 Ha néhány szóval kéne jellemezni a bagolyházat, márpedig el lehet néhány szóval intézni, csak nem érdemes, akkor azt mondanád róla így első látásra, hogy büdös, zajos és túl sok a levegőben szálló, gazdátlan toll a helyiségben.
Persze hosszasabb elidőzés során felfedezheted a kedves, törődést igénylő szárnyasok tömkelegét, akik izgatottan várják, hogy feladj egy kisebb csomagot, vagy legalább megvakard a kis tollas fejük búbját, mert azt nagyon szeretik. A helyiség az elhullajtott tollakat és pihéket leszámítva egy széltől védett félig kő, félig fa építmény a kastély oldalában. Tágas ablakait gyakran tárják nagyra a kellemetlen percek elkerülése végett. A magasban, egy-két méterrel a fejed fölött megannyi farúd szeli keresztbe a magas helyiség belső terét, úgyhogy vigyázz, hova állsz! Azonban a falak mentén is sok kis kuckó található a remetelelkű baglyoknak, akik inkább talajközelben szeretnének pihenni vagy aludni. Közvetlenül az ablakpárkányok alatt sárga szalmával bélelt hosszúkás tálak találhatók, tele magokkal, olykor rágcsálótetemekkel, és hasonló finomságokkal, amik ellenállhatatlan falatoknak tűnnek a tollasok számára. Friss víz is mindig akad oldalt, folyamatosan zubog alá az ablakpárkánynak támasztott, miniatűr szikláról, amely alatt egy tál vezeti el a fel nem használt vizet.
Miközben óvatosan sétálsz a gerendák alatt, minduntalan gyanakvón felfelé nézve, egy-egy bátrabb bagoly repül oda hozzád és telepszik a válladra, hogy jusson neki valami finomság, vagy csak ujjcsipkedés.
|
|
|
Büntetés, Bálint és a lányokZsebre vágott kézzel és lehajtott fejjel, tök némán sétáltam Bálint mellett. Nem néztem merre mentünk, csak fordultam és lépcsőztem, mikor ő is. Nagyon el voltam foglalva a gondolkodással, főleg az elkövetkezendő vizsgákról, na meg az utolsó kviddicsmeccsről agyaltam. Utóbbitól megint jól be is paráztam, de egy ideje ez már így volt. Gondolok rá, aztán félni kezdek tőle, Dashának sosem szólok, bla bla bla. Pedig nem kéne elásnom magam nemsokkal a meccs előtt, biztos számítanak rám vagy ilyesmi. Nem tudom. Én már semmit sem tudok.
Ahogy az északi szárnyba, pontosabban az északi toronyba érkeztünk, felemelt fejjel tettem meg az utolsó pár métert a bagolyházig. Irtó régen jártam itt, reggel, mikor küldtem a lányoknak a baglyokat a levelekkel. Igen, az irtó rég volt. Mindenesetre nem lepődtem meg a benyitást és a 'hahó' kiáltást követően, nem volt rajtunk, a baglyokon és egy elsős navinésen kívül itt senki sem. Utóbbi amint meglátott minket ijedten menekült is ki az ajtón, én meg csak pislogtam utána. Hát ne már, nem ártunk mi senkinek sem.
- Bálint, azt hiszem legközelebb kétszer kellene fésülködnöd. Látod, szegény is megijedt tőled. Tisztára úgy nézel ki, mint egy kómás vérfarkas... Vagy egy zombi. Hm - Vigyorogva fordultam a becsapódó ajtó után prefektustársamhoz, majd kidugtam picit a nyelvem - aztán rögtön vissza is húztam, és elfordultam a fiútól. Körülpillantva elégedetten konstatáltam, hogy a bagolyház ennél koszosabb már nem is lehetne, szinte már rossz lehetett látni az arcomon elterülő gúnyos vigyort. Hohó, vissza Iza. A végén még túl jól érzem magam, és kárörvendően vihogva leszédülök az egyik ablakból.
- Fél perc, és késésben lesznek - Állapítottam meg, miközben összekanalaztam (igen, kanalaztam) a hajam, és valami kontyot varázsoltam belőle. Iszonyú melegem volt, szerencsére hoztam magammal egy üveg hideg vizet, és tudtam inni.
- Ja, ha elájulnék - fordultam a fiú felé -, hagyd a büntetést, és vigyetek a szobámba. De ne a gyengélkedőre. Oda semmiképpen se.
|
|
|
Nemes L. Izabella
INAKTÍV
bejegyzett terromágus
offline
RPG hsz: 816
Összes hsz: 21707
|
|
Írta: 2015. július 22. 17:06
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=91&post=498989#post498989][b]Nemes L. Izabella - 2015.07.22. 17:06[/b][/url] Büntetés, Bálint és a lányokZsebre vágott kézzel és lehajtott fejjel, tök némán sétáltam Bálint mellett. Nem néztem merre mentünk, csak fordultam és lépcsőztem, mikor ő is. Nagyon el voltam foglalva a gondolkodással, főleg az elkövetkezendő vizsgákról, na meg az utolsó kviddicsmeccsről agyaltam. Utóbbitól megint jól be is paráztam, de egy ideje ez már így volt. Gondolok rá, aztán félni kezdek tőle, Dashának sosem szólok, bla bla bla. Pedig nem kéne elásnom magam nemsokkal a meccs előtt, biztos számítanak rám vagy ilyesmi. Nem tudom. Én már semmit sem tudok.
Ahogy az északi szárnyba, pontosabban az északi toronyba érkeztünk, felemelt fejjel tettem meg az utolsó pár métert a bagolyházig. Irtó régen jártam itt, reggel, mikor küldtem a lányoknak a baglyokat a levelekkel. Igen, az irtó rég volt. Mindenesetre nem lepődtem meg a benyitást és a 'hahó' kiáltást követően, nem volt rajtunk, a baglyokon és egy elsős navinésen kívül itt senki sem. Utóbbi amint meglátott minket ijedten menekült is ki az ajtón, én meg csak pislogtam utána. Hát ne már, nem ártunk mi senkinek sem.
- Bálint, azt hiszem legközelebb kétszer kellene fésülködnöd. Látod, szegény is megijedt tőled. Tisztára úgy nézel ki, mint egy kómás vérfarkas... Vagy egy zombi. Hm - Vigyorogva fordultam a becsapódó ajtó után prefektustársamhoz, majd kidugtam picit a nyelvem - aztán rögtön vissza is húztam, és elfordultam a fiútól. Körülpillantva elégedetten konstatáltam, hogy a bagolyház ennél koszosabb már nem is lehetne, szinte már rossz lehetett látni az arcomon elterülő gúnyos vigyort. Hohó, vissza Iza. A végén még túl jól érzem magam, és kárörvendően vihogva leszédülök az egyik ablakból.
- Fél perc, és késésben lesznek - Állapítottam meg, miközben összekanalaztam (igen, kanalaztam) a hajam, és valami kontyot varázsoltam belőle. Iszonyú melegem volt, szerencsére hoztam magammal egy üveg hideg vizet, és tudtam inni.
- Ja, ha elájulnék - fordultam a fiú felé -, hagyd a büntetést, és vigyetek a szobámba. De ne a gyengélkedőre. Oda semmiképpen se.
|
|
|
|
Rentai Bálint
INAKTÍV
Gyógyító || Vattacukorúrfi
offline
RPG hsz: 435
Összes hsz: 14197
|
|
Írta: 2015. július 22. 17:45
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=91&post=498997#post498997][b]Rentai Bálint - 2015.07.22. 17:45[/b][/url] Bünti, Iza és a lányokIza ma szokatlanul csendes. Na jó, máskor sem fecseg összevissza, de azért szoktunk beszélgetni. Még azt sem veszi észre, hogy félpercenként rápillantok, csak hogy tudjam nem fog összeesni rögtön. Mert ugye kettőnk közül ő az, aki amúgy beteges én csak Madagaszkáron voltam nagyon rosszul, de amióta visszajöttünk jobban érzem magam, mint valaha. Vidáman és erővel telve lépkedek hát fel a lépcsőkön, aztán előre engedem Izát, mert ez mégsem kocsma, na meg... Őszintén? Fogalmam sincs, mit illik... Az elsős navinés, aki valószínűleg levelet írni jött fel, gyorsan eliszkol, amikor meglát minket, Iza megjegyzésére pedig először automatikusan a hajamhoz nyúlok, de aztán kapcsolok. - Héé! Én fésülködtem! És mi az, hogy vérfarkas vagy zombi? - az először kicsit felháborodott hangsúly nevetésbe fullad. Főleg amikor kinyújtja a nyelvét. Ennek ellenére azért érdeklne a válasza. Mert szerintem sápadt és beesett arcú sem vagyok, bár tény, hogy fogytam pár kilót a nyaralás alatt, de akkor is, se kutyaszagú nem... Na mindegy. - Az nem lenne jó nekik, ha elkésénének, mert egy hét múlva megismételhetnék ezt a csodás műveletet, mondjuk addig, amíg meg nem tanulják a pontos időt... - mondom széles mosollyal. Azt hiszem ha bárki látna most minket megkérdőjelezné, hogy valóban a kék házban van-e a helyünk. - Lehet órává kellett volna változtatnunk a festékszórót meg a kalapácsot, nem? - tűnődöm el, csak úgy magamban, aztán a saját órámra pillantok. Nálam még van egy perc, de ezt nem közlöm Izával. - És miért szeretnél elájulni? A meleg miatt, a meleg miatt, vagy a lelki szemeid előtt megjelenő látvány szórakoztat?Nem ajánlom neki, hogy pont most ájuljon el. Én szeretném, ha a lányok alapos munkát végeznének, de ha Miza rosszul lesz, akkor esélytelen. Sőt, el is kell őket engednem... - Van nálam is egy üveg víz - bökök a táskámra, csakhogy tudja, ha az övé elfogy, akkor sincs vége a mókának.
|
Faggató |Leghelyesebb Levitás '14 t/ny
|
|
|
Lolita Marks
INAKTÍV
A hajszínemnek semmi köze a pszihés problémáimhoz!
offline
RPG hsz: 21
Összes hsz: 327
|
|
Írta: 2015. július 28. 16:00
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=91&post=500905#post500905][b]Lolita Marks - 2015.07.28. 16:00[/b][/url] Fogság.
(Állia és a prefik)
Gönc Ilyen nincs! Büntetés!? Ráadásul fell kell nyalniuk a szárnyas dögök odúját, méghozzá varázslat nélkül!? Lolának semmi kedve nem volt elvégezni ezt a nyomorult melót, pláne ezen a verőfényes napon. Egész a büntetés eljöveteléig vagdosott, csapkodott és tombolt a szobájában. De nagy nehezen csak lenyugodott valahogy, felkapott valami régi göncöt, felkontyolta göndör hajzuhatagát, majd lassan, kínkeservesen megindult a bagolyház irányába. Halál lazán, zsebre vágott kézzel baktatott felfelé. Ekkor észrevett egy kis taknyost, aki épp lefelé lohol. Lola halványan elmosolyodik és kirakta a lábát, hogy a kis törpe eltaknyoljon benne, ami be is következett. A taknyos nagy puffanással a földre zuhant, Lola pedig vigyorgott, majd egy "Bocs, direkt volt!"-tal ott is hagyta, had szenvedjen. Amit odaért, lazán kivágta az ajtót és besétált. Amit meglátta a két prefektust, arcán fintor jelent meg, és megszólalt. - No, kezdődhet a kínzásunk? -kérdezte kelletlenül, majd megbontott egy csomag mentolos rágót, egy darabot pedig a szájába is hajított. Undorral az arcán körbejárta a bagolyházat, hogy felmérje, kábé mennyi idő, mire felnyalják a tollas koszfészkek mocskát. Mérgesen és fintorogva vette tudomásul, hogy ez a tollfészek nem is lehetne mocskosabb. Igyekezett lenyelni az összes trágár szót, amit ki akart mondani, nem ám még egyszer ki kell nyalnia ez a nyomorult koszfészket. - Na, b****us, essünk túl rajta! Hol vannak a tisztító-szerek, vagy mi a nyavalyák?
|
|
|
|
Állia Szipenni
INAKTÍV
Árny
offline
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
|
|
Írta: 2015. július 28. 18:04
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=91&post=500957#post500957][b]Állia Szipenni - 2015.07.28. 18:04[/b][/url] Kínzás (prefik és Lolita) Ruha | DalMár csak ez hiányzott... A büntetés még hagyján, de a Bagolyház takarítása teljesen igazságtalan. Más ír egy esszét vagy felmossa az egyik folyosót. Mi viszont több éves bagoly ürüléket takarítunk. Hol van ebben az igazság?! Ráadásul ebben a melegben, cöh... A haragom a délelőtt folyamán valamennyit enyhül és kitalálok valami kis büntetés javított is. Mielőtt elindulok berakok a táskámba egy üveg vizet és egy kis hangszórót amire rá töltöttem néhány dalt. Aztán elindulok a kínzásunk színhelyére. Meglepő módon időben érkezem. Belépve biccentek a prefik felé és köszönök Lolitának. -Hello! Körül nézek a teremben, ahogy gondoltam minden mocskos. Egy fintorral megfordulok és lepakolok az ajtóban, mivel az az egyetlen tiszta terület. Előveszem a hangszórót, hátra pillantok a másik Rellonosra. Aztán lenyomom a lejátszás gombot és vissza fordulok a prefikhez. -Hol vannak a seprűs és egyéb eszközök?
|
|
|
|
Nemes L. Izabella
INAKTÍV
bejegyzett terromágus
offline
RPG hsz: 816
Összes hsz: 21707
|
|
Írta: 2015. július 30. 13:44
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=91&post=501481#post501481][b]Nemes L. Izabella - 2015.07.30. 13:44[/b][/url] Büntetés, Bálint és a lányokNem tudtam szó nélkül hagyni a kis navinés menekülését, és mivel nagy valószínűséggel nem a vállamra hulló szőke hajam rémisztette meg a lánykát, készségesen kentem is már rá a dolgot Bálintra. Aki azért még megigazította a séróját, mielőtt visszaszólt volna, szóval nem tudtam annyira komolyan venni. Mondjuk gondolom ő se engem.
- Semmiiiii - Hátat fordítva neki mosolyogtam magam elé, miközben felmértem a terepet és ülő alkalmatosságot kerestem magamnak az elkövetkezendő egy órára. Vagy kettő? Pontosan nem tudtam a lányok mennyire voltak hajlandóak sietni, mindenesetre ha én lettem volna büntetésben, mindent elkövettem volna a szabadulásom érdekében.
- Biztos, hogy jó házba kerültél? - Pördültem meg csodálkozó arckifejezéssel. - Ez nagyon rellonos megnyilvánulás volt. Haaaa, Te tényleg Bálint vagy? Vagy valaki százfűlé-főzettel felvette az alakod? Ajaj, kezdjek félni?
Felemelt kezekkel hátráltam egy lépést, de mivel sosem voltam jó színész, rövid időn belül abbahagytam eme csodás tevékenységet. Nekem igazából semmi szükségem nem volt arra, hogy egy hét múlva is visszajöjjek ide ücsörögni és nézni a lányok szenvedését, jézus, azért annyira nekem sincs sok időm.
- Hm, egyik sem. Talán megijedek majd a zombi-vérfarkas-kómás Bálint fejedtől, és puff, már el is ájultam - Tűnődve megrántottam a vállam és az egyik tisztább polcra/állványra/szekrény féleségre felcsücsülve lógázni kezdtem a lábam. Természetesen nem állt szándékomban összecsuklani sem a melegtől, sem pedig háztársam egyáltalán nem ijesztő hajától.
- Aha, neked is szia - Az ajtó közben kinyílt és belépett rajta az első számú gyanúsított, akit összeszűkített szemekkel mértem végig. Már az sem tetszett, ahogy kivágódott az ajtó és besétált rajta, de nem, ma nem ítélkezünk. Nem bizony.
- Hacsak nem szeretnél visszajönni egy hét múlva - itt Bálintra pillantottam -, akkor azt ajánlom vigyázz a szádra.
Alig fejeztem be a szentbeszédet, megérkezett Állia is, akit már volt alkalmam közelebbről is megismerni a kviddicsmeccsek alkalmából. Ő már sokkal finomabban nyitotta ki azt a szerencsétlen ajtót, igazából nem is értettem mit ártott az a göndör hajúnak. Nos, mindegy is. Bálintra pillantottam, hogy fejezze be ő a szentbeszédemet, meg adja oda nekik az elméletileg a táskában található tisztítószereket. Én ezzel a sok beszéddel kimerítettem az éves készletem, köszöntem csókolom, jövőre lehet velem majd társalogni.
|
|
|
|
Rentai Bálint
INAKTÍV
Gyógyító || Vattacukorúrfi
offline
RPG hsz: 435
Összes hsz: 14197
|
|
Írta: 2015. augusztus 1. 08:09
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=91&post=501902#post501902][b]Rentai Bálint - 2015.08.01. 08:09[/b][/url] Bünti, Iza és a lányokSzerintem Miza azt sem tudja, mit beszél, de mindegy. Tudom, hogy nem vagyok se zombi, se vérfarkas, de még ijesztő sem. Valószínűbb, hogy a kis elsős valami rosszban sántikált és attól tartott rajta kapjuk. Vagy csak rémeket látok már én is? Fogalmam sincs. Mindenesetre, így legalább le tudunk majd mi is ülni egy tisztább sarokba, amíg tiszta nem lesz az egész hely. Nem irigylem a lányokat, de hát ők keresték a bajt, igazán nem panaszkodhatnak. Megérdemlik. - És te? Láttad már a vigyort az arcodon? - kérdezek vissza, ahogy a házam iránt érdeklődik prefitársam. Mivel levitás biztos, hogy érti, elég ránézni, hogy kételkedjek itt a helye, én mégsem kételkedem. - Tesztelj! - mondom nevetve, a felvetésre, hogy esetleg százfülé főzetet ittam, aztán megosztok vele egy titkot, ami igazából nem titok, de nem hiszem, hogy valaha mondtam. - Amúgy rosszul jár, aki azzal a főzettel veszi fel az alakomat. Két nem működő vesélvel elég kellemetlen tud lenni még 1 óra is... - persze az is sok mindentől függ, de akkor is. Én nem játszanék vele, de aki nem ismer, az ezt nem tudhatja. Miza meg kérdezhet bármit, amit csak én tudhatok, ha meg akar győződni róla, hogy én én vagyok. Persze biztosan csak viccel, de nekem tetszik ez a játék. - Akkor már el kellett volna ájulnod... - világítok rá neki a problémára, majd a kivágódó ajtóra pillantok, mert befut az első jómadár. Köszönni már nem tud, így én sem érzek késztetést rá, hogy köszönjek neki, hagyom, hogy Iza válaszoljon a szavaira. A másik lánynak már biccentek, aztán kényelmesen a falnak dőlök. Még egyszer az órámra pillantok és szomorúan állapítom meg, hogy nem késtek. Alig láthatóan a fejemet is megcsóválom, majd lemondóan sóhajtva lököm el magam a faltól, ahogy a tisztító szerek után érdeklődnek.
- Abban a zsákban van minden, amire szükségetek lesz! - intek a fejemmel az említett szütyő felé, és komolyan sajnálni kezdem, hogy nem csak pár flakon vizet meg 2 fogkefét tettünk bele, hanem valódi - igaz mugli - tisztítószereket. - Remélem hoztatok gumikesztyűt... - mondom még aztán kimegyek az ajtón, hogy a kint letámasztott seprűt és felmosó-akármit is behozzam. Letámastom őket a falnak, aztán egy elegáns mozdulattal intek a lányoknak. - A tiétek a terep. Hajrá! - adom meg nekik a lehetőséget a kezdésre, aztán Izához lépek és halkan megkérdezem - Mennyire leszünk szigorúak a tisztaságot illetően?
|
Faggató |Leghelyesebb Levitás '14 t/ny
|
|
|
Lolita Marks
INAKTÍV
A hajszínemnek semmi köze a pszihés problémáimhoz!
offline
RPG hsz: 21
Összes hsz: 327
|
|
Írta: 2015. augusztus 22. 20:19
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=91&post=507917#post507917][b]Lolita Marks - 2015.08.22. 20:19[/b][/url] Fogság.
(Állia és a prefik)
GöncAmint a Bagolyház ajtajához ért, Lola már valamennyire beletörődött abba, hogy egy-két órát erre a nyomorult melóra kell szánnia az értékes életéből. Szokásához híven lazán kivágta az ajtót és besétált. A tovább fenyítések elkerülése végett köszönt is, de közben összeszűkült szemekkel, lenéző tekintettel nézett végig a két prefektuson, a lánnyal még össze is akadt a tekintetünk. Ezután hősnőnk tartott egy kis terepszemlét mocsok-felmérés céljából, ami még nagyobb undort és kedvtelenséget vont maga után. Mivel egy (a prefik szerint) nem épp odaillő kifejezés is kicsúszott a hölgyemény száját, így az egyikük figyelmeztette is, ha továbbra is hasonló szavak hagyják el a száját, a következő hétre is szerveznek neki hasonló programot. Lola rá nézett, elmosolyodott és válaszadás közben felemelte kezeit. - Oké, tanárnéni, jó kislány leszek! -nevetett, majd elfordul, hogy a lány ne hallhassa, majd hozzáfűzte- Egyenlőre... -eközben befutott Állia, aki oda is köszönt Lolának, aki a választ egy egyszerű "Csá" formájában letudta. A másik prefektus kérdésükre válaszolva elárulta a tisztítószerek honlétét és affelöl érdeklődött, hogy a lányok hoztak-e magukkal gumikesztyűt. - Az meg mi a...vagyis minek kell? -értetlenkedett- Amíg nincs manikűröm, addig nem is kell. -legyintett Lola, közben egy röpke pillanat erejéig Álliára nézett. Végignézte ahogy a srác bepakolja a seprűt, felmosót és egyéb mugli takarító-szereket, majd kisétál. Amint kilépett az ajtó, Lolita egyből a zsákhoz sétált, és elkezdte kipakolni annak tartalmát. Egy kis idő múlva társára pillantott. - Szórakoztató nézni, ahogy itt b****kodok? -utalt ezzel arra, hogy igazán segíthetne a pakolászásban.
|
|
|
|
