36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Ophelia Donovan
INAKTÍV


Elmezáró | Kardos menyecske
offline
RPG hsz: 106
Összes hsz: 191
Írta: 2019. április 1. 14:36 | Link



 
Egy igazi jól nevelt úriemberrel sodort össze a szél, akinek még humora is van szerencsére. Ezért hálát fogok adni valahol, valamikor, az biztos. A legeléses megjegyzésénél elnevetem magam, kacagásomból őszinte jókedv sugárzik. Végül mégis a gyorsétterem mellett döntünk - az ő javaslatára - ami természetesen sokkal jobban hangzik, mint zöldséget rágcsálni egy túl tiszta, túl menő és túl finnyás salátabárban. Irány mutatása után egymás mellett sétálunk az általam egyelőre ismeretlen hely felé. Közben beszélgetünk, de legutoljára feltett kérdésére már idebenn adok választ, miután lepakoltunk egy kellemes kis asztalhoz és beálltunk az ételeink rendeléséhez a hihetetlen illatokat árasztó, íncsiklandó ételekkel telepakolt pulthoz. - Mert már így is túl sok könyvet olvastam ki otthon ücsörögve a macskámmal és nincs több hely sem - mondom csintalanul mosolyogva, de azért folytatom, hogy ne gondoljon buggyant macskás hölgynek - Az ilyen véletleneket, mint ez a levél, komolyan szoktam venni. Ha csapda lett volna... - tartok néhány pillanatnyi hatásszünetet - ...arra az esetre két jó módszert is kieszeltem - időközben ránk került a sor és én a magam részéről egy óriás Hamm-burger menüt kértem. Egy jókora szendvics édes zsömlében, dupla hússal, sajt nélkül sok salátával, hogy a zöldség rész is ki legyen pipálva. Mellé jön a stake burgonya és a fél liter üdítő, ami nem más mint cola, abból is a sima, mert attól, hogy diétást iszol az még nem lesz fitness menü. Ezután kivárom míg ő is leadja rendelését, majd ismét felveszem a beszélgetés fonalát - Tehát az egyik az lett volna, hogy elfutok, ha csapdát szimatolok, a másik pedig, hogy fülön csípem azt, aki át akart verni - a mosolyom továbbra is kedves, de a tényen semmit sem változtat, hogy mindent, amit kimondtam azt komolyan is gondoltam. Egyelőre azt nem árulom el, hogy aurorként nem okozna gondolt egyik tervem megvalósítása sem. A futás is jól megy és a fülön csípéssel sem szokott gond lenni, ami azt illeti. De nem szeretném, ha a hivatásom miatt ő rohanna el fejvesztve, ahhoz túlságosan szimpatikus.
Hozzászólásai ebben a témában

Francesco Nico Bianchi
INAKTÍV


Faljáró
offline
RPG hsz: 154
Összes hsz: 227
Írta: 2019. április 1. 15:35 | Link

Vakrandi a végzettel prt. II.
Ophelia Donovan

Kellemes hangulatban sétálnak el a Falatozóig, ahol egyébként Nico még nem járt. Azért merész olyan helyre vinni valakit, amiről nem tud az ember fia semmit. De talán épp ez a spontaneitás hiányzott mindig is belőle. Hogy csak úgy belevesse magát a dolgokba, még akkor is, ha rosszul sül el. Ha semmit nem tesz, akkor úgyis lemarad az egészről, így legalább megpróbál változtatni.
- Az sosem baj, ha valaki sokat olvas. Épp ellenkezőleg. Mellesleg megjegyzem, az olyanokból van nagyon kevés, amilyen te is vagy és itt most nem a macskás hölgyekről beszélek - sokat mondóan pillant a nőre, miközben szemtelen mosolyra húzza ajkát, ugyanis nem is sejti, hogy Ophelia már megfogalmazta ugyanezt a gondolatmenetet. Mármint a macskás részét. De tényleg, annyian ülnek otthon, sírnak a kis szőrgombócuk felett, akikkel egyébként próbálják pótolni az életükből kimaradó dolgokat... Persze, poénként hangzik el, hogy "macskás vénasszony lesz", de egy-két egyed tényleg esélyes a címre. - Csak azt ne mondd, hogy egy pörgőrúgással elintéztél volna, ha megpróbállak megtámadni - a filmes utalás talán nem fog leesni a nőnek, elvégre ki tudja, milyen családból származik? Nico természetesen jól ismeri a muglik kultikus filmjeit és az ezekből fakadó poénokat, ám ezen tudását csak ritkán csillogtathatja meg. Meg amúgy is, milyen ez a humorérzék...
Ahogy rá kerül a sor, könnyedén rendel egy dupla Sloppy Joe-t, amiben nemcsak, hogy dupla marhahús van, a nevéből fakadóan különlegessége, hogy darált húsos szósszal van tele, továbbá paradicsommal, illetve sajttal. Egy igazi íncsiklandozó fogásnak tűnik, főleg hozzá az a sok krumpli és fél liter üdítő - ő is kólát kér. Még a rendelés végére odabiggyeszti, hogy amennyiben tudnak, tegyenek bele csípőset is, tudniillik Francesco él-hal érte. Ahogy leülnek az egyik asztalhoz, figyelmesen hallgatja a nőt.
- Egyik sem tűnik túl jó tervnek. Ki tudja? Talán maratoni futó az illető és simán utolér. Ami a fülön csípést illeti... Akár működhet is, ha résen vagy. De velem nehezen bánnál el. Van egy titkos fegyverem - rákacsint és hátradől, miközben azon gondolkozik, hogy egy átkot még a faljárással se tudna elkerülni. Ellenben az a szabadság, hogy bármilyen anyagon képes áthatolni, bizony kemény fejtörést okozhatna akárkinek, aki el akarná kapni - ugyanis míg Nicot nem korlátozza a négy fal, addig a többi mágust igen. Róla hamarabb elképzelem, hogy elfut, mintsem megküzdjön valakivel és, talán épp ezért hamarabb is érne utol bárkit, aki előle menekülne. Kerülgeti a halál a dolgokat. Csak nyílegyenesen. - Egyébként mivel foglalkozol?
Hozzászólásai ebben a témában

Ophelia Donovan
INAKTÍV


Elmezáró | Kardos menyecske
offline
RPG hsz: 106
Összes hsz: 191
Írta: 2019. április 1. 16:36 | Link

Nico


Tessék! Kellett nekem elárulni, hogy olvasok és még macskám is van mellé. Rögtön arra gondol, amire én, csak ő még ki is mondja. Azért menstégére szóljon, hogy ebből az egyébként ciki mondatból is kedves bókot kerekít ki végül. - Igazán köszönöm, akkor talán mégsem mondom le azt a könyvcsomagot, amit tegnap este rendeltem - mondom mosolyogva és az én arckifejezésem sem kevésbé szemtelen, mint a férfié, bár azért kicsit mégis lágyabb. A következő mondatától azonban majdnem hanyatt esem és nem tudom visszatartani a nevetést, amit gerjeszt bennem az elképzelt jelenet. - Nem, azt meghagyom Chuck Nossisnak, nem vagyok én Walker a texasi kopó - finomítom vidámságomat kuncogássá - Inkább Banderasosan intéztelek volna el - folytatom, de hagyom, hogy maga döntsön, arról, hogy a Zorroban vagy a Desperadoban alkalmazott módszerre gondoltam. Mindkettő megoldható. Kard és pisztoly nálam egyre megy. Erőszakot persze csak akkor alkalmaznék, ha az életemet komoly veszélyben érezném. Az ő rendelése is elég emberes és ezt nagy mosollyal jutalmazom. Azt pedig tisztelettel figyelem, hogy bevállalja az erős szószt. Első randevún egy könnyező férfi látványa nagyon megkapó tud lenni. Igen, ez számomra akkor is randevúnak számít. Kettesben vagyunk, eszünk, nevetünk és bármi kisülhet belőle. Tehát ez randi és pont. Még magamat is kicsit meg kell győznöm, de látva és hallgatva őt egyáltalán nem nehéz. Nico eközben igen határozottan incselkedik velem. Ez tetszik és viszonzom a magam kicsit visszafogottabb, de még így is elég erős évődő módján. - Felcsigáztál... Titkos fegyver? Avass be kérlek! - ejtem ki édes kíváncsisággal szép ívű ajkaimon a szavakat. Remélem megosztja velem, hogy mire is gondol és az nem olyasmi lesz, ami visszásságot keltene bennem. Bár róla ilyesmit nem tudok így elsőre elképzelni. Elég sok fura emberrel találkoztam már, perverzekkel, elmebetegekkel egyaránt, de a velem szemben ülő egyikükre sem emlékeztet, még távolról sem szerencsére. Közben újabb kérdést tesz fel - Auror vagyok - vallom be végül szemem lesütve. Nem hazudhatok. Neki nem, ahhoz túl fontosnak érzem a vele való kapcsolat jó kezdetét.
Hozzászólásai ebben a témában

Francesco Nico Bianchi
INAKTÍV


Faljáró
offline
RPG hsz: 154
Összes hsz: 227
Írta: 2019. április 2. 13:24 | Link

Vakrandi a végzettel prt. II.
Ophelia Donovan

- Eszedbe se jusson, kész pazarlás lenne - most már határozottan szemtelen, de még ezt is azzal az édes, kisfiús mosolyával adja elő. Nem lehet rá haragudni egyszerűen.
A nő következő válaszára felszalad a szemöldöke. Ah, I see you're a woman of culture as well. Szinte kiszalad a száján, hogy lenyűgöző, de inkább visszatartja. Nem hitte volna, hogy egyszer Chuck Norris sodorja közös nevezőre egy nővel. Igen, így már érthető minden "Chuck Norris bármire képes" vicc és meme. Még a végén Nico szerencséjét is meghozza - ami persze lehetetlen, de sohase mondd, hogy soha. - Mondjuk ez a kardvillogtatás, vágtatás, lovas roham, puskaropogtatás csak arra jó, hogy fejfájást okozzon, elvégre izzasztó dolgok kifinomult emberhez nem illenek... - olyan játszi könnyedséggel idéz a Zorroból, mintha felolvasná a forgatókönyvet. Lehet, hogy nem egy Banderas, de azért tudja, mitől döglik a légy...
Rendelésüket letudva már ülnek is egymással szemben és ugyanott folytatja az incselkedést, ahol abbahagyta. Ki tudja, még a végén rájön, hogyan kell a nőkkel flörtölni. - Ha elárulnám, már nem is lenne titkos - az arcán lévő mosoly egyszerre titokzatos, elragadó és szemtelen, mint aki elhúzza a mézes madzagot a másik előtt, aztán visszatáncol. Az a zsinór biza nem eladó, vagy legalábbis oly nehéz lesz kiénekelni a szájából, mint a róka és a holló esetében a sajtot.
- Hűha, ezek szerint szeretsz veszélyesen élni - elismerően biccent, a maga részéről semmi kellemetlen vagy szégyellnivaló nincs abban, ha egy nő auror. Mondjuk ő férfiként sosem választaná ezt a szakmát, bizony előfordult már, hogy olyan talpraesett és tehetséges nővel találkozott a Minisztériumban hasonló munkakörben, hogy az álla is leesett. Bár igazából innentől kezd egyértelművé válni, hogy itt nagy valószínűséggel nem jutna esély Nico számára, hogy felvegye a nagy és erős védelmező szerepét. Tudjátok mit? Ha csak ez a legnagyobb probléma, még meg tud birkózni vele. - És miért pont auror? Mármint, félre ne értsd, nem azért kérdezem, mert mondjuk egy antikváriumban kellene könyveket pakolgatnod, de mindig is érdekelt, hogy egy nő miért választja ezt a szakmát. Elég elvetemült alakok is vannak azért, nem egy életbiztosítás - ő már csak tudja. Hányszor kellett segítenie az aurorok háttérmunkáját! Te jó ég. És mindannyiszor rázta a hideg attól, hogy az éles bevetés akciódús részébe keveredjen. A vásznon imádja a csihi-puhit, de ő inkább megőrizné a saját vonásait és csontjait eredetiben.
Hozzászólásai ebben a témában

Ophelia Donovan
INAKTÍV


Elmezáró | Kardos menyecske
offline
RPG hsz: 106
Összes hsz: 191
Írta: 2019. április 2. 20:59 | Link

Nico

 
Fejből idézi az egyik kedvenc mugli filmemet. Ki hitte volna, hogy itt, egy aprócska mágusfalu mélyén bukkanok olyanra, aki nem csak, hogy tudja mi az a mozi, de még valószínűleg kedveli is a varázstalanok csodás találmányát. A kedvencem Sir Anthony Hopkins volt benne, meg úgy egyébként is, főleg 'A bárányok hallgatnak'-ban szerettem még a Zorro-n kívül. Olyan tökéletesen hozta a műveltség és kifinomultság álarca mögé zárt őrült karakterét, furcsa mód mindkét filmben, hogy az elképesztő. - Akkor talán inkább táncoljunk? - kérdezem kihívó mosollyal, utalva arra a bizonyos vad és hevült jelenetre, ami az egyik tetőpontja számomra a fekete álarcos igazságosztó történetének. Bár tudom én nem vagyok olyan szépséges és temperamentumos, mint Elena, azért igyekszem nőiességem minden szikráját megcsillogtatni ma este. - Akkor én sem árulom el egyetlen titkomat sem neked - fintorgok tettetett sértettséggel, majd sejtelmesen elmosolyodom. Őszintén szólva nem is számítottam arra, hogy első szóra kifecseg mindent magáról. Sokkal izgalmasabb lesz kiszedni belőle apránként az információkat, mint ha tálcán kínálná fel azokat. Mégis ennyi incselkedést azért csak megengedek magamnak. Miután bevallom, hogy auror vagyok érdeklődésében egy kis változást érzek. Hála az égnek nem negatív előjelűt. Első reakciónak ez egészen jó és biztató. - Élni szeretek, a veszély csak ráadás, ami ellen, hogy elkerüljem és másokat is védjek, megteszek minden tőlem telhetőt - mondom komolyabban, hiszen a munkám és az életem két olyan téma, ami nem sok helyzetben engedi meg a poénkodást. Vannak vicces helyzetek, vannak már-már komikusak, mégis jobb ha az emberek veszélyesnek és komolynak tartják az aurorok hivatását. Jobban bíznak bennünk, mert tudják az életünket kockáztatjuk értük, ha kell. Legalábbis ezt tapasztaltam. - Ebben nőttem fel. Apám aurorként, anyám pedig az aurorok tolmácsa és tanácsadójaként dogozik. Babák helyett kardvívás, balett helyett lőgyakorlat - emlékezem vissza gyermekkoromra - Nekem ez volt a természetes - mesélem révedő mosollyal, majd vonásaim ismét figyelmesebbé válnak - Az ikeröcsém orvos lett, a kisebbik öcsém pedig profi sportoló, szóval hármunk közül csak én állok a rendvédelem szolgálatában - mesélek tovább - És, hogy miért? Talán mert van bennem egyfajta eredendő védelmező ösztön. Szeretek másokat óvni, főleg azoktól a bizonyos elvetemült alakoktól - sóhajtok aprót, ahogy rájövök, hogy ez nagyon anyáskodó vallomásra sikerült. Közben megkapjuk a rendeléseinket. Hatalmas adag, óriási tányéron tálalva. Isteni illatok és látvány tárul elénk. A nyál is összefut a számban. Remélem az íze is olyan klassz lesz az ételnek, mint ahogyan kinéz.
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaVendéglátó negyed