A keleti szárny már kívülről nézve is nagyon elüt a kastély többi részétől. Ez az épület legmodernebb része, hiszen külön az elemi mágikus képzéshez lett kialakítva. A modern hatású üvegkupola egyesek szerint rontja az összképet, míg mások kellemes látványnak ítélik az átlátszó félgömböt.
Az elemi mágia terasza nem csak egy hely, ahol az elemi mágusok gyakorolhatnak, ez egyben a tárgy tanterme is. A törékenynek tűnő üvegfalak varázslattal vannak megerősítve, így onnan semmilyen mágia ki nem törhet, adott esetben képes lehet egy irányítást vesztett elemi mágust is megállítani.
A terembe egy viszonylag szűk melléklépcsőn lehet feljutni, ami a keleti szárny második emeletéről visz egy kicsivel még magasabbra. Belépve a helyiségbe, egy ötszögű teremben találjuk magunkat, aminek csupán a teteje üveg. A szoba egyik oldala az, ahol az, az ajtó is van, amin át beléptünk, a többi négy mögött az elemek külön helyiségei rejtőznek.
A terem közepén egy hatalmas, fehér színű, csavaros oszlop áll, ez tartja a tetőszerkezetet, és egyben díszíti a teret. A lépcsőkön fellépdelve juthatunk el a tényleges tanítási helyszínre, ahol, ha a tanár úr éppen órát tart, megjelennek a padok és a székek. Vagy éppen a párnák, ha úgy ítéli meg, hogy az óra inkább figyelős, mint jegyzetelős lesz.
A négy elem helyiségeibe alapból kis ablakokon át lehet bekukucskálni, de amint valaki belép valamelyikbe, a fala átlátszóvá válik. Ilyenkor lehet megpillantani az üvegkupola külső falát, és azon át a kastély környékét.

KATT

A föld terme kívülről is eléggé elüt a többitől, hiszen növények borítják be az egészet. Belépve egy üvegházban érezhetjük magunkat: üvegfalak és rengeteg növény. Ahogy mindegyik kis terem, úgy a földé is tértágító bűbájjal van ellátva, így bár kívülről nem gondolná az ember, hogy ebben a teremben még eltévedni is igen könnyű. Ide csak az léphet be, aki rendelkezik a föld elem irányításának képességével.

KATT

A víz terme valószínűleg sokaknak csalódást okoz elsőre, hiszen nem egy akváriumról van szó, ahogy alapból elképzelnék. Bár azok gyönyörűek, de gyakorlás szempontjából nem túl praktikusak. A víz terme fekete és fémes és csupa lyuk, de tele van folyadékkal. A lyukakon át pillanatok alatt elárasztható, kiüríthető, gyakorlás esetén az elemi mágusokat a víz körbeveszi. Mivel nincsenek közvetlen falak, csak a vékony drótháló és a rengeteg víz, úgy érezheti, mintha egy hatalmas víztömeg közepén állna.

KATT

A tűz terme egy kissé más. Tiszteletet parancsoló, sötét, csak a tűz, és a kupola egy sor ablaka világítja meg. A terem távolinak tűnő végében folyton égő tűz lobog. Az oszlopokon lévő lyukakból gyakran füst szivárog, tűzcsóva lő ki, a bent uralkodó hőség a legtöbb ember számára elviselhetetlen lenne. Gyakorlásra, és, hogy a pyromágusok érezzék és megszokják a tüzet, tökéletes.

KATT

A levegő terme teljesen átlátszó. Üvegfalai mellett a padló is üvegből van. A kupola ezen része alulról nem támaszkodik a kastély keleti szárnyának alsóbb emeletein, kilóg a hegyek fölé. Tériszony legyőzésére alkalmas terem. Néhol az üveg átereszti a kint süvítő vagy éppen csendeskén suhanó szelet, szellőt. A levegő folyamatosan, de finoman kavarog, áramlik a teremben.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=610&post=717699#post717699][b]Eszterházy Diána - 2018.03.22. 21:31[/b][/url]

Aaa. - Csak magában bámészkodik csodálkozva. Pár perce már itt van, de még nem jutott el addig, hogy az első, nagy "hallból" továbbjusson akár a tanterem.. meg úgy egyáltalán bármelyik terem felé. "Szégyenszemre" sosem tanulta a tárgyat, nem érezte szükségét, hogy felvegye, így hát nem is volt oka soha, hogy ellátogasson a keleti szárnynak erre a részére.
Jó, nem mintha varázsló viszonylatban olyan nagy cucc lenne az efajta látványosság, de mindig érdekes új részeit felfedezni az épületnek. Biztos benne, hogy még sokkal nagyobb részén nem volt soha, mint amennyit már meglátogatott.
Nnnnaa mindegy, ennek örömére előkapja a felrúnázott telefonját, és csinál egy-két látványos képet a felette elterülő búráról és az oszlopról. Tetszik neki ez a geometriai vonal, olyan.. egyszerre modern és stílusos. Lő is egy selfiet gyorsan, aztán letelepszik a lépcsősor tetejénél lévő márvány(?) kiszögellésre törökülésben. Nem is biztos benne úgy sem, hogy merre kell menni - és ha tudná is, mi van, ha nincs nyitva? Szóval inkább bevárja itt a fószert, akivel találkozója van - és addig is kiposztolja a képet instára és facebookra.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=610&post=718102#post718102][b]Eszterházy Diána - 2018.03.25. 20:50[/b][/url]

Annyira nincs belemerülve a telefonba, hogy ne tűnjön föl neki az érkező, főleg, mert a szokásos lépések mellett szapora lépéseket is hallani, sőt, az a feltűnőbb, ahogy a sima  kőlapot karcolják a négylábú körmei járás közben. Felnéz, el is pakolja a mobilt, nem akar túl bunkónak tűnni, meg aztán.. most lesz úgy is jobb dolga a posztolgatásnál.
Nem nagyon tudja, hova figyeljen. Egyrészt: uh. Nem kell nagyon kommentálni, még az a jó, hogy nem ül ki az arcára túl látványosan, mert túl sok befogadnivaló információt dolgoz fel épp. - De attól még uh.
- Üdv, igen, Eszterházy Dia. Kérlek, bánj velem jól. - A kézfogás mellé angolul teszi hozzá a formális félmondatot, jókedvű félmosollyal az arcán, mert ezt mindig is ki akarta próbálni. Tudja, így nem egészen tölti be formális funkcióját, sőőőt. Megfordult benne, hogy nem olyan jó ötlet, azért mégiscsak pedagógus, minden blablabla. De Dia nem szeret ellenállni a kísértésnek. Nem is nagyon tud.
Az apja utálni fogja. Azért pakolta be ide, hogy na itt majd rendet tanul, itt nem lesz akkora szerencse, hazai terepen, olyan lébecolás, mint külföldön. Csak arra nem gondolt, hogy a tanári kar, úgy tűnik, nagyon jó material öhh sokmindenre. És most plusz egy.
A másik pedig, ami teljesen lefoglalja, hogy..
- De aranyos.. - Fogalma sincs, mi lehet ez. De ha azt látja, hogy az állat nem morog rá, nem viselkedik ellenségesen, akkor egy pillanatra odatartja a kézfejét, biztonságos távolságra, hogyha akarja, az állat megszaglászhassa.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=610&post=721153#post721153][b]Eszterházy Diána - 2018.04.21. 14:58[/b][/url]

- Óó, az enyém? Hát szia.. - Az egyelőre még eszébe sem jut, hogy ez egy kicsit nagyobb felelősség lehet, például helyet kell neki kialakítani, etetni, gondozni, ilyesmi. Otthon volt ugyan egy papagája, de az mégsem egy mágikus lény. Csak egy nagyon hangos madár, ami néha úgy viselkedik, mint egy macska. Hagyja, hogy megszaglásszák a kezét, aztán érzi, amint egy nedves orrhegy hozzányomódik a mutatóujjának bütykéhez. Óvatosan megfordítja a kézfejét, így meg tudja simogatni az állat fejét. Nem tűnik úgy, hogy nagyon kellemetlen lenne a Lunarinak az érintés, de tény, hogy nem is kezd rögtön farokcsóválásba, mint egy domesztikált szobakutya. Inkább csak érdeklődve hegyezi a füleit a lány felé, akinek minden fejmozdulatára követi az élénk színű haj mozgását.
- Szóval.. őő.. így eléggé kitöltötte az időt a papírmunka meg ilyesmi, nem volt túl sok időm foglalkozni a lényeggel, csak nagy vonalakban. Hogy fog ez az egész menni? Ez most egy ilyen plusz tantárgyként fog működni?
Jellemző tinédzser kérdés igazából, amolyan burkolt "akkor most több órám lesz"? Származtathatott volna le ennél mélyenszántóbb dolgokat is, de minden sorban érkezik, nála először a gyakorlati kérdések és részletek bootolnak be.
- És lesznek még ilyen mágikus kitöréseim? - Na ez a másik, ami szöget ütött a fejében. Nem valami király, ha igen, eddig mindig olyan büszke volt rá, hogy annak idején az első vadmágiája után az ő varázsereje valahogy nem rakoncátlankodott annyit. Igaz, nem is számottevően tehetséges diák, de az az erő, amit magáénak tudhat, legalább kontroll alatt volt, amennyire lehetett. Most akkor ez kuka?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=610&post=746696#post746696][b]Eszterházy Diána - 2019.01.16. 21:04[/b][/url]

- Hiii! - Diána pont kiélvezi, hogy nem csak itt a teremben, hanem úgy egyébként is végre lehetősége van megválni a karperectől, még akkor is, ha annak a kinézetét átváltoztatással valami sikkesre alakította. Az eredeti szerinte úgy nézett ki, mint egy börtönbilincs, annak meg köszi, de csak a dungeonben van helye.
Jól hangozna, mi? Hogy tökéletesen kiélvezi - egy része tényleg úgy éli meg, mintha súlyos terhet vettem volna le a válláról, a mágiája ismét  teljes szélességében és erejében nyújtózkodhat ki a többhónapos kényszerű pihenő alól; ugyanakkor talán nem véletlenül a levegő elemet birtokolja. Azt a megfoghatatlan és nehezen zabolásható erőt, ami maga a varázslat, Dia vékony, törékenynek mondható teste és szervezete nehezen viseli. Amennyire szeret szélsőségek közt ugrálni pszichológiai értelemben, annál rosszabbul esik neki fizikailag ez az éles váltás. A bioritmusa egyértelműen felborult, rosszabbul alszik, ingerlékenyebb - még a piros napok is sokkal tovább tartottak, ráadásul na, emiatt a sok egészségügyi tünet miatt már az orvost fontolgatja.
Viszont ebből, ha rajta (és a sminkkészletén) múlik, semmi sem látszódik a külvilág felé. Nemám. A megszokoss Diánás vidámsággal int oda Farkasnak, akiről mesélték neki, hogy még anno szigorú minisztériumi vérebként eresztették a suliba, de őszintén nehéz elhinnie. Mármint sokan mondták már neki, hogy a veszélyérzete annyira minimális, hogy gyakorlatilag a nullával egyenlő, így a férfi tüskés, félrehúzódó attitűdjét is a legteljesebb természetességgel hagyja figyelmen kívül - még csak nem is szándékosan.
- Minden oké? Ha hányni kell, változtatok át neked zacskót.
Hát na, Farkas pont úgy támaszkodott a falnak, ahogy a haverjai szoktak kint a bár falának, mielőtt visszajönne a margarita.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=610&post=750322#post750322][b]Eszterházy Diána - 2019.02.18. 18:58[/b][/url]

- Hm.. - Nem gondolkodik el azon, hogy mennyire átlátszó vagy sem Farkas magyarázata, nem zavarja, sőt akkor hát már partner is lesz a dologban.
- Ugye? Szerintem is tök jól néz ki az egész. - Ez az egyik kedvenc helye a kastélyban, még akkor is, ha az elemi mágiához való kötődése az utóbbi időben nem szerzett neki túl fényes pillanatokat. Részéről kifejezetten sajnálja, hogy lemaradt arról a nevezetes felügyelőkkel töltött évről. A mennyország lett volna, na nem azért, mert elemista, hanem azért, mert...
imádja az idősebb férfiakat ÉS az egyenruhát is! Ahw, elsőszámú rajongó lett volna, nagy eséllyel az idegösszeroppanás határára sodorva a gárda felét.
- Sziasztok! - int vidámat az érkezőknek egy széles mosollyal. Ez kellett neki igazából, emberi társaság, beszélgetni, szocializálódni, nem pedig elmerülni a rá nem jellemző frusztrált gondolatokban.
- Most miért? Nem szereted az aerokat? .. - kis szünet, homlokráncol, próbálja felidézni tanulmányaikból, hogy van-e valami kitétel arra, hogy rosszul reagáljon az egyik elem képviselője a másikéra. Ha van is, valószínűleg szokásához híven ezt a lexikális tényt nem sajátította el.
- Miért? Nézd a jó oldalát, ingerküszöböt emelünk.
Ahogy felvetődik a kérdés, hogy most mihez kezdjenek, ha már így összegyűltek itt, mint a násznép, tanácstalanul hümment egyet.Egzakt terve ugyanis nem volt.
- Helló, én meg Dia. - Érdekes, ezt a srácot még a kastélyon belül sem látta eddig, igaz mestertanoncnak beillik. El is könyveli magában annak - mondjuk Eridonos, Eridonos mestertanonc. Olyan eridonos feje van.
- Szóval, ki milyen elemű? Próbáljunk meg bemenni együtt egymás szobáiba, hogy ne csak a saját elemünkkel gyakoroljunk? Vagy az veszélyes? - Körbenéz, nem lát-e valami nagy figyelmeztető táblát erre vonatkozóan.