 A kapu hatalmas szárnyai egy erőteljes dörrenéssel nyílnak ki, mely egy kis előtérbe vezet, ahol bal oldalt a kviddicskupa, jobb oldalt pedig a házkupa található egy mágikus üveg alatt, hogy akinek nem tiszte ne is nyúlkálhasson hozzá csak úgy. Előre tekintve egy hosszú lépcsősor vár, oldalán csak az ősöreg köveket láthatod, hiszen itt festménnyel nem kaptak helyet. Ahogy felérsz és jobbra pillantasz, hatalmas homokórák húzódnak a fal mentén, melyek az aktuális állást mutatják. A házak fő színeiben pompázó kövek (piros, sárga, kék, zöld) a szerzett pontokat, míg a társ színek (bronz, ezüst, arany, fekete) felül a még meg nem szerzett pontokat jelzik. Minden szerzett pont után a lehulló kő színe megváltozik. Felettük hatalmas zászlókon a ház címerek találhatóak. Ezzel a fallal átellenben nyílik a trófeaterem, mely átmenetileg lezárt rész, melyet a diákok egyelőre semmilyen körülmények között sem bolygathatnak meg. Ezen kétszárnyú sötét ajtó mellett érdemes mindig megállni, hiszen a különféle hirdetmények, falulátogatási időpontok itt találhatóak, valamint ha az órarendben valami változás történik azt is itt ismerhetitek meg. A falszakasz végéről indul a nyugati szárny folyosója. A lépcsővel szemben pedig a nagyterembe juthattok (akkor is ott kéne lennie). Ha felpillantunk a magas mennyezetre olyan freskókat láthatunk, melyek az iskola történetének egy-egy momentumát ábrázolják, időrendi sorrendben, míg az üresen hagyott részeken a falakat tetőtől talpig cseverésző festményalakok töltik meg, melyek közül ha jobban megfigyeljük ide inkább a tudományokban jártasabb elmék kerültek.  A faliújságtól nem messze áll a tömör fából készült, nagyjából derékig érő adománygyűjtő lába. A tetejét felnyitva belehelyezheted azt, amit jótékony célra szánsz, legyen az ruhadarab, játék, esetleg könyv, vagy bármilyen holmi, ami még használható, de neked nincsen már rá szükséged. Attól ne félj, hogy esetleg túl nagy a tárgy, amit bele akarsz rakni! Tértágító bűbájjal látták el a ládát. Szóval ne aggódj, minden belefér! Kivéve, ha akarva-akaratlanul kukának nézed és szemetet dobsz bele. Azt a láda kiköpi magából és nagy valószínűséggel jól tarkón is talál.
|
|
|
Aiden Ward
INAKTÍV
offline
RPG hsz: 110
Összes hsz: 208
|
|
Írta: 2015. december 28. 15:38
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=72&post=558470#post558470][b]Aiden Ward - 2015.12.28. 15:38[/b][/url] Adrian
- előzmények - Ezt a meccset elvesztettem, nem is lehetne ennél nyilvánvalóbb. A kis vakarcs egyáltalán nem úgy néz ki, mintha bármelyik bevitt ütés különösképp megviselte volna, ugyanolyan vicsorgó vadállatként ugrik nekem, mint az első alkalommal. A szemében égő gyilkos dühtől össze kéne csinálnom magam, ezt a tudatom valahogy igyekszik a felszínre juttatni, de teljesen hidegen hagy. Az adrenalin továbbra is ott vágtat az ereimben, hogy ebben a kellemetlen köszöntésben segítségemre legyen, de mit is vártam egy profi, kis taknyos kora óta versenyszinten küzdősportoló ellen?
A bordáimat érő támadás bizonyára újabb törött csontokkal gazdagít, de ha mégsem, hát az utána következő mozdulatsor gondoskodik róla. A levegő csak nagyon nehezen áramlik le a torkomon, krákogó hang kíséretében, a szükséges mennyiségű oxigén hiányában szinte fel sem fogom, mi történik, nem érzem a durva érintést a derekam körül, és a gáncsolást sem. A csarnok kemény kövezetére való érkezést viszont tökéletesen érzékelem: kipréselődik az a kevés levegő is a tüdőmből, a fejem pedig akkorát koppan, csoda, ha egyben marad. Meg sem kísérlek megmozdulni, és felesleges erőfeszítés lenne a nyomban mellkasomat leszorító térdek tekintetében. Bár igyekszem karomat felemelni védekezés gyanánt, az erőtlen mozdulat mit sem ér. Hirtelen hasít végig a fájdalom az arcomon, és talán ez az ütés szükséges ahhoz, hogy emlékeztessem magam: a pálcám. Nálam van a pálcám! Még egy kőkemény öklöst bekapok, mire kihalászom a zsebemből a keresett eszközt, ami nagy szerencsémre nem sínylette meg ezt a kis mókát.
- Scrupto! – nyögöm az első átkot, ami eszembe jut, és a hatásában reménykedve lököm le magamról Adriant. Hátracsúszok, és kihasználva az ezzel nyert előnyt, igyekszem végre levegőhöz jutni. Köhögök, szédülök, de annyira még képben vagyok, hogy újabb átkot küldjek egyenesen ennek a rohadéknak a képébe: - Amphicrania!
|
|
|
|
Adrian Ivanorovics Black
INAKTÍV
cigarette daydream
offline
RPG hsz: 403
Összes hsz: 2893
|
|
Írta: 2015. december 28. 17:35
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=72&post=558513#post558513][b]Adrian Ivanorovics Black - 2015.12.28. 17:35[/b][/url] Te idióta...
- I'd Still kill you -Adrian fejébe olyan szépen szivárgott fel a dicsőség, és amikor bekapta az első átkot, olyan szépen nem tudta volna megmondani azt se, hogy fiú - e vagy lány, ahogy az a nagy könyvben meg van írva. Soha, soha a büdös életbe nem kezdett átkozódni egyik ellenfele sem a ringben - és ha egyszer muglik, miért is tennék. Éppen ezért érte annyira felkészületlenül az egész szurkálás, ami úgy érte, hogy Aiden bizony egy újjal sem ért hozzá. Lefordul róla, közben meg ahogy lassan magához tér, elmormol pár szép káromkodást. És akkor tessék, jön a másik, még panaszkodni, vagy védekezni sincs ideje. Egyik kezét a fejére tapasztja, mintha az bármelyik pillanatban szétpattanhatna, közben a másikkal meg a pálcája után kutat. A legutóbb a farzsebében volt. Ott kell most is legyen. Mikor megérzi ujjai közt az ébenfa hűvös, sima tapintását megkönnyebbülten sóhajt fel, s rántja elő. Rendben. Gondolkozz. Nem mintha fejfájással olyan könnyű lenne gondolkozni. Védekezés, figyelem elterelés, támadás. Úgy mint a bokszban, azzal a különbséggel, hogy míg ott automatikusan jönnek a tanultak, itt beletelik pár pillanatba, amíg előkotorja a varázslatokat. Hiába, a bűbájkodás, meg az egész pálcahasználat mindig inkább a nővére asztala volt. Aki most pont nincs itt.
- Protego! - maga elé dünnyögve mondja ki a pajzsbűbájt, jó, ez egy ideig megvédi, feltéve, ha nem cseszte el és működik.
Következő lépés.
- Fumos! - oké, ha minden jól, megy akkor el tudja vonszolni magát addig, ameddig a füst tart. Aiden meg ennyi idő alatt bizonyára rájöhetett, hogy ellenfele nem épp a legerősebb ezen a téren. Mindegy. A lényeg, hogy Adrian mentse - vagy legalábbis valami olyasmit csináljon - azt a csinos kis popóját.
|
Since you’re going back to hell you might as well get used to it.
|
|
|
Rozsos Annamária
INAKTÍV
Mindenki Glenn Cullenje
offline
RPG hsz: 485
Összes hsz: 767
|
|
Írta: 2015. december 28. 22:06
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=72&post=558720#post558720][b]Rozsos Annamária - 2015.12.28. 22:06[/b][/url] Navinés sütiosztás Partay Alfréd Benedek
tessenek jönni ám! - Szokás, hogy előbb-utóbb feldiszíti az ember szegény szerencsétlent, és voltak már cifra dolgok, na. - a tütü az teljesen normális egy olyan testes személy szobrán, mint a néhai Patrik. Az megszokott. - A fene se tudja. - gondolkozik el a másik véleményén a maga módján. - Azért nekem eltartott egy darabig, hogy megszokjak itt, de mondjuk az is igaz, hogy én sose osztottam be az időmet. Nem tudom. - mereng el ezen a problémán. A társa bizony fiatalabb nála, de messze, messze okosabb és tudatosabb. Elismerően néz rá, habár a másik érdemeit nem kicsinyítve, kevés olyasvalakit találni a környéken, aki a navinésnél ne lenne okosabb. Viszont a fiú a legtöbb diákhoz mérten igazán felnőttesen gondolkodik. Így belegondolva, egy-két felnőtt is tanulhatna tőle. - Hm. - nyugtázza azt, hogy a bejárati csarnok továbbra se egy népszerű találkahely. Mondjuk ilyen hidegben senki ki se akarja dugni az orrát a kastélyból. - Mi lenne, ha felhívnánk magunkra a figyelmet? Tudsz rajzolni? Csinálhatnánk szórólapot. - na, nem mintha nem lenne minden hirdetőtáblán ott a dolog, de szereti a szórólapokat, gondoljunk csak a baglyos meg kentauros élményeire. - Vagy énekelhetünk, írunk valami dalocskát. - kezd belejönni az ötletbörzébe, nem szabad azt hagyni. - Vagy tehetünk ki sütiket az ablakpárkányokra, és akkor az emberek biztosan idejönnének, tudod, mint a mesében, morzsák és kenyérnyomok. - minden ablakpárkányra egy süti, amit a népek majd szorgalmasan megesznek. Ez annyira rossz ötlet, hogy még akár be is válhatna.
|
|
|
|
|
Partay Alfréd Benedek
INAKTÍV
offline
RPG hsz: 243
Összes hsz: 401
|
|
Írta: 2015. december 29. 20:21
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=72&post=559083#post559083][b]Partay Alfréd Benedek - 2015.12.29. 20:21[/b][/url] Navinés sütiosztásRozsos Annamária Annamária mesél erről a szoborról, hogy a bátrabb diákok milyen dolgokat csinálnak vele. Ez olyan diákcsíny, de ettől függetlenül nem örül neki a vezetőség. Felhoz pár ötletet, amivel feldobhatnánk ezt az egészet, bár az a lényeg, hogy végre jöjjön végre valaki. - Ha arra járok, megnézem azért, hogy milyen pompában díszeleg a barátunk. Jó ötletnek mind, egytől egyik amit felsorolhatnál. Engem is aggaszt ez a nagyfokú sikertelenség. Bár azt nem tudom, mennyire volt ez beharangozva, és hogy mely pontokon leszünk fellelhetőek. - Valahogy kezd kiborítani az a tény, hogy nem akar jönni senki. Nem gondoltam volna, hogy ennyire nem fog menni ez a dolog. Jobbra számítottam, lehet naiv vagyok még ezen a téren, hiszen nem vagyok itt annyi ideje, hogy tudjam, mennyire tud sikeres lenni egy ilyen megmozdulás. - Nagyon jó ötlet amit mondasz. Valami nagy kiírás kéne először, amit egy olyan helyre tehetünk ami forgalmasabb, mint ez, Oda írnánk hol vannak a sütis standok. szórólapok is jöhetnek, azokat be kéne rakatni a többi három ház központi helyiségébe. Ezek a süti kihelyezések sem rosszak annyira, egy próbák azok is megérnének. Azok vezetnének ide hozzánk. - Fejtem ki sokkal bővebben, amit pár másodperccel előtte pedzegettem már egy félmondatban. Nagyon elkeserít, hogy nincs itt senki. Így legalább megismerhetem jobban Annamarit. - Szabadidődben mit szoktál csinálni itt a kastélyban? -Gondoltam feldobom egy kicsit ezt a nem éppen jó hangulatban kezdődő sütiosztást. Nem rossz hangulatú a helyzet, csak sikertelen eddig. Sajnos.
|
" A lelkiismeret 135 sebből vérzik
Megnyerő a címlap mosoly, de a te fajtád messziről bűzlik
Ó az a tekintet egyből elárultad magad
A szemedből látom, nem kell, hogy szólj hazugság minden szavad"
|
|
|
Szikszai Attila
INAKTÍV
offline
RPG hsz: 79
Összes hsz: 123
|
|
Írta: 2016. január 1. 23:02
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=72&post=560138#post560138][b]Szikszai Attila - 2016.01.01. 23:02[/b][/url] KarinaJobbnak látta, ha elhozza otthonról a jegyzeteit, és egy darabig felköltözteti az irodájába. Ha az ottani fiókokban esetleg nem is lenne átlátható, vagy praktikusság szempontjából lenne indokolt, akkor megoldható lenne még a tanteremhez tartozó szertár egyik szekrényének igénybevétele. Az talán még közelebb is lenne számára, ha a diákoknak szeretné kiadni, hogy lemásolják és abból tanuljanak. Általában azok kapják ezeket meg, akik valamilyen külön kéréssel fordulnak hozzá. Az ilyen ügyért megéri küzdeni, a diákok általában nagyon hálásak a rájuk fordított idő és energia miatt, amit általában a tanév végén honorálnak, persze kizárólag jól sikerült vizsga esetében. Ez már csak így működik... Persze abszolút érthető diagnózis.
Végül csupán egy igen vékonyka adagnyi gyűlt össze, ennyit tartott egyedül méltónak az átcipelésre. A többinek már vagy nyoma veszett, vagy régóta a kastélyban porosodik. Hosszabb távon nem tesz jót sem a tanár úrnak, sem a papírlapoknak, hogy szanaszét vannak. Viszont hiába küzd az ellen, hogy az otthonából végleg száműzze az iskolával kapcsolatos kellékeket, és a háza ne csak egy második munkaállomás legyen, a jelenség elkerülhetetlen. Előbb-utóbb valahogy visszaszöknek, újrateremtődnek a lakás különböző pontjain a bűbájokról szóló irományok. De még ha az az igazi szakirodalom lenne, amit Attila olyan elszántan keres néhanapján a könyvárusoknál! Sajnos mind a vázlatosan, diákbarát formátumúra szerkesztett segédanyag. De legalább valakinek hasznos.
Ezeket szorongatta a hóna alatt, amikor felfelé szedte lábait a bejárati csarnok lépcsősorán. Aztán meglátta a felső lépcsőfokon ücsörgő leányzót, aki éppen nagyon elfoglalt volt valamivel, csakhogy sasszemei nem tudták kiszúrni, mivel. Valami lecke lehetett a dologban. Csak nem a bűbájtan szentségét gyalázta meg oly módon, hogy azt a gyengén megvilágított csarnok hideg kövén görnyedve írja, zsíros étellel a szomszédságában? Nagy fájdalom lett volna a tanár úr amúgy is érzékeny lelkének.
- Talán nem ez a legideálisabb hely a tanulásra... - torpant meg, hangját pedig megpróbálta a legszigorúbbra cserélni. Ugyanakkor árulkodott róla, hogy nem volt büntető kedvében - Vagy netán kidobtak a körletedből?
|
|
|
|
Simfel Karina
INAKTÍV
Kafkáné|Jázminos <3
offline
RPG hsz: 92
Összes hsz: 212
|
|
Írta: 2016. január 2. 00:29
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=72&post=560151#post560151][b]Simfel Karina - 2016.01.02. 00:29[/b][/url] Szikszai "tecsodálatosember" professzorTudod mi a legcikibb a tinikorban? A tiniszerelem. Elég egy félmosoly, és neked máris véged. Egészen addig nem is gondoltam végig ezt az eshetőséget, amíg el nem beszélgettünk Ellával róla hajfestés közben. Addig nem is jöttem rá, hogy bizony van nekem is tiniszerelmem. Nekem. Merlinre, hogy jutottam idáig? Apám mindig arra tanított, hogy hideg fejjel kell nézni a helyzetet. Ő akkor sem pánikolt, amikor az anyu egyszer csak bejelentette, hogy hát az van, hogy nem fog vizsgázni valószínűleg, mert, hogy nagyon terhes velem. Apu akkor is csak annyit mondott, hogy nem ő lenne az első, aki egy évvel később fejezi be az iskolát. Végül is, nézhetjük így a tényt, hogy itt, a kastély falai között indult a pályafutásom. Ők komolyan szerelmesek voltak akkor, meg most is, nekem meg rajongásom van. Az a fajta, amikor tuti csajnak képzeled magad, és a szerelmed tárgya - többnyire sztár, többnyire színész vagy énekes - egyszer csak úgy mindenféle kíséret nélkül szembe jön veled az utcán, meglát, és tudja, hogy te kellesz neki. És akkor te leszel a legmenőbb csaj, mert a nagyon menő szerelmed téged választott. Tündérmese. Nekem is van tündérmesés szerelmem, és nem, nem olyan reális, hogy mondjuk egy dögös mestertanonc, vagy falulakó, nem, nekem egy tanáromba kellett belezúgnom. Ráadásul bűbájtant tanít a majmocskám, aminek eredményeként, ha közelebb hajol mondjuk, hogy megnézze a folyamatot, akkor én annyira nagyon izgulok, hogy valamit biztosan elrontok. Lehet, hogy valami nagy tehetség vagyok ám igazából, csak az illata nem enged kibontakozni. Én még ilyet soha, senki iránt, de tényleg, és akkor jön ez a figura, és mocskos mód megtetszik nekem. És igen, ez az az állapot, amikor nem tudom eldönteni, hogy örülök-e tényleg, hogy még nem robbantottam le a szép pofiját-
- Büntetőmunka, annak pont ideális a hely, szemétbe való...
Felpillantok, és megdermedek. Alapból nem gondoltam, hogy ő az, mivel mindenhol az ő hangját hallom, így aztán azt hittem, hogy megint csak a képzeletem játszik velem, de nem. Az ajkaim egy kicsit elnyílnak, ahogy észreveszem, hogy ő az, és mintha valami hülye kuncogó hangot is kiadtam volna. Merlin, segíts, hogy ne így legyen. Ez lenne az? A tuti csaj pillanat. Szent szalamandra, ma még nem is nagyon fésülködtem! Vagyis de, reggel persze, de azóta az a hülye Rajmi meghúzta a hajam, én meg jól bevertem neki egyet, remélem, hogy eltörtem az orrát, de most lehet az arcát is el fogom. Ez a tuti csaj pillanat? Tényleg ilyennek kell lennie?
- És ön tanár úr, merre igyekszik?
Igyekszem úgy felkelni, hogy ne essek le a lépcsőről, ami nem megy a legjobban, mert bár fent maradok, de egy fokot csúszok. Hehe, már megint az ostoba heherészés, mint valami bolond emberke. Kedvem lenne képenvágni magam, hogy térjek már észhez. Amúgy is, merre menne egy tanár? Nyilván a szobájába vagy a tanáriba.
|
|
|
|
|
Kiss Roland
Nyugodjék békében!
offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
|
|
Írta: 2016. január 2. 17:59
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=72&post=560278#post560278][b]Kiss Roland - 2016.01.02. 17:59[/b][/url] Aileen AuroraAhogy hallgattam Aurora szavait arról, hogy mikor fogom megtanulni ezt a varázslatot, nem is figyeltem arra, talán épp a hóesés miatt, hogy végre elértük a kastélyt. Alig kétnyújtásnyira volt, de mégis még olyan 50 méter választott el minket a hatalmas kétszárnyú ajtó védelmétől. Aurora kinyújtotta a karját, amikor jelezte, hogy megérkeztünk. Ezt olyan kecsesen és természetesen tette, mintha az otthonába invitált volna meg. Úgy éreztem magam ebben a pillanatban, mintha hazatértem volna egy hosszú útról és az eddig még nem látott kedves nővérem invitálna be a házunkba. Ennek a gondolata mosolygásra késztetett. Nagyon jó érzés volt. - Hát akkor siessünk. Felelem kissé átfagyva. - Már úgyis vacognak a fogaim. Rámosolyogtam kísérőmre, majd mint aki nem vár nógatásra nagy léptekkel, na és persze bátran megindultam. Majd hátrafordultam, hogy leellenőrizzem, a ládámmal együtt követ-e Auróra. - Elfelejtettem mondani, hogy a baglyom is benn van a ládában kalitkástól, mert féltem, hogy megfázik. Most meg attól, nehogy megfulladjon. Ezen az elmés tréfámon elmosolyodtam. Pedig nem vicceltem. Apámtól kapott baglyom tényleg ott lapul a láda egyik szegletében. Ahogy beléptünk a kétszárnyú kapun hirtelen meleg levegő áradt felénk. Gyönyörű látvány tárult a szemem elé. Nem is csoda, hogy lecövekeltem a teremben, ahova érkeztünk. Hát ez az a híres bejárati csarnok? Vajon mit mesél erről nekem majd Aurora?
|
|
|
|
|
Aileen Aurora
INAKTÍV
Csillámhercegnő | Legcukibb | Móki
offline
RPG hsz: 390
Összes hsz: 5022
|
|
Írta: 2016. január 3. 13:42
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=72&post=560459#post560459][b]Aileen Aurora - 2016.01.03. 13:42[/b][/url] Kiss RolandAmíg a varázslatról beszélek, nem csak a szám, de a lábam is jár. Kifejezetten jól esik az ácsorgás után megmozgatni a tagjaimat. Látom, hogy Rolandnak sincs melege, de a fiú még meg is jegyzi, hogy fázik.
Végre beérünk a kastély előterébe a bejárati csarnokba. Nekem már nem jelent újdonságot a hely, de azért észlelem Roland csodáló tekintetét, és ez büszke mosolygásra késztet. Kicsit talán még ki is húzom magam, mintha bizony én építettem volna ide ezt a termet, ezt a kastélyt.
- A baglyod? - csodálkozom rá, majd gyorsan teszem a ládát a fal mellé a varázslat megszüntetésével. - Szerintem engedjük ki, mielőtt túlságosan megharagszik a bezártság miatt - ajánlom, aztán hívok egy manót. Semmi kedvem végiglebegtetni a csomagot a Levita toronyig. A házimanó hajlong egy keveset, hiába mondom neki, hogy erre semmi szükség, aztán a ládához lép - persze csak az után, hogy Roland baglya kiszabadult belőle -, és egy pukkanás kíséretében eltűnik a csomaggal együtt.
- Ez itt a bejárati csarnok - mutatok körbe. - Innen fogsz tudni eljutni majdnem mindenhová a kastélyba. Itt láthatod a házkupát, illetve a kviddicskupát - mutatok előbb jobbra, aztán balra. - Nem tudom, tudod-e, de az iskolában négy ház van, és mindegyik diák valamelyikbe tartozik. Órai munkával, szorgalmikkal pontokat szerezhetsz a házadnak, amik végül segíthetnek megnyerni a házkupát. Rossz magatartással és a házirend megszegésével viszont pontokat vonhatnak le a háztól.
Miközben beszélek, elindulok felfelé a lépcsőn, hogy mutassam az utat Rolandnak. A lépcsősoron felérve jobbra mutatok, hogy figyelmét a homokórákra tereljem.
|
|
|
|
Szikszai Attila
INAKTÍV
offline
RPG hsz: 79
Összes hsz: 123
|
|
Írta: 2016. január 3. 14:11
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=72&post=560463#post560463][b]Szikszai Attila - 2016.01.03. 14:11[/b][/url] KarinaNem csoda, főleg nem ennyi itt eltöltött idő után, ha menet közben néhány diákja megszólítja a tanár urat. Teljesen rendjén van, ha csak szimplán csevegni szeretnének, vagy netán valami kéréssel fordulnak hozzá. Olykor megesik, hogy a tanulók úgy kezdenek el menekülni képe láttán, mint árvíz elől a patkányok. Csúnya hasonlat, de igazából sosem lehet tudni, hogy a felnőtt milyen reakciókat vált ki egy kamaszéveiben járó fiatalból.
Meglátta ezt a kis szerencsétlent, aki a lépcsőfokon vesződött. Megsajnálta. Mivel nem sietett túlságosan, nyomban beszélgetni kezdett vele. A válaszaiból később úgyis fény derült a hangulatára. Ha túlságosan elfoglalt lett volna a tanulnivalóival, amiben Attila erősen kételkedett, hiszen meggyőződései alapján szinte lehetetlenség normálisan dolgozni egy lépcsőn görnyedve úgy, hogy közben eszik az ember, akkor minden probléma, sértődés vagy harag nélkül indult volna tovább. Eddig nem ez történt. Tetszett neki a lány válasza. Sőt, egyenesen vissza kellett magát fognia, hogy ne mosolyodjon el rajta. Nevetni mégsem szabad azon, hogy valamelyik kollégája büntetőmunkát szabott ki. Nyilván okkal tette.
- Mivel érdemelted ki? - faggatta tovább, a maga ráérős, lágy hangján. Elkérni mégsem kérte el, nem ügynök ő, hogy minden iratot megragadjon és górcső alá vessen. Az is meglehet, hogy valami nagyon titkos szerelmeslevél volt készülőben, az pedig pláne nem tartozott a tanerőre. A zavart lányka feltápászkodott a földről, nem épp zökkenőmentesen. Szerencsére mégsem taknyolt el, bár Szikszai tanár úr mellett igen nehéz, ugyanis ha hinni lehet a pletykáknak, jók a reflexei. Nemrégiben látták, ahogy felsegít egy diákot a faluban.
- A tanáriba, de szerencsére ilyenkor nincs annyi teendőm. Még... Neked is inkább pihenned kellene, mintsem a bajt keresni - jegyezte meg.
|
|
|
|
Kiss Roland
Nyugodjék békében!
offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
|
|
Írta: 2016. január 3. 18:30
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=72&post=560540#post560540][b]Kiss Roland - 2016.01.03. 18:30[/b][/url] Aileen AuroraA bejárati csarnok teljesen elbűvölt. Szüleim már meséltek a házakról és a házkupákról, de ahogy a kísérőm beszélt róla tudatosult csak bennem, hogy ennek mekkora jelentősége is van az iskola életében. Ahogy követem Aurora tekintetét a kviddics kupákra, egyből elfog egy furcsa érzés. Kviddicsbajnok akarok lenni! Na és a házkupát is elnyerni. Persze ezek is lenyűgöztek teljesen. De maga az épület belseje minden képzeletemet felülmúlta. Sosem volt ilyen otthonom még, de mégis úgy éreztem megérkeztem. Már nem féltem az ismeretlentől, valamiért nyugalom érzete szállt meg, mint valami bűbáj. Ahogy a homokóra felé fordítottan a tekintetem, teljesen elámultam. Ez hihetetlen. Csodaszép volt amit láttam. Maguk a kövek és a zászlók fenséges látványt nyújtottak. Csak hallgattam Aurora bemutatását és idegenvezetését. Közben felfedeztem egy hirdetőtáblát, ami biztos központi szerepet jutott neki. Majd ha legközelebb erre jövök megnézem jobban. Ahogy a freskókat csodálom még a számat is eltátom. Igaz a festmények is érdekesek, de hát hasonlók nekünk is vannak otthon, de azt hiszem ezeket is jó lesz megismerni a későbbiekben. Csak egy dolog hozott vissza a jelenbe és az álmodozásból, az pedig nem a kísérőm dallamos csengő hangja, hanem a gyomrom mélabús korgása. Hja, aki utazás közben nem tud enni.... Mindegy, egyszer csak elérünk a vacsorához is.
|
|
|
|
|
Simfel Karina
INAKTÍV
Kafkáné|Jázminos <3
offline
RPG hsz: 92
Összes hsz: 212
|
|
Írta: 2016. január 3. 18:44
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=72&post=560544#post560544][b]Simfel Karina - 2016.01.03. 18:44[/b][/url] Szikszai "szépaszemed" ProfesszorÉrdeklődik irántam. Simán hozzám szólt, pedig el is mehetett volna mellettem, de nem, ő olyan jó ember. Sosem büntetett még meg, és amúgy is, nála valahogy teljesen máshogy viselkedem az órán, nagy hatással van rám. Mondhatnám, hogy szakmailag, de mindannyian tudjuk, hogy ez nem igaz. Viszont azt hiszem, ő olyannak lát, amilyen vagyok, egy teljesen normális lány. Sőt nő! Neki nő akarok lenni. Egy zavaró tincset a fülem mögé tűrök, mint a filmekben, tök olyan a helyzet. szívem szerint megcsípném magam, de az valahogy nem nőies.
- Öhm...
A papírt, amit eddig egy kicsit rejtegettem, most előhúzom, és elolvasom, hogy miről is kamuzok éppen, mert valljuk be, nem gondolok komolyan egyetlen bűnbánó szót sem, amit leírtam eddig. Sőt, reménykedek benne, hogy nem fog a mai alkalommal sem rám szakadni a kastély.
- „Attól még, hogy egy hét múlva karácsony van, nincs jogom puffogni".
Olvasom fel büszkén a mondatot. Valljuk be, a tanerők nagyon szépen tudnak fogalmazni, ha a büntetésemről van szó. Egész kis gyűjteményem van már ezekből a címekből.
- Mácsai tanárnő nehezményezte, amiért egész órán nemtetszésemet fejezem ki a szünet előtti dolgozat miatt.
Ami szerintem pofátlanság amúgy, mármint magának is, meg nekünk is csak problémákat okozott azzal, hogy a karácsony szünet előtt még vizsgáztat. Most majd vihetjük haza mind a rossz jegyeket a fa alá, örülni fognak. Ráadásul nem is lakunk olyan messze a tanárnőtől, így tutira el fog jutni anyámhoz a híre.
- Hát de pihenni, az olyan unalmas dolog. Én mókázni szeretek inkább tanár úr. Ön nem ilyen volt? Ön jobban szeretett csak tanulni? Szerintem maga is olyan volt, aki inkább rosszalkodott.
Jelentem ki vigyorogva. Elég csak rá nézni, a szemébe, ami olyan "Merlinke, de szép", és az ember máris tudhatja, hogy ő is kis rosszalkodó. Imádom.
|
|
|
|
|
Aileen Aurora
INAKTÍV
Csillámhercegnő | Legcukibb | Móki
offline
RPG hsz: 390
Összes hsz: 5022
|
|
Írta: 2016. január 4. 15:18
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=72&post=560782#post560782][b]Aileen Aurora - 2016.01.04. 15:18[/b][/url] Kiss Roland- Ezek a homokórák mutatják, melyik háznak mennyi pontja van jelenleg. Idén az Eridon nagyon elhúzott - mondom egy kissé szomorúan tekintve a jelenleg leghátul kullogó - bár a Navinétől nem nagyon lemaradó - levitás pontszámot elnézve. Gyorsan el is fordulok a látványtól, hogy megmutathassam Rolandnak a hirdetőtáblát:
- Itt fontos dolgokról kaphatsz tájékoztatást. Például, ha változik az órarend, vagy máshol tartják meg valamelyik órát, esetleg valami program lesz a kastélyban, azt mind ide fogják kiírni. Úgyhogy érdemes néha felé kukkantani.
Megteszem azt a pár lépést, ami még elválaszt a nagyterem ajtajától, aztán előbb a vele szemben induló lépcső, majd az ajtó felé intek.
- Arra felfelé találod a kastély nyugati szárnyát. Arrafelé találod a konyhát, a könyvtárat és például a gyengélkedőt is, amit remélem nem mostanában fogsz felfedezni. Itt az ajtó mögött pedig a nagytermet leled. A reggeli, ebéd és a vacsora biztosított, és azt minden nap közösen itt költjük el. Bár a Levitának is van konyhája, így a reggeli talán nem minden esetben itt zajlik.
Úgy érzem, minden fontosra kitértem, így a keleti szárny felé veszem az irányt, persze megvárva Rolandot is.
|
|
|
|
Kiss Roland
Nyugodjék békében!
offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
|
|
Írta: 2016. január 4. 18:57
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=72&post=560825#post560825][b]Kiss Roland - 2016.01.04. 18:57[/b][/url] Aileen Aurora-Ahogy nézem az idén az Eridonnak jó esélyei vannak. Habár gondolom még nem lefutott a verseny, hiszen jócskán van még idő ebből az évből is vissza.A kastély nyugati szárnyát jó lesz megjegyezni- gondoltam magamban. Konyha- könyvtár- gyengélkedő. Akárhogy is nézem mindháromban otthonos leszek, ahogy magamat ismerem. Talán kicsit el is mosolyodtam magamban ennek a gondolatára. Természetesen eközben is figyeltem Aurora minden mondatára amivel ellátott ezen az úton. fel kell térképeznem mindent, hogy holnap eltaláljak bárhová a kastélyban. - Á, tényleg van saját konyhája a házunknak? Bárki főzhet bent, vagy a diákoknak nem szabad? Habár gondoltam mi lesz a válasz, de jó lenne hallani, még mielőtt beleélném magam és kiderül, még sincs helyem a konyhában. Hát akkor ennyi a nyugati szárny. Elég tágas, te jó ég mekkora akkor az egész kastély. Ahogy kísérőm fordult a keleti szárny felé, én is követtem. Persze azért felmerült bennem egy kérdés még. Ami egyértelműen a nyugati szárnyhoz tartozik még. - Hölgyem! A gyengélkedőn sokan megfordulnak a tanév során? Vagy csak olyanok kerülnek oda akik amúgy is elesnek a saját lábukban?Próbáltam kicsit viccelődni, mert mostanra már tényleg felszabadultam. Bármi is lesz a lány válasza, tudom, hogy párszor bekerülök én a gyengélkedőre, pedig én nem is vagyok esetlen, csak nagyok aktív.
|
|
|
|
|
Rozsos Annamária
INAKTÍV
Mindenki Glenn Cullenje
offline
RPG hsz: 485
Összes hsz: 767
|
|
Írta: 2016. január 5. 13:08
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=72&post=560977#post560977][b]Rozsos Annamária - 2016.01.05. 13:08[/b][/url] Navinés sütiosztás
Partay Alfréd Benedek - De jó, tényleg tetszenek? - néz óvatosan örömködve a partnerére, mert ezek csak úgy jöttek, és ami csak úgy jön, az többnyire olyan is. De mindegy is, a tervezgetéssel legalább megy az idő. - Akkor legyen plakát, nézzük csak.. - rögtön neki is áll elképzelni egyet, amit ronda szokás szerint minden ajtóra, ablakra, és elérhető falfelületre ki kéne tenni. Csúnya nagy piros nyíllal, hogy ott a süti, arra menjetek. - Igazából az ugrott be, hogy egy ronda égkék háttérre rárajzoljuk itt ezt a kókuszcsókot, csak sokkal nagyobban ,és teszünk alá egy nagy piros nyilat. Szóval inkább ne. - nem az a grafikus fajta a lelkem, de ha már megfogta a süteményt, akkor meg is eszi. Higiénia, meg minden, ugye. Meg másnak úgyse kell, ahogy így elnézi. - Te, ez finom, nem kóstolod meg? - és akkor ők üres tálcákkal galoppoznak majd haza, és mindenki azt hiszi majd, hogy hozzájuk bezzeg tódultak a népek, közben meg csak ők ették meg a sütit. Az összeset. Bizony. A kis navinés borzasztóan sok sütit meg tud enni, jobb is, ha inkább válaszol. - Hát, eleinte vándoroltam mindenfelé, de most, hogy már ismerem a könyéket.. hát, mostanában madarakat etetek, viszek nekik szotyit meg ilyeneket. Szeretem a madaakat. Azt nem mondom, hogy biztos vagyok, hogy ezt mind a madarak eszik meg, de azért viszem nekik szorgalmasan.
|
|
|
|
|
Partay Alfréd Benedek
INAKTÍV
offline
RPG hsz: 243
Összes hsz: 401
|
|
Írta: 2016. január 5. 15:10
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=72&post=561002#post561002][b]Partay Alfréd Benedek - 2016.01.05. 15:10[/b][/url] Navinés sütiosztásRozsos Annamária Elsőre nem nagyon hitt nekem Annamária, hogy tetszhetnek az ötletei. de így van. Bírom azt a fajta embert, mint amilyen ő. Örökké energikus, állandóan beszél, de aranyos, így szerethető. Az egyik otthoni ismerősöm is hasonló, mint a lány. Ez nem jelenti azt, hogy akarok is tőle valamit. Úgy hiszem, már van egy másik személy, aki szóba jöhet ilyen téren. - Eszembe sem jutott még megkóstolni. Persze, hogy kérek. Itt vagyunk egy csomó sütivel, és még meg se kóstoltam. A jelen állás szerint nem kapkodnak érte, szóval nem eszem meg senki elől. - Ettem abból, amit a lány ajánlt, nagyon is finom. nem tudom kik főznek, sütnek itt a kastélyban, vagy egyáltalán ezt kik és hol csinálták, de nagyon is jó. - Ez valami nagyon finom. Ügyes, aki ezt csinálta. Jó lesz az, még ha csúnya is, mert az feltűnő, felfigyelnek rá. A nyí legyen meggypiros, az rikítóan fest az égszínkék alapon. Így lesznek biztos sokan a haspókok közül, akik ráharapnak, és egyből sietnek ide. - Beszélek az ötletről, amit egy kicsit tovább vittem. Annamari beszél, hogy madarakat szokott etetni. Én még nem nagyon jártam, pontosabban még egyáltalán soha, a kastélyt körülvevő vidéken. Ha belegondolok, nem csak ott lehet madarakat etetni, hanem bárhol, valamelyik belső udvaron is. - Hol szoktad kitenni az égi állatoknak az eledelt? Egyszer majd veled mehetek? Melyik a kedvenc madarad? Bocsánat a sok kérdésért. Nem akarlak untatni velük. - Hirtelen sok lett a kérdésem a lány felé ebben a témában. Nem volt szándékos ez a zuhatag, csak érdekel engem is egy kicsit. Inkább arra vagyok kíváncsi, mi érdekli őt, és miért
|
" A lelkiismeret 135 sebből vérzik
Megnyerő a címlap mosoly, de a te fajtád messziről bűzlik
Ó az a tekintet egyből elárultad magad
A szemedből látom, nem kell, hogy szólj hazugság minden szavad"
|
|
|
Rozsos Annamária
INAKTÍV
Mindenki Glenn Cullenje
offline
RPG hsz: 485
Összes hsz: 767
|
|
Írta: 2016. január 5. 19:06
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=72&post=561075#post561075][b]Rozsos Annamária - 2016.01.05. 19:06[/b][/url] Navinés sütiosztás
Partay Alfréd Benedek Egy kicsit azért félt attól, hogy mondjuk a társa rászól, hogy az nem nekünk van, hé, és mit lehet kezdeni azzal, akinek igaza van? De minden igazság nézőpont kérdése, és így is igazuk van, hogy jobb nincs-alapon maguk eszik meg ezt a nagy tálca édességet. A zserbóra már nem is mond semmit, csak közelebb tolja a tálca zserbós sarkát a másikhoz. - Az jó ötlet.. - bólogat lelkesen két sütemény meg két prüsszögés között, süteménnyel teli szájjal nevetni ugyanis se nem szép dolog, se nem könnyű, úgyhogy ezt az utat választja. De ha egyszer olyan szépen ecsetelik, hogy micsoda egy ronda plakátjuk lesz nekik, a haspók szó meg úgy, ahogy van, telitalálat. Mármint, találó. A célpontjuk pontosan olyan gátlástalan sütievő egyén, mint a kis navinés, aki immár a harmadik darabnál jár. - Dehogyis. - rázza a fejét, és lám, ilyen egy igazi madárbolond műkedvelő, azonnal félreteszi a habcsókot, amit nem is szeret annyira, de hát nem hagyhatja itt, igaz-e, és akkor elkezdi mondani. Ez az, amit nem szabad, madarakról kérdezni. Nem jó ötlet. - Az erdőszélen szoktam főleg, szotyit szórok meg olyan faggyús golyókat viszek, tudod, van abban mag meg mindenféle ilyen izé, meg gondoltam, hogy szalonnát is kéne vinni, csak mindig elfelejtem. De igazából biztos lehet a réten is, csak akkor szórni kell, meg nem is vagyok olyan ügyes, van a szotyi meg a golyó meg a szalonna, mit szoktak még adni? - érzi ám, hogy ez a kutyát nem érdekli és sok, de hát ilyenkor nem tudja leállítani magát. - Meg persze, hogy jöhetsz, úgy értem, ha gondolod, akkor menjünk majd együtt etetni valahova, hozol akkor szalonnát te? - ez a szalonna ez nem hagyja nyugodni.
|
|
|
|
|
Partay Alfréd Benedek
INAKTÍV
offline
RPG hsz: 243
Összes hsz: 401
|
|
Írta: 2016. január 7. 20:37
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=72&post=561527#post561527][b]Partay Alfréd Benedek - 2016.01.07. 20:37[/b][/url] Navinés sütiosztás
Rozsos Annamária Nagyon kedvelheti a madarakat, és amit nagyon tiszteletre méltó számomra az, hogy Annamária, nem az az elméleti madár kedvelő, ki tudja az összes madárfajt fejből, és semmi több. Hanem veszi a fáradtságot, és még kaját is visz ki nekik, mikor olyan időszak van, hogy kevés van nekik a természetben. - Természetesen van kedvem elmenni, ha nem zavarok. Amúgy, otthon mi is szoktunk télen adni a madaraknak elemózsiát. Kertesházban lakunk, és ott csináltunk édesapámmal madáretetőt. Szoktuk is őket mamámmal nézni, mikor odamennek enni. - Mesélek neki az otthoni tapasztalataimról. Szívesen megyek ki vele. Jó tapasztalataim vannak a madarakkal. Legalábbis otthon nagyon jó szolgálatokat tesznek. Nincs annyi kártevő, mióta etetjük őket. - Hasznos állatok amúgy. Amióta etetjük őket a kertben télen őket otthon, tavasztól őszig visszajárnak a kertbe, és a kártevőket megeszik. Ennek örülünk, hiszen a kerti veteményesben ilyen módon besegítenek. Örül is neki a család. - Már várom, hogy megleshessük őket. Meglátom, ő hogy szokta ezt csinálni. Jó érzés, amikor olyan emberekkel találkozok, akikkel egy az érdeklődésünk. - Melyik a kedvenc madarad? Itt raktál ki etetőt, vagy fára teszed amit nekik adsz? Nekem a gólya a kedvencem. - Mostanában arra vagyok figyelmes, hogy képes vagyok arra, hogy sok kérdéssel bombázom a másikat. Nem tudom, ez kit zavar, de szerintem ez nem gond. eddig legalábbis nem volt az. remélem nem is fog az lenni.
|
" A lelkiismeret 135 sebből vérzik
Megnyerő a címlap mosoly, de a te fajtád messziről bűzlik
Ó az a tekintet egyből elárultad magad
A szemedből látom, nem kell, hogy szólj hazugság minden szavad"
|
|
|
Rozsos Annamária
INAKTÍV
Mindenki Glenn Cullenje
offline
RPG hsz: 485
Összes hsz: 767
|
|
Írta: 2016. január 7. 21:24
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=72&post=561539#post561539][b]Rozsos Annamária - 2016.01.07. 21:24[/b][/url] Navinés sütiosztás
Partay Alfréd Benedek - De jó, akkor majd összehozzuk, amint lehet. - be van lelkesedve rendesen, látszik is rajta, épphogy nem hány bukfenceket nagy örömében. Még egy madárbolond, tényleg ünnep a mai nap. - Jaj, olyat mi is szoktunk. - csap le a madáretetős részre nagy lendülettel. - Erdőszélen laktunk, és mindig nézegettük a madarakat, és volt ott cinke, meg vörösbegy, meg valami fekete is, meg egyszer egy macska is bepróbálkozott, emlékszem. - a macskás emlék a semmiből jött, de beugrott így hirtelen. Nem jött össze neki az etetés, nem kell félni. - Nincs nekem olyan, minden jöhet, ami madár, énnekem még a verebekkel sincsen bajom, hát annak is lenni kell, nem igaz? - senki se szereti szegényeket, a kis navinés meg nem tesz különbséget szárnyas és szárnyas között. Mindennek oka van, ha a természetről van szó, és hát a verebet sok mindenki eszi, nem? A madarak közül, úgy értem. Szóval ő örömmel eteti a kis szürkéket is, hogy másnak is legyen mit enni majd a tavasszal. Ez így megy. - És mér pont a gólya? - a sok egyéb lehetőség közül miért pont ez? Ez egy pillanatra kizökkenti végre a folyamatos beszédből, és míg a másik válaszára vár, eszik még egy sütit. Egész jó kis dolog sült ki ebből a, rossz szóvicc, sütizésből. Ha a Navine nem is lesz népszerűbb, azért a háztagok csak megismerik egymást a végén. Az is valami.
|
|
|
|
|
Partay Alfréd Benedek
INAKTÍV
offline
RPG hsz: 243
Összes hsz: 401
|
|
Írta: 2016. január 8. 15:38
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=72&post=561680#post561680][b]Partay Alfréd Benedek - 2016.01.08. 15:38[/b][/url] Navinés sütiosztás
Rozsos Annamária Annamari nagyon belelkesedik a témán, inkább azon, hogy van egy másik diák is, aki érdeklődik a madarak iránt. Nem tartom magam nagyon fanatikusnak, aki állandóan lesi őket, de azért érdekelnek. Télen szoktuk etetni őket, és akkor a szobámból szoktam nézni, ahogy elvannak. - Nem tudom elmondani neked konkrétan, miért éppen a gólya. Valahogy azért is, mert nem lehet őket állandóan látni egész évben, hanem csak időszakosan tavasztól őszig. Meg így mindig is megnézem őket, és a fészküket. Valahogy az az érzésem velük szemben, hogy nem akarnak feltűnni, de azzal sikerül, hogy ahova teszik a fészküket. Oda, ahol mindenki látja. Szimplán aranyos madarak. - Kifejtem, miért a gólyák a kedvenceim. Azt hiszem, nem nagyon adtam konkrét választ, mert tényleg nem tudom megfogalmazni, miért ők vannak nálam az első helyen. - A verebeket én is kedvelem. Nem értem, miért olyan nem kedvelt madár, pedig nem is tartoznak a szemtelen fajták körébe. Ezzel szemben én, a galambokat vetem meg a legjobbak. szerintem azok úgy születnek, hogy bennük van a kéregetés, amikor az ember egy padon eszik valami péksütit. Vannak olyan madarak, amiket úgy ítélnek meg, hogy egyáltalán nem, vagy félre ismerik. Bagoly sem egy okos madár, és mégis úgy állítják be a mesékbe, mint egy bölcs madarat. Ez van, de akik ismerik jobban a madarakat, azok nem hiszik el az ilyen félrevezetéseket. - Utolsó mondatokat már mosolyogva mondom neki. Elsőre nem volt Annamari szimpatikus, de ahogy beszélgetünk, és rájövünk, mennyi közös témánk van, úgy kedvelem meg őt. Örülök annak, hogy egy újabb barátot találtam. Pedig nem nagyon volt kedvem eljönni, csak azért jöttem, mert jelentkeztem, és megígértem. Megérte, most már nem hogy nem bánom, hanem örülök, hogy itt vagyok ezen a sütiosztáson. Még az lenne jó, ha valaki még erre is jönne falatozni a sütiből. Lehet nem mi vagyunk a négy ház közül a legsikeresebbek, legkedveltebbek, de jó a közösség.
|
" A lelkiismeret 135 sebből vérzik
Megnyerő a címlap mosoly, de a te fajtád messziről bűzlik
Ó az a tekintet egyből elárultad magad
A szemedből látom, nem kell, hogy szólj hazugság minden szavad"
|
|
|
Rozsos Annamária
INAKTÍV
Mindenki Glenn Cullenje
offline
RPG hsz: 485
Összes hsz: 767
|
|
Írta: 2016. január 9. 17:37
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=72&post=561919#post561919][b]Rozsos Annamária - 2016.01.09. 17:37[/b][/url] Navinés sütiosztás
Partay Alfréd Benedek - Én is szeretem a gólyákat, olyan jó lehet nekik olyan magasan, egyáltalán nem törődnek velünk. - mármint az emberekkel, és ez kicsit romantikus. Annyira azért mondjuk nem, hogy ne jusson eszébe a kérdés, amin egy ideje azért tűnődik már, ha gólyafészket lát. - Megeszi valami a gólyát? - kérdi olyan naivitással, hogy majdnem felesleges is megharagudni rá. A kis navinés annyira van tekintettel másokra és eközben annyira direkt, mint egy ötéves gyerek. Lehet, hogy ez változik majd, de őszintén, nem túl valószínű. - Most mér, a galambokkal sincs semmi baj. - áll ki rögvest az elesettekért. - Valakinek a szemetet is meg kell ennie - így visszahallva azért ez egy furcsa mondat volt -, és a galambok a takarítók. Nincs azzal semmi baj, aranyosan tudnak erőszakosak lenni. - látszik a lánykán, hogy hallja magát, amint ezeket így kimondja, de hát na. A galambok kis tyúkok: kis esetlen dinoszaurusz-származékok, akik nem csak hogy a maradékon élnek, de kikapják a fél kiflit a kezedből, mondván, hogy azt te már úgy se kéred. A kis navinés ilyenkor annyit mond, hogy de aranyosak vagytok, és keres még egy fél kiflit. - Amúgy meg, egészen elképesztő, hogy senki se kér sütit. Az is, hogy nincs itt senki. Ez mégis csak a bejárati csarnok. - néz körül, de sehol senki. Belegondolva, ki a fene akarna ilyen hidegben itt kódorogni, a szellemek meg nem fárazstják magukat olyannal, amit úgysem tudnak megenni. - Vajon mit szólnának a festmények, ha megkínálnánk őket? - egy picit kaján, de nkább butus ötlet. Mindenesetre, egy-két festmény tuti megsértődne, és hát, az is valami.
|
|
|
|
|
Partay Alfréd Benedek
INAKTÍV
offline
RPG hsz: 243
Összes hsz: 401
|
|
Írta: 2016. január 9. 19:09
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=72&post=561934#post561934][b]Partay Alfréd Benedek - 2016.01.09. 19:09[/b][/url] Navinés sütiosztás
Rozsos Annamária
Közös témánkban is van egy pont úgy látszik, amiben nem értünk egyet, méghozzá nagyon is. Védi a galambokat, ez már nekem nagyon sok. Amióta az eszemet tudom, ki nem állhatom ezeket a teremtményeket. Persze van ennél rosszabb is számomra, de ez most nem ide tartozik. - Látod! Ez a baj velük, mindent megesznek. Számomra ők a madárvilág legalja, nem tisztelnek semmit, és senkit. Te még véded őket. Nagyon nem szeretem őket. Ez az öreg nénik hibája, ők rontották el őket. Időtlen idők óta nevelték így őket, és elszoktak ezek a madarak. Legrosszabb az, hogy nincs semmi hasznuk. Remélem őket nem akarod itt etetni. Ne haragudj, de a galambokat nem vagyok hajlandó etetni. A többit igen. - Kicsit jobban feltüzeltem magam, mint kellett volna ezen a dolgon. Kicsit felfújtam ezt a nem annyira nagynak tűnő dolgot. Ennek is ki kellett jönni. Nem akartam letámadni Annamáriát, sajnos így sikerült a galambokról való véleményalkotásom most. - Ne haragudj, hogy kifakadtam! Nem akarlak megbántani ezzel - Mond egy dolgot, amit szerintem viccnek szánt, komolytalannak kósza gondolatnak. Valami mégis lehet szerintem benne. Nem tudunk adni kaját a festményeknek, de segíthetnek reklámozni, ezt a kifulladt megmozdulást. - Szerintem megsértődnének, ha ilyennel próbálkoznánk. Szerintem egy dologban hasznunkra lehetnének ezek a festett emberkék. reklámozhatnák egy kicsit máshol, másik festményekben ezt a süti osztást. Úgy tudom, nagyon is szeretnek pletykálni. valahogy elérni náluk, hogy másik helyeken beszéljenek rólunk. Persze, tudod úgy, hogy mennyire nem megy nekünk meg ilyesmi. A diákok meghallják, és azért is idejönnek, mi az hogy, nem megy ez a dolog. Azért is megnézi, tudod hogy megy ez. Elültetik a bogarat a diákok fejében. - Lehet, ez az ötlet sem működő képes, de azért felvetem, hátha tetszik a lánynak is. Ötletelni azért lehet még. Abból nem lehet semmi rossz, talán valami jó is kisülhet belőle.
|
" A lelkiismeret 135 sebből vérzik
Megnyerő a címlap mosoly, de a te fajtád messziről bűzlik
Ó az a tekintet egyből elárultad magad
A szemedből látom, nem kell, hogy szólj hazugság minden szavad"
|
|
|
Rozsos Annamária
INAKTÍV
Mindenki Glenn Cullenje
offline
RPG hsz: 485
Összes hsz: 767
|
|
Írta: 2016. január 10. 11:45
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=72&post=562083#post562083][b]Rozsos Annamária - 2016.01.10. 11:45[/b][/url] Navinés süitosztás
Partay Alfréd Benedek Oké, erre nem számított. Nem csak arra, hogy valaki ennyire utája a galambokat - felvetődik az az érdekes kérdés, hogy mért is pontosan -, hanem hogy az idős nénik is belekeverednek a dologba. Mármint.. most hogy? Miért? A kis navinés láthatólag nem érti a dolgot, de úgy dönt, hogy inkább nem kérdez rá. Jobb a békesség-alapon, de azért ez meredek volt. Ő még sose hozta kapcsolatba az idős néniket a galambokkal. Ennek is eljött az ideje, úgy tűnik. - Nincs semmi baj. - rázza a fejét még kicsit meglepetten, de azért nem változtat a galambokkal kapcsolatos véleményén. Kis pofátlan dögök, de most mit csináljon, aranyosak, na. - Áh, fölösleges, ők már tudják. - legyint nagyvonalúan a festményekre, minden tisztelettel, persze. - Ők már rég tudják, hogy mi itt esszük ezt a jó kis zserbót, mert nem kell másnak, és a kastély másik felén valószínűleg azt is tudják, hogy azért nem kell senkinek, mert minimum megmérgeztük őket nagy unalmunkban. Egészen csodálatos, mennyire kreatívak ezek a festények, ha pletykálkodásról va szó. A Edictum hozzájuk képest a afsorban sincs. - na nem mintha baja lenne az iskolaújsággal, éppen csak fölösleges elolvasnia, mert vagy rejtvény van benne, amihez ő túl buta, vagy petyka, ami meg nem érdekli. Evvan.
|
|
|
|
|
Partay Alfréd Benedek
INAKTÍV
offline
RPG hsz: 243
Összes hsz: 401
|
|
Írta: 2016. január 10. 13:54
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=72&post=562105#post562105][b]Partay Alfréd Benedek - 2016.01.10. 13:54[/b][/url] Navinés sütiosztás
Rozsos Annamária Láthatóan nem esett jól Annamáriának, a galambokkal kapcsolatos kitörések, nem is tudja hirtelen hova tenni. zavarba is hoztam ezzel, amit nem akartam, hiszen egy kicsit előtérbe került önzően a véleményemet, amit nem így kellett volna elmondanom. - Bocsáss meg az előbbi kirohanásomat. nem így akartam elmondani neked, ilyen tolakodóan. - Hát igen, az ember lelkiismeret egyszer megszólal, és hallgat is arra, akkor még meglehet oldani a dolgot, az ilyen esetekben is. A portrékról igazat mond, legalábbis a bő két hónapos ittlétem alatt én is ezt érzem. - A portrék tényleg ilyenek. Nehéz azt megszoknom, hogy mozognak, jönnek mennek. Ez már nem zavar annyira, de néha ez is zavaró ezért. Ami a legnagyobb problémáim közé tartozik velük kapcsolatban, az állandó figyelésük, susmognak, amikor beszélgetek valakivel. Attól, hogy nem nézek oda a társalgás közben, még érzem, hogy állandóan figyelnek, vagy hallgatóznak. Nem mondom, hogy mindegyik ilyen, de szerintem mind helyiségben van ilyen, nagyon zavar engem. Nem lehet sehol nyugodtan lenni, hogy ne hallgatná valaki, a beszélgetőpartnerén kívül. - Megint bőven engedtem a véleményemet, de legalább nem mondhatja el azt, harapófogóval kell kihúzni a dolgokat belőlem. Az Edictum újságról is mond párszót. Nekem nem jön be az az újság. Jónak találom, de valahogy nem talál el, hogy állandó olvasója legyek. Néha belenézek van e benne érdekes cikk, de ha nem látok benne számomra érdekes cikk címet, teszem is le, hátha valaki igényt tart rá, és olvasni szeretné. - Az Eductumot nem nagyon olvasom, belelapozok, de ha nem találok benne figyelemfelkeltő címet, ami érdekel, nem is olvasok bele. Lehet, azért van, mert a Navine újság jobban tetszik, legalábbis abban olyan cikkek vannak, amik érdekelnek. Az kielégít engem, jobban is vonz, mi a pálya a házam táján. Mit írnak a diáktársaim. Nem azért olvasom, mert én is írok oda, hanem mert tényleg érdekel. Amúgy a saját írásomat nagyon ritkán olvasom el, miután leírom, és beadom. Az olvasók visszajelzései annál inkább érdekelnek. - Remélem nincs semmilyen kapcsolatban az Edictummal Annamária, mert nem akarom pár percen belül kétszer is megsérteni. Ahogy halottam, a festményekkel való viszonyítását az újsággal, nem hiszem, hogy bármi köze is lenne hozzá. Majd kiderül.
|
" A lelkiismeret 135 sebből vérzik
Megnyerő a címlap mosoly, de a te fajtád messziről bűzlik
Ó az a tekintet egyből elárultad magad
A szemedből látom, nem kell, hogy szólj hazugság minden szavad"
|
|
|
Rozsos Annamária
INAKTÍV
Mindenki Glenn Cullenje
offline
RPG hsz: 485
Összes hsz: 767
|
|
Írta: 2016. január 10. 15:27
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=72&post=562124#post562124][b]Rozsos Annamária - 2016.01.10. 15:27[/b][/url] Navinés sütiosztás
Partay Alfréd Benedek - Jaj, én is úgy voltam vele sokáig. - bólogat egyetértően a festmények okozta folyamatos kényelmetlenségekre, és mindannyiszor, ahányszor kitör belőle ez a falusi jaj, keres valami ehetőt, amivel ezt nyomatékosíthatja. - Meg a páncélok, azt mondjuk a mai napig nem szeretem, ahogy utánazörögnek az embernek... - a kis nyelvújító. Mindenesetre időnként tényleg ilyesmit csinálnak a páncélok; figyelik az embert és ezt tudatják is vele. - Olyanok, mint valami mágusvilágbeli robotok. Nem kell. - kicsit fél tőlük, az az igazság, úgyhogy még sose csinálta meg, ami mondjuk tervbe van véve, hogy Valentin-napra a legtöbbjükre akasztgat kis rózsaszín csillámos szíveket. Van egy olyan érzése, hogy nem szeretnék érte. - A navinés újság, tényleg.. és te abba írsz? Miket szoktál bele írni? - mint kiderült, valahogy törölte az újság létezését is az agyából, ami mondjuk teljesítmény, ha egyszer a klubhelyiség tele van szórva velük. Mármint, kiadás napján minden egyes ülőhelyen van belőle. A kis navinés ilyenkor reflexszerűen dobja át a szomszéd fotelbe, már bele se gondol, hogy mit is fogott meg az imént. Túl sok az unikornis a címlapon. Meg a sárga. Egy picit még hadilábon áll a háza jelképeivel. - És tényleg, kaptok visszajelzést? Mármint, állítanak meg folyosón, hogy hú, az a cikk az de jó lett? Meg küldenek levelet, ilyesmit? - egy kicsit belelendült, de érdekli a dolog. Újságírás, még ha az a legjelentéktelenebb házé is, minden tisztelettel persze, az olyan felnőttes meg misztikus meg okos dolog. Valami olyasmi, amihez neki nem egyhamar lesz köze.
|
|
|
|
|
Partay Alfréd Benedek
INAKTÍV
offline
RPG hsz: 243
Összes hsz: 401
|
|
Írta: 2016. január 10. 20:24
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=72&post=562206#post562206][b]Partay Alfréd Benedek - 2016.01.10. 20:24[/b][/url] Navinés sütiosztás
Rozsos Annamária Valahogy nem lepődöm meg a lány válaszán, hogy nem mindig néz bele a ház újságjába. Inkább félredobja. Szerintem is csicsás egy kicsit a borító. Nem mondom, figyelemfelkeltőnek kell lenni, hogy egyáltalán szembetűnjön. Már nekem is sok. - Így azért nem kapunk visszajelzést, ahogy te mondod. Legalábbis engem még nem szólítottak le, de nem mondom, hogy nem esne jól, ha ezért kapnék pár jó szót a folyosón, a diáktársaimtól. Nekem van egy külön kis rovatom, a Havi album ajánló. Eddig mindig úgy mondták, hogy jókat mondanak az újságról, szóval külön - külön még nem mondták senkinek. Lehet, addig jó, míg nem kap az írására senki rossz kritikát. Sok helyen működik így, amíg nincs rossz vélemény a cikkre, addig lehet úgy tekinteni a munkára, hogy jól csinálja az ember. - Nagyon érdeklődő a lány, ez nem is baj, én nem jövök zavarba e miatt. Sőt, még örülök is annak, ha kérdeznek erről. Még nem jött visszajelzés a rovatomat illetően. Ebből két dolgot következtetek le. Az első. hogy egyáltalán nem olvassa senki, bár néha felmerül bennem, hogy az egész újságot nagyon kevesen forgatják. A második viszont az, hogy jól csinálom, és nincs semmi probléma vele, úgy lehetnek vele, ha jól megy, miért is szóljanak bármit. - Amúgy lehet ám az is, hogy a kutya nem olvassa az újságot, és ezért sem kapunk semmi visszajelzést. Majd kiderül, mi lesz a jövőben, de addig is, írom a cikkeimet. - Most tudatosult bennem, lehet tényleg senki sem olvassa. Remélem van valami visszajelzés, legalább a vezetőségnek, érdemes e fenntartani ezt az egészet. Szerintem, ezek után Annamária elolvassa az újságot, már csak azért is, mert mondtam neki, hogy írogatok oda. - Amúgy a festmények nem érdekelnek olyan tekintetben, hogy miket mondanak rólam, vagy kinek mondják el. Nem vagyok ahhoz olyan ismert a suliban, hogy ez kérdés lenne. Inkább a zajaikkal, és egyéb dolgaik miatt zavarnak. Néha nem tud az ember odafigyelni a másikra, mert elvonja a figyelmét.- Fejtem ki a festményeket, de néha zavaróak a matatásaikkal, hangjaikkal.
|
" A lelkiismeret 135 sebből vérzik
Megnyerő a címlap mosoly, de a te fajtád messziről bűzlik
Ó az a tekintet egyből elárultad magad
A szemedből látom, nem kell, hogy szólj hazugság minden szavad"
|
|
|
Rozsos Annamária
INAKTÍV
Mindenki Glenn Cullenje
offline
RPG hsz: 485
Összes hsz: 767
|
|
Írta: 2016. január 11. 19:49
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=72&post=562413#post562413][b]Rozsos Annamária - 2016.01.11. 19:49[/b][/url] Navinés sütiosztás
Partay Alfréd Benedek - A hónap albuma.. hm.. - igyekszik megjegyezni, hogy legközelebb majd elolvassa először ezt, aztán ki tudja, talán a többi cikket is. Ahogy kitűnik, a társa is tisztában van vele, hogy a legtöbben a kiömlött tea felitatására használják a házújságot, ami így belegondolva, csúnya hálátlanság. De a diákok többsége ilyen, el van kényelmesedve, ami itt a kastélyban nem is csoda. A széket is odatolják nekik gyakorlatilag, és ezen az időnkénti üstsúrolós büntetőmunka se nagyon tud változtatni. - Csak írjad csak, biztos azért nem szólnak, mert jók. - egész komolyan is gondolja végeredményben, sütiosztogató partnere elég szépen beszél, írni is biztos tud. A cikksorozata kicsit szerencsétlen, mert a zenénél kevés szubjektívebb dolog létezik, de hát nem baj. - Hiszen a legtöbbnek nem is tudják a nevét ők sem, leszámítva egy-két rögzött bajkeverőt. De elég az nekik, hogy unatkoznak, és fantáziájuk az van. Mi itt ketten sütit osztogatunk, de nem jön senki, vajon miért? Vajon megmérgeztük a zserbót, vagy szimplán azért, mert én ronda vagyok, te meg mulya? Nem vagy az, csak hát valahol el kell kezdeniük, és rosszat szólni a legegyszerűbb. - picit kifakadt itt a festményekre, pedig akármilyen kellemetlenek is tudnak lenni, hiányoznának, ha nem lennének. Azt hiszem.
|
|
|
|
|
Szikszai Attila
INAKTÍV
offline
RPG hsz: 79
Összes hsz: 123
|
|
Írta: 2016. január 15. 15:22
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=72&post=563134#post563134][b]Szikszai Attila - 2016.01.15. 15:22[/b][/url] KarinaKözben megpróbálta felidézni, hogy mikor szabott ki utoljára büntetőmunkát. Elég régen lehetett. Amúgy sem szeret nyitott szemmel járni a kastélyban. Ha valami rosszat sejt, inkább feltűnésmentesen eliszkol a tetthelyről, mintsem leálljon hősködni. Tudja, hogy ez a dolog hogy esik a fiataloknak. Van elég dolguk, ha pedig nem robbantják fel a kastélyt, hát... Senki sem lehet mindvégig szentéletű. Természetesen a járőrözéseket komolyan veszi, de sokkal nagyobb hangsúlyt fektet az okok megértésére, mint a megleckéztetésre. Nem egyszer engedte szabadon a tilosban járókat azzal a feltétellel, hogy legközelebb nem követik el azt a kihágást. Ha órán történik valami, akkor általában csengetés után hívatja magához a delikvenseket, de ezeket a beadandókat valahogy sosem részesítette előnyben, bár nem nyitna vitát kollégáival a módszer hatékonyságáról.
Mácsai tanárnőt tiszteli. Soha nem volt gondjuk egymással, a közös munka gördülékenyen folyik immáron sokadik éve. Hiába viseli szívén minden diákja sorsát, a tanerő határozatát nem vonhatja kétségbe.
- És hogy sikerült az a dolgozat? - puhatolózott tovább, bár valószínűleg nem állhatott a helyzet magaslatán, ha így ki van miatta borulva. Azért az érdemjegyre kíváncsi lenne, hiszen előfordul, hogy várakozáson felüli teljesítményért is összeroskadnak az etalonok. Jó lett volna tudni a lány hozzáállását a többi tantárgyhoz.
- Mókázni? Mifélét? Akkor nem is sorolnád magad az átlagos lányok közé? Nem is gondoltam volna... - elvégre az óráján való magaviseletéből nem erre következtetne. Ott pontos és precíz, de legalábbis nem akadályoztatja az óra menetét - Én is csináltam pár hülyeséget, de volt egy szigorú értékrendem, amihez tartottam magam. Ami érdekelt, arra mindig odafigyeltem. Tudtam, hogy a tanulás nagyon fontos dolog, amit sose szabad félvállról venni - nevetett saját magán. Hát igen, azért akkoriban más világ is volt, pedig Attila nem egy őskövület.
- Különben is, felfáznál ezen a lépcsőn. Az pedig nem rosszalkodás, hanem saját magaddal való kiszúrás. Csúnyán... - okította ki mosolyogva.
|
|
|
|
Adrian Blythe
INAKTÍV
Rian
offline
RPG hsz: 26
Összes hsz: 273
|
|
Írta: 2016. január 19. 22:03
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=72&post=564409#post564409][b]Adrian Blythe - 2016.01.19. 22:03[/b][/url] Az ajtószárnyak zengő dörrenéssel csapódtak be, apró, ijedt ugrásra késztetve a csarnokban megállni készülő alakot, aki a hatalmas kötött sál mögött láthatatlan fintorral nyugtázta az érkezésével járó zenebonát. Igen, feltett szándéka volt lehetőleg mindenkit felébreszteni a kastélyban és környékén, sőt, ha valaki esetleg képes lett volna átaludni a nagy eseményt, azt személyesen is értesíti erről a kivételes alkalomról, miszerint élőben láthat egy gólyát megérkezni. Erre tán még sose volt precedens! - Bocsi - motyogta az üres térnek, arcát még inkább a sálba fúrva, ami már önmagában is teljesítménynek minősült, s így eredményként - a fején üldögélő, hajnak becézett pulikutya közbenjárásával - alig egy kisujjnyi csík maradt szabadon az arcából, mely mögül ő is épphogy kilátott - mások pedig semmiképp nem be -, de arra bőven elégnek bizonyult, hogy elnavigáljon. Vagy ha pont erre nem is, arra igen, hogy a saját lábában ne essen el, miközben halálosan eltéved egy középkori kastélyban és vacsorául szolgál a labirintusban tanyázó rémlénynek, aki a mendemondák szerint már jóízűen elfogyasztott egy diákot még az iskola alapításakor. Bár legyünk pontosak; arról nem szólt a fáma, mennyire volt gasztronómiailag kielégítő falat a nebuló, szóval az is lehet, szegény szörny napokig émelygett az esemény után. A fiú bizonytalanul tekintgetett jobbra-balra, nem tudván, merre menjen. Egyébként is emberfeletti mértékű döntésképtelensége ezúttal az irányválasztásban kumulálódott - meggyőződése volt, hogy ha rosszul választ, az végzetes következményekkel jár majd az élete további részére, ki tudja, hogyan. Jobb is, ha nem megy semerre, elvégre nem olyan kényelmetlen az a hely, ahol éppen áll, csak kicsit huzatos, meg nem nagyon van hova leülni, de biztos volt benne, hogy ha nagyon nekiveselkedne, sikerülne összehajtogatnia magát a bőröndjébe. És ha igazán szerencséje van, valaki felkapja és hazapostázza, s megmenekül attól a szörnyűségtől, amit a kastélyban lakó több száz vadidegen ember jelentett számára.
|
|
|
|
Sebastian Jared Selwyn
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Diák
offline
RPG hsz: 888
Összes hsz: 3363
|
|
Írta: 2016. január 19. 22:35
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=72&post=564416#post564416][b]Sebastian Jared Selwyn - 2016.01.19. 22:35[/b][/url] AdrianJared nem olyan régen ért fel munkából, mert ma sokáig maradt segíteni Arvidnak, mivel az egyik manója csúnyán megfázott. Lassan kezdett belejönni a konyhai munkába, legalábbis ami a szeletelést illette, mert a többihez egyelőre nem nagyon engedték oda - teljesen jogos és érthető módon. Viszont ki tudja miért, talán mert a bájital hozzávalókat is pontosan kellett vágni, ebben tényleg jó volt. Szóltak neki, hogy jönni fog ma egy új diák a késői vonattal, akit jó lenne majd eligazítani, de nem vetemedett arra, hogy az állomáson várja meg, hiába jött a faluból. Túl hidegek voltak az éjszakák, nem akart ő is a manó sorsára jutni, pláne, hogy az immunrendszere sosem volt egy világ csodája. Egy idő után azt is feladta, hogy a Bejárati csarnokban várakozzon, mert az ujjai már jegesre fagytak a fűtetlen folyosón, úgyhogy beugrott egy teára a konyhába, majd mikor végzett, akkor visszaindult várni a diákot. Valahol félúton járt, amikor meghallotta az ajtó csapódását. Nem lehetett benne biztos, hogy a gólya az, aki ilyen hatásos kényszerébresztőt adott a rellonosoknak (mert hát Jared szerint az ilyen dörrenések valószínűleg a pincében visszhangoznak a legnagyobbat), de mindenképp jobb volt, ha megnézi, mielőtt a valaki eltűnne a láthatárról. Az első, ami azonnal feltűnt neki, az enyhe meglepődést okozott nála és egy felvont szemöldököt, amit szerencsére sikerült pár másodperc alatt visszaigazítania a helyére - ugyanis a fiú arcából jó, ha a fele látszott. Valamiért az jutott eszébe, hogy olyan, mintha a fejére ült volna egy gigantikus macska, de nem tette szóvá, inkább csak odasétált a másikhoz és köszönt neki. - Helló. Te vagy az új eridonos diák? - érdeklődte meg, majd ha igenlő volt a válasz, akkor kezet nyújtott neki és bemutatkozott. - Sebastian Jared Selwyn vagyok, prefektus.
|
|
|
|
Adrian Blythe
INAKTÍV
Rian
offline
RPG hsz: 26
Összes hsz: 273
|
|
Írta: 2016. január 20. 00:22
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=72&post=564434#post564434][b]Adrian Blythe - 2016.01.20. 00:22[/b][/url] Sebi ^^ Vajon ha elég erősen kívánja, beleolvadhat a mögötte lévő ajtóba? Ez, és ehhez hasonló gondolatfoszlányok futottak át a fején, ahogy meghallotta a kövön koppanó lépteket, és rájött, hogy nem sok esélye van felszívódni, mielőtt ide érne gazdájuk; s valóban, alig pár pillanat múlva fel is bukkant egy fiú, aki célirányosan Rian felé tartott. A friss főnix empirikus kutatásai azzal a konklúzióval zárultak, hogy nem, sajnos nem elég erősen kívánni a fa nyílászáróvá átlényegülést annak tényleges bekövetkezéséhez. Rian szemüvege mögül kissé hunyorogva felmérte az érkezőt. A másik hidegnek vélt pillantása nyomán inkább a freskókat kezdte cseppet sem feltűnően fixírozni, ugyanis tartott tőle, hogy a másik esetleg sértésnek venné a bambulását, és igazán nem szerette volna semmilyen balhé részeseként kezdeni a tanévét. A fiú azonban - Rian minden szuggesztiója ellenére is - megállt mellette, sőt, be is mutatkozott. A gólya válaszként - és azt megelőzőleg - igazított sálján; akármennyire is vonzó volt a lehetőség, hogy kommunikációja kimerüljön a kötött anyagnak köszönhetően eltompult "örhhhhhhgh" hangzón, ez talán mégsem lett volna a lehető legudvariasabb beszédforma. - Hát... egy új diák vagyok, ennyi a biztos - jelentette ki végül, kerülve a másik pillantását, elvégre honnan tudná, hogy ő-e az a diák?! Meg amúgy is, milyen ergonómus diák? Azt hitte, itt varázslókat képeznek, nem munkakörnyezeti technológiával foglalkozó szakembereket, mert ha utóbbi az igazság, akkor meglehetősen rossz helyen jár. Bár mintha Gil is ebbe a csoportba járt volna, Rian határozottan emlékezett rá, hogy valami ilyesmi volt a hangzása annak, amit mondogatott, és belőle biztos, hogy nem lett semmiféle ergonómus...És ezt még tetőzi, hogy ki tudja, mit csinált az a diák, ami miatt keresik? Ráadásul mint kiderült egy prefektus? Lehetőségek tárháza. - Ri...őh...Adrian. Blythe. Rian, igazából. Vagy Blythe. Bár igazából az Adrian is jó - zagyvált, az utolsó néhány szót már csak motyogva, miközben hideg ujjaival épp csak érintette a prefektus kezét. Ha egyedül lett volna, lehet még vállon is veregeti magát, amiért ilyen remek első benyomást sikerült tennie. Pont így szerette volna elkezdeni az új iskolát: értelmetlen dadogás, némi retardáltsággal fűszerezve. Reméljük kitart az évek során. - Segíthetek valamiben? - sandított a másikra a fejét övező kóc mögül. Vajon a srác azért jött, hogy valami figyelmeztetést adjon neki, amiért ilyen későn itt ácsorog és még azt se tudja, merre kell menni?
|
|
|
|
