29. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolKülföldi helyszínek
Európa - Catherine Shayleen Black hozzászólásai (19 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Catherine Shayleen Black
INAKTÍV


kalitkába zárt madár
offline
RPG hsz: 229
Összes hsz: 750
Írta: 2015. január 30. 22:03 | Link

KoncertDorian
London; Linkin Park és Fall Out Boy kezdése előtt nem sokkal

Újabb szökés. Kit lep meg? Ha egy kis friss levegőre vágyik, semmiképp sem a rétet, vagy az ablakpárkányt választja, inkább tűzzel játszva elutazik Londonba, hátha összefut a szüleivel, ráadásul hagy egy pofátlan üzenetet is Gwennek, hogy ne keresse, majd jön. Elégedettségi faktor? Level Shayleen. Na de hogy is jött az ötlet? Na tudjátok az úgy kezdődött, hogy a kastélyban összefutott egy új rellonos egyeddel, aki - mit ad isten - pont egy régi ismerőse. Pár koncerten már buliztak együtt a kaotikusabb időkből, abszolút egyező ízlés, tombolás hajnalig. Nem voltak világraszóló barátok, nem küldözgettek egymásnak levelet, de egy egészen jó haveri viszony kialakult. Aztán ahogy Shayleen végleges szobafogságra ítéltetett, úgy maradozott el a koncertekről és Doriannel való amúgy is vékony húron pendülő kapcsolata megszűnt. Ha nem futnak össze, talán lehet el is felejti, de félreértés ne essen, nem a fiú miatt. Van leányunknak elég baja nevek és emberek megjegyzésén kívül is.
Szóval mit ad isten összefutottak és, ha már arra jártak, szóba kellett kerülnie a zenének. A fiú tudta, hogy navinésünk képtelen lenne ellenállni egy ilyen koncert kettősnek, így bedobta a lehetőséget, hogy menjenek. Hogy a fenébe ne? Shay rábólintott, szépen megtervezte az utazást és jelenleg épp London utcáit koptatják, nagyjából két óra múlva lesz kapunyitás. Jegyek a zsebben, unikornis leányzónk pedig csillogó szemmel közlekedik. Annyira feldobta a mai nap terve, hogy még enni is hajlandó volt. Na nem egy elefánt havi adagját, de tőle már ez is haladás,hogy normálisan kajált.
- Uh, remélem jó lesz, nagyon régen voltam már koncerten - figyelmét megosztva Dorianre pillant, de közben figyeli az utca forgatagát is és lemezbolt után kutat. Még körülbelül egy órájuk van, míg oda kell nyomulniuk, hogy jó helyet kaphassanak. Abba belefér a nézelődés.
- Van itt nem messze egy jó kis CD-bolt, bekukkantunk?
Szál megtekintése

Catherine Shayleen Black
INAKTÍV


kalitkába zárt madár
offline
RPG hsz: 229
Összes hsz: 750
Írta: 2015. február 18. 13:53 | Link

KoncertDorian
London; Linkin Park és Fall Out Boy kezdése előtt nem sokkal

Hihetetlen, hogy egy rellonos és egy navinés között lehet barátság, mármint olyan, ami ilyen. Illetve milyen? Amolyan meglátlakésmegpörgetlekmertannyirahiányoztál? Nos, igen. Ezzel együtt pedig egy romantikus koncertlátogatás is befigyelt a beszélgetés közben - romantikus még a nénéjének a kutyája is, az romantikus maximum -, amire Shayleen nem tudott nemet mondani. Közel három éve nem volt tisztességesen bulizni, ahol pogó közben kiverhette volna húsz ember fogát. Ez milyen dolog már? Felháborító, hogy ilyesmit kell elviselnie valakinek, így kapva-kap az alkalmon, hogy koncertpajtija a Bagolykőbe jár, instant örömkitöréssel egybekötve bólogat, mint a kocsik hátulján lévő kis kutya, ahogy rázkódik. Na jó, a navinés cukibban és elmebetegebben csinálta.
- Dorian, évek óta nem voltam koncerten... - rápillant, mintegy jelezve, hogy az elvonási tünetek fokozott fennállása durvább, mint a két hónap kihagyás esetében. Mert most képzeljük el a fiút, mit tett volna? Valószínűleg inkább öngyilkos lesz, minthogy kibírja. De ezek csak elképzelések. Lánykánk hősiesen tűrte a büntetését, azonban a lehetőséget megpillantva ráharapott. Ennyi.
- Nem is tudom miért... Talán mert ugyanolyan fanatikus vagy, mint én...? - szinte töprengőn teszi fel a kérdést, majd felnevet. Hagyja, hogy csuklón ragadják és igazából úgy fogalmazok, hogy vonszolják, de valójábn a nem létező szárnyain repül arrafelé. Annyira vágyott már egy ilyen kis szórakozásra és most, hogy megint találkoztak, rá kell jönnie, hogy Dorian is hiányzott neki. Azóta mondjuk címet cseréltek, hogy ha megint elveszne valamelyikük, ahogy korábban Shay, most biztosan tudják tartani a kapcsolatot. Úgyis megoldja mindkettő, hogy kilógjon... Belépve mélyet szippant a levegőből. Ugyanolyan feelinges, mint egy könyvesbolt. Bár viccnek hangzik, de a jellegzetességek itt is megvannak, és igen, létezik új CD illat. Nem, nincs annál jobb.
- Csak körbenéznék, valami újdonságra vágyom! - felcsillan a szeme, ahogy ott állnak a polcok előtt. Imádja. Azonnal ő is a srác mellé lép és egy másik kupacot kezd el átböngészni, hátha talál valamit, ami megfogja.
- Ha mindenképpen konkrétumot kéne mondanom, akkor Daughtry, vagy Theory Of A Deadman lemezt keresnék - egy pillanatra a fiúra sandít, hogy lássa a reakcióiját az említett bandákkal kapcsolatban, hiszen nem tudja, ő ismeri-e őket vagy rajongója-e bármelyiknek. Navinésünk például véletlenül hallott meg egy TOAD számot és megtetszett neki, de nem volt ideje lemezt vásárolni. Költözés és zsarnok szülők, rémlik?
Szál megtekintése

Catherine Shayleen Black
INAKTÍV


kalitkába zárt madár
offline
RPG hsz: 229
Összes hsz: 750
Írta: 2015. március 2. 22:33 | Link

KoncertDorian
London; Linkin Park és Fall Out Boy kezdése előtt nem sokkal

Kikapcsolódás, ez kell neki, semmi másra sincs szüksége. Egy menő koncertre, egy jó barátra és hatalmas nagy pogóra. Direkt az acélbetétesét kapta fel, hát már nehogy forduljon a kocka és őt nyomják/üssék agyon... Arról nem beszélve, hogy a kezdés előtt jó két órás érkezés sem véletlen. Naná, hogy CD-bolt, naná, hogy Dorian imádni fogja és naná, hogy nem csak fogja, hanem imádja is. Mondanánk, hogy Shayleen-t ez meglepi, de nem, valójában nem. Csak úgy lehet teljes egy ilyen nap, ha full felszereltséggel és all inclusive ellátással van megszervezve, ez pedig pipa.
- Ugyan, az utóbbi időben eléggé lemaradtam, szóval az is lehet, hogy megelőzöl tudásban - csintalan mosoly jelenik meg arcán, mert hát... A rock fanatikusok között is van legfanatikusabb fanatikus és azt hiszem kijelenthetjük, hogy a navinés abszolút az. Senki sem nézné ki belőle, hogy neki még a metál is lazán fekszik, pedig nem is olyan kis mimóza, mint azt hinnék páran. Dorian már csak tudja, volt alkalma megismerni, ha nem is teljesen, de igen jól a lányt. Most is mosolyogva figyeli, ahogy a fiú válogat, addig kezei megállnak az egyik CD-kupac felett. Továbbra is jó kedvűen csóválja meg fejét és keresgél tovább.
- Nekem a Blow és a By The Way viszi a pálmát, bár, ha kicsit lassabbat akarok, akkor mindenképp a Hurricane - úgy beszél, mintha egészen nyilvánvaló lenne, hogy ezek alapműveltséghez hozzátartozó számok, mint mondjuk Beethoven, vagy Britney Spears. Igen, szerencsétlen Britney még akkor is, ha a falra mászunk tőle. Aki nem ismeri, az nem is igazi ember. Bár, manapság a facebook-ra szokták azt mondani, hogy aki nincs fenn rajta, az nem is létezik. Na várjunk csak. Akkor Cath nem is létezik? Ajjaj, bajok vannak, kérem szépen... Utoljára akkor volt technológia a kezében, mikor a szobájában kuksolt. Azóta mobiltelefon, wifi, vagy bármi egyéb kinullázva. Természetesen mindent elkoboztak tőle, nehogy eszébe jusson képet közölni magáról a közösségi oldalakon. Kész vicc.
- Hűha, de sok kérdésed van, lassíts egy kicsit, mert elfelejtem őket - elneveti magát és leteszi a kezében tartott lemezeket a helyükre. - Őszintén szólva nem vagyok valami jól, mármint a családom és mások szerint - vállat von, nem itt és nem most tervezte kifejteni, hogy elmebeteg módjára pszichológushoz küldik, mert anorexiás. Illetve azt állítják róla. Annyira elege van ebből az egész rohadt mizériából, hogy azt el sem tudná mondani. - Utólagos engedelmeddel bejelentettem magunkat egy régi ismerőshöz, aki jelenlegi nyaral, szóval ha bármit szeretnél tudni, azt a koncert után megbeszéljük. És ezzel válaszoltam is a kérdésedre. Viszont holnap délután vissza kell repülnünk, mielőtt annál is nagyobb trutymóban fogok csücsülni, mint amekkorában most vagyok - elhúzza a száját, ha Gwenre gondol. Talán nem kellett volna csak úgy lelépnie. Vagy pont így lelépnie. Teljesen mindegy, hogyan nézzük, ő most éppen lázad, megengedheti magának azt a luxust, hogy koncertre járjon, szórakozzon és igen, kicsit titkolózzon. Dorian amúgy sem a sátán, aki mellett baja esne.
- Na de mesélj te is valamit, én sem hallottam rólad már vagy... Ezer éve? - felnevet ismét, ahogy kimondja a költői túlzás jegyében megszült számot. Bár élhetne ezer évig...!
Szál megtekintése

Catherine Shayleen Black
INAKTÍV


kalitkába zárt madár
offline
RPG hsz: 229
Összes hsz: 750
Írta: 2017. december 19. 14:35 | Link

Aiden
London, karácsonyi vásár forgataga

Shayleen megbékélt. Továbbra is távolságtartó ugyan szüleivel, de már szóba áll velük és nem tagadja meg őket. A kapcsolatuk már sohasem lesz normális, nem fognak ragaszkodni egymáshoz, mint az anyja és a karjában csimpaszkodó gyermek. De megbocsájtott. Sok évébe, a végén pedig még keményebb hónapokba telt, hogy végre higgadtan le tudjon ülni velük beszélni. Igazán őszintén. Az első mondatok nehezen, pár szóban szakadtak fel belőle, az utolsó mondatok viszont már barokkosan záporoztak ajkai közül. A gyógyulás legnagyobb lépése az volt, mikor az egész találkozó végén anyja beismerte: hibázott. Kétség sem férhetett hozzá, mennyire igazak is szavai, elvégre azt a tekintetet, Shayleen míg él, nem felejti el. Már egy hónapja egészséges. Néha meginog, néha elfelejt enni, néha túlságosan odafigyel arra, mit fogyaszt. Mégis sokkal kiegyensúlyozottabb. Kapcsolatai nem nagyon vannak még. A régiek elsorvadtak, újak pedig nem köttettek, bár tulajdonképpen nem is volt rá lehetőség, hogy kialakuljanak. Egyedül öccse maradt meg örökös tényezőként életében.
Most, hogy itt a karácsony, beleegyezett, hogy hazautazzanak és otthon töltsék az ünnepeket, márpedig ha Anglia, akkor London és karácsonyi vásár. Nincs is jobb, mint a forralt bor illatában fürödve megízlelni az ételkülönlegességeket és apró, ámde figyelmes ajándékokat vásárolni a zsúfolt standoknál. A csoda itt is ugyanúgy jelen van, mint az otthonokban, vagy akár az iskolákban és munkahelyeken.
Felhőtlen kedve meglátszik rajta, mosolygósan köszön oda azoknak, akiknek portékáját szemügyre veszi és néha meg-megáll, hogy a szakadó hóesésben gyönyörködjön. Rövid, barna haján csillognak a fehér pelyhek, lehelete pedig párafelhőt von köré. Ez a pillanat nem is lehetne tökéletesebb, ekkor viszont megcselekszi azt a szörnyű dolgot, amit vélhetően egész életében bánni fog. Ahogy ismét a tömeget kezdi kémlelni, balra fordítva fejét megpillantja Őt. Nem látta már jó ideje, tulajdonképpen az öltözős incidens óta igyekezett kerülni a férfit. Mégis, most, ahogy megpillantja a szikár alakot, a markáns arccsontot és a mindig tökéletesen álló hajat, a régóta pihenő szíve furcsán erősen, szinte szédítően dobban meg. Újra és újra. Észre sem veszi, hogy már jó pár pillanat eltelt, mióta figyeli, így mikor a férfi felé fordul, gyorsan elkapja fejét. Talán túl gyorsan. Természetesen azonnal elvörösödik és elindul az ellenkező irányba, hiszen tudva levő, hogy Aiden gyűlöli őt. Attól tart, az ex-rellonosra talán nem érvényes a "karácsonyi megbékélés" sztereotípia, neki pedig most nincs szüksége arra, hogy ismét ripityára törjék a szívét. Szóval ideje kereket oldani.
Szál megtekintése

Catherine Shayleen Black
INAKTÍV


kalitkába zárt madár
offline
RPG hsz: 229
Összes hsz: 750
Írta: 2017. december 19. 22:38 | Link

Öcsibogyó
London, este otthon

A meghitt családi idill... Vagy valami olyasmi. De semmiképp sem nevezné az ember feszültnek, netán kínosnak. Az a bizonyos családi karácsony, ami már évek óta puszta vágyálom csupán, ebben az évben megvalósulni látszik. Mind együtt vannak, a karácsonyfa már a nappali sarkában világít, s az égősoron vidáman futkároznak a színek körbe-körbe. Az egész ház ünnepi díszbe öltözött, mint egy normális család normális karácsonyán, ahol nincs harag, csakis szeretet és békesség.
Apropó szeretet, Adrian pont ezt a roppant eszményi pillanatot választja ki arra, hogy a gyorsétteremből hozott undorító kajájával lehuppanjon... Shayleen ölébe. Nos, tény ami való, lánykánknak betonkemény vádlijai és olyan combizmai vannak, hogy az ember sírva fakad, ha kitapogathatja, na de azért már mégis, azért olyan nagy az a kanapé, hogy elférjenek rajta ketten. Egy könnyed mozdulattal tolja le magáról, egyenesen a kényelmes ülésre öccse kimondottan szexinek tartott valagát, miközben megforgatja szemeit.
- Eszem ágában sincs ezt nézni, csak elmerengtem és mire jöttél, már ez ment - elhúzza a száját a film láttán. Testvére már csak tudja, mennyire gyűlöli ezt az egész filmes cécót és azt kell mondanom, hogy a nyálas, pont karácsonykor egymásra találó párokról szóló roppant bugyuta és sztereotíp egész estés csodákat is rühelli. Igen, ide tartozik a förmedvény Igazából szerelem. Az a címe egyáltalán? Mindegy is. - Ha gondolod válassz valamit és vidd innen az orrom elől azt a szemetet, ha kérhetem, mert menten bulimiás leszek a szagától - szúrós szemmel mered Adrianra, aki vélhetően pontosan érti, hogy Shayleen bármikor akarata ellenére, szíves örömest kidobja a taccsot, ha McDonald, netán a csirke vagy a király kerül a közelbe. Igen ez a gyorséttermi szentháromság az ő keresztje vámpírként.
- Anna és apa lefeküdtek viszonylag korán, hosszú napjuk volt. Tudod, hogy párterápiára járnak, nem könnyű ez nekünk - ezt nem is említettem. Anyja és apja, miután rájöttek, hogy egész életük csak a külsőségekről szólt és házasságuk tulajdonképpen tönkrement az anorexiával folytatott küzdelemben, most, hogy már Shayleen jól van, megpróbálják rendbe hozni azt, ami tönkrement. A szeretet megvan, de sokat kell még tanulniuk. - Anna azt mondta, jól haladnak. De ez látszik is rajtuk. Meg hát rajtunk.
Szál megtekintése

Catherine Shayleen Black
INAKTÍV


kalitkába zárt madár
offline
RPG hsz: 229
Összes hsz: 750
Írta: 2017. december 20. 10:51 | Link

Öcsibogyó
London, este otthon

Válasz helyett csak elfintorodik. A világmindenség egyik legnagyobb tragédiája, hogy Trump elnök lett, s noha Shayleen soha nem politizál, ezen véleményét bármikor, bárkinek elmondja és nyíltan fenntartja. Az ok mélyére viszont most nem ásnék, mert mint mondtam, nem politizálok. Éppen ezért meg is böki öccsét, hogyha esetleg a fintor nem lett volna nyilvánvaló, akkor gyorsan kapcsoljon tova.
- Ez most nagyon gáz lesz, de nincs kedved megnézni a 101 kiskutyát? - kérdőn néz Adrianra, miközben megrohanják az emlékek. Annak idején, mikor a karácsony még valóban családias hangulatban telt, minden évben együtt nézték meg a 101 kiskutyát, összekucorodva a kanapén. Persze testvére az esetek többségében elaludt és csak a film végén ébredt fel, mikorra a happy end már meglett. Ahogy teltek az évek, már végigülte az egészet, az utolsó néhány alkalommal pedig csak a feszültség szögezte őket a kényelmes, süppedő ülésekbe. Most viszont, amikor a hangulat újabban idillinek mondható, talán visszahozhatnák ezt a szokást, megszépíthetnék az emlékeket. - Rég néztük már meg így ketten. Együtt - mosolya halvány, kissé félős, mintha attól tartana, Adrian nemet mond. És persze meg is tehetné, annyi film van a világon, amit nézhetnének helyette! De azért már csak karácsony van...
- Nem élem. Elég törékeny még az egész, de én már nem tervezek visszaesni, vagy legalábbis már nem félek segítséget kérni, ha megingok. Miattad viszont aggódom - egészen lehalkítja a hangját, hogy egy apró foszlány se juthasson ki a helyiségből. Ki tudja, mikor ébrednek fel szüleik, azt meg pláne ki tudja, végül tényleg elaludtak-e és nem hallgatóznak. Volt már rá példa. - Mivel már utána vagyunk, azt hiszem beszélhetünk is róla. Miért nem mondtad nekem korábban? - oldalra billenti fejét, ahogy öccse arcát fürkészi. Hogy miről is van szó? A tényről, hogy Adriannek barátja van, s minderről Shayleen nem úgy értesült ám, hogy testvére mondta el, neeeeem. Colton volt az a kedves, áldott jó lélek, aki szó szerint sokkolta a lányt. Félreértés ne essék, neki aztán tök mindegy, hogy a fiú a fiúkat vagy a lányokat szereti, esetleg mindkét kapura játszik. Ugyanúgy fogja szeretni. Na de azért betyárbecsület is van a világon.
- Van most valakid egyébként?
Szál megtekintése

Catherine Shayleen Black
INAKTÍV


kalitkába zárt madár
offline
RPG hsz: 229
Összes hsz: 750
Írta: 2017. december 20. 23:43 | Link

Aiden
London, karácsonyi vásár forgataga

Ő tényleg, de tényleg mindent megtesz, hogy elkerülje Aident. Olyannyira igyekszik, hogy természetesen egyből le is bukik, mégis bízik a tömeg jótékony hatásában és elslisszol az emberek között. Néha hátrasandít és, mikor már nem pillantja meg a férfit, kiereszti a benn tartott levegőt. Ezen is túl van. Mégis hogy történhetett ez meg pont vele, mikor nem szolgált rá, jó kislány volt, tulajdonképpen rendbe tette az életét. No igen, egy dolgot leszámítva: Aiden Wardot. Apropó, ha már itt tartunk...
Összerezzen, ahogy ismét meghallja a mély hangot, amely szinte simogatná lelkét, ha értelme nem egy ízes, ám semmiképp sem frappáns beszólás lenne. Shayleen összepréseli ajkait és némán figyeli, ahogy az ex-rellonos - nem titkolva, mennyire jól szórakozik - felemeli az önismereti könyvet és Kevinen kezdi köszörülni a nyelvét. Jellemző.
- Nem értem, miért hiszed azt, hogy egy fikarcnyit is vicces vagy - unottan pillant fel Aidenre, majd mintha csak most venné észre, kiemel egy könyvet a sok közül. Talán ez az egy példány van az egész standon, de nem is baj, épp kapóra jön neki. - Hogyan változtassunk meg egy nárcisztikus embert? - eltöprengve olvassa fel hangosan, majd oldalra fordítja fejét, Ward irányába. - Bármily nagy tudásúak is legyenek e könyv írói, biztos vagyok benne, hogy még életükben nem találkoztak veled. Ha a könyvre nézek, majd rád gondolok, egyértelművé válik számomra, hogy ez az iromány egy bullshit. Javíthatatlan vagy - visszahajítja a könyvet, majd rögvest a tőle jobbra lévő bodega felé lép, ahol különböző karácsonyi portékákat árulnak. Egyik sem tetszik neki, de még ezek is jobbak, mintha Aiden feleslegesen kötözködne vele. Mivel gyanítja, hogy ennyivel nem fogja tudni lerázni, mert hát a férfi egyik kedvenc időtöltése Shayleen idegösszeomlásba hajszolása, eme hobbijának pedig igen rég hódolt utoljára, így ismét megszólal. Csak azt tudnám, minek...
- Semmi közöm Kevinhez, úgyhogy leugorhatsz a témáról egyszer s mindenkorra.
Szál megtekintése

Catherine Shayleen Black
INAKTÍV


kalitkába zárt madár
offline
RPG hsz: 229
Összes hsz: 750
Írta: 2017. december 21. 09:43 | Link

Aiden
London, karácsonyi vásár forgataga

Félreértés ne essék, rengeteg kritika érte Kevint, míg Shayleen úgymond együtt volt vele. Az már más kérdés, hogy "szerelemről szó sem volt", legalábbis részéről, meg hát csóknál tovább nem is nagyon jutottak. Ebben közrejátszott persze Shayleen betegsége, hiszen egy kecske hamarabb vetette volna magát bármilyen férfi nyakába, minthogy a lány bármit is megkívánjon. A hormonjai takarék üzemmódba kapcsoltak, mindennek a tetejében a szervezete bármi áron hajlandó volt megakadályozni, hogy egyáltalán az esély felcsillanjon arra, hogy Shayleen képes legyen szexuális életre. Lásd az anorexia során fennálló kóros soványság következtében a havi vérzések elmaradnak, ezzel óvva az amúgy haldokló szerveket attól, hogy egy gyermek is megfoganjon és "gondoskodni" kelljen róla, hiszen nemcsak a baba, de az anya halálát is okozhatja. Így tehát bensőséges idilli kapcsolatuk sohasem bontakozhatott ki, végül pedig Shayleen képtelen volt tovább próbálkozni, hogy szerelembe essen: szerette a fiút, de közel sem érezte azt, amit Aiden iránt. Úgy tűnik ez a keresztje. Megkönnyebbült, mikor megbeszélték, hogy vége az egésznek és jóba vannak, ám egyre kevesebbszer találkoznak. A barátságuk akkor ment tönkre végleg, mikor összejöttek, már nem lehetett visszacsinálni.
Viszont Aiden... Ő más tészta. Ők ketten sosem voltak normálisak. Voltak már együtt, külön, se veled, se nélküled. Minden létező formációt kipróbáltak, tulajdonképpen az elmúlt pár évben (szerintem közelítünk a 3-4 év felé) kapcsolati státuszuk egyszerűen csak bonyolult. És ne röhögj, kedves olvasó, ha valaki, hát Shayleen nem szórakozott jól ezen.
- Tudom, hogy a te világodban mindenki odavan érted, istenít téged és minden nő ledobja a bugyiját csak attól, ha rád gondol, a látványod instant orgazmus. Csakhogy abba a peches helyzetbe kerültél, hogy én már nem tartozom ezek közé a nők közé - óóóóó dehogynem! Shayleen a no.1. rajongód Aiden, ezt te is tudod. Viszont imádod, mikor letagadja, ugye? Szegény kicsi leányzó, még mindig azt hiszi, hogy hihetően képes előadni a "többé már nem szeretlek" előadást és a "találok nálad ezerszer jobbat" lemezt is akadozva igyekszik pörgetni. Mindhiába. Még a vakok is tisztán láthatják, hogy ez a kettő fülig szerelmes egymásba, csak hát... Nyomorékok. Aiden mondjuk egy érzéketlen paraszt, de soroljuk most Őt is a korábban említett kategóriába.
Ahogy kinyögi a tényt, hogy Kevin nincs többé, nem mulasztja el figyelni Ward reakcióját és mi tagadás, némi nemű elégedettséggel tölti el. Most már több hónapja erős, független nő, meggyógyult - igaz segítséggel - és éli a normális emberek életét. Szocializálódik, befejezi a tanulmányait és küzd a céljaiért. Aiden most egy egészen más Shayleennel áll szemben. - Részéről működött, részemről nem. Egyébként sem jött jókor az egész, de most, hogy már egy ideje egészséges vagyok, máshogy látom a dolgokat. Jó egy kicsit egyedül, kapcsolatok nélkül - nem néz Aidenre, miközben beszél, csak a különösen ronda árut vizsgálgatja. Nem kéne őszintének lennie, csakhogy megtanulta, a legegyszerűbb kimondani az igazat. Kivéve, ha arról kérdezik, szereti-e Aiden Wardot. Akkor a válasz egyértelmű nem.
Szál megtekintése

Catherine Shayleen Black
INAKTÍV


kalitkába zárt madár
offline
RPG hsz: 229
Összes hsz: 750
Írta: 2017. december 21. 10:32 | Link

Öcsibogyó
London, este otthon

Azonnal elmosolyodik, mikor Adrian beleegyezik, hogy a 101 kiskutyát nézzék meg. A kérdésre viszont megszeppen. - Igazából nézzük meg mindkettőt. Egymás után - úgyis végig fogják dumálni legalább az egyiket, úgyhogy háttérzajnak simán mehet duplán. Megvárja, hogy öccse elindítsa azt, amelyiket előbbre valónak találja, majd felvont szemöldökkel nézi, ahogy kényelmesen elhelyezkedik az ölébe hajtott fejjel.
Arckifejezése szinte azonnal ellágyul és ösztönösen simogatja meg Adrian fejét. Sok minden elveszett, sok minden változott, talán a szeretetük az egyetlen, ami megmaradt mindig, mindenkor. Most életükben először esélyük van arra, hogy tényleg egy családdá váljanak. Nyilván az a sok-sok szenvedés, amin Shayleen keresztül ment, többek között a szülei miatt, az nem válik semmissé és sohasem lesz képes egy egészséges kapcsolat kialakítására velük. De őszintén? Ha normalizálódik a helyzet, már azzal megelégszik, meg hát, most már jól érzi magát, még ha ideiglenesen is, úgyhogy elengedte ezt a kérdést. Csak Adrian miatt aggódik.
- Tesznek valamit. Hogy lesz-e eredménye és ez az állapot tartós lesz-e, azt nem tudom. Hosszú út áll előttük, jellemfejlődésre, belátásra lesz szükségük, hónapokba, sőt akár évekbe is telhet, mire a végére érnek. De elindultak - ha valaki, hát a levitás már csak tudja, milyen nehéz is belevágni a terápia bizniszbe. Most, hogy már a huszonkettedik életévét tapossa, közel nyolc évnyi orvosról orvosra járás után egészen más szemmel nézi az ember ezeket a dolgokat. Mondjuk Shay beteg volt, a szülei nem azok, bár ki tudja. Ennyi kudarcba, veszteségbe és nehézségbe bele lehet betegedni.
- Értem - erre nem tud mit mondani. Furcsa, hogy az egész családjuk defektes. Mármint, ne értsetek félre, nem gondolom, hogy Adrian beteg lenne, szörnyszülött vagy elmebeteg, kiirtandó fajzat. Egyszerűen csak neki is van egy kattanása. Shayleen-é az anorexia, Adrian-é ez. Nem csoda a gyermekkorukat elnézve. - Hogy jöttél rá? - némi szünet után teszi csak fel a kérdést, mert hát minden érdekli, ami összefügg az öccsével. Amúgy nagyon cuki, mert igyekezett utánaolvasni a témának, csak egészen más leírva valami, meg az életben. Különben is, kit érdekel a nagy átlag, neki csak a testvére számít.
- Coltonnal mi lett? Na nem mintha kedveltem volna, igazi bunkó volt - elhúzza száját és úgy pillant le Adrianra. Tényleg ki nem állhatta azt a csávót. Tenyérbemászó képe volt és élvezte, ha másoknak rosszat tehet. Noha öccse stílusa sem egy matyóhímzés, azért nem gondolná, hogy egy kapcsolatban normális lealázni a párunkat a családja előtt. Vagy akár csak hasonló módon viszonyulni akár az illetőhöz, akár a hozzátartozóihoz. Az a gyerek egy kis köcsög. Jó' fej...be kéne rúgni.
- Kevinre vagy Aidenre gondolsz? - nyilvánvaló, melyikükre utalt előbb, de húzni akarja az időt. Semmi sincs velük. Nem találkoztak már időtlen idők óta, Wardot valószínűleg teljesen hidegen hagyja, hogy Shayleen éle-e vagy hal. Biztosan lubickol az oly nagyra tartott függetlenségében, meg persze saját fényében sütkérezik. Ó igen, ennyire van róla jó véleménnyel jelenleg, lehet van egy kis tüske itt-ott benne a férfival kapcsolatban. - Egyébként nem, mi javult volna? Lassan fél éve nem is láttam távolról se, nemhogy közelről... Pont nem érdekli, hogy mi van velem, minek törjem magam? Tuti van legalább tíz nő, aki elszórakoztatja... - láthatóan bevágja a durcit a téma kapcsán. Minek örüljön? Pici szívecskéje még mindig repedten próbál egy darabban maradni és újra meg újra belesajdul a gondolatba, hogy Aiden sohasem fogja szeretni őt. Vagy ha szereti is, képtelen lenne egy pillanatra is komolyságot erőltetni magára, hogy erről őszintén beszéljenek. Argh, pasik.
Szál megtekintése

Catherine Shayleen Black
INAKTÍV


kalitkába zárt madár
offline
RPG hsz: 229
Összes hsz: 750
Írta: 2017. december 21. 20:02 | Link

Öcsibogyó
London, este otthon

Vállat von és enged neki. Végül is tök mindegy, mivel kezdenek, míg mindkettőt megnézik, mert ugye csak és kizárólag ez a lényeg. Ja nem.
- Az a baj, hogy nem tudom része-e a terápiának, hogy foglalkozzanak velünk. Fogós kérdés - vállat von, de a világért sem akarja megrémíteni az öccsét. Már ami azt illeti, hogy kiderül-e a titka vagy sem. Mert ugye tudjuk, hogyha egy biznisz beindul, onnantól kezdve nincs megállás, jöhet a nyomozás, majd a lebukás. Shayleen már csak tudja, hiszen nem ugyanebben az iparban, de egy másikban rittig ugyanez történt vele. Igen, jól gondoljátok, az anorexiájára gondolok. Istenem, meddig, de meddig titkolta mindenki elől a dolgot!
Testvérét hallgatva elgondolkodik. Vajon van arra valamiféle szabály, hogy az ember mikor jön rá arra, hogy a saját neméhez vonzódik? Vagy van olyan, aki egy életet leél tudatlanságban és nyolcvan évesen világosodik meg, hogy hoppá, egészen eddig rossz kapura lőttem? Mert ezek szerint simán lehetne Shayleen is ugyanolyan, mint Adrian, csak hát mennyi erre az esély? Nos, sok. - És hányan tudják rólad? - ha minden igaz, akkor Colton és a levitás az a két személy, aki önnön magán kívül még tisztában van a tényállással, aztán ki tudja. Lehet, hogy ez már mindenki számára nyílt titok volt, csak őt kerülte el a hír mélységes nyomorában.
- Mondj, amit akarsz, az a srác egy tahó - fakad ki egy pillanat alatt. - Nagyképű, beképzelt, öntelt, flegma kis gyökér. Mondom ezt úgy, hogy egyszer találkoztunk és ez bőven elég is volt belőle. Tudod, a vendég keveset ül és sokat lát - szinte már látni lehet, ahogy puffog folyamatosan. Egyenesen erőt kell vennie magán, hogy ne borítsa rá Adrianra azt, ami aznap történt, mikor Colton úgy gondolta, nagyon mulatságos, ha rátöri az ajtót Shayleenre, pofátlanul elhelyezkedik a lakásukban és szétfolyva, terpeszkedve közli a tényt, tudva, hogy a lánynak amúgy fogalma sincs semmiről. Az ilyen ember igazán kedves, mit ne mondjak. Totál kihúzta a gyufát a levitásnál, csak az említésére képes dühbe gurulni. Apropó, ha már erre járunk: nehezen bírja megszokni, hogy heves érzelmi reakciói vannak. Mintha a gyógyulása azzal is járna, hogy újra meg kell ismernie magát.
- Tudom, hogy nem kedveled, de semmi baj nincsen Kevinnel, nem illettünk össze, mindössze ennyi történt - mondhatni fáradtan nyögi ki a már ezerszer elismételt mondatokat. Mit nem lehet azon érteni, hogy Aiden egy seggfej volt, összetörte a szívét, Kevin meg nagyon szerelmes volt belé, arra gondolt, hogy majd ő is az lesz, de nem lett és the end. Hihetetlen, mennyit képesek lovagolni a témán, ráadásul még gúnyolódnak és leszólják Kevint. Voltak hibái, de imádta és szerette Shayleent, tűzbe ment volna érte és ez a lényeg, nem? Na akkor szerintem is. - Nem vagyok kíváncsi arra, hogy hány nővel kavar. Sokkal. Hogy egyszerre vagy külön, az meg már végképp nem az én dolgom - kimérten beszél, de belül mardossa a kérdés: vajon tényleg agyba-főbe csajozik? Néha eszébe jut ő is, vagy soha? És ha gondol is rá, mi jut eszébe? Az az idegesítő csaj, aki a világ legnagyobb szerencsétlensége? Egy hányatott sorsú préda, akit zseniálisan lehet szívatni? Vagy netán a lány, aki sohase engedte, hogy igazán szeressék? Netán egy elszalasztott lehetőség? A kérdésére hamarosan részleges válasz érkezik. - Az nem mentség, hogy nyomorék, eddig is tudtam róla. Mellesleg szerintem pont nem velem van elfoglalva. Nézd, egész eddig csak kolonc voltam a nyakán, megbántottam, idegesítettem, csak azért tartott, mert legalább jól ki tudott röhögni. Ti pasik állandóan ezt csináljátok, de ne is zavartassa magát, te pedig ne mondj neki semmit - szúrós szemmel néz Adrianra, jelezve, hogy eszébe se jusson bármit is elkettyinteni Shayleenről. Mert akkor testvérség ide vagy oda, borzalmas kínok közt fog meghalni.
Mikor az ember elhiszi, hogy ennél rosszabb már nem jöhet, akkor szólal meg öccse. Hát ez is egy díszpinty, de komolyan. Egy egytől Shayleenig terjedő skálán két Shayleen mértékben pirul el a lány és sajnos a szobában uralkodó sötétség sem rejtheti el ezt az élénk vöröset. Ahogy megrohamozzák az emlékek, ez csak egy bíborosabbá, mélyebb pirossá válik. Az ember szinte már aggódik, hogy menten meggyullad.
- Nem tudom, miért érzed úgy, hogy nekem erre a kérdésre válaszolnom kéne... - megköszörüli torkát és igyekszik hajával eltakarni arcát, így pont kapóra jön neki, hogy Adrian összeborzolta rakoncátlan tincseit. Bárcsak megnyílhatna alatta a kanapé! Mielőtt azonban gondolkodhatna, sajnos kinyílik a szája és alig hallhatóan kicsúszik rajta az egyetlen válasz, amit a szíve enged kimondani.
- Nem szúrt. Tökéletes volt.
Szál megtekintése

Catherine Shayleen Black
INAKTÍV


kalitkába zárt madár
offline
RPG hsz: 229
Összes hsz: 750
Írta: 2017. december 21. 20:57 | Link

Aiden
London, karácsonyi vásár forgataga

Aiden elejtett megjegyzésére elkerekedett szemekkel fordítja felé a fejét. Ugye nem azt akarja mondani, hogy Adrian is odavan érte? Érti ő, hogy családban marad, de mielőtt még jobban sokkolná magát, lehűti kedélyeit azzal, hogy biztos Colton volt az a nagyon értelmes, aki kifejezte plátói érzéseit a férfi felé. Barokkos túlzás lenne, ha más személy tette volna ugyanezt. Bár a rellonosokból kiindulva már ezen sem lepődne meg.
- Nem értem, miért vagy ilyen cinikus - vöröslő arccal villantja rá a szemét Wardra, aki láthatóan jól szórakozik, kvázi minden mondaton, ami Shayleen száján kibukik. Lehetetlen alak, de éppen ezért sz... Szemtelen. Nem jutott eszembe hirtelen jobb improvizáció, de ugye tudjátok, hogy mire gondoltam?
- Néha nem tudom eldönteni, hogy tényleg ennyire rosszindulatú vagy, vagy egyszerűen csak élvezed, hogy cukkolhatsz - hitetlenül mered a fölé magasodó férfira, még meg is csóválja a fejét. Ahogy Aiden ismét megszólal, már fel van készülve valami roppant kedves mondatra, egy egészen frappáns megszólalásra azzal kapcsolatban, hogy ő mennyire élvezi és kihasználja a szingliséget. Hiszen a legyeskedő nők, a túlfűtött szexualitás, a függetlenség... Ez az ő világa. Már szinte hallja lelki füleivel, csak hogy nincs a mondatnak folytatása. Kérdőn pillant oldalra és, mikor meglátja a férfi arckifejezését, azt hiszem meglepődik. Nem tudja nem látni azt az arckifejezést, amit vág. Mivel szóhoz nem tud jutni és nem érti, hogy mi történik, így csak Ward arcát fürkészi egészen addig, míg meg nem szólal.
Ez az a pont, ahol Shayleen szíve óriásit dobban. Esélyes, hogy Skóciában is hallották, ott is az ország északabbik területén. Igyekszik sulykolni magába, hogy ez nem jelent semmit, de Aiden most komoly és őszinte. Most nem akarja őt bántani. Lehet, hogy most kéne végre rendezniük a kapcsolatukat vagy így, vagy úgy?
- Én... - ahogy belekezd, megakad. Nem, ezt a mondatot most nem kezdheti úgy, hogy én. Nyolc évig élt az énben, eljött az ideje az ő-nek. - Köszönöm. Elég sokáig mellettem voltál, nagyon sajnálom, hogy... Mindent - arcán szomorúság suhan át, mert képtelen kimondani, hogy sajnálja, hogy Aiden rá vesztegette az idejét. Életének egyik legrosszabb mondata lenne, mert nem sajnálja, ő segített neki levegőt venni, mikor fuldoklott. Nélküle halott lenne. Ettől a gondolattól kirázza a hideg és láthatóan összerezzen. Soha többé nem akar olyan állapotba kerülni, bármit, de azt többé soha. - Az a baj, hogy annyi mindent kéne mondanom, de azt sem tudom hol kezdjem vagy hogy érdekel-e - felnevet, de hallatszik hangján, hogy borzasztóan ideges és zavarban van. Annyi mindent akar mondani, annyi mindent akar kérdezni, ami lehetetlenségnek tűnik. Akárhogy is legyen, ezúttal megéli a pillanatot, hogy végre egy olyan Aidennel beszélget, akivel már rég nem találkozott.
Szál megtekintése

Catherine Shayleen Black
INAKTÍV


kalitkába zárt madár
offline
RPG hsz: 229
Összes hsz: 750
Írta: 2017. december 21. 21:35 | Link

Öcsibogyó
London, este otthon

Adrian megfogalmazására Shayleenből kitör az őszinte, szívből jövő nevetés. Ezek szerint Shayleen éppen most született meg, de idővel Adrian is meg fog. Mit ne mondjak, elég kemény lehetett Annabeth-nek ennyi gyereket ekkora méretben legyártani. - Lehet, nem tudom. Sosem voltam még párterápián, az speciel nem az én asztalom - megvonja vállát, mert tényleg nem tudja. Semmi értelme annak, hogy spekuláljanak végeláthatatlanul, majd kiderül.
- Nem is terveztem kiplakátolni a fél Bagolykövet - puszta kíváncsiság hajtotta a lányt, hogy mégis hányan tudtak róla még előtte. Így utólag belegondolva, nem csoda, ha Aiden is sejti, elvégre ezek ketten félig-meddig össze vannak nőve. Tulajdonképpen kisebb csoda, hogy képesek voltak jó ideig elkerülni egymást Warddal, elvégre öccsének hála igen gyakori vendég volt házukban. Mégis, a mi kis sneaky Shayleen-ünk abszolválta a feladatot.
- Kedveld, legyen. Mellesleg az, hogy Aiden paraszt, nem mentesíti Coltont ugyanezen tény alól. Attól ő még nem lesz kedvesebb - unottan válaszol, mintha csak szívességet tenne azzal, hogy még mindig boncolgatja a témát. De most komolyan, annak a srácnak a gondolatától is dühbe gurul, éppen ezért igyekszik valami jobb dologra fókuszálni, csakhogy a maradék téma, ami felmerült, Kevin és Aiden köré épül, így mondhatjuk, hogy that s*cks. - Ez az egyik legjobb üzlet, amit valaha is kötöttünk - nem is kérdés, hogy beleegyezik, csak hagyják már lógva azt a szerencsétlent. No nem szó szerint, az azért már túlzás lenne. Egek, minél több időt tölt az "Utáljuk Kevint!" klub tagjaival, annál ragadósabb a stílusuk.
- Nem válthatnánk témát?! - égő vörös fejjel nyújtja ki kezét és csap rá egy nagyot Adrian lábára. Már nem azért, de Shayleen és a szex? Az év vicce. Ha ez a téma felmerül, konkrétan kihal tőle, semmi értelmeset nem tud hozzászólni. Igazából azt se tudta még megszokni, hogy nő, mert nemrég érkezett meg az első menzesze ennyi év után, hol gondolkodik ő még másban? Jézusom...
- Mondd, nem gondoltatok még arra, hogy a kedvesség, előzékenység, figyelmesség, jó humor és intelligencia tökéletesen elegendő? Úgy értem feltétlenül muszáj a másik idegein táncolni? Végső soron eléritek, amit akartok, rátok figyelünk, de közben a maradék jóindulatunk felett is tüzet raktok és törzsi táncot jártok, örvendezve, ahogy hamuvá ég - hihetetlen túlzásokba esik, de nem bánja. Ő tényleg igyekszik megérteni a férfi elmét és szívet, de akkor ők is értsék meg a nőket! Nem olyan nehéz ám. Amúgy meg, a "spontán lesmárolom a másikat, majd otthagyom" nem igazán hajhúzogatás kategória. Ez a kihasználom a másikat, mert megtehetem dolog. Ami nyilván Shayleen hibája is, hiszen mindenhez két ember kell, de akkor is. - Örülök, hogy megfogtad a lényeget - unottan forgatja meg szemeit, elvégre miért is röhögné ki az exeit? Durva lesz, ami most jön, de teljesen irreleváns az, hogy milyen nőkkel volt. Ez már egy másik buli.
Elvörösödik Adrian kijelentésére. Többször? Beleszédül a gondolatba, ahogy újraéli, milyen volt Aiden tökéletes ajkait csókolni, a karjában lenni és végeláthatatlanul folytatni mindezt... Erről beszélek. Nagyon dobog a szíve, nagyon szerelmes és nagyon hormonok. Az istenit. - Nem hiszem, hogy meg akarja beszélni. Próbáltam, de hiába. Meg van rám sértődve, mert együtt voltam Kevinnel pár hónapot, miután kidobott azzal a szöveggel, hogy mi nem is jártunk abban az egy hónapban, meg ő független akar lenni! Nehogy már én kérjek bocsánatot ezek után - teljesen felháborodva tárja szét karjait, majd keresztbe is fonja őket maga előtt. Ezt a szellemi kútmérgezést már, de tényleg... Szóhoz sem jut, ma már sokadjára. Hacsak Aiden össze nem szedi magát és lép túl ezen a semmitmondó, jelentéktelen dolgon, hát ő nem fog pitizni. Azért a lópaci himbilimbijének is van egy vége most már.
- Különben is, el tudnád képzelni, hogy mi együtt legyünk?
Szál megtekintése

Catherine Shayleen Black
INAKTÍV


kalitkába zárt madár
offline
RPG hsz: 229
Összes hsz: 750
Írta: 2017. december 21. 22:18 | Link

Aiden
London, karácsonyi vásár forgataga

Megforgatja szemeit, nem mintha meglepte volna a válasz. Tudvalevő, hogy Aiden nem egyszerűen szereti, hanem egyenesen imádja cukkolni a lányt, ami teljesen érthető, látva Shayleen roppant édes reakcióit. Van egy olyan sanda gyanúm, hogy ez sohasem fog változni.
A be nem fejezett mondat kettejük között lebeg. Érzi, hogy mondania kell valamit, de egyetlen hang sem jön ki a torkán. Csak nem azt akarta mondani, hogy ő sajnálja? Be sem kellett fejeznie és a levitás mégis érzi a kimondatlan szavak súlyát. Akkor, abban a pillanatban mindketten ugyanarra gondolnak: arra a vacsorára, a veszekedésre, ahogy Shayleen összeesett, a kórházra. Aiden a sokkra, az ijedtségre, az élettelen testre és a sürgő-forgó sokaságra emlékszik, míg Shayleen egy egészen más oldalát látta. A csendet, az ürességet, a semmit. Aztán a fájdalom a könnyek és a kétségbeesés maradt csak meg számára, valamint a gyűlölet, hogy túlélte. Fogalma sincs, hogy lehetett ilyen kegyetlen saját magával.
Végre veszi a bátorságot és kinyögi, hogy beszélni szeretne. Erre pedig meglepetésére nem az a reakció, hogy Aidennek dolga van, hanem hogy megfogja a kezét (!!!) és húzni kezdi a lányt, aki sokkos állapotban igyekszik felfogni a testi kontaktus tényét. Tiszta szerencse, hogy nem éri tényleges áramütés ettől, mert akkor már halott lenne. Némán követi a férfit, mintegy beleegyezően, majd a sütit és a bort beszerezve - Shayleen persze szigorúan diabetikusat választott, azért még nem tart ott, hogy bepakoljon valami ötezer kalóriás csodát - leülnek egy asztal végébe, egymással szemben. Zavartan kortyol bele a forralt borba, majd úgy dönt, ideje valamit mondania, ha már ő dobta fel, hogy beszélni kéne.
- Nem tudom, hol az eleje. Azt sem tudom, hol vesztetted el a fonalat. Minden összemosódik. De szinte hihetetlen, hogy a kórháztól eddig jutottam. Két napja volt pontosan egy hónapja, hogy azt mondta az orvosom, egészséges vagyok. Felfoghatatlan volt a számomra. Azt hiszem aznap kezdtem új életet - oldalra pillant a tömegre, beharapja alsó ajkát, mert nem tudja, mi az az érdemi információ, amit érdemes kimondania. Végül úgy dönt, mindent feltesz egy lapra. - Kevinnel jóval a gyógyulásom előtt szakítottam. Nem bírtam hazudni neki és magamnak sem. Minden csak egyre rosszabb lett, mert ő akarta, de én viszont azt hiszem, sosem gondoltam ezt komolyan. Úgy volt fair, ha nem kapaszkodom belé, hanem megpróbálok magamtól talpra állni. A suliban is halasztottam, kicsit úgy érzem, sose végzek. Minden összefolyik. Nem nagyon maradtak kapcsolataim, de Annabeth és James... Vagyis a szüleim... Furcsa ezt mondani - el is felejti, mit akart mondani, annyira különös ráeszmélnie, hogy újonnan így is hívhatja őket. Nem szokta meg és nem is fogja egyhamar. Ahogy bambul és ezen töpreng, ráeszmél, mennyit fecsegett feleslegesen. - Ne haragudj, azt hiszem ez kicsit sok volt egyszerre - legyintget és belekortyol borába, aminek hatását könnyen megérzi. Nem száll a fejébe, nem csíp be, de érzi, hogy valamennyi alkohol, ha nem is sok, kerül a szervezetébe. Jó lesz ez.
Szál megtekintése

Catherine Shayleen Black
INAKTÍV


kalitkába zárt madár
offline
RPG hsz: 229
Összes hsz: 750
Írta: 2018. április 21. 10:23 | Link

Öcsibogyó
London, a szüleink háza

Shayleen sohasem volt a meglepetések embere, mi több, ő maga is utálta őket. Nem olyan megszállottan undorodott tőlük, mint ismerőseinek többsége, de elkerülte azokat a helyzeteket, amikre nem tudott felkészülni. Ebből gondolom egyértelmű, hogy a lelkem nem egy spontán típus, döntéseket is baromi lassan hoz. Lehet ezért tart ott, ahol...
Mindenesetre anyja felhívta, hogy kérdőre vonja, tudott-e Adrian tetoválásáról, merthogy hazajött az ő édes kicsi fia és "tele lett varrva", ha pedig mindez nem volna elég, akkor hozzátette, hogy "hallatlanul engedetlen" és "folyamatosan titkolózik", amiben "borzasztóan hasonlít" Shayleenre. Ez az utolsó rész mondjuk a lány elemeibe vágott, de úgy döntött elengedi a füle mellett a dolgot. Mellesleg fogalma sem volt Adrian tetoválásáról. Az utóbbi időben nem sokat beszéltek vagy találkoztak. Az öccse vele sem osztott meg semmit, ami vele kapcsolatos, zárkózott lett és az edzéseket is hanyagolni kezdte. Levitásunknak meg közben olyan problémái adódtak, hogy lassan ki is rúghatnák a Bagolykőről, mert majdnem ezer éve kellett volna befejeznie a gyógyító szakot, így most éjt nappallá téve tanulni próbál. Gyakorlatokra jár, külön könyveket vesz, hogy felzárkózzon és persze mindeközben igyekszik figyelni egészségére is. Sem a szüleivel, sem a barátaival nem kommunikál sokat, ha néha napján ki is mozdul a lakásukból vagy a könyvtárból, biztos, hogy arról is napokig győzködték. Például a Tobiassal való találkozás is hosszú küzdés volt, elvégre Shayleentől időpontot kérni nehezebb, mint az angol királynőtől.
Most azonban, hallva, milyen "elkeserítő a helyzet" otthon, úgy dönt hazautazik és bár nem kedveli a meglepetéseket, most mégis rászánja magát, hogy ő okozzon egyet Adriannak. Tiszta szerencse, hogy hoppanálni megtanult, így mondanom sem kell, milyen gyorsan és gond nélkül jut vissza Londonba. Halkan hatol be a lakásba és Annát is viharos sebességgel szereli le, hogy ne most örüljön vagy bosszankodjon az érkezésén, mert ő épp küldetésen van. Egy apró táskába pakolt be pár cuccot, még csak tértágító bűbájra sem volt szüksége, ezt a kis pakkot pedig nemes egyszerűséggel a lépcső alján a földre ejtve hagyja. Igyekszik csendesen, de tempósan felérni és meg sem lepi, hogy Adrian szobájának ajtaja zárva van. Nem kopog be - tudja, hogy a fiú úgysem hallaná, elvégre biztos zenét hallgat -, csak finoman belöki az ajtót és félig már be is lép a szobába egy kedves mosollyal az arcán.
- Na mi a helyzet öcsibogyó, depizünk? - hangja pont annyira hangos, hogy csak ketten hallják. Az ajtót behajtja maga mögött és szó szerint futásnak ered, hogy egy lendületes ugrással az ágyra - és ezzel együtt Adrianra ugorjon. Egyébként ezt a manővert lehet, hogy az az íncsiklandozó csirkesaláta bánja majd... Ez csak a testvéri szeretet jele, nem kell aggódni.
Szál megtekintése

Catherine Shayleen Black
INAKTÍV


kalitkába zárt madár
offline
RPG hsz: 229
Összes hsz: 750
Írta: 2019. január 2. 19:18 | Link

Aiden
Szent Mungo Varázsnyavalya- és Ragálykúráló Ispotály | '18. novembere

Soha nem hitte volna, hogy egyszer majd egy ismerőse kerül gyógyító kezei alá, azt pedig pláne nem, hogy Aiden Ward. Várjatok csak, előre szaladtam? Bocsássatok meg, kezdem az elején.
Eltelt két év, mióta végzett, barna fürtjeit szőkére cserélte, csont és bőr testét egy továbbra is vékony, ám most már egészséges rétegbe csomagolta. Munkamániás lett. Idejének nagy részét vagy a Szent Mungoban, vagy a laborban tölti, ezen a csodaszép napon pedig épp az előbbiben. Különösebb gond nélkül látják el a betegeket nap, mint nap, mígnem ma egy sürgős eset érkezett. Ő és két társa voltak épp ügyeletben, hirtelen mindenki a jövevényre koncentrált. Shayleen maga is gyanútlanul, egy profit meghazudtolóan indult az ellátóba, amikor megpillantotta Aident. Eszméletlenül. Most tehetnénk ide jelzőket, hogy eszméletlenül sármosan, vagy eszméletlenül szexin, ezzel legyezvén a hős egóját, de nem. Ezúttal minden viccet és kétséget kizáróan, jelzők nélkül volt eszméletlen, a lehető legnegatívabb értelemben. Shayleen, bár a két év alatt látott egy s mást, ilyesfajta átokkal még nem találkozott. Kénytelen volt hát átadni a feladatot gyakorlott, szinte már vén rókának számító társainak, azonban nem tágított Aiden mellől.
Ahogy a férfi néha-néha magához tért és megrebbentette pilláit, vagy két roham között néhány tiszta pillanat érte, mintha hallani vélte volna, ahogy az ő nevét suttogja. Talán csak képzelődött, vagy valóban megtörtélnt, de mindvégig mellette maradt, s mikor végre valahára végeztek és megszabadult az átoktól, mindannyiunk legnagyobb meglepetésére - se - Shayleen maradt a férfi mellett. Nem vesződött azzal, hogy széket húzzon az ágya mellé, óvatosan felült a nyugvó férfi mellé és valamelyest hűvös kezét saját, meleg ujjai közé fogta. Végre egyenletes volt a légzése, nyoma sem volt azoknak a féktelen ordításoknak és kínoknak, amiket nemrég még átélt. Hogy mindez kinek a hibája, már nem igazán számított a lánynak, csak az, hogy kedvese - aki nem is a kedvese - már jobban van. Annál is inkább, mert az ébredező Aiden látványa emlékeztette a tényre, hogy ő most épp egy ápoló és nem illenék molesztálnia a beteget. Mégsem tudja elengedni a kezét.
Szál megtekintése

Catherine Shayleen Black
INAKTÍV


kalitkába zárt madár
offline
RPG hsz: 229
Összes hsz: 750
Írta: 2019. szeptember 17. 18:22 | Link

Denis Brightmore
Wales | Rezervátum | csak így

Egy sürgős munkára invitálták eredetileg Angliába, ami egybe is csengett azon óhajával, hogy a következő pár napot Aiden társaságában töltse. Igen ám, csakhogy a hirtelen jött idillbe belezavart, hogy az ispotályba érve egyenesen Wales-be irányították, miszerint ők csak közvetítők, valójában Skóciában a helye. Nem is tudta volna palástolni rossz kedvét, ahogy hazaérve tudatta a hírt kedvesével, úgyhogy adott neki egy "nem tudom, mikor látlak legközelebb" csókot és már ott sem volt. A dolog nem tűrt halasztást, így hát nem késlekedett, az első hopp állomáshoz ment és könnyedén Wales-be jutott, ahonnan már nem kellett sokat menni, hogy eljusson az ispotályba. Egész álló nap robotolt, még arra sem volt ideje, hogy egy kicsit leüljön. Állítólag a rezervátumban történt egy kis probléma az egyik sárkánnyal, aki rátámadt a dolgozókra, többen súlyosan, néhányan könnyebben sérültek. Ez persze alapjába véve még nem volna gond, csakhogy a nap végén, mikor már alig állt a lábán és csak egy pihe-puha ágyra vágyott, közölték vele, hogy el kell mennie a helyszínre és kihallgatni a dolgozókat, illetve adott esetben, bár nem pszichológus, támogatásukról biztosítania az ottaniakat.
Így hát hajnali kettőkor hazaérve bezuhant az ágyba és potom három óra alvás után már ismét talpon volt. Nem is érti, minek feküdt le. Korgó gyomrával nem törődve készülődik, elvégre volt elég ideje rá, hogy megszokja a maró éhséget. Épp csak magára kapva, ami a keze ügyébe akad indul útnak és már csak az utcára lépve konstatálja, hogy ezeket is kifogyta. Volt is erről egy beszélgetése Aidennel, mondanom sem kell, nem túl jó hangulatban. Miután ezredszerre is megígérte, hogy nem fog tovább fogyni egy grammot sem, végre áttértek más témára. Hozzáteszem, ez kivételesen nem is állt szándékában, hanem az elmúlt időszak sok stressze tehetett az egészről, de mindegy. Betartván szavát útközben megáll egy árusnál és az éhségtől remegő kézzel veszi át a kért péksüteményt egy mosoly kíséretében és, ahogy folytatja útját, rögtön bele is harap. A vércukra sikított egy kis ételért, most pedig megkapja a magáét. Nem eszi meg az egészet, csupán pár falatot, a többit kabátja zsebébe rejti, hogy később pusztíthassa el. Ki tudja, mennyi időt kell majd a helyszínen töltenie.
A rezervátumhoz érve, gyorsan útba igazítják, így leteheti táskáját és immáron könnyedén indulhat neki a hatalmas területnek. Mivel pontos utasítást nem kap, kit keressen vagy mit csináljon, így elindul a vakvilágba, természetesen tisztes távolságban mindenféle vadállattól. Már egy ideje gyalogolhat, mikor megpillant egy fiút ücsörögni a fűben. Fejben már dörzsöli is a tenyerét, mint aki számított rá, hogy ő lesz az első alany. Olyan közel megy, hogy már hallótávolságon belül legyen, bár őszintén szólva nem áll szándékában megzavarni az ismeretlent.
- Öhm, hello, Shayleen Black vagyok, az ispotályból jöttem. Tudunk esetleg... váltani pár szót? - idegességében füle mögé tűr egy tincset és csontos ujjait nyújtja egy kézfogásra. Nem jó ő ebben, nem szeret embereket megszólítani és bájcsevegni velük. Amúgy is, melyik marhának jutott eszébe, hogy egy anorexiás lányt küldjenek ki pszichológust játszani? Nevetséges, és valahol jogos. Az majd kiderül, hogy erről az ismeretlen mit gondol.
Szál megtekintése

Catherine Shayleen Black
INAKTÍV


kalitkába zárt madár
offline
RPG hsz: 229
Összes hsz: 750
Írta: 2019. szeptember 17. 21:27 | Link

Denis Brightmore
Wales | Rezervátum | csak így

Sok mindenre számít, csak épp arra nem, hogy a közeledő összecsapva tenyerét egy villámot idéz elő, mely pontosan a lába előtt csapódik a földbe. A lány meg is torpan egy pillanatra és elhűlve nézi a jelenetet. Oooooké, akkor lehet az lenne a legjobb, ha most szépen visszafordulna és olyan messzire szaladna, amilyen messzire csak tud. Mégis, ő most azért jött, hogy segítsen, abból pedig, amit az imént látott, már korántsem olyan bizonyos abban, hogy épp nem a fiú az, akinek erre szüksége van. Ettől függetlenül óvatoskodva közelíti meg őt, kezét jó előre nyújtja, hogy időben el tudja rántani, ha valami baj lenne. Nincs baja az elemi mágusokkal, de azért mikor majdnem az orra előtt csap be a villám, azért úgy megáll benne... Minden.
Bár a kezét nyújtja, az nem lel viszonzásra, amitől kissé kellemetlenül érzi magát. Lassan ugyan, de visszahúzza kezét és kabátja ujját kezdi húzogatni. Még a vak is látja, hogy zavarban van. Legszívesebben hátat fordítana, de nem teheti meg, neki most itt van dolga. Úgyhogy összeszedi minden bátorságát és felemeli fejét, hogy tekintetét Denisébe fűzze. Képes rá. Nagyon is képes rá.
- Semmi sem kéne - kissé pimaszul emeli ki az utolsó szócskát, mintegy utalva a nem túl kedves stílusra. Úgy is mondhatnánk, hogy erre a paraszt modorra, de azért annyira nem nagylány ő, hogy konkrétan be is szóljon. Előbb halna szörnyet, minthogy belekössön a fiúba. - Pár napja az egyik sárkány rátámadt a dolgozókra és a baleset körülményeiről jöttem érdeklődni - kihúzza magát, bár kezeivel még mindig kabátja ujját morzsolgatja. Még az a mázli, hogy a táskáját letette, különben már szálakra bontotta volna a vállpántját. Hiába, Shayleen sohasem volt egy bátor oroszlán, ha animágus lenne, minden bizonnyal egy kecses, törékeny hattyú lenne, netán egy őzgida. Ebben egészen biztos vagyok. - Ha esetleg valamiről szeretnél velem beszélni, azt is lehet. Többek között azért is vagyok itt, hogy támogassam a dolgozókat és segítsek nekik túllendülni a baleseten - elképesztő, hogy a korábbi illetlen és goromba modor ellenére is ilyen szelíd és kedves. Hatalmas barna szemekkel néz Denisre, miközben újra hátratűri azt a rakoncátlan tincset, pedig lehet, hogy ki se szabadult a korábbi helyéről. Nem akar kellemetlenkedni, csak a munkáját végzi.
Szál megtekintése

Catherine Shayleen Black
INAKTÍV


kalitkába zárt madár
offline
RPG hsz: 229
Összes hsz: 750
Írta: 2019. szeptember 29. 20:27 | Link

Denis Brightmore
Wales | Rezervátum | csak így

Egyáltalán nem szimpatikus neki a srác, de ha azon múlna minden egyes beteg ellátása, hogy valakit kedvel vagy sem, valószínűleg a Bagolykő fele hiába fordulna hozzá. Persze ez egy kis túlzás, de ne felejtsük el, hogy a nő nem egyszerű eset. Túl sok gát van benne, amiket fel kell oldania minden egyes szociális eseménynél és munkája már önmagában annak számít. Éppen ezért, amikor esetlegesen sikerül neki, akkor szívesen venné, ha nem bunkóznának vele. Merthogy arra viszont nem szolgált rá.
- Tehát nem kábították el az állatot? - szemei elkerekednek, mert így viszont értelmet nyer minden. Vagy valaki rosszul végezte a munkáját, vagy éppenséggel el sem végezte. Meg is lepődött, elvégre ebben a rezervátumban szinte soha nem történik ilyesmi, a legjobb szakemberekkel dolgoznak, amire szükség is van, ha sárkányok között élnek. Ha lenne nála jegyzetfüzet, bizonyára felírná ezt magának oltári nagy betűkkel, így csak elhűlve nézi a fiú kezén lévő forradást. Nos, akármi is történt egészen pontosan, nem lehetett szép látvány - de ezt tudták is, elvégre az egyik dolgozó épp hajnalban halt bele a sérüléseibe, nem tudták megmenteni.
- Igen, beszélgetni - úgy ismétli el, mintha legalábbis Denis értelmi fogyatékos lenne. Bármennyire is hihetetlen, egy sárkánytámadás alapvetően tökéletes táptalaja lehet egy komoly traumának, amiből simán kialakulhat PTSD, ami egyáltalán nem vicces dolog. Úgyhogy bármennyire is mókás így elsőre, nem az. - Nem és ez így a legjobb mindenkinek - persze a rellonosnak nyilván fogalma sincs, miért mondja ezt a nő, de nem is kell tudnia. Mindenesetre nehéz volna elképzelni, ahogy egy ex-anorexiás, néha vissza-visszaeső ember majd lelki támasztékot és segítséget nyújt a szerencsétlen, szintén lelki sérült embereknek. Láttunk mi már karón varjút, de én amondó vagyok - és szerencsére Shayleen is -, hogy csak olyasvalaki kezdjen karriert egy ilyen pályán, aki rendben van önmagával. - Szóval szeretnél róla beszélni, vagy nem?
Szál megtekintése

Catherine Shayleen Black
INAKTÍV


kalitkába zárt madár
offline
RPG hsz: 229
Összes hsz: 750
Írta: 2019. október 12. 21:02 | Link

Denis Brightmore
Wales | Rezervátum | csak így

Szóval ezek szerint félreértette. Ajkaival talán még egy 'o'-t is formál, bár erre már nem merne megesküdni pillanatokkal később. Ettől még a fiú stílusa megüti a fülét és, ha eddig nem lett volna totálisan ellenszenves, most bizonyosan felrakta az i-re a pontot. Éppen ezért összepréseli ajkait, mielőtt olyasmi szökne ki rajta, amit nagyon nem akar. Shayleen alapvetően sem nagyon kedvelni, sem nagyon utálni nem szokott senkit, az emberek többsége semleges szereplő az életében, olyanok, mint a kis parasztok a sakktáblán. Vannak, néha okoznak károkat, de úgy amúgy pont nem érdekli őt. Érdekes, hogy ezúttal egy valódi parasztot sodort elébe az élet.
- Értem - végül csak biccent egyet. Nincs tisztában a wales-i helyzettel, hogy egyébként kevesen vannak és fáradtak. Náluk szerencsére nem nagyon akad emberhiány sehol, a nőnek pedig nem kötelessége ezzel tisztában lenni. Ő csak beugrós, kisegíti az ittenieket, ha úgy vesszük, nem az ő dolga.
- Kevesen vannak a gyógyítók és javasok, ezért megkértek, hogy segítsem ki őket. Nincs idejük eljönni a rezervátumba - ujjai közé gyűri kabátja végét, mintha csak ideges lenne, ezt azonban szándékában áll leplezni, így gyorsan zsebeibe mélyeszti kezeit. Akárha fázna úgy tesz, picit még össze is húzódik, pedig valójában ha rázza is a hideg, az nem az időjárástól, hanem a rellonostól van. Figyeli, ahogy elementálja útnak indul, de nem szól semmit, a villámok és egyéb jelek alapján bőven ki tudta találni, hogy elemistával van dolga. Az már csak hab a tortán, hogy dimágus. Nem érzi magát igazán biztonságban, elég zakkantnak tűnik a másik.
- Rendben - ő ennyivel le is rendezné, csakhogy Denis folytatja, azzal a gusztustalan, undorító mosolyával. Érzi, ahogy az indulatai felgyűlnek, de határozott levegővétellel visszanyeli, ami kikívánkozik belőle. Ezt se nevelték meg soha. - Már mondtam. Beugrós vagyok - noha hangja normális, szemeiből süt, hogy nincs ínyére a további beszélgetés. Mi több, menne már és, mivel itt úgysincs dolga, hát a gondolatok elhatározássá válnak. - Nos, úgy látom, rám itt nincs szükség. Viszlát - nem kíván jót, nem kíván sok sikert, se szép napot. Már leszokott arról, hogy olyasmit mondjon, amit nem gondol komolyan. Egyszerűen csak hátat fordít és elindul a létező legmesszebb a fiútól. Valószínűleg itt már csak nála kedvesebb embereket találhat.
Szál megtekintése

Európa - Catherine Shayleen Black hozzászólásai (19 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolKülföldi helyszínek