29. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolKülföldi helyszínek

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Guinevere Frances Yazel
KARANTÉN


She-hulk
offline
RPG hsz: 80
Összes hsz: 149
Írta: 2019. szeptember 5. 01:47 | Link


#Frankie | Igoros nap, july| Dreamville, lakosztály


Vannak olyan dolgok, amikre azt mondom, hogy túl luxus és felesleges, de a saját fürdőszoba sosem az, főleg nem egy fesztiválon. Szóval a belépő egy dolog volt, nem olcsó, persze, a lakosztály már egy másik. Azért egy-két csajnak megtakarítottam pár kínos pillanatot, mert hagytam, hogy éjszaka itt zuhanyozzanak és ne a nagy közösben, ami gusztustalan tud lenni.
De ma hajnalban minden a legnagyobb rendben, ahogy állok a víz alatt, a teljes sörényemet ellepi a víz, én meg csak megrázom a fejemet, mint egy kutya, kiélvezve minden pillanatot, mielőtt visszatérnék a forgatagba. Csodás hely, egyszerűen szerelmes vagyok.
Jó, azért van, ami nem tökéletes. Az, hogy videóhívogatnom kell Mitzingert, miközben ő vagy ráér, vagy nem, az nem tökéletes, még a legkevésbé sem. Kicsit fel is szusszanok, mielőtt kilépek a víz alól és felrángatom még vizesen a trikóm. Kicsit túl üveg az ablaka a lakosztálynak máshoz.
De ahogy kilépek, meglátom a táskát a másik ágyon és egyből el is dobom az addig hajszárítgatós törcsit, majd körbenézek a szobában. Sehol senki. Creepy.
-  Mi a faszt képz... - kezdek rögtön neki, mielőtt felismerném a tetoválásokat, meg a retekrossz cigi illatát. Egy pillanatra elkerekednek a szemeim, majd széles mosollyal sietek oda és ölelem át hátulról, lelkesen, mielőtt átcsúsznék a karja alatt. - Szent szar, itt vagy! Hoogy?
Utoljára módosította:Guinevere Frances Yazel, 2019. szeptember 5. 01:48
Hozzászólásai ebben a témában

Mitzinger Igor Bendegúz
KARANTÉN



offline
RPG hsz: 43
Összes hsz: 55
Írta: 2019. szeptember 5. 23:10 | Link


MiB ♦ I. hétvége, 3. nap ♦ Tomorrowland


Van bennem négy és fél óra színpadi munka, három óra autóút és másfél óra alvás. Nem jó, de nem is tragikus. Fáradtan meredtem a telefon kijelzőjére, amin természetesen megint nem volt nem fogadott hívás jel. Egyetlen dolgot kértem, olyan kurva nehéz ez? Némileg idegesen vágtam rá Isti hátára, miután megindult Isten hírével, majd igen gyorsan, és csak elejtve, hogy 29-én jövök, hagytam is Ivánt, mielőtt megint hülye kérdésekkel jön elő. Mint "hova mész" és "miért van ékszeresdobozod". Faszság.
Azt mondja nekem a magyar kiscsaj a határon "ismerős vagy valahonnan", teli vigyorral toltam fel a napszemüveget a fejemre, majd leemeltem a táskám a kis futószalagról és dúdolva kikerültem. Na, ekkor azt hiszem eltört valami szegényben, mert felvonyított, hogy tudtam, én viszont gyorsabban távoztam, mint bármikor. Értitek, már egy lokál sztár se utazhat el békében fesztiválozni! Milyen szar sorsom van, komolyan... a szemem megforgatva fogtam a telefont és néztem meg merre kéne cammogjak. Remek, fél óra, mi az nekem ilyen mosott szarként?
- Ennél egy kicsit nagyobb örömet vártam - jegyeztem meg az első kört hallva, ahogy a nő felé fordultam az ablaktól, amin éppen néztem kifelé, még ő úgy tűnt zuhanyozik. - Mindjárt más, mi a helyzet? Máris lelőtték a bulit? - remélem. Aludnék, de belefér.
Vigyorogva néztem le a nőre, ahogy a kezem a dereka köré fonódott és meg is emeltem magamhoz igazítva a feje magasságát, majd szájon csókoltam, hogy végül végignézzek rajta. Nem vitte túlzásba a hajnalt. Én meg lehet nem szóltam? Megesik.
Utoljára módosította:Mitzinger Igor Bendegúz, 2019. szeptember 5. 23:10
Hozzászólásai ebben a témában
Mitzinger-Yazel Frances
KARANTÉN


She-hulk
offline
RPG hsz: 80
Összes hsz: 149
Írta: 2019. szeptember 7. 04:03 | Link


#Frankie | Igoros nap, july| Dreamville, lakosztály


Volt már sokkal rosszabb fesztiválszezonom is. Mármint, komolyan, voltam tök egyedül a világ másik végén. Most is ez van, de akkor abban sem voltam biztos, hogy valaki majd megkeresi a hullámat. Most legalább erről van egy halványlila gőzöm. Igor baromira kiakadna, ha csak úgy eltűnnék és a nagyijának megint egyedül kéne buliznia, meg két kutyát hagynék a nyakára. Dolgozni ki fog?
Annyi életösztön viszont van bennem, hogy amint megláttam a táskát az ágyon, felhúztam az agyamat, mert mégis ki engedi meg magának, hogy csak úgy becuccol az ágyamra, minden előzetes figyelmeztetés nélkül?
Igor. Ő olyan bátor. Szinte egyből realizálom is, majd lelkesen ugrom a hátának, hogy jól megöleljem.
- Cssssssss, örül, nem beszól! - csissegem le nagy lelkesen, majd elé kerülve bújok hozzá rendesen is, szorosan átölelve, jó mélyen beszívva az illatát. Csoda egy ember ez. - Öt óra van. Mégis hol a rákban lennék, ne haragudj? Ilyenkor már csak társasággal lehet menni, ha az ember nem akar minden szarba keveredni.
Szélesen elvigyorodva hagyom, hogy megemeljen, lelkesen viszonzom is a csókot, mind a két tenyerem az arcára simítva. Le se lehetne lőni, lelkesebb vagyok, mint ahogy azt illene.
- Be sem csatlakoztál a fürdőben. Szégyelld el magad. Pedig finom a víz. Miért nem szóltál, hogy jössz? - szakad fel belőlem egyik kérdés a másik után, miközben puszikkal borítom be az állát, meg a nyakát, majd miután letesz, mindkét alkarom jó büszkén emelem meg, jó magasra, hogy lássa. Na mi nincs rajtam? És ki kommunikált mégis hibátlanul? Na ki?
Azért inkább a kisszekrényhez lépek a karkötőért, majd ismét ránézek, kicsit meg is ringatva a csípőm.
- Kétágyas, külön alszol ma? - forgatom meg a szemem, majd kicsit felsóhajtva igyekszem lelassítani magam. Nem hiányzik, hogy valamit csak úgy eltörjek, vagy ilyesmi. - Biztos kimerültél. Nem lett volna muszáj ennyit utaznod.
Hozzászólásai ebben a témában

Mitzinger Igor Bendegúz
KARANTÉN



offline
RPG hsz: 43
Összes hsz: 55
Írta: 2019. október 21. 19:03 | Link


MiB ♦ I. hétvége, 3. nap ♦ Tomorrowland


- Ezeket a vezényszavakat tanuljátok Marleyval? - nevettem el magam a pisszegését követő megjegyzésekre, majd a kezem az övére csúsztatva vártam meg még lazul kicsit az ölelés. Nehéz lett volna amúgy megfordulni, pláne ha valaki ismeri a nőt. Több erő van benne, mint azokba az üvegösszeroppantó gépekbe. És ezt most értsd teljesen szó szerint. Nem fáj, de megérzed. De előbbi is lehet, ha úgy akarja. - Igaz, ilyenkor kórház vagy idegen térség a vége - bólogattam tudálékosan, de engem ez nem hatott meg sosem. Más kérdés, hogy most így lenne. Nagyon felbaszna a tény, hogy eltűnt, pláne ilyen módon, szóval így a legjobb. Igazából reméltem is, hogy eszerint alakul, ha már lezuhanok a világ másik felére.
- Éppen elzártad, mire beléptem, nem sok esélyem volt - biggyesztettem le az ajkam bánatosan, ahogy már felé fordulva végre csókot nyomtam a homlokára, amin még pár vízcsepp szédelgett, majd az ajkait is megtaláltam a sajátjaimmal, miközben a kezem körülfűztem a derekánál. - Hiányoztál, Szivárványlány.
Nem hiszem hogy mondtam valaha nőnek, nem a becézést - bár azt sem -, de ilyet vagy ehhez hasonlót, és ez így volt rendjén. Hősszerelmesként is van, ami nem jutott el mércéig nálam, vagy nem adta az élethelyzet, aztán beleestem, majd pofára. És itt vagyok, évek múltak, és már nem keresem, hanem tartom.
- Kettő? - kérdeztem teljesen értetlenül, ahogy oldalról kiemelve a pálcám intve vele a megfelelő varázsszóra nonverbálisan összecsúsztak az ágyak. Nem értem miről beszél. - Eleve így volt tervben, szóval, még nem is láttam a szórólapot, milyen érdekfeszítő program jön? Már rajtam kívül, a fő attrakciót VIP-passal nyerted.
Hozzászólásai ebben a témában
Mitzinger-Yazel Frances
KARANTÉN


She-hulk
offline
RPG hsz: 80
Összes hsz: 149
Írta: 2019. október 25. 06:05 | Link


#Frankie | Igoros nap, july| Dreamville, lakosztály


- Nem, neki már mennek, csak neked nem - grimaszolok, de a nevetése ragadós, mindig is az volt és szerintem az is marad, imádom őt. Éppen ezért gyorsan lazítok is az ölelésen, mert olyan tudok lenni, mint egy óriáskígyó, csak úgy hobbiból halálra szorítok valakit. Persze, még sosem próbáltam, de tudom, hogy képes lennék rá, így kicsit nyomasztó tud lenni. Hagytam már az emberen lila foltokat, nem voltam rá büszke. - Vagy egy idegen térség kórháza. Been there, buddy. Ne akard tudni.
Nagyon büszke vagyok a haladásra, amit elértem, szinte mindent értek, amit nekem mond, sőt, a mondataim is szerintem rendesen rakom össze, pedig isten lássa lelkem, nagyon rossz volt elkezdeni magyarul tanulni.
- Jobb. Nem kérdeznék ennyit -  nevetek fel, de azért tudnék mit kezdeni a helyzettel, ha csak úgy becsúszna mellém a forró víz alá. Jaj, nagyon is. El is mosolyodom szélesen, mikor az ajkai a homlokomhoz érnek, majd viszonzom azt a bizonyos csókot, közelebb simulva hozzá. Kicsit lefagyok a megszólalásra. Mármint, persze, ő is nagyon hiányzott, de nem... vagdostunk ilyeneket egymáshoz, ez így volt természetes. - Tudom. Itt vagy.
Hallom, ahogy összecsúsznak az ágyak, még a mozdulatot is érzékelem, de egy rossz szavam sincsen, élem, hogy itt van, velem, hogy a vizes pólómtól az övé is az lesz és érzem az illatát. Tényleg hiányzott, basszameg. - Öm, alvás? Észveszejtő, rég-láttalak-szex? Vagy csak mesélj, miért nem szóltál.
Fel is veszem a karkötőm, nem akarok lemaradni semmiről, amit mond, leülök az ágyra és várakozva pillantok fel rá, csillogó szemekkel.
- Mármint, persze, este érdekel Paul van Dyk és Armin van Buuren, de ők klasszikusok - szögezem le, mert ebből nem engedek, Armin még hazai is. Élem az embert. - Terveztél valamit? A VIP-n kívül, természetesen. Nem tudom. Függönyt?
Bökök az állammal az ablak felé, ami kb... egy fal.
Utoljára módosította:Mitzinger-Yazel Frances, 2019. október 25. 06:06
Hozzászólásai ebben a témában

Mitzinger Igor Bendegúz
KARANTÉN



offline
RPG hsz: 43
Összes hsz: 55
Írta: 2019. november 25. 01:02 | Link


MiB ♦ I. hétvége, 3. nap ♦ Tomorrowland


A szemeim megforgatva hajoltam a nyakához és egy csók után a borostám szántotta végig az álla vonalát, majd nem annyira finoman meg is haraptam. Méghogy nekem nem megy. Aztán csak elengedett és én is őt még egy fél lépést hátráltam is, mielőtt még összeragadunk. Egyelőre nem ismerem a terveket, de úgy bizonyosan nem lesz belőlük semmi.
- Igen? Én ne akarnám? Azt hittem a szilánkos hátul nyitott köpeny óta nincsenek titkok - néztem rá enyhén rosszallóan, még ha én is humorosnak vélném a helyzetet. Alapvetően nem szoktam szégyellni azt sem, mikor éppen fos volt minden az életemben, de nyilván ciki helyzetekkel ha villogsz, utána elvárod, hogy ne rázzanak le egy ne kérdezz-el. Pláne az a nő, akinek az egyik ékszere súlya éppen a vállad húzza.
- Mit nem kérdeznél ott meg - mosolyodtam el végigsimítva az arcán, mielőtt még kikerültem volna és az ágyra hányt táskám elcipzározva ki nem vettem egy ilyen műanyag dobozos vattacukrot. A kéket, mert rendes faszi vagyok és odafigyelek a részletekre is. A kezébe toltam egy homlokcsók kíséretében, aztán meg csak elnevettem magam. Annyira látványosan szerencsétlenek vagyunk, mikor komolyan kéne a saját szitunkat venni. Ilyenkor kicsit éreztem, vajon mennyire sülök be majd bármivel. De ugye Mitzinger vagyok, ha szarba lehet tenyerelni, mi bele szoktunk. Ahhoz kell a lendület, így mondjuk úgy ideje.
- Visszafelé sorrendben? Valamit elmesélnék - vigyorogtam rá, hogy leülve párszor a combomra üssek jelezve, hogy ledobhatná magát. - Az én koromban már a VIP a biztonság, hogy ne kelljen tolókocsiban fellépnem jövő héttől. Nekem megfelel a program, a függöny meg gyengéknek való.
Hozzászólásai ebben a témában
Mitzinger-Yazel Frances
KARANTÉN


She-hulk
offline
RPG hsz: 80
Összes hsz: 149
Írta: 2019. november 25. 01:54 | Link


#Frankie | Igoros nap, july| Dreamville, lakosztály


Szeretem Igort, meg minden egyes kis szart is, ami hozzá tartozik, ehhez hozzá jön az is, mikor működik a kémia. Nagyon nehezen vettem le a kezem róla, főleg ilyenkor, mikor még provokál is. Ahogy a borostája hozzám ér, megborzongok, a kezem a mellkasára simul, egészen mély, rekedtes hangon a fülébe is nyögtem. A tenyerem gyorsan csúszik lefelé végig a hasán, majd még a nacijába is ügyeskedem, de csak hogy végigsimítsak a csípőjén, mielőtt ellép.
- Hosszú sztori, elvileg lecsúsztam egy kőről, miután megöleltem egy fókát. Fogalmam sincs, ez hol volt - tartom fel a kezeim megadóan, mert nekem is csak mesélték a sztorit, meg ugye felébredtem a kórházban, tök szédülősen és azt sem tudtam, milyen évet írunk. Ez utóbbi talán kis lódítás.
A keze az arcomhoz ér, kicsit utána is biccentem a fejem, de aztán kikerül.
- Hú, semmit, leginkább. Max azt, hogy hátulról vagy szemből szeretnéd-e. A tusfürdőt, természetesen - finomítom le a mondanivalómat, mert bár Igor nem olyan rosszalló, mint egyesek a fura barátnős gárdámban, azért nem kéne otrombának lennem annyira, lehet.
Felém nyújtja a vödrös vattacukrot, én meg hangos sipítással ki is kapom a kezéből  és a tetejét leszedem. Aztán bele is markolok és betolok egy nagy adagot az arcomba, el is nyammogva rajta látványosan.
- Uh, meseest, apu? - kérdezem kihívó hangon, lassan az ölébe is csúszva, két oldalt térdelve mellette. Egészen közel csúszom hozzá, a kezeim a vállán támasztom meg, majd lenyalom az ujjamról a maradék cukrot. Jó látványosan. Még egy kicsit kiszedek a dobozból, majd felé tartom, kér-e. - Meglátjuk. Én nem vagyok egy nagy VIP fan. Jaj persze, akkor majd a szexet kezdjük az ablaknak dőlve, az úgy elég yolo. Szóval mit akartál mesélni?
Még a vödröt is leteszem, álomnő vagyok. Kíváncsi tekintettel nézek fel az emberemre.
Hozzászólásai ebben a témában

Mitzinger Igor Bendegúz
KARANTÉN



offline
RPG hsz: 43
Összes hsz: 55
Írta: 2019. december 4. 00:52 | Link


MiB ♦ I. hétvége, 3. nap ♦ Tomorrowland


- Nyilván nem egy szökőkútban - állapítottam meg egyszerűen. És ezt honnan tudom? Abban nem élnek meg a fókák, és nincsenek balesetveszélyes kövek se. Aminek csúszik a széle, arra eleve már fel se tudsz térdelni anélkül, hogy fejjel bele ne rongyolj. Nem mintha tapasztalatból beszélnék, de ha abból tenném azt is hozzátenném, hogy minimum három öltés és egy doboz fájdalomcsillapító.
- Szeretek mindent az elején kezdeni - nevettem el magam visszanézve rá, de igazság szerint a figyelmem kicsit elterelődött. Elhúzva róla a kezem össze is dörzsöltem a tenyereim kicsit, mint aki nagyon gondolkodik valamin. Így is volt, de inkább mint aki el is felejtette csak a nőre koncentráltam. Még csak meg se rezzentem, mikor megint helyben voltunk. Imádom a nőt, és az ágy túl központi elem. Olykor a pult vagy szőnyeg is, nem diszkriminálok lakrészeket.
- Az túlzás, és semmi könyv fölé nem való a ragacs, úgyhogy előbb azzal kell végezz - böktem a fejemmel már ülve a dobozára, aztán kivártam, hogy akkor elkényelmesedik-e vagy mi lesz. Mert mondandóm van, addig, még meg nem gondolom magam. Ez nem egyszerű, bárhogy is tűnik. - Nem pont így képzeltem, de végülis - nevettem el magam ismét, ezúttal kicsit kínosan csak végigsimítottam a borostámon rá nézve, aztán egy gyors csók után csak elhúztam az egyik kezét a nyakamtól kettőnk közé a tenyerét felfelé fordítva.
- Hunyd le a szemed, hoztam még valamit, de ki kell találd előbb mi az. Megfoghatod, de nem nézheted meg - közöltem vele az eredendő szabályokat, és nem bízva benne, hogy ennyivel előre jutottunk egyelőre nem tettem semmit a tenyerébe csak figyeltem rá.
- Megbeszéljük még ki néz kifelé az ablakon. Nos? Becsuktad?
Hozzászólásai ebben a témában
Mitzinger-Yazel Frances
KARANTÉN


She-hulk
offline
RPG hsz: 80
Összes hsz: 149
Írta: 2019. december 4. 03:25 | Link


#Frankie | Igoros nap, july| Dreamville, lakosztály


- Nyilván. Ugyan, ki menne bele egy szökőkútba? - forgatom meg a szemeim, mert hát, én biztosan nem, milyen ember az, aki részegen belemászik, aztán elalszik benne, mert legalább az hideg, ha már az időjárás nem. Természetesen utána nem beszélgettem sütőtökökkel sem a helyi kisboltban, tökre érthetetlen.
- Igen, ezt már tudom - nevetek fel, talán kicsit el is vörösödve, mert imádom, minden egyes porcikájával. Azt is, mikor részeg és azonnal kell neki a szeretet, vagy mikor csak az este végén összebújunk, ahogy azt illik jobb családokban. De szeretem a nevetését, a hangját is, hogy olyan balfasz módon fogja a cigarettáit.
- Akkor miért adtad oda moat? - kérdezem a végét már a kis cukorfelhőtől teli szájjal, de aztán lerakom a vödröt a közeli asztalkára, meg lenyalom az ujjam is, ha már ő nem kért a vattacukorból. Én élem, finom, édes, kicsit tán émelyítő is. Kissé zavartan is nézek rá, de aztán lemondó sóhajjal ügyeskedem magam valami beszélgetésbarátabb pózba. - Értem én, értem...
A problémáját annyira nem, az oké, hogy nyilvánosan meg mikor nem alkalmas, ne így üljek, de most tökre csak ketten vagyunk. Én meg ő. Még Duplo sincs itt csúnyán nézni, pedig nagyon tud. Buta fejjel tartom a tenyerem kettőnk között, sűrűn pillogva.
- Mi? Ez miért jó? Legutóbb mikor ilyet hallottam... nem, ebbe ne menjünk bele - nevetem el magam, a tenyereimbe temetve az arcom, de aztán csak a vállának döntöm a fejem és a lábaim az ágyról lelógatva nyújtom a tenyerem. - Tök csukott. Sokkal jobban, mint az ablak. Adsza.
Hozzászólásai ebben a témában

Mitzinger Igor Bendegúz
KARANTÉN



offline
RPG hsz: 43
Összes hsz: 55
Írta: 2019. december 4. 19:29 | Link


MiB ♦ I. hétvége, 3. nap ♦ Tomorrowland


Nagyon sokan, és ráfoghatnám a kutya kiszedésére, de nem vagyok hülye vagy hazug. Vannak pillanataim, amik kevésbé tiszták, ettől még hatalmas esetek voltak. Az én unokáim nem fogják elunni magukat a vacsoránál, mert a pókerpartik izgalmai a téma. Hát, mifelénk ez nem így megy. Bár azt nem mondom, hogy Bence bácsi háborús sztorijain nem borulna meg a kezükben az anyatej és aludnának nagyobbat, mint a disneymeséken. De mindenkinek megvan a maga keresztje.
- Akkor azt hiszem ez nem lett volna kérdés - húztam is ki magam, ahogy lassan elléptem az ágyig majd le is ültem a végébe. Ahhoz képest hol van meg mennyire mobilis ez a hely, elég pöpec szállásokat lehet találni. Nekem ezekre sosem volt időm, körül sem néztem igazán, mindig van közeli szálloda, ahol állják a kosztot, nem nagyon van min gondolkodni akkor sem, ha beleveszel a tömegbe. Külföldön ez meg ugyebár gyakori.
- Mert úgysem bírod ki addig - forgattam is meg a szemem, aztán kivártam még megtalálja a helyét véglegesen. Bár nem pont ilyen tervnek álltam az elejében, nagyon imponáló volt. Csak mondjuk csúsztassuk egy tíz percet. Ennyi, semmi több. Tovább már én sem bírnám. Férfi vagyok. - Dehogy érted - nyomtam csókot az arcára, még végre nyugton volt hajlandó maradni.
A kezeit fogva a tenyerébe néztem, még elmondtam mit is szeretnék. Arra amit mondott csak a facepalm mászott rám leginkább és elég szigorúan néztem rá fel. Am I a joke to you? De komolyan, ennyit néz ki belőlem? Azért kinőttem már bizonyos dolgokat, ez is eléggé távol áll tőlem. Ehhez nem lenne szükség rá, hogy becsukja a szemét!
- Még csukottabb legyen, mint a koncentrációs táborok - bólintottam nagyokat összepréselve a szám mielőtt hangosan felnevetnék. Kicsit vártam les-e, aztán mikor ez elmaradt benyúltam a hátsó zsebembe és kihúztam a kis papírtasakot. Nem vagyok a dobozok híve. Egyenesen a tenyerébe borítottam ki a gyűrűt, aztán rácsuktam az ujjaim.
- Na, mi ez?
Hozzászólásai ebben a témában
Mitzinger-Yazel Frances
KARANTÉN


She-hulk
offline
RPG hsz: 80
Összes hsz: 149
Írta: 2019. december 30. 01:56 | Link


#Frankie | Igoros nap, july| Dreamville, lakosztály


- Lehet, hogy nem - nyalom végig az állát, aztán elnevetem magamat a dolgon, hagyom, hogy elkényelmesedjen. Nem vagyok olyan fajta, aki folyton benne van az arcban... ja de. Azt hiszem, hogy az emberek tudják, hogy én nem vagyok egyszerű szülés, ha valakihez elkezdek kötődni.
- Nem hát, mer elmondtad van mit várni - mutatok rá  mutatóujjammal, hogy ez nagyon nem az én hibám, arról nem tehetek, hogy ő semmiről nem képes tartani a száját, főleg nem, mikor rólam van szó. Mert akármit is mondanak az újságok, meg az undorító, toxikus rajongók, attól még ő az én szupersztárom, én meg az ő kedvenc groupieja.
Nagy fortyogva és duzzogva, de hajlandó vagyok rá, hogy elforduljak oldalra, hogy ne panaszkodhasson nekem, hogy nem vagyok elég beszélgetésbarát. Pedig nekem tökre kényelmes volt úgy is.
- Nem? - kérdeztem megforgatva a szemeimet, de azért megszorítom a karkötőm, hogy le ne essen, nem akarom, hogy bármit ne értsek azért, mert buta vagyok, vagyis hát nem teljesen okos az adott nyelven, amin éppen kommunikálni szeretne velem. Muszáj viccel oldanom a helyzeten, de a csúnya nézés láttán menten becsuktam inkább a szemeimet, jól össze is szorítva is őket, hogy ne lehessen rám egy rossz szava sem, én nem akarok a sarokba térdelni.
- Na! - vágok oda a vállára, mert apukám laza ember, nagyon nevet is mindenen, de én nem mindig veszem jó néven a dolgot. Tartom a tenyerem, amibe valami pici és elég hideg kötött ki. Ráncolom is a szemöldököm, de még mindig csukott szemmel, miközben a nyelvem végigcsúszik az ajkamon. Uhcukros.
- Hm. Valami kerek. Az a... nem tudom. Fém. Nyomja a tenyerem, őszintén. Karika. Gyűrű? - teszem fel tanácstalanul a kérdést. Minek van ilyen Igornál? Hol van róla a kulcs?
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolKülföldi helyszínek