36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolKülföldi helyszínek

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Catherine Shayleen Black
INAKTÍV


kalitkába zárt madár
offline
RPG hsz: 229
Összes hsz: 750
Írta: 2015. január 30. 22:03 | Link

KoncertDorian
London; Linkin Park és Fall Out Boy kezdése előtt nem sokkal

Újabb szökés. Kit lep meg? Ha egy kis friss levegőre vágyik, semmiképp sem a rétet, vagy az ablakpárkányt választja, inkább tűzzel játszva elutazik Londonba, hátha összefut a szüleivel, ráadásul hagy egy pofátlan üzenetet is Gwennek, hogy ne keresse, majd jön. Elégedettségi faktor? Level Shayleen. Na de hogy is jött az ötlet? Na tudjátok az úgy kezdődött, hogy a kastélyban összefutott egy új rellonos egyeddel, aki - mit ad isten - pont egy régi ismerőse. Pár koncerten már buliztak együtt a kaotikusabb időkből, abszolút egyező ízlés, tombolás hajnalig. Nem voltak világraszóló barátok, nem küldözgettek egymásnak levelet, de egy egészen jó haveri viszony kialakult. Aztán ahogy Shayleen végleges szobafogságra ítéltetett, úgy maradozott el a koncertekről és Doriannel való amúgy is vékony húron pendülő kapcsolata megszűnt. Ha nem futnak össze, talán lehet el is felejti, de félreértés ne essen, nem a fiú miatt. Van leányunknak elég baja nevek és emberek megjegyzésén kívül is.
Szóval mit ad isten összefutottak és, ha már arra jártak, szóba kellett kerülnie a zenének. A fiú tudta, hogy navinésünk képtelen lenne ellenállni egy ilyen koncert kettősnek, így bedobta a lehetőséget, hogy menjenek. Hogy a fenébe ne? Shay rábólintott, szépen megtervezte az utazást és jelenleg épp London utcáit koptatják, nagyjából két óra múlva lesz kapunyitás. Jegyek a zsebben, unikornis leányzónk pedig csillogó szemmel közlekedik. Annyira feldobta a mai nap terve, hogy még enni is hajlandó volt. Na nem egy elefánt havi adagját, de tőle már ez is haladás,hogy normálisan kajált.
- Uh, remélem jó lesz, nagyon régen voltam már koncerten - figyelmét megosztva Dorianre pillant, de közben figyeli az utca forgatagát is és lemezbolt után kutat. Még körülbelül egy órájuk van, míg oda kell nyomulniuk, hogy jó helyet kaphassanak. Abba belefér a nézelődés.
- Van itt nem messze egy jó kis CD-bolt, bekukkantunk?
Hozzászólásai ebben a témában

Dorian Reeve Green
INAKTÍV


Preminister | Szellemmacska
offline
RPG hsz: 160
Összes hsz: 632
Írta: 2015. február 1. 20:42 | Link

Rocker csibe

London; Linkin Park és Fall Out Boy kezdése előtt nem sokkal


Azt hiszem, ha azt mondom, hogy senkit nem lepne meg, ha én egyik percről a másikra eltűnnék az iskolából, akkor bizony még el is túloztam a dolgokat. Nem voltam túlságosan sokat a Bagolykő terültén, főleg nem akkor, akkor, ha máshol már koncertek voltak, Európa területén belül. Nem mintha máshol gondot okozott volna a közlekedés vagy a kommunikáció, egyszerűen ez volt a konfort-zónám területe. Ez már így volt jó pár éve, szóval bátran kijelenthetem, hogy van pár ismerősöm koncertekről. Voltak akiket jobban kedveltem és voltak, akiket kevésbé, de Shayleen Black azok közé a kivételes egyének közé tartozott, akiket egészen kedvelek. Így történt tehát, hogy mikor összetalálkoztam vele valamelyik nap a kastélyban, rögtön a karomba kaptam és majdhogynem a szuszt is kiölelgettem a rég nem látott bulizó-társamból. Nem, az ilyesmi nem nagyon volt szokásom, de kivételesen jó kedvem volt és a dolog csak úgy magától jött, mindenféle előzmény nélkül. Nem mondom, hogy öribarik voltunk, de azért néha gondoltam rá, hogy írok neki egy levelet... Mégsem tettem, egyrészt azért, mert nem voltam az a fajta, másrészt meg azért, mert azt sem tudtam, hova kéne küldenem. De mikor végre sikerült egy olyan egyént találnom, akiről tudtam, hogy nem mondana nemet egy ilyen ajánlatra, rögtön kaptam az alkalmon, hogy felajánljam neki a másik koncertjegyemet. Magányos farkas voltam egy jó ideje, de azért a koncert mégiscsak társaságban a legkellemesebb élmény. Bár lehet, hogy ez csupán egyéni véleményem, mások pedig nem osztják ezt a nézetet. Ő legnagyobb lelkesedésemre belement, sőt még az utat is megszervezte, így nem győztem köszönni a dolgot. Mármint gondolatban, mert az az Isten még nem született meg, aki rákényszerít engem, hogy bármit is megköszönjek. Talán még kicsit túl jó is volt a szervezése, mert kerek két óránk maradt a kapunyitásig, az pedig nekem egy helyben állással bizony egy halálos örökkévalóság.
- Nekem mondod, Shay? Két hétbe kis híján belehalok, a két hónap, amit kihagytam a suli miatt pedig maga a kínhalál - mondtam kissé túldramatizálva, ettől függetlenül tényleg úgy gondoltam, hogy ez az idő túl sok nekem. Amikor felajánlotta, hogy menjünk be egy CD boltba, lelkesen csillogó szemekkel meredtem rá, mint valami kiskutya, akit kihoztak a menhelyről.
- A lelkembe látsz, csajszi, a lelkembe! - nevettem a szívemhez kapva a kezem, mivel ismertem azt a boltot és a csuklóját fogva mentem vele arrafelé. Mihelyst odaértünk, megnéztem a nyitvatartást és látva, hogy a bolt még minimum három órán át nyitva van, belöktem az ajtót egy csilingeléssel.
- Van valami, amit keresel, vagy csak körbenézünk? - kérdeztem a rock lemezekhez lépve és elkezdtem lapozgatni a tokokat.
Hozzászólásai ebben a témában

Catherine Shayleen Black
INAKTÍV


kalitkába zárt madár
offline
RPG hsz: 229
Összes hsz: 750
Írta: 2015. február 18. 13:53 | Link

KoncertDorian
London; Linkin Park és Fall Out Boy kezdése előtt nem sokkal

Hihetetlen, hogy egy rellonos és egy navinés között lehet barátság, mármint olyan, ami ilyen. Illetve milyen? Amolyan meglátlakésmegpörgetlekmertannyirahiányoztál? Nos, igen. Ezzel együtt pedig egy romantikus koncertlátogatás is befigyelt a beszélgetés közben - romantikus még a nénéjének a kutyája is, az romantikus maximum -, amire Shayleen nem tudott nemet mondani. Közel három éve nem volt tisztességesen bulizni, ahol pogó közben kiverhette volna húsz ember fogát. Ez milyen dolog már? Felháborító, hogy ilyesmit kell elviselnie valakinek, így kapva-kap az alkalmon, hogy koncertpajtija a Bagolykőbe jár, instant örömkitöréssel egybekötve bólogat, mint a kocsik hátulján lévő kis kutya, ahogy rázkódik. Na jó, a navinés cukibban és elmebetegebben csinálta.
- Dorian, évek óta nem voltam koncerten... - rápillant, mintegy jelezve, hogy az elvonási tünetek fokozott fennállása durvább, mint a két hónap kihagyás esetében. Mert most képzeljük el a fiút, mit tett volna? Valószínűleg inkább öngyilkos lesz, minthogy kibírja. De ezek csak elképzelések. Lánykánk hősiesen tűrte a büntetését, azonban a lehetőséget megpillantva ráharapott. Ennyi.
- Nem is tudom miért... Talán mert ugyanolyan fanatikus vagy, mint én...? - szinte töprengőn teszi fel a kérdést, majd felnevet. Hagyja, hogy csuklón ragadják és igazából úgy fogalmazok, hogy vonszolják, de valójábn a nem létező szárnyain repül arrafelé. Annyira vágyott már egy ilyen kis szórakozásra és most, hogy megint találkoztak, rá kell jönnie, hogy Dorian is hiányzott neki. Azóta mondjuk címet cseréltek, hogy ha megint elveszne valamelyikük, ahogy korábban Shay, most biztosan tudják tartani a kapcsolatot. Úgyis megoldja mindkettő, hogy kilógjon... Belépve mélyet szippant a levegőből. Ugyanolyan feelinges, mint egy könyvesbolt. Bár viccnek hangzik, de a jellegzetességek itt is megvannak, és igen, létezik új CD illat. Nem, nincs annál jobb.
- Csak körbenéznék, valami újdonságra vágyom! - felcsillan a szeme, ahogy ott állnak a polcok előtt. Imádja. Azonnal ő is a srác mellé lép és egy másik kupacot kezd el átböngészni, hátha talál valamit, ami megfogja.
- Ha mindenképpen konkrétumot kéne mondanom, akkor Daughtry, vagy Theory Of A Deadman lemezt keresnék - egy pillanatra a fiúra sandít, hogy lássa a reakcióiját az említett bandákkal kapcsolatban, hiszen nem tudja, ő ismeri-e őket vagy rajongója-e bármelyiknek. Navinésünk például véletlenül hallott meg egy TOAD számot és megtetszett neki, de nem volt ideje lemezt vásárolni. Költözés és zsarnok szülők, rémlik?
Hozzászólásai ebben a témában

Dorian Reeve Green
INAKTÍV


Preminister | Szellemmacska
offline
RPG hsz: 160
Összes hsz: 632
Írta: 2015. február 19. 16:01 | Link

Rockercsibe

London; Linkin Park és Fall Out Boy kezdése előtt nem sokkal


Nem, azt hiszem, nem sok olyan ember volt, akivel olyan szintű barátságom lett volna, hogy jajj, most odamegyek, felkapom és megpörgetem, mert ezer éve nem láttam és nagyon örülök. Cat persze kivételt jelentett, annak ellenére is, hogy ő Navinés volt, én meg Rellonos. Vannak olyan kapcsolatok, amikbe egyszerűen nem engedhetem belefolyni a sulis dolgokat, még akkor sem, ha alap esetben megtenném - mert biz isten, megtenném én -, és ez pedig egy ilyen volt. Jóval azelőtt megismertem már, hogy ide kezdtem volna el járni, szóval ettől egész egyszerűen csak elvonatkoztattam. Ha hallotta volna bárki is, hogy elhívtam koncertre, egész biztosan elkezdte volna, hogy mert jaj én csak fel akarom szedni és hogy ez mennyire átlátszó, de nem lett volna igazuk, mert bár ragaszkodtam a pajtimhoz, mégsem olyan szinten, hogy juj megölöm azt, aki ránéz. Egyszerűen csak tudtam, hogy nem járt jó ideje koncerteken - elvégre én jártam ott, de nem láttam - szóval kaptam az alkalmon és úgy döntöttem, sokkal jobb lesz, ha baráttal megyek, mintha szólóban. Aranyos és vicces volt a reakciója, mulattatott. Éppen ecseteltem volna neki, hogy mennyire rossz, hogy már legalább két hónapja nem voltam koncerten, ami nekem körülbelül olyan, mint másnak tíz év, mikor a csajszi közölte, hogy ő már több éve nem volt koncerten. Na erre viszont muszáj volt eljátszanom a hattyú halálát, rögtön a fejemhez kaptam, aztán az ő homlokához, mintha a lázát mérném. Nem voltam egy túlreagálós alkat, legalábbis azt hiszem, hogy nem voltam az, de ez kiverte a biztosítékot. Éveket, koncert nélkül?! Nem, nem én előbb kötöm fel magam, minthogy éveket bírjak ki a szeretett bulijaim nélkül. Szerencsétlen, rokonlélek volt velem, szóval képzeltem, milyen lehetett úgy ülni otthon, hogy tudod, hogy valahol éppen elkezdődik egy Linkin Park koncert, vagy egy Nickelback, Skillet Three Days Grace vagy... ne adj isten Fall Out Boys? Nekem már a gondolattól is előjött az érvagdosó kedvem. Tutira kivetettem volna magam az ablakon, mármint szökési célzattal, ha bármi ilyen történt volna. Kijelentette, hogy ugyanolyan fanatikus vagyok, mint ő, szóval muszáj volt felnevetnem. Nekem azért voltak durva eseteim, amikről jobb volt, ha nem tud. Örültem neki, hogy nevetni láttam, mert manapság nem tűnt már olyan vidámnak, mint anno, mikor megismerkedtem vele. Persze a CD-boltra nem mondhattam nemet, elvégre a lemez olyasmi volt nekem, mint másnak a drog. Egyszerűen csak függtem a zenéktől, még akkor is, ha muglik, kifejezetten bálványoztam őket, amiért ilyen szintre fejlesztették az előadásmódot. Szóval bent egyből a Rock-polchoz lavíroztam és elkezdtem kutatni olyan lemez után, ami esetleg még nincsen meg. Korábban Cat címét beleírtam a zsebemben tárolt FOB lemez szövegkönyvébe, szóval reméltem, hogy nagyon megbecsüli magát, mert ilyet nem gyakran csináltam.
- Újdonság? Én is valami hiányzó láncszemre vadászom, de van, akinek már elég nehéz újat mutatni... - néztem rá sunyi mosollyal, kicsit a homlokomra húzva a kalapom. Kifejezetten régi-divatosan öltöztem ma. Bőrkabát, fekete FOB-póló, fekete farmer, bakancs díszelgett a lábamon az esetleges törések elkerülése érdekében, szögecses karpánt, mert azért mindenki rajong, ha a képébe vágják. Csak a megszokott koncertes szerkóm volt, enyhe extrával, mégpedig azzal, hogy most nem csak a hajamba túrtam felkelés után, hanem még ki is vasaltam. Na erre varrj gombot!
- Toad? Nem igazán ismerem őket, de majd belehallgatok még pár számukba. Az Angel például nem volt rossz tőlük- hümmögtem eltűnődött arccal, majd kikaptam egy Linkin Park lemezt, amivel még nem futottam össze, és érdeklődve tanulmányozni kezdtem, mintha a világ minden tudása lenne a vonalkód fölött. Néha úgy is éreztem és nekem ez a tudás pont elég is volt. Catre néztem halvány mosollyal, immár le sem téve az imént szerzett zsákmányt. Ettől még kerestem tovább, persze, csak ezt már úgy szerzik vissza tőlem, ha a hulla-merev,  jeges szorításomból feszítik ki.
- Mesélj valamit, Cat, ezer éve nem láttalak már. Hogy vagy? Sietsz haza? Reggel indulunk is, vagy maradunk valahol egy-két órát hibernálni? Mit gondolsz? - kérdezgettem, de úgy tettem, mint akit nem különösebben érdekel a válasz. Persze érdekelt, csak egyszerűen el voltam kalandozva, egy CD-boltban a maximális figyelmemre legfeljebb Pete Wentz számíthat.
Hozzászólásai ebben a témában

Catherine Shayleen Black
INAKTÍV


kalitkába zárt madár
offline
RPG hsz: 229
Összes hsz: 750
Írta: 2015. március 2. 22:33 | Link

KoncertDorian
London; Linkin Park és Fall Out Boy kezdése előtt nem sokkal

Kikapcsolódás, ez kell neki, semmi másra sincs szüksége. Egy menő koncertre, egy jó barátra és hatalmas nagy pogóra. Direkt az acélbetétesét kapta fel, hát már nehogy forduljon a kocka és őt nyomják/üssék agyon... Arról nem beszélve, hogy a kezdés előtt jó két órás érkezés sem véletlen. Naná, hogy CD-bolt, naná, hogy Dorian imádni fogja és naná, hogy nem csak fogja, hanem imádja is. Mondanánk, hogy Shayleen-t ez meglepi, de nem, valójában nem. Csak úgy lehet teljes egy ilyen nap, ha full felszereltséggel és all inclusive ellátással van megszervezve, ez pedig pipa.
- Ugyan, az utóbbi időben eléggé lemaradtam, szóval az is lehet, hogy megelőzöl tudásban - csintalan mosoly jelenik meg arcán, mert hát... A rock fanatikusok között is van legfanatikusabb fanatikus és azt hiszem kijelenthetjük, hogy a navinés abszolút az. Senki sem nézné ki belőle, hogy neki még a metál is lazán fekszik, pedig nem is olyan kis mimóza, mint azt hinnék páran. Dorian már csak tudja, volt alkalma megismerni, ha nem is teljesen, de igen jól a lányt. Most is mosolyogva figyeli, ahogy a fiú válogat, addig kezei megállnak az egyik CD-kupac felett. Továbbra is jó kedvűen csóválja meg fejét és keresgél tovább.
- Nekem a Blow és a By The Way viszi a pálmát, bár, ha kicsit lassabbat akarok, akkor mindenképp a Hurricane - úgy beszél, mintha egészen nyilvánvaló lenne, hogy ezek alapműveltséghez hozzátartozó számok, mint mondjuk Beethoven, vagy Britney Spears. Igen, szerencsétlen Britney még akkor is, ha a falra mászunk tőle. Aki nem ismeri, az nem is igazi ember. Bár, manapság a facebook-ra szokták azt mondani, hogy aki nincs fenn rajta, az nem is létezik. Na várjunk csak. Akkor Cath nem is létezik? Ajjaj, bajok vannak, kérem szépen... Utoljára akkor volt technológia a kezében, mikor a szobájában kuksolt. Azóta mobiltelefon, wifi, vagy bármi egyéb kinullázva. Természetesen mindent elkoboztak tőle, nehogy eszébe jusson képet közölni magáról a közösségi oldalakon. Kész vicc.
- Hűha, de sok kérdésed van, lassíts egy kicsit, mert elfelejtem őket - elneveti magát és leteszi a kezében tartott lemezeket a helyükre. - Őszintén szólva nem vagyok valami jól, mármint a családom és mások szerint - vállat von, nem itt és nem most tervezte kifejteni, hogy elmebeteg módjára pszichológushoz küldik, mert anorexiás. Illetve azt állítják róla. Annyira elege van ebből az egész rohadt mizériából, hogy azt el sem tudná mondani. - Utólagos engedelmeddel bejelentettem magunkat egy régi ismerőshöz, aki jelenlegi nyaral, szóval ha bármit szeretnél tudni, azt a koncert után megbeszéljük. És ezzel válaszoltam is a kérdésedre. Viszont holnap délután vissza kell repülnünk, mielőtt annál is nagyobb trutymóban fogok csücsülni, mint amekkorában most vagyok - elhúzza a száját, ha Gwenre gondol. Talán nem kellett volna csak úgy lelépnie. Vagy pont így lelépnie. Teljesen mindegy, hogyan nézzük, ő most éppen lázad, megengedheti magának azt a luxust, hogy koncertre járjon, szórakozzon és igen, kicsit titkolózzon. Dorian amúgy sem a sátán, aki mellett baja esne.
- Na de mesélj te is valamit, én sem hallottam rólad már vagy... Ezer éve? - felnevet ismét, ahogy kimondja a költői túlzás jegyében megszült számot. Bár élhetne ezer évig...!
Hozzászólásai ebben a témában

Dorian Reeve Green
INAKTÍV


Preminister | Szellemmacska
offline
RPG hsz: 160
Összes hsz: 632
Írta: 2015. március 5. 00:14 | Link


Rocker csibe

London; Linkin Park és Fall Out Boy kezdése előtt nem sokkal


A koncert előtti Cd kutatás, bakancsos barátnőmtől igazán nagyszerű ötlet volt, nekem legalábbis nagyon tetszett maga az elképzelés, szóval szerintem fel is tűnt neki már jó előre, hogy imádom. Még viccelődni is elkezdett, ami igazából kissé felvidított, mert azt mutatta, hogy minden rendben vele és semmi tragikus nem történt az utóbbi kétezer évben, míg nem találkoztunk. Holott persze tudtam, hogy vannak gondok, mert szegény leányzó olyan vastag volt kb, mint egy ropi, az meg nem éppen aranyos bók, mit ne mondjak.
- Újabban nekem sem olyan széleskörű ám a tájékozottságom - nevettem fel halkan, majd tovább kutattam a lemezek között. Nem nagyon volt semmi érdekfeszítő újdonság, mert a One Direction új lemezeit szívem szerint tűzre vetettem volna, más meg nem nagyon volt, tehát mély sóhajjal szorongattam az imént megszerzett albumot. Ezt már a hullamerev ujjaim közül kell kifeszegetni, annyi biztos, hogy nem adom senkinek oda... Felsorolt pár számot, ebből kettőt ismertem, a harmadik nem rémlett, de próbáltam azért felidézni, csak nehezen ment. Mély sóhajjal néztem rá.
- A Hurricane tipikus lazítós szám, a By The Way pedig egész jó hangulatot csinál, de a Blow-t még nem hallottam... majd ezt is pótolnom kell, rémesen műveletlennek érzem magam hirtelen - ráztam a fejem rosszallóan, majd a bakancsomra sandítottam, mintegy ellenőrzésképpen, hogy minden okés-e. Nem vágom, hogy hogyan jut ilyesmi az eszembe, de egyszerű reflex volt ez nálam. Ha a lábam a helyén, még tudok táncolni, akkor meg nem lehet gond! Persze ezután elkezdtem faggatni arról, hogy van mostanság, meg hasonlókról, de csitítgatni kezdett, hogy ne siessek sehova, mert a kérdéseim felére már nem is emlékszik. Nevetve a hajamba túrtam, majd ránéztem kis vigyorral.
- Bocs, tudod, izgulok, elvégre óriási koncert-élmény van kilátásban - nevetem fel, majd visszatoltam pár tokot a helyére. - Amúgy ez családi hobbi, mármint, hogy eldöntik helyetted, hogy vagy, nálam is szokták.
Közölte, hogy szerzett szállást egy régi ismerősénél, aki éppen nincsen itthon, mire szélesen elvigyorodtam. Nem tudtam, hogy most beszóljak, mert nélkülem intézkedett, megöleljem, mert ennyire előrelátó, vagy csak vigyorogjak sunyin, mindkettő alternatívát helyettesítve ezzel. Mikor közölte, hogy holnap délután vissza kell repülnünk, helyeslően bólogattam. Egyet kellett értenem, mert kezdtem vészesen sokat távol lenni a sulitól, látszott, hogy közeledik a koncert-időszak.
- Persze, én is pont így gondoltam. Pár óra alvás szerű kóma nekem bőven megteszi- bólintottam helyeslően, majd az órára néztem és vissza rá. - Találtál valami jót?
A saját lemezemmel elvonultam a kassza felé, majd visszapillantottam rá a vállam felett, mikor kis túlzással közölte, hogy ezer éve nem hallott már rólam.
- Nos, velem nem történik soha semmi, szóval hiába is kérdezel, leányzó. Tetszik egy csaj, de ezen kívül semmi... - ráztam meg a fejemet, fintorogva, majd reklamálón néztem rá. - Most, hogy egy iskolába járunk, legalább már néha eldughatnád a buksidat felém, nem foghatod arra, hogy nem tudod, hol vagyok!
Mindezt persze csak viccből mondtam, nem akartam én őt piszkálgatni... Ugyan.
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolKülföldi helyszínek