KATT
A keleti szárny már kívülről nézve is nagyon elüt a kastély többi részétől. Ez az épület legmodernebb része, hiszen külön az elemi mágikus képzéshez lett kialakítva. A modern hatású üvegkupola egyesek szerint rontja az összképet, míg mások kellemes látványnak ítélik az átlátszó félgömböt. Az elemi mágia terasza nem csak egy hely, ahol az elemi mágusok gyakorolhatnak, ez egyben a tárgy tanterme is. A törékenynek tűnő üvegfalak varázslattal vannak megerősítve, így onnan semmilyen mágia ki nem törhet, adott esetben képes lehet egy irányítást vesztett elemi mágust is megállítani. A terembe egy viszonylag szűk melléklépcsőn lehet feljutni, ami a keleti szárny második emeletéről visz egy kicsivel még magasabbra. Belépve a helyiségbe, egy ötszögű teremben találjuk magunkat, aminek csupán a teteje üveg. A szoba egyik oldala az, ahol az, az ajtó is van, amin át beléptünk, a többi négy mögött az elemek külön helyiségei rejtőznek. A terem közepén egy hatalmas, fehér színű, csavaros oszlop áll, ez tartja a tetőszerkezetet, és egyben díszíti a teret. A lépcsőkön fellépdelve juthatunk el a tényleges tanítási helyszínre, ahol, ha a tanár úr éppen órát tart, megjelennek a padok és a székek. Vagy éppen a párnák, ha úgy ítéli meg, hogy az óra inkább figyelős, mint jegyzetelős lesz. A négy elem helyiségeibe alapból kis ablakokon át lehet bekukucskálni, de amint valaki belép valamelyikbe, a fala átlátszóvá válik. Ilyenkor lehet megpillantani az üvegkupola külső falát, és azon át a kastély környékét. KATT
A föld terme kívülről is eléggé elüt a többitől, hiszen növények borítják be az egészet. Belépve egy üvegházban érezhetjük magunkat: üvegfalak és rengeteg növény. Ahogy mindegyik kis terem, úgy a földé is tértágító bűbájjal van ellátva, így bár kívülről nem gondolná az ember, hogy ebben a teremben még eltévedni is igen könnyű. Ide csak az léphet be, aki rendelkezik a föld elem irányításának képességével. KATT
A víz terme valószínűleg sokaknak csalódást okoz elsőre, hiszen nem egy akváriumról van szó, ahogy alapból elképzelnék. Bár azok gyönyörűek, de gyakorlás szempontjából nem túl praktikusak. A víz terme fekete és fémes és csupa lyuk, de tele van folyadékkal. A lyukakon át pillanatok alatt elárasztható, kiüríthető, gyakorlás esetén az elemi mágusokat a víz körbeveszi. Mivel nincsenek közvetlen falak, csak a vékony drótháló és a rengeteg víz, úgy érezheti, mintha egy hatalmas víztömeg közepén állna. KATT
A tűz terme egy kissé más. Tiszteletet parancsoló, sötét, csak a tűz, és a kupola egy sor ablaka világítja meg. A terem távolinak tűnő végében folyton égő tűz lobog. Az oszlopokon lévő lyukakból gyakran füst szivárog, tűzcsóva lő ki, a bent uralkodó hőség a legtöbb ember számára elviselhetetlen lenne. Gyakorlásra, és, hogy a pyromágusok érezzék és megszokják a tüzet, tökéletes. KATT A levegő terme teljesen átlátszó. Üvegfalai mellett a padló is üvegből van. A kupola ezen része alulról nem támaszkodik a kastély keleti szárnyának alsóbb emeletein, kilóg a hegyek fölé. Tériszony legyőzésére alkalmas terem. Néhol az üveg átereszti a kint süvítő vagy éppen csendeskén suhanó szelet, szellőt. A levegő folyamatosan, de finoman kavarog, áramlik a teremben.
|
|
|
Leon Tim Wolf INAKTÍV
100% bio, ökológiailag tesztelt terromágus offline RPG hsz: 100 Összes hsz: 281
|
Írta: 2018. február 1. 23:15
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=610&post=713373#post713373][b]Leon Tim Wolf - 2018.02.01. 23:15[/b][/url] Livnéni.Leon nem gyakran szokott kiöltözni, de mikor igen, akkor nagyon. Most is éppen, mint a beköltözése napján, magára öltötte a csodálatos, színpompás öltönyét. Szerette hordani, még ha nem is volt egy mindennapos viselet, sőt, talán éppen ezért. De nem könnyű megérteni a német gondolkodását, sokszor jómaga sem igazodott ki rajta, így ezt most jobb lesz, ha elengedjük. Az órái befejeztével magához vett némi táplálékot, amit leginkább úgy lehetne jellemezni, hogy elrágcsált három gumimacit az ágyán ülve, meg egy félszáraz kókuszgolyót, mielőtt még nekivágott volna a nagy útnak, hóna alatt a minitevével. Szerette a kastély ezen részét, mások szerint ronda volt, Leont pedig inkább megnyugtatta. Ő Berlinben volt szoktatva, így nem lepte már meg semmilyen építészeti stílus. Mások számára a szűk lépcső talán nyomasztó lehetett volna, Timet megnyugtatta, mert semmi nem állhatott lesben rá. Még éppen időben volt, ami nála egészen ritkaság számba ment. Az emberek szája nyitva maradt, ha ő ott volt, kellő időben és helyen. Most mégis néptelen és csendes volt a központi helyiség, mikor a fiú betoppant. Nem is teljesen értette, csak csendesen körbepillantott, mielőtt pár óvakodó lépést tett volna a Terro szárny felé. Mikor belépett végül az ajtón, kellemesen megborzongott. Szerette, mikor a környezete barátságos volt, Berlin parkjaiban is sokszor időzött, hogy a betondzsungel ne fojtsa meg elevenen. Ahogy beljebb tesz pár lépést, végre felfigyel Livre is és szélesen elvigyorodik. - Szép napot tanárnő - köszön, nyomában Twix aki most is lelkesen eregette a rózsaszín buborékokat. Tim lerakta őt, miután felértek a lépcsőn. - Hogy van mindig?
|
|
|
|
Leon Tim Wolf INAKTÍV
100% bio, ökológiailag tesztelt terromágus offline RPG hsz: 100 Összes hsz: 281
|
Írta: 2018. február 10. 03:15
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=610&post=713939#post713939][b]Leon Tim Wolf - 2018.02.10. 03:15[/b][/url] Livnéni.Leon kivételesen időben érkezett, hogy ez szerencse volt, vagy sajnálni kéne miatta Livet, azt mindenki döntse el saját maga. Minden esetre ő örült neki, mert nem kellett elnézést kérnie. Nem, mintha amúgy megtette volna, a legtöbb tanár már rá kellett ébredjen, hogy Timnél érvényes az "örüljön, hogy késtem, eredetileg el sem akartam jönni"-elve. De most ő és Twix is időben és jó kedélyállapotban érkeztek meg a gyakorló terembe. A növények el is nőtték az utat, barikádot képezve a páros és a külvilág közé. Szerencse, hogy a német legalább a szűk helyektől és a bezártságtól nem félt. A növények barátságosan kúsztak mellette pár lépésen át, egy indát még meg is cirógatott a mutatóujjával, csak amolyan futólag, érintőlegesen, mielőtt az eltűnt volna. Twix halk nyökörgéssel figyelte a virágot, amely lila füstöt eregetett, mielőtt az éppen elkényelmesedő fiú után sietett volna, szedve páros patáit. - Megszokás, entschuldigung. - Leon még kedvesen rá is mosolygott, ahogy egy kicsit hátradőlve figyelte az egyből hűtlenné váló tevefajzatot. Mert ugye ő döcögős mozgásával irányt váltott és lelkesen kezdte ropogtatni az elé ejtett tápot. Szerette a nasikat, amiket Livtől kapott, különlegesek voltak. Pár pillanatig gondolkozott, még figyelte is a tanerő kabátját, mielőtt kissé megrázta a fejét. - Öm, igen. Persze, igyekszem sokat gyakorolni. Hát, a föld alakítgatása nem annyira egyszerű. Már hogy... mikor így a... halmazát, vagy mit kell. Szóval a minőséges bigyó. Próbálta érzékeltetni, hogy miről is van szó, de nem sok sikerrel, bemutatni meg mégsem akarta. Twix megint rábüffentene egy zöld buborékot.
|
|
|
|
Leon Tim Wolf INAKTÍV
100% bio, ökológiailag tesztelt terromágus offline RPG hsz: 100 Összes hsz: 281
|
Írta: 2018. február 17. 02:06
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=610&post=714518#post714518][b]Leon Tim Wolf - 2018.02.17. 02:06[/b][/url] Livnéni.Liv jobb szerette, ha tegeződtek. Ezt nem ártott megjegyeznie, de Leon nem volt buta gyerek, csak szétszórt. Szóval gyorsan felvéste a kicsi fejébe, néhányat bólintva maga elé. A nő közben Twixet vette alaposabban szemügyre, aki lelkes kerregéssel vette el a neki szánt falatokat. Nem volt rosszul tartva, Tim nagyon is szerette, ha pedig ez igaz volt, akkor figyelt is. - Megkérdezném, hány éves vagy, de azt mondják ezt nem illik - jegyezte meg Tim, a tekintetét még mindig a pupubabán tartva, aki egy buborékot böffentett, miután legyűrte a már-már száraz csemegét. Tim rosszalló pillantást vetett rá, ő is tudta, hogy nem profi benne, mégsem ostorozta magát. Erre a kis párosujjú képes és rábüfög! - Igen, mindig, mindenről. Bár még nem tudom, a rózsaszín bubi mit jelent - mélázott el pár pillanatra, de aztán felkapta a fejét a mozdulatra. Nem félt tőle, hogy a tanárnő majd bántani fogja, de reflex volt nála, hogy a mozgásra ugrik. A kacsák így esélytelennek bizonyultak ellene, legalábbis, ebben reménykedett. Kissé hezitálva átvette a nőtől a kaktuszt és a cserepet a combjai közé fogta, hogy biztosan ne essen le, még akkor sem, ha éppen béna és csúsznak az ujjai. Meg szokott esni. - Megpróbálhatom... - nyelt egy nagyot, de ezzel kapcsolatban voltak kétségei. A jobb kezét finoman a cserép peremére helyezte, így az ujjbegyei a földbe mélyedtek. Lehunyta a szemét és vett egy mély levegőt, érezte, ahogy kitágul a tüdeje. Próbált minél erősebben a növényre koncentrálni, szinte érezte is azt a halvány, szikrányi életet a kaktuszban. Aztán erősen koncentrált rá, elképzelte, ahogy a növény ismét életre kel, zöld és barátságos lesz. Már, amennyire erre egy kaktusz képes, azért megölelni nem szerette volna. Csak erőt adni neki.
|
|
|
|
Leon Tim Wolf INAKTÍV
100% bio, ökológiailag tesztelt terromágus offline RPG hsz: 100 Összes hsz: 281
|
Írta: 2018. március 5. 13:31
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=610&post=715655#post715655][b]Leon Tim Wolf - 2018.03.05. 13:31[/b][/url] Livnéni.Nem akarta megsérteni a nőt, egyszerűen nem szokott ilyesmiken aggódni. Tőle kérdezhettek bármit, onnan kezdve, hogy mi az anyja neve, egészen addig, hogy mekkora a lába vagy milyen cigit szív. Az illető őszinte választ kapott, ha Tim tudott magáról. - Akkor még nagyon fiatal - jegyezte meg és így is gondolta. Németországban nem nagyon voltak olyan tanárai, akik még nem töltötték be legalább a negyvenet. Kissé vissza is mosolygott a tanárra, majd inkább a kis tevére terelte a figyelmét. - Azt megköszönném, jól jönne néha egy kis plusz segítség. Nem nagyon igényes, de nem mindig értem meg elég hamar, hogy mit akar - piszkálta a nadrágját Tim kicsit, de nem akarta elárulni Twixet, aki a szőnyegére potyogtatott. Helyette inkább a neki kiadott feladatra kezdett el koncentrálni. Nem volt egyszerű a számára, mert ilyenkor mindig stresszesebb volt. Szeretett volna jól teljesíteni, megtanulni uralni az elemét rendesen. - Azt hiszem, egyelőre nincsen kérdésem. - Helyette az elméjét próbálta minél inkább kiüríteni, ebben pedig már nagyon nagy gyakorlata volt a múltjában. Jobbára csak múltbéli élményt kellett felelevenítenie. Lassan elkezdte átadni az energiát a növénynek, nem is volt teljesen tudatában annak, hogy is csinálja, de érezte az áramlást kettejük között. Szerette a képességét, Liv hangja sem tudta teljesen kizökkenteni ebből. Végül lassan levette a kezét a kaktuszról, felfüggesztve a folyamatot és a kis cserepet a nő felé nyújtotta, kis, de büszke mosollyal. - Igen, az jó lenne. Nem tudom, hogy szokták ezt gyakorolni, kissé bonyolultnak is érzem.
|
|
|
|
Leon Tim Wolf INAKTÍV
100% bio, ökológiailag tesztelt terromágus offline RPG hsz: 100 Összes hsz: 281
|
Írta: 2018. március 26. 23:12
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=610&post=718305#post718305][b]Leon Tim Wolf - 2018.03.26. 23:12[/b][/url] Livnéni.A cserepessel az elvártnál jobban boldogult a német. Igaz, kissé émelygett a hirtelen megerőltetéstől, nem érezte magát jól tőle, de ez csak pár másodpercig tartott, míg vett pár nagyobb levegőt. Tudta, hogy jobban kéne vigyáznia a szervezetére, de egyelőre nem jött rá, hogyan is kéne nekiállnia. Abban biztos volt, hogy jobban jönne ki, ha mondjuk egészségesebben enne, de muszáj volt betolnia a fél kiló gumicukrokat, mikor éppen úgy hozta a kedve. Megkapta az üres cserepet, amit aztán szintén az ölébe pakolt, az iménti kaktuszt helyettesítve vele, de erősen a nő szavaira figyelt, hogy véletlenül se maradjon le egy részletről se. - Szóval idézzek földet, elsőre? - kérdezte, majdhogynem ismételve, amit az olasz mondott neki, aprókat biccentve, hogy érti, igen. Mély levegőket vett ismét, próbált békét és harmóniát elérni saját magával, ami az iménti bemelegítés után nem ment nehezen. Aztán alaposan megnézte a cserepet, körbeforgatta, az ujjait is végighúzta rajta, hogy ismerje minden egyes szegletét. Aztán az egyik kezével a cserepet tartotta, a másikkal azt a bizonyos, formázó mozdulatot tette a levegőben, amit már az első gyakorlásnál is. Erősen összpontosított, szinte ki sem nézte volna senki Timből, hogy ez megy neki, de lassan földdel kezdett feltelni a cserép. Kis, büszke mosollyal nyújtotta a tenyerét Liv felé, megmutatva neki a kezdeményt, hogy megkaphatja-e a magokat. Amennyiben igen, kiszedte őket a zacskóból, majd ismét a földre koncentrált, elképzelve, ahogyan a szemcsék kisebbek, szárazabbak lesznek, elcsúsznak egymáson, kissé talán még örvénylenek is. Ugyan az állag stimmelt, lassan átváltozott, de épp hogy megmoccant a cserépben. Aprót szusszant, majd erősebben koncentrált.
|
|
|
|