36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyFöldszint

Oldalak: « 1 2 ... 17 ... 25 26 [27] 28 29 ... 37 ... 41 42 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Almásy Boróka
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 35
Összes hsz: 102
Írta: 2016. november 22. 22:59 | Link

Alastair Magnus

[takarodó után pár órával]

Halkan igyekszik becsukni maga mögött az ajtót. Ő tényleg nagyon szeretné, de túl nagy ahhoz, hogy ezt teljesen némán tudja kivitelezni, így egy tompa döndülést hagy maga után. Behúzott nyakkal tekint körbe, jócsán takarodó utánra jár az idő, így ilyenkor néptelen a bejárati csarnok. Mivel Boró nem ismer más utat, ahol visszajuthatna, kénytelen ehhez folyamodni. A jobbjában lévő dobozból tompa puffanások hallatszanak, megkopogtatva a fadobozt csitítja őket.
- Psszt, meghallanak – dorgáló hangja mégis szeretetteljes, holott tulajdonképpen fogalma sincs róla, hogy milyen magok vannak a dobozban. Annyit tud róluk – tapasztalatból -, hogy amint lemegy a nap, nagyon izgágák lesznek. Igazán jutányos áron, tizenöt sarlóért jutott hozzá, és Hermész, az egyre többet látott alvilági alak is azt mondta, hogy különleges magokról van szó. A naiv lány meg persze elhitte, és tudásvágytól hajtva meg is vette őket, a szokásos növényvédő mellett. De ezeket az ügyleteket a kutya se tudja nappal intézni, ezért settenkedik ilyenkor vissza a kastélyba.
Éppen megindulna, de szerencsétlenségére valaki pont ott hagyott el a lába előtt valami könyvet, amiben megbotlik, és kezéből kirepül a doboz.
- A kéköves ménkű essen az idiótába, aki ezt itt hagyta! - suttogás helyett immár normális hangerővel szólal meg, miközben kétségbeesetten figyeli az éjfekete magok táncát. Ugyanis a doboz fedele kinyílt, és a tartalma pattogó hangokat hallatva ugrál szét a padlón. Na, már csak az kell, hogy valaki így találjon rá. Akkor aztán igazán szép történetet köríthet. Gyorsan felpattanva kap markába három rakoncátlan növénymagot. Legalább ennyivel előrébb van, hárommal kevesebb...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Alastair Magnus
INAKTÍV


Illúziómágus
offline
RPG hsz: 46
Összes hsz: 377
Írta: 2016. november 22. 23:29 | Link

Almásy Boróka
[takarodó után pár órával]

Mármost nagyon jó kérdés, hogy mit keres ilyenkor kinn a kastély folyosóin, amikor még közel sem rendezkedett be annyira, hogy teljes bizonyossággal közlekedjen rendhagyó időpontokban is. Sebaj, járt már ennél nagyobb kastélyban - gondolta ezt akkor, mikor kilépett a szállása ajtaján.
Plot twist: tényleg nem adódott problémája a tájékozódással. Az is meglepte emellett, hogy egyetlen szabályszegővel sem találkozott eddig, bár nem is vadászott rájuk különösebben. Mit csináljon, büntesse meg őket? Ennél kényelmetlenebb szituációt kevésbé tudott volna elképzelni; egy bűnöző elfogása harc közben teljesen természetes terepnek számított. De hogy kamaszokat büntessen meg, amiért este tíz (akkor van egyáltalán takarodó, jól emlékszik?) után kimentek a körleteikből, ez olyan volt, mintha egy, a sajátjánál legalább tíz számmal nagyobb cipőben próbálná lefutni a maratont.
Eddig.
A bejárati csarnokba ér pont akkor, amikor a nagy bejárati ajtó nyikorogva becsukódik az eridonos lány mellett. Aztán minden gyorsan történik egymás után: a diák sutyorog még valamit a doboznak, majd elég nagyot zakózik ahhoz, hogy a csomag méterekre tőle a földön landoljon, szintén nem kis csattanással. Erre már előrébb lép ő is, pálcájával a közeli fáklyák felé int, így valamivel több fényt kicsikarva belőlük.
- Jól vagy? - Első kérdésnek nem rossz, bár a kérdésről hamar eltereli a figyelmét, amikor az egyik fekete magocska roppan a cipője alatt. Van egy nagyjábóli lexikális tudása azt illetően, hogyha összetalálkozik valamilyen mágikus növénnyel/állattal, akkor mit kötelessége elkobozni, még ha ő maga nem is villogtatta soha a gyógynövénytanban szerzett tudását - nincs nagyon mivel villogni -, és bizony ez nagyon is közte van.
- Hát ezeket meg mégis honnan szerezted? - Meg sem kísérli a magázódást, sosem volt bevett szokása, és nem az itteni jelenlétével fogja beiktatni az életébe. Beszéd közben lehajol, és szabad kezével magához veszi a dobozt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Almásy Boróka
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 35
Összes hsz: 102
Írta: 2016. november 23. 10:48 | Link

Alastair Magnus

[takarodó után pár órával]

Boróka akkor döbben rá, hogy nincs egyedül, mikor észreveszi a növekvő fényt. Valószínűleg a fáklyák nem maguktól döntöttek úgy, hogy kisegítik a lányt, világosságot biztosítva neki, bár az ember egy ilyen kastélyban sose tudhatja...
- Persze, semmi bajom, köszi – mondja, oda se pillantva az érkezőre, csak megdörzsöli kicsit a könyökét, miközben kutakodó szemei a pattogó apróságokat követik. Bár most már igazából úgyis mindegy, a magok nagy része szanaszét repült. De érdekes módon nem tűnt el mindegyikük a folyosókon, ajtók alatti résekben, hanem jó néhány a közelben maradt. Így azért nem teljesen reménytelen, hogy az eridonos összegyűjtse őket. Csak pár perc késéssel emeli barna tekintetét a kérdezőre, és szemei kitágulnak a csodálkozástól. Eddig nem foglalkozott vele, hogy ki lehet az illető, de nagyon úgy tűnik, hogy sikeresen belebotlott valami új tanárba. Legalábbis a korát tekintve nem feltétlen tűnik diáknak, de meg nem mondaná, hogy mit tanít, vagy egyáltalán látta-e már itt. Gondolatban a fejét veri a falba, amiért olyan flegmán szólt oda az előbb. Ő igazán nem akart tiszteletlen lenni...
- A nagymamámtól kaptam – feleli szemrebbenés nélkül. Nem annyira gondolta ezt végig, csak kimondta ami először az eszébe jutott. A tényleges forrást mégsem fedheti fel, abból baj is származhatna. Jobb kezének markában ott ficánkol a három magocska, ő pedig egyre szorosabbra fonja ujjait köröttük. Azért arra igyekszik figyelni, hogy ne ártson nekik. Riadt tekintettel figyeli, amint a friss tanerő felemeli a dobozt.
- Tanár úr.. visszakaphatnám? - kérdése óvatos, bal kezét tétován nyújtja a doboz felé. Nagyon szeretné ezt most megúszni, és gyorsan összeszedve a kincseket érő magokat lelécelni innen. - Tudja, össze kéne szednem őket, mielőtt mind elszabadulnak – nagyban bizonygatja, hogy mennyire szüksége van most arra a dobozra, miközben kérlelő tekintetét a férfira függeszti.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Alastair Magnus
INAKTÍV


Illúziómágus
offline
RPG hsz: 46
Összes hsz: 377
Írta: 2016. november 23. 15:30 | Link

Almásy Boróka
[takarodó után pár órával]

Lepődtek meg rajta máskor is, bár ahhoz nincs különösebben hozzászokva, hogy kamaszlányok legyenek így ezzel. Pálcát tartó kezével szórakozottan megvakarja a tarkóját, és inkább körbenéz a földön szétpattogó magok után kutatva. Láthatóan a tiszteletlenség iránti felháborodásnak nyoma sincs rajta, talán legalább ennyi szerencséje van Borinak, így éjnek évadján.
- Lehet, hogy indiszkrét kérdés, de előfordulhat, hogy nagymamád a zöldségpiac helyett szívesebben jár a feketepiacra? Invito... - int pálcájával körbe a teremben, mire a fekete kis magocskák engedelmesen (és nem valami készségesen) repülni kezdenek felé, végül mindet visszairányítja a dobozába. Varázsló, nem fog ő négykézláb kúszni ezek után, ha meg lehet oldani ezt is mágiával.
- Hát nem is tudom. - Először tényleg úgy néz a lányra, mint aki tényleg roppantul elgondolkodóban van azzal kapcsolatban, hogy visszaadja-e a dobozt avagy sem. - Visszaszolgáltassak-e egy doboz illegálisnak számító varázsnövényt egy diáknak vagy ne?
A kérlelő tekintetre csak derűsen visszamosolyog, ami abszolúte nem esik egybe sem egy feddéssel, sem pedig valami fenyegető "ajjaj, most mi lesz" atmoszférával, aminek jelen kéne lennie egy ilyen szituációban.
- Azt tudod, hogy ezek mire valók?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Almásy Boróka
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 35
Összes hsz: 102
Írta: 2016. november 23. 22:10 | Link

Alastair Magnus

[takarodó után pár órával]

Kifejezetten mázlista, hogy az új tanár nem egy sértődős fajta, és szó nélkül hagyja a tiszteletlenségét. Határozottan jó pontként írja fel hozzá. Hangosan felnevet az abszurd képen, amit a másik szavai festenek elé. Az ő nagymamája meg a feketepiac. Na persze, szép is lenne, ha a mugli nagyija betoppanna a varázslók közé egy maréknyi galleonnal, hogy ugyan milyen kis ajándékot is vegyen unokájának. Pár percig nem is jut szóhoz a kacagástól, hogy aztán kifulladva válaszolja meg a képtelen feltevést.
- Ugyan, el sem tudnék képzelni ilyesmit a nagyiról – fejét csóválva figyeli, amint Magnus tanár úr egy egyszerű begyűjtőbűbájjal oldja meg a lány problémáját. - Nahát, ez eszembe sem jutott! - szólal meg csodálkozva. Na igen, hiába aktív része az életének a varázslat lassan két éve, még mindig hajlik arra, hogy két kézzel kapjon a dolgok után, néha még a pálcáját is elfelejti magával vinni. Aztán csodálkozik, mikor elő kell kapni órán...
- Illegális?! - ismét elkerekednek szemei a  tettetett csodálkozástól. - Dehogy illegális, ezek csak ártatlan magok. Semmi kárt nem tettek senkiben – kel rögtön a védelmükre. Biztos, hogy felfedezhetőek valamelyik könyvben, csak még nem talált rá, hogy melyikben is kereshet hasonlót. - Eddig legalábbis nem... - teszi még hozzá csendesen, mert az tény, hogy hosszú távú tapasztalatokkal még nem rendelkezik a fekete mitugrászok terén.
- Persze, el kell őket ültetni – vonja meg a vállát vigyorogva. Na, talán tényleg ideje lenne állítania azon a pofátlanság-szabályozón. De a göndör csak vigyorog, mellkasa előtt keresztbe font kézzel. - Aztán majd mikor kikelnek, meglátom mire lehet használni őket – vázolja fel kísérletező terveit. De komolyan, mi büntetni való lehet egy lelkes diák kutatóvágyában? Ő csak építi a jövő tudományát. Feltéve, ha a növényt nem fedezte már fel valaki előtte – ami elég valószínű. De jobb szeret maga rájönni a dolgokra. Azért majd előtte biztosan elolvas néhány könyvet a fekete, ugráló magokról.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Alastair Magnus
INAKTÍV


Illúziómágus
offline
RPG hsz: 46
Összes hsz: 377
Írta: 2016. november 23. 22:27 | Link

Almásy Boróka
[takarodó után pár órával]

Legalább helyben vannak. Mármint, jóval kényelmesebb a feszültségmentes környezet, mintha harapni lehetne a levegőt, miközben jellemétől eltérően ő épp azon igyekszik, hogy legalább távolról, hunyorítva, túlexplonált instagram filterrel olyan tanárszerűségnek tűnjön, mint az apja. Talán ezért is várja ki teljes türelemmel, amíg Boróka nevetése lecsillapodik, mi több, még ő is odatűz egy vigyort.
- Akkor akárhogy is nézem, ez bizony nem a nagymama kosárkájából van. Szabad? - Utóbbi kérdés mellé a pálcáját visszacsúsztatja a helyére, és szabaddá vált kezét kinyújtja a lány felé, hogy az átadhassa azt a maradék három magot. Még jó, hogy így, mag formájában semmilyen veszélyes jellemzője nincs. A nem túl hiteles védekezés mindössze egy félrebiccentett fejet, és egy kétkedően felvont szemöldököt vált ki, mint válaszreakciót.
- Az a nagy szerencséd. És még csak az kéne, hogy elültesd őket, isten ments. Már amennyiben nem szeretnél a varázsvilág fő mágikus ópiumszármazékának szó szerint boldog tulajdonosa lenni.
Mondjuk ez nem hangzik feltétlenül borzalmasan rosszul és riasztóan - fut át a fején, nem túl aurorhoz méltón, és magában jól el is nevetgél ezen a dolgon. Persze nem csinálná meg, de talán jobban szórakozik ezen, mint amennyire végletekig elhivatott és igazságcentrikus kollégái tennék a helyében.
Ha visszakapja a magokat, ráérősen elpakolja őket a dobozba, majd rájuk zárja a fedelet - amennyiben Bori makacskodik, végtelen türelemmel addig tartja a markát, amíg nem landolnak benne a fekete szemek. Neki bizony ideje, akár a tenger, ellenben az eridonossal, akinek a holnapi nap nagy eséllyel órái lesznek, amiken csakugyan nem lenne szerencsés elaludni.
- Termeszteni is jobbára külön helyiségben termesztik, mert már az első virágzástól kezdve különféle toxinokat juttat a levegőbe. De azt ne kérdezd milyeneket, mert nem tudom fejből.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Almásy Boróka
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 35
Összes hsz: 102
Írta: 2016. november 24. 22:46 | Link

Alastair Magnus

[takarodó után pár órával]

Igazán szimpatikusnak tűnik neki ez a vigyorgó tanár. Nem olyan karót nyelt valaki, aki még azt is rosszallóan nézné, hogy az ember rendesen kikacagja magát. Olyan élettel teli, és akármennyire is az lesz a vége, hogy ő húzza a helyzetből a rövidebbet, biztos nem fog nagyon haragudni a tanár úrra.
- Hát, ha muszáj – húzza el a száját, kicsit rosszkedvűen. Majd néhány pillanatnyi vívódó tétovázás után a másik tenyerébe ejti a három megmentett magocskát. Már reménykedett benne, hogy legalább ez a pár darab megmarad neki, de lebiggyesztve az alsó ajkát végül megválik tőlük. Igazán keserű most így ez az este, bár nem mondanám, hogy az esemény olyan igazán mély nyomot hagy az eridonosban. Barnái felcsillannak az ópium említésére.
- Aztaaaa, hát én nem is tudtam, hogy ilyen menő cuccot vettem – lelkendezve kalandoznak el gondolatai. Már teljesen elképzelte, amint a félreeső sarkokban árulja az ópiumot. Bár... nem valószínű, hogy ez tenné őt igazán boldoggá, nem az a diáktársait kizsákmányolós fajta, szóval valószínűleg hamar csődbe menne a dolog. - Mármint, a nagyi vette; elég fiatalos nagymamám van, nem gondolja? - vigyorogva pillant a férfi szemeibe, igyekezve leplezni – meglehetősen sikertelenül – az előbbi elszólását. Jól belemászott a pácba, de ezt csak magának köszönheti. Be se kellett volna hoznia a magokat, csak elültetni valahol az erdő szélén. Ám mivel nem volt biztos bennük, meg kellett volna vizsgálnia őket.
- Akkor majd én megkeresem, hogy milyeneket – bólogat szaporán, hogy a tanár is tudja, ő bizony szorgalmas, ha növényekről van szó. Ha kell még házidolgozatot is írna belőle. Versben. - Pedig milyen vicces lett volna, mikor az eridonból sorra lépnek ki az órára igyekvő felhőtlenül boldog diákok – kacaja ismét betölti a teret, amit könnyeit törölgetve képzeli el a vigyorgó háztársait.
- Csak egy-két magot nem tarthatnék meg? Tényleg csak párat, ígérem vigyázok velük! - a nevetéstől kicsorduló könnyeit törölgetve kérlelőn néz a férfira, még kezeit is imádkozóan fonja össze. - Nem tudja meg senki! Majd azt mondom, hogy csak elgurultak és megtaláltam őket – igyekszik magyarázatot biztosítani, hátha sikerrel jár. Végül is új itt az illető, és eddig elég rendesnek bizonyult, Boró pedig úgy véli, egy próbát igenis megér.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mesélő
Mesélő



offline
RPG hsz: 811
Összes hsz: 1286
Írta: 2016. november 24. 23:53 | Link

to: Boróka Bogyóka, The Second A.M.
from: Lili


- You are just too good to be true...I can't take my eyes off of you
You'd be like heaven... - Lágyan dúdolva, behunyt szemmel libben végig a folyosókon, fodrozó lila ruhája pedig hűségesen suhan utána a levegőben - nem okoz neki gondot mikor megpördül-megfordul, felugrik, átugrik, épp hogy csak az ablakon ki nem.
- to...touch. - Leheli átszellemülten abban a pillanatban, mikor megtorpan egy folyosó szélén és óvatosan behúzódik a fal mögé. Nyúlánk ujjait a hideg kőre fonja, miközben olyan óvatosan húzza össze magát, ahogy egy szelíd, de végzetesen kíváncsi növényevő tenné, ha megijed - csak vörösesbarna, nagy fürtökben aláomló göndör haja és az amögött pislogó boldog, világos szemek látszanak. Alastair ekkor már szótlanul, kinyújtott kézzel áll - Lili pedig az évfolyamtársa legutóbbi mondatára figyelt fel.
- Mi?! - Sikkant fel rettentő halkan, meglepettségében formás szája elé kapva kezeit.
- There are no words left to speak... - Mikor újra felhangzik a fejében a harsona, az felhőtlen érzés még küzd benne és önkívületben folytatja a dalszöveget. Aztán tesz néhány tétova lépést a többiek háta mögött, mert a józan esze nem tudja hidegen hagyni a helyzetet. Túl egyértelmű.
Segítenem kell.
De Lili nemcsak a lányt ismeri (bár a nevét nem tudja), nála sokkal jobban a vele szemben álló férfit. Tagadhatatlan, hogy nem nézte jó szemmel a tanárváltást, nem kellett ugyanis illúziómágiát tanulnia ahhoz, hogy elvarázsolja őt Mr Magnus magas termete és férfias eleganciája.
Lilit tulajdonképpen a tanári kar férfiállományának döbbenetes része elvarázsolta.
Beleharap a dús ajkába, mely emiatt azonnal megtelik bő vérrel - mit tegyen? Még soha nem volt ilyen helyzetben. A gyomrából feltörekvő, buzgó kiáltás emeli a karját is, miközben merev lábakkal áll a földön.
Csak az jár a fejében, hogy nem lenne igazi bagolyköves diák, ha inába szállna a bátorsága. Itt ő most egy bűntény szemtanúja. Ha elszalasztja, hogy megpróbálja megakadályozni a dolgot, talán soha nem bocsátana meg magának.
- BŰNÖZŐ! KAPJÁK EL! - Sikítja őrületesen magas hangon, miközben remegő kezekkel Alastairra mutogat.
- AKADÁLYOZZÁK MEG! DEALER! DEALER! DROGOT ÁRUL! - Itt van annyi lélekjelenléte, hogy levegye a pillantását a tanárról, hogy a lányra nézzen, pánikszerűen kitágult szemeivel azt üvöltve: FUSS.
Ez olyannyira hatékony, hogy végül ő maga kezd futni a lépcsőn felfelé, célba véve egy közeli rejtekajtót.
Fut, fut, egyenesen az oltalmazó tanári szobába. Üvöltve.
'SEGÍTSÉG'
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

"Bármi lehetek. Egy virág, egy asztal, egy szellem vagy akár csak egy szellőcske. Sose tudhatod éppen hogyan találkozol velem, viszont mindig tudod, ha ott vagyok. Figyelj rám!"
Alastair Magnus
INAKTÍV


Illúziómágus
offline
RPG hsz: 46
Összes hsz: 377
Írta: 2016. november 25. 12:34 | Link

Almásy Boróka és Lili(?)
[takarodó után pár órával]

Bár kétségtelenül nem fogja fel a helyzetet főbenjáró bűnként, de ettől függetlenül nem tervezi visszaadni a dobozt. A laza hozzáállásnak is megvan a vége, valahol a józan ész határain belül. Ez alá nyugodtan oda lehet sorolni azt is, hogy pszichoaktív anyagok lényegi hozzávalóját nem szolgáltatja oda egy diáknak. Főleg nem egy diáknak, de amúgy sem, senkinek.
- Rendkívül fiatalos nagymamád lehet, valóban. - Vigyorog, ám közben meg sem próbálja kispórolni hangjából az iróniát. Azért lassan ideje lesz jobban rávezetni a lányt, hogy ezektől a magoktól egészen biztosan könnyes búcsút vehet. És ami lényegesebb, hogy az erre kidobott pénzének is. Jól felültették szegényt, de anyagi kártérítést nem kötelessége adni.
- Majdnem meghatottál, de nemcsak, hogy nem lenne etikus visszaadni - amennyiben mindössze ennyiről lenne szó, akkor Bori már boldogan dudorászva tartana vissza a hálókörlete felé, a dobozzal a hóna alatt - ... de még törvénytelen is. Ezzel gyakorlatilag bevihetnélek azon nyomban az itteni auror kirendeltséghez.
Egyelőre hiába mondja ezt, mivel az előadása nem hangsúlyosan komoly, nem is nagyon hangzik ez valódi fenyegetésnek, vagy olyasminek, ami valóban előfordulhatna. Nyitná is a száját a válaszra, egyfajta megerősítésre, ám lehetősége sincs nemhogy befejezni, még csak elkezdeni sem, mert a levegőt átszeli valami éktelen... zaj.
Aztán rá kell jönnie, hogy ez egy embertől származik, és történetesen még értelme is van. Bűnöző. Dealer. Ezeket a szavakat ki tudja venni az összefüggéstelen katyvaszból, amit kiáltozva elnyargal az ismeretlen leányzó. A tanári szoba minden bizonnyal egy ilyen késői órán úgyis legfeljebb csak felkenődni tud.
A férfi pedig csak áll néhány hosszúnak tűnő másodpercig, mint aki nem tudja hová tenni az eseményeket.
Aztán hangosan elneveti magát, de még a szabad kezét is a homlokához emeli, hogy valahogy tompítsa a hullámokban rátörő kacagást.
- Nem hiszem el ezt a helyet, méghogy a Hogwarts-nál nincs meredekebb.
Utoljára módosította:Alastair Magnus, 2016. november 25. 12:38 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Almásy Boróka
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 35
Összes hsz: 102
Írta: 2016. november 26. 14:14 | Link

Alastair Magnus és Lili

[takarodó után pár órával]

Habár pontosan érzékeli a tanár szavaiban csendülő iróniát, ami nagymamájára vonatkozik, nem zavartatja magát, csak kitartóan bólogat vigyorogva. Határozottan állíthatjuk, hogy Boró megkedvelte az újdonsült tanárt. Van annyi esze, hogy felfogja, nem tehet másként a magokkal, de az a tény, hogy rendesen bánik az eridonossal, és még a viccet is érti egyértelműen nyerő pont a lány szemében. A főnixlány lelkesedését még az aurorfenyegetéssel sem lehet lelohasztani. Ismét felcsillanó szemekkel szólal meg.
- Hú, ott még úgysem jártam, majd egyszer meg tetszik mutatni? Vagy ahhoz ilyenekkel kell mászkálnom? - bök rá a dobozra – Csak úgy látogatni nem lehet? - Záporoznak a kérdések, mert tulajdonképpen a göndör fürtös barnát minden érdekli, amit még nem látott a varázsvilágból. Mugli rendőrségen már járt ugyan, de egy aruroriroda sokkal menőbben hangzik a lány fejében, és biztos benne, hogy sokkal érdekesebb dolgok vannak ott, mint mugli megfelelőjében. Vigyorgó fantáziáiból egy hang riasztja fel, kimeredő szemekkel, meglepetten néz Lilire. Ismerős neki, járnak együtt órára, de arról, hogy hogyan is hívhatják, fogalma sincsen. Nem túl tökéletes a névmemóriája, na.
- Mi a...?! - kezdene bele, miközben kővé meredten bámulja a jelenetet. Majd mikor tekintete találkozik a másik lányéval – aki szerinte meglehetősen furán viselkedik, totál kattant -, ő igyekszik nyugtatólag ránézni, nem sok eredménnyel.
- Nem, nem félreérted – próbál magyarázkodni neki, de nem hinné, hogy Lili meghallja, hiszen olyannyira kiabál, és nem is igazán figyel oda Borókára. Aztán mikor a lány megiramodik az eridonosnak egy perc sem kell, máris fut utána, csapot-papot, illetve doboz-tanárt otthagyva. - Hé!! Várj már, gyere vissza! - lihegve rohan utána, és ha elég közel ér hozzá, igyekszik elkapni a csuklóját, hogy megértesse vele, Alastair Magnus nem dealer és nem is bűnöző. Közben reménykedik, hogy nem nyílik ki a tanári ajtaja, és sikerül még időben utolérnie a másik diákot.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mesélő
Mesélő



offline
RPG hsz: 811
Összes hsz: 1286
Írta: 2016. november 26. 20:24 | Link

to: Boróka Bogyóka, The Second A.M.
from: Lili


- And I thank God I'm alive! - Kiáltja eszeveszetten kitágult szemekkel a Bogyólány szeme közé nézve, mikor az megragadja a csuklóját. Még a lépcsőn tetején állnak, három lépésnyire a rejtekajtótól. Az érintéstől úgy látszik kicsit megnyugszik - megáll. Tekintetét sebesen, majd fokozatosan lassulva váltogatja Alastair és az évfolyamtársa között, miközben az agya bootol. Hosszú másodpercek kérdése és lassan megpróbálja összerakni a fejleményeket; ajka enyhén kinyílik és lebiggyed a hihetetlen erőfeszítésben, aztán a sok göndör fürt ide-oda libben, ahogy lassan elkezdi megrázni a fejét. Hátrálni kezd.
- Mi? - Hangzik kurtán a következtetés, magas, elámult hangon, elhalkulva a meglepettségtől. Amilyen lassan hátrált, most olyan gyorsan ugrik újra Boróka elé és ezúttal ő ragadja meg, de nem a csuklóját, hanem az alkarját. Szemében féltő aggodalom ül.
- MI?! Ne higgy neki! Te is benne vagy?! - Ezt már egészen biztos, hogy Alastair is hallja a lépcső alján...a legközelebbi folyosón egy tilosban settenkedő diák ijedten ugrik egy páncél mögé. Lili ekkor valami furcsa, nyüszítő hangot hallat, majd újra a tanárra néz. Aztán a rejtekajtóra. Hiányzik neki Magnus. Vagy egy másik erős férfitanár, aki most biztos megvédené őket.
Következő szavait, mintha egy zavarodotthoz beszélne, olyan szépen, gondosan artikulálva, lassan formálja Borókának, hogy szent meggyőződése szerint ennek segítenie kell, hogy a dolgok újra az ő irányítása alá kerüljenek. Észhez kell térítenie a lányt. A harc még nem ért véget.
- A drog rossz. (Értem?) Te ennél többet érsz. Abba kell ezt hagynod. Gyere velem! - Ekkor finoman ráncigálni kezdi a lányt. Hogy a társának legyen elég ideje feldolgozni ezeket a számára nyilvánvalóan fantasztikus és újszerű, prófétai gondolatokat, melyek egy teljesen más, megvilágosult világot hoztak el neki, Lili nagyot nyelve, bátran odavakkant Alastairnak is.
- Meg se próbálja! Én nem az a fajta vagyok! Jelenteni fogjuk magát! Az apjának is! Ismerem! - Csak szeretné. Can't keep my eyes off of you...
Utoljára módosította:Mesélő, 2016. november 26. 20:27 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

"Bármi lehetek. Egy virág, egy asztal, egy szellem vagy akár csak egy szellőcske. Sose tudhatod éppen hogyan találkozol velem, viszont mindig tudod, ha ott vagyok. Figyelj rám!"
Alastair Magnus
INAKTÍV


Illúziómágus
offline
RPG hsz: 46
Összes hsz: 377
Írta: 2016. november 26. 22:49 | Link

Almásy Boróka és Lili
[takarodó után pár órával]

Esze ágában sincs követni a hangoskodó leányzót eleinte. Tulajdonképpen teljesen megelégedett volna azzal, hogy az elnyargal, ő meg alaposan kineveti magát a helyzet abszurditásán. Nem foglalkoztatja különösebben, hogy mi terjed el róla a diákok körében, ha éppenséggel az, hogy drogot terít nekik, akkor az. Majd lecseng egy hónap alatt legrosszabb esetben - így ment ez mindig is az iskolákban, ebben valószínűleg nem különbözik nagyon Magyarország és Nagy-Britannia.
Boróka viszont nem így gondolhatja, mert szinte azonnal Lili után veti magát, és mire a kislány felér a lépcső tetejére, addigra az eridonos már nagyjából be is éri. Alastair ezzel egy időben jut el produktivitásának azon szintjére, hogy ismét ki tud egyenesedni a nevetésből. Jól jön, hogy odafenn Lili még előkészül egy kisebb (bár megintcsak annál összefüggéstelenebb) hegyi beszédre, mert addig kényelmesen ő is felkocoghat a lépcsőn, akkorra érve be a diákokat, amikor ezúttal a hangoskodó ragadja meg Boróka karját, és úgy kezdi ráncigálni.
- Na most már elég legyen. Vicces volt az elején, de a lépcső szélén egymást ráncigálni a legkevésbé sem mulattató. - Egyik kezével Lili karját, a másikkal pedig Boróka vállát fogja meg. Nem szorít rá egyikre sem erősen, épp csak annyira határozottan fog rá, hogy lefejtse őket egymásról. Ezalatt ugyan még kap némi megjegyzést, amire csak szórakozottan felciccen, és megint csak elmosolyodik - a gesztus apró gödröcskét gyűr az álla oldalán.
- Természetesen, csak nyugodtan jelents. Holnap, amint kipihented magad és letudtad a kötelező óráidat, semmi sem fog meggátolni ebben - akár az apámnak is.
Abszolút az ellenkezőjét csinálja annak, ami a normális vagy a várható lenne alapvető esetben. Jobban belegondolva az ő helyzetéből nézve ez a legtöbb és legjobb amit tenni tud. Kezdjen egy kamaszt győzködni az éjszaka közepén? Értelmetlen, és Lili amúgy is teljesen belelovalta magát.
- Igaz, én meghallgatnám a diáktársamat, mielőtt feljelenteném gyógynövénymag-birtoklásért, és kínossá válna számomra a helyzet. - Vigyorrá szélesedik a mosolya, ahogy elengedve a lányokat, a zakója alól kihúzza a dobozt, és megrázza kicsit.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Iványi Lili Athalie
INAKTÍV


A halálosztó kiskedvence :3
offline
RPG hsz: 511
Összes hsz: 1049
Írta: 2016. november 26. 22:54 | Link

Leonóra

- Persze, nem is attól félek...
De, igazából attól is félek, hogy nagyon nehéz lesz, és kibukok. Akkor tényleg nem lesz hova mennem. Ha innen kitesznek, mert nem tudok úgy teljesíteni, ahogy szeretném, akkor bizony nekem annyi lesz, meg egy bambi. Nem tartom valószínűnek, hogy valaki örökbe fogad, vagy, hogy ha mégis igen, akkor meg is tart, ha nem vagyok képes elvégezni az iskolai feladataimat. Elég bonyolult ez a helyzet.
- ... csak félek, hogy mi lesz akkor, ha már fel kell nőnöm. Ijesztő a felnőttek világa.
Meg már a nagyobb gyerekeké, a tiniké. Az a sok szerelmi bánat, és feladat, amikkel meg kell birkózniuk. Annyira sok minden, hogy nem is értem, hogy bírják azok, akik legalább egyszer nem törnek össze teljesen. Biztos ők nagyon erősek lelkileg. Én most már attól is megremegek, ha csak eszembe jut, hogy már eltelt az év fele lassan, és hamarosan fejemre kerül a süveg, hogy aztán beosszon.
- Szívesen körbenéznék, de Saci néni kérte, hogy ne kóboroljak el, szóval itt kell várnom rá, amíg vissza nem jön. Az igazgatóhoz ment be, valami papírokat hozott neki. Én kint játszottam, és megkérdezte, hogy van - e kedvem eljönni vele, így eljöttem.
Ezzel megválaszolom azt is, hogy a szüleimmel jöttem - e. Kevés esélytelenebb dolgot tudok elképzelni, mint azt, hogy ők valaha is elfogadják ezt az egészet. Itt még az sem segít, hogy talán majd egy nap. Egyszerűen ki van zárva, és az, hogy nem emlékeztek rám, sem a varázsvilágra, csak azt erősíti meg, hogy ők ezt az egészet sosem lennének képesek megérteni. Eleve kiakadtak azon, hogy én hittem az unikornisokba. Annyira túlmentek ezek a dolgok a realista felfogásukon, hogy ha mellettük sétált volna el, akkor se hitték volna.
- Ilyenkor már nincs órád?
Kérdezek én is, hiszen nem árt felkészülni arra, hogy mi lesz, amikor ide kerülök.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Várffy-Zoller Vándordíj 2018
Iskolaelső 2019 tavasz
Almásy Boróka
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 35
Összes hsz: 102
Írta: 2016. november 27. 20:20 | Link

Alastair Magnus és Lili

[takarodó után pár órával]

Kicsit kifújja magát, amint sikerül megállítania Lilit. Éppen megnyugodna, hogy akkor most szépen el tud neki mondani mindent. Akár bevallva, hogy igen, igazából az egész esetben ő a ludas, illetve bogyós. Meglepettségében felsikkant egy kicsit, amint a másik lány megragadja az alkarját. Igyekszik kiszabadítani magát, úgy, hogy közben Liliben se tegyen kárt.
- He? Hagyjál már, azt sem tudom miről beszélsz. Senki nincs benne semmiben! - morcosan próbál úrrá lenni azon a késztetésen, hogy jól megrúgja a másikat, hátha attól elengedi. Igazán büszke lenne rá édesanyja, ha tudná milyen szépen viselkedett. Mármint a magokra nem, de arra, hogy ilyen finoman bánik a másik lánnyal, az biztos melegséggel töltené el a szívét. Legalábbis Boró így gondolja. Amikor Lili elkezdi a beszédet Boróka pislogás nélkül hallgatja végig, rámeredő szemekkel. Aztán hangosan felkacag. Ugyan már, ő nem az a drogos fajta.
- Értem, értem – csak bólogat, mert jobbnak látja, ha most a másikra hagyja a dolgot. Bár azért reménykedik benne, hogy nem terjed el semmi hasonló pletyka, mert aztán a végén megtalálják azok is, akiknek komolyan cuccra lenne szükségük, ő meg nem tud majd mutatni nekik semmit, és a végén tényleg valami bajba keveredik. - Mi? Figyelj, én nem megyek sehova, majd inkább mutasd meg holnap, amit akarsz – próbálja javasolni Lilinek, hogy végre engedje el, de évfolyamtársa csak kitartóan ráncigálja. Szerencséjére Alastair pont jókor érkezik, és mikor megragadja az eridonost, az behúzott nyakkal pillog fel a tanárra.
- Senki nem jelentget fel senkit, ugye? - néz kissé kétkedve a másik lányra. Reménykedik benne, hogy észhez tér, és nem szól senkinek. - Ez csak egy apró kis félreértés volt – igyekszik menteni a menthetőt, megvonva a vállát. Persze elég nagy az esély rá – főleg Lili eddigi ámokfutását elnézve -, hogy ennek még nem itt lesz a vége. Tulajdonképpen még kíváncsi is rá, hogy vajon a lány hova akarta elráncigálni, azon kívül persze, hogy innen el.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mesélő
Mesélő



offline
RPG hsz: 811
Összes hsz: 1286
Írta: 2016. december 1. 21:58 | Link

to: Boróka Bogyóka, The Second A.M.
from: Lili


Mikor Alastair hozzáér, megdermed, majd kivörösödött arccal úgy néz fel rá, mintha egy óriási pofont kapott volna. Szemeiben nyomban könnyek gyűlnek...majd a karján lévő hatalmas, idegen kézre néz és nyomban elengedi Borit, hogy ijedtségét teljes felháborodássá alakítva pánikszerűen ráordítson a férfira.
- ÁÁÁÁ! - Á. Ezután megint nyüszít egyet és miközben mellkasa hevesen mozog fel-le, tágra nyílt szemekkel próbál kibújni a kéz alól - mindez ugrálással és forgással jár, még akkor is, ha Alastair készségesen hajlandó elengedi őt. Sokáig érzi még az érintését. Először úgy tűnik, hogy a többiek következő mondatainak nem is nagyon sikerül áthatolniuk Lili csodálatosan fel-le táncoló barna fürtjeinek védővonalán, hogy elérjék az agyát.
Megtört. Nem számított ilyen durva, lehengerlő támadásra. Leteperték. Minden ellenállását megszüntették egyetlen egy erős, határozott érintéssel. Még túl nagy a sokk, hogy Lili mindennek meglássa a mélyebb értelmét, a szövődő érzelmeket, Alastair nyilvánvaló szimpátiáját, így egyelőre csak próbál nem csak a sértettségére gondolni, mert akkor bizony elsírja magát. És emellett rettentően mérges, természetesen.
- Ne nyúljon hozzám többet...! - Mondja dobbantva egyet egy 19. századi kishölgy tökéletesen élethű, ártatlan mozdulataival.
- Megengedi, hogy feljelentsem...? - Miféle ármány ez? Ámítás? Trükk? Mindenesetre a gondolat, hogy találkozhat Magnussal, méghozzá egy ilyen fontos ügyben, mosolyt csal dühödt arcára. Merev arcizmai ellágyulnak.
- Fogom is. - Mondja fontoskodva, felhúzott orral. Most aztán megleckéztette.
- Miféle félreértés? Mesélj el mindent... - Egy pletykára éhes kamaszlány lelkesedésével Borihoz fordul. Izgatottan össze is húzza a vállait, hogy tapsoljon pár picit. A dobozra, amit Alastair mutat felé, gyanakodva és undorodva néz.
- Elmondhatod akkor is, mikor ő nem hallja. - Suttogja bizalmasan, fényesen csillogó szemekkel Bogyó felé, miközben fejével Junior Magnus felé biccent. Nyilvánvalóan nem fogadta még el a tényt, hogy egyesek nem árulnak rosszaságokat.
Utoljára módosította:Mesélő, 2016. december 1. 22:02 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

"Bármi lehetek. Egy virág, egy asztal, egy szellem vagy akár csak egy szellőcske. Sose tudhatod éppen hogyan találkozol velem, viszont mindig tudod, ha ott vagyok. Figyelj rám!"
Alastair Magnus
INAKTÍV


Illúziómágus
offline
RPG hsz: 46
Összes hsz: 377
Írta: 2016. december 1. 22:50 | Link

Almásy Boróka és Lili
[takarodó után pár órával]

Nem várta volna, hogy a tulajdonképpen teljesen átlagos, és legkevésbé sem szoros fogása ilyen végtelen sokkot fog kiváltani valakiből. Mondjuk várhatta volna, mert akármennyire nem szép ilyesmit gondolni felnőtt varázslóként egy fiatal boszorkányról, de ez a kislány teljesen kattant. Más magyarázat nincs erre. Mintha minimum az antikrisztus égette volna meg a bőrét, úgy ugrik hátra előle, Alastair pedig akaratlanul is ránéz a tulajdon tenyerére, hogy tudat alatt használt-e valami érintéssel irányítható átkot, mielőtt szétválasztotta őket. Betenné az ajtót, ha aurorként ilyeneket csinálna akaratán kívül, de Lili ijedelme olyan hiteles és őszinte, hogy egy pillanatra valóban elgondolkodott. Hát-ezt-nem-hiszem-el mosollyal emeli fel a kezét védekezően, felmutatva a leányzó felé.
- Ahogy a kisnagysága gondolja.
Boróka aggodalmas kérdésére, hogy ugye nem jelentik fel őket, csak diszkréten és szó nélkül, nemlegesen megrázza a fejét. Addig Lili úgyis a saját pánikrohamával van elfoglalva. Nincs rá sok esély, hogy bármilyen eljárás is induljon, még ha a leányzó a saját két lábán is sétál be a hivatalba. Az első dolog, amit megnéznek majd, az a vonatkozó emlék lesz, ami alapján megteszi a feljelentést, abban pedig nem valószínű, hogy találnának bármi komolyat. A lány távol is volt, és a beszélgetésnek is a végére érkezhetett. Az abban elhangzottak alapján pedig talán kap egy nyalókát, ha rendes az ügyeletes auror tiszt, és kedvesen visszahajtják a kastélyba, valami olyan jóindulatú szöveggel, minthogy "de azért maradj továbbra is ilyen példás állampolgár".
- Felőlem akármit csinálhattok, de mindent csak a holnapi naptól. Ugyanis bőven túlhaladtuk már a kijárási tilalmat, ami mindkettőtökre vonatkozik. Örüljetek, hogy pontot nem vonok az éjszakai ramazuriért, viszont a többit hagyjátok máskorra, lányok, most irány vissza a házatok hálókörletébe.
Még mindig nem csattan a hangja, ám valamivel kevesebb derű csendül benne, és ez már valódi utasításnak hangzik. Szerette volna még kiszedni Borókából, hogy honnan szerezte a magokat, ez máskorra fog maradni. Bogolyfalva nem egy nagyváros, valószínűleg a helyi kirendeltség már így is tisztában van azzal - vagy legalábbis sejti, ki(k) árul(nak) ilyesfajta illegális mágikus növényeket. Megkönnyítené a dolgát nyilván egyenesen hallani, mégis.. mára túl sok agysejtje pusztult el erőszakos halállal valahol két kétségbeesett lánysikkantás és összefüggéstelen pánikroham között.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Almásy Boróka
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 35
Összes hsz: 102
Írta: 2016. december 4. 20:53 | Link

Alastair Magnus és Lili

[takarodó után pár órával]

Boróka elsőre észre sem veszi, hogy Lili elengedi, olyannyira lefoglalja a másik lány reakciója. Az este folyamán már ki tudja hanyadszorra mered döbbenten valakire. Az ő fejében nem tudja összerakni, hogy mi boríthatta ki ennyire a lányt. Illetve sejti, hogy Alastair érintése lehetett ilyesféle hatással a másik lányra, de képtelen felfogni, hogy miért vált ki ilyen erős érzelmeket belőle.
- Psszt, semmi baj. Nem bánt, ígérem! - nyugtatólag fordul oda Lilihez, egy mosolyt is megereszt, de valószínűleg hatástalan lesz. Nem lép hozzá közelebb, és nem is érinti, fél, hogy csak még jobban felzaklatná. Nem is tudja, hogy miért védi Magnus professzort, hiszen végül is elvette az újonnan szerzett magokat. Alaistair fejrázása megnyugtatja, azért nem szívesen keveredne valami bonyolult ügybe, ami soksoksok hercehurcával jár. Az ilyenektől borsódzik a háta.
A felcsillanó szemű Lili tekintetére hasonlóval válaszol. Milyen szép kis történetet kerekíthetne. De alapjáraton szeret igazat mondani, még ha ezt a korábbiak nem is bizonyítják.
- Hát úgy kezdődött az egész, hogy az a doboz tulajdonképpen az enyém – vonja meg a vállát rávigyorogva a másik lányra. - De igazából mit szólnál ha – itt egy ásítást ékel közbe, gyorsan kitátott szája elé kapva a kezét – ezt inkább holnap mesélném el? - Laposakat pislogva tör rá hirtelen az álmosság, nem is érti, igazából jól szokta bírni a strapát, nem alszik el hamar, de valószínűleg már igen későre járhat az idő, és a sok izgalom sokat vett ki belőle.
- Na gyere, nem akarom megrövidíteni az Eridont néhány ponttal – egy vigyorra azért még futja, miközben a háló felé vezető irányba int. Persze nem bírja ki, hogy még egy tétova pillantása a dobozára ne tévedjen.
- Esetleg.. biztos, hogy nem..? - kérdése befejezetlen marad, még egy erőtlen próbálkozással tekint a tanárra, hátha vajszívű lesz, és kitartó kérésére visszaadja a dobozt. Ehhez nem fűz túl sok reményt, ám addig nem mozdul, míg biztos megerősítést nem kap arról, hogy a magok visszaszerzésének semmi esélye. Kicsi kis szíve fájón sajdul meg, még mindig nem képes elfogadni a tényt, hogy ilyen gyors búcsút kell vegyen apró fekete barátaitól.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Lucy Moonlight
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 62
Összes hsz: 1808
Írta: 2016. december 10. 19:23 | Link

Lily Drága körbevezetése

Tegnap kapta meg a levelet arról, hogy az unokatestvére, Lily is ide fog járni. A lánnyal már rég óta nem találkozott, hiába költöztek ők is Magyarországra, ráadásul Pest és Eger nincs is olyan messzire egymástól…
De, a lényeg a lényeg, most itt van, és nagy valószínűséggel az elkövetkezendő években itt is lesz.
- Melyik ház? – csapott rögtön a „lecsóba” a lány, köszönés nélkül. Eddig attól félt, hogy nem lesz majd mit beszélniük, most meg hirtelen azt sem tudta, hogy mivel kezdje. - Ja, meg természetesen, szia! – tette még hozzá, mert hát azért még is csak illendő lenne köszönni is.
- Körbevezethetlek majd? Mindent meg fogok neked mutatni szép sorjában – természetesen csak azokat a helyeket tudom csak megmutatni, amiket ismerek.
Teljesen felpörgött. Igaz, napok óta semmit sem aludt, mert már nagyon várta, hogy újból találkozhassanak, és kíváncsi volt, hogy unokatestvére mennyit változott. Nem annyira sokat, mint hitte, de azért már nem annyira kislányosak a vonásai.
- Hallottam, hogy elkezdtél lovagolni. – Nem akarta felhozni a témát, mert hát előtte volt egy balesete, de érdekelte a lovaglás. Azon belül persze, hogy nem kedveli túlzottan a lovakat; bár próbál velük megbarátkozni, több-kevesebb sikerrel.
- A tesóid? Velük mi van? Mi történt felétek az elmúlt pár évben? – tette fel sorra a kérdéseket, majd várta a válaszokat. Lehet, hogy egy kicsit most túllőtt a célon, és ezt érezte is, hogy most sokat beszélt.
Utoljára módosította:Lucy Moonlight, 2016. december 10. 19:23
Hozzászólásai ebben a témában
Hegyi Leonóra
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 43
Összes hsz: 86
Lily
Írta: 2016. december 31. 18:37
| Link

Lily


Valami nem volt rendben ezzel a lánnyal. Olyan volt mint, aki titkol valamit. De hát még alig 10 perce ismerem, az se lenne normális, ha most azonnal elém tárná az egész életét.
- Nem szerencsére nincs már órám- mondtam mosolygósan.
Igen hála istennek nemsokára vége lesz ennek a borzalmas napnak.
- És akár hiszed akár nem ebben a napban talán eddig az a legjobb dolog, ami történt velem, hogy megismertelek.- Nem is értem hirtelen miért lettem ilyen közvetlen.
- Ami azt illeti ma csak csupa rossz dolog történt velem- mondtam, aztán észbe kaptam, nem kéne riogatni- De nem akarlak megijeszteni. Ritkán szokott rossz napom lenni.
- És bár az élet nehéz de nem annyira mint tűnik, és itt ebből a rengeteg emberből, aki ide jár ezer százalék, hogy találsz magadnak barátokat. Még akkor is, ha nem a házon belül. És ha nincs is posta baglyod, akkor itt találsz postabaglyokat, akikkel tudsz levelet küldeni a szüleidnek vagy akárkinek.
Na ez azt hiszem elég biztatás volt, de azért el kéne terelni a témát.
- Jártál már máshol a kastélyon belül vagy esetleg a kertben? Csudimókás helyek vannak- mondtam majd eszembe jutott, hogy már egy jó ideje csak én beszélek, ezért inkább rá hagytam a kérdezősködést és kíváncsian vártam a válaszát.
Utoljára módosította:Choi Min Jong, 2017. január 8. 18:25 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

HeGyI LeOnOrA
Arlen Leon Loveguard
INAKTÍV


Frontember ¤ Királyfi
offline
RPG hsz: 128
Összes hsz: 974
Írta: 2017. január 13. 16:17 | Link


♥ Az újratalálkozás

Idegen számára a kastély, hisz nem itt végzett. Igaz, elemeiben hasonlít a Roxfortra, de az egykori otthona nagyobb és összességében más. Felkérték egy beszélgetésre, amire igent mondott, így történt az, hogy sikeresen eltévedt úgy egy negyed órája.
Azóta küzd azért, hogy kijusson, vagy legalább találjon valakit, aki ki tudja vezetni. Viszont órán vannak a legtöbben, ő meg úgy mászkál a folyosókon, mintha ez egy teljesen természetes dolog lenne, simán beolvad. Mármint addig, amíg egy mosdóba igyekvő fiatal lányka meg nem pillantja és kezeit a szája elé kapva sikkant fel.
Homlokát dörgölve hagyja maga mögött a rajongót, aztán néhány lépcsőforduló alatt a bejárati csarnokban találja magát. Nem is volt olyan nehéz. Megpillantja a hatalmas bejáratot, ezzel egy időben pedig egy vörös kontyot nem is olyan távol.
Lépteit lelassítja egészen, meg is áll. Hirtelen kiszáradó ajkait megnedvesíti, idegesen túr sötét fürtjeibe. Le se veszi tekintetét a lányról. Nem érti, nem is tartja valószerűnek, de nem tud elszakadni az ismerős látványtól. Úgy áll ott, mint egy kész idióta, mozdulatlanul.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Rosie N. Fisher
INAKTÍV


red swan
offline
RPG hsz: 100
Összes hsz: 179
Írta: 2017. január 18. 02:43 | Link



Bogolyfalváról tér vissza éppen, ahová engedéllyel jár balettozni. Sok idejébe telt kideríteni, hol lehet egyáltalán táncolni a kívánságok termén kívül, és természetesen valamivel szervezettebb körülmények között, mint amit az egymagában való gyakorlás jelent. Bézs kabátja alól csupán a szürke nadrág látszik ki, meg kényelmes csizmája, vállán táskája benne a dolgaival, nyakában meg vastag fehér sál. A sapkáját már levette, éppen megigazítja tincseit, nehogy kiszökjenek a kontyát összefogó szalag és csatok sokaságának fogságából. Amint hátrasimít szabad kezével minden kósza hajszálat, meglazítja a sálat is nyakában, tekintettel a bejárati csarnokban uralkodó kellemes hőmérsékletre, majd ahogy útnak indul, meg is torpan. Mintha kísértetet látna. Világos bőre még sápadtabb lesz egy fokkal, hogy minden egyes szeplője jobban látszik hirtelen. Szemei elkerekednek, szája kissé megremeg, leheletnyit elnyílnak ajkai, ahogy bámul a fiúra pár lépéssel odébb. Eltelik így pár pillanat, éppen elég idő arra, hogy kínos csend telepedjen közéjük. Ó, pedig hányszor képzelte már el ezt a jelenetet, hogy újra találkoznak, és hány lehetséges kimenetelt tervezett már meg estéken, amikor nehezen aludt el a Griffendél tornyában. Nagyot nyelve igyekszik végül összeszedni minden hidegvérét, és ahelyett, hogy toporzékolna vagy esetleg felpofozná, netán elátkozná, mint ahogy ezt már mind elképzelte, csak tesz egy fél lépést hátra, és végigméri a fiút.
- Nahát... Arlen Leon Loveguard személyesen. Minek köszönhetem ezt a szerencsét? - kérdezi meg fagyos hangon. Semmi közük már egymáshoz, az égvilágon semmi. Bár akkor miért is érzi annyira furcsán magát? Alig észrevehetően rázza meg a fejét, hogy elhessegesse a kétely magvát is. A karriert választotta a fiú, sok boldogságot nekik.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Arlen Leon Loveguard
INAKTÍV


Frontember ¤ Királyfi
offline
RPG hsz: 128
Összes hsz: 974
Írta: 2017. január 18. 05:44 | Link


♥ Az újratalálkozás

Hagyja, hogy az érzések magával ragadják, holott mindig azt hitte, képes lesz elfelejteni a lányt. Persze ezt másfél év leforgása alatt nem sikerült a valóságba átültetni, de ő kitartóan hitte, hogy az időben bízhat.
Hát nem.
Süt az arcáról a döbbenet, meg az érzelmek kavalkádja. Mellkasa emelkedik, bent tartja a levegőt néhány másodpercig. Igyekszik ezzel helyrehozni hirtelen megváltozott szívverését. Messziről érzi Rosie illatát, ujjain selymes hajának, puha bőrének érintését. Mindig, mindennap elképzelte, képtelen volt kiverni a fejéből, de biztos volt benne, hogy ha nem látogatja meg, kapcsolatuk emléke is süllyesztőbe kerül - talán reménykedett benne.
Hangjára ismét mély levegőt vesz, szemeit lehunyja egy fél pillanatra. Tétova lépést tesz meg feléje, kezeit zsebre dugja. Igyekszik laza maradni.
- Nem körülötted forog a világ - veti oda kissé távolságtartóan, ezzel kiaknázva az esetleges egoista gondolatait a lánynak. - Mit keresel itt? Mert én itt élek, de Te?
Szemöldöke kíváncsian emelkedik meg. Mélyen legbelül érzi, mennyire nagy űrt hagyott benne amikor szakítottak, csakhogy az egyetlen megnyilvánulása ennek a zenében van. A dalok, melyeket írt, mind róla szólnak.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Rosie N. Fisher
INAKTÍV


red swan
offline
RPG hsz: 100
Összes hsz: 179
Írta: 2017. január 20. 18:28 | Link



Nem hitte volna, hogy éppen itt találkoznak, most mégis itt ácsorognak egymással szemben. Egy része szeretne a nyakába ugrani, elfelejtve minden rosszat, mindent, ami annyiszor megríkatta - bár ezt be nem vallaná sosem -, a büszkesége azonban nem engedi. Megsértette a fiú, nagyon is, amikor közölte, hogy a zene fontosabb, mint ő. Ez készteti arra, hogy hűvös, már szinte fagyos nyugalmat erőltessen magára, és úgy mérje végig. A csudába, hogy mindig olyan jól néz ki, talán még jobban is, mint másfél éve, mert kezdenek lekopni arcáról a kamaszos vonások. Kissé meg is szédíti hirtelen ez a felismerés, de nem fog bedőlni ennek a varázsnak. Ó nem. Ő, aki balettozik, és úgy táncol, hogy mindene fáj, de még úgy is képes kecses maradni, őt nem veszi le a lábáról Mr. Csapjunkahúrokközé, bármilyen jól is néz ki.
- Oh - szalad ki száján egy meglepett hang, de gyorsan félresöpri azt az odavetett félmondatot. Azt Arlen csak hiszi. Felszegi az állát, és alig észrevehetően megvonja a vállát.
- Itt tanulok. Tán csak nem tilos? - veti oda a kérdést enyhén csípősen. Őt csak ne kérjék számon, mit is keres itt. Ott keres akármit, ahol éppen jólesik, Arlennek ahhoz semmi köze. Az égvilágon semmi. Szája széle azért megremeg, miközben győzködi magát erről, majd úgy dönt, inkább itt is hagyja az egészet.
- Ha megbocsátasz, dolgom van - szólal meg, és már indul is, hogy elsuhanva a másik mellett magára hagyja őt. Ez ma nem igazán hiányzott.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Arlen Leon Loveguard
INAKTÍV


Frontember ¤ Királyfi
offline
RPG hsz: 128
Összes hsz: 974
Írta: 2017. január 22. 21:24 | Link


♥ Az újratalálkozás

Több, mint hat hónap telt el utolsó találkozásuk óta. Ennyi ideje van Magyarországon, távol a Roxforttól. Csak a közeli barátait, ismerősök által szervezett összeröffenéseket szokta látogatni a munka és az egyetem mellett, Rosie pedig már nem mondható barátnak.
Minden este az utolsó pillantása a tőle kapott mackóra esik. Nem mondta senkinek, de néha hihetetlenül hiányzik az, hogy átölelje, vagy egyszerűen csak mosolyogni lássa. Az első szerelem mindig feledhetetlen.
- Aha - biccent úgy, mintha ezzel aztán kisegítette volna és megértené, miért van épp a Bagolykőben. Talán ők is elköltöztek... Talán. Ó, de örülne!
Vesz egy mélyebb levegőt és ahelyett, hogy vitába, vagy beszélgetésbe keveredne a lánnyal, csak alaposan megnézi magának. Nem sokat változott, de épp annyit, hogy attól csak még jobban A nőt lássa benne.
Vonásai változatlanok, csak bólint párat és összehúzva magán a kabátot a bejárat felé veszi az irányt.
- Heló - utoljára, elhaló hangon még elbúcsúzik az elsuhanótól. Torkában gombóc növekszik. Lépteit felgyorsítva a magasa ajtóhoz megy, ahol hamar kilép a friss, csípős télbe.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Iványi Polett
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2017. február 13. 19:19 | Link

Eliza

Azt hiszem, a hét kezdése az, ami minden diáknak rémálma. Egyszerűen ki nem állhattam a hétfőket, és főleg azt nem, hogy korán kell kelni. Akar a fene órára kujtorogni, mikor még annyira hétvége hangulatában van az ember!
Szeretek tanulni, de azért a stréber kategóriát reméltem, még nem értem el. Nem rajonganék ezért a címkéért. Annak viszont örültem, hogy az okosok háza szépen gyarapodott, és sok kis aranyos elsősünk van.
Apának igaza van, el kéne kezdenem élni, nem csak a könyveimben, hanem úgy az életben is megmutatkozni. Mutassam meg magam az embereknek, és ne vegyem magamra anya aggodalmait. Persze, megértem őt is, mert sok derékba tört karriert, életet látott már a Ragálykúrálóban, kicsit szerintem is az agyára ment a munkája.
Szóval így adódott, hogy úgy döntöttem, foglalkozom a kicsikkel is, nem csak a kisállatoknak szentelem a szabadidőmet, hanem a társas kapcsolataim is bővítem.
Bár még nehéznek tűnik, nem érzem magam annak atipikus társaság közepének, akit mindenki imád – vagy épp utál, mert sikeres.
Egyszer még azt a bizonyos valakit is megkérdezem talán, hogy erre gondolt-e, mikor nem túl finoman, de arra célzott, hiába van tökéletes külsőm, ha belülről egy üres adatbázis vagyok…
Aztán lehet, hogy megint totál földbe döngöl, de arra már lesz kész válaszom.
 - Szia! – köszöntem a kislánynak, amint megpillantottam, s első sikerként könyveltem el, hogy képes voltam megszólítani, anélkül, hogy kocsonyásra remegném magam az idegességtől.
Talán tényleg igaz, hogy minél több tudása van valakinek, annál ijesztőbbnek találja a környezetében élő embereket. Nem baj, a jó pópa is holtig tanul, és nem feltétlenül csak könyvekből lehet tanulni. Van, amit sajnos abból nem lehet, az vagy összejön magától, vagy nem.
Próbáljuk ki akkor azt a cseresznyét!
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Komilli Eliza
INAKTÍV


This is me..
offline
RPG hsz: 7
Összes hsz: 21
Írta: 2017. február 13. 20:00 | Link

Régen szerettem a hétfőket, hisz' nem kellett sok mindent csinálni, de ebben az évben, mikor bekerültem az iskolába, minden megváltozott. Nem szeretek korán kelni, valószínűleg ennek az oka az is lehet, hogy nem vagyok hozzászokva.
Annak viszont örültem, hogy új dolgokat tanulhatok, és megismerhetek sok mindent. Viszont nem nagyon találtam még barátokat, ami egyrészt aggasztott, mert barát nélkül nem hiszem, hogy képes lennék végigjárni az iskolást, másrészt pedig örültem is neki, mert agy több időm jutott az olvasásra.
Meglepetten figyeltem fel a köszönésre, ami nem messze hangzott el tőlem. Először azt hittem, hogy nem nekem szóltak - miért is tennék? -, de rájöttem, hogy mégis velem akar valaki beszélgetést kezdeményezni.
-Szia! - köszöntem vissza, és egy kis mosolyt felerőltetve, mikor közelebb értem.
Ránézésre egy felsőbb éves volt, ami épp kapóra jött, hiszen nem nagyon ismerem még ezt a helyet.
Utoljára módosította:Komilli Eliza, 2017. február 14. 21:53 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Iványi Polett
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2017. február 15. 16:10 | Link

Eliza

 – Minden rendben? Új vagy itt? – érdeklődtem barátságosan. Kerestem a pátyolgatottjaimat, kettőt is kaptam egyből, aminek nagyon örültem. Ez számomra azt jelentette, hogy bíztak bennem annyira, hogy vigyázhassak a két új lurkónkra.
Természetesen eleget teszek a kötelezettségeimnek, nem fog az én tanulmányaim rovására menni, de valahol el kell kezdeni az életet, nem lehetek örökké a könyveim rabjai. A kommunikációt nem lehet megtanulni könyvekből. Illetve lehet, csak épp gyakorlatba ültetni nehéz, mély vízben tanul meg úszni az ember igazán, ahogy apa mondaná.
  – Segíthetek? – barátságosan tekintettem a lányra, nem kell ám félni tőlünk, nagyoktól. Na, jó, egy-kettőtől azért igen, jobb, ha ismerjük hozzájuk a használati útmutatót. Pl. zenészt kerülj nagy ívben, meg úgy egyáltalán művészt civil életben.  
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Komilli Eliza
INAKTÍV


This is me..
offline
RPG hsz: 7
Összes hsz: 21
Írta: 2017. február 15. 16:24 | Link

- Igen, új vagyok - válaszoltam kicsit zavartan. Nem társalogtam sokat másokkal, ezért is nem vagyok ehhez hozzászokva. Nehezemre esett olyannal beszélgetni, akit nem is ismertem.
Nem szeretem mások segítségét kérni, mert általában magam akarom a bajaimnak a megoldását megtalálni.
 - Jól jönne - mondtam mosolyogva, ha már ilyen barátságosan felajánlotta a segítségét. Végül is, nem lett volna szép elutasítani.

Utoljára módosította:Komilli Eliza, 2017. február 15. 19:17 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Csizmazia Hajna
INAKTÍV


#BestHousemate
offline
RPG hsz: 335
Összes hsz: 2713
Írta: 2017. február 18. 19:07 | Link

Nagy magányban,
amíg valaki el nem kapja...

Kriszpin bácsi


Nem szereti ezt az időszakot. A vizsgákkal már megbékélt, azzal is, hogy a legtöbben ilyenkor őrültekké és fanatikusokká válnak, na meg, hogy gyakorlatilag nem lehet senkihez se hozzászólni. Na de hogy ez párosult ezzel a rózsaszín ködfelhőkkel teli „ünneppel”. Utálata eljutott arra a szintre, hogy ha még egy lufit vagy virágcsokrot esetleg csokiból álló bármit meglát, azt egy mozdulattal lerombolja és még le is üvölti szerencsétlent, aki vigyorogva cipeli.
Annak érdekében, hogy ez ne következzen be úgy határozott, hogy néhány napig jobb lesz csak akkor kimerészkedni a szobából, amikor már többnyire mindenki lecsillapodott és inkább az ágyikója ölelésében tölti az idejét, mint a folyosókon. Tehát már takarodó után járunk és a leginkább azzal lehetne összehasonlítani a mozgását, mint egy lopakodó betörő, igyekszik minden zajt és feltűnést keltő mozzanatot elkerülni, de ez csak addig tart ki, míg elérkezik céljához.
A bejárati csarnoknál megáll, jó kedvének köszönhetően halkan dudorászik, ami eléggé nevetségessé teszi a "küldetését", de nem fordít rá különösebb figyelmet, mivel nem áll módjában senkivel sem összefutni. Pálcáját előhúzza cipője szárából és az kapu előtt ácsorogva méregeti azt, mint egy festő a vásznát, aztán fejét oldalra fordítja és az ősöreg fal sokkal jobban felkeltik érdeklődését. Mivel festmények nincsenek rajta, tökéletesen megfelel a célnak. Bár az ötlet eléggé gyerekes, de szeretni kifejezni gondolatait az iskolatársai és a vizsgaidőszak iránt, így elhatározta, hogy egy kissé feldíszíti a bejárati csarnokot. Táskáját kinyitva dobja le a földre, hogy különböző színű szalagokat lebegtessen ki belőle, amelyek a csarnok kidíszítésének alapjai. Elég jó kis kép lehet az elképzeléséből, ha sikerrel jár. Amint a szalagokkal végez jön egy kis festék, a lehető legrellonosabb színeket összeválogatva, ide-oda kerül, látszólag összevissza ám, ha valaki jobban megnézi egy emberi alakot ábrázol, amely éppen egy könyvet tart a kezében. S a mű befejező lépése előtt gyorsan megbizonyosodik róla, hogy nem jön-e éppen valaki. Táskájától ellépve nézelődik körbe, hangok után fülel, s mivel úgy véli nincs veszélyben, jöhet a tűzet megtestesítő piros-narancs árnyalat, amely az emberi alak közelébe kerül, s máris értelmet nyer az egész. Az alak éppen a tűzbe kívánja dobni a könyvet, mert már nagyon elege van, a szalagok pedig az eddig tűzbe dobott lapok jelképei, ezért szállnak összevissza, mintha a szél hordaná őket. Elégedetten néz a műre, annak érdekében, hogy jobba lássa, hátrál pár lépést, egészen addig, míg bele nem ütközik valamibe, vagy inkább valakibe?
Utoljára módosította:Csizmazia Hajna, 2017. február 18. 19:10 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Hercegh Kriszpin
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 161
Összes hsz: 294
Írta: 2017. február 18. 23:16 | Link

Hajna
takarodó után

Hűs idők járnak bár, de már koránt sem olyan fagyosak, mint a tél eddigi részében. Mivel pedig ma eléggé elhúzódott a munka, úgy döntök, teszek egy nagy, esti sétát levezetőül. Talán még a faluba is betérek egy vajsörre.
Lassan a bejárati csarnokhoz érek és éppen tekerem körbe nyakamon a sálat, amikor észreveszek egy diákot. Jobban mondva először a művére leszek figyelmes, amit nem lehet nem meglátni. Félbemarad az öltözködő mozdulatom. Végül le is tekerem a sálat, hagyva csak két oldalt lelógni nyakamból. Hiszen mégsem fogok én olyan hamar kilépni a kapun, úgy tűnik. Kezeimet csípőre rakom, így figyelem a munkáját szemlélő lányt és a legkisebb erőfeszítést sem teszem annak érdekében, hogy elkerüljük az ütközést. Nekem hátrál szépen. Mikor aztán megfordul, hogy megnézze, ki vagy mi okozta a fennakadását, én ráérősen felnézek az alkotására.
- Mit ábrázol pontosan? - kérdezem meg a mi éjjeli művészünket, mintha csak múzeumban lennénk. Még a csípőre vágott kezű tartásom is azt idézheti, amikor egy nagy műérő filozofálgat épp. Noha ebben nincs részemről semmi szándékosság.
- Mi a mondanivaló? - pontosítok kérdésemen, hiszen látom én az alakot és a tűzbe vetetett könyveket, csak nem teljesen világos a számomra, mi az eszmei háttér. Egyszerűen a vizsgák és a tanulás ellen lázad így a művész? Vagy van valami összetettebb üzenet?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: « 1 2 ... 17 ... 25 26 [27] 28 29 ... 37 ... 41 42 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyFöldszint