28. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Megjelent az Edictum legújabb száma! ✴
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Závodi Soma
Mestertanonc Rellon (H), Red Squadron csapattag, Elsős mestertanonc



offline
RPG hsz: 64
Összes hsz: 75
Írta: 2019. december 27. 10:51 | Link

Dana
Előzmény-Karácsonyi vásár


- Az vagyok, de úgy látom, ezt szereted - szemtelenül vigyorogtam rá, majd csak ezután fogyasztottam el a maradék bort, hogy nehogy kárba vesszen egyetlen csepp is abból a finomságból, ami nem csak, hogy bódított, de kellően átmelegítette minden tagomat. Már nem fáztam, sőt inkább melegem volt, és mehetnékem. Nem tudtam volna tovább ücsörögni, mindenképp akartam csinálni valamit, s mivel közel volt a koripálya, megjött hozzá annyira az önbizalmam, hogy a korábbi nagy esésem ellenére most újra a jégre álljak.
- Nagyon helyes! Ha összetöröm magam, akkor te viszel kórházba, te igazítod a párnámat, sütsz nekem palacsintát, és szórakoztatsz. - újra szemtelen mosoly futott a szám szegletébe, majd viccesen belé karoltam, hogy úgy húzzam a koripálya felé, ami szinte csak egy karnyújtásnyira helyezkedett el tőlünk.
A pályánál szerencsére lehetett kölcsönözni korit, a kérdés már csak az volt, hogy az én lábméretemre lesz-e alkalmas cipő. Mint később kiderült, ezzel nem volt gond, fiúméretben is volt választék, el is kaptam a fekete színűt, majd letelepedtem Dana mellé, hogy magam is felvegyem a korcsolyát.
- Résen? Miért, mire készülsz?- sejtelmes vigyorral néztem rá, nem tudtam, hogy pontosan mire gondol.
- Egy újabb slukkot? Prefi kisasszony, ezért azt hiszem, meg kell majd büntetnem - nevetve azért adtam neki a cigimből, bár már a végét járta, így ha Dana szívott belőle, még egy utolsót én is beleslukkoltam, s azt követően gondosan elnyomtam a csikket az arra kihelyezett tartóban.
- Na...akkor kezdjünk is neki - mivel ő még egyáltalán nem korizott, csak nem lökhettem a jégre, hogy ő legyen az első, nekem kellett mennem. Próbáltam is legyűrni magamban a korábbi kellemetlen emléket, meg nem akartam anyámasszony katonájának se tűnni a csaj előtt, így neki is iramodtam. A bornak hála talán egy kicsit nagyobb lendülettel léptem rá a jégre, így máris fellépett nálam az egyensúly zavar, lábaim ide-oda csúszkáltak, s nem kérdés, hogy egy pillanatra benne volt a pakliban, hogy pofára vágódjak, de némi légkalimpálás és ügyes próbálkozás után sikerült megtartanom az egyensúlyomat, hogy aztán kiegyenesedve, vigyorogva forduljak a lány felé.
- Most láthatod a jegek királyát - színpadiasan intettem magam előtt egyet, ezt követően nyújtottam felé a kezemet. - Gyere Dana, csússz ide mellém - még fogalmam sem volt arról, hogy két abszolút nem korcsolyázó hogyan, s miként fog korcsolyázni a jégen, de egységben az erő címszóval álltam neki a dolognak, hisz mégis mi történhetett? Legfeljebb majd ketten esünk orra.
Hozzászólásai ebben a témában
Dana Straw Berry
Prefektus Navine, Navinés pásztor, Navinés média, Uralkodó Unikornisok csapattag, Színjátszós, Harmadikos diák


°Princess of Vice | Doll Face| Fanciful | Blondie°
offline
RPG hsz: 306
Összes hsz: 603
Írta: 2019. december 27. 20:43 | Link



december 19.



- De felvágták a nyelvét valakinek! Vigyázz, el ne vigye egyszer a cica - feleltem neki vigyorogva, majd felhajtottam a maradék boromat. Kicsit ellazított a finom forró ital, ekkora mennyiséghez azért nem szoktam hozzá, ám legalább egyáltalán nem fáztam, mivel kiválóan hőszigetelt. Igaz, ital nélkül is elég élcelődő, viccelődő, éles nyelvű voltam, de ez csak rátett még a tűzre, bár szerencsére Soma értette a viccet.
- Ha sikerül összetörnöd magad, veszek neked karácsonyra egy korcsolyát. Tudod, addig kell gyakorolni, míg nem megy rendesen. Ha lesz sajátod, akkor simán korizhatsz telente, hát nem klassz móka? - vágtam vissza oltári nagy mosollyal az arcomon. Legbelül azért reméltem, hogy nem töri össze magát, mert annak valóban én lennék a felelőse, azt pedig nehezen bocsátanám meg magamnak. Végül is az én ötletem volt, hogy menjünk korizni. Közben viccesen belém karolt, majd elindultunk a jégpálya felé, hogy ő is felvehesse a jégre szolgáló cipellőt.
- Hát, ha valaki épp engem választ társaságául, még ha csak véletlenül is - tettem hozzá hangsúlyosan, majd folytattam:
- Akkor fel kell készülnie időnként arra is, hogy nem igazán vagyok kiszámítható. Ez van - vontam meg a vállam, majd miután megkínált még egy slukk cigivel, átvettem tőle azt, és szívtam belőle egy jó mélyet.
- Nagyon el van tévedve uraságod, mert az a harci helyzet, hogy prefektusként csakis én vagyok jogosult bárkit is megbüntetni - adtam vissza neki a cigarettát vigyorogva, majd miután ő is beleszívott egyet, és elnyomta a csikket, elkezdtük a csúszkálást. Miután megindult hirtelen a szám elé kaptam a kezemet, mert eléggé kibillent az egyensúlyából, nagyon izgultam, hogy le ne csússzon, mert akkor tényleg az én lelkemen fog száradni az egész... Szerencsére egy kis próbálkozás után megtalálta az egyensúlyt, és nem történt semmilyen baleset.
Megpróbáltam óvatos léptekkel Soma felé evickélni a jégen, amely még így korival is iszonyatosan csúszott, már majdnem odaértem hozzá, mikor összeakadtak a lábaim, és hajszál híján seggre estem, de még időben levágtam kezeimet a jégre magam előtt tartva őket, hogy felfogjam az esést.
- Semmi gond! Még egyben vagyok! - jeleztem neki vidoran, majd megpróbáltam feltápászkodni a jégről. Nem voltam az a feladós típus, és ha elhatároztam, hogy ma csúszkálok a jégen, akkor csúszkálni is fogok.
Hozzászólásai ebben a témában

Závodi Soma
Mestertanonc Rellon (H), Red Squadron csapattag, Elsős mestertanonc



offline
RPG hsz: 64
Összes hsz: 75
Írta: 2019. december 28. 00:19 | Link

Dana


- Kössem fel a gatyámat? - kérdeztem vissza vigyorogva, majd azért hozzáfűztem: - Nem is szeretem, ha valaki túlságosan kiszámítható, legyen mindig egy kis izgalom, és titokzatosság - erre csak még jobban kiszélesedett a mosolyom, néhány másodpercig fürkésztem is a tekintetét, hogy vajon abból ki tudok-e olvasni ezzel kapcsolatban valamit. Nem nagyon ismertem még őt, így el tudtam képzelni azt, hogy rejteget még egy-két érdekességet magával kapcsolatban.
Mielőtt még jégre léptem volna, viccelődtem egy kicsit a prefikisasszonnyal, aki gyorsan visszadobta a labdát, s ezzel újra vigyorra késztetett.
- Hm, egye fene, később megbüntethetsz - kacsintva léptem a jégre, s a talponmaradási produkciómat követően már ő volt az, akinek bizonyítania kellett a csúszós felszínen. Úgy láttam, hogy ő sem túl profi, mert neki is meggyűlt a baja a jéggel. Láttam, hogy el fog esni, nyújtóztam is utána, hogy még időben elkapjam, de nem sikerült. Szegény, a földön landolt, viszont egész ügyesen esett, mintha már ezer éve gyakorolta volna a hogyan vágódjunk hasra cselekvés művészetét.
- Hoppá, biztos hogy jól vagy?- próbáltam közelebb korizni hozzá, mosolyogva nyújtottam felé a kezem, ekkor azonban egy profi korizó - vagy legalábbis magáról ezt hangoztató személy, aki épp produkálta magát a barátai előtt - túl közel csúszott hozzám, s elég volt egy kis fuvallat, hogy elveszítve az egyensúlyomat, eltanyázzak Dana mellett. Így nem hogy segíteni tudtam rajta, de ha már fogtam a kezét, úgy magammal is rántottam, vagy épp magamra?
- Öhh....bocsi - végül csak elnevettem magam, ahogy ott fetrengtünk a jég felszínén, én alatta, ő meg rajtam.
  
Hozzászólásai ebben a témában
Dana Straw Berry
Prefektus Navine, Navinés pásztor, Navinés média, Uralkodó Unikornisok csapattag, Színjátszós, Harmadikos diák


°Princess of Vice | Doll Face| Fanciful | Blondie°
offline
RPG hsz: 306
Összes hsz: 603
Írta: 2019. december 28. 00:38 | Link



december 19.



- Hát nem árt - néztem rá szúrós tekintettel, majd elnevettem magam.
- Ezzel teljes mértékben egyetértek - tettem hozzá vigyorogva. Volt humorérzéke a srácnak, azt meg kellett hagyni. Egyébként teljesen egyetértettem azzal a megállapításával, ami az imént elhangzott a szájából.
- Az unalmas dolgok és a kiszámíthatóság az ellenségem. Bár úgy látom, neked is - néztem rá vidáman, sose gondoltam volna, hogy valaki ezt fogja nekem mondani. Általában ez az én szlogenem volt, úgyhogy kellemes meglepetésként szolgált ezt mástól hallani.
- Ha tovább húzod azt a bizonyos vonalat, kezdj el félni! - feleltem neki somolyogva, nagyon tiszteltem benne, hogy nem volt az az anyámasszony katonája típus. Sajnos nem sikerült időben elkapnia, de szerencsére nem vágódtam nagyot.
- Igen, semmi bajom! - nyugtattam meg mosolyogva, mintha mi sem történt volna. Közben észrevételeztem, hogy egy nagy arcú srác, aki épp a társasága középpontjába akart kerülni, fellökte Somát, aki elveszítve egyensúlyát a kezemet fogva magával rántott, így alám került, én pedig rajta feküdtem.
- Semmi baj! - haraptam be ajkaimat, miközben rá emeltem tekintetem, majd elpirulva gyorsan más felé emeltem azt, történetesen arra, aki elgázolta Somát.
- Ha gondolod, kicsinálom ezt a bájgúnárt. Simán elbírok vele - néztem rá elszánt tekintettel, majd az elkövetőre bosszúszomjas tekintettel.
Hozzászólásai ebben a témában

Závodi Soma
Mestertanonc Rellon (H), Red Squadron csapattag, Elsős mestertanonc



offline
RPG hsz: 64
Összes hsz: 75
Írta: 2019. december 28. 11:31 | Link

Dana


Neki szerencséje volt, mert rám esett, nekem már kevésbé, mert a jég felszíne azért nem minősült egy dormeo matracnak, ellenben a szituáció kárpótolt. Vigyorogtam is, szám szegletében megült egy szemtelen mosoly, miközben a lány pillantását kémleltem. Dana harciasnak bizonyult, mert úgy tűnt, hogy neki kedve lenne felpattanni, hogy móresre tanítsa az arcoskodó csávót, nekem azonban inkább máshoz volt kedvem.
- Hé, nyugi. Én egész jól érzem magam így - mosolyogtam rá, miközben egyik tenyerem a derekára csúszott, mintha azzal tartottam volna vissza attól, hogy oldalra essen.
- Hova sietsz?- egy kis szemtelenséggel másik kezemet az álla alá csúsztatva irányítottam felém, majd ha nem húzódott el tiltakozva, megcsókoltam. Hogy hatással volt-e rám az elfogyasztott bor mennyisége, az egész biztos, hisz oldotta a gátlásokat, ám az sem volt mellékes, hogy Dana egy vonzó, csinos lány volt.  
Utoljára módosította:Závodi Soma, 2019. december 28. 11:32
Hozzászólásai ebben a témában
Dana Straw Berry
Prefektus Navine, Navinés pásztor, Navinés média, Uralkodó Unikornisok csapattag, Színjátszós, Harmadikos diák


°Princess of Vice | Doll Face| Fanciful | Blondie°
offline
RPG hsz: 306
Összes hsz: 603
Írta: 2019. december 28. 19:38 | Link



december 19.



- Jól vagy amúgy? Elég nagyot estél - néztem rá ijedten, belegondoltam ugyanis abba, hogy marhára nem lehetett kellemes a fagyos jégre esni.
- Szerintem beüthetted a fejedet! - vigyorogtam rá, miután közölte velem, hogy egész jól elvan a szitu ellenére, de kicsit zavarba jöttem attól, mikor tenyere a derekamra csúszott. Újra elgondolkodtam rajta, hogy a bájgúnár után eredjek, ám az is végigfutott a fejemben, hogy azért nem volt egyedül, társasággal érkezett a jégbohóc a pályára. Azzal pedig teljesen tisztában voltam, hogy ekkora társaság ellen egyedül kevés lennék, még talán ketten se bírnánk el velük. Ez volt az én bajom, elég forrófejű voltam, hamar fel tudtak húzni mások, ha nem estem volna el, lehet simán az idegen srác után eredtem volna. Gondolataimból Soma hangja térített vissza a valósába. Éreztem, hogy megcsapott valamennyire a bor, de úgy tűnt, ezzel nem voltam egyedül. A következő pillanatban arra lettem figyelmes, hogy a koritársam az állam alá csúsztatva a kezét épp egy romantikus, ámde meggondolatlan mozdulatot készül tenni. Első pillanatban totál leblokkoltam, a másodikban pedig hirtelen megjelentek fejemben a lehetséges opciók igencsak változatos következményekkel.
- Hmmmm... úgy látom valaki kicsit becsiccsentett - néztem rá kedvesen, majd mutatóujjam a szájára tettem egy hirtelen mozdulat kíséretében.
- Nem ez a legmegfelelőbb időpont erre. Később meg fogod köszönni, hogy ezt mondtam neked - fúrtam tekintetem az övébe kedves hanggal, komoly arccal. Nagyon is tisztában voltam vele, miért mondtam ezt neki, még akkor is, ha legbelül jól esett a kezdeményezése, hiszen eléggé őszintének tűnt, bár nem tudtam, hogy az italt késztette-e erre, de gyanítottam, hogy az adta meg neki a kezdőlökést. Másrészt a jelenlegi helyzetem miatt is közrejátszott a döntésemben, bármennyire is kétségbeejtő volt számomra, hogy hogyan fog alakulni a jövőm. Legbelül folyamatosan mardosott a kétely, jó lett volna látni a "fényt az alagút végén", a fejleményeket, de egyelőre csak őrlődtem magamban.
Hozzászólásai ebben a témában

Závodi Soma
Mestertanonc Rellon (H), Red Squadron csapattag, Elsős mestertanonc



offline
RPG hsz: 64
Összes hsz: 75
Írta: 2019. december 28. 21:59 | Link

Dana


Dana elég harcias volt, velem ellentétben, aki inkább higgadtan kezelte az ilyen szituációkat. Soha nem volt kenyerem az erőszak és az ökölharc, ha csak nem kényszerültem rá, hogy így védjem meg magam, vagy a szeretteimet. Lehet, hogy józanul talán odaszóltam volna a srácnak, hogy jobban is figyelhetne, de egyrészt, már nem voltam az, másrészt meg egy helyes lánnyal tölthettem az időmet, aki a lehető legjobb pozícióban került fölém. A gondolataimat máris beindította, a szituáció is adott volt, hogy megtegyem a kezdeményező lépést, ám legnagyobb meglepetésemre visszautasított. Bamm Soma! Az első alkalommal nagyjából még így éltem meg a visszautasítások hadát, mert azért akadt belőle bőven, de idővel megtanultam kezelni ezeket a helyzeteket. Nem mondom azt, hogy nem esett rosszul egy kicsit, mert ez mindenki egóját lejjebb verné az adott pillanatban, de ahogy a nagybátyám is mondta, a harctéren a katona mindig felkel, és a leheletéig harcol, s így voltam ezzel én is.
- Nem? Biztos? - azért még egy sejtelmes mosollyal visszakérdeztem, hátha meggondolná magát a csaj, de a tekintetéből, s a hangjából már éreztem azt, hogy ez koppancs lesz.
- Hát jó...Nem nagyon értem, de oké - kínos mosoly, mert tényleg nem értettem, hogy mitől akar védeni, vagy hogy mire gondol egész pontosan. Kiismerhetetlennek tűnt, pedig esküdni mertem volna, hogy élvezte az estét. Egy ideig még fürkésztem a tekintetét, néhány másodperc talán síri csendben is eltelhetett, s kezdett kellemetlenné válni, mert mégis csak rajtam hasalt.
- Ezt akkor most ne értsd félre, oké? - tenyereimmel megfogtam a csípőjét, s vele együtt helyeztem magam ülőpozícióba, majd a kezemet tartottam neki, hogy annak segítségével fel tudjon kászálódni rólam. Ha sikerült, magam is felegyenesedtem, s leporoltam nadrágomról az apró, koriszelte jégdarabokat.
Hozzászólásai ebben a témában
Dana Straw Berry
Prefektus Navine, Navinés pásztor, Navinés média, Uralkodó Unikornisok csapattag, Színjátszós, Harmadikos diák


°Princess of Vice | Doll Face| Fanciful | Blondie°
offline
RPG hsz: 306
Összes hsz: 603
Írta: 2019. december 28. 22:43 | Link



december 19.



Remekül éreztem magam a fiú társaságában a vásárban és a koripályán is. Miután megnyilvánult, hogy erről ő is ugyanígy vélekedik az irányomban, sőt, még talán valami többen is reménykedett elszorult a szívem. Nagyon egy hullámhosszon voltunk és elég sok mindenben hasonlított a gondolkodásmódunk, ám eléggé váratlanul ért, hogy meg akart csókolni. Erre egyáltalán nem készültem fel, még ha szívesen is viszonoztam volna, jelenleg elég zűrzavaros volt a helyzetem. Ráadásul még egyszer rákérdezett a dologra, úgy gondoltam, némi magyarázatot megérdemel, nem szerettem volna, ha félreérti az egészet. Közben felegyenesedtem segítségével az ülőpozíciómból, s immár vele szembe fordulva, a szemébe nézve beszéltem hozzá.
- Nos, hol is kezdjem? Nyilván észrevetted, hogy remekül éreztem magam ezen az estén. Bár sose érne véget. Úgy tűnt, hogy valóban érdekellek, ez esetben pedig nem utasítottalak volna vissza. Viszont jelenleg nem vagyok egyszerű helyzetben, sőt, igazából nem is tudom, miben vagyok vagy miben nem. Zűrös az életem, kicsit össze vagyok zavarodva - feleltem neki kissé elhaló hangon szemeimet tekintetébe fúrva, hogy lássa, komolyan gondolom, amit most közlök vele.
- Szóval nyugodj meg, nem értettem félre semmit, csak szerettem volna, ha tudnád ezt rólam - sütöttem le szemeimet, miután részegesen közöltem vele, mi a helyzet. Jól esett Soma részéről, hogy törődött velem, az pedig eléggé kezdett felőrölni, hogy egy olyan egyoldalú dologba kerültem bele, ami kapcsán úgy tűnt, hogy nem mozdul semerre sem, hiszen azóta a bizonyos eset óta csend volt a másik fél részéről. Hát, remek buligyilkos voltam, az már biztos, ha most nem küld el Soma a fenébe, akkor soha...
Hozzászólásai ebben a témában

Závodi Soma
Mestertanonc Rellon (H), Red Squadron csapattag, Elsős mestertanonc



offline
RPG hsz: 64
Összes hsz: 75
Írta: 2019. december 28. 23:02 | Link

Dana


Nem tartott néhány másodpercnél tovább, hogy leporoljam magamról az apró jégszilánkokat, addig is elütöttem az időt valamivel, s közben agyalhattam azon, hogy most akkor mégis hogyan tovább. A korizáshoz már nem sok kedvem volt, az idő is elrohant, s ezután valószínűleg Dana is lelépett volna, hogy elkerüljük a további kínos pillanatokat. Nem is számítottam arra, hogy bármiféle magyarázatot is kapjak, ő azonban mégis megszólalt, s ugyan továbbra is sejtelmesnek tűnt, úgy éreztem, mintha próbálna valamiféle magyarázatot adni a történtekre.
- Zűrös? Úgy érted, hogy van valaki más, aki miatt össze vagy kavarodva?- nocsak, lehet hogy a Somacsáb azért még sem veszett annyira el, s talán egész más oka volt arra, hogy elutasítson? Nem akartam nagyon indiszkrét lenni, vagy túlzottan belemászni a magánéletébe, de ha már így alakult, azért csak feltettem neki a kérdést, hogy talán majd megnyílik és beszélni kezd.
- Oké, köszi, hogy így elmondtad, nem is akartam ajtóstul rontani a házba...de hát érted - fölösleges lett volna bármit is magyaráznom, feltehetően tudta, hogy mire is gondolok.
- Ez a kori nem nagyon megy nekem, viszont...még kéne ajándékot vennem, mert azt elfelejtettem. Közben elkísérhetsz az árusbódéig, és mesélhetsz ezekről a zűrökről, ha gondolod - nem erőltettem, de ha kedve volt, mesélhetett. Annyira azért nem voltam tapló, hogy csak úgy magára hagyjam, végül is, csíptem őt.


/Folyt. köv. karácsonyi vásár/
Utoljára módosította:Dana Straw Berry, 2019. december 28. 23:08
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér