A Fecsegő Dámák Freskójának folyosójának egy megkopott portrékkal díszített szakaszán jellegtelen cseresznyefa- ajtó simul a kőfalba. A sárgaréz betűk rajta szerényen hirdetik: Defenzori szoba.

Közvetlenül a felirat alatt egy szintén sárgaréz fényképkeret függ a fán, benne a Magyar Mágiaügyi Minisztérium Varázsbűn- üldözési Főosztályának címerével. Az ajtó melletti falfelületre egy fonott kosárkát rögzítettek, "bejövő posta és üzenetek" felirattal. Utóbbiban egy évekkel korábbi karácsonyi bálra szóló meghívón kívül általában semmi sincs.

A szobát egy korábban használaton kívülivé vált raktárhelyiségből alakították ki, melybe Dwayne Warren különösebb átalakítások nélkül költözött. A hosszúkás, a többi irodához mérten kis helyiséget az egyetlen, szemközti ablak világítja be természetes fénnyel. Az öreg parkettára sötétbarna szőnyeget terítettek, amit egy asztalig terjedő, széles sávban kopottra sétáltak az évtizedek lábnyomai.

Balkéz felé egy jókora, öreg bőr kanapé terpeszkedik az olajzöld tapétájú fal mellett. Az előtte álló dohányzóasztalon általában piszkos hamutálak, újságok és kibelezett, mugli kacatok hevernek szerteszét. Mindezekkel szemközt pedig... a Szekrény.

A Szekrény még jóval Dwayne beköltözése előtt került ide, akinek amellett, hogy az embernek hányni lenne kedve, ha ránéz, mégsem volt sem szíve, sem kedve kihajítani. Teljes tartalmával együtt valószínűleg egy korábbi bájitaltan tanár személyes gyűjteményének része volt. A polcokon sorakozó bájitalok része a mai napig használható, a többi mára erősen elszíneződött, tömegpusztításra alkalmas biológiai fegyverré vált. Dwayne egy ideig célbadobásra használta őket, míg az egyik üveg eltörtével, a kiáramló szag miatt a fél emelet evakuálása vált szükségessé.

Közvetlenül a Szekrény mellett egy másik, ám kevésbé visszataszító Szekrény áll: a beugró falrész beüvegezett polcain különféle kevésbé ritka mágikus tárgyak, üstök, könyvek, vackok sorakoznak. A többségüket a mai napig használják az oktatásban, ám vagy nem férnek el a többi raktárban, vagy bizonyos tulajdonságaik megkövetelik, hogy a defenzori iroda védelmében helyezzék el őket.

Az ablaknak háttal, a szoba végében egy lakkozott, tömörfa asztal áll egy hozzá tartozó nyikorgós, süppedős bőr székkel. Az asztalon általában hétköznapi kacatok hevernek szerteszét, a szélén pedig az egyetlen tárgy áll, ami ténylegesen a defenzori munkakörhöz kapcsolható.

A férfi a rúnákkal biztosított, üveges szekrénykében azok a főzeteket, eszközöket és -ne adj' Isten - fegyvereket tartja, melyekre az iskolai munkája során közvetlenül szüksége lehet - tehát többnyire zsibbasztóan unalmas gyógyító, sebforrasztó bájitalokat. Emiatt tehát a szekrényt feltörni nem igazán érdemes, de még majdnem lehetetlen is: bár az ajtaja probléma nélkül, bárki számára kinyitható, a védővarázslatnak köszönhetően azonban illetéktelen személy a benne sorakozó tárgyakat képtelen elmozdítani, mintha a fához ragasztották volna őket.

Az iroda lakója ritkán és rendszertelenül tartózkodik a helyén. A diákok ügyes-bajos dolgaira előzetes időpontegyeztetés után szán időt, azonban, ha komoly szükség van rá, hűségesen megjelenik a kastélyban.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=688784#post688784][b]Dwayne Warren - 2017.07.06. 17:05[/b][/url]

A kelleténél többször kattint a valamelyik diáktól lopott tollon. Ritja, hogy a minisztérium bármilyen papírmunkár rábízna, ismerve precizitást mellőző, olykor hanyag jellemét, ezt is valószínűleg azért hagyták rá, mert egyáltalán nem fontos. Képzett pszichológusok dolgoznak a gyerekkel, Dwayne-nek sem kötelessége, sem pedig joga nincs mélyebben beleértania magát az ügybe, mint havonta egyszer találkozni vele és kitölteni azt az ívet, amit a központból megkap. Röviden: Él még a srác? IGEN/NEM - Mindenki más is él? IGEN/NEM. A többi a pszichiáterek dolga.
   -  Az is valami.
Lehet, hogy elvárnák tőle, illetve tőlük, hogy ezek a beszélgetések egyfajta nyomott, kihallgatás-szerűen, vagy még inkább, afféle bátorító, atyai beszélgetésként teljenek. Az első néhány alkalommal maga Dwayne se tudta, mit kezdjen a helyzettel és hogy viselkedjen a kölyökkel, akiről elég annyit tudnia, mágikus trauma érte. Az alkalmak teltével azonban Dante szinte már szokatlanul... normálisnak tűnt. Legalább is nem hibbantabbnak, mint bárki más.
Így hát ő sem viselkedik vele másképp.
   -  Mi van itt... étvágy, alvás... - az ujjait a felsoroláson húzza végig - ... szociális viselkedés. Ilyeneid vannak?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=688792#post688792][b]Weiler Dante - 2017.07.06. 18:10[/b][/url]

Hazudna, ha azt mondaná, nem tartott attól, hogy olyan sterilek lesznek ezek a beszélgetések is, mint a minisztériumban. Bár ott is szakembertől függ, van, akinek a társaságában már csak abból kifolyólag is otthonosan érzi magát, mert 10 éve rendszeresen találkoznak. Megint mások, mivel labilisnak találják, érezhetően távolságot tartanak vele. (Ő maga ugyan nem érzi azt, hogy labilis lenne, de azt kénytelen-kelletlen megérti, hogy ismeretlen mágikus tevékenyésnél az ember nem lehet elég óvatos.) Dwayne normálisan kezeli, nem próbál a "lelke mélyére ásni", megfejteni semmit, nem bonyolítja túl és nem bizalmaskodik kényelmetlenül. Emiatt Dante sem elutasítóbb az átlagosnál, nem buknak ki belőle feleslegesen agresszív megjegyzések sem.
- Normális, nincsenek alvásproblémáim. Néha vannak átszivárgó ködös emlékek, de ezek nem gátolnak a pihenésben, és a minisztériumnál tudnak róla.
Az utolsó kérdésre felhorkan, pedig végül is teljesen jogos. Ezt is mindig megkérdezik tőle. Csak azért, mert a legtöbb embert teljesen életképtelennek és egy idiótának tartja...
- Van olyasmi, ja. Bár nem engem fog látni az eridon-rellon bulik közepén csapatni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=688797#post688797][b]Dwayne Warren - 2017.07.06. 19:12[/b][/url]

Ha minden munkája olyan simán menne, mint ez... Nem Dante az egyetlen gyerek, ak felügyeletének felelősségét a minisztérium, ha minimálisan is, de áttolta rá, mégis vele a legkönnyebb az élet. Noel, példának okáért, bár kedveli azt a srácot, az elemi erejét tekintve teljesen kiszámíthatatlan. Nem csodálkozna rajta, ha egy reggelre lángba borítaná az alagsort.
X-el a megfelelő rublikákba és kihúzza a "további megjegyzések" ablakát.
   -  Hamarabb lógatnám fel magam, mint egy olyan buli...
Magának dnnyögi a megjegyzését, összehúzott szemmel betűzi ki a sorokat a lapon. Tény, hogy készségesen, angol nyelven kapta az ívet, a korai tanulmányai megkeserítő diszlexián azonban ez cseppet sem segít.
   -  Iszol vagy szívsz vagy ilyenek? - közömbösen néz fel a srácra - Engem nem feszít, nem köplek be.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=688804#post688804][b]Weiler Dante - 2017.07.06. 20:14[/b][/url]

Az ő egyetlen nagy hátránya, hogy sosem volt igazán szocializálva. A taníttatását megoldotta a minisztérium, de a sok kivizsgálás, hogy gyerekkorának nagy részét kutatók között töltötte, hogy magántanulóként sosem kellett nagy közösségeknek megfelelnie, mindez bizony meghagyja a nyomát valakin. Minthogy sokszor tisztában van vele, hogy mit szabad és mit nem, de ha tudja is, nem érti. Nem érzi át, a lexikális tudás mögül hiányzik a tapasztalatból eredeztethető meggyőződés. Ha idegesíti valaki, miért ne üthetné meg? Akkor abbahagyja, nem? Puszta praktikum, felesleges olyanokon gondolkodni, minthogy jó-e megütni valakit? Ki mondja meg, hogy mi jó és mi a rossz? Egy sor többszáz éve hozott törvény, amit olyan emberek írtak, akik már nem is élnek? Különben sem ők állnak éppen, az adott pillanatban az ő konfliktussiban az ő helyén. Az ő problémái, az ő megítélése. Valahol mégis érzi, hogyha ezt a véleményét kifejtette volna bárkinek a minisztériumnál, most nem járhatna ide.
- Néha eljárunk bogolyfalvára szórakozni. - Kitérő válasz is, meg nem is. Viszonylag egyértelmű válasz a sorok között, de azért nemolyan nyilvánvaló beismerés, mintha teljesen megbízna a férfiban. Meg akkor sem, hogy valamiféle hasonlóságot érzékel maguk között. Vagy fogalmazzunk inkább azonos hullámhosszként.
- De az sem idéz elő semmilyen változást, vadmágiát sem produkáltam az utóbbi időben. - Azt még az egyszerű varázslók is szoktak néha, de hát mit tegyen, nem volt olyan szélsőségesen dühös az utóbbi időben.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=688857#post688857][b]Dwayne Warren - 2017.07.07. 12:53[/b][/url]

Bogolyfalvi szórakozás, ó igen. Nem kell hormonzavaros kamasznak lennie, hogy sejtse a mögöttes tartalmat, hiszen pont ő az, aki nem egyszer bokorba vagy árokba borult egy falun töltött este végén. A munkája elvesztésével szembeni félelme az, ami manapság már Budapestre űzi, ha szét tervezi csapni magát, ha nem így lenne, akár össze is futhattak volna valamelyik krimóban.
Megrántja a vállát: nekem mindegy. El sem várja, hogy megbízzanak benne, ő sem bízik a srácban, csak a hivatalos papírmunka hozta őket össze ilyen szerencsétlenül. A tudatmódosítókra vonatkozó kérdéshez egy újabb, szabálytalan X-et tesz, ugyan már, ezek a külykök mind alkoholistáka  kastélyban, amit nem is csodál igazán.
Elfordítja a papírt, a tollal együtt az asztal lapján Dante felé tolja. A, fogalmazzuk úgy, privát életére vonatkozó kérdéseket sose szokta feltenni neki, hagyja, hogy a fiú töltse ki. Részben a belénevelt diszkréció, részben pedig... na hát ki kíváncsi rá? Ő is volt ennyi idős. Pontosan tudja. Még maga is undorodva gondol vissza arra az időszakra.
Apropó undor, a manó időközben egy zsákba összeszedte a bomó madár darabkáit, a formaldehidet kezdi itatni a padlóról, halk csörömpöléssel.
   -  És ő kényelmesen van ott benn?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=688862#post688862][b]Weiler Dante - 2017.07.07. 13:58[/b][/url]

Maga elé húzza a papírt, átveszi a tollat is, és gyakorlottan kezdi kitöltögetni az űrlapot. Neki az is mindegy lenne, ha Dwayne így kérdezgetné. A legbensőségesebb gondolatairól faggatták a minisztériumról nap mint nap. Nem zavarja, ha személyes kérdésekkel kezdik bombázni, ugyanakkor neki is előnyös, ha Warren nem feszült a találkozóik alatt. Ujja alatt serceg a toll, miközben újabb és újabb rublikákat ikszel be. Máshova egy-egy szó kifejtést mellékel. Néha fel-felnéz, nem lehetetlen vele beszélgetni eközben. Szinte fejből tudja az űrlap tartalmát, elég néha lenéznie. Úgy is minden egyes hónapban ugyanúgy néz ki.
- Nem tudom, milyen lehet neki. Gondolom el van, mostanában már nem panaszkodik. - Az a mostanában 2-3 évet takar. Minél inkább idősebb lesz a fiú, annál inkább elviselhetőek a gondolatai kéretlen társa számára is, nem csoda, hogy mostanra összecsiszolódtak.
- De ha nem így lenne, akkor sem fognak mit tenni. Végighallgattam már párszor, mikor arról beszéltek, hogy esélytelen mágiával megpróbálni elszakítani most már. Marad az, hogy.. - újabb iksz a papírra, arrébb tolja, kezdi a következő oldalt. Itt már csak feleletválasztós kérdések vannak.
- .. havonta beszámolok arról, hogy még élek. Nem olyan nagy cucc.
Úgysincs mit tenni ezzel a helyzettel, a probléma nem tűnik el csak azért, mert nyafog miatta.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=688882#post688882][b]Dwayne Warren - 2017.07.07. 20:24[/b][/url]

Hazudna, ha azt mondaná, egy belső, elveszett, bizarr kíváncsiság nem hajtja a fiú állapotával kapcsolatban. Az érzés azonban nem ártatlan és pozitív, inkább olyan, mint amikor az ember kénytelen nem megbámulni az aszfalton puffadó, elütött állatot. Félreértés ne essék, introvertált jelleme nem engedné, hogy kérdezősködni kezdjen, de elvitathatatlan tény, hogy Dante története, amennyit ismer belőle, a maga módján szörnyen érdekes. Annyira, hogy ha egy dokumentumfilm lenne, nem kapcsolna el rögtön, egy ideig hagyná, hadd hidalja le a jelenség.
Könyörgöm, egy öreg fószer van ebben a srácban (inappropriate megjegyzés helye).
   -  Talán nem kell mindig beszámolnod majd. Ha tudod kezelni, akkor tök felesleges.
Figyeli, ahogy Dante ikszel és ír, oldalra billenti a fejét.
   -  Mit mondanak, meddig húzod?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=688908#post688908][b]Weiler Dante - 2017.07.07. 22:22[/b][/url]

Szkeptikus pillantással néz fel az aurorra. Nem őt vonja kétségbe, hanem a rendszert és a kutatónak.
- A nevelőanyám ismeretlen mágikus jelenség-kutató. Az egyik, aki az ügyemen dolgozik. Volt pár évem rájönni testközelből, hogy a tudósok kíváncsiságának nincs vége.
Mindig beszámolókat fognak tőle kérni, mindig rendszeresen meg fogják vizsgálni, azt mondván: "rendben, eddig nem történt semmi, de mi van, ha fog?" És valahol igazuk van, ő maga sem tudhatja, lesznek-e valaha más, eddig nem ismert mellékhatásai az állapotának.
- Jelenleg ötvenötnél tartunk. De egy-két évente változik a tippelt szám. Rágyújthatok?
Még a saját gyámjának sincs mersze megtiltani neki azzal, hogy csak megrövidíti vele az életét. Az már így is elég rövid egy varázslóéhoz képest, akkor meg már nem mindegy?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=688915#post688915][b]Dwayne Warren - 2017.07.07. 22:41[/b][/url]

Lehet benne valami. Ő szerencsére csak látásból ismeri a Minisztériumban dolgozó tudósokat, magának valónak és pökhendinek képzeli őket, akik helyből lenézik a magafajtát. Bár tényleg csak az ebédlőben találkozott velük és a jellegzetes, címeres köpenyükkel és azzal a paranoiás bizonytalansággal, amivel a főzeléket piszkálják. Nem normálisak azok.
   -  Az nem rossz. Nem is kell annál több.
Cinikusnak vagy akár keserűnek is hathatna a kijelentése, de egyáltalán nem az. Fiatalon ő is bekajálta azokat a heroikus rémtörténeteket, amik az aurorok munkájáról és korai halálról szólnak, mire azonban rájött, a valóság ennél árnyaltabb, már túlságosan magáévá tette a gondolatot.
Kurtán bólint egyet, a zsebéhez nyúl, kivesz belőle egy dobozt, kissé felvonja a szemöldökét a fiú felé, felajánlóan. Függetlenül attól hogy Dante vesz-e belőle, vagy a saját pakkjából gazdálkodik, ő a szájába vesz egy szálat. Az billeg a szájában, amikor megszólal:
   -  És a nevelőanyáddal hogy állsz? Rendes veled?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=688919#post688919][b]Weiler Dante - 2017.07.07. 23:30[/b][/url]

Na neki kifejezetten közeli ismerősök azok a köpenyes alakok. Van, akivel még kifejezetten jó kapcsolatot is alakított ki - főleg olyanok, akik az elejétől kezdve részt vesznek a projektjében. Elfogadja a felé nyújtott szálat (addig sem a sajátját fogyasztja), aztán az öngyújtó is előkerül, egyszerű eldobható. Holnap már nem lesz jó ez sem, vesz majd újat potom pénzért megint. Úgy is mindig elhagyja őket.
- Szerintem sem. - Amikor először kiderült, még nagyon fiatal volt, csak halványan emlékszik rá, ahogy mindenki sajnálkozik körülötte. Azóta nem kér a szánakozó tekintetekből? Minek nyafog valaki más az ő helyzete miatt? Nem neki szar. Addig meg csak képmutató, álságos gesztus, ami ráadásul felettébb kényelmetlen is számára.
- Nincs okom panaszra, lehetne rosszabb is. Nincsenek nagy vitáink. - Megtanulta befogni a száját, és hogy ne próbáljon meggyőzni a véleményéről olyasvalakit, aki egyértelműen nem osztja azt. Csak nagyon ritkán lehet a saját belátására bírni a másik felet, és túl sok macerával jár.
- Néha rajtakapom, hogy figyel, de már megszoktam. Végül is, ez a munkája. - Nincs túl szoros kapcsolatuk szerinte. Lehet, hogy a nőnek az évek alatt fontossá vált, Dante viszont nem alakított ki vele szoros érzelmi kapcsolatot. Minek, amikor gyakorlatilag van egy _sokkal_ közelebbi nevelője?
- Azért jobb, hogy nem tudja itt mindenki. Egy-két ember nem zavar, de idegesítő lenne, ha folyton mindenki vizsgálgatna itt is. - Magántanulóként eleinte volt egy-két csoporttársa, akiknek elmondták, mi a helyzet vele. Kicsit olyan is volt, mint egy szociális kísérlet, hogyan jön ki más gyerekekkel. Az lett a vége, hogy betörte egy kissrác orrát, miután az nagyon erőltette, hogy "na, mit mond? mit mond a szellem a fejedben?" Semmit. Ezt. Bamm.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=690003#post690003][b]Dwayne Warren - 2017.07.12. 20:21[/b][/url]

Néma egyetértésben gyújtanak rá mindketten. Hagyjuk most a süketelést arról, milyen rossz példát mutat és pont, hogy neki nem kellett volna megkínálnia. Elvitathatatlan, hogy bizonyos szempontokból Dwayne nem tipikusan az a személy, amit az iskolában defenzori pozícióban elképzelne az ember, azonban az is, hogy kifogástalanul végzi a munkáját - és szigorúan véve, csak a munkáját. Egész addig, amíg ártalmatlanítja a trollokat és készséggel kísérgeti a vérfarkas-kölyköket az erdőben, tényleg senki se pofázhat a példamutatási hiányosságairól. Nevelni nem az ő feladata.
Különösen nem Dantét.
   -  Szerintem mindenki leszarná.
Megrántja a vállát, a kitöltött nyomtatványt visszahúzza maga elé, belesüllyeszti a mappába, majd be is zárja azt. A válaszok rá egyáltalán nem tartoznak, holnap leadja a pakkot a minisztériumban, a feladatai pedig itt véget is értek.
   -  Két hétig se lennél szenzáció, amíg jön egy újabb árva gyerek vagy halálfaló gyerek vagy vérfarkas gyerek vagy egy kiscsaj újra terhes lesz és akkor már róla pletykál majd mindenki.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=690054#post690054][b]Weiler Dante - 2017.07.13. 09:27[/b][/url]

Még a minisztériumban sem mindig szólnak rá. Vagy leszaromságból - vagy (és ez a rosszabb verzió) sajnálatból. "Úgy sem fog olyan sokáig élni a kölyök, akkor már had csinálja, amit akar.." Felparázslik a cigaretta vége, a fiú pedig előrelátóan oda húzza az asztalon a hamutartót, ahol mindketten még pont kényelmesen elérik. Átgondolja Dwayne szavait, majd "jelentőségteljesen" vállat von.
- Lehet. Az lenne a legjobb. - Sosem értette, az emberek miért érzik úgy, hogy közük van a másik életéhez. Hogy egyáltalán joguk van ítélkezni mások tette felett. Aztán idővel azért elkezdett derengeni neki a gondolat, hogy egyszerűen csak jó mások ellenében hasonlítgatni magad. "Nincsenek jó jegyeim, de ott az az idióta yxz, aki mindenből bukásra áll, ahhoz képest atomfizikus vagyok." Lehet, hogy Dwayne nem vele egykorú, aki értene a generációjához, de sokkal régebb óta van itt az iskolában, mint ő, aki csak év elején kezdett ismerkedni egyáltalán a közösségi léttel.
- Jah. Azt észrevettem, hogy nagyon szeretnek egymás életében turkálni ideig-óráig. - Ráhel is sokat panaszkodott neki erről, meg arról, hogy őt ez igenis érdekli és zavarja. Nem csoda, ha valahol ekkora kultúrája van a "véleménynek", akkor az ember függni kezd tőle. Egykedvűen lepöcköli a hamut a szálról.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=690124#post690124][b]Dwayne Warren - 2017.07.13. 15:31[/b][/url]

Beleegyezően ő is csak ránt egyet a vállán. Talán az elszigetelt nevelése miatt, de sosem értette a pletyka koncepcióját, illetve azt, miért kellene egyáltalán érdekelnie őt bárkinek a sorsa, akivel nincs közvetlen kapcsolatban. Bizonyára ez a versengő, beteges közösség teszi, az, hogy az év legnagyobb részére különösebb nevelés és útmutatás nélkül összezárják a fiatalokat és Darwinra bízzák a többit.
Sose volt lenyűgözve a ténytől, hogy Mina ebbe az iskolába jár. Az pedig biztos, hogy Sean be nem teheti az egyelőre bukdácsoló kis lábait a kastélyba majd.
   -  Végeztünk különben.
Ha a mappa enyhe viszolygással teli eltolása nem lett volna egyértelmű, világossá teszi a tényt, hogy Dante szabadon távozhat, ha akar. Bár egyébként nem tartja idegesítőnek a cigipartnere társaságát.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=690203#post690203][b]Ombozi Noel - 2017.07.13. 19:15[/b][/url]

Dwayne Warren

A férfi kezében pihenő tollat kezdi figyelni. Egyszerűen fél belenézni a másik szemébe, hiszen úgy érzi, túlságosan is kitárulkozott előtte, holott abban is teljesen biztos, hogy nehézkes, kusza gondolataiból Dwayne csak vajmi keveset érthet. A személyekről fogalma sem lehet, a lényeg viszont... a lényeget tudja, és ez éppen elegendő. Hiába, az asztal túloldalán helyet foglaló férfi véleménye nagyon is számít neki.
- Egy rohadék vagyok - nyögve foglalja össze végül, miután letisztázta magában a defenzor rövid, de velős válaszát. A székben, mint aki alól egyik percről a másikra eltűnik a talaj csúszik lejjebb, fejét hátraveti. A nyakát megtöri a támla. - Dwayne?
Noel tekintete meredten figyeli a plafont. A beázott, ilyen-olyan foltos részletekben vesztegel, majd lassan felemeli a fejét, hogy azt megrázva nézzen a másikra.
- Egyszer valaki apja iszonyúan el fog átkozni - jelenti ki, még jobbját is felemeli, és amolyan bizisten' mozdulatot tesz. Aztán felegyenesedik, sóhajt egyet, majd combjára csap. - Na jó, nem tartalak fel tovább. Köszönöm a bizalmat meg... mindent.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=690206#post690206][b]Weiler Dante - 2017.07.13. 19:45[/b][/url]

Ért ő a szóból, bár a szó szoros értelmében nem lett kidobva. Viszont az is tény, ha további vizsgálódásnak nem kell alávetni mára, akkor szabad az út. Nem frusztrált, nincs sürgető késztetés, hogy távozzon innen, viszont ennek az ellenkezője sem igaz. Ez annyi, amennyi. Az űrlap kitöltésén túl váltottak néhány szót. Hogy ebben az iskolában miért van mindig mindenkinek mély és tartalmas beszélgetésekre szüksége, lelki fröccsre, jó kérdés. A srác részéről tökéletesen elvan ezekkel a felszínes szóváltásokkal egy-egy megosztott cigivel az íróasztal mellett. A szék megnyikordul alatta, illetve épp csak elkezd, de még idejében elemeli a súlyát a bútorról, úgy tolja hátrébb, így nem vet olyan kellemetlen zajt. A szál még mindig a kezében, valószínűleg azzal kíván távozni. Mert ki fog rászólni? Egy másik prefektus? Egy tanár? Mostanság nincs sok presztízse a tanári karnak, minekután a fele diákokkal hetyeg - nehéz így tiszteletet kivívni, nem csoda, hogy Dante semmibe is nézi az iskolában oktató pedagógusoknak nagy részének tekintélyét.
- Ez esetben viszlát a következő alkalomig. - Nem vár kíséretre, eltalál magától is az ajtóig, hogy aztán mindenféle további formális és felesleges gesztus  megtétele nélkül távozzon.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=690248#post690248][b]Eördögh Lars Tobias - 2017.07.13. 21:22[/b][/url]

- Na mi van? Készen állsz? - fejével kérdőn biccent egyet a mellette ülő kutyának. A kis kóc kíváncsian félredönti a fejét, gombszemeivel faggatva őt. Hova megyünk? A kölyökkutya lelkesedése még néha előtűnik, bár a legnagyobb jóindulattal sem kölyök már. Drótszerű szőre szanaszét áll az egész testén. Lábai görbék, orra csapott. Öregesen bicegve közelebb megy a fiúhoz, mellső bal mancsát a lábszárára helyezi. Induljunk.

Amikor eltelt az első hét és senki nem vitte haza, könnyedén megvonta a vállát. Ilyen ez az időszak, gondolta. De aztán eltelt egy újabb hét. Majd egy hónap, utána még egy. A menhelyen ugyan mindig lenne hely számára, de Tobias szeret gazdát találni minden lakónak. Eddig nem is volt ezzel gond. Előbb-utóbb sikerrel járt. Most senki se jelentkezett érte, senki se választotta ki őt a többi közül. A fiú facsarodó szívvel figyelte, mikor egy-egy látogató, potenciális gazdi tekintete végigsíklott fölötte és tovább sétált.
Aztán egy nap jött egy bagoly. Az akadémián is teleplakátolta a helyet a végén, pedig nem szokott ilyen gerilla-reklámot folytatni. De sikerült. Figyelmeztette a jelentkezőt, hogy nem egy fiatal, energikus ebről van szó. Nem fog cikeszek után szaladni. Lehet már a papucsot is csak ímmel-ámmal rágcsálja meg. Ő viszont így is akarta.

Úgyhogy most egy kicsit izgatottan toporog az ajtó előtt, karjaiban a gombszemű. Egymásra néznek. Tobias kifújja lassan a levegőt, bólint egyet, azzal bekopog.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=690287#post690287][b]Dwayne Warren - 2017.07.13. 22:20[/b][/url]

Megropogtatja az ujjait. A szétszerelt, réz ülőrúd alkatrészeire pedig végül, egy szusszanással zárja rá a dobozt, majd celluxozza össze az asztalon.
Jack jócskán túlélve a fajtársait. Egész életében idegbeteg, harcias kis pukkancs volt, mindössze az utolsó hónapjaira nyugodott meg kissé nyugdíjazását a kastély madarai közt töltötte, morózus vénemberként. Végső lakhelyére, az erdőbe másfél hónappal ezelőtt, egy kartondobozban költözött ki. Azóta üres az ülőrúd. Csöndes a szoba.
És meglehetősen unalmas az élet.
Felemeli a dobozt, a földre teszi az asztal mellé, rádob egy fél zacskó bagolycsemegét és egy elemeire szedett, rózsaszín gumilabdát, ami tovább is pattog a szőnyegen. Nagyjából ekkor kopogtatnak.
Fürgén vág át a szobán, közel sem azzal az életundorral, amivel általában ajtót nyit - hiszen pontosan tudja, hogy most nem valamilyen kis idióta problémáival kell majd foglalkoznia. Jókedvűen tárja az ajtót szélesre.
És belebámul az öregúr kócos frufruja alatt csillogó gombszemekbe.
   -  Na hát. Helló.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=690328#post690328][b]Eördögh Lars Tobias - 2017.07.14. 08:39[/b][/url]

A köszönésre nem reagál semmit, legalábbis semmi láthatót, vagy amit udvariasnak lehetne nevezni. A négylábú mocorogni kezd, nyújtja a nyakát az idegen fele, de Tobias nem engedi ki a karjai közül.
Nem szokta olyan könnyedén átadni a védenceit. Ösztönös védelemmel szorítja magához, miközben csak egy gyors pillantást vet a férfire, s utána végigpásztázza a háta mögött előtűnő szobaszeletet. Ami másnak egy felületes odapillantás, az neki bőven elég. Elraktározza a látványt az utolsó részletig, leltárt készít és gyors, de szabatos következtetéseket von le. Az üres ülőrúd, a darabjaira szedett labda, amit egy varázsló könnyedén összeilleszthetne, ha akarna. A szétszórt morzsák, aminek már az illata is elért hozzá. Az egyébként pragmatikus szobában ezek a részletek annyira magukra hívják a figyelmet, mintha reflektorokat irányítottak volna rájuk.
Végül lassan megmozdul a karja, lenéz a kócfejűre és kicsit kitartja maga előtt, mint valami ajánlást, amit csak félszívvel adunk ki a kezeink közül, de tudjuk, hogy szükséges és megkerülhetetlen az elengedés.
- Ő volna. - Nevet nem mond, hisz az még nincs a kutyának. Pontosabban van, hisz mindig van a menhelyen, nem börtön az, ahol csak számok jelzik az identitást. Jeremiás. Ez áll a mappáján. Rögtön a képe fölött. Tökéletesen illenek egymáshoz, a fiú azonban mégsem akarta így szólítani. Mindig csak becézte, ahogy éppen a helyzet ihlette. Azt akarta, hogy az új gazdája adjon neki egy nevet. Azt akarta, hogy legyen egy új gazdája. Legyen egy új neve, ami csak az övé, s élete végéig szeretettel ejtsék ki.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=690346#post690346][b]Dwayne Warren - 2017.07.14. 11:55[/b][/url]

Ha tisztában lenne Tobias megfigyelői képességeivel, biztos egy semleges területen találkozott volna vele, például parkban, vagy inkább ő ment volna el az öregfiúért. A hosszú évek nyomkövetői gyakorlatának hála az ő szeme is érzékeny a részletekre, ám a tudása arra nem terjed ki, hogy a hátrahagyott nyomokból profilt állítson fel - különben nem is feladata. Az efféle tudástól borzongani kezd.
   -  Hát jobban is néz ki, mint a képen. Sean le lesz nyűgözve.
Derűsen billenti oldalra a fejét, egészen kutya- módra, a jobb kezét óvatosan a szőrcsomó elé tartja, mint formális bemutatkozást. Ha a szimatolást nem követi látható agresszió, akkor pedig megsimogatja a dagadt testhez képest aránytalanul kicsi, rőt- őszes bundával borított fejet.
Végül félreáll az ajtóból, egy suta intéssel invitálja be a párost a folyosóról.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=690461#post690461][b]Eördögh Lars Tobias - 2017.07.14. 16:46[/b][/url]

Azt a következtetést vonta le, hogy nem lesz itt rossz helyen a kutya. Ezt a következtetést még azért fenntartásokkal kezeli, készen akár arra is, hogy visszabirkózza az ebet a karjaiba és kirohanjon vele, de egyelőre mégis úgy dönt, hogy bízni fog a férfiban. Valószínűleg az öregúr is ezt gondolja, mert miután megszagolgatta a felé nyújtott kezet, nekiáll jó alaposan összenyálazni.
- Nem valami fotogén - jegyzi meg Tobias csak úgy mellékesen, bár őt ez eléggé hidegen hagyja. Részéről Jeremiás tökéletes. Mentes a fajbetegségektől. Hűséges, nyugodt, korához képest játékos. Szobatiszta - még. Nem ugat, csak ha kell. Egy főnyeremény.
Azt meg se kérdi, hogy ki az a Sean. Van ötlete. Egyelőre ennyivel be is éri. Beljebb lép, szétnéz, hogy az eddig nem látható részleteket is felmérje, aztán körülbelül az iroda közepén megáll és megfordul. Leguggol és lassan leteszi a szőnyegre a kutyát, aki hirtelen megbánta korábbi kíváncsiságát és szeretne még egy kicsit maradni a fiú biztonságot jelentő karjai között.
- Ne félj, itt leszek - motyogja neki mély, megnyugtató hangon, miközben megpróbál arrébb lépni egy fél métert. A kutya nem követi, csak néz fel rá könyörgő gombszemeivel. Tobias bíztatóan mosolyog felé, hogy hajrá, induljon csak el, amerre akar.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=691635#post691635][b]Dwayne Warren - 2017.07.19. 17:15[/b][/url]

Kutyanyál. Vidéki gyerekként rezignáltan kezeli az állati testnedveket, ahány állat lepiszkította, összevérezte, lehányta, ez a legkevesebb. Mindennek ellenére a gyereke mocskos pelenkáját egyszer sem cserélt ki, a kölyköt viszolyogva lökte át az anyjának, amíg az öklendezése elmúlt.
Amíg Tobias leteszi a kutyát, ő hátrébb lép, a kezét a farmerjába törli. Az állatoknak jobb időt hagyni ilyenkor, különösképp, ha idősebbek. Egy kölyköt még úgy-ahogy le is támadhat az ember idegen helyen, a Jeremiáshoz-hasonló öregurakkal azonban nem árt az óvatosság. Na nem mintha olyan agresszív fenevadnak tűnik ez a görbe lábú, kócos korcs, de ki tudja.
Az asztal oldalába kapaszkodva guggol le tisztes távolságban tőle. Ismét csak a kezét nyújtja ki felé, hátha akkor meggondolja magát és végül hajlandó lesz eltávolodni a bástyát jelentő fiútól.
   -  Hey pooch, c'mere - fölhunyorog Tobiasra - Mi is a neve? Jere... Jeremy?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=692449#post692449][b]Eördögh Lars Tobias - 2017.07.24. 15:58[/b][/url]

Még vet egy bizakodó-kérdő-najólvanteakartad pillantást hátra a fiúra, aztán megteszi az eb az első lépést. Gyakorlatilag ezzel nem került sokkal közelebb a férfihez, kurta-göcsörtös lábain a haladás már nem épp szélsebes. Ide-oda himbálózva döcög még egy pár lépést, aztán lehuppan a fenekére, hogy kifújja magát.
- Igen, de nyugodtan átkeresztelheted. - A neve említésére az eb a füle botját se mozdítja. Akkor se mozdítaná, ha épp magyarul hangzott volna el. Vagy ha évek óta így szólítanák. Ugyanis kicsit süket szegény. De ha majd kap egy új nevet - vagy megmarad ez -, és naponta többször ordítják neki, azt biztos megtanulja.
Tobias kiszed a farzsebéből egy négybe hajtogatott lapot, aminek mindkét fele tele van írva nem túl mutatós, de olvasható macskakaparásával.
- Néhány dolgot azért jó tudni előre - a férfi mellé lép és odanyújtja neki a listát. Rajta olyan tételek találhatók, mint hogy milyen ételallergiái vannak a kutyának, miktől fél. Hogy szereti a sípoló gumicsirkéket marcangolni. Hogy nagyon erős fényeffektes varázslatoktól például halálra rémül, de a postást imádja. A halféléket vidáman elszopogatja a nem túl sok fogával, de csontot nem tanácsos adni neki, mert sajnos azt is megpróbálja elrágni. Ilyen és efféle szabályok és tanácsok garmadája sorakozik a lapon. A fiú halál komolyan veszi ezt az egész örökbefogadós dolgot.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=731366#post731366][b]Reissner Eliza - 2018.08.06. 22:39[/b][/url]

Amikor reggel kinyitotta a szemét, nem gondolta, hogy ilyen rossz napja lesz. Pedig olyan reménykedve indult meg a nagyterembe, hogy finom nutellás gofrit egyen. Meg sem várta Melt vagy Alinát, egyedül indult lefelé. Pár rellonossal beszélgetett, de csak az ételre tudott koncentrálni. Na igen, azokon a napokon Liza sem volt kivétel, bár ő nem hisztizett, csak aludni és enni akart reggeltől estig.
Alig tudott pár falatot enni, amikor feltűnt neki, mennyien bámulnak rá a teremben. Sokan a reggeli újság és Liza között cikázó tekintettel nem is figyeltek másra.
Szóval így jött rá, hogy megszökött az apja a börtönből. De nem is egyedül, pár másik bűnözővel karöltve járkálnak most fel-alá, és egyiküket sem sikerült még elkapni.
Liza étvágya hamar elment, nem is érdekelte, hogy mi lesz az első órája, azonnal a defenzori szobába ment. Nem tudja, mikor jön be a házvezető helyettese, de ha kell, egész nap itt fog szobrozni. Azért bekopogott az ajtón, de nem reménykedett válaszban. Igazából azt sem tudta eldönteni, hogy inkább dühös, mérges, vagy összezavarodott. Talán mind egyszerre, de ami leginkább dominált benne, az a tehetetlenség.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=844451#post844451][b]Vattai Júlia - 2022.03.17. 01:01[/b][/url]

Dwayne Warren
 Csókolom bácsi |
______________________________________________________

Magda azt mondta Warren tudja, hogy jövök. Furcsa, hogy valakivel akivel még soha nem beszéltem egy szót sem már meg van beszélve valami. Ez olyasmi, amin a legtöbb gyerek átesik, amikor az anyukája intézkedik helyette. Elküldi orvoshoz, oktatókat hív hozzá, de akár a szomszéd gyerekét is összeboronálhatja veled. Nálam ilyen sohasem volt. Ha akartam valamit, akkor azt magamnak kellett megszereznem a nulláról. Nem volt a létrának segédrúdja. Most pedig lett egy. Vakmerően belementem, bár amit így szerez az ember, ennyire túl könnyen, az talán túl könnyen ki is tud csúszni az ujjai közül.
Az ajtóhoz lépek, határozottan rákoppintok az ajtóra párszor, majd kurva magasról téve az etikettre be is nyitok. Úgy is tudja, hogy jövök nem?
- Szép napot, Vattai Júlia vagyok - virítok rá egy igazán elbűvölő mosolyt, amivel a tanárokat szoktam etetni. Közben beljebb is lépek, hogy magam után behúzhassam a kilincset.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=844511#post844511][b]Dwayne Warren - 2022.03.17. 22:08[/b][/url]

Invito szotyihéjak, mondaná, ha nem lenne nonverbális mégus, így csak a kökénypálcával int, mielőtt rálépne a szemetes pedáljára és ezzel felcsapná annak a fedelét. A padlón szétszórt napraforgómag-maradványok kötelességtudóan emelkednek fel, hogy libasorban a szemetesbe lebegjenek és bepotyogjanak a galacsinná gyúrt iratok, egy megbarnult banánhéj és egy fél zokni közé. Mióta Kállayval osztozik az irodán az kisebb átalakuláson ment keresztül: például valamelyest rendezettebb lett. A diákok által rettegett Lebaszás Barna Bőr Kanapéja és a célbadobásra használt Szekrény azonban változatlanul kiállta az idő múlását, ő is az előbbire dobja le magát. Nagyon kényelmes kanapé egyébként, tilosban járó és nyakon csípett diákseggek alatt puhított, különösen süppedős. Ezen mélázik várakozás közben, a lábát is feltéve az alacsony asztalkára, amikor a kopogtatás, majd az ajtó nyílása megtöri a csendet.
   -  Áh. Szevasz. - nem viszonozza a bemutatkozást, csak a cipős lábait pakolja vissza a padlóra és feljebb húzza magát ültében - Ülj csak le. Kajáltál már?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=844515#post844515][b]Vattai Júlia - 2022.03.17. 23:15[/b][/url]

Dwayne Warren
 Csókolom bácsi |
______________________________________________________

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=844519#post844519][b]Dwayne Warren - 2022.03.18. 01:57[/b][/url]

Összedörzsöli a tenyereit. Persze, hogy nem ebédelt. Ha valamit megtanult az iskolában töltött másfél évtized alatt, hogy ezek a kislányok csak éheztetik magukat, aztán meg fáznak és siránkoznak. Júlia leül a kanapé túlsó szélére húzódva, ő azonban ezzel egy időben fel is áll onnan.
   -  Ühümmm - az ablakkal háttal álló terjedelmes asztalhoz sétál, amin ingatag toronyban sorakoznak a talán évek óta átnézésre, aláírásra, lefűzésre vagy kidobásra váró papírok és kibelezett mugli kacatok, amiket rendszerint Adam otthonából vesz kölcsön - Nincs mit. Furcsa, nem láttalak még errefelé. Úgy értem, azok a srácok, akik aurorok akarnak lenni, általában nem a jó magaviseletükről híresek.
Kihúzza az íróasztal egyik felső fiókját, hogy kivegye belőle a legújabb felfedezettjét, amire még hónapokkal ezelőtt a Pozsonyi úti éjjel-nappaliban botlott: 7 Days Bacon Bake Rolls. Amikor az iskolában vagy az irodában ügyel, egy műszak alatt egy tucat zacskóval elropogtat belőle, és bár a lány nem láthatja onnan, a fiók nem is tartalmaz mást. Egy felhívó - Hé - kíséretében a lány felé dobja azt, ha pedig az elkapta - és ha nem, ezt egy szemforgatással fogja díjazni -, magának is kivegyen egyet. Azzal együtt tér vissza és dobja le magát ugyanoda, ahonnan felállt.
   -  Szóval... anyád bántott vagy apád?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=844565#post844565][b]Vattai Júlia - 2022.03.19. 01:47[/b][/url]

Dwayne Warren
 Csókolom bácsi |
______________________________________________________

Felvonom a szemöldökömet. Komolyan nem érti miért nem jártam még erre? Hiszen épp a saját mondatában válaszolt a kérdésére. A srácok...Nos, valóban, a tinihormonokkal teletömött farokkal gondolkodó ösztönkanok nem fognak gondolkodni, a lánykák viszont megtanulnak a szabályok között úgy szlalomozni, hogy ne kelljen vagy legalábbis tudjanak rossz dolgokat megcsinálni, vagy ne bukjanak meg. Mert ez a szoba nem a rosszat cselekedő diákoknak lett kitalálva. Hanem azoknak, akik voltam olyan fogyatékosok, hogy lebuktak. Ha tudná, hogy mennyi probléma van a magaviseletemmel a törvények szerint. Mégis helyette csak mosolygok.
- Én lány vagyok, ezért lehet, hogy nem követem a sémát - felelek illedelmesen, de azért mintha valami minimális fenyegetés kiszűrődne. Mindenesetre amikor hozzám vág egy zacskó izét meglepődöm. Elkapom, bár nem sokon múlik a dolog. Talán a mák segített leginkább. Értetlenül megnézem magamnak a zörgő bigyót. Közben érzem, ahogy a férfi visszaül a kanapéra.
A kérdésre megáll bennem a pumpa. Néhány pillanatig rámeredek az illusztrációra, mielőtt tudnám rendezni arcomat és szelíd mosollyal felnézni a férfira.
- Nem értem, hogy jön ez ide, engem nem bántottak otthon - nehezen jönnek a számra a szavak és csak remélni tudom, hogy ezt a férfi a zavarodottságnak fogja betudni. Amúgy is milyen kérdés ez már?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=844860#post844860][b]Dwayne Warren - 2022.03.24. 00:02[/b][/url]

Milyen kérdés? Lényegre törő, talán túlságosan is egyenes... és nagyon fontos. Nem a kislány az első, aki itt ül mellette a kanapén és azt kéri - vagy mással kéreti -, hogy mentorálja őt. Az évek során sorra adták egymásnak a kilincset a kölykök, volt, aki mélyebb nyomot hagyott benne, volt, aki kevésbé. Egy azonban közös volt mindegyikben: a fájdalomból fakadó bizonyítási vágy. Kevesen vannak, akik nem valamilyen elfojtott agresszió okán kerülnek a pálca veszélyesebb oldalára és ő is ezért van itt.
A lány mindenesetre tagad. Vagy tényleg megszeppen, vagy csak az igazságot kerüli ki, ő nem tudhatja és nem is figyel annyira. A zacskó bontogatásával van elfoglalva, így nem láthatja az arckifejezését.
   -  Rendben - ennyivel nyugtázza, és bár magában levonja a következtetését, nem tesz hozzá semmit. Ha nem bántották, hát legyen így - És igaz-e az, amit tegnapelőtt hallottam, hogy levizsgáztál? - a zacskóba nyúl, de közben felnéz a lányra - Ha igen, gratulálok. ÉS kíváncsivá is tettél.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=848&post=844934#post844934][b]Vattai Júlia - 2022.03.28. 00:08[/b][/url]

Dwayne Warren
 Csókolom bácsi |
______________________________________________________

Úgy tűnik  feszültségem nem jön át a férfinak, vagy ha igen akkor sem firtatja a dolgot. Ez azért a későbbiekben ad némi okot az aggodalomra, mégis egyetlen szóval eltereli innen a gondolataimat.
A vizsga. Felcsillan a szemem. Még szép, hogy igaz. Ki is húzom magam, ölembe eresztve a bontatlan zacskót.
- Igen, igaz! - mosolyodom el képemen öntelt büszkeséggel - Az állati alakom macska lett, pontosabban egy selkirk rex, tudja, azok a nagyon göndör szőrűek, de ha szeretné meg tudom mutatni, el van bűvölve a ruhám - mert nekem mikor nincs. A metamorf mágia miatt, szinte az összeset el kellett bájoljam, szóval az, hogy most emiatt is szükséges már se nem oszt se nem szoroz, csak egy plusz, bár az is igaz, hogy roppant mókás lenne bizonyos illetők előtt a meztelen visszaváltozás. Azok az arcok megfizethetetlenek lennének az is biztos.