A kapu hatalmas szárnyai egy erőteljes dörrenéssel nyílnak ki, mely egy kis előtérbe vezet, ahol bal oldalt a kviddicskupa, jobb oldalt pedig a házkupa található egy mágikus üveg alatt, hogy akinek nem tiszte ne is nyúlkálhasson hozzá csak úgy. Előre tekintve egy hosszú lépcsősor vár, oldalán csak az ősöreg köveket láthatod, hiszen itt festménnyel nem kaptak helyet. Ahogy felérsz és jobbra pillantasz, hatalmas homokórák húzódnak a fal mentén, melyek az aktuális állást mutatják. A házak fő színeiben pompázó kövek (piros, sárga, kék, zöld) a szerzett pontokat, míg a társ színek (bronz, ezüst, arany, fekete) felül a még meg nem szerzett pontokat jelzik. Minden szerzett pont után a lehulló kő színe megváltozik. Felettük hatalmas zászlókon a ház címerek találhatóak. Ezzel a fallal átellenben nyílik a trófeaterem, mely átmenetileg lezárt rész, melyet a diákok egyelőre semmilyen körülmények között sem bolygathatnak meg. Ezen kétszárnyú sötét ajtó mellett érdemes mindig megállni, hiszen a különféle hirdetmények, falulátogatási időpontok itt találhatóak, valamint ha az órarendben valami változás történik azt is itt ismerhetitek meg. A falszakasz végéről indul a nyugati szárny folyosója. A lépcsővel szemben pedig a nagyterembe juthattok (akkor is ott kéne lennie). Ha felpillantunk a magas mennyezetre olyan freskókat láthatunk, melyek az iskola történetének egy-egy momentumát ábrázolják, időrendi sorrendben, míg az üresen hagyott részeken a falakat tetőtől talpig cseverésző festményalakok töltik meg, melyek közül ha jobban megfigyeljük ide inkább a tudományokban jártasabb elmék kerültek.

A faliújságtól nem messze áll a tömör fából készült, nagyjából derékig érő adománygyűjtő lába. A tetejét felnyitva belehelyezheted azt, amit jótékony célra szánsz, legyen az ruhadarab, játék, esetleg könyv, vagy bármilyen holmi, ami még használható, de neked nincsen már rá szükséged. Attól ne félj, hogy esetleg túl nagy a tárgy, amit bele akarsz rakni! Tértágító bűbájjal látták el a ládát. Szóval ne aggódj, minden belefér! Kivéve, ha akarva-akaratlanul kukának nézed és szemetet dobsz bele. Azt a láda kiköpi magából és nagy valószínűséggel jól tarkón is talál.

Bzzz:)
Előzmények itt és itt.

Kellemetlen az évnyitó lakoma közepén kicsattogni a nagyteremből. Próbáltam feltűnésmentesen lelécelni, de próbáljon meg más is 400 nyugiban a seggén vacsorázó diák és 20-30, a teremre egy emelvényről tökéletesen rálátó tanár előtt egyetlen mozgó célpontként kisprintelni észrevétlenül.
Na ugye.
De Pethő Abigél hatására (aki alapjáraton túl cuki ahhoz, hogy kimutassa, de valójában nagyon okos; és nem hinnéd, de meglehetősen erőszakosan tud ragaszkodni az álláspontjához, csak ezt is olyan cukin teszi, hogy nem tudsz rá haragudni) kijöttem, és szerencsére az üldözött vad, Zoé nem bújt el valami hülye helyre, így az ünnepi órákat nem kell hasztalan keresgéléssel töltenem a több ezer négyzetméteres kastélyban. Már csak az aggaszt, mit szólhatott odafent Aileen a jelenetünkhöz Zoéval.
Majd gyónok neki holnap.
A kísértésbe vivő nőszemély háttal áll nekem hál' égnek, így van lehetőségem - közben átkozva gyengeségem - megint csak levenni a szemüvegem, mielőtt megszólítanám. Így is marha nehéz a közelében lenni, én mondom.
Nem érintem meg a riadt kis őzikét, megköszörülöm a torkom, és előveszem a vidám Alexet, nem firtatva a benti bámulós dolgot.
- Ha nem jön be a tömeg és a tucatkaja, a Levitában is van konyha, én pedig messze földön híres vagyok a hamburgeremről - hordok össze valami sületlenséget, hogy megkezdjem a beszélgetést.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=72&post=490278#post490278][b]Dolánszky Alex - 2015.04.08. 01:13[/b][/url]

Bzzz:)
Előzmények itt és itt.

Kellemetlen az évnyitó lakoma közepén kicsattogni a nagyteremből. Próbáltam feltűnésmentesen lelécelni, de próbáljon meg más is 400 nyugiban a seggén vacsorázó diák és 20-30, a teremre egy emelvényről tökéletesen rálátó tanár előtt egyetlen mozgó célpontként kisprintelni észrevétlenül.
Na ugye.
De Pethő Abigél hatására (aki alapjáraton túl cuki ahhoz, hogy kimutassa, de valójában nagyon okos; és nem hinnéd, de meglehetősen erőszakosan tud ragaszkodni az álláspontjához, csak ezt is olyan cukin teszi, hogy nem tudsz rá haragudni) kijöttem, és szerencsére az üldözött vad, Zoé nem bújt el valami hülye helyre, így az ünnepi órákat nem kell hasztalan keresgéléssel töltenem a több ezer négyzetméteres kastélyban. Már csak az aggaszt, mit szólhatott odafent Aileen a jelenetünkhöz Zoéval.
Majd gyónok neki holnap.
A kísértésbe vivő nőszemély háttal áll nekem hál' égnek, így van lehetőségem - közben átkozva gyengeségem - megint csak levenni a szemüvegem, mielőtt megszólítanám. Így is marha nehéz a közelében lenni, én mondom.
Nem érintem meg a riadt kis őzikét, megköszörülöm a torkom, és előveszem a vidám Alexet, nem firtatva a benti bámulós dolgot.
- Ha nem jön be a tömeg és a tucatkaja, a Levitában is van konyha, én pedig messze földön híres vagyok a hamburgeremről - hordok össze valami sületlenséget, hogy megkezdjem a beszélgetést.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=72&post=490370#post490370][b]Böröczky Zoé - 2015.04.08. 11:38[/b][/url]

Még ki sem lépek a nagyteremből, a könnyeim máris száguldozni kezdenek az arcomon, lefelé, ahova a gravitáció húzza őket. Sürgősen keresnem kell egy sarkot, ahol nem szégyenítem meg magam nyilvánosan is. A klubhelyiséget viszont halvány lila gőzöm sincs, merre van, így elindulok az egyik irányba a kettőből, amit már ismerek. Le a lépcsőn, be az egyik szobor mellé, ami pont takar a szemlélődők elől. Hiányzik az apám, az anyám, a nyugalom. Leginkább ezt siratom most, mert kezdek egyre bizonytalanabb lenni benne, hogy ez tényleg jó döntés volt. Az egész iskola, a tanulás, meg minden más.
Hátamat a falnak döntöm, és hagyom lecsorogni az arcomon a cseppeket. Két nagy levegő, és máris jobb valamivel a dolog, de nem annyival, hogy nekem most erőm legyen visszamenni. Ez épp, hogy arra elegendő, hogy ne kezdjek el bömbölni, mint egy kisgyerek.
Ezt azonban egy torokköszörülés töri meg, amiért reflexből nyúlok a szememhez, és az arcomhoz, hogy eltüntessem a nyomait az előbbi pityergésemnek. Még hüppögök kettőt, mielőtt kissé megkönnyebbülten válaszolok.
- Oda mentem volna, de nem tudom, merre kell menni.
Nem bírok többet kinyögni, akárhogy is szeretnék, de az talán kiérezhető, hogy hálás vagyok a gesztusért. Pluszban ez a lehető legjobb megoldás, amit találni lehetne. Persze, ha tudnék bármennyit is enni. Erre viszont nem veszek mérget.
Annyit viszont nyerek a dologból, hogy megjegyzem, merre is kell mennem a szobám felé, aminek közelében még nem jártam.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=72&post=490831#post490831][b]Dolánszky Alex - 2015.04.09. 00:19[/b][/url]

Elég közel van ahhoz, hogy lássam, hogy sírt. Ez az Abigél nem piskóta, ő előre megmondta! Többet viszont nem időzhetek az arcán, erővel elszakítom a tekintetem róla.
Nem igazán tudom, hogyan kéne megvigasztalnom úgy, hogy igazából fogalmam sincs, mi a probléma, csak spekulációink vannak. Az pedig meg lett tiltva, hogy a származásáról faggassam. Ha nem lehet a gondról beszélni, akkor pedig az egyetlen megoldásnak azt látom, ha még a gondolatát is elkerüljük annak. Így hát nem csorbul mosolyom, és az ajánlatom is áll.
- No, akkor irány a Levita! - adom az ukázt, és mutatom neki az utat, addig sem kell direktben rá néznem, és nem környékeznek meg bűnös gondolatok. Kicsit jobb, hogy már tudom, nem az én hibám az egész. Mármint... hm... ha megcsalod a barátnődet egy vélával, az megcsalásnak számít...? Nem voltál beszámítható! Na nem mintha meg akarnám, de Zoé... hm...
- ITT BALRA! - kiáltom indokolatlanul, ezzel elnyomva egyéb gondolataimat. Lehet, hogy abból a hamburgerből nem lesz semmi. Ha megmutatom a klubhelyiséget, legjobb lesz kereket oldanom rögtön, és visszatérnem a biztonságos nagyterembe a nem aljas módon természetfelettien vonzó társaim közé. Talán Lin is ott lesz már köztünk...
- Szóval ha később jössz a suliba, akkor az igazgató oszt be? Vagy oda iratkozol, ahova kedved szottyan, hogy van ez? - érdeklődöm, hogy fenntartsam a társalgást, és kiválasztom a legegyszerűbb utat a keleti szárny második emelete felé. Ha rögtön két fali szőttesen és három forgó lépcsősoron vezetném át, többet nem találna fel a házba...