36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolKülföldi helyszínek

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Michelle Angelique Saint-Venant
INAKTÍV


III. Az Uralkodónő
offline
RPG hsz: 292
Összes hsz: 2151
Írta: 2014. október 24. 10:53 | Link

Inzulin...
Franciaország, Párizs
~shoppingtúra kezdőknek

Rendben. Ne vonjunk ne messzemenő következtetéseket abból, ami jelenleg folyik. A lényeg annyi, hogy az ég tudja csak, miért, de Michelle beleegyezett abba a förtelmes ötletbe, hogy Nemes Izabellával elmenjen vásárolni. Kezdjük ott, hogy utál vásárolni. Nincs megvetendőbb emberfajta a plázában kódorgó, pénzüket szóró, semmirekellő T-rexeknél, akik úgy tartják a kezüket, mintha megbénultak volna. Plusz plázák. Egyszerűen nem bírja elviselni, mert minden üzlet azt hiszi, hogy ők a vezetők és próbálják túllicitálni egymást, csak nem úgy, hogy csökkentik az árakat, hanem úgy, hogy az egekbe emelik. És végül az utolsó indok, ami nem elhanyagolható, hogy emellett a dupla borzalom mellett miért pont egy levitással…? Nos, igen. Akadnak problémák, így végiggondolva a dolgot. Iza az utóbbi időben mások szerint eléggé le volt hangolva, ráadásul Misit összezsugorította kisgyerekké egy játék kapcsán, így… Oké, a dologhoz hozzátartozik, hogy szőkeségünkkel vásárolni menni inkább büntetés, mint ajándék, de mivel Iza nem tiltakozott, így most épp Párizs egyik butikjában nézelődnek. Illetve a kék nézelődik, Michelle meg szenved.
- Választottál már végre? – türelmetlenül pillant az órájára. Már legalább három perce ugyanabban az üzletben rostokolnak, ez kibírhatatlan. Prefektánk egyetlen pillantással felmérte a kínálatot és a hozzá tartozó árakat, így ha rajta múlik, ki is fordultak volna a boltból azonnal. De most éppen „kedvére kell tenni” a levitásnak, úgyhogy hősiesen tűri a sok csipkét és cicomát. Pfujj az egészbe.
- Bár nem vagyok a téma szakértője – mily meglepő… -, de szerintem azt a rózsaszín jobban állna rajtad. Nem az az árnyalat, ami kiveri a szemed és még menne is a bőröd színéhez – vállat vonva dől neki az egyik ruhaállványnak. Nem zavartatná magát, ha az egész felborulna úgy, ahogy van. De azért annyi esze van, hogy nem rátehénkedik, csak finoman támasztja megfáradt testét.
Hozzászólásai ebben a témában

Nemes L. Izabella
INAKTÍV


bejegyzett terromágus
offline
RPG hsz: 816
Összes hsz: 21707
Írta: 2014. október 24. 11:31 | Link

Mich
Franciaország, Párizs


Mostanában elég furcsa ötleteim vannak, amiket egyszerűen meg is valósítok. Már csak önmagában is az a tény, hogy anyámék tudta nélkül Párizsba mentem azzal a lánnyal, akit alig ismerek, akitől mások szerint inkább félnem kéne, akiről olyan dolgok keringenek, amit nem is tudom kik terjesztenek, aki szerintem nem is olyan vészes és mint mindenki, ő is tud kedves lenni, akivel csak egyszer volt olyan rendes találkozóm, amiből nem is nagyon tudtam meghatározni, hogy milyen is, akinek az ikertestvére konkrétan elrabolt, de  utána „kárpótolt”. Michelle - már megint szerintem - az a lány, aki tud kedves is lenni, ha akar, mert nem minden rellonos olyan, amilyennek mondják.
De már megint. Jogos lenne a kérdés, hogy mit keresek én Párizsban, amikor egy szót nem tudok franciául, amikor anyámék kinyírnak, ha ezt megtudják otthon és a legjobb: miért pont vele? Hiszen attól még, hogy nem hiszek a pletykáknak, még lehetne bennem olyan érzés, hogy tartanom kéne tőle, de nem. Nem nyírt még ki és ez egy jó jel, legalább is ezt gondolom.
- Tulajdonképpen kinek is az ötlete volt ez? – bukkant fel a fejem az egyik sor mögött. Michelle nem tűnt valami hű, de boldognak, sőt, így ránézve most már nem is érdekelt annyira, hogy melyikünk is találta ki ezt az egészet. Vásárolni biztos nem fogok és ugyanez elmondható a franciáról is. Hát jó, akkor még is miért jöttünk ide?
- Na nem, rózsaszínt nem – ráztam meg gyorsan a fejem és sarkon fordulva rövidesen eltűntem egy újabb sor mögött. Emlékszem, anyát nagyon gyorsan ki szoktam akasztani azzal, hogy a lehető legtöbb ruhát felnyalábolva masíroztam be a ruhafülkébe, ő pedig hiába mondta, hogy úgy sem veszi meg mindegyiket, ami jó és tetszik és szép, én mindig kiharcoltam nála, szóval esélye sem volt. Most viszont totál más a helyzet, Michelle nem az anyám, meg hát nem is vagyok már nyolcéves…
- Ez? – masíroztam a lány elé egy zöld darabbal, a kezébe nyomtam és reméltem, hogy rájött, hogy ez nei lesz.. lenne. Bár mostanra már megutáltam a vásárlást, azért még tudok szép dolgokat keresni például Vivi szerint fantasztikus ízlésem van, csakhogy ő most nincs itt, Michelle pedig biztos, hogy el fogja utasítani a ruhát. De jól kiismertem…
Hozzászólásai ebben a témában

Michelle Angelique Saint-Venant
INAKTÍV


III. Az Uralkodónő
offline
RPG hsz: 292
Összes hsz: 2151
Írta: 2014. október 24. 12:27 | Link

Inzulin...
Franciaország, Párizs
~shoppingtúra kezdőknek

Megforgatja szemeit a visszakérdezésre. Hát már még mit nem. Egy évben egyetlen egyszer rendes valakivel, de tényleg, nem többször, erre, akiről elmondhatjuk, hogy ő a szerencsés kiválasztott, visszabeszél. A pofánk leszakad kedves olvasók, a pofánk leszakad.
- Inkább örülj, hogy… - visszanyeli, amit először mondani akar, így kissé megfontoltabban fejezi be megkezdett mondandóját – valaki foglalkozik veled – ezzel pontot is tesz az ügy végére, nem óhajt elmélyedni a lelki mocsárban, amelybe rendesen ráncigálják bele. Arra nincsenek szavak, hogy Michelle mennyire immunis ezekre a dolgokra. Mintha egy kutyának salátát akarnának adni. Előbb köpi le, vagy tüsszent rá, minthogy a szájába vegye a növényzet legaljasabbik, fogyasztó fajtáját. Nah, hát szőkeségünk is valahogy így tekint az érzelmekre. Nagy kegyesen tesz egy javaslatot, amit azonnal leszavaznak. Nők…
- Ez nem javaslat volt – azzal lekapja a vállfáról a ruhát és szó szerint hozzávágja Izához. Ő így kedves. Hát nem zabálnivaló? Ritkán akar jót valakinek, vagy egyáltalán tesz megjegyzést, de ezt muszáj megnéznie. A fazonja is jó és bár a színe miatt ezt a ruhát Michelle ebben az életben sosem venné fel, megkockáztatható, hogy a reinkarnálódott többi énje is előbb adná vissza a reggelit, minthogy ezt magára rángassa. Viszont a levitásnak minden kétséget kizáróan jól állna. Aztán előtte teremnek egy zöld ruhával. Michelle elveszi tőle, nézi, forgatja, méregeti… Sosem hord szoknyát, még egybe ruha formájában SEM.
- Nem rossz, de nem az én színvilágom. Ha mindenképpen rá akarsz venni egy ruhacserére, akkor feketét nézz – szárazon közli a tényeket, majd vissza is adja a levitásnak a rucit. Ki van zárva, hogy felpróbálja. Meg amúgy is, látta már az árcédulát? Prefektánk nem sajnálja magától a jót, de azért mégis, van egy pont, amit nem lép át. Ehhez pedig elérkeztünk.
Hozzászólásai ebben a témában

Nemes L. Izabella
INAKTÍV


bejegyzett terromágus
offline
RPG hsz: 816
Összes hsz: 21707
Írta: 2014. október 24. 13:09 | Link

Mich
Franciaország, Párizs


Számíthattam volna rá, hogy rendes választ nem fogok kapni tőle, de amit mondott, az rendesen lefagyasztott. A ruhát markolva pislogtam a szőkére és csoda volt, hogy nem kezdtem el tátogni is, mint a partra vetett hal. Hogy valaki foglalkozik velem? Ezt most…
- … hogy érted? Hogyhogy foglalkozik velem valaki? Én nem egy kutya vagyok, hogy etetni és sétáltatni kell, hanem egy ember… - nem akartam jelenetet rendezni, meg hát az nem is lett volna hozzám „méltó”. Hiba volt eljönni ide, most már tudom. A ruhával, amit az imént Michelle olyan roppant kedvesen a fejemhez vágott, hirtelen fordultam meg és pechemre majdnem nekizuhantam egy francia hölgynek, aki hangos és nem épp kedves – ennyit még én is megértetem az arckifejezéséből – szavakkal adta a bolt tudtára a nemtetszését. Jobbnak láttam minél jobban elkerülni a nőt, így a legelső fülkébe beiszkolva elrántottam a függönyt, de a ruhát nem akartam felvenni. Gyűlöltem a rózsaszínt, semmi kedvem sem lett volna felvenni, de végül is úgy öt perc ücsörgés után rászántam magam arra, hogy belebújjak. Brrr…
- Nem jó… rózsaszín – nagy nehezen átszambáztam a bolton úgy, hogy nem találkoztam azzal az enyhén idegesítően magas hangon karattyoló nőszeméllyel, Michelle-nek viszont akár mennyire is igaza volt, a rózsaszín akkor sem tartozott a kedvenc színeim közé. Szóval az ilyen színű ruhákat is ki lehet húzni a listáról.
- Mögötted – böktem a ruhaállványon sorakozó feketékre, elvettem tőle az imént kezébe nyomottat, és ha megfordult, visszasiettem a fülkébe, hogy levegyem magamról ezt a csillámpóni színű ruhát. Soha többé nem veszek fel ilyen színű ruhát... soha.
Hozzászólásai ebben a témában

Michelle Angelique Saint-Venant
INAKTÍV


III. Az Uralkodónő
offline
RPG hsz: 292
Összes hsz: 2151
Írta: 2014. október 24. 13:26 | Link

Inzulin...
Franciaország, Párizs
~shoppingtúra kezdőknek

Iza válaszára kínosan harap bele alsó ajkába. Nem igazán így értette, amit mondott, ráadásul kivételesen megbántani sem akarta a lányt. Ez nem úgy sült el, ahogy tervezte. Jó, mindig is tudtuk, hogy ezekben a dolgokban rossz, így meg sem lepődünk, hogy játszi könnyedséggel taposott bele a levitás mimóza lelkébe, de akkor is. Mivel a bocsánatkérésre képtelen – nem is részletezem… -, így végül nagy nehezen nyitja szóra száját és reméli, hogy ezúttal értelme is lesz.
- Nem úgy gondoltam. Hanem inkább arra céloztam, hogy minden aggályod ellenére még mindig velem állsz egyedül ebben a ruhaboltban – keresztbe fonja karjait maga előtt és ez nagyjából annyit jelent normál nyelven, hogy „örüljél te gyökér, hogy vettem a fáradtságot és rád áldozom az időm”, míg Venant nyelven valami olyasmi, hogy „látod, törődöm veled, szóval ne húzd ki a gyufát”. Amúgy megfordult már bárkinek is a fejében egy Michelle szótár gondolata? Én abszolút támogatnám, nyúlnék hozzá pénzt a nemzeti alapból, aztán uccu neki. Tuti világsiker, bestseller, meg béke Nobel… Csak a szokásos következmény.
- Tu es jolie – dicséri meg finoman franciául a lányt. Bár látszik, hogy Iza tetszését nem nyerte el a rózsaszín szörny, azért meg kell hagyni, hogy jól állni neki, minden kapálózás ellenére. Visszarakja a levitás kezébe a korábban kiválasztott zöld rémséget és megfordul. Csomó fekete ruha, több belőle kifejezetten feszülős, az a fajta, amit a party gyümölcsök hordanak. Nem, csak azért sem fogunk rondán beszélni, mert mi – kisípoltuk ezt a jelzőt – nőiesek vagyunk. Ezt megbeszélve Michelle közelebb lép az állványhoz és hozzáér az egyikhez. Nem lenne rossz, de valószínűleg két havi fizetése menne rá erre a darabra. Persze, ha ez azt jelenti, hogy Ivan tócsában fog állni és úgy is marad, talán megérné. Életében először érzi úgy, hogy jól jönne egy barátnői jó tanács, na de hogy Izabella a barátnője legyen… Furcsa elképzelés.
- Öhm, van kedved választani egyet? – félvállról löki oda a kérdést a másik prefektának. Ki nem mondaná, hogy segítséget kér, ahhoz túlságosan… Venant. Ez van.
Hozzászólásai ebben a témában

Nemes L. Izabella
INAKTÍV


bejegyzett terromágus
offline
RPG hsz: 816
Összes hsz: 21707
Írta: 2014. október 24. 13:47 | Link

Mich
Franciaország, Párizs


Jól van, le kéne nyugodni, még sem vagyok én egy részeg fazon, aki abban leli örömét, hogy másokkal üvöltözzön egy… francia bolt közepén. Nem akartam részletezni a dolgot de ő sem ostoba, valószínűleg megértette, hogy mire akartam kilyukadni. Jól esett viszont, hogy törődött velem, de most komolyan nem vagyok kutya és amilyen meglepő, vannak barátaim is.
- Mindegy… - ráztam meg a fejem amolyan zárjuk le most már ezt a dolgot fejrázásként. Nem kívántam többet kiakadni és felhúzni magam ezen a dolgon, nem voltam ilyen. Viszont most már majdnem több időt töltöttem a rellonosokkal, mint a levitásokkal és ez egy kicsit megrémített. Akaratom ellenére futottam velük össze úgy, hogy néha „leálltam velük beszélgetni”, ami nem éppen kellemes csevejből állt. Jó, ez még is csak roppant furcsán hangzik, de nagyon is igaz, olyan ez, mintha valami isteni sorscsapás lenne, vagy nem is tudom.
- Ööö… köszönöm? – látszott rajtam, hogy fogalmam sem volt azon, hogy mit is mondott a lány, végül is nem tanultam franciául és még az angollal is voltak problémáim, sőt, időnként még a magyarral is vannak. Pedig az angol szerintem valamennyire könnyebb lehet, mint az anyanyelvem, az általános iskolai nyelvtantanárom szerint biztosan. Fú, de utáltam azt a nőt… Olyan roppant unalmas órákat tartott, hogy hiába figyeltem, egyszerűen nem tudtam koncentrálni arra, amit mondott, de persze azért én voltam a kiskedvence… bár nem is értem, hogy miért.
- Hát… – oldalra döntöttem a fejem, közelebb léptem Michelle-hez, végignéztem a fekete ruhákon és magamban szépen elkönyveltem, hogy a franciával roppant különbözik az ízlésünk. – Mondjuk az.
Ujjaimmal az egyik, Michelle-hez közelebb lévő darabra böktem, ami talán még a lányhoz is illett. Viszont meg kellene előtte még néznem, így beakasztva nem sok mindent látok belőle.
Hozzászólásai ebben a témában

Michelle Angelique Saint-Venant
INAKTÍV


III. Az Uralkodónő
offline
RPG hsz: 292
Összes hsz: 2151
Írta: 2014. október 27. 19:36 | Link

Inzulin...
Franciaország, Párizs
~shoppingtúra kezdőknek

Nem feszegeti tovább a témát, rellonos létére is kényelmetlen méreteket ölt a parasztsága. Így jól nevelt hölgyként befogja a száját és figyeli, ahogy Iza elmegy magára kapni a rózsaszín rucit. De ha legalább egy pink akármit vetetett volna fel vele, hogy egy kis szórakozásra is teljen a mai napon, de neeeem, ma „Kedves Michelle” nap van.
Ahogy Izabella kilép a fülkéből Michelle elismerően bólint és meg is jegyzi véleményét, természetesen franciául, hogy idegesítse a szőkét. Jó, ez csúnya húzás tőle, de annyira élvezi, hogy a fölény nála van. Mármint, itt állnak a büdös nagy Franciaország szívében, a levitás viszont egy kukkot sem tud franciául. Ha jobban meggondoljuk, prefektánk grammra eladhatná a csajt, csak hát… Szorult belé némi jó érzés, meg talán… Szimpátia? Fogdossuk rá arra.
- Bók volt, úgyhogy igen, köszönöd – bólint határozottan és elterül egy vigyor a képén. Szemét bestia. Aztán, ha már vásárlás, akkor szőkeségünknek is kell valami hacuka, nehogy már üres kézzel térjen haza… Mihaelnek már tudja mit fog venni, de az most mellékes, magát is meg kell ajándékozza. Épp ezért a kezébe nyomott zöld ruha helyett a feketéket kezdi vizslatni, de abszolút tanácstalan. Szerinte körülbelül mindegyik ugyanolyan. Ezért kér burkolt segítséget Izától, nem azért, mert barátnők. Nem, pfuj, véletlenül sem. Száradjon le a keze és égjen ki a szemgolyója, ha így gondolja. Csak nehogy beigazolódjon.
- Miért pont az? Szerintem nincs köztük különbség – abszolút értetlen fejet vág és tanácstalanul pislog a másikra. Azért lekapja a ruhát vállfástól az állványról és berobog vele a próbafülkébe, amikor pedig felöltözik, nem mer kimenni. Oooké, combközép fölött ér, a háta kivágott, testre feszülő – nem, az a jobbik verzió lenne, ha simulna, de ez rohadtul feszül – és mindent összevetve amúgy dögös.
- Iza, azonnal gyere ide, mert én ebben nem megyek emberek közé! – suttogja oda neki, miközben szőke fürtjei kilebbennek a próbafülke függönye mögül. Ki van csukva, hogy ebben utcára lépjen. Az első sarkon megerőszakolják és akkor ízlésesek voltunk és finomak.
Hozzászólásai ebben a témában

Nemes L. Izabella
INAKTÍV


bejegyzett terromágus
offline
RPG hsz: 816
Összes hsz: 21707
Írta: 2014. október 28. 18:39 | Link

Mich
Franciaország, Párizs


A rózsaszín ruha nem volt a legjobb választás, gyorsan meg is szabadultam tőle és hát soha többé nem akarok ilyet felvenni. Akár mennyire is áll rajtam jól és akár mennyire is tetszett Michelle-nek, nekem akkor sem jött be és ezt neki is megmondtam. Nem, nem, nem. Mindig is gyűlöltem a rózsaszínt, hatéves voltam, amikor anya vett nekem egy pink fölsőt, én meg kidobtam az ablakon, mert nem tetszett. A póló maga szép volt, csak hát ugye a színével volt baj.  
A zöld ruha nem nyerte el a francia tetszését, de nem adtam fel. Helyette kijelentette, hogy ha már mindenáron ruhát akarok neki keresni, akkor az fekete legyen. Áhh, majd ő keres magának. A zöld ruhát visszavittem a helyére, közben jól megnéztem és most már így nekem sem tetszett annyira.  A lehető leglassabban mentem vissza a lányhoz, aki addigra remélhetőleg már választott magának ruhát, de nem. Segítséget kért, méghozzá tőlem. Hűha, vissza nem térő alkalom, hogy egy rellonos segítséget kér, méghozzá egy levitástól. Ezt felírom valahová…
- Nem tudom, csak. Na, vedd f… - mire befejezhettem volna a mondatot, a lány már a fülke felé lépdelt, én viszont ne követtem. Visszafordultam a feketékhez és tovább kutakodtam, amíg Michelle ki nem nézett a fülkéből. Nem reagáltam azonnal, egy ízlésesebb – és hosszabb – fekete ruhát kiválasztva fordultam csak meg és figyeltem a lányra. Egy apró fejcsóválás után indultam el.
- Ennyire rossz? – oké, a haját és az arcát látva tényleg nem tudom megállapítani, hogy hogy áll rajta a ruha, helyette inkább csak odanyújtottam neki az újabb szerzeményt. – Vedd fel ezt. Talán ez jobb lesz.
Fejemet oldalra döntöttem, amíg el nem vette tőlem az említett darabot, aztán a függöny behúzása után sarkon fordultam és rövidesen eltűntem az emberek között. Ez hosszú vásárlás lesz, már ha Michelle vesz valamit.
Hozzászólásai ebben a témában

Michelle Angelique Saint-Venant
INAKTÍV


III. Az Uralkodónő
offline
RPG hsz: 292
Összes hsz: 2151
Írta: 2015. február 18. 14:02 | Link

Inzulin...
Franciaország, Párizs
~shoppingtúra kezdőknek

Az a rózsaszín ruha tökéletes választás volt, a színét leszámítva. De tudjátok mit? Izabellának még úgyis jól állt. Na ezt nem fogja elmondani a szőkeség egynél többször. Ha ő kiejt a száján valamilyen bókot, azt mindössze egyszer teszi meg, aki pedig tojik rá, az magára vessen egy hatalmas darab sziklát. Vagy pár magot. Talán kicsíráznak...
Na de hogy ne csak a levitás "élvezze" a vásárlást, nekiállnak szőkénknek is keresni valami szépséget. A zöld ruha egyenesen kuka volt, ez már bizonyos, azonban az újabb darab ígéretesnek tűnik... Egészen addig, míg fel nem veszi. Mert ez nem ápol és eltakar. Talán az ápol még belefér, de az eltakar? Ez egyenesen mutogat, nem rejteget! Persze Michelle nem egy szűzies teremtés, de van az a pont, amin még ő sem lép át. Na ide most érkeztünk el. Le is ráncigálja magáról anélkül, hogy Iza láthatná, majd a benyújtott ruhát elveszi tőle. Ez hosszabb, zsííír. Van rá esély, hogy jó lesz. Magára szerelvényezi a rucit. Hát ez nagyon szép. Kis szolid, kis elegáns, kis hosszú, kis kis. A döntés megszületett. Nála ennyi a vásárlás. Jó, nem? Kilép a fülkéből a fekete textilben és körbepillant, hogy szemével megkeresse a másik szőkét. Eközben tekintete találkozik egy épp a barátnőjét váró sráccal. Kiguvadt szemek. No way. Michelle kékjei egyenesen közvetítik, hogy "fordulj fel, a csajod a próbafülkében, még egyszer rám nézel és megöllek". Ez mindössze másodpercek törtrésze alatt kerül lekommunikálásra, nem mellesleg baromi hatásosan. Éééljen. Vette a lapot. Ezután meglátja Izát és megáll előtte.
- Na ezt megveszem, jó választás - azzal vissza is megy átöltözni, csak még egy pillanatra megfordul. - Ha más nincs, mehetünk - a választ meg sem várja. Már két órája nézelődnek, sok a jóból, túl sok. Átvedlik és a pénztárhoz lépve fizet, majd Izabellát lekapja a tíz körméről, hogy végre meginduljanak hazafelé. Így is lebukhatnak, ami Michelle-t hidegen hagyja, de a levitást biztosan nem. Ennyi még a Venantban is van. Nem keveri nagyobb trutyiba, mint amekkorában amúgy is csücsül. Szóval ennyit az idilli vásárlásukról. Pazar volt, de elég volt.
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolKülföldi helyszínek