Az étterem egy magas téglaépület földszintjén várja vendégeit. A hosszúkás helyiség kissé indusztriális stílusjegyeivel egyértelműen a fiatalabb korosztályt kívánja megszólítani, melyhez pénztárcabarát árak is társulnak. Itt találtak új otthonra az előkészítő iskola leselejtezett padjai és székei, amiktől a tulajdonos elmondása alapján még egyedibbé varázsolódik a hely. Belépve nem túl erős fények, de annál intenzívebb gyorsétterem-illat fogad mindenkit. Az asztalokon egy-egy nagyobb méretű, üres konzervdobozban találhatóak evőeszközök, szalvéta, valamint egy laminált étel-és itallap.

A menüsort elnézve hamar kiderül, hogy az étterem fő profilját a különböző kézműves hamburgerek alkotják, amelyekből rendeléskor ízlés szerint új változatok kérhetőek, egyedi feltétekkel – ennek mindössze csak a képzelet szab határt. Népszerű specialitásuk Bogoly Burger névre hallgat, de senki ne aggódjon, még nyomokban sem tartalmaz boglyokat, ugyanakkor a recept szigorúan titkos! Azoknak, akik valami mást ennének, egy üvegezett pult mögül tudják kiválasztani az aznapi ajánlatot. Állandó elemként a leveseken túl rántott- és töltött húsok, sajt, hal, hot-dog, saláták, különféle köretek találhatóak, a burgonyából is püré, csónak, steak, hagyományos, vagy éppen édes változatokkal. Desszertnek ajánlani szokták a tejszínhabbal és meggyel díszített shakeket, amerikai és magyar palacsintákat, somlóit és tortaszeleteket. Ha viszont ez se volna elég, a falnál egy mágikusan forgó gyros-hústorony tetszeleg, melyet néhány pálcaintéssel apró falatokra lehasítanak, s tálban vagy pitában szolgálnak fel.

Rendelés után egy sorszámot kap az érkező, a pult feletti kijelzőn pedig láthatja, ha elkészült a vágyott étel. Elviteles rendelés esetén csomagolási díjat számolnak fel, emellett jó hír, hogy házhoz is szállítanak, méghozzá seprűn! Az olcsó árak velejárója talán a többi étteremhez képesti alacsonyabb minőség, valamint a túlnyomórészt diákokból álló személyzet amatőrsége, emiatt ne lepődjön meg senki, ha elsőre valamit nem úgy készítenek el, ahogyan az illető kérte.

Túl van az első pár találkozáson, ami a könyvtárat és az új könyvtárosokat illeti. Az előző kolléga nem hagyott túl sok mindent rájuk, így a személyes ismerkedés helyett - a rövid bemutatkozáson persze túlestek -, inkább belevetették magukat a munkába. Volt mit megbeszélni, az időbeosztás fontos része, hogy Gellért mikor legyen munkába, nem beszélve az engedélyek beszerzéséről és esetleg a könyvtári rend megreformálásáról. Mivel ide járt nagyon sok kiskaput ismert, amit ő nem nagyon használt ki, de tudott róluk. A könyvtár után gyorsan átöltözött, de ezt sem vitte túlzásba, csak kényelmesbe és a kissé hűvösebb időhöz öltözött fel. Habár tudta, hogy a gyorsétteremben a péntek Mexikóé, és ott ugye a csípősebb ízek is dominálnak, talán túlöltözött ehhez. A kastély és az étterem távolságot nagy lépésekben teszi meg, hiszen eléggé éhes, szinte beszédül a Falatozóba. Szerencsére még nem sokan vannak, így ráér nézelődni, miközben a sorára vár. Először az ételeket nézi meg, később a közönséget. Mindig így hívta Gerdával a kocsma, vagy az étterem népét. Az arcán megrándul egy izom a gondolatra, hogy lány itt van, de nem látja sehol jelenleg. Az első találkozásra nyugodtan rámondható, hogy kínos volt, de pozitív kicsengéssel váltak el egymástól. Talán, ha visszafogadják egymást a bizalmukba, lehet olyan, vagy olyasmi, mint régen volt. Gerda helyett megpillant egy élénkpiros hajú lányt, aki nagyon lazán és természetesen viselkedik. Ha nem így tenne is kitűnne a tömegből, de Gellértnek valahogy megmozgatja a fantáziáját, egészen addig, amíg a tálcákhoz nem ér. Gyorsan elvesz egyet, majd bedob pár random fogást - halat és hasábot mellé, meg egy búbos húst -, de elvesz egy közepes méretű chimichanga-t is, ha már Mexikó és csípős kell. Kér még egy kávét, és megkérdezi, hogy van-e dohányzó rész. Az sajnos nincs, ez inkább ilyen diákkajálda, jön a válasz, bár nem érti, hogy ebben mi az összefüggés. Szerencsére kávé van, rendel hozzá még egy kis szénsavas vizet is. Lehet később átugrik valami kocsmába, de egyelőre rohadt éhes. Fizet, majd kinéz magának egy magányos helyet, és odatalepszik, amíg a manó meghozza a kávét. Kedves mosolyt ereszt az észveszejtő illatok és látvány felé, majd evőeszközeivel megtöri a harmóniát és végre elkezd enni. Nagyon ízlik neki!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=950&post=778997#post778997][b]Barkóczy Gellért - 2019.10.25. 12:42[/b][/url]

Túl van az első pár találkozáson, ami a könyvtárat és az új könyvtárosokat illeti. Az előző kolléga nem hagyott túl sok mindent rájuk, így a személyes ismerkedés helyett - a rövid bemutatkozáson persze túlestek -, inkább belevetették magukat a munkába. Volt mit megbeszélni, az időbeosztás fontos része, hogy Gellért mikor legyen munkába, nem beszélve az engedélyek beszerzéséről és esetleg a könyvtári rend megreformálásáról. Mivel ide járt nagyon sok kiskaput ismert, amit ő nem nagyon használt ki, de tudott róluk. A könyvtár után gyorsan átöltözött, de ezt sem vitte túlzásba, csak kényelmesbe és a kissé hűvösebb időhöz öltözött fel. Habár tudta, hogy a gyorsétteremben a péntek Mexikóé, és ott ugye a csípősebb ízek is dominálnak, talán túlöltözött ehhez. A kastély és az étterem távolságot nagy lépésekben teszi meg, hiszen eléggé éhes, szinte beszédül a Falatozóba. Szerencsére még nem sokan vannak, így ráér nézelődni, miközben a sorára vár. Először az ételeket nézi meg, később a közönséget. Mindig így hívta Gerdával a kocsma, vagy az étterem népét. Az arcán megrándul egy izom a gondolatra, hogy lány itt van, de nem látja sehol jelenleg. Az első találkozásra nyugodtan rámondható, hogy kínos volt, de pozitív kicsengéssel váltak el egymástól. Talán, ha visszafogadják egymást a bizalmukba, lehet olyan, vagy olyasmi, mint régen volt. Gerda helyett megpillant egy élénkpiros hajú lányt, aki nagyon lazán és természetesen viselkedik. Ha nem így tenne is kitűnne a tömegből, de Gellértnek valahogy megmozgatja a fantáziáját, egészen addig, amíg a tálcákhoz nem ér. Gyorsan elvesz egyet, majd bedob pár random fogást - halat és hasábot mellé, meg egy búbos húst -, de elvesz egy közepes méretű chimichanga-t is, ha már Mexikó és csípős kell. Kér még egy kávét, és megkérdezi, hogy van-e dohányzó rész. Az sajnos nincs, ez inkább ilyen diákkajálda, jön a válasz, bár nem érti, hogy ebben mi az összefüggés. Szerencsére kávé van, rendel hozzá még egy kis szénsavas vizet is. Lehet később átugrik valami kocsmába, de egyelőre rohadt éhes. Fizet, majd kinéz magának egy magányos helyet, és odatalepszik, amíg a manó meghozza a kávét. Kedves mosolyt ereszt az észveszejtő illatok és látvány felé, majd evőeszközeivel megtöri a harmóniát és végre elkezd enni. Nagyon ízlik neki!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=950&post=779882#post779882][b]Eszterházy Diána - 2019.11.03. 18:03[/b][/url]

Egy jó nagy sajtburgerre meg egy zéró kólára vágyott. Persze mindig furán néznek rá, mikor a menü mellé kikéri a zérót, de mit tegyen? Dia már csak ilyen unortodox - jobban ízlik neki a kevésbé gejl Coca Cola.A tálcájával egyensúlyozva néz szét a csúcsidőben kifejezetten forgalmas és zsúfolt falatozóban valami szabad hely után keresgélve.
Elvitelre kellett volna kérni, de kint túl hideg van, ő meg kért fagyit is. Mindegy mostmár. Majdnem sikerül elesni, mikor menet közben hirtelen előtte tolja ki maga alatt a széket, miközben felállna.
- Hééé. Uhh. Oké-oké, minden rendben. Mentettem. - Még pont idejében nyerte vissza az egyensúlyát, hogy a fagyi felborult volna. Gellérttel szemben szúr ki egy még el nem foglalt helyet, így nem kérdés, merre veszi az irányt. A férfi arra nézhet fel, hogy egy tálca landol az asztalának túloldalán.
- Bocsesz, tökre foglalt minden hely, nem baj, ha ide ülök?
Nem is ül le egyébként addig, amíg igenlő választ nem kap, mert végső esetben még mindig kivárhatja, míg máshol szabadul fel egy magányos ülőhely. Ha viszont zöldutat kap, letelepszik a székre.
- Durva, hogy már nincs vizsgaidőszak, és mindenki ennyire ráér máris. - Mármint neki durva, mert ő vizsgaidőszakban is ugyanúgy ráér, tekintve, hogy nem annyira lelkes a tanulás terén.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=950&post=780347#post780347][b]Barkóczy Gellért - 2019.11.08. 13:26[/b][/url]

Az ízek harmóniájában veszik el! A lényeg, hogy Gellért nem az a tipikus kaja-rendszer betartó. neki simán lecsúszik a kávé a leves közben, épp mikor és milyen fogás tetszik meg neki. Ez lehet, hogy egy illat, ami az orrába szökik és felkorbácsolja az érzékeit, vagy épp egy olyan alakzatot vág ki valamiből, ami valamire emlékezteti, vagy épp egy pohár kerül a kezébe. Impulzusevő, talán lehet így mondani, amikor épp egy, a villájára felszúrt hasábot túr a chimichanga-ból kieresztett szószba, Ekkor puffan elé egy tálca, így az ajkai előtt megáll az ízletes falat. Az előbb látott élénkpiros hajú leányzó érkezik vele szemben. Egy gyors pillantás oldalra, tényleg eléggé tele van az étterem, így bólint.
- Persze, dobd csak le magad - a mondat után, azonnal betolja a szájába az ételt, amíg a lány leül. Nem sokkal idősebb nála, legalábbis látszatra biztos nem, de hát ilyenkor biztosan számítanak az évek. Kinek hogy, ugyebár.
- Az a normális, nem? Vagy te Levitás vagy? - húzódnak mosolyra az ajkai, majd össze is csukja, amint eltűnik benne a következő falat. ~ Nagyon laza. ~ Első megállapítás, bírja az ilyen lányokat. Nem gondolnak túl semmit, csak élik az életüket. Legalábbis az első pár megmozdulásból, ez jön le neki.
- Te mit eszel? Eddig ezek egész jók - mutat a villájával a saját ételeire, majd lehúzza a kávéját, amit épp akkor tesznek elé. - Hú, pont jó meleg - nyel egy nagyot, majd folytatja az ebédelést. Végre tud figyelni a másikra is, mert már nem farkas éhes.
- Milyen a Bagolykő? Van sok változás? - próbál okosakat mondani, vagy kérdezni. Eddig jól el van azzal, hogy a lány fira haját nézegesse.
- Van valami új hely? Kábé 5 éve voltam erre utoljára - villantja fel a szemeit. Hátha bemutatná neki majd a lány, mert vissza szeretne rázódni egy kicsit. Egyelőre túl nosztalgikus neki a hangulat, jó lenne némi új élmény is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=950&post=780386#post780386][b]Eszterházy Diána - 2019.11.09. 13:39[/b][/url]

A beleegyezésre akkor le is dobja magát meg a kis tálcáját az asztalra. Az azért nehezen kerüli el a figyelmét, hogy a vele szemben ülő mennyi mindent rendelt és milyen mennyiségű étel van előtte. Néha ő is tud mocsoksokat enni és elvetni a sulykot, de aztán fél napig kajakómál is tőle, ennyitől meg aztán ki is dőlne. Mielőtt elolvadna a fagyija, azzal kezdi inkább a burger helyett, fogja a hasábburgonyát és egy kicsit megtunkolja a vaníliafagyiba, mielőtt beleharapna. Egy csomóan nem ismerik, pedig igazi lifehack! Sültkrumpli és vaníliafagyi, az a kinyomós, gyorséttermi fajta.
- Fú, dehogy, szerintem tökre be se jutnék a klubhelyiségükbe, rég a folyosón aludnék. - Elvigyorodik, visszagondol az első alkalomra, amikor valaki elmesélte neki, hogyan kell a kékekhez bejutni. Fejtörőkkel! Szörnyű bennük meg az ilyen puzzle feladatokban, egyszerűen csak nem erre van berendezkedve, nem arra, hogy nap mint nap próbárategyék a logikáját meg hasonló adottságait.
- Tisztára összevissza eszed őket, fájni fog a hasad - mondta a lány, kezében egy fagyiba tunkolt sültkrumplival. Hiteles. A mit eszel kérdésre a krumplival rábök a hambijára.
- Cheddar sajtburger, nagyon király. Itt a legjobb a városban. - Amolyan filmes, hangsúllyal ejti az utolsó mondatot, és csak diplomáciai érzékének hála nem teszi hozzá, hogy "ez az egyetlen, és nem is város, hanem falu." Igaz, van egy hattttalmas kaszinójuk a szélén, szóval ő már egy ideje nem faluzná le Bogolyfalva települését.
- Hát, mihez képest? Én csak 4 éve vagyok itt, szóval..- vállat von, annyira nem régi bútordarab itt, mint azok, akik mondjuk első évük óta a Bagolykőben tanultak. Apropó új helyek.
- Jaja, lett egy bazi kaszinó a közelben, elég királyul néz ki, nem csoda, hogy ide kirakták, a budapesti belvárosban aligha fért volna el. A suliban meg nem sok minden változott, úgy tűnik legalábbis nekem.
Módszeresen ráfog a hambira és megpróbál valahogy úgy beleharapni, hogy az ne essen szét teljesen, egyelőre sikerrel. Miután lenyeli az első falatot, ismét megszólal.
- De nézd a jó oldalát, akkor nem leszel legalább totál elveszve, csak kevés dologból kell felzárkózni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=950&post=780842#post780842][b]Barkóczy Gellért - 2019.11.14. 15:39[/b][/url]

- Nos, igen. Engem is csak belopni tudtak annak idején - töpreng hangosan, de az evést nem hagyja abba, csak a beszéd erejéig. Nem bunkó, sosem volt az, és neki az evés is egyfajta szent dolog. Nem mintha olyan sok szent dolga lenne...
- Már edzett ez a szerkezet ehhez - tapogatja meg magát hastájékon, és persze a lány tálcáját fixírozza közben. Maga számára észrevétlenül kezdi el rendezgetni a tálcáján lévő ételeket. Hamarosan, takaros kis rend keletkezik, annak ellenére, hogy továbbra is furcsa sorrendben eszik tovább.
- Egyébként te is fagyival eszed a sült krumplit - jegyzi meg, bár ami azt illeti rohadt kíváncsi, hogy milyen lehet. Talán emiatt majd felkínálják neki a lehetőséget, ha pedig nem jut eszébe a vele szemben ülőnek, akkor kérni fog belőle. Nem volt sosem szívbajos, ha kajáról, vagy lányról volt szó.
- Oké, ha marad hely, még kipróbálom, ha nem, visszatérek. De ha átvágsz, megkereslek - mondja fenyegetően mutogatva az ujjával, a hangszínében viszont egyáltalán nincs semmi fenyegető. A kialakuló mosolya sem azt jelzi, hogy mennyire komoly lenne ez a fenyegetés. Nagyon érdekli, hogy van-e a kastélyban és a környékén bármilyen változás, és ezt a helyi laza lánytól lehet a legjobban megtudni. Hiszen valószínűleg, ő nem a begyöpösödött takarodóra mindenképpen visszaérkező egyed, már csak a kinézete sem azt sugallja. Viszont elég sok izgalmat meg de.
- Kaszinó! Jól hangzik. Amúgy van egy trükk, ha fordítva - azaz fejjel lefelé - fogod a hamburgert, nem esik szét. Kajahack Gellérttől 1.0 - ad tanácsot, közben pedig örül, hogy igazából nem változott sok minden. Jó az, ha vissza tud térni a jól bejáratott úton mindenfelé. Habár szerinte sok ház épült, de a gerinc még mindig megvan. Na, meg a csárda is. Közben fogy az étel is, lustán nyammog, mert nem akarja hamarabb befejezni, mint a lány.
- Egy dolgot mondj el nekem még. Jó, többet is mondhatsz, de... Felagund még él? - elkuncogja magát, cinkosan nézve a másikra. Nem sok embertől hallotta, hogy az őreget szerette volna, ő kifejezetten utálta. Számtalanszor megbüntette a férfi őt, valójában Gellért úgy érezte, hogy kipécézte magának a professzor.
- Amúgy meg új vagyok a könyvtárban. Még mindig csendben kell lenni szerinted? Az elzárt részleg, még mindig elég csendes ahhoz, hogy nyugodtan lehessen ott... beszélgetni? - jelentőségteljes nézés, bármire gondolhat. persze, aki ismeri Gellértet, nem téveszti el a gondolatmenetét. Bár járt többször ott, mint tíz alkalom, nem tudná megmondani, hogy valaha vett-e el könyvet az elzárt részből.