36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolKülföldi helyszínek

Oldalak: [1] 2 » Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2018. május 22. 15:25 | Link


#apuci | május 22 | Hotel perla

Nem sűrűn szoktam a hotel folyosóján ilyen kínosan érezni magamat, mármint, komolyan. Nem tudom, ki mondta el ennek a gyökérnek, hogy hányas szobában lakom, de annyi biztos, hogy most itt üldözött a tavasz a folyosón a szerelmével, én meg csak próbáltam nem ideggörcsöt kapni, ahogy lehetett. Aztán feltéptem az ajtót és be is csuktam magam után, még alá is támasztva a kilincset a kezem ügyébe akadó székkel. Izzadt vagyok, frusztrált és egyáltalán nem szexi, minden, amire szükségem lenne, egy zuhany, ami nem úgy néz ki, mint ha össze akarna jönni. Normális ez?
- Nyuszi, megjöttem - mondtam bele félhangosan a szoba viszonylagos csendjébe, de nem tudtam eldönteni, hogy Maja most ébren van-e, vagy éppen brekit altat. Annyi biztos, hogy kint meleg volt és most kb facsarni tudtam volna a pólómból az izzadtságot. Meg lettünk dolgoztatva.
A fürdőbe indultam, kihámozva magamat a rajtam lévő cuccokból. Az ajtót is belöktem a tapimmal magam mögött, majd kb 5 perc alatt le is tudtam a zuhanyzást. A törölközőm a nyakamba vágva sétáltam ki végül, egy fokkal több ruhában azért, mint máskor, ki tudja, ki állít még be.
Utoljára módosította:Lewy Bojarski, 2018. május 22. 15:26
Hozzászólásai ebben a témában

Maja Bojarska
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4930
Írta: 2018. május 22. 17:51 | Link


Breki és één| május 22. | Hotel Perla

Nem volt túl apusztikus napunk Klaraval, mivel neki egész délelőtt edzése volt, utána meg valami ebéd és még egy ilyen termes dolog. Ezért is fogtuk magunkat és mivel éppen itt voltak még Levenduláék is, leköltöztünk kicsit a műhomokos környezetű medence mellé. A brekit jól szét meg össze is kentem, mert pont olyan smaciszínű, mint az apu, kapott kalapot is, meg egy csinos bikinit és egy napernyő alatt játszhatott lelkesen a kacsáival. Én meg mellette penciztem és napoztam. Hallgattuk azt is, milyen történeteket mesél nekünk a férjecske anyukája arról, hogy milyen baba is volt Lewy, amin jókat mosolyogtam, aztán délutánra anyáék programja miatt már el is illantak. Kettesben másztunk fel a hotelba, ahol még a jó idő miatt szépen berendeztem az erkélyünket. Van egy pici, sárga és felfújhatós medence, azt jól feltöltöttem langyos vízzel a brekinek és kapott úszópelust is. Abban csapkodott mellettem éppen, mikor meghallottam a Nyuszót. Mire belestem ő már elveszett a fürdőben, így csak kikaptam a pancsis lányt a vízből, betekertem a nyuszis törölközőjébe és még ő nevetgélve adta a nagy puszikat elindultunk a végző apu felé.
- Szerelmeteskeee - sipítottam kicsit, mikor kilépett, aztán jól oda is totyogtam elé a nagy puszimért, meg ugye az a picilánynak is jár.
- Minden rendben van? Elsiettél a puszi elől...
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2018. május 22. 22:56 | Link


#apuci | május 22 | Hotel Perla

Azt hittem, hogy soha nem érek végig a folyosón, már jóformán épp hogy csak nem futottam, pedig aztán az igen nagy szó tőlem. Az edzés is épp eléggé kimerített, nem hiányzott még az is, hogy a kanadai terelő végigüldözzön a szállodán, bizonygatva az olthatatlan szerelmét, meg hogy ég a vágytól. Hát de jó neki! Én meg a borzalomtól és a magas UV sugárzástól!
Szerintem elég hamar végeztem is, a hideg víz lecsillapította a pánikoló szervezetemet, ami éppen a szolgálatot tervezte feladni, mert úr isten, engem fel akart szedni.
Kicsit még égnek meredt minden pihe a tarkómon, illetve a hasamon, meg a karomon is a jeges víztől, de jobb volt így, a légzésem legalább rendeződni látszott.
- Mój Skarbie! - mosolyodtam el megkönnyebbülten kissé, ahogy megláttam őt, a kislányunkkal a kezében, aki éppen a nyulas törcsijét morzsolgatta a kis ökleivel. Maja elém totyogott, mire kissé elgondolkozott mosollyal pillantottam a szemébe. Csókot nyomtam a homlokára, majd a kislányunknak is, aki erre olyan gügyögősen felnevetett.
- Csak olyan komplikált napom volt, meg undi voltam, mert üldözött egy csávó a szerelmével és nem volt kedvem lent zuhanyozni. Itt minden rendben ment? - kérdeztem megcirógatva az arcát, elmosolyodva kicsit. - De kis tüzes valaki. Napoztatok?
Hozzászólásai ebben a témában

Maja Bojarska
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4930
Írta: 2018. május 23. 00:47 | Link


Breki és één| május 22. | Hotel Perla

Az erkélyen csücsikélve még jókat mosolyogtam azon, amiket ma Levendula mesélt nekünk még a pici lánykám meg leginkább minden élményen ezt tette. Nagyon élvezte a pancsikolást, én meg meg tudom érteni, mert oda meg vissza vagyok én is a legtöbbször. Nem akartam, hogy baja legyen, vigyáztunk is nagyon rá, de azért a vállacskáját és a pofiját lehet hogy megfogta kicsit a nap, de le nem égett. Lehet nem is tud, legalábbis anyáék ezzel nyugtattak, hogy ha apuci színű is, még lehet szerencséje, mint nekem. Mert ugye ami engem illet, olyan vagyok mint egy kakaóval nyakon öntött baba. Barna, kicsit fénylős a naptejtől és határozottan forró. Mondjuk Lewy a fehér, én az ét és akkor a brekinek a tejcsokinak kéne lenni, nem?
- Nagyon elfáradtál? - kérdeztem még a puszi közben, de már el is kezdett mesélni én meg nagyon figyeltem rá picit igazítva a brekikén, mert nyomta a pocim és az úgy nem volt kényelmes. Aztán meg is akadtam, amikor elkezdett valami szerelmesről beszélni, kicsit le is fagytam úgy babástól és mindenestől, amikor rá néztem.
- Ő téged akar elszeretni? - kérdeztem kicsit halkan jobban megölelgetve Klarat, aztán kisebb sóhajjal arrébb is mentem, hogy el tudjon lépni a fürdőajtóból, biztos nem kényelmes az ott. Meg nem tudom, csak muszáj voltam valamit. - Megint az a fura fiú, aki azt mondta a húgod vagyok? Az a terelő?
Lehet, hogy picit jobban belemászok egy-egy szavába néha, mint az normális, vagy hogy nem is szabadna így reagálni, de kinek tetszene, mikor az ő apuciját hirtelen más akarja a szerelmének. És még üldözi is vele. Arról nem beszélve, hogy észre se veszi a gyűrűjét, meg az ohanát se, aki itt van és támogatja. Mert mi azt csináljuk, mindig és mindenben, mert nagyon szeretjük.
- Ühhüm, vagyis inkább én, őt nem annyira mertük kiengedni, csak kacsázott a napernyő alatt, meg szuszizott is néha. Vicces volt, belefeküdt abba a nagyobb kacsába, tudod - mosolyodtam el kicsit, aztán inkább a szabadabb kezemmel a dereka felé nyúltam, hogy közel húzzam magunkhoz. Csak egy ölelést akartam, olyan nagyon finom és ohanásat.
- Pihenjünk a nappaliban? Nézhetünk mesét, vagy játszhatunk valamit, vagy békén is hagyhatunk ám... - nekem mondjuk lehet le kéne zuhiznom és átöltözni, meg a breki is jöhetne velem, de az igazán kis idő.
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2018. május 23. 18:38 | Link


#apuci | május 22 | Hotel Perla

Kicsit megráztam a fejemet, mint egy válaszképp. Igen, a belem is kihajtottam, meg az izmaim is zsibongva tiltakoztak a megerőltetés ellen, de nem volt annyira vészes, hogy lefeküdjek aludni, Maja meg úgyis azt szorgalmazta volna, ha belátom.
- Akar, de az csak egy dolog, tudod, hogy nem szeretem, mikor fel akarnak szedni. Nekem már van Boojiboom - nyomtam meg az utolsó szót, mert az volt, nekem kellett is, mert hát szerelmetes és igazi és egyetlen. Nem hatott meg a gondolat, hogy elhagyjam, nem tudtam elképzelni ilyen eshetőséget. - Spring? Iiiigen, A Tavasz.
Akkor sem díjaztam már túlságosan a nyomulását, senki nem mondta neki, hogy szedjen fel, csak gondolt egyet és én milyen cuki fiú vagyok. Nem aranyos vagyok, a-a.
Meg sem lepett, hogy a pici breki nem mehetett ki a napra, tényleg eléggé hasonlított a bőre színe is az enyémre, az pedig azt sugalmazta, hogy bizony, akkor ő is elég könnyen le tud égni. Ami nem lett volna jó móka, még egészen pici és imádnivalóan törpécske. Azaz, inkább az én kezemben, a többiekében elég nagy babának tartották.
- Játszhatnánk, nem sok kedvem van feküdni, az olyan meh. Mintha már száz éves lennék, azt nem szeretem. Elhoztuk a Jengát, nem? Tudod, azt a szíveset. Azt. - ölelgettem meg őket, szanaszét szeretve a nőim.
Hozzászólásai ebben a témában

Maja Bojarska
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4930
Írta: 2018. május 23. 20:44 | Link


Breki és één| május 22. | Hotel Perla

Kicsit húzogattam a szám csücsörítve jobbra meg balra, miközben ingatta a fejét és figyeltem őt nagyon, de végül úgy voltam vele, ha nagyon menne pihenni, akkor biztosan szólna, szóval csak a törcsit magunkhoz szorítottam a brekussal, hogy ne csepegjük szét a szobarészt. Ő még popsitól lefelé kicsit nedves volt, rá fért volna az átöltözés és a friss pelenka is, de egy pár pillanatig még pont ráért.
- Olyan kindermeglepetéses, van benne egy kisebb boojiboo - néztem le, majd a kezemben lévő lányka felé toltam az ajkaim, aki a kezecskéivel az arcomra fogva adott is nekem egy nagy és cuppanós puszit a számra. - Meg egy az ölemben is. Mi se szeretjük... - néztem le a padlóra egy pillanatra, nem volna azért kellemes, ha mégis csak úgy felszednék tőlünk, bárki is. Sikerült azért rákérdeznem, éppen ki az, aki szeretné, ha mi nem lennénk neki, vagy legalábbis nem ilyen közel vagy ohanában, a válasz viszont annyira most már nem volt meglepő. Az a kviddicses nagyon furcsi. Az előző meccs végén is ahelyett, hogy verekedett volna, mint minden normális terelő, a férjecske után toporogva magyarázott neki, meg mosolygált rá. Sőt, mesélte a Macskafogós őrzőjük, hogy még az öltöző felé is követte őket.
Azt hiszem mindenki vidámabban volt attól, hogy Klara lett a téma. Elmeséltem mi is történt ma vele, és a kis válla meg pofija színét leszámítva, ügyesen kikerültük a kísérletezést is a nappal. Lehet nem is olyan problémás, mint apu, de mindenki azt mondogatta, ezt ne is próbálgassam én meg senkinek nem szeretnék rosszat.
- Ööööh... igen, azt hiszem a rózsaszín bőröndben van, amíg megkeresed és összerakod, gyorsan keresünk tiszta pelust meg ruhát meg én lemosom magamról ezt a sok féééényt - néztem végig magamon, mert olyan csillogós voltam a kencitől. Ez amúgy vicces, nézegettem tükörben, jól mutatott, de csúszok is, mint a szappan, meg csak nem kéne bikiniben csücsülni egész késő délután és este. Közben már be is mentem a fürdőbe kihúzva a pelenkázós szekrényt, hogy a brekuska gyorsan meg is legyen. Letörölgettem a lábikóit is, kapott frisset mindenből meg egy csomó-csomó puszit, amikre nagy nevetések voltak a válaszok, aztán a fürdőajtóban letettem és a kezét fogva elsétáltunk apu irányába, ahol ő leült én meg elszaladtam lefürödni.
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2018. május 26. 00:25 | Link


#apuci | május 22 | Hotel Perla

Az a baj, könnyebb volt elképzelnem Maját Kindermeglepetésként, mint a legtöbb férjnek ez elsőre menne. Valószínűleg ennek sok köze volt ahhoz, hogy legutóbb fogta magát és felmázolta a mintáját a hasára, mire hazaértem. Annyira fáradt voltam, hogy csak ültem az ölemben a fiunkkal és próbáltam levegőt kapni a nevetés mellett, ami legtöbbször vinnyogásba fulladt. Ki érti ezt?
- Csodálod? Nyomulós és elég irritáló is... - grimaszoltam, mert el kell ismerni, hogy jól játszik a kora ellenére, ettől még nem nőtt nagyra a szememben. Azaz, ha sikerült is volna neki, épp elég malőr volt, hogy nem próbált engem leszedni. Öreg hiba. Szép vagyok és veszélyes.
A mese közben alaposabban szemügyre vettem a kicsilányom vállát és pofiját, de semmi égés jellege nem volt, csak olyan... színt kapott. Szerencsés kis breki, úgy tűnik, kevésbé sérülékeny, mint én.
- Jó, majd ránézek addig - bólintottam, aztán mikor elindult a fürdő felé, én is be a szobába, hogy felvegyek valami minimális ruházatot, meg úgy amúgy elővegyem a Jengát is a rózsaszín bőröndből. Elég sok cucc volt benne, nem is mindent értettem, hogy minek kellenek, mikor nem jöttünk olyan sok időre, de inkább nem szóltam miatta egy szót sem, mert akkor meg még a végén szomorúság lesz, azt meg nagyon tudom utálni. Odébb raktam a breki játékai közül párat, aztán elővettem a dobozt, amiben a szívecskés fakocák voltak és a nappaliban el is kezdtem kirakosgatni őket az asztalra. Néhányon el is kellett mosolyodnom,  meg ugye azon is, ahogyan a kicsilányom a fürdőben nevetgélt hangosan, de nem akartam előre lelőni a poént, így csak tovább rakosgattam, olvasás nélkül.
Kb félig építettem fel a tornyot, mikor Klara odatipegett hozzám és a figyelmem igényelte. Szélesen elvigyorodtam, a nyelvem hegyét kicsit kiöltve, majd ölelésre nyitottam a karjaim. Oda is bújt, egyik pici öklével a szürke tincseimbe markolva, majd összenyálazta az arcom, mire felnevettem kicsit. Aztán az ölembe pakoltam és odaadtam neki két kockát, amiket aztán adogatott nekem, míg én pakolásztam.
- Na, ki az én ügyes kislányom? Ty jesteś - nyomtam csókot a feje búbjára végül.

Hozzászólásai ebben a témában

Maja Bojarska
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4930
Írta: 2018. május 26. 18:08 | Link


Breki és één| május 22. | Hotel Perla

Én tényleg úgy szoktam magam érezni, mint az nagy kindertojás, ilyen speciális hercegnős kiadásban. Mint amelyiknek a sarka rózsaszín. Nálam is tudtuk, hogy bizony megint hercinős tojás vagyok, de pont ezt imádtuk. Mini breki meg a pici breki hamarosan négy talpin fognak majd velünk kalimpálni az ágyikóban a nagy családi délutáni szuszin. Szeretni fogom, nagyon. Jobban, mint az ilyen furi alakokat, továbbra se voltam oda a lányokért, akik csúnyákat szoktak nekem írogatni és jósolgatták, mikor fog Lewy nálam érdekesebbet találni. Nem szerettem, hogy ilyenkor nekem is mindig eszembe jut, hogy bizony találhatna, akkor is, ha nem szokás boojibookból cska úgy kiszeretni. Fura világban élünk, ahol a házasok is másik barátnőznek például. Én sem lennék most, ha nem történnének ilyenek.
- Rendben, és ne ijedj meg! Mármint...semmi, nem is biztos hogy oda tettem, de lehet igen. Nem tudom, de ne ijedj meg - mondogattam még kifelé a fürdőből, igazából csak Krisztus tudja, hogy mit pakoltam abba bele a tsum tsum seregen és a brekus játékain túl. Tudjátok, az, aki éppen nem lézeng a nagy fapluszjelen. Ezért meg a mami most nagyon csúnyán nézne rám, meg Levendula is, pedig szeretem mindkettejüket.
Közben a picilányom kapott friss pelust és csinoska ruhát, ez a kis szürkés szoknya pont elég, meleg van nagyon, ki is topogtunk vele mezítlábasan az apuhoz és egy nagy puszi után a buksijára én is visszasiettem. Be se csuktam az ajtót, otthon se szokásom mindig, talán kéne, nem tudom. Megnyitottam a zuhanyt és a bikinim a szennyeshez dobva gyorsan lemostam magamról a napozós kencit plusz a nap koszát. Aztán kerestem egy bugyit meg egy stitches felsőt, ami inkább top, főleg a pocimmal, ami rendesen kint van belőle, de pont elég lesz most. Mire kiértem, már a pindurka a tenyereit csapkodva kacagott valamin én meg csak lecsücsültem mögé a szőnyegre és eltártam a karjait, ha végzet apuval.
- Én is kapok szeretést? Csókot? - pillogtam Klarara, aki kicsit visszanézett az apucira, aztán el is indult kapaszkodva felém. Közben felpillantottam a szívecskére. - Megvan mind?
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2018. május 30. 02:35 | Link


#apuci | május 22 | Hotel Perla

Ahogy elkezdtem keresgélni a bőröndben, olyan fura dolgokkal akadtam össze, de semmit nem tettem különösebben szóvá, azt sem, hogy a mézes-maciglitteres Bee happy milyen célból is került be a bőröndbe. Jó, persze, a vb-set még csak promózni kell, amiatt egy csomó papírt alá is kellett írnom a stadionosokkal, mert nem ártott volna legalább egy-két kép. Na de a macis? Agyam eldobom.
- Mi van még itt, amitől hanyatt kéne dobnom magam? - kérdeztem vissza, azt a gyanakvó, apás hangot megütve, mert most már kezdett érdekelni, hogy viperát is rejteget-e a ládában vagy csak az általános kupi van-e.
Azért csak sikerült megtalálni a fakockás dobozt és inkább össze is húztam a rózsaszín csodát, mielőtt még glittert hányok belőle, vagy Pinky Pie úgy dönt, meg megmerényeli Levendulát a medence mellett.
Éppen pakolásztam, mikor a kicsi lányom nagy ügyesen odasétált hozzám, anyu kezeit szorongatva nagy lelkesen. Tegnap még egy tenyeremben elfért volna az egész baba, ma meg itt sétálgat, kicsit, mintha szaladna az idő, nem? Maja is, csak ő fürdeni, míg mi csapatmunkával építettük tovább a tornyot, amit folyton igazgattam, hogy minden tökéletes legyen.
- A szeretés és a csók? Nem úgy nézem, egy kupacban letömörültek mellém és néznek rám szépen - grimaszoltam kicsit, majd még felmutattam az utolsó három darab fácskát, amit aztán el is rendeztem egy kis szusszanással. - Nagyon rendes kislány ám ez a Klara, anyu, meg sem próbálta összedönteni a tornyot, amit építettünk.
Hozzászólásai ebben a témában

Maja Bojarska
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4930
Írta: 2018. május 30. 11:43 | Link


Breki és één| május 22. | Hotel Perla

Az a bőrönd nagyon furi, tegnap, mikor kinyitottam, kifutott belőle egy kisgyík, amire anya felsikoltott, a breki jól kinevette, Levendula meg rajzolgatta a keresztjét magára. Mindenesetre nem hagytam őket belenézni, biztos, hogy nem tudtak volna mindennek őszintén örülni. Hoztam például a lenyalós új testápolónkat is, nekem az tetszik, és apunak is jót tesz, mert a leégésre pont nagyon baba. Meg finom. Azt hiszem ez most vaníliás, mert azzal akartam kezdeni, és az egyik első íz volt, amit felírtam.
- Ne dobáld magad, nyuszó, nem tesz jót a hátadnak - kiabáltam ki, a hangomra pedig a törpinek is beszélhetnékje támadt. Én csak nagyokat bólintottam meg helyeseltem a meséjére, mert érdekelt, úgy is, hogy nem igazán értem mit akar. Mondjuk én tudok beszélni, de engem se szoktak érteni, a lelkesedésüket viszont szeretem, vagyis Lewyét, más nem szokott az lenni. Meg nem is igen hatna meg.
Még ők építkeztek a szobában én is túlestem a zuhanyon és út közben felkaptam a szekrényről azt a bizonyos testápolót, hogy aztán lecsücsikéljek és várjam Klarat, hogy nekem is jár-e az a nagy szeretet.
- Aaaz mind is megvan mindjárt - vigyorodtam el, ahogy a kezeim közé zártam a picilányt nagy cuppanóst kapva tőle a számra, meg kicsit nyálasat az arcomra utána. Olyan édes volt, még nem annyira volt mindig képben, hova is tegye a kezecskéit, ha ölelés, inkább jött, hogy őt szeressem. Én meg nagyon is szoktam ezt. Utána elengedtem és segítettem neki lecsücsülni, hogy a plüsnyuszikkal kezdjen játszogatni.
- Igen? Mert okos mint az apuci - mosolyogtam rájuk, aztán feltérdelve közelebb csúsztam az asztalhoz, hogy jobban megnézzem a szívecskék a helyükön vannak-e.
- Bekenjelek majd? Megint olyan... paradicsomos a vállad...
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2018. június 1. 02:09 | Link


#apuci | május 22 | Hotel Perla

Nem kaptam meg a választ, hogy mi is van a bőröndben, amitől annyira félni kéne, de nem zavartattam magamat rajta összességében, csak rántottam egyet a vállamon, hogy jó, hát akkor mindegy is. Én nem stresszelek azon, hogy mi jön ki onnan!
- Ezt úgy mondod, mintha öreg és sérülékeny lennék, ennyire azért még nem rossz a helyzet! - válaszoltam, a breki meg elnevette magát, bár, őszinte leszek, szerintem egyikünk se tudja, hogy mi volt annyira vicces. Annyi biztos, hogy elkezdett gügyörögni anyunak, aki közben még a zuhany alatt állt, vagy legalábbis már megeresztette azt.
Közben felépítettük a tornyot, aminek a végére anyu is meglett ám, csak kicsit késve, de legalább biztosan. A Stitches top pont olyan érdemileg takart, hogy ugyanitt lettünk volna akkor is, ha nincsen rajta semmi, de ugye az ő dolga, én nem fogok ezen összekapni vele, a-a.
A kislányka meg is szerezte a nyuszijait a bőröndből, mire szélesen elvigyorodtam, kicsit az ajkamba harapva. Hát, úgy tűnik, hogy ez a cég nagyon is érti a dolgát, mert ha nincs nála legalább az egyik, még az alvás is csak nyűgősen megy. Bizony.
- Peersze, biztosan, nekem is egyből ez jutott eszembe. - Persze, okos vagyok, de az éles helyzetekben ez sokszor nem látszik meg. Mert ugye ha tényleg figyelek rá mit szabad és mit nem, a társadalmi normák szerint, most nem lennék házas. Nekem pedig ez így jó, boldog vagyok.
- Nem tetszik a színem? Pedig látod, elpirultam neked - jegyeztem meg már-már csalódottan, de aztán csak nyomtam egy csókot a vállára. - Az jó lenne, Babygirl. Minden nyuszit elhoztunk otthonról? Nem három volt?
Hozzászólásai ebben a témában

Maja Bojarska
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4930
Írta: 2018. június 1. 15:07 | Link


Breki és één Új breki és új anyu| május 22. | Hotel Perla

- Mert szerinted az lesz? - kérdeztem egészen elhalkulva a fürdőben végül. Képes voltam néha nem túl átgondoltan és nem is illendően kérdezni, de eléggé nem értettem ezt a hangot. Mármint tudom, mennyire nyünny a szülinaptól elkezdve minden, és hogy nem normális dolgokat művel a válla vagy a háta. De ez nem a kor kérdése, csak a kviddics. Fura dolgokra képes a sport az ember életében, nekem nem kell bemutatni. Csak három évet balettoztam egyhuzamban, napi rendszerességgel, ennek pedig jó sok éve, mégis könnyedén, nagy pocival is a nyakamba tudtam emelni a saját lábikóm, még csak meg se kottyant. Bemelegítenem se kell ezekhez és nem ez az egyetlen, amire képes vagyok, azt hiszem kicsit lazák az izületem, vagy mit mondott egyszer a doktornéni. A csuklóm meg a bokám kattoggál is néha, de én már tök megszoktam, néha észre sem veszem, csak megtörténik. Ahogy ácsorogtam a víz alatt, még úgy is hallottam a kislány hangjait, bár nem igen tudtam megfejteni, mi történik. Bár a nevetős dolog lehetett az is, hogy valami nagyon vicceset meséltek neki. Biiiiztos nem attól van, hogy esetleg eltanulta tőlem, hogy apu öregezésére nagyon nevetni szoktam, nem, ez tuti nem valós.
Közben belebújtam ebbe a minimál setbe, de meleg van, most vennék nagykabátot? Meg az egyik csíkos és hosszú zoknim is kézbe fogtam a testápoló mellé, hogy miután leültem és szétszerettem a pici csodabrekink, fel is húzzam. Még ment egyedül, pedig volt olyan, mikor Klara volt odabent, hogy már ez is úgy sikerült, hogy utána kellett szuszognom egy fél órát.
- Pedig így van, igaz, pici szerelem? - fogtam meg a kis kacsókat, ahogy állt előttem a kis pár fogas vigyorával, aztán fogta a nyulait és félrevonult. Én belebújtam a zoknikba, mielőtt feltérdelve apu felé csúsztam volna.
- Deee, nagyon csinos, de nem tűnik olyannak, mai jól is esik - tettem rá óvatosan a kezem a vállára, ami rettenetesen forró volt, hát meg van égve, de semmi meglepetés. Mikor a rózsaszín víznél voltunk, pedig nem a legnagyobb melegbe és nyárba mentünk, még ott is sikerült neki.
- Igazából már négy van, múltkor küldtek egy újat ajándékba, egy fiúnyuszit - gondolkodtam el, aztán benéztem a kanapé meg az asztal alá, meg is lettek innen és onnan, nagy öröm is volt neki. - Hogyan szeretnéd, előbb a kenci, vagy kezdjük el?
Utoljára módosította:Maja Bojarska, 2018. június 1. 15:08
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2018. június 7. 19:35 | Link


#apuci | május 22 | Hotel Perla

- Hát nem állítom, hogy majd száztíz éves koromban is olyan fitt leszek, mint most, de azért talán annyira nem lesz rossz a helyzet - igyekeztem megnyugtatóan hangzani. Mert hát, tényleg, ha egyszer öreg leszek, tuti én is olyan hátfájós és nyekergős félefajta kéne legyek, akit az unokái tolnak el a szociálisotthonba, mert a papa már csak plusz para.
Közben Maja elmászott fürdeni, én meg a kislánnyal beszélgettem, azaz, hogy főleg ő velem, én meg válaszolgattam néha, miközben építettük a tornyocskánkat lelkesen. Az egyik fahasábot meg is nyálazta kicsit, mielőtt odaadta volna, hogy biztosan jó legyen.
- Mert aranyos kislány, így illik neki ezt mondani - grimaszoltam egy kicsit, megvonva a vállamat, mielőtt feltettem volna az utolsó pár fácskát is. Eközben Klara inkább a nyulait helyezte előtérbe, kicsit odébb topogva. Szerette őket, annak ellenére is, hogy nem zenéltek, világítottak, sem semmi ilyen, csak egyszerű nyulak voltak.
- Most még csak forró, meg húzódik, annyira nem vészes - ráztam meg a fejemet, mert tény, én is éreztem a bőrömből áradó hőt és ez nem mindig volt a legjobb elgondolás. Mármint komolyan, tűzben égek?
- Egy fiúnyuszi, három lány mellé? Milyen aranyosak, most már olyan nagyon ohana - nevettem fel kicsit, mert ha úgy vesszük, most ez volt a felállás. Meg ugye volt, de ő nem nyuszi, ő egy csodaszép fehér baba. Maja kicsit el is kezdett keresgélni, mielőtt odaadta volna a két elkóválygott nyuszit a kislányunknak. Nagyon édes volt, hangosan fel is nevetett, ahogy meglátta a kék ruhás nyuszkót, majd jól összenyálazta őt is. - Hát, lehet jobb lenne, ha előbb bekennéd. Ha nem baj. És akkor később már ezzel sincsen gond.
A pillantásomat ráemeltem, majd megjutalmaztam egy szépen csillogó mosollyal. Olyan tényleg nagyon széppel, amivel csak ritkán szoktam, mert különben oda a varázsa.
- Csinos a zoknid.
Hozzászólásai ebben a témában

Maja Bojarska
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4930
Írta: 2018. június 10. 12:05 | Link


Breki és één Új breki és új anyu| május 22. | Hotel Perla

- Száztíz? Akkor az olyan kilenc, nyolc, hét, hat… - számolgattam visszafelé, én hány éves leszek, de folyton belezavarodtam. Nem vagyok túl penge ezekben, de az biztos, hogy már nekem is meglesz a háromjegyű, szóval nem kellene egyedül hátfájósan keresnie a jó pózt a kanapén, miközben bekapcsoljuk a Lilo és Stitchet. Mert így lesz, ebben biztos vagyok. Akkor már neki is nagyon sok ideje lesz és végig tudjuk csücsülni… vagy feküdni, ha az fáj az egész nagy sorozatot is. Meg jöhetnek a brekik is, mind is, biztos lesz még, aki annyira nem olyan nagy, hogy ne akarjon velünk mozizni. Vagy breki brekik. Ez túúúl messze van, és egyre bonyolultabb.
- A legeslegaranyosabb csoda - vigyorogtam rájuk, mielőtt kényelembe helyeztem volna magam megoldva a nyúlproblémáit is a kicsikének. Néha elszökdöstek, de mivel se hangjuk, se semmi, idő volt meglelni, viszont azért a csillogó szempárért és tapsikolós, visongós örömért mindent megért. Bár ugyan ez szokott lenni, mikor elővesszük a smacis vagy a kacsás kiskönyvet.
- Nem hangzik fincsin - ingattam meg a fejem, aztán egész óvatosan hajoltam a vállához egy kis puszi erejéig, de az ajkaimmal is elég jól éreztem, mennyire forró szegény. Nem lehetett valami jó. Nekem is melegebb volt, meg még a brekinek is a bőre, de mi nem festettünk úgy, mint a főtt paradicsom.
- Iiigen, az apuci nyuszi biztos eddig dolgozott - közöltem széles vigyorral, hogy aztán közelebb is csússzak már zoknisan és testápolóval felszerelkezve. Bólintottam párat, hogy aztán feltérdelve helyezkedjek mellé, majd kicsit mögé, onnan figyelve a tornyot, mielőtt pici pöttyöket nyomtam volna a vaníliás csodából a bőrére, aztán lassan elsimizgettem a tenyeremmel. Most neki is pont olyan illata lett, mint nekem szokott.
- Ugye? Én is szeretem, kényelmes zoookni. A kockákat is megsütötted? - hajoltam kicsit az arca felé a számra harapva, nem mintha azt ne tudná bekenni egyedül, ha igen, de én csak tökre szívesen segítek. Nem tartott sokáig ez sem, óvatosabb voltam a vállainál és a felkarjánál, aztán még egy nagy puszit is adtam az arcára, mielőtt visszapattintottam a tubus tetejét és elkenegettem a kezeimmel a tenyeremen maradt maradékot.
- Szeretnél kezdeni?
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2018. június 12. 20:30 | Link


#apuci | május 22 | Hotel Perla

- Százkettő, ha minden igaz. - segítettem ki egy kicsit, mert még mindig nem erőssége ez a matek dolog. Szerintem soha nem is lesz, de nem is kell, elvégre a feleségem, amit számolnia kell, azt talán még meg is oldja. Nem egy buta lány. De valahogy úgy éreztem, akkor is majd elboldogulunk, ha tényleg ilyen baromi öregek leszünk. Majd akkor is nézünk maratonokat, addigra ki tudja milyen fejlett technológián. Tele lesz az egész ház fotókkal a különböző brekikről, meg a brekik brekijeiről, illetve, nagyon remélem, hogy a harmadik generáció nem köszön akkor még be...
- Mikor jött az uccsó nyuszi? Teljesen kimaradt nekem... - jegyeztem meg elgondolkozva kicsit. Mert ugye általában szoktam tudni a dolgokról, kivéve, ha olyan időintervallumban vagy necces időszakban érkezik, mikor nem turkálom át a postát minden nap. Az ilyen bizony elő szokott fordulni.
- Nem is annyira az, de a puszi mindig, mindenen segít - mosolyodtam el, kicsit hátranézve rá, majd vissza a fakupacra magunk előtt. Elég stabilnak látszott, azt hiszem, hogy jó munkát végeztem vele. Nem mintha ne lett volna elég időm és lehetőségem rá, hogy gyakoroljam.
- Biztos elfoglalt, nagymenő üzletember nyuszi. Vagy, amilyen formás tapijai vannak, az is lehet, hogy sportoló - nevettem el magam kicsit, miközben a szürke tincseim közé túrtam lazán. Elég hosszúak voltak, talán nem ártott volna most már egy vágás, de egyelőre jó volt így.
Szerettük ezt a zokniját, én is, ő is, télen is sokat volt rajta, mert legalább úgy nem fázott meg.
- Nem, a kockákat nem bántottam, de ha szeretnéd, megnézheted őket közelebbről is, a testápoló nem árt - dőltem hanyatt a szőnyegen és olyan szexin elmosolyodtam, miután befejezte a hátam és a vállam kenegetését. - Amúgy is, hölgyeké az elsőbbség Zajaczek.
Hozzászólásai ebben a témában

Maja Bojarska
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4930
Írta: 2018. június 13. 00:25 | Link


Breki és één Új breki és új anyu| május 22. | Hotel Perla

Nagyban nézegettem az ujjaim, aztán a férjecskét, aztán megint a kezem, végül csak fújtam egy nagyok. Jó az annyinak, nem is volt olyan fontos. Túl nagy szám ez már, addigra úgyse tudnék számolni, akkor se, ha most igen, akkor minek erőlködjek. A meséhez meg a DVD lejátszóhoz kell érteni, nem ehhez. Bár nem tudom, hogy akkor min lehet majd nézni, de kár lenne a sok CD-ért, tök nagy gyűjteményünk van! És előbb a brekikkel, majd a brekik brekijeivel is meg lehet mindet nézni. Meg majd azoknak is biztos lesz brekije, igazából a százonsok évesen Klara már 80 lesz, asszem, vagy olyasmi, de olyan nagyon nagy korban lesz. Simán lehet, hogy neki is van ugye brekije és annak is brekije, az meg nekünk már nagyon breki brekiének a brekije. Annyira elgondolkodtam, észre se vettem mennyire koncentrálok magam elé.
- Tessék? Ja nyuszi, hát ő, azt hiszem mielőtt eljöttünk pont - próbáltam felidézni az időpontot. Nem vagyok olyan jó ezekben, tökre egybe folynak már a napok, főleg ilyenkor, mikor csak úgy vagyunk, Lewy meg nagyon kviddicsezik, az anyuék meg úgy csinálnak, mintha rám is vigyázni kéne. Csak van egy brekim, meg egy a hasamba. Nem vagyok lehetetlen! Nyomtam közben egy puszit a pofijára, aztán szépen kenegettem a testápolót jól meg is szagizva. Fini.
- Lehet, olyan igazi apukás. Sőt, azt hiszem van neki ilyen izéje, csak levettem, mert anyáék azt mondták rossz a brekinek, megeszi, azt meg nem akarom - magyaráztam nagy hévvel, de csak kimaradt a lényeg. Márhogy szemüveges a nyuszi.
- Úúúúú, kenjük be? Nekem is segített Klara a naptejjel, ügyes ám! - vinnyogtam egész vékonyka hangon, aztán mikor elfeküdt, szétdobtam a lábaim és előre hajolva közelítettem fölé egy puszit adva a mellkasára. A pocimra csúszott közben a kezem, nem akartam én megnyomorgatni a minikénket odabent, de nem szokott panaszkodni. - Kicsi szerelem, segítesz? - szólongattam Klarat, aztán még két ismétlés után fel is nézett nevetve és odamászott mellém. Nyomtam egy picit a kezére, aztán az apura is, és mutattam mit csináljon. Ő inkább csak tapicskolt az apun, de aranyos volt.
- Jó, akkor még a mini befejezi, én kezdek - kentem el a kezemen, ami rajtam maradt vaníliás krém, aztán felülről a negyedik hármas közepét kitoltam óvatosan. Az volt rajta, hogy szeretem az illatod, el is vigyorodtam.
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2018. június 16. 11:22 | Link


#apuci | május 22 | Hotel Perla

Maja nem egy matekzseni és nagyon remélem, hogy soha nem is lesz az, mert imádtam őt, úgy ahogy van. Szerintem ha hirtelen ráfeküdne a tanulásra, olyan furcsán is érezném magam tőle, kicsit úgy, hogy nem elég neki az, ami most van a családunkban.
- Ühm, akkor azt hiszem, értem, hogy miért nem emlékszem rá - bólogattam kissé elgondolkozott arccal, mert hát, sokkal fontosabb dolgokkal voltam akkortájt éppen elfoglalva. Leginkább azzal, hogy mentálisan és fizikailag és felkészüljek a vbre, vagy szeressem a csodás feleségemet és a kicsi lányaink. Ő közben tovább kente a vállamat, a keze és a testápoló is olyan elég hideg volt, de még a kellemes szinten, nem akartam eltolni vagy sziszegni, hogy fejezze be.
- Olyan izéje? Mizéje? - kérdeztem rápillantva, teljesen zavarodottan, mert mégis mi lehet a nyuszin, ami nem jó egy gyereknek? Nem teljesen tudtam összerakni a képet, az ilyet pedig egyáltalán nem szerettem. Jobban éltem, ha mindennel és mindenkivel kapcsolatban naprakész vagyok.
- Ha szeretnéd... - böktem ki, mielőtt elfeküdtem a szőnyegen és a kezeim összekulcsoltam volna a tarkóm alatt. Még rá is mosolyogtam szélesen, olyan boldogítósan. Kaptam közben egy puszit is, csak a pocislány nem könnyítette meg anyu dolgát, ezen kicsit fel is kuncogtam. Klara meg lelkesen jött segíteni, hogy bekenjen. Ugyan nagy hatása nem volt, de aranyosan tapsikolt rajtam, tényleg nagyon kellett nevetnem.
- Azt hiszem, még itt maradok egy darabig, jó az akusztikám. Mi van rajta? - kérdeztem felemelve kicsit a fejem, majd megfogtam a kicsibreki kezét és nyomtam rá egy csókot, mielőtt felültem volna. Ő vissza is mászott a nyuszikhoz, mire közelebb csúsztam kicsit az asztalhoz.
Hozzászólásai ebben a témában

Maja Bojarska
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4930
Írta: 2018. június 16. 17:01 | Link


Breki és één Új breki és új anyu| május 22. | Hotel Perla

Kicsit talán jobban beletört a buksim a számolgatásba, mint kellett volna, de annyira nem is zavart az egész. Mármint kinek kell a számolás? Bőven elég, ha meg tudom mondani van-e elég zoknija a brekinek, vagy összesen hány babunk van, esetleg még azt, hogy mennyi kockája van Lewynek, semmi más nem olyan fontos. Jól megéltem annyi számmal, amennyivel kellett.
- Nem értél rá, kibontottuk mi, de nem volt nagy csomag, ebben nekünk nem jött semmi, csak a nyuszi meg egy levél. De az anyukád segített megérteni, amit nem tudtam benne szót - mondtam még bólogatva is kicsit, ahogy visszaemlékeztem. Írták, hogy örülnek, hogy szeretjük a varrt nyuszókat, meg azt köszönik, hogy meg is mutattuk a neten mennyire és milyen szép meg aranyos a mi brekink. Szóval csak rendesek voltak. Ja meg próbálták megérdeklődni mi lesz az új pindurka neve. Gondolom valami ajándékhoz, de mivel ezt én se tudom, ha akarnék se menne a válaszadás.
- Izéje, tudod, a szemén - magyaráztam, még kenegetve őt, közben kicsit én is elvesztettem a fonalat, még eszembe nem jutott a szó, akkor meg az arcába hajoltam kicsit átkarolva őt, nem érdekelt a nedves testápolós háta, nem árt az senkinek. - Szemüvege!
Lelkes vinnyogással tapsikoltam párat, amire a törpilla is felnézett és hozzám hasonlóan visított bele a beszélgetésünkbe, aztán kezdett beszélni is, amit annyira nem értettünk, de biztos fontos volt, szóval csak bólogatva nyújtottam felé a kezem, így feltérdelt és aput végigtapizva térden mellé csúszott majd a sarkaira ült, mint én és úgy tapicskolt, nagyon édes volt, voltak. Szerettem ezt, boldogság és ohana. Kicsit simiztem a pocim, mert nem élte odabent a lakó a nagy hajolgatást ide vagy oda, de végül húztam egy fakockácskát.
- Akkor én fogok nyerni - vigyorogtam rá szélesen, mielőtt jobban megnéztem volna, amit kihúztam - Szeretem az illatod - tartottam felé, aztán az asztalra tettem és segítettem túljutni rajtam a brekikének, de még előtte csücsörítettem felé egy pusziért, ő meg a tenyereit az arcomhoz emelte és adott is. Még mutogattam neki kicsit a pocimra, mert hát ott a brekitesó, rá is tette a mancsocskáját, de a nyuszii lefoglalták.
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2018. június 19. 23:15 | Link


#apuci | május 22 | Hotel Perla

Nem mindig szoktak nagy csomagot küldeni, mondtam is Majának, ha olyan, nyugodtan nyissák ki nélkülem, nem igazán aggódtam az ilyeneken. A nagyobbal szoktak küldeni néha ajánlatot is, meg ilyen családi bizgentyűket, azokat azért jobb szerettem, ha együtt nyitjuk. Mégis csak Ohanásabb.
- Ééés mi volt benne? - érdeklődtem, kissé felvonva a szemöldökömet. Már hogy a levélben, nem a csomagban, ennyire azért még nem vagyok sem szenilis, sem nehéz felfogású. A levél viszont engem valahogy kikerült, gondolom a színezőben maradhatott, vagy hasonló finom baleset állította meg abban, hogy hozzám eljusson.
- Mizéje? - vontam össze egyre jobban a szemöldökeim, hogy most mi az istenről maradtam le, mert tuti nem tiszta a teljes kép. Mije van a nyúlnak az arcán, ami káros a gyerekre? - Ja, hogy az!
Elég érdekesen fejezte ki a páros a lelkesedését, de őszinte leszek, ebben már semmi meglepő nem volt, még csak a szemem sem rebbent. Szerettem, milyen lelkesen tudnak egy kis testápoló miatt is vinnyogni. Hagytam is hát, hogy Klara is segítsen, az apró mancsikáival tapicskolva a kockáimon és vigyorogva a hangra.
- Héééé, ne csalj! Látlak ám! - nevettem el magam, majd nem sokkal később ülő helyzetbe tornáztam magam, bár minden egyes izmom belesajdult. Asszem máskor nem szabad az izomláz előtt elterülni, mert soha nem kelsz fel és paff. A kockájára néztem, majd a kis brekkencsre, aki a mancsijait anyu hasára biggyesztette, az apunyuszi fülét rágva csendesen. - Én jövök?
Még fel is vontam a szemöldökömet, és ha megkaptam az engedélyt, felülről a hatodik középsőt toltam ki egészen lassan.
- Szeretem, amikor... - kezdődött a mondat, majd elmosolyodtam kicsit, az asztalra pillantva és belülről a számba haraptam kicsit. - a brekivel lengyel cuccban drukkoltok.
Hozzászólásai ebben a témában

Maja Bojarska
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4930
Írta: 2018. június 21. 00:27 | Link


Breki és één Új breki és új anyu| május 22. | Hotel Perla

- Megdicsérték a brekit, meg mondták milyen aranyosak a képeink, amiket a nyuszikkal kitettünk. És… kérdeztek, de nem tudtam válaszolni, így félretettük - vontam meg párszor a vállam kicsit érdektelenül. Nem annyira tartottam fontosnak, jó, igazából teljesen elfelejtettem, és ha most nem jön szóba, lehet eszembe sem jut. De ezt megtartottam inkább magamnak, úgy, ahogy Klara minden plüssöcskét. Halmozta őket, mióta mozgásban van. A szoba különböző pontjairól egy nagy kupacba szokta hordani mind, aztán bemászik közéjük és egész nap, mikor nincs szuszi idő vagy evés, elgügyög nekik. Az egyik nyulat rá szokta ültetni a járáshoz való tologatósára és úgy mennek együtt.
- Az a… az - segítettem ki magunkat még inkább, aztán csak eszembe jutott, és meg is világosodtunk. Aranyos, csak eléggé a nyúlhoz van méretezve, és ilyen szétszedhetős anyáék szerint, nem kéne, hogy bármit lenyeljen belőle a breki. Bár múltkor jó csúnyán néztek rám, mikor megkérdeztem, akkor minek vettek neki gombos szoknyát. Arról is leeshet és hamm, megeheti. Nem a nyuszi a fő veszély itt.
Miközben mindenki fel és meg is világosodott, megjött a felmentőseregem, és a testápolózás végét nagy örömmel segített… hát… elszórakozni, leginkább, de azt iszonyú édesen. Nem tudtam nem végig a pici mancsokat és a lelkes vigyort nézni magammal szemben, aztán mikor végeztünk elkenegettem a karomon a maradékot, majd a combomon még meghúzogattam a tenyerem, mielőtt a fakockákhoz nyúltam volna.
- Nem csináltam semmit se nem - emeltem fel a kezeimet, amivel csúszott a póló is, szóval a pocinak a takarása az végleg felmondta a szolgálatot. Azért ilyen minitopnak még elmegy, minden mást majdnem jól és maradéktalanul takar. - Teeee.
A kezem a pici, vékonyszálú és növögető hajacskába csúszott magam előtt, aki a simításra fel is nézett rám, aztán a nyuszit a hasamnak nyomva elfordult és nekidőlt. Ő még így is kényelmesnek találta az ölemben való fekvést, vagy lehet pont ezért. Kicsit azért reméltem, hogy ő is tudja, hogy a legjobb pajtija csücsül odabent és jön hozzá hamarosan nagyokat játszani. Meg hogy majd szeretik egymást, ahogy én őket.
- Mert csinik - haraptam be az alsó ajkam, aztán a ballommal a pindurka egyik nyusziját táncoltattam a combomon, ahogy térdelve széttoltam a lábikóim két oldalra. Örült is, nem picit, aztán az én köröm jött szóval kicsit kinyújtóztam, hogy az alsóbb sorok egyikéből, oldalról lassan kihúzzak egyet, kicsit azért megingott a dolog.
- Ha kívánhatnék neked… - gondolkodtam el, aztán lefelé néztem a csodácskákra, majd vissza a drágára és csak kicsit elpirulva a számat rágcsiztam. - Ide túl sok minden jó.
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2018. június 25. 02:36 | Link


#apuci | május 22 | Hotel Perla

- Mit kérdeztek? - néztem rá, mert ugye nem volt egyértelmű, hogy azért nem válaszolt, mert nem tudta megfogalmazni nyelvtanilag a dolgot, vagy azért, mert nem tudja a választ a fennálló problémára. Mert ugye az egyik rövid úton megoldható, a másik esetben meg vagy én írok, vagy elmagyarázom a nyelvtant megint.
Ugyan kicsit nehezen sikerült kinyökörögni, hogy a nyuszinak szemüvege volt, végül úgy tűnt, sikerül közös nevezőre jutni a kedves feleségemmel is. Nagy siker, már egészen fejlődőképesek voltunk, még ha az ember elsőre nem is éppen arra gondol, amire a másik. Már félsiker.
- Nem, te soha semmit nem csinálsz, soha, nem is értem, miért is fordult meg a fejemben - forgattam a szemem kicsit, de aztán elnevettem magamat. Összességében tényleg könnyen kijöttünk, de voltak pillanatai, mikor igen csak feszegette a tűréshatáraimat. No offense, ebben semmi rossz nincs, nem a negatív értelemben, csak van egy határ, mennyire tudom magam kontroll alatt tartani.
- Édesek vagytok így - mosolyogtam életem nőire, mielőtt még rám került volna a sor, hogy kihúzzak egyet a kupacból, lehetőleg kicsit határozottabban, mint ahogy számolni kezdtem. Nem tudtam, felülről legyen hat vagy alulról. Szomorú, nem?
Maja előre hajolva az egyik alsó, szélsőt húzta ki, mire kissé felszisszenve grimaszoltam, a bizonytalan építményt figyelve.
- Hát, pedig ide kell egy válasz, babygirl, szóval... várok. - vigyorodtam el egészen szélesen. Persze, egész addig sztrájkoltam és nem voltam hajlandó kihúzni felülről a negyedik középsőt, míg ő nem adott rá egy rendes választ. - Nem tudom elképzelni, hogy nélküled... csináljak bármit életem hátralevő részében.
Azzal odébb raktam a kockám, végigcsekkoltam, nem túl ingatag-e még a torony, de egyelőre úgy tűnt, még elég biztonságos.
Hozzászólásai ebben a témában

Maja Bojarska
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4930
Írta: 2018. június 26. 23:44 | Link


Breki és één Új breki és új anyu| május 22. | Hotel Perla

- A minibb brekiről. Mikor jön meg hogy fogjuk hívni, vagy hát anyukád szerint ez volt benne, de olyan hosszan írtak meg kedvesen - gondolkodtam el picit. Lehet tényleg csak ez érdekelte őket, és nekem nem tűnt fel még anyáék nem fejtették meg, ettől még hagytam úgy, ahogy volt, szépen a szekrényre téve, ahol meglesz majd úgyis, ha hazamegyünk. Addig nem olyan fontos se az, se semmi más levélke. Igazából már egész sokat megértettem, leginkább a szavakat és abból ki tudtam találni a mondatot, még ha egy-egy ismeretlenebb is volt. Mondjuk a válaszolás már nem volt ilyen kezemre álló, nem mindig volt jó a sorrendem, vagy rossz szó jutott eszembe, ilyeneket nem is szoktam megcsinálni a férjecske nélkül. Mikor a boltba beszélni kell, akkor meg nem zavarja se  a néniket, se a bácsikat, hogy ezt-azt nem jól mondok, segítenek.
- De most tényleg nem is - biggyedt le az ajkam, egészen le is ejtve a fejem a pocim meg a földet nézegetve, bár utóbbiból igen takart kilátásra volt részem. Ott volt a kisszerelmem, aki végigtaperolt, aztán nyálasan odanyomta a nyelvét is a hasamhoz, azt hiszem ez egy puszi akart lenni, amire meg is simogattam a szép kis fejét, mielőtt hagytam volna a nyuszikba feledkezni.
- Nem segítesz… - ingattam a fejem kicsit eltanácstalanodva. - Szóval… én mindent… boldogságot, nagyobb ohanát, meg még nagyobbat, meg brekiket, meg sok nyerést… nem tudom mit a legjobban. Talán a boldogságot, az mindennel jár - piszkálgattam kicsit a kockát a kezemben, aztán a másik mellé tettem az asztalra és felé csúszva a vállának döntöttem a buksim egy pillanatra, aztán hagytam húzni.
- Semmit se nem? - kérdeztem vissza, ahogy a tornyot méregetve, kettővel az övé alatt kihúztam a bal szélsőt. Illetve elkezdtem, mert olyan instabil volt, az az alsó nem segített sokat, de na. - A legszebb emlékem rólad… - kezdtem bele, aztán csak a számra harapva fogtam mindkét kezemmel a kis darabot, és meredtem rá, majd a férjecskére és a brekire felváltva.
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2018. június 27. 01:16 | Link


#apuci | május 22 | Hotel Perla

- Az aranyos, ha nem felejtem el, majd írunk vissza nekik, jó? - kérdeztem, bár asszem a válasz egyértelmű volt. Szerettem azt a céget, nem is voltak olyan dögnagy, halálos multi, meg amúgy is sokszor küldtek ajándékot a kislánynak, amikért odavolt. Mit neki más, bolti nyúl, neki csak ezek a retro, lengyel tapsifülesek kellettek. De ezek nagyon, iszonyú sírás volt, ha valamelyiket épp elhagyta.
- Jóóó, tudom, ne duzzogj! - nevettem fel kicsit, megsimítva az állát, hogy emelje csak meg a buksiját. Apró puszit is nyomtam az ajkára, majd inkább a kislányt figyeltem, ahogy a pocakja körül zizeg. Nagyon elvolt vele, azt is elég sokszor összenyálazta. Mint mindent, amit szeret. A nyuszik is gyakran voltak mosva, nehogy valamit benyaljon. Szó szerint.
- Tudom, hogy nem, ez most a te feladatod, nem dönthetek mindig én - kacsintottam rá, mert hát, a játék lényege az lenne, hogy jobban kiismerjük az ilyesmiket, nem? Na, ezért kellett neki eldöntenie, hogy mit is kíván nekem és nem én kellett segítsek. - Ügyes lány vagy, megoldod.
Nyomtam is egy csókot a hajába, ahogy a fejét a vállamnak biccentette. Igaz, így kicsit testápolós lett, meg minden, de végülis nem az én hajam, szóval nem zavartatom magam ilyeneken. Helyette húztam egy kockát, próbálva kevés sikerrel, de stabilan tartani az építményt. A válasz nem volt egyszerű, morfondíroztam is pár pillanatig, de aztán csak kiböktem.
- Semmit se nem - ráztam meg a fejemet, majd figyeltem, ahogyan kihúzza a kockát, még az a kis, aggódós vicsor is az arcomra fagyott. Ah, szarban vagyok a következő körtől asszem. - Na, ez nehéz!
Még kicsit fel is nevettem, a kockájára bökve elégedetten, majd összefontam a karjaim a mellkasomon, várva a választ.
Hozzászólásai ebben a témában

Maja Bojarska
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4930
Írta: 2018. június 28. 00:25 | Link


Breki és één Új breki és új anyu| május 22. | Hotel Perla

Nagyokat bólogattam arra, hogy erre később visszatérünk, szerintem ők is örülni fognak a levélnek, meg mégis csak jobb, ha Lewy mondja meg, mit is írjunk bele. Én amúgy se vagyok túl jó még a saját nyelvemen sem az ilyenekben. Sokszor meg sem értenek, nem még majd egy másikon. Nem volt egyszerű az élet soha. De nekik kell, ők rendesek, meg a rucis shop is, a nyuszis pulcsikkal, amikben szurkoltunk is nagyon szuperek, szeretem őket, családi ruha.
- Akkor miért mondasz ilyeneket - meredtem rá nagy szemekkel, ahogy felemelte kicsit a buksimat, de azért az a csókocska jól esett, el is mosolyodtam a végére, bár nem voltam elégedett, hogy csalónak néz. Én sose nem szoktam. Jó, egyszer talán tavaly, jengázás közben, még nem figyelt megigazgattam a tornyot két kör között, hogy ne essen szét, de akkor se én nyertem, így tulajdonképpen nem történt semmi, nem?
Nehéz volt a kívánós kérdés, kicsit meg is szenvedtem vele, de aztán csak összefűztem a kezem magam előtt elnyújtva és a fejem is kicsit oldalra biccentettem, mikor végül meg lettem dicsérve, hogy azért csak ment. Nem volt zökkenőmentes, de csak kint volt az a válasz. Ezzel meg persze át is adtam a stafétát mindaddig, még megint nem húztam. Klaracskának segítettem arrébb húzni a nyulait, és kettőt karolva feküdt a lábikóim közé, én meg csak simizgettem őt végül félkézzel, ahogy a másikban a friss problémám szorongattam.
- Uhf - szaladt ki a sóhajjal a hang, aztán kissé tanácstalanul motyogtam érthetetlenül magam elé. - Nem tudom, hogy a leglegleg melyik lenne, de az egyik kedvenc legszebbem, aaaaaz... mikor kiderült, hogy Klara picilány lesz - mert örült. Nagyon, én is, de ő meg pláne. Akkor már beszélgettük, hogy szeretné, ha nem kék zoknis lenne, és ott.. hát még a szeme is izzadt meg ilyesmi. Meg úgy előtte meg utána is szeretem minden emlékünk persze.
- Te jössz, apuuu - vigyorogtam rá, aztán csendesen vártam, hova tovább.
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2018. július 9. 18:57 | Link


#apuci | május 22 | Hotel Perla

- Mert egy seggfej vagyok, de azt hittem, hogy erre ennyi idő után, amit  a férjedként töltöttem, már sikerült rájönnöd - néztem rá sokatmondó pillantással. Mert ha másnak nem is, neki tudnia kellett, hogy nem vagyok mindig aranyos és cukormázas és vannak szar időszakok, amik sokszor nem múlnak el maguktól, de itt van nekem ő, a kicsilányunk, a team és a kviddics és valahogy mindig kihúznak a szarból, bármennyire is hiszem, hogy túl mélyen vagyok. Remélem, hogy ez így is marad.
Szerettem ezt a játékot, elég gyakran használtuk a kis készletet, mióta megkaptam, de ugye a dolgok változtak, volt amire több válasz létezett és nem játszottunk még eleget, hogy mindenkinél járjon minden kocka. Szóval asszem ez olyasmi, amivel még elleszünk egy darabig a jövőben.
- Mindig ilyen szívatósak jutnak a kezedbe, kisszerelmem? - érdeklődtem, felvonva a szemöldökömet, de aztán csak felkuncogtam. Nem akartam én kinevetni, de kissé komikus volt a helyzet, hogy mindenen annyit gondolkozik, mintha számmisztika házit iratnék éppen vele. - Igen? Ezt látod, nem tudtam. Mármint... Furcsi.
Jó, persze, ő is tudta, hogy jobban örülnék egy kislánynak. Ez teljesen egyértelmű volt. Nem azért, mert a fiúk nem aranyosak, vagy nem szeretnék egyszer majd egy kissrácot, de... nem vagyok felkészülve rá, nie.
- Tuudom - sóhajtottam, majd kihúztam egy oldalsót, amitől ha lehet, még instabilabb lett az ingatag torony, de ha nem tenyerelek bele a szarba, túl nyugisak lesznek a dolgok. - A kedvenc dolgom, amit együtt csinálunk, a...
Itt kitört belőlem a nevetés, a nyelvem hegyére harapva próbáltam elfojtani, de egyszerűen nem ment, csak rázkódtam és nyerítettem, mintha muszáj lenne, az arcomat a kezembe temetve. Hát...
- A jengázás!
Hozzászólásai ebben a témában

Maja Bojarska
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4930
Írta: 2018. július 14. 19:49 | Link


Breki és één Új breki és új anyu| május 22. | Hotel Perla

- Fogalmam sincs miről beszélsz - csóváltam a fejem, ahogy az építményt méregettem kicsit helyezkedve, mert fájt a hátam, mikor rosszul csücsültem ekkora pocival. Ami meg azt illeti, szerintem nem is popsiarc, az ohanában legalábbis nem. Néha piszkálódós anyáékkal, vagy éppen a pandáékkal, meg Lucáéknak is kijut a jóból, de amúgy nem. Másokkal lehet, de az meg annyira nem fonts. Biztos vagyok benne, hogy ők megérdemlik, hiszen ha nem így lenne, csúnyán állna a sorsa, de nekünk jól megy eddig a sorunk.
- A kockák bántanak - közöltem egy nagy sóhajjal, mert így is éreztem. Persze ez csak játék és biztos vagyok benne, hogy ennyire komolyan sem kellene venni, sőt, egyenesen fel sem kéne vegyem problémának. Mégis megteszem rendszeresen. Meredtem a kockácskára mielőtt a saját részemhez húztam volna az asztalon összeeszkábálva a válaszomat rá. - Fura? Micsoda? Hogy ezt szeretem? Vagy hogy ezt választottam?
Nem annyira értettem mi olyan különös benne, hogy szerettem látni azt rajta, amit. Tudtam hogy ott, akkor nagyon boldog volt. Persze azt hiszem attól is, hog kiderült, lesz a brekink, de ott kicsit nehezebb volt. Elég jól emlékszem, mennyire rossz napja volt én meg meg is voltam ijedve. Annetől is, amit mondott és attól, hogy egyedül kellett bemennem abba a boltba. Még mindig éreztem azt a gombócot, mintha azóta is ott lenne. Fogalmam sem volt róla, hogy jól leszünk-e ha az kiderül, de aztán igen. Tényleg ohana lett, olyan legeslegszebb.
- Akkor gyeeerünk, lassú vagy - jegyeztem meg a megingó toronyra nézve és a számat rágcsizva méregettem, honnan kéne belőle kivenni, mert ez így nem valami baba. Közben Klaracska feltérdelve tapsikolt, én meg tudtam mit szeretne, így bekapcsoltam neki a zenét, ő meg egyből billegette magát, majd leülve a nyulait is. - A keeedvenc? - kérdeztem majdnem nevetve, de aztán a válaszánál csak összehúzva a vállaim somolyogtam, mielőtt a közeli kistáskából kiturkáltam volna azt a nagyfejű, pirossárgás lényt és az asztalra tettem volna. Pont mikor a plüss lábikók a lapot érték rá is néztem. - Bíííííp.
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2018. július 15. 01:20 | Link


#apuci | május 22 | Hotel Perla

- Nekem sincs - forgattam a szemem, mintha tényleg nem lenne. Persze, ez nem változtatott a tényen, hogy találhatott volna olyan pasikat, akik értelmesen kezelik, gondolom. De nem akartam ezen gondolkozni, az én feleségem volt, ez pedig így is marad.
- Biztosan nem direkt csinálják, na... - simogattam meg egy kicsit a hátát, oda hajolva, majd nyomtam egy puszit az arcára is. Nem kell, hogy elkeseredjen itt most csak amiatt, mert játszunk éppen és nem ő kapja az egyszerűbbeket. Szerettem, hogy ennyit gondolkozott a dolgokon. - Nem tudom, csak nem gondoltam volna, hogy pont ez az a nagybetűs különleges.
Nem mondhatjuk, hogy az egész zökkenőmentesen ment kettőnk között mindig, de az esetek nagy többségében szerintem elég jól álltunk más párokhoz képest. Nem tudom, mi volt ennek az oka, de hálás voltam érte, nincs fölösleges idegszálam és energiám arra, hogy öldököljük egymást a nővel, aki fontos nekem. Elég leterhelés a munka és az egyetem egyszerre.
- Máskor erre egy rossz szavad sincs - jegyeztem meg rezzenéstelen arccal, a pillantásom a kockán tartva, mielőtt egy csábító félmosollyal felpillantottam volna rá, de aztán csak felkuncogtam és visszanéztem a kezemben pihenő fahasábra. Nem tudtam magamat komolyan venni, akármennyire is próbáltam, így nagy visogatás után válaszoltam csak neki. - Mit akarsz a Lucával? Miér' bípelt rám? Olyan izé vagy. Beszélgetni szeretek veled a leginkább. Lame. De ez van. Holtversenyben volt mással, de... az csak plusz.
Hozzászólásai ebben a témában

Maja Bojarska
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4930
Írta: 2018. július 16. 20:44 | Link


Breki és één Új breki és új anyu| május 22. | Hotel Perla

Úgy gondoltam, hogy ezzel be is fejeztük a fölösleges butaságokat, mint annak a témáját, hogy ő most mennyire nem kedves. Egyáltalán nem igaz, hogy nem aranyos, teljesen rémeket lát, meg kerget. Nem olyan aranyosakat, mint Casper, inkább retteneteseket, mint amik mondjuk az iskolában is voltak. Nem szépek és nem is kedvesek.
- Remélem, eléggé nem kedves ez tőlük - ingattam meg a fejem, aztán a puszira el is terült a vigyor az arcomon. A simogatás jól esett, de ettől még nem múltak el az aggodalmaim a következő kör előtt. Kihúzok valami jó nehezet, aztán várhatunk reggeli. Klaraval egy kupacban alszunk itt le hárman a szőnyegen. Fel se tudnék kelni pisilni! Mondjuk az az ágyból se egyszerű, de még csak megoldom viszonylag csendesen, ellenben itt nem annyira.
- Hát, sok nagyon kedvencem van. Ez meg olyan... jó, meg szép. Tudod, boldogos és olyan ohana - vigyorodtam el nagyon, miközben kicsit piros pofival pillogtam felé. Persze mint mindenhol, nálunk is vannak kevésbé szívecskét dobbantó pillanatok és emlékek, de örülök neki, hogy nem abból van több. Van, ami sose lesz jó emlék, vagy rá gondolva leginkább eléggé rosszul érzem magam, de ezek sose kerülnek többet elő. Nem is szerettem szólni értük se akkor, se azóta.
- Uhm, nem baj, mikor lassan... adsz puszit, vaaagy ráérünk elindulni, meg ilyesmi. Deeee most nem ilyen van! Most figyelni kell! És sose tudom meg, miket szeretsz éppen, ha nem húzol - mondtam kissé türelmetlenül. Aztán arrébb csúsztam, majd miután meglett a kis lény, vissza is. - Szólt, hogy nem igazat mondtál. Még ő is tudja.
Igazából mindannyian tudtuk és egyszerre volt vicces meg nem annyira. Nem értettem, miért poénkodik, mikor nekem is azt mondta, nem ér, ha nem válaszolok rendesen. Néztem is rá nagy szemekkel, még meglett a válasza, aztán csak a számra harapva nevettem el magam.
- Én is szeretem ezeket.
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2018. augusztus 1. 03:33 | Link


#apuci | május 22 | Hotel Perla

- Pedig általában jól neveltek, rájuk szoktam szólni, ha valami nem oké - bólogattam meggyőzötten, hogy bizony, a mi kockáink azok mind jól neveltek. Az összes, az is, ami az asztalon, az is, ami kezecskékben, meg azok is, amik rajtam. Utóbbiak túl kimerültek a nap végére, hogy bántsanak bárkit is, mert sokat dolgoztatom őket. Azért reméltem, hogy ebből nem lesz rendszer, hogy az ilyen szívatósokat húzza ki, mert még egy ilyen és lehet, hogy itt fogok megőszülni. Rosszul hangzik.
- Ebben mondjuk igazad van, tényleg eléggé nagyon Ohana. Olyan szerelmetes - bólintottam is rá, hogy nyomatékosítsam az ő szavaival élve. Nekem is nagyon boldog volt az az emlék, de mégis csak akkor materializálódott rendesen, mikor Maja kezében volt először a kicsi. Ott már semmi rossz nem történhetett, velünk volt, épen, egészségesen.
A lassúságot illetően még rám is szólt, amire kénytelen voltam egy egészen aprót kuncogni, hiszen  általában nem én vagyok, akit noszogatni kell. És most mégis megtörtént, what a shame.
- Ja értem, a lassú puszi belefér, de a lassú kockahúzás meg nem? Ezek amúgy sem kockák, hanem hasábok... Azt hiszem - állapítottam meg, meg s forgattam volna egy darabot az ujjaim közt, de épp egy sem volt kéznél, így a mustra valahogyan elmaradt. - Nagyon kotnyeles egy kis lény, őt senki nem hívta játszani!
Mutattam rá felháborodottságot tettetve, de aztán csak egy széles, colgate mosolyt villantottam rá és rántottam egyet a vállamon. Ő is tudta, hogy ez nem ilyen egyszerű.
- Mert jók, még szép, hogy szereted... merted volna nem szeretni! Húzz, királylány, mielőtt kinő alattunk a fű.
Hozzászólásai ebben a témában

Maja Bojarska
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4930
Írta: 2018. augusztus 3. 22:27 | Link


Breki és één Új breki és új anyu| május 22. | Hotel Perla

- Rájuk szólni? - néztem bután, a fejem egészen a vállamig dőlt oldalra, hogy a számmal csücsörítve nézzek hol rá, hol a kockára. Gyanús volt ez nekem, mert ha szólt neki, nem jót vagy nem jól tehette. Nem volt fair, hogy ő ilyen egyszerűen haladt. Meg még viccelgetni is van ideje! Lehet csal. Már majdnem azon is elgondolkodtam, hogy benézek a nacija alá, hogy nincs-e ott a pálcája. Amivel meg tudta bűvölni ugye. Én nem értek hozzá, de ő tuti igen.
- Pontosan. Ő fontos, megkapta a munkát a gólyánk és nagyon szép babát kaptunk, aki egészséges is - bólogattam is kicsit magam elé, ahogy megsimogattam a picilány fejét, amit a nagy pocimnak döntött. A kezecskéjét a hasamhoz emeltem, bár most nem rugdosott, csak szerettem, ha tudja, hogy jön a tesó. Nem csak ketten leszünk itthon táncizni meg játszani, hogy lesz kivel barátkozni és örülni. Majd a nyár végén lehet nekik kis közös medencéjük is.
- Naaaaaaaa - morogtam fel, még be is fogva Klaracska fülét - legközelebb már azt mondod, hogy puszi meg semmi nincs, ha lassú vagyok? - néztem rá nagy szemekkel, hogy aztán levegyem a kezeim, amit még a pici hajasbabánk is szeretett volna. Nézett rám fel nagy szemekkel, mert nem értette mi is a helyzet. Megfogtam a kezeit, hogy segítsek neki a talpijaira állni, és aztán meg is öleltem, mikor a nyakamba kapaszkodott jó nagy puszikat adva neki.
- Okos lény, tudja, hogy nem szabad nem igazat mondani, senkinek se. Aki egyszer elkezdi, rászokik - ingattam rosszallóan a fejem, hogy aztán a hasábokra koncentráljak. Mert nem kocka, most mondta. Nekem akkor is fakocka.
- Mert mi lenne, ha nem szeretném... ezeket? - kérdeztem értetlenül, hogy közben kihúzzak egy kockát a felsőbb régióból, bal szélről. Ugyan ingott, de még nem borult le. Stabil tornyocska. - A kedvenc szavam tőled... Ezt tudom! Jó, több is van...de jegessmaci!
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°

Oldalak: [1] 2 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolKülföldi helyszínek