36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolKülföldi helyszínek

Oldalak: « 1 [2] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Maja Bojarska
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4930
Írta: 2018. január 24. 17:49 | Link


ruci & sapi | december 5. | Otthon♥, München, Németország


Láttam a mosolyt az arcán, örültem is neki, szeretem, mikor ilyen, én meg csak próbáltam megbarátkozni a dologgal. Nem ment olyan rosszul, mint az első pár napban, akkor úgy nehéz volt, fáradt voltam, és meg is ijedtem a piros, csúnya csíkoktól. Hiába mondta viccesen, hogy így lesz tényleg tigris a lányokból, akiket elvesznek, akkor nem tudtam nevetni. Most azért már jobb, meg már nem olyan vészes, pláne ilyen színesen. Nézegettem lefelé az oldalamra, ahol több akadt, és ahol a rózsaszín is felbukkant, aztán a korábban forgatott pirosat visszatettem a helyére a kezemből.
Láttam, tudtam és éreztem is, hogy ha könnyedén is próbálja mesélni, ez nem volt az. Senki nem érdemel ilyen történetet, még felnőtt buksival sem, nemhogy gyerkőcként, amikor szeretnie kéne az apukádnak, elvinni a játszótérre, felolvasni lefekvés előtt, labdázni a kertben vagy éppen reggel megsütni a palacsintád a konyhában. Most először éreztem kicsit azt, hogy bármennyire is voltak fekete foltok az életemben és tudatlanság, még mindig van rosszabb apuka, az elhagyósok is bántanak, de azok, akik tényleg az embert, azok mindenhogy. Úgy sajnáltam az egészet, tehetetlen voltam, az sosem jó.
- Sose próbált bocsánatot sem kérni? - Nem mintha megérdemelnék azok, akik ilyet tesznek, vagy el lehetne ezt felejteni, de sokak megbánják, amit tettek, próbálnak változni. Meg vannak, akik nem. Nem tudtam erre mond-e valamit a szívecske, de csak magamhoz öleltem őt puszik hadával és cirógatva őt. - Lehet, de… nem tudom, láthattam volna, hogy nem csak sok a dolga, hanem baj van, vagy hasonló… - vontam meg a vállam. Ha tudom, nem is ezt, de hogy ennyire rossza viszonyuk, biztos nem kérdezek annyiszor rá, miért van ez vagy az. Végül inkább csak szeretgettem, mielőtt elhajoltam volna bólintva párat, úgy tűnt ezt ő is szívesen csinálja, én csak örültem, hogy ha tigrises is vagyok, nem néz rám úgy, mint a szomszéd nénire a bácsi. Nem mindig értem mit beszélnek, pedig megértem azért a németet, de nem túl nagy a szeretet. Lehet a nénin több maradt a csík, mint kéne.
- Csináljuk meg, lesz sárga is? Vagy zöld? Sajnálom, nyuszi, hogy így alakult. Mielőtt így elromlott, jóban voltatok?
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2018. január 24. 20:06 | Link


sapi | december 5. | Otthon♥, München, Németország


Hiába próbálom tényleg elég könnyedén előadni, néha még tényleg éreztem, hogy összeszorul az emlékre a mellkasom. Nem is annyira azért, mert megtörtént, hanem mert a balesete előtt apámmal nagyon össze voltunk nőve. Kivitt a meccseire, ha tehette, megnézte az enyémeket, segített a beadandókban.
- Próbált, de ez nem olyasmi, amire azt mondom, hogy felejtsük el és nincs harag. Két éve karácsonykor majdnem hazamentem hozzá, aztán... a koliban maradtam. De találkoztunk már párszor - vontam meg a vállamat kicsit. Az, hogy apám békülni akart,  nem jelentette azt, hogy én is. Helyette inkább hagytam, hogy az asszonyka össze-vissza szeressen, öleljen. - Nem kellett tudnod, nem akartam... hogy ilyenekkel kelljen foglalkoznod.
Ez nem egy Majának való történet volt, éppen ezért egy ideig úgy gondoltam, sokkal egyszerűbb lesz, ha mondjuk úgy soha nem tudja meg.
Inkább a festésre koncentráltam, azaz a kis tubusokra, majd előszedtem egy pirosat, meg sárgát, meg zöldet is.
- Akármilyen is lehet, amilyet csak szeretnél. A te csíkjaid, ha hupililát akarsz, az lesz. Ha motkányportrét, akkor az, csak az a lényeg, hogy tetsszen! - tisztítottam ki az ecsetet, hogy egy sárga csíkot húzzak az oldalára finoman. Citrom, ami végül lefelé haladva narancsba ment át, kicsit olyan volt, mint a napfény. - Persze. Szerettem vele lenni, kettejük közül vele voltam többet. Aztán elmúlt.
Hozzászólásai ebben a témában

Maja Bojarska
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4930
Írta: 2018. január 24. 23:44 | Link


ruci & sapi | december 5. | Otthon♥, München, Németország


Figyeltem a szavaira, nem csak úgy felszínesen, próbáltam elképzelni az egészet, mennyire rossz is ez. Éreztem én a kérdésemben is, hogy nem olyan, aminél ez elég, de ha valaki már megbánni képes, az talán egy lépés. Én hittem még az emberekben, a drágaság sokszor felnyitotta a szemem, hogy azért akárkiben nem szabad. Az apukája is egy lehetett azok között, akikben inognia kellett volna józan buksival a hitnek, ellenben azt láttam, neki sem egyszerű őt mellőzni az életéből. Gondoljunk csak bele mi lett volna Pizsi nélkül Némóval, Ariellel az apukája nélkül…
- Igen, tényleg nem. Az még nem jelenti persze, hogy minden csodás lesz huss és pöcc - mondtam neki, a karácsonyra meg csak összeszorított ajkakkal bólogattam. Pontosan emlékszem erre, hiszen én kopogtam be hozzá pár nappal előtte, ő meg ott szomorkodott egy csúnya meccs után. Aztán meg beesett az ablakomon - nem is teljesen egyedül az én hibám, hogy berángattam! Ennek ellenére én is ismerem az apukáját, mármint láttam már, meg egy vagy két alkalom volt, mikor találkozásnál is ott voltam, csak eddig egyáltalán nem értettem miért vannak ilyen távolságtartóan. Inkább csak jól megszerettem, és elhittem neki, hogy jót akart a hallgatással.
- De ez is hozzád tartozik, szeretnék segíteni legalább abban, hogy ne egyedül cipeld a rossz dolgokat, tudod?
A festés már kicsit jobb volt mindkettőnknek. Én barátkoztam a pocim és az oldalam kinézetével, ő pedig talán elfoglalta magát, hogy ne nyomja jobban meg a hangulatát a téma.
- Meeert tudsz motkányt festeni? - érdeklődtem felvont szemöldökkel. Eleve a festési tehetségét se ismertem jól, nem még egy portrét a makkgyűjtőről. - Sok dologgal történik ilyen, hogy elmúlik, de nem minden…
Mosolyogva figyeltem őt, aztán a mondandóm végén egy hatalmas puszit nyomtam a hajába, mert éppen a csík miatt görnyedve lefelé koncentrált. Azt szerettem volna csak, ha tudja, hogy én nagyon szeretem, és lehet, hogy az a család szétesett, mint az enyém, de nekünk van egy csodamesés és ez így is marad.
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2018. január 25. 19:43 | Link


sapi | december 5. | Otthon♥, München, Németország


Abban egyetértettem vele, hogy nem lesz minden varázsütésre csodamesés. Persze, lehettem volna elnézőbb vele, mert hogy az alkohol rossz és nehéz időszakon ment keresztül, de azért ez nem olyasmi, amit az ember csak úgy kihever, egyik napról a másikra.
Az a karácsony elég fontos momentum lett az életemben, holott nem hittem volna, hogy ez majd így fog történni. Elvégre... csak egy átlag, szar ünnep volt, mivel épp ki akartak rakni a kezdőből.
- Igen, tudom, nyuszi, azért is mondtam most el. Hallgathattam volna tovább is, ha nagyon akarok, de meséltem, nem? - szusszantam nagyot, jelezve, hogy azért nem egy kellemes téma volt. A festés viszont jól jött, próbáltam magam elé varázsolni a képet az elmém egyik rejtett zugából és közben úgy éreztem nagyjából rendben voltak a dolgok. Az pedig jó, nem?
- Ha nagyon akarok, biztos. Nem tudom, ha nem sietek, annyira nem szarok a rajzaim. Persze, azért nem vagyok egy Van Gogh - szögeztem le. Bár, állítom, hogy Picassot nem nehéz felülmúlni, nála lehet, hogy tényleg jobban csinálom a dolgokat. - Nem, tényleg nem minden, és ha máshogy történnek a dolgok, gondolom Varsóban maradok és nem költözök ide. Szóval azt hiszem, hogy jobb ez így, mindkettőnknek.
A hajamba nyomott puszira elmosolyodtam, majd újabb sárga csíkot húztam az oldalára nagy lelkesen. Kicsit neki is biccentettem a fejemet pár másodpercre, de aztán felegyenesedtem.
- Tetszik azért?
Utoljára módosította:Lewy Bojarski, 2018. január 25. 19:43
Hozzászólásai ebben a témában

Maja Bojarska
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4930
Írta: 2018. január 26. 02:10 | Link


ruci & sapi | december 5. | Otthon♥, München, Németország


Nem akartam túl sokat húzni ide vagy oda a témát, mint a nagyi a rétestésztát, pont ezért végül nem is tettem már fel semmi kérdést, csak hallgattam őt. Kerestem pár miértre a választ, de talán igaza volt abban is, hogy ez nem olyan fontos már. Várt, gondolom nehéz volt neki beszélni, lehet én sem meséltem volna ilyen könnyen el, ha nem zúdul rám azelőtt, hogy beestem hozzá a koliba. Bár az is igaz, ha az nincs, nem keresem mindenáron a változást és nem lett volna bátorságom odaállítani.
- De, és jól tetted, hogy elmesélted - simogattam meg az arcát picit, hogy aztán viszonylag nyugodtabban csücsüljek, neki is könnyebb, ha nem ficereg a lap az ecset alatt. Egészen kezdtem kiszínesedni, és nem mondom, hogy ez eltüntette azt, ami alatta van, de aranyos volt és tetszett, hogy foglalkozik vele meg érdekli. Meg hogy rajtam fest. Szeretem őt, jobban, mint azt szerintem ki tudom mutatni.
- Majd egyszer megcsinálhatod rajtam, már kíváncsi lettem. És neeem, ne is legyél, szépek a fülecskéid a helyükön. Meg a bácsira ez annyira nem volt jellemző, ő a modern részbe csak kóstizgatott, ez meg inkább az absztrakt, mondjuk, ha a sok színt nézzük, bár nem körök, de orfizmus is lehet. Szóval inkább Delaunay - magyarázgattam a buksija felett, még ő tovább festegetett, észre se vettem, mennyi infó csúszott ki a számon. Én se tudtam, hogy ez valahol ott van a buksimban. Aztán rátért arra is, hogy vannak dolgok, amik jobb, hogy így vannak, és ezzel nem is akartam volna vitázni. Szerettem valahol, hogy így alakult. Nem tudom, hogyan találtam volna rá másként, de nem is szeretnék olyan világot elképzelni. Kapott is egy puszikát gyorsan.
- Igen, szép lesz, szeretem a színeket… de látom te is - mondtam elfojtva a nevetést, kevés sikerrel. - Sárga a nózid.
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2018. január 26. 23:50 | Link


sapi | december 5. | Otthon♥, München, Németország


Nem tudom, hogy jobban éreztem-e magam attól, hogy elmeséltem ezt neki. Azt hiszem, hogy ez olyan seb volt, ami már behegedt annyira, hogy ilyesmivel ne tépjem fel. Annyiból biztosan jobb volt, hogy úgy éreztem, kevesebb olyan dolog van köztünk, amiről esetleg nem tud és tényleg befolyással volt és van az életemre.
- Remélem is - szusszantam, majd a fejem kissé a kezének biccentettem, mielőtt folytattam volna a festést. Kicsit úgy tűnt, hogy elnyugodott, szóval egyszerűbb volt meghúznom a következő csíkot. Nem voltam egy festő zseni, de legalább ezt nem szúrtam el és egészen aranyos is volt összességében. Arról nem is beszélve, hogy legalább kicsit kezdett megbékélni a tigris-léttel.
- Nem hiszem, hogy a motkány absztrakt. Vagy igen? - kérdeztem kissé értetlenül, de összességében elismerően bólintottam egy párat, mindig a legváratlanabb időpontokban robbant ki belőle egy rakás infó, én meg csak pillogtam. - Ő volt a fura bácsi a színes körökkel, ugye?
Nem mondhatnám, hogy a festészet a szakterületem és azt hiszem, hogy soha nem is lesz, de jó ez így.
Kicsit komolyabb téma is szóba került megint, de mára azt hiszem, hogy eleget boncolgattunk már hasonlókat, így hamar tovább is léptünk, ő pedig megállapította, hogy színes egyéniség vagyok.
- Várj... várj... ezt most hogy? Ne már - nevettem el magam kissé, többször is az orromhoz érve, de akárhogy néztem is, sárga volt. Szóval most már készakarva nyúltam az egyik tégely tetejébe és nyomtam egy pöttyöt Maja orra hegyére.
Hozzászólásai ebben a témában

Maja Bojarska
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4930
Írta: 2018. január 27. 13:16 | Link


ruci & sapi | december 5. | Otthon♥, München, Németország


Nem szerettem volna soha, ha úgy érzi, nekem muszáj mindig és mindent megmondani, ami vele történt vagy történik. Érdekelt, de mennyire, hogy kíváncsi voltam, hiszen róla volt szó, ettől még rá tudtam ülni a számra, ha arról volt szó. Amúgy sem vagyok túl hangos. Úgy gondoltam meg van az oka a hallgatásra, és most, hogy ezt elmondta, kicsit azt is érzem, hogy nem feltétlenül csak maga miatt nem akarta elmesélni.
- Biztosan - csókoltam meg a halántékánál, olyan nagy és cuppanós puszival, hogy aztán még megsimogassam. Hagytam, hogy tovább bíbelődjön a csíkokkal és igyekeztem nem is ficeregni, ez addig tartott, még el nem kezdett a fületlen, ügyes bácsiról beszélni. Mert ugye, ha beszélek, akkor a lábam - vagy a kezem -, biztosan jár. Most csak rúgogattam a lábikóimmal még észre nem vettem magam.
- Nem - ráztam nevetve a fejemet - de a csíkokat egészen biztos oda tennék, te meg azt művészkeded. Abban meg más volt nagyon jó, majd, ha csinálsz nekem motkányt, megnézzük akkor ki lennél - közöltem vigyorogva, szinte biztos volt, ha olyan a téma, akkor találok valami tökre random infóságot, ami rá fog illeni. Az első pár alkalommal, mikor elkezdtek ezek az apróságok kijönni a számon kellemetlenül éreztem magam, most már tudom, hogy nincs baj, ha ezekről is mesélek, egyszerűen furcsa, meg más nem is igen figyelne vagy hinné el. Azt hinné csak össze meg vissza beszélek, pedig ezt tényleg tudom. Nem csak koszos lettem a kirándulások alatt anyával. - Igen, mondjuk melyik művész nem volt firifuri. Valaki ilyen nagyon ééérdekes néniket festett… a szobrászokról meg aztán pláne nem sok jó mondható. Ezért volt Don a tini nindzsa tekik közül is amúgy a legfurább biztos - bólogattam nagy meggyőződéssel még ő festegetett. An olyan művész, akit előbb ismertem, mint a mesében a négy nevet, de hamar összeraktam ám a képet! Michelangelot kedveltem, meg Raffát is. Leonardo meg csak volt.
- Hééééé... mi csi… - Kész. Én is színes nózis lettem, de csak nevettem, olyan nagyon és örömből, mert nem csak vicces volt, szeretem mikor ilyen. - Most én meg kék, tööök jó. Tudod mi lesz a kékből és a sárgából?
Utoljára módosította:Maja Bojarska, 2018. január 27. 13:16
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2018. január 27. 23:27 | Link


sapi | december 5. | Otthon♥, München, Németország


A puszira azért én is elmosolyodtam kicsit, majd a hajamba túrtam lazán, kicsit azt is helyretéve. Kicsit még simizgetett is, szóval lehet, hogy teljesen felesleges mozdulat volt ez az előbbi. igen, kétségkívül elpazarolt energia. Aztán megint kis szünet következett a művészkedésemben, mert éppen olyan volt a nő, mint egy wikipédia cikk, dőlt belőle az infó és ilyenkor kényszeresen kalimpál, mint a póni, amin ha megnyomod a gombot egyszerre beszél és fut. Csak Majában nem kellett elemet cserélni.
- Rendesen művészien érzem magam, csssss - nevettem el magam kicsit, de aztán csak megingattam a fejemet. Most ez lesz az új hobbi? Fessem össze a nőmet mindenféle színűre? - Ez a te szakterületed, én csak festem a motkányt, nem elemzem.
Szerettem, mikor ilyenekről beszélt, látszott, hogy érdekli a dolog, meg szereti is, az meg mindig jó, nem? De. A fura nénikről eszembe jutot az a bolond festőnő is, aki összenőtt szemöldökű szarvasként festette meg magát.
- Hát nem tudom, vannak művek, amiket nem szívesen nézegetnék a nappaliban.
Például Frida Kahlotol... mondjuk úgy semmit. Mi bajod a szobrászokkal?

A tini nindzsa teknőcös hasonlatot meg már végképp nem értettem, sosem láttam őket, lehet, hogy ezért. De egy pillanatra olyan zavarodott, rózsaszín szörnyesen éreztem magamat.
Éppen hogy csak közölte, sárga az orrom, már indult is a vizsgálat. Kapartam utána, igyekeztem egy egész kicsit leszedni, hogy tényleg igaza van, vagy csak szívat. Hát... igaza volt. Szóval mikor nem jött le, kénytelen voltam Majára is kenni egy adagot, kék volt, mint az éééég.
- Micsinálok? Magamhoz igazítottalak - nevettem vele együtt, mielőtt közelebb hajoltam, így szinte éreztem a lélegzetvételeit az arcomon. - Neeeem tudom. Kipróbáljuk?
Hozzászólásai ebben a témában

Maja Bojarska
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4930
Írta: 2018. január 28. 13:45 | Link


ruci & sapi | december 5. | Otthon♥, München, Németország


Túlságosan szeretem a haját taperolni, függetlenül attól, hogy van-e a kezemnek oka a buksiján járkálni, avagy sem. Most tényleg csak meg akartam cirógatni meg pár puszit adni, hogy kicsit jobb legyen a hangulat. Bárhogy is nézett ő éppen ki, ez nem olyan, amit színes labdamedencében, nevetve osztasz meg bárkivel.
Egyszer csak kinyílt a csap, én meg úgy csicseregtem erről is, meg arról is. Hirtelen sok dolog jutott eszembe, az ilyeneknek meg a nagyobbik részére soha és senki nem kíváncsi. Abban sem voltam biztos a végére, hogy Lewyt ez bármennyire érdekli-e, pláne mikor lepisszegett. Akkor csak elmosolyodtam, aztán kicsit leszorítottam a mellkasom, mert, ha látni akartam mindent, voltak bezavaró tényezők a látásmódomba.
- Azt csak nézegetni kell, nem pedig elemezni… meg ez nem is ilyen terülés, - ezt mondta? - csak eszembe jutnak dolgok - vontam meg a vállam végül, hogy aztán még a fura festőket és festményeket kicsit áttárgyaljuk. Kicsit kellett a fejemben kutakodni, de azt hiszem beazonosítottam kire és mire gondol, így csak bólintottam párat.
- Semmi… őket csak nem annyira kedvelem, nagyon furik vannak. Egy időben Pécsen is voltak elszórva a belvárosban modern szoborizék… csak nem tetszettek. - Bár a görög és római istenek szobraival nincs gond, voltak szép istennők, de inkább rajzokon ábrázolva, vagy festve. Végül a tekiket el is engedtem, úgyis csak grimaszolni tudnék, ha eszembe jut a film mondjuk.
A festékes akciót végignevetgéltem, ami a festés biztosságán nem sokat segíthetett, aztán meg fogta magát és az arcomba hajolt.
- Én tuuuudom… de megmutassam? - karoltam át a nyakát a homlokom az övének döntve, mielőtt a szám az övére tapasztottam volna, aztán a nózim az övének nyomtam a pici csók után. - Pont olyan zöld, mint egy piiiici breki.
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2018. január 28. 18:06 | Link


ruci & sapi | december 5. | Otthon♥, München, Németország


A keze szinte mindig a hajamban járt, ha éppen alkalma adódott rá, lehet, hogy ezért is csináltam én most már sokkal kevesebbet. Meg mert ha a szürkét túl sokat mosom, akkor megint olyan piszkos lesz, majd majdnem barna és az annyira nem baba.
Nem azért pisszegtem le, mert nem érdekelt a mondandója, csak az nem, hogy melyik posztmodern művészre hajaz a stílusom. Mert már van ilyen is. "poszt-modern".
- Azt mondod, a motkány nem elemzésre méltó? Ez azért elég szomorú... Én a helyében elkeserednék, nem értékelik. Szegény motkány - ráztam meg a fejem, kissé elhúzva a számat, mert elképzeltem, ahogy lassan elkezd az egész állat remegni, majd kitör belőle az üvöltés... szóval csak a szokásos, semmi extra. Azt hiszem, hogy elsőre nem volt meg neki, hogy ki az a Frida, vagy csak ignorálta, nem tudom, de kellett egy pár perc, mire kapcsolt.
- A modern szobrok nem szobrok. Nekem azt nem magyarázzák meg, borzasztóak. Mintha valaki lehányt volna egy fémdarabot! - ráztam meg a fejem tiltakozólag, mert ha véletlenül felrúgom a kukát az öltözőben, mindig gyorsan összerakjuk a fiúkkal, mielőtt jön egy firkász és körbehúzza sárga szalaggal, hogy caution! Modern art.
Nem voltunk túl hatékonyak, mert nekem nem volt biztos az ecsetkezelésem, ő meg nem tudott rezzenéstelen vászon lenni. Aztán valahogy már nem is érdekelt annyira, mert az ecsetet oldalra kitartva inkább az arcába hajoltam.
- Iiigen, úgy könnyebben megértem. Jó lenne - közöltem pimasz vigyorral végigsimítva az arcán, halvány kék csíkot hagyva az állán. Kicsit fel is nevettem, abszurd volt a helyzet. A csók rövid volt, de élvezetes, majd az orra hegyét az enyémnek érintette, így mind a két pöttyből valami zöldes massza lett. - Te brekifanatikus...
Aztán még egy futó puszi után visszatértem hozzá, hogy befejezzem a csíkjait, kemény munka árán.
Hozzászólásai ebben a témában

Maja Bojarska
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4930
Írta: 2018. január 28. 21:50 | Link


ruci & sapi | december 5. | Otthon♥, München, Németország


Lebiggyesztettem a szám, ahogy elkezdett a motkány jogaiért kampányolni azzal, hogy kifejtette, milyen szomorú is lenne az állat rajtam, ha nem mesélnék róla. Biztos szépen ki lehetne elemezni ki tette oda, milyen indíttatással, mivel készült, miért úgy és ahogy, na meg miért akkor. Jó, talán, ha majd ráköltözik egy ilyen egyszer mondjuk a pocimra, akkor átgondolom. Biztos szép dolgokat lehetne róla mondani. Kétségeim maximum akkor lennének, ha nem életem szerelméről lenne szó. Bármennyire nem asztala a festés, azért egészen jól haladt vele.
- Jó, nem úgy gondoltam, megérdemelné, csak na… ez még egészen… új lenne - mondtam végül, hogy egy utolsó puszival kimásszak a hajából és csak magam tapizva próbáljak meg nyugton ülni. Ez nem volt egyszerű. Én is lesegettem le, valahogy jobban éreztem magam, hogy ő is csak a színeket látja már, nem a csúnya piroskás, vagy elfehéredett vonalakat.
- Nem, de újabban anya szerint mindenki művész, aki valami furát kitesz valahova. Szerinte kigúnyolják az egészet és igaza is van - mondtam lefelé pillogva, de legalább most nem mocorogtam össze meg vissza. Én nagyon szeretem a videójátékokat, a mai meséket is, nem csak a korábbiakat, de valahogy művészetben én se voltam oda a frissért. Az utolsó, amit eléggé szerettem az a huszadik század közepe, meg kicsit a vége, leginkább Vasarely. De sokan őt se kedvelik, mert túl kocka nekik.
- Jó? - kérdeztem felkacagva, csak aztán értek össze az ajkaink, majd lassan a nózink is. Nem keveredett úgy el a festék, de éppen elég volt, hogy picit zöldesen díszelegjen az én nózimon meg az övén is. Aztán a megjegyzésen csak nevetgéltem tovább, talán egy icipicit csak, na.
- Megéri nála is rajongónak lenni…


//Nyuszipuszi//
Utoljára módosította:Maja Bojarska, 2018. január 28. 23:10
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°

Oldalak: « 1 [2] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolKülföldi helyszínek