28. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Megjelent az Edictum legújabb száma! ✴
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Riley Hope Wayne
Diák Navine (H), Bogolyfalvi lakos, Másodikos diák


Little AJ
offline
RPG hsz: 11
Összes hsz: 130
Írta: 2019. december 31. 14:35 | Link

Benett

Tél. Hideg. Hó. Mit jelent ez? Azt, hogy a faluban lévő koripályán tengettem az időmet. Imádtam hasítani a jégen. Ahogyan vágta a korcsolya, s annak hangja… zene volt a füleimnek. Az meg pláne jó érzéssel töltött el, hogy közben nagy pelyhek hullottak le az égből. De csak itt, a pályán kívül nem. Ez volt a hely varázsa még, ami mosolyt csalt az arcomra. Buta voltam nem itt tölteni azon szabadidőmet, ami volt. Egyedül az bántott egy kicsit, hogy nem akadt társaságom. Senkit nem tudtam elhívni magammal és ismerőst sem láttam a pályán, hogy odamenjek hozzá. Így aztán csúszkáltam, meg száguldoztam is ezerrel, természetesen figyelve arra, hogy senkit se borítsak le a lábáról. Az kellene még csak, hogy valaki miattam megsérüljön. Még belegondolni is rossz volt.
Az idő elteltével viszont kezdtem kicsit fázni. Hiába voltam felöltözve, azért már jó ideje a hidegben voltam. Az egyik árushoz csúsztam is azonnal, hogy vegyek valami forró italt. Mikor már a kezemben fogtam, kezdett elönteni a melegség. Egyelőre csak az átfagyott ujjacskáimat éreztem, hogy újra úgy mozognak, ahogyan azt kellett nekik. Aztán egy-két korty után már jobb volt, de nem az igazi. Hogy ki ne borítsam az életmentő nedűt, leültem a padra, mely előtt a cipőim pihentek, amiket átcseréltem a korira. Onnan figyeltem a többi korcsolyázót, no meg agyaltam azon, hogy meddig maradjak ma.
Hozzászólásai ebben a témában
Ivanich R. Benett
Diák Levita (H), Levita Vezetőségi Segítő, Levita lovag, DÖK tag, Színjátszós, Elsős diák


| Beni | Friss hús |
offline
RPG hsz: 130
Összes hsz: 241
Írta: 2020. január 2. 03:25 | Link


Úgy volt, hogy ma nem egyedül megyek le a faluba korcsolyázni, de aztán mégis így alakult. Nem bánom, amilyen feldúlt vagyok mostanában, még megbántanám a barátaimat a szavaimmal. Talán a téli forgatag egy kicsit kikapcsol majd, és eltereli a figyelmem a közelmúlt eseményeiről. Az ünnepek alkalmából a nagybátyám feltöltött kellő mennyiségű galleonnal a következő hazautazásomig, amiből futja némi élvezetre is, úgyhogy legalább efelől nyugodt lehetek.
Egy kicsit elkeserít, hogy kezdenek sokan lenni, de még mindig használható a pálya. Kölcsönzök egy, a méreteimnek megfelelő korit, majd megindulok a közeli padok irányába, hogy felvegyem. Egyetlen szabad hely sincs, mert vagy cuccokat pakoltak a padokra, vagy épp öltözködnek valamelyiknél. Ezért mondjuk pipa tudok lenni... Találomra megállok az egyik szélsőnél, és unott hangon megszólítom a rajta ülő fiút.
- Bocsi, foglalt ez a része? Gyorsan átcserélném a cipőmet - magyarázom, ha pedig megengedi, akkor nekiállok a műveletnek. A forró ital gőze természetesen azonnal eljut az orromig, amit nem hagyhatok szó nélkül. - Tök jó illata van - mormogom, de persze nem akarom zavarni, inkább kicsit magamnak jegyzem meg hangosan.
A múltkor már egész jól haladtam a jégen, kíváncsi vagyok, hogy mennyit felejtettem azóta. Biztosan kelleni fog egy kis idő, hogy visszarázódjak. Egyik lábammal már benne is vagyok a korcsolyában, rögzítem, aztán jöhet a másik lábfej is. Szeretek a pályán mozogni, mert olyankor egy kicsit megáll az idő, kizárom a gondolataimat, és a bennem gyűlő feszültség is csökken.
Hozzászólásai ebben a témában
Riley Hope Wayne
Diák Navine (H), Bogolyfalvi lakos, Másodikos diák


Little AJ
offline
RPG hsz: 11
Összes hsz: 130
Írta: 2020. január 7. 21:15 | Link

Benett

Lábaimat lóbálva figyeltem, ahogyan az emberek csúszkáltak a jégen. Kezemben a forró tea, mely már jól átmelegítette a kezemet, de az illata is nagyon jó volt. Nem volt szíven belekortyolni, pedig azért vettem, hogy felmelegítsen… asszem. Óvatosan emeltem végül a számhoz, és ízleltem meg a forró nedűt. Kellemes érzés járt át, ahogyan fagyott porcikáimat kissé megmelengette. Még néhány kortyot ittam, aztán csak mosolyogva néztem az egyik kisgyereket. Szegény éppen elesett, s mire felkelt volna, a gravitáció visszahúzta. Mentem volna neki segíteni, de mellette termett egy idősebb személy, és segített rajta. Feltételezhetően a testvére. Ilyenkor jó lenne nekem is egy védelmező bátyó vagy nővér… Vagyis régebben jó lett volna, most már igazából nem nagyon kell. Már képes vagyok megvédeni magam valamennyire. Ha nem az öklömmel, akkor varázslattal. Ilyen ez a show biznisz.
– Dehogy, foglalj helyet nyugodtan. –A hirtelen jött unott hangra ugyanolyan hirtelenséggel reagáltam. Természetesen kicsit arrébb is húzódtam, hogy a fiú kényelmesen elférjen a padon. Ez az ülőalkalmatosság amúgy sem az én tulajdonom, hogy ne engedjek rá senkit sem. Na meg most mi bajom származhatna abból, ha átveszi mellettem a koriját. Egyáltalán nem kapok szívbajt vagy ilyesmi. Mert biztos, hogy nem Theon van mellettem. Őt aztán nem engedném leülni. – Fahéjas-almás tea. Imádom. Onnan lehet ilyet venni –ujjaimmal a közeli bódé felé mutattam. Ez az ízkombináció mindig is a szívem csücske volt. A konyhában mindig van egy dobozzal belőle. – Első próbálkozások lesznek? –Kérdésem egy cseppet sem volt támadó jellegű, hanem nagyon is érdeklődő. Ha még igényli, esetleg segítek neki megindulni, de ez a válaszától is függ.
Hozzászólásai ebben a témában
Ivanich R. Benett
Diák Levita (H), Levita Vezetőségi Segítő, Levita lovag, DÖK tag, Színjátszós, Elsős diák


| Beni | Friss hús |
offline
RPG hsz: 130
Összes hsz: 241
Írta: 2020. január 11. 20:15 | Link


Megkönnyebbülve dobom le magam a fiú mellé, elsuttogva egy halk köszönömöt is. Ígéretemhez híven igyekszem gyorsan végezni a cipőcserével, egyébként sem szeretek túl sok időt a készülődéssel tölteni. Nem különleges alkalom a mai, mégis ügyetlennek bizonyulok még a gyorsaságot tekintve. A szorítókapcsok nehezen kattannak a lábamon, magába a cipőbe pedig nehéz belegyömöszölni a lábam, pedig nem töri azt, hiszen direkt a méretem kértem. Olyan sokszor azért nem járok le ide, hogy minden hatékonyan menjen ennyi idős létemre. A téli bakancsomból remélem semmilyen szag nem csap majd fel, hogy belerontson a forró tea illatába. Tényleg, hova kéne rakjam az értékeimet, ha végeztem?
- Hm, lehet veszek egyet kori után - vonom meg a vállam, ahogy ráállok a korcsolyára és azt tesztelem, hogy minden készen áll-e a sikláshoz. Mivel sokan hagyják a padok környékén a cuccaikat, ezért remélem az én cuccomat se viszik el, éljen a közbiztonság. Ez azért nem Pest.
- Nos, a többiek lemondták a programot, szóval... - sóhajtok egy nagyot, a mondat végét pedig a fantáziájára bízom. Ebből a szempontból ez nem az én napom, de bőven lesz még alkalmunk arra, hogy bepótoljuk az elmaradt közös korizást, hiszen egészen márciusig üzemel a pálya, ha jól tudom.
Esetlenül a bejárat felé kezdek el totyogni, amikor megakaszt a fiú kérdése.
- Ennyire bénának tűnök? - Nevetek fel félénken. - Voltam már párszor. Csak kijöttem a gyakorlatból... vagyis mindjárt visszarázódom... majd meglátod - magyarázom, ahogy magam elé nézve egyensúlyozni próbálok az élen, mintha magamnak is bizonygatni próbálnám az elhivatottságomat.
- Te még visszamész? Megvárjalak? - ajánlkozom.
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér