36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolKülföldi helyszínek

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Kyle Donovan
INAKTÍV


Bogolyfalva pálcakészítője
offline
RPG hsz: 151
Összes hsz: 393
Írta: 2017. december 14. 13:12 | Link


//norvégia//

Konkrét elhatározás azt hiszem, hogy nem volt a sátrazást illetően. Terveket legalábbis biztosan nem szőttem, hogy akkor majd én itt a hidegben fogok a ponyvával szenvedni. Viszont nem bírtam már elviselni a gondolatát sem annak, hogy megint bejön valaki, hogy az ő pálcája nem működik megfelelően, ihajj-csuhajj, segítsek már neki. Elég volt.
- Szerintem ezt nem így kell felállítani - közöltem a lány felé pillantva, kissé összevonva a szemöldökeimet, miközben fordítottam párat az anyagon, de így sem tűnt kevésbé helytelenül tartottnak.
Mély levegőt vettem, összességében nem volt annyira hideg, mint amennyire számítottam rá, de már bőven volt hó, amiről visszaverődtek a napsugarak, bántva kissé a szememet is. Szóval hunyorogva néztem ismét a lányra, hogy ilyenkor mi a szar van.
Még legalább öt percre való türelmem volt, mielőtt leülök az anyagra és meredek a közeli erdődre, hogy mikor száguld ki onnan egy medve és szed miszlikre.
- Miért pont Norvégia? - Ez a kérdés már többször is felmerült bennem az utazás során, de ezidáig nem tettem fel, így válasz sem érkezett rá.
Hozzászólásai ebben a témában


Antoinette Myra Blackburn
Független boszorkány


Magyar Mennydörgő | anya
offline
RPG hsz: 479
Összes hsz: 5688
Írta: 2017. december 14. 13:59 | Link

my baby giraffe

Talán Kyle meg sem lepődött amikor Myra furcsa kérdéssel, már-már egyszerű kijelentéssel állított be hozzá. Néha felbukkan, felkavarja az álló vizet és eltűnik. Mert miért ne. Pedig jól megvannak azokon az alkalmakon, amikor találkoznak. Talán ezért is a férfi jutott eszébe először kirándulópartnerként.
Csak egy kisebb hátizsákot hozott magával, ami most a hóba dobva várja, hogy a sátor felállítódjon - mondjuk magától - és ne ázzon szét minden benne levő meleg zoknival együtt.
Tanácstalanul fújja ki arcából a haját, hümmög miközben kiegyenesedve csípőre vágja a kezét. Az életben nem állított még sátrat kézzel, bár pálcával sem igazán. A durcás Kyle-ra pillant, fél szemöldökét felvonja.
- Csak nem olyan nehéz, na - csak azért is kezébe veszi az irányítást és míg a másik bosszankodik, sikerül megtalálnia a sátor alsó pontjait. Szépen elsimogatja, és már csak arra kell rájönni, a tartószerkezet hova és hogyan illeszkedik bele.
- Hé, ha ráteszed a segged, nem fogjuk tudni megcsinálni - kesztyűbe rejtett mutatóujjával megböki a vállát. Nem akarja, hogy bármelyikük kedve is rossz legyen, a kérdésre pedig kitárja karját és végigmutat a végeláthatatlan fehérségen és erdőn.
- Csend és nyugalom, minden amire szükségünk van - válaszolja, holott valójában csak csukott szemmel rábökött egy helyre a térképen. Norvégia lett a maga hideg valóságával mindenféle karácsonyi csilingelés és fény nélkül.
- Kyle Donovan, kelj onnan fel, mert lassan befagy a seggem és azt hiszem átázott a cipőm - jobbját nyújtja neki, ha kell, még segít is a feltápászkodásban, csak haladjanak már valamerre.
Hozzászólásai ebben a témában

Kyle Donovan
INAKTÍV


Bogolyfalva pálcakészítője
offline
RPG hsz: 151
Összes hsz: 393
Írta: 2017. december 14. 15:00 | Link


//norvégia//

A lány úgy sétált az életembe majd ki belőle, mintha ez teljesen természetes módja lenne az emberi kapcsolatok kezelésének. Most is csak belibbent, majd közölte, hogy megyünk Norvégiába sátorozni. Az én táskám is nem messze tőlünk hevert a hóban, mintha a tulaja egyáltalán nem törődne vele.
- Azt mondod? - kérdeztem, nem kevés szarkazmussal a hangomban, de aztán ketten már sikerült megtalálni a megfelelő pontokat. Én addig már össze kezdtem állitani a tartószerkezetet. Ez már jobban ment.
- Nem tudom, szerintem jól nézek ki rajta, nem értem mi bajod - néztem a vállamra, amit kicsit megbökött. Abban igaza volt, hogy elég nagy volt itt a csend és a nyugalommal sem volt baj, de attól függetlenül, nem értettem ezt az egészet. 
Elég csúnyán nézett rám, közölve, hogy a cipője is beázott, mire rezzenéstelen arccal pillantottam fel rá. Megfogtam a felém nyújtott kezét, majd feltápászkodtam és befejeztem a sátrat. Megbűvölt darab volt, amiben már most jobb volt az idő, mint idekint.
- Befelé, mielőtt megfázol! - Lehet, hogy önfejű, de kedveltem
.
Utoljára módosította:Kyle Donovan, 2017. december 14. 15:02
Hozzászólásai ebben a témában


Antoinette Myra Blackburn
Független boszorkány


Magyar Mennydörgő | anya
offline
RPG hsz: 479
Összes hsz: 5688
Írta: 2017. december 14. 15:33 | Link

my baby giraffe

- Azt - bólogat rá, mintha nem is érezné ki a szarkazmust Kyle szavaiból. Nem érti ezt a nagy durcázást, egyelőre nem is kérdezte, mi van vele. Mondjuk azt sem, hogy lett volna-e jobb terve a mai napra. Ha lett is volna, ennél biztos nem jobb. És most napokat fognak itt tölteni - már ha elviselik egymást.
- Jól nézel ki rajta, de még jobban néznél ki benne - vonogatja meg a szemöldökét és gondoljon a férfi, amire akar. Egyelőre nincs semmi hátsószándéka, nem akarja leteperni amint behúzzák a cipzárt a végre felállított ponyván. Szép is lenne. Ugyan fél év az fél év, de basszus. Csoda, hogy az ő hangulatingadozásaival ilyen hosszú ideje elviseli.
Felsegíti, és a sátor lassacskán formát ölt. Nagyon úgy néz ki, hogy sikerült úgy megcsinálni, hogy az a következő egy órában ne szálljon el a fejük felett, szóval egy elégedett mosollyal kapja fel Myra a táskáját és mászik be a védett helyre.
- Összehoztuk - vigyorog a férfira jókedvűen. Könnyen lehetne azt mondani, hogy tuti valamit fogyasztott indulás előtt, pedig nem. Semmi ilyesmiről nincs szó, egyszerűen csak örül a társaságának.
- Amúgy hogy telnek az ünnepek? Tököd tele? - kérdezi, miközben hátizsákja aljáról lecsatolja a hálózsákot és kiteríti alulra. Na jó, talán abban a táskában a meleg zoknikon kívül plédek is megtalálhatóak, ennyire volt előretekintő. Meg még valami, amit elő is húz és Kyle felé nyújtja. Rumos meggyel töltött bonbon, de a legjobb fajtából, nem valami olcsó szar.
Hozzászólásai ebben a témában

Kyle Donovan
INAKTÍV


Bogolyfalva pálcakészítője
offline
RPG hsz: 151
Összes hsz: 393
Írta: 2017. december 14. 17:06 | Link


//norvégia//

Vagy nem vette észre vagy csak nem akarta észrevenni a szarkazmust, de talán jobb is volt így. Nem kellett veszekedni, közvetlenül azután, hogy ideértünk. Mert nem sok időt töltöttünk el ezen a havas tisztáson, mióta megjöttünk, én pedig kissé... megkönnyebbültem?
- Ez nem csak a sátorral van így - tettem hozzá, túl magas labda volt ahhoz, hogy kihagyjam. A pillantásom akaratlanul is Nettére vándorolt, még a szemöldökvonogatásból is láttam egy keveset, mielőtt még befejezte volna. Pedig ez viszonylag hamar megtörtént. Hagytam, hogy felsegítsen, aztán ténylegesen kezdett alakot ölteni a hálóhelyünk, aminek épp ideje volt, mielőtt még megetetem egy rénszarvassal. Myra elégedett vigyorral is mászott be, én pedig követtem, az elárvultnak tűnő, majdnem átfagyott táskát is magammal vonszolva.
- Csak sikerült megoldani. Ha valaha ilyet tervezel,  szólj, hogy előtte tanuljak meg varázslattal sátrat állítani! - Egyszerre volt pánik, felháborodás és majdnem nevetés a hangomban, mert ez így sok dolog volt, de nem éppen elbűvölő és lenyűgöző. Nem, mintha ilyenekkel kéne foglalkoznom, természetesen nem érdekel.
- Leginkább? Nagyon. A családom rajtam keresi a hülye ikertesóm, aki akármelyik bokor alján is feküdhet, amilyen finom lélek. Mindenki piszlicsáré indokokkal b.zerál, hogy miért cseréljem a pálcáját újra, csak elegem van az emberekből - fújtam ki a levegőt lassan és hangosan az utolsó mondat előtt, mielőtt ténylegesen felhúzom magam a történteken. Pedig újabban igenis közel álltam hozzá, hogy kiboruljak. Én is a hálózsákom nyomorgatását kezdtem el, mikor Nette felém nyújtotta a dobozt, amire megdermedtem a mozdulatban és csak félig lesütött szempillák alól néztem.
- Az... csokoládé? - a hangomban valami forrongott, fél úton a keserűség és a düh között, miközben eltűrtem egy tincset az arcomból idegesen.
Hozzászólásai ebben a témában


Antoinette Myra Blackburn
Független boszorkány


Magyar Mennydörgő | anya
offline
RPG hsz: 479
Összes hsz: 5688
Írta: 2017. december 14. 17:26 | Link

my baby giraffe

Pislog még egy kicsit Kyle-ra a vissza válasz miatt. Őszintén nem tudja, pontosan mire érti, pedig azért van rá elképzelése. Inkább nem firtatja, mielőtt a sátor ott marad ahol van és belefagy a hóba, lesz még idejük később megbeszélni, hol mutatna jól.
Teste kezd felolvadni odabent, de a kesztyűtől még nem szabadul meg. Azzal együtt kezdi el kipakolni a táskát szépen, kirakja a hálózsákot és a plédeket is - legalább egy tucatot -. Ha már elrángatta, legalább meg ne fagyassza a férfit. Bár van még ötlete arra, miképp hozhatja vissza az ideális testhőjét.
- De így izgalmasabb - nem is érti, miért kellene mindent varázslattal megoldaniuk. Na jó, nem lett volna ennyi anyázás és mérgelődés, de akkor is.  Egy kis közös időtöltés a sátorban való bujkálás mellett.
Hallgatja a másik beszámolóját miközben pakolászik és rendezkedik, egészen kényelmessé varázsolva ezzel a kuckót. A fejét ingatja és cicceg. Nem ért egyet ezzel a felhajtással és egyébként is ráfér már szerinte Kyle-ra a kikapcsolódás. Minden alkalommal amikor meglátogatta, akkor éppen munkával volt elfoglalva és most is érződik a feszültsége.
Talán ennek oldása, a hangulat feldobása miatt hozta a csokit, amit kár, hogy átnyújt. Arcára fagy a mosoly, a másik arcán egyértelműen az látszik, hogy pillanatokon belül ki fogja nyírni a lányt. A levegőben tartja a kezét a dobozzal, egyelőre nem moccan.
- És meggy. Rumos, szerintem fincsi - próbálja menteni a menthetőt, amikor is beugrik neki, hogy ezt szépen elcseszte. Nem szereti a csokit. Na de ennyire? Sűrű pislogásba kezd miközben lerakja kettejük közé a dobozt és a sarkára ül. Mit számít, hogy a cipője csurom hó és víz, most pedig már a feneke is. - Nem kell mindjárt megölni a pillantásoddal...
Utoljára módosította:Antoinette Myra Blackburn, 2017. december 14. 17:26
Hozzászólásai ebben a témában

Kyle Donovan
INAKTÍV


Bogolyfalva pálcakészítője
offline
RPG hsz: 151
Összes hsz: 393
Írta: 2017. december 14. 18:20 | Link


//norvégia//

Nette fejben kissé talán máshol járt, nem is igazán forszíroztam, hogy megértse az iménti utalást. Azt sem tudom, hogy miért hagyta el a számat, de valami komolyabb oka kellett legyen, különben csendben maradtam volna, mint az esetek nagy többségében.
Inkább mind a ketten bekúsztunk a sátorba, még egy kis havat is kisöpörtem, mielőtt összehúztam volna magam után a ponyvát. Nem akartam minden időmet itt tölteni, de megfagyni sem.
- Ez mondjuk vitán felül áll, tényleg lassabb és macerásabb, mint mikor pontosan tudod, hogy mit kell csinálni. - Szemem sem rebbent, első sorban nem is az ő tudását minősítettem, sokkal inkább a sajátomat. Inkább rendezkedésbe fogtam, lassan kisimítottam a saját hálózsákomat is, amit nyár óta nem használtam, akkor is csak, mikor azért a yeti szőrért mentem Nepálba.
A családi helyzet vázolása után nem sokkal megfagyott a hangulat, sikerült mégiscsak lejegelni, mert Nette átnyújtott egy doboz csokit, nekem pedig elkezdett az agyam durrogni, mégpedig egyre hangosabban.
- Egész biztosan az, ebben nem kételkedem - közöltem fagyos hangon, miközben vettem egy mélyebb levegőt, reménykedve, hogy nem kattan el az agyam, de az izmaim összefeszültek és a hálózsákom elkezdett rezegni, mint amit ingat a szél, pedig ez jelen pillanatban lehetetlen volt jelen pillanatban.
- Nem is érted, mi a gond, igaz? Nette! Figyelsz te egyáltalán bármikor is rám? - míg az előbbi mondat inkább csalódott volt, a második során egyre emelkedett a hangom, miközben a kezem a combomra csúszott. - Mert jelen pillanatban rohadtul úgy tűnik, hogy szarsz bele az egészbe!
Hozzászólásai ebben a témában


Antoinette Myra Blackburn
Független boszorkány


Magyar Mennydörgő | anya
offline
RPG hsz: 479
Összes hsz: 5688
Írta: 2017. december 14. 18:56 | Link

my baby giraffe

A szemét forgatja gyors reakcióként. Őszintén szólva nincs kedve leállni vitatkozni, de azért szívesen megmondaná, hogy fogja már be a száját, nem ezért jöttek. Otthon duzzoghatott, itt ne tegye. Vagy majd a lány tesz róla, hogy a drága ne durcázzon...
Figyeli a mozdulatait miközben felhívja magára a figyelmet. Tartja a dobozt, mintha most mozdulatlanul úgy tehetne, mint aki ott sincs, pedig de, eléggé ott van. Pislog az arcára és a kezére, amiben megremeg a hálózsák, majd szólásra nyitná a száját. Talán még bocsánatot is kérne amiért elfelejtette, ha Kyle nem kezdené el hergelni magát. Egy pillanatról a másikra a lány szemöldöke a magasba emelkedik és a dobozt a plédekre vágja.
- Mi a franc bajod van neked? Örömet akartam szerezni, bocs, hogy mellényúltam - csattan fel haragosan és talán jobban megemeli a hangját, mint a férfi. Nem szereti, ha valaki ilyen hangot üt meg vele szemben és ennek bizony ő is hangot ad. - Mégis miről beszélsz?! Veled ellentétben én figyelek rád, csessze meg! - morran rá miközben széttárja két karját. Ölébe esnek kezei, és körmeit a tenyerébe vájja.
- Ha én nem keresnélek, soha nem is beszélnénk - vágja a fejéhez, ami egyébként bántja. Nem gondolt soha úgy rá, hogy ez rossz dolog lenne, de most, hogy egy pár másodperc alatt felhúzták egymás agyát, igenis bántó dologként éli meg. Kyle nem volt még az új lakhelyén, sem máshol, minden alkalommal amikor találkoztak, akkor ő ment el hozzá. Össze is préseli ajkait, mint egy durcás kisgyerek.
Hozzászólásai ebben a témában

Kyle Donovan
INAKTÍV


Bogolyfalva pálcakészítője
offline
RPG hsz: 151
Összes hsz: 393
Írta: 2017. december 14. 20:05 | Link


//norvégia//

A helyzet sokkal gyorsabban harapódzott el, mint ahogyan azt bármelyikünk is gondolta volna. Eleve, ha így futunk neki az együtt töltött időnek, gondolom inkább megejtjük otthon és nem jövünk el miatta az isten háta mögé. Helyette mégis itt voltunk és én igyekeztem higgadt maradni, mégsem sikerült. Úgy éreztem, hogy komolyan nem érdekli mi van velem, csak kellett valaki Kolos után, aki figyel rá és aki elfoglalja, mikor éppen túl sok a szabadideje.
A csoki nagy csattanással vágódott a plédekre, ahogyan nála is elszakadt a cérna és a szemöldöke is a magasba csúszott.
- Mi bajom van?! Most komolyan képes voltál megkérdezni, hogy mi bajom van?! - A hangerő folyamatosan emelkedett, nem volt a kiabálás közelében még, de lehetett érzékelni, hogy ez nem egy higgadt társalgás. Nette széttárta a karjait dühében, talán tanácstalanságában, nekem meg reszkettek az ujjaim a combomon, így ökölbe szorítottam a kezemet és mély levegőket véve próbáltam legalább az erőm kordában tartani. - Velem ellentétben?!
Ha nem ilyen rohadt alacsony a sátor, egész biztos, hogy talpra ugrottam volna, de így csak előrébb dőltem, sose lehet benne biztos az ember, hogy jól hallotta.
- Az esetleg eszedbe sem jutott, hogy azért, mert kettőnk közül nem én voltam, aki elment és összeszedett egy komoly kapcsolatot? Hogy lehetsz ennyire kib.szottul vak?! - most már tényleg ordibáltam és a kezem akaratlanul is megemeltem, majd visszaejtettem magam mellé.
Hozzászólásai ebben a témában


Antoinette Myra Blackburn
Független boszorkány


Magyar Mennydörgő | anya
offline
RPG hsz: 479
Összes hsz: 5688
Írta: 2017. december 14. 20:37 | Link

my baby giraffe

Nem éppen így tervezte ezt a kiruccanást, de ha már így alakult, nem hagyja magát. Bár próbálná először kedvesen intézni, azért nem tudja megtagadni önmagát. Kyle is ismeri már évek óta, tudja, milyen gyorsan a plafonon van. Mégis hergeli és aztán a lány is őt. Nem annak szánja, de úgy alakul.
- Jól hallottad, igen! - csattan újra fel. Szerencse, hogy körülöttük kilométerekre nincs senki, máskülönben szépen felhívnák magukra a figyelmet. Így maximum a vadállatok találnak rájuk. Mit számít.
A fejéhez vágja, ami bosszantja, és talán mindketten most a másik dühére koncentrálnak. Kyle mozdulatait figyeli, ahogy megremeg az idegességtől. Pedig csak egy nyamvadt csoki, az istenért. Érzi saját tenyerében, hogy lassacskán ha ilyen tempóban halad az agyvérzés felé, tenyeréből is vér serken körmei mentén. Akkor mondjuk már mindegy lesz.
Mikor előrébb hajol, Myra nem rezzen. Sőt, mélyen a szemébe nézve, fogsorát összeszorítva hajol ő is közelebb. Szaporán veszi a levegőt orrán keresztül, szinte zihál.
- Gratulálok, nem vagy süket - szűri fogai között. Az előzőektől eltérő módon halkan beszél kettejük közé. Aztán kap egy választ, vagyis inkább egy más irányból történő megközelítést. Amikor megismerkedtek a plázában, és a férfi utána vitte azt a kasmír sálat, még nem volt Kolos. Valójában jól megvoltak, csak jött más, akivel nem lett semmi, és mikor mégis tovább szőtték volna a kapcsolatot, jött Ardai.
Kivételes, furcsa, de megadja magát. Lesüti tekintetét és ajkába harap. Igazából szégyellnie kellene magát azért, hogy jószerével kihasználta a férfi érzéseit. Néha csak unatkozott, néha csak nem akart Kolosra gondolni amikor találkoztak. De most más a helyzet, azért vannak itt együtt, mert vele akar lenni.
Szó nélkül csúszik közelebb, át a hálózsákokon, hogy ha a másik engedi, kezébe vegye az övét. Ajkához emeli és gyengéd csókot nyom ujjbegyeire.
- Igazad van - sajnálattal semmire sem menne. Bólintva néz fel rá, a szemébe. - Hülye voltam, de... Nem lehet véletlen, hogy megint itt vagyunk. Veled akartam lenni anélkül, hogy harcolnánk.
Hozzászólásai ebben a témában

Kyle Donovan
INAKTÍV


Bogolyfalva pálcakészítője
offline
RPG hsz: 151
Összes hsz: 393
Írta: 2017. december 14. 21:33 | Link


//norvégia//

Lassan már Nette hangja is emelkedett és nem csak én voltam a kettőnk közül, aki hangosabb volt a kelleténél. Attól már nem kell tartanunk, hogy túl sok állat maradt a környéken, mert szerintem a hangzavar már mérföldekre elijesztette őket.
Én remegtem a dühtől és ez nem akart alábbhagyni, de ő sem akart elcsendesedni, sőt, egyre inkább idegesnek látszott. Az ujjai már kezdtek elfehéredni attól, ahogyan ökölbe szorította őket. A körmei a tenyerébe mélyedtek, de a tekintetem nem időzött soká a kezén, az arcára meredtem inkább helyette. Az állkapcsa megfeszült, ahogy ő is közelebb hajolt, szinte éreztem a lélegzetvételeit az arcomon.
- Szuper, akkor kettőnk közül csak te élsz érzékszervi károsulással! - sziszegtem ezúttal, az arcizmaim mind megfeszültek, ahogy egy pillanatra még közelebb hajoltam, de aztán felegyenesedtem. Nem küzdeni akartam vele, csak azt, hogy megértse a helyzetemet.
Közelebb csúszott, én pedig nem tettem semmit, csak szinte zihálva meredtem a helyre, ahol még az imént ült. Éreztem, ahogy a kezem után nyúl, de ismét engedtem, hogy hozzám érjen, egy nagyot sóhajtva és a talajt bámultam.
- Igen? Én nem akarok veled veszekedni, csak... - lassan fújtam ki a levegőt, a kezem elhúzva az arcától és óvatosan az ujjai köré fontam őket. - Egyszerűen csak nem tudom elviselni, hogy ki-be járkálsz az életemből, tudod?
Hozzászólásai ebben a témában


Antoinette Myra Blackburn
Független boszorkány


Magyar Mennydörgő | anya
offline
RPG hsz: 479
Összes hsz: 5688
Írta: 2017. december 14. 22:04 | Link

my baby giraffe

Voltak idők, amikor ez a közelség megvolt köztük. Akkor azonban más is történt, vagyis az egész helyzet más volt. Semmi hangos szó, kiabálás vagy veszekedés, csak csend és egyebek. Most a düh elvakítja mindkettejüket és talán ha a lány felhúzná magát az újabb beszóláson, nem érne véget a hangoskodás.
Látja és érzi is a férfiból áradó feszültséget. Még sosem látta így kiborulni, és igazából nem is akarja többször. Egyszer tapasztalni az ilyet elég, és egyébként nagy csoda, hogy ezt így gondolja és tesz is a befejezés érdekében. Nyugodtabban gondol bele, mennyire igaza van. Elég csak visszatekinteni az elmúlt évekre és történésekre, azóta azonban sok minden történt, ami jó irányba terelte. Új célok, tiszta élet, talán ezért képes józanul gondolkodni.
- Miért nem szóltál, hogy ez nem jó neked így? - vonja fel kérdőn a szemöldökét és felsóhajt. Elmosolyodik az érintésére. Túlságosan sok romantikát érez ebben a helyzetben, nem így készült, csak barátkozni akart, mégis tartja a közelséget.
- Mostantól számíts rá, hogy szerves része leszek az életednek - jelenti ki szusszanva. Valamiért úgy gondolja, szükségük van erre. Legalábbis neki kell Kyle, az ő jelenléte és minden velejárója. Vagy így, vagy úgy, de a jövőben nem szeretne ki és be járkálni az életében.
Kihúzza kezeit a férfiéból és szépen összekócolja a másik haját. Lepillant a maga alá húzott lábaira és elhúzza a száját amikor meglátja, mit sikerült művelnie.
- Azt hiszem kicsit összemocskoltam a cuccod - jegyzi meg félve, mert az előbbiek tükrében nem csodálkozna azon, ha Kyle ezen is kiakadna és leordítaná a fejét.
Hozzászólásai ebben a témában

Kyle Donovan
INAKTÍV


Bogolyfalva pálcakészítője
offline
RPG hsz: 151
Összes hsz: 393
Írta: 2017. december 15. 18:00 | Link


//norvégia//

A düh olyasmi volt, aminek csak ritkán engedtem utat. Egyszerűen nem akartam, hogy olyan legyek, aki folyton ordibál, dolgokat tör össze, meg hasonlók. Nem viseltem jól az ilyesmiket. Most is szinte minden ízemben remegtem a feszültségtől, míg Nette is egyre jobban bepöccent. Aztán történhetett valami, mert egyszer csak, mint akinél elvágnak egy cérnát, elhallgatott. Én pedig nem tehettem mást, mint, hogy szintén befogtam, a fejemet kissé leszegve és bámultam a talajt.
- Kellett volna? Jól elvoltatok, gondoltam nem kell pluszba a stressz - vontam meg a vállamat, de a kezem még mindig remegett. Nem ez volt az első alkalom, hogy egy helyzetben nem érzem jól magam, de nem akarok szólni miatta. És alighanem, nem is az utolsó.
A kijelentésre összevontam a szemöldökeim, éreztem, ahogyan az értetlenség kis barázdákat szánt a homlokomra. Mégis hogy érti azt, hogy "szerves része lesz az életemnek?"
- Nem értelek Nette - közöltem őszintén, a kezem visszahúzva az  ölembe, nagyjából azzal egy időben, hogy a hajamba szántottak az ujjai. Erre persze képes voltam rögtön felkapni a fejemet és csúnyán nézni, de a szám sarkában azért ott ült az a mosoly. Lepillantottam én is a cuccomra, majd lazán rántottam egyet a vállamon. Igazából nem volt annyira fontos, ki lehet mosni, ha egyszer hazamegyek.
- Szerintem ebbe nem halok bele... - állapítottam meg csendesen, miközben kicsit letöröltem a hólevet. - De ha beázott, a te hálózsákodban alszom!
Hozzászólásai ebben a témában


Antoinette Myra Blackburn
Független boszorkány


Magyar Mennydörgő | anya
offline
RPG hsz: 479
Összes hsz: 5688
Írta: 2017. december 15. 18:28 | Link

my baby giraffe

- A barátok nem megosztják az érzéseiket egymással? - vonja fel szemöldökét pusztán kíváncsiságból. A hangulatingadozásai nem távoztak teljesen, így nem csoda, hogy az előző üvöltözés után könnyedén veszi fel a kedves szerepet. Sőt, ahogy Kyle kezét fogja és puszit nyom rá, próbálja őt is megnyugtatni. Talán hiába, de szeretné, ha ez tisztázva lenne.
- Gyakrabban látogatlak, és te is átugorhatnál ha már eleged van mindenből. Vagy csak úgy, mert hiányzom - vonja meg a vállát. Ahogy a férfinak, úgy neki is ott bujkál a mosoly ajka szélén. Egészen komolyan gondolja, szívesen áldozná rá a szabadidejét. Bár sok időt elvesz az edzés, az, hogy újra seprűre akar ülni, azért azt sem csinálhatja megállás nélkül.
Ahogy a cipőjére néz és a hálózsákra, szépen le is kezdi venni azt a lábáról. Igaz, ezután a pálcája is előkerül, melyet azzal egy időben használ, amint a másik kimondja, mi lesz a büntetés ha beázott a hálózsák. Először meglepetten, aztán legörbülő szájjal néz a szemébe.
- Mondhattad volna előbb is, akkor nem szárítom meg - persze a tettetett szomorúság helyét átveszi némi pimaszsággal fűszerezett mosoly. Rég volt már, hogy ilyen könnyedén tudott viszonyulni valakihez, mintha az iménti veszekedés meg sem történt volna. - Tudod...bármikor szívesen látlak a takaróim alatt.
Hozzászólásai ebben a témában

Kyle Donovan
INAKTÍV


Bogolyfalva pálcakészítője
offline
RPG hsz: 151
Összes hsz: 393
Írta: 2017. december 20. 15:16 | Link



//norvégia//

A válaszom erre egy egyszerű vállvonás volt. Sosem voltam az a zseni, ha a nehéz érzelmi helyzetekről volt szó, igazából leginkább szerettem az olyat elkerülni. Valahogy mégis mindig megtalált.
- A barátok sem osztanak meg mindent egymással - helyesbítettem kissé, rántva egy egészen aprót a vállamon. Egyikünk sem volt egyszerű jelleme és talán ezért is oldottuk meg a gondjainkat néha kissé nehezebben a többieknél - vagy egyáltalán nem.
A felvetés összességében nem volt rossz ötlet, nekem sem ártott a levegőváltozás, talán most is ezért voltam itt. Hogy egy kicsit kifújjam magamat és ne kattanjak meg teljesen a falusi atmoszférában.
- Én csak... nem akarok zavarni. Hogy megy az edzés? - kérdeztem kissé habozva, mert tudtam, mennyi idejét öli bele és hogy ez fontos neki. Mint ahogyan nekem is fontos a munkám.
Sikerült összetotyognia a hálózsákomat a hólétől szutykos csizmájában, amiért lehettem volna dühös is. Helyette csak egy gyors mozdulattal nagyjából letöröltem róla a hólevet, majd közöltem a "fenyegetést". Nette el is keseredett, pedig már megszárította egy gyors bűbájjal, én pedig megcsóváltam a fejemet.
- Látod? Soha, semmiről nem szólok elég időben! - nem kevés önkritika volt a hangomban, de aztán vetettem egy egészen ragyogó mosolyt a lányra, az ajánlata hallatán. - Igazán hízelgő. Még meggondolom estig.
Hozzászólásai ebben a témában


Antoinette Myra Blackburn
Független boszorkány


Magyar Mennydörgő | anya
offline
RPG hsz: 479
Összes hsz: 5688
Írta: 2017. december 20. 17:53 | Link

my baby giraffe

Ezt az egész rögtönzött balhét és a hirtelen csillapodást nem tudja hova tenni. Talán nem is ez az első eset, az ő kapcsolatukban már semmi sem csoda. Voltak jóban, volt köztük több, most éppen barátok. És a látszat ellenére a lány nagyon is szereti Kyle-t.
- Hééé - bosszúsan pillant egy pillanatra rá -, nekem hiányzol, oké? Vagy ezzel azt akarod a tudtomra adni, hogy én zavarlak meg mindig? Basszus - legyint az edzésre. Nem válaszol. Semmi értelme, mert egyébként is megbeszélték, hogy nem esik szó munkáról. Mert bár ezerrel csinálják mindketten a sajátjukat, ez a néhány nap kettejükről szól, nem a kötelezettségekről.
Aprót sóhajt és fejét ingatja Kyle önostorozásán. Ezen valószínűleg javítani kell a jövőben. Myra pedig segítségére lesz ebben.
- Hát, jóváteheted - vonja meg a szemöldökét, és kérdőn pillant rá. - Meggondolod? Cöh - tettetett sértődöttséggel dobja hátra a haját és kezd neki a vetkőzésnek. Na nem úúúgy, csak megszabadul a csizmától és a plusz holmiktól. A kabát alatt pulcsit visel, az bőven elég bentre. Na meg a hálózsák és takarók, amelyeket nekiáll újra rendezgetni.
- Pedig már fel is akartam hozni a témát. Gondoltam abbahagyom az edzést, és szülök neked pár gyereket. Hm? - egy kis ideig egészen komoly arcot vág, amíg nem a férfira néz. Aztán felnéz rá és elvigyorodik.
Hozzászólásai ebben a témában

Kyle Donovan
INAKTÍV


Bogolyfalva pálcakészítője
offline
RPG hsz: 151
Összes hsz: 393
Írta: 2017. december 25. 03:58 | Link


//norvégia//

Nem úgy értettem, az esetek nagy többségében nem zavart meg semmiben. Ha mégis, akkor meg általában finoman a tudtára adtam. Akadtak ilyen esetek, például ha megvolt az isteni szikra a munkában. Nem konkrétan vele volt a baj, hanem úgy azzal a ténnyel, hogy nem vagyok egyedül és nem tudok koncentrálni. Szóval grimaszoltam egy kicsit arra a bosszús pillantásra.
- Nem, azt nem egészen így tenném. Nekem is szoktál hiányozni, oké? - horkantam fel, kissé kínos volt így elővezetni a dolgot. Mert ugye nekünk ilyen érthetetlen kapcsolatunk volt, fura hullámvölgyekkel.
Az edzés miatt legyintett, nem volt hajlandó szót ejteni róla, amire kissé meg is lepődtem, de nem akartam semmit erőltetni. Ha akar, majd úgyis mesélni fog róla, kettesben vagyunk a semmi közepén, nem különösebben akad zavaró tényező.
- Igen? És mégis mitől lenne boldogabb a sértett lelked? - kérdeztem felkuncogva a sértett hajdobálás láttán. Ugyan el tudtam volna nézni még egy kicsit, ahogy vetkőzik, de helyette emlékeztettem magam, hogy nekem sem ártana  könnyíteni az öltözéken. De a sátor megint csak nem az én mozgásteremre lett szabva, szóval kissé frusztráltan szisszentem fel, mikor a kezem a ponyvába ütközött, ahogy a kabátból próbáltam magamat kitornászni. Valamikor ekkor dobta be Nette a gyerek témát, meg is dermedtem a mozdulat közepette egy pár pillanatra, meredve rá hatalmas szemekkel, mint egy őz a reflektorba. Aztán a mosoly láttán végre ki mertem fújni a levegőt, amit észre sem vettem, hogy bent tartottam addig.
- Persze, rögtön kettőt szeretnék, ha lehet! Az egyik fiú legyen, a másik lány, mert az egyneműek ölik egymást, túl sok energia! - kezdtem lelkes elemzésbe. Nem mintha terveztem volna, hogy nekem a közeljövőben családom lesz. Bár, azt sem terveztem, hogy Norvégiába jövök. Jobb lesz, ha nem bocsátkozom elhamarkodott feltételezésekbe. - Miért, te hányra gondoltál?
Hozzászólásai ebben a témában


Antoinette Myra Blackburn
Független boszorkány


Magyar Mennydörgő | anya
offline
RPG hsz: 479
Összes hsz: 5688
Írta: 2017. december 25. 12:39 | Link

my baby giraffe

- Oké - mosolyodik el kissé. Hiányzik Kyle-nak. Ha néha, már az is több, mint a semmi. Elégedett és ki tudja, mi lesz még ebből. Talán ahogy ígéri, az élete része lesz. Semmi komoly, csak az alap, az, hogy tudják egymásról, jól vannak vagy éppen mit kezdenek az életükkel. Ideje lenne mindkettejüknek egyenesbe jönni.
- Sok ölelés és puszi - még egy kicsit a hanglejtésével játssza, hogy kell a férfinak tenni hozzá, hogy megolvadjon a szíve, de a szeme csillog és mosolyog is. Kyle pedig ismerheti annyira, hogy tudja ezeket az apróságokat. A fizikális kapcsolat fontos Myra számára azzal, akit szeret. Aki nem, az meg meg se próbáljon hozzáérni.
Aztán a férfira sandítva látja, amint megküzd a sátor méreteivel. Ha esetleg felbosszantaná magát újból, arra simán kitalál bármit, de most előhozakodik egy viccel. Az ismerősei körében túl sok a kismama és házasodni készülő, ő meg még egy erre érdemes párt sem tud felmutatni. Csak néhány cikeszt.
Kyle arckifejezésén felkuncog, már mondaná, hogy csak viccel, ám jön a válasz. Abbahagy mindent és a fenekére huppanva fordul szembe vele. Fél szemöldökét felvonja a tettetett lelkesedést hallgatva.
- Hmmm nekem elég lenne elsőre egy is. Vagy lehet akár kettő is, csak jól legyenek. Érted, onnantól már nem számít. Részedről mondjuk esélyes az ikerfogantatás, hm? Hogy nevezzük őket? Luke és Leia? - ajka mosolyra görbül, és egészen lelkesen képzeli el magukat két kis gyerekkel. - Szeretnél családot?
Hozzászólásai ebben a témában

Kyle Donovan
INAKTÍV


Bogolyfalva pálcakészítője
offline
RPG hsz: 151
Összes hsz: 393
Írta: 2017. december 26. 23:32 | Link


//norvégia//

Talán hozzátehettem volna, hogy nem csak néha, de nem akartam teljesen kiadni magamat. Ha voltak is érzéseim  rendesen - ami mostanság nekem is eléggé zavaros tudott lenni -, nem ez az a hely és alkalom, amikor meg kéne beszélni őket.
Felhorkantam a válaszra, sőt, még a szemem is megforgattam kicsit, jelezve, hogy ha ez vicc, akkor abból is a nagyon szar fajta, mert én ebben semmi nevetésre adó okot nem találtam. Szóval lassan realizálnom kellett, hogy Nette tényleg komolyan gondolta ezt, így csak egy aprót biccentettem.
Csak miután ki sikerült magamat gyötörnöm a kabátomból a sátor egészen behatárolt méretein belül is, figyeltem igazán a lányra ismét. A pillanatnyi döbbenetet leküzdve fújtam ki a levegőt, majd a magam részét is hozzátettem a kis eszmefuttatáshoz, mielőtt hanyatt dőltem volna a kiterített hálózsákon, a kabátomat a fejem alá gyűrve.
- Elsőre akár nekem is, csak azt mondom, hogy az egykékkel általában akad gond - vontam meg a vállamat, bár én magamon ezt nem tapasztaltam, mert ott volt Ren, akivel bár nem jöttünk ki túl jól, de mégis a testvérem. A névötletre kissé felnevettem, majd a karjaim kissé széttárva intettem, hogy na, akkor feküdjön már ide, nem fogom bántani. Ölelést akart, nem? - Családot? Szerintem valahol a lelke mélyén mindenki akar. Filozofikus szarságnak hangzik, de így van. Az ember társas lény. Te sosem gondoltál még rá?
Hozzászólásai ebben a témában


Antoinette Myra Blackburn
Független boszorkány


Magyar Mennydörgő | anya
offline
RPG hsz: 479
Összes hsz: 5688
Írta: 2017. december 26. 23:59 | Link

my baby giraffe

Azután, hogy Kyle megmutatta, milyen dühkitöréseikre lehet tőle számítani egyetlen csokoládétól, már okot ad arra, hogy odafigyeljen a piszkálódásra. Ugyan viccnek szánja, mégis komolyan elgondolkodnak a család témán. A lányt már kétszer férjhez akarták adni, a szülei szerint kviddics helyett a gyerekeit kellene hajkurásznia, de ő inkább nem is jár haza, hogy elkerülje a kínos beszélgetéseket és nyaggatásokat.
- Igaz, könnyebb elkényeztetni - helyesel bólogatva miközben figyeli amint a férfi kényelembe helyezi magát. Megigazítja lábán a puha zokniját, és hümmögve újra kiejti a neveket a száján. - Nekem tetszik - teszi hozzá mielőtt élne a lehetőséggel. Jólesően sóhajtva bújik Kyle-hoz, befészkeli magát karjai közé. Magukra húz egyszerre két takarót is, majd fejét a vállára hajtja. Elgondolkodik a kérdésen, amelyen mostanság azért többször is.
- De úgy értem nem kergeted álmaid nőjét? Nem hiányzik ez az életedből? - kíváncsiskodik tovább. Nem szeretne erőszakos lenni, mégis érdekli, hogy vélekedik erről a férfi, akit az életben nem látta még saját magán kívül nővel.
- Dehogynem. Elvárnák, hogy már családom legyen, de nem akarnék bárkivel gyerekeket nevelni - homlokát ráncolva gondol bele, milyen lett volna North-tal. - Azért cuki lenne egy kis Myra, nem? - vigyorodik el Kyle szemébe nézve.
Hozzászólásai ebben a témában

Kyle Donovan
INAKTÍV


Bogolyfalva pálcakészítője
offline
RPG hsz: 151
Összes hsz: 393
Írta: 2018. január 11. 14:27 | Link


//norvégia//

Nem tudom, hogy a csokis dühöngéstől hogyan is juthattunk el a gyerek témáig, de egy kicsit ijesztő számomra az egész. Normális, ha ilyen gyors váltások állnak be egy beszélgetésben? Pláne olyan emberrel, aki így vagy úgy, de fontos neked.
- Az biztos. Az ikrekkel is sok a baj, én csak tudom. De mikor kicsi a korkülönbség, az jó... legalábbis, úgy tudom. - Leginkább csak könyvekben olvastam ilyenekről, meg nagy ritkán előkerült egy-két beszélgetésben, ha olyannal volt dolgom, aki családos volt már. - Nekem is.
Nette a karjaim közé fészkelte magát, én pedig átkaroltam óvatosan. Azért, nem pont így képzeltem el a sátrazást, legalábbis, hogy a samponja illata ilyen intenzíven tolul majd az arcomba.
A kérdésre hümmögtem pár pillanatig, jogos volt. De nem olyan fajta voltam, aki olyan lelkesen kergeti az igazit.
- Néha jó lenne, persze, de annyira a kergetés része nem nekem való. Mi van, ha mondjuk megvan álmaim nője, csak mással van? Volt. - húztam el a szám rövid hezitálás után, veheti célzásnak is, ha szeretné. Voltak nekem is nőügyeim, de nem túl gyakran és olyankor sem reklámoztam túlságosan.
Nem lehetett egyszerű Myra élete sem, ilyen szempontból örültem neki, hogy nekem csak félvér volt az összetétel, nem valami elfogult aranyvér-függők.
- Persze, hogy nem, ez nem olyan, mint mondjuk egy szobanövény, hogy majd ha elég volt a csávóból, csak hozzávágod, hogy húzz el a fikusszal együtt - nevettem fel kicsit, mert a régebbi Myrából simán kinéztem, hogy megrepteti a növényt. - De. Biztosan az lenne.
Az egyik kezem elvéve a bordáiról az arcára csúsztattam és finoman megcirógattam. Ha kevésbé lett volna nyakatekert a póz, lehet, hogy meg is csókoltam volna.
Hozzászólásai ebben a témában


Antoinette Myra Blackburn
Független boszorkány


Magyar Mennydörgő | anya
offline
RPG hsz: 479
Összes hsz: 5688
Írta: 2018. január 11. 22:53 | Link

my baby giraffe

- Mi sehogy sem jöttünk ki a testvéreimmel - forgatja meg a szemét a családjára gondolva. Ennél többet pedig nem akar beszélni róluk, meg úgy összességében a saját életükről. Sejti, hogy Kyle-nak sincs kedve az ikréről beszélni, akiről Nette nem sokat tud, de az a kevés is bőven elegendő ahhoz, hogy ne akarja megismerni.
Amikor kimondja a neveket igazából maga sem tudja eldönteni, a filmből vett nevek hogy állnák meg a helyüket a való életben. Persze ez a hirtelen jött gyerekcsinálós ötlet is kétségekkel teli. Amíg itt elhülyéskednek az egésszel még nincs gond, de ha mégis megesne, akkor mindketten csak lesnének.
Hiába bújnak össze és jön fel a téma, amikor a férfi választ ad álmai nőjére, ő nem gondol magára. Rágja még magát amiért elhanyagolta Kyle-t és ezt így kell megtudnia, ezért meg sem érdemelné, hogy akár egy pillanatig is ilyen gondolatai támadhassanak. Szóval kíváncsian vonja fel a szemöldökét, bővebb ismertetőt szeretne.
- Ez nem ér. Nem hallottam rólad pletykákat. Ki a kiszemelt? Várj, kitalálom. Az a levitás nő aki Baileyvel kavart? Nem is! Nemes Iza! Ő az? - kíváncsiskodik tovább rövid ideig lelkesen, aztán elkomorul. Kezd rájönni, hogy nem akar semmiféle más nőről hallani. Ketten vannak itt, és amúgy is, Luke és Leia. - Tudod mit? Ne mondd el, már rávettelek a közös gyerekekre. Nyertem - kezd vigyorgásba egy pindurkát közelebb húzódva. Jó ideje javulófélbe fogott mióta tiszta és nem csak a sötét oldalát látja a világnak. Furcsa, néha még idegesítően gyogyós is tud lenni és ezt most Kyle is megtapasztalhatja.
Felnevet a másik fikuszos felvetésére, de a felvetés jogos. Mielőtt mondhatna bármit is megérzi arcán az érintést. Elmosolyodik, belefúrja fejét a kezébe. Szemei lecsukódnak miközben egy különös, kellemes érzés járja át. Pontosan tudja mi ez, és hogy miért érzi. Mindig is tudta, hogy nem csak kedvtelésből keresi fel olykor-olykor a férfi társaságát, hanem mert szereti valamilyen módon. Hisz figyelmes és mindig, megismerkedésük első percétől törődött vele. Kötődnek egymáshoz.
- Szóval fikusz, mi? Igaz, te csak a csokival vágnál engem ki - vigyorogva emeli fel a fejét és támaszkodik meg karján. Kyle fölé emelkedik, majd gondolva egyet kisöpri arcából a haját és a feketeségbe fúrja ujjait. - Csak hogy tudd, szeretlek, te dili.
Hozzászólásai ebben a témában

Kyle Donovan
INAKTÍV


Bogolyfalva pálcakészítője
offline
RPG hsz: 151
Összes hsz: 393
Írta: 2018. január 25. 23:32 | Link


//norvégia//

Be kell látnom, hogy sokkal nehezebb lehet, hogyha szarul jössz ki a testvéreddel. Nekem ilyen gondom nem volt, nekünk akadtak nézeteltéréseim, mert néha nagyon szemét volt, de akkor eltörtem az orrát és minden ment tovább a maga medrében. Most meg azt sem tudtam róla, hogy vajon él-e még.
- És tudod, hogy ez mi miatt volt? Mármint, gondolom neked is jobb lenne, ha ellennétek - csak érdeklődtem, nem akartam belőle semmilyen nagy családi reuniont kikényszeríteni. Ha ő úgy érezte, hogy neki ez így jó, akkor nekem meg pláne.
Nem tudom, hogy jutottunk el odáig, hogy elkezdett tippelgetni arról, hogy ki álmaim nője. De még csak közelében sem járt a valóságnak, Szofival akkor sem jöttem volna már össze, ha fizetnek érte.
- Jézusom, nem. Iza egyáltalán hogy jutott az eszedbe? - kérdeztem kissé zavarodottan, mert vele nem igen volt kapcsolatom. Akkor még Szofi is sokkal valószínűbbnek tűnik. - Nincsen kiszemeltem a bagolykőben. Nyertél.
A fikuszos sztorit ugyan viccnek szántam, de összességében valahol meg mégis teljesen hihetőnek látszott. Nem bántani akartam vele, a lénye egy része volt ez is, amit kedveltem. A fejét kissé a kezemnek döntötte, mire halványan elmosolyodtam.
- De azzal nagyon, még egy csokoládé sem érne földet három méternél hamarabb - próbáltam a dolgot elviccelni, már majdnem nevetve. Az ujjai a hajamba fúrtak, nekem pedig muszáj volt lejjebb húznom egy csókra, ha nem, lehet, hogy beleőrültem volna. - Én is téged, te kattant.
Hozzászólásai ebben a témában


Antoinette Myra Blackburn
Független boszorkány


Magyar Mennydörgő | anya
offline
RPG hsz: 479
Összes hsz: 5688
Írta: 2018. február 3. 21:39 | Link

my baby giraffe

- Oké, ez azért nem pont igaz. Csak az idősebbik húgommal nem bírjuk egymást. Féltékeny, folyton az kell neki ami az enyém - forgatja meg a szemét a lányra gondolva. Nem hiába nem jár már sűrűn haza. Szereti, hogy a saját életét éli a saját lakásában és nem a családja dönt a jövőjéről. Így a húgát is elkerüli, de azért a fiúkkal jól megvan Jamie többször is látogatja a kicsivel.
A családtémából csajozás lesz, Myra pedig kíváncsian tippelgeti, ki lehet a szerencsés. A pletykák már nem találnak el hozzá úgy, mint korábban. Viszont szívesen tippelget, még esélyesnek is látja a felsoroltakat, csak hát Kyle reakciója nem erősíti meg bennük. Ez pedig nem is baj, mert már megnyerte magának gyerekei apjának.
- Szuper, nem adnálak nekik - vigyorog tovább. Persze ez az egész gyerektéma elég vicces és valójában nem is tudja, a férfi hogyan viszonyul a kérdéshez. Már azon kívül, amit itt megbeszéltek, na de fikuszok és bagolyköves lányok között nem is lehet igazán komolyan beszélni róla. Arról nem is beszélve, hogy azt viszont sejti Myra is, hogy Kyle sem szeretné csak úgy elszórni a magjait. Azt nem tudja elképzelni róla.
- Még jó, hogy megtanultam esni - nevet fel elképzelve a dolgot. Hát igen, ebben már profi. Meg abban is, hogy egy pillanat alatt elvesszen a másik tekintetében, majd olyan szavakat ejtsen ki a száján, amelyeknek súlyuk van, és ő komolyan gondolja és érzi.
Lehetne azt mondani, hogy váratlanul éri a csók, de nem. Ha nem Kyle tette volna meg, akkor valószínűleg ő maga lépett volna. Így csak viszonozza, az idő közben pedig olvadozni kezdett végtagjaiban mindjárt jobban érzi a melegséget. Kellett ez a veszekedés ahhoz, hogy újra egymásra találjanak.

// Love//
Utoljára módosította:Antoinette Myra Blackburn, 2018. február 3. 21:39
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolKülföldi helyszínek