27. tanév, vizsgaidőszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Északi szárnyÉszaki Torony

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Lagger Arm
INAKTÍV


Quo vadis?
offline
RPG hsz: 108
Összes hsz: 1317
Írta: 2013. február 9. 22:18 | Link

Cassie

 Nem igazán szoktam babusgatni a baglyomat, igazából le is tagadhatnám, hogy létezik, ha nem kéne rendszeresen megnyugtatnom a rokonságomat, hogy nem evett meg senki. Azt hiszem, Ferenc sem bánja ezt túlzottan, és így alakult ki köztünk egy egészséges 'jó hogy vagy, de túlélem nélküled' kapcsolat. Viszont a muzikális baglyom az utóbbi időben mintha neheztelt volna egy kicsit. Eléggé lelkiismeretes vagyok, meg hát amíg meglátogatom, addig sem kell tanulnom, szóval elhatároztam, hogy babusgatom egy kicsit. Amikor odaértem a bagolyházba, épp nem volt ott senki. Belenyúltam a zsebembe, ahol kitapintottam Ferenc nasijának zacskóját, és belemarkoltam, kiszedve egy darabot. Egy ideig csak tekintgettem a magasba az állat után kutatva, aztán végre észrevettem - amikor beléptem a bagolyházba, lazán elsétáltam mellette. Visszatipegtem a madárhoz, és mielőtt rázúdítottam volna a kíméletlen szeretetem, még egyszer a hátam mögé sandítottam, hogy nem figyel-e valaki. Tiszta volt a levegő.
 - Szia Ferikém - motyogtam, és megvakargattam az állat fejét. Fapofával nézett rám, az elégedettségnek a nyomát sem mutatta. - Hogy vagy, ifjabbik Liszteszsákom?
Sejtettem, hogy ha ezt utólag visszahallgatnám, sírva nevetnék magamon. Ferenc viszont nem nevetett, csak bámult ki az 'okos' fejéből.
 - Látom nem ragadott el a kedvességem - mondtam, szinte már gügyögve. - Viszont találtam valamit, amit ha én megeszek, feldobom a mancsot, szóval tekintve a rettenetes ízlésedet, neked biztos ízleni fog.
Mindezt nagyon kedves hangsúllyal mondtam. Reméltem, hogy Ferenc nem egy misztikus bagoly, aki érti az emberek nyelvét, mert akkor ezzel nem hiszem, hogy kiengesztelhettem volna. Elé tartottam a bagolycsemegét. Rezzenéstelen arccal (már amennyire ezt a kifejezést használhatom egy bagolyra) vette ki a kezemből a kaját, aztán újra felvette az unott maszkját. Tovább simogattam, aztán kitört belőlem a röhögés a baglyom láttán. Nem is értettem, eddig hogy bírtam ki komolyságot tettetve.
Hozzászólásai ebben a témában


Ferenc| Aramis személyesen
Cassie Blackwell
INAKTÍV


Zene|Mániás|Fényképész|Őrült
offline
RPG hsz: 4
Összes hsz: 121
Írta: 2013. február 9. 22:51 | Link

Lagger Arm ( nem tudom, hogy szólítsalak x)


A mai napom egész jól telt, egészen délig, amikor is hirtelen eszembe jutott, hogy a kedvenc baglyommal már jó ideje nem is találkoztam. Amit eddig csináltam, mindent félbehagyva rohantam a konyhára keresni valami nasit Moonlight-nak, hátha megbékél majd. Miután a konyhán találtam neki finomságot, (aminek számomra borzalmas szaga volt) rohantam is a Bagolyházba. Habár út közben sikeresen vagy háromszor eltévedtem, de sebaj. Mikor is sikeresen megtaláltam a keresett helyet, beléptem az ajtón. Nos, erre senki nem tudott felkészíteni... Hatalmas felfordulás, zsibogás, tollfergeteg fogadott. Beljebb merészkedtem a baglyok között. Azért azt el kell ismerni, eléggé ijesztő volt ez a sok bagoly a fejem felett. Aztán észrevettem, hogy nem csak én próbálom kibékíteni a baglyom. Halkan lépdeltem tovább, habár elég vicces volt, ahogy ott gügyög a baglyának.
~Lehet, hogy én is így fogok majd kinézni egy külsős számára.~
Gondolkodtam, miközben kibontottam a nasit. Még lépdeltem párat előre, majd egy bagoly szállt a vállamra. Tudtam, hogy Moonlight az. Csak ő szokott a vállamon időzni, mikor szeretne hízelegni.
-Szia, te! Örülök, hogy ezek után is hízelegni próbálsz, hogy így magadra hagytalak...-
Megvakargattam a csőre alatt, hisz az a kedvenc pontja. Utána végigsimítottam a tollain, és kivettem a zacskóból a borzalmas szagú dolgot. Őszintén nem akarom tudni, hogy mi ez a dolog, amit a kezemben tartottam pár másodpercre. Azért csak pár másodperce, mert Moonlight nagyon gyorsan kitépte a kezemből a falatot és jó ízűen elfogyasztotta.
-Látom ízlik!-
Mosolyogtam fel rá. Kinyújtottam a kezem, mire egyből tudta, hogy jelzem, szálljon a kezemre. Nos igen, nagyon tanulékony egy bagoly volt, és szerintem lesz is. Viszont most nem a kezemre szállt, hanem egyenesen a lánnyal szemben levő bagoly mellé.
-Bocsánat! Néha csinál ilyeneket...-
Mondtam mosolyogva a lánynak. Odasétáltam mellé és onnan szemlélődtem tovább.


//Moonlight: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/8d/Bubo_bubo_winter_1.jpg //
Utoljára módosította:Lévay Hanna, 2013. február 11. 17:49
Hozzászólásai ebben a témában

A tehetség nem egy műtárgy egy üvegbura alatt, hanem egy lehetséges viszony a világhoz.
Lagger Arm
INAKTÍV


Quo vadis?
offline
RPG hsz: 108
Összes hsz: 1317
Írta: 2013. február 11. 16:04 | Link

Cassie (A Lagger tökéletesen megfelel)

Amikor meghallottam, hogy van még valaki - pontosabban egy emberféle - a bagolyházban, arra gondoltam, hogy szépen kisomfordálok úgy, hogy ne lássa az arcomat, és elsprintelek. Leszegett fejjel latolgattam a lehetőségeket arra, hogy miként mentsem meg a méltóságom, mivel az egészen biztos volt, hogy a titokzatos illető mindent hallott a liszteszsáktól kezdve a libás vihogásomig. Eszembe jutott, hogy lehet, olyan emberről van szó, akit ismerek, márpedig akkor sokra nem megyek az arcom takarásával, ugyanis a hajam állaga elég ritka volt, ami alapján bárki, aki legalább kétszer látott, be tud azonosítani. Arra jutottam a nagy tervezgetéssel, hogy mozdulatlan maradok, amíg a 'zaklatóm' fel nem adja a levelét, és el nem húzza a csíkot. Azonban ez a terv sem látszott hatékonynak, ugyanis abból, amit hallottam, arra következtettem, hogy a lány - lány volt, a hangja efelől nem hagyott kétséget - is csak baglyot akar babusgatni, ami nem egy kurta folyamat. Ferenc elkezdte csipkedni a karomat, mire én gépiesen a csőréhez nyomtam az egész zacskó csemegét. Sejtettem, hogy mégiscsak a kihátrálás, vagy a leszegett fejjel való távozás a jobb stratégia, és már épp futottam volna ki úgy, mint akinek hirtelen eszébe jutott valami, amikor a sors meggátolt ebben. Egy bagoly Feri mellé szállt, és feltételeztem, hogy az idegené lehet csak, mivel az minden tétovázás nélkul odaállt mellém, és bocsánatot kért. Ennyit erről.
 - Semmi baj - mondtam, és kikényszerítettem magamból egy mosolyt. A lány viszont nem vitte el a baglyát, hanem csak állt ott mellettem, idegölőn, érthetetlen célokkal. Mosta akkor mi van?! ~ kérdeztem magamtól, és ezzel egy időben a lány felé is megeresztettem egy kérdő pillantást.
Hozzászólásai ebben a témában


Ferenc| Aramis személyesen

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Északi szárnyÉszaki Torony