolaton osztozni. Nem akarom azzal aggasztani, hogy ha nem olyan lenne, amilyen, eleve nem is lett volna esélye arra, hogy idáig elkeveredjünk. Az olyan lányok, mint a barátnője... nem az én súlycsoportom, hogy szépen fogalmazzunk. Nem akartam ezzel is nyugtalanítani, így inkább nem szóltam egy szót sem.
- Na, ezt akartam hallani - vigyorodtam el elégedetten, hogy aztán a kezem a csípőjére csúsztatva húzzam kicsit közelebb és csókoljam meg finoman. Aztán egy kicsit szenvedélyesebben, mint máskor. Egy egészen kicsit.
Végül csak figyeltem, ahogyan kihámozza magát a hajtengerből, talán egy-két tincsnél még be is segítve, hogy oldalra biccentett fejjel, kisfiús vigyorral nézzek rá kettő tincs között.
- Halihó? Van itt valaki? - Egyetérthetünk abban, hogy ez a nő nem tesz jót az IQ-szintemnek, ugye? Mármint, azt hiszem. Elbizonytalanodtam az egészet illetően. Igazából nem is érdekel, ameddig jól érzem magam vele, ez egyáltalán nem érdekes információ. Ellenben ugye a pingvinekkel, akiket volt szíves Maja megemlíteni, én meg halkan felsóhajtva csúsztattam vissza a kezem a derekára és húztam közelebb magamhoz, a szemébe nézve. Így is volt köztünk egy takaró, ami lássuk be, meglehetősen zavaró tud lenni. Én jó néven vettem volna, ha az nincsen ott. Hagytam, hogy a mellkasomon doboljon, majd pókerarccal bámultam rá, szalutálva a szabad kezemmel, már amennyire ez megoldható volt így, fekve. Mert ugye a kezem az istenért nem vettem volna le a derekáról.
- Nem, főnök. Nem hiszem - nevettem fel, hogy aztán csókot nyomjak a homlokára finoman. Igazából sokkal jobb ötletem volt helyette, ami szórakoztató is lenne. Legalábbis, a részemről mindenképpen. - Van egy sokkal szórakoztatóbb ötletem helyette, ha érdekel...
Nagyon meggyőzően, ragyogó pillantással tudok a lányokra nézni, ha valamit szeretnék és most rá, tényleg _nagyon_ szépen néztem.
Szál megtekintése

Lewy Bojarski
KARANTÉN


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2272
Írta: 2017. február 19. 04:15 | Link


Paris, Valentin nap estéje, kinézgetek

Képes volt kinevetni! Egy szimpla kérdés miatt erre vetemedett! Jobban jártam volna, hogyha az egész hajzuhatagot visszalapátolom az arcocskájába és még egy kicsit szenvedjen vele - törpe birka -, de ugye én olyan édes és törődő pasi vagyok, hogy segítettem neki kimászni a helyzetből, amibe hoztam. A válaszára lebiggyesztettem az ajkam kicsit.
- Ilyen szép bókot sem mondott még nekem üzenetrögzítő... - jegyeztem meg végül a szempilláim rebegtetve pár pillanatig, de aztán csak nevetve megráztam a fejemet. Nem szoktam a lelkemre venni az ilyesféle megjegyzést, jómagam bókként eszközöltem másokon. A normális emberek nagyon unalmasak tudnak lenni.
Végül helyzetet jelentettem, amit ő érdeklődve hallgatott és mind a ketten megkönnyebbültünk kicsit, mert érdekes módon ő sem igazán akart aludni. Pedig szerintem az a két óra nem mondható olyan hosszú, pihentető intervallumnak. Nem vagyok rá jó hatással, azt hiszem.
- Igenis, főnök. Értettem. Többet nem szólítom főnöknek, főnök - nevettem el magam a végére ismét, hogy aztán bocsánatkérő pillantást vessek rá és kicsit el is komolyodjak, mielőtt még megkapom, hogy túlságosan is elviccelődöm. Jó, jellemző volt rám, de az ajánlat tényleg komoly volt. Szóval az ajkamba haraptam még egy pillanatra, majd közelebb hajolva vettem halkabbra a hangomat.  
- Ha kérnéd sem biztos, hogy tudnám... - az ezt követő szavak pedig már csak a leányzó fülébe suttogva hangzottak el, hiszen nem tartozott senki másra, mi is volt az a bizonyos szórakoztatóbb ötlet.

//köszönöm Schatz//
Szál megtekintése

Lewy Bojarski
KARANTÉN


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2272
Írta: 2017. március 19. 00:23 | Link

Die einzige Frau 💗
kinézési
Nálam :3, München, Németország ♥


Ez a nap is éppen olyan hamar ment el mint a többi. Szemem sem rebbent, nem volt semmilyen különleges terv. Túlestünk az edzésen, aztán elmentünk közösen egy pár italra. Igazából csak egy átlagos este volt, éppen elkényelmesedtem volna a kanapén, mikor kopogás hallatszott az ajtó felől. Zavarodottan pillantottam az órára, mielőtt felkeltem és arra indultam. Ki a fene akar éppen ilyenkor meglátogatni? az ember nyugodtan bambulna a kikapcsolt tvre, erre valaki beugrik! Fürdeni indultam volna, de nem jutottam el odáig, elfogyott az energia.
A hajamba túrtam kicsit, aztán kitártam az ajtót hogy pár pillanatig döbbentem meredjek a leányzóra.Ha ezt tudom, valószínűleg mégis erőltettem volna a fürdést.
- Te nem vagy normális Schatz! - nevettem fel tanácstalanul.
Szál megtekintése

Lewy Bojarski
KARANTÉN


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2272
Írta: 2017. március 19. 00:33 | Link

Die einzige Frau 💗
kinézési
Nálam :3, München, Németország ♥


Azt hiszem bizton állíthatom, hogy még sosem fogadtak így a saját ajtóm előtt. Jó, volt már elég bizarr nyitó-mondat, mint mondjuk "helló cica, van gazdád?", de akkor például be is csuktam az ajtót azonnal. Nem szeretem a fura meglepetéseket, de ez kivételesen egész kellemesnek bizonyult.
Szóval kivételesen szót fogadtam, pár pillanat és egy gondolat elteltével elfujtam a Klein lángot. Ha ő nem mondja, le sem esett volna, hogy az a bizonyos nap van ma. Így azonban...
- Igazán nem kellett volna, életke. De köszönöm, igazán örülök, hogy itt vagy - vettem ki a sütit a kezéből, mielőtt megmerényli magát és beljebb tessékeltem. Nem számítottam az érkezésére, különben rendet raktam volna. Vagy eleve elugrottam volna érte, mert utálom a gondolatot, hogy egyedül jött ide.
- Máskor ne császkálj egyedül! - tettem le a tortát az asztalra, majd visszasiettem hozzá, a derekát átkarolva pedig csókot nyomtam az arcára. - aggódom ám érted, az enyém vagy...
Szál megtekintése

Európa - Lewy Bojarski hozzászólásai (370 darab)

Oldalak: [1] 2 3 ... 12 13 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolKülföldi helyszínek