25. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Megjelent az Edictum legújabb száma!
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Keleti szárnyMásodik emelet

Oldalak: « 1 2 ... 5 ... 13 14 [15] Le | Téma száljai | Témaleírás
Olive Thalia Belmonte
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 62
Összes hsz: 809
Írta: 2017. október 9. 13:21 | Link


kinézet ▲ gyakorlás ▲ péntek órák után


A figyelme lassan, de biztosan teljesen Viki arcára és mozdulataira siklott. Ő már gyakorlatilag kisujjból ismerte a feladatot, különösebb erőbefektetés és figyelem nélkül képes volt elég jól megoldani így is, ám most nem is annyira az eredmény, mint a tanoncának haladása érdekelte. Érzékelte, hogy mintha a kapkodás nehézségeket szülne, így csak biztató mosollyal figyelte a gömböt és a magáénak megfagyasztásával arrébb lebegtette a levegő elemével, hogy közelebb csúszhasson. A tenyerével a navinés kezei alá nyúlt, annak kézfejeit megtámasztva.
- Fontos, hogy ne görcsölj, ne akarj sietni vele, van rá bőven időd. Mivel az elem belőled fakad, te irányítod, ahogy könnyebb együtt élnetek békében, úgy az esetleges zavartság, görcs is átáramlik, ezt érzed viszont. Tükörként mutatja az egymáshoz való hozzáállásotokat.
Már-már egészen irodalmian hangzik, pedig ezek csupán tények. Persze nem akarta kikerülni a választ, de elsősorban azért van itt, hogy irányt mutasson, közben pedig rá fog térni arra is, amire a leányzó kíváncsi. Kicsit kivárt, még úgy érezte innentől rendben lesz a folyamat, akkor elhúzta a karjait, és a gömböt visszaszerezve lassan leolvasztotta a rétegeit, hogy ugyan annál a résznél tartsanak.
- Megesett velem is már, hogy nem voltunk kibékülve, és meglepő módon nem a levegő, mint a főelemem "ellenfele", hanem a tűz az, ami makacskodik. Nehezen találtuk meg az egyensúlyt. A temperamentumom indokolná, hogy éltessük egymást, de túl szilárd és tevékeny vagyok az elemhez, már dominánsan, ezt pedig érzi. Ilyenkor próbálna a többi fölé kerekedni és nehezebb irányítani.
Miközben beszél halványan elmosolyodik, aztán a gömbjét lassan kezdi átformálni egy hattyúvá. Lassan nyúlik meg az előtte levegő víztömeg. Kialakul a faroktollak nyúlványa, a nyak és a fej, még apró, színes hullámokkal a tollazat is felsejlik. Tudja, hogy ez némileg elvonhatja Viki figyelmét, ez most egy próba is, vajon így, képes-e fenntartani a korábban jól átvett koncentrációt. Liv képesnek tartja rá a lányt.


Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Olive Thalia Belmonte
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 62
Összes hsz: 809
Írta: 2018. január 19. 14:27 | Link


kinézet ▲ gyakorlás ▲ péntek késő délután


Nagy rohanásban kopog a magassarkúin a lépcsőházban, egyik kezében Sorin, a másikban vagy négy mappányi dolgozat. Minél előbb szeretne beérni a szobájába és Vivire bízni őt is. Néha meg kell állapítania, hogy el kell gondolkodjon, az Erdős-Prinz lány hogy lehet oktató, de az biztos, hogy jelenleg a legmegbízhatóbb és egyetlen megoldása is bébiszitternek. Ő nagyon szívesen cipeli magával a már két éves fiúcskákat, de nem biztos benne, hogy az a diákoknak mindig kellemes. Sokszor hoznak lámpalázat nézőként a tanoncaira, ami nem túl segítőkész. De ma bizony nem így lesz, a navinés tanoncával már megbeszélte az időpontot és a helyet, ő meg átesett a kicsi lepasszolásán és a dolgozatok fiókba zárásán. Majd később.
Liv az új év közeledtével sem erőltette volna meg magát, most azonban kénytelen volt, hiszen a segítségét kérték, nem is akárki, hanem a navinések házvezetője. Ő is dolgozott ott, tudja, hogy néha elkél még egy jobb kéz, pláne, ha éppen kispapa van a háznál, így nem is gondolkodott sokat, hogy besegít a diákok terelgetésébe, szerencsére belefért az idejébe is, most azonban már az alacsony hölgyemény is a dolgát végzi, így ő újra az elemi mágiával tud törődni.
Sokkal könnyedebben és visszafogottabban lépdel már az elemis terem felé, ahogy egy cserepes kaktuszt szorongat, ami úgy néz ki eléggé a végét járja. A kis növényt az Eridon portréja körül találta, nem igazán viselték gondját. Benyitva a terembe egyből elindul a terros szárnyba, a szervezete is belebizsereg, hiszen itt érzi magát igazán jól. A futós liánok üdvözlésként vonulnak mellette, ahogy a földből és zöldből kialakult hintaágyszerű képződménybe ül. A kaktuszt egyelőre cserepestől a földre teszi, majd az órájára pillantva elégedetten dől hátra, hogy még van is tíz perce, még Leon megérkezik.


Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Leon Tim Wolf
Prefektus Navine, Navinés média, Másodikos mestertanonc


100% bio, ökológiailag tesztelt terromágus
offline
RPG hsz: 77
Összes hsz: 252
Írta: 2018. február 1. 23:15 | Link

Livnéni.

Leon nem gyakran szokott kiöltözni, de mikor igen, akkor nagyon. Most is éppen, mint a beköltözése napján, magára öltötte a csodálatos, színpompás öltönyét. Szerette hordani, még ha nem is volt egy mindennapos viselet, sőt, talán éppen ezért. De nem könnyű megérteni a német gondolkodását, sokszor jómaga sem igazodott ki rajta, így ezt most jobb lesz, ha elengedjük.
Az órái befejeztével magához vett némi táplálékot, amit leginkább úgy lehetne jellemezni, hogy elrágcsált három gumimacit az ágyán ülve, meg egy félszáraz kókuszgolyót, mielőtt még nekivágott volna a nagy útnak, hóna alatt a minitevével.
Szerette a kastély ezen részét, mások szerint ronda volt, Leont pedig inkább megnyugtatta. Ő Berlinben volt szoktatva, így nem lepte már meg semmilyen építészeti stílus. Mások számára a szűk lépcső talán nyomasztó lehetett volna, Timet megnyugtatta, mert semmi nem állhatott lesben rá. Még éppen időben volt, ami nála egészen ritkaság számba ment. Az emberek szája nyitva maradt, ha ő ott volt, kellő időben és helyen. Most mégis néptelen és csendes volt a központi helyiség, mikor a fiú betoppant. Nem is teljesen értette, csak csendesen körbepillantott, mielőtt pár óvakodó lépést tett volna a Terro szárny felé.
Mikor belépett végül az ajtón, kellemesen megborzongott. Szerette, mikor a környezete barátságos volt, Berlin parkjaiban is sokszor időzött, hogy a betondzsungel ne fojtsa meg elevenen. Ahogy beljebb tesz pár lépést, végre felfigyel Livre is és szélesen elvigyorodik.
- Szép napot tanárnő - köszön, nyomában Twix aki most is lelkesen eregette a rózsaszín buborékokat. Tim lerakta őt, miután felértek a lépcsőn. - Hogy van mindig?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Olive Thalia Belmonte
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 62
Összes hsz: 809
Írta: 2018. február 2. 21:16 | Link


kinézet ▲ gyakorlás ▲ péntek késő délután


Liv éppen elmerült volna a saját kis nyugalmának szigetében, amikor egy fikusz hatalmasra fejlődött levele az ölébe nem nyúlt jelezve, hogy bizony érzi, még valaki érkezik. Elmosolyodott még csukott szemmel, aztán a lábait lelógatta a rögtönzött hintaágyáról úgy nézett a bejárat irányába. Nem kellett sok idő, hogy az igen színes egyéniségnek mondható fiú belépjen, a növények pedig maguk mögött elzárják az ajtót. Ez bizony privát óra lesz. Kedvesen és ismerkedően fogadta őt a környezet, ahogy Livvel is tette, egész sokáig kísérte Twixet is egy lila színben pompázó mágikus növény, ami magából kör alakú, kellemes illatú füstöt eregetett. Ez állatok és nem csak emberek számára vonzó.
- Szervusz Leon - köszöntötte egy kedves mosollyal, hogy aztán összefűzze kezeit az ölében, miután intett, hogy ő is üljön le bátran. A növények közben már összeálltak egy hasonló ülőalkalmatosságnak éppen Liv mellett.
- Sokkal jobban leszek, amint tegezni fogsz. Köszönöm kérdésed, remekül. Szia Twix, gyere, hoztam neked valamit… - Kimért intésekkel figyelte a kis teveszerű lényt, majd a zsebéből némi speciális tápot potyogtatott elé, csak ezután figyelt fel a fiúra ismét. Megvárta még elhelyezkedik ő is úgy, ahogy neki kényelmes, ő maga pedig megszabadult a kabátjától, hogy aztán a figyelmét már tényleg az órának és Leonnak szentelhesse. - Hogy haladsz a gyakorolgatással? Akad valamivel gond?


Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Leon Tim Wolf
Prefektus Navine, Navinés média, Másodikos mestertanonc


100% bio, ökológiailag tesztelt terromágus
offline
RPG hsz: 77
Összes hsz: 252
Írta: 2018. február 10. 03:15 | Link

Livnéni.

Leon kivételesen időben érkezett, hogy ez szerencse volt, vagy sajnálni kéne miatta Livet, azt mindenki döntse el saját maga. Minden esetre ő örült neki, mert nem kellett elnézést kérnie. Nem, mintha amúgy megtette volna, a legtöbb tanár már rá kellett ébredjen, hogy Timnél érvényes az "örüljön, hogy késtem, eredetileg el sem akartam jönni"-elve. De most ő és Twix is időben és jó kedélyállapotban érkeztek meg a gyakorló terembe. A növények el is nőtték az utat, barikádot képezve a páros és a külvilág közé. Szerencse, hogy a német legalább a szűk helyektől és a bezártságtól nem félt.
A növények barátságosan kúsztak mellette pár lépésen át, egy indát még meg is cirógatott a mutatóujjával, csak amolyan futólag, érintőlegesen, mielőtt az eltűnt volna. Twix halk nyökörgéssel figyelte a virágot, amely lila füstöt eregetett, mielőtt az éppen elkényelmesedő fiú után sietett volna, szedve páros patáit.
- Megszokás, entschuldigung. - Leon még kedvesen rá is mosolygott, ahogy egy kicsit hátradőlve figyelte az egyből hűtlenné váló tevefajzatot. Mert ugye ő döcögős mozgásával irányt váltott és lelkesen kezdte ropogtatni az elé ejtett tápot. Szerette a nasikat, amiket Livtől kapott, különlegesek voltak. Pár pillanatig gondolkozott, még figyelte is a tanerő kabátját, mielőtt kissé megrázta a fejét. - Öm, igen. Persze, igyekszem sokat gyakorolni. Hát, a föld alakítgatása nem annyira egyszerű. Már hogy... mikor így a... halmazát, vagy mit kell. Szóval a minőséges bigyó.
Próbálta érzékeltetni, hogy miről is van szó, de nem sok sikerrel, bemutatni meg mégsem akarta. Twix megint rábüffentene egy zöld buborékot.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Olive Thalia Belmonte
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 62
Összes hsz: 809
Írta: 2018. február 12. 17:57 | Link


kinézet ▲ gyakorlás ▲ péntek késő délután


Liv nem zavartatta magát várakozás közben, különösebb aggodalma sem volt. Nem tartozott soha azokhoz a tanári karban, akik véresen komolyan veszik az időt és imádják a diákok vérét, pontjait és jegyeit ezért szívni. Ő ezt meg tette óra keretein belül eleget, nem beszélve a vizsgákról. Persze sajnos, vagy sem, könnyen meggyőzhető volt róla, hogy ne akarjon valakinek rosszat, megvoltak a maga keresztjei. Mint az, ahogy végigpillanott a mestertanoncon mosolyogva, majd a tekintete a kisállara siklott mosolyogva.
- Semmi gond, csak utálom. Ezt az 50 éves professzorokra találták ki - jegyezte meg elhúzva a száját, mert bár a harmincadik életévébe gyalogol éppen, nem érezte úgy, hogy ez nagyon látszana. Lehet csak a rengeteg mágia benne, de teljesen le tudott dobni pár évet szóban, ha szükséges volt. Mint a gyerekei apja mellett, aki egy nyolcassal alatta van. Nem számít, inkább adott némi harapnivalót a kis állatkának, aztán Tim szavaira koncentrált.
- Látom neki is megvan a véleménye... Akkor azt hiszem, azt gyakorolhatnánk kicsit, de előtte… bemelegítés… - mutatta fel az ujját, hogy pillanat, már is magyarázza tovább, csak a kaktuszért nyúlt, ami szerencsétlen éppen az utolsókat rúgta. Maga elé emelte a cserepet Timnek nyújtva, ha a fiú közben helyet foglalt a növények alakította fotelszerűségben.
- Rendbe hoznád szegényt?


Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Leon Tim Wolf
Prefektus Navine, Navinés média, Másodikos mestertanonc


100% bio, ökológiailag tesztelt terromágus
offline
RPG hsz: 77
Összes hsz: 252
Írta: 2018. február 17. 02:06 | Link

Livnéni.

Liv jobb szerette, ha tegeződtek. Ezt nem ártott megjegyeznie, de Leon nem volt buta gyerek, csak szétszórt. Szóval gyorsan felvéste a kicsi fejébe, néhányat bólintva maga elé. A nő közben Twixet vette alaposabban szemügyre, aki lelkes kerregéssel vette el a neki szánt falatokat. Nem volt rosszul tartva, Tim nagyon is szerette, ha pedig ez igaz volt, akkor figyelt is.
- Megkérdezném, hány éves vagy, de azt mondják ezt nem illik - jegyezte meg Tim, a tekintetét még mindig a pupubabán tartva, aki egy buborékot böffentett, miután legyűrte a már-már száraz csemegét. Tim rosszalló pillantást vetett rá, ő is tudta, hogy nem profi benne, mégsem ostorozta magát. Erre a kis párosujjú képes és rábüfög!
- Igen, mindig, mindenről. Bár még nem tudom, a rózsaszín bubi mit jelent - mélázott el pár pillanatra, de aztán felkapta a fejét a mozdulatra. Nem félt tőle, hogy a tanárnő majd bántani fogja, de reflex volt nála, hogy a mozgásra ugrik. A kacsák így esélytelennek bizonyultak ellene, legalábbis, ebben reménykedett. Kissé hezitálva átvette a nőtől a kaktuszt és a cserepet a combjai közé fogta, hogy biztosan ne essen le, még akkor sem, ha éppen béna és csúsznak az ujjai. Meg szokott esni.
- Megpróbálhatom... - nyelt egy nagyot, de ezzel kapcsolatban voltak kétségei. A jobb kezét finoman a cserép peremére helyezte, így az ujjbegyei a földbe mélyedtek. Lehunyta a szemét és vett egy mély levegőt, érezte, ahogy kitágul a tüdeje. Próbált minél erősebben a növényre koncentrálni, szinte érezte is azt a halvány, szikrányi életet a kaktuszban. Aztán erősen koncentrált rá, elképzelte, ahogy a növény ismét életre kel, zöld és barátságos lesz. Már, amennyire erre egy kaktusz képes, azért megölelni nem szerette volna. Csak erőt adni neki.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Olive Thalia Belmonte
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 62
Összes hsz: 809
Írta: 2018. február 27. 16:31 | Link


kinézet ▲ gyakorlás ▲ péntek késő délután


A tekintete csak akkor eresztette el a kis lényt, mikor meghallotta Tim morfondírozását a kor kérdésében. Felnevetett, majd az utolsó falatok után vissza is ült a helyére végignézve ismét a navinésen. Megkérdezhetné mi a tippje, hagyhatná homályban, de akár egyszerűen csak el is engedhetné, ahogy illik. De sosem volt csendes, túltolt erkölcsű nő. Szégyen, nem szégyen, semmi oka nem volt a korán a saját megjegyzéseit leszámítva problémázni, amúgy is elég fiatalnak mondható a tanári kar, ő maga már az idősebbeket erősíti.
- Éppen hússzal kevesebb, mint az imént említettek - mosolyodott el lágyan, lassan, ahogy az indák mozgolódva alatta fonódtak szorosabbra, mikor a testsúlyát ismét rájuk helyezte. Szerette, hogy itt minden ilyen könnyen alkalmazkodik és irányítható. Nem csak segítség, de kellemes érzés is volt, nyugtatta a benne lévő dominanciát a természet.
- Van egy könyvem, amolyan szótár a föld elemű lényekhez, róla is található elég sok dolog benne, legközelebb ha arra jársz, kopogj be az irodámba és odaadom - mondta kedvesen, hiszen ezért is volt itt. Amiben tud, segít a tanoncoknak. Helyettük nem tud tanulni és fejlődni, de ha arról van szó támogat és motivál. Ezért is jött talán most a feladat, melyet Timre szabott ki. Csak látni akarta némileg stresszhelyzetben - hisz ha nem számolnak a kéréssel, akaratlanul is olyan - mire is képes.
- Csak nyugodtan, van időnk és ha bármit kérdeznél közben, azt is bátran.
Lassan intett a növényeknek, így azok elhúzódtak, véletlenül se vonják el senki figyelmét, a nasi pedig lekötötte a kis teveszerű lényt, így a fiú koncentrációja zavartalan lehetett. Ezt végig is követte, érzékelve, mikor is aktív az eleme és dobja magából az energiát tanonca.
- Most pont jó - közölte finoman rá is pillantva, elrontani nem lehet, de pont elég volt, hogy a növény megint kezdje visszanyerni a színét és Leonnak is elég ereje maradjon még egy-két dologra. - Szép... nem kell félni, bátran mehet, amennyire érzed, a növények hálásak, és amikor sok, azt viszont fogod érezni, nem lehet elrontani. Nézzük meg a föld formáit?


Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Leon Tim Wolf
Prefektus Navine, Navinés média, Másodikos mestertanonc


100% bio, ökológiailag tesztelt terromágus
offline
RPG hsz: 77
Összes hsz: 252
Írta: 2018. március 5. 13:31 | Link

Livnéni.

Nem akarta megsérteni a nőt, egyszerűen nem szokott ilyesmiken aggódni. Tőle kérdezhettek bármit, onnan kezdve, hogy mi az anyja neve, egészen addig, hogy mekkora a lába vagy milyen cigit szív. Az illető őszinte választ kapott, ha Tim tudott magáról.
- Akkor még nagyon fiatal - jegyezte meg és így is gondolta. Németországban nem nagyon voltak olyan tanárai, akik még nem töltötték be legalább a negyvenet. Kissé vissza is mosolygott a tanárra, majd inkább a kis tevére terelte a figyelmét.
- Azt megköszönném, jól jönne néha egy kis plusz segítség. Nem nagyon igényes, de nem mindig értem meg elég hamar, hogy mit akar - piszkálta a nadrágját Tim kicsit, de nem akarta elárulni Twixet, aki a szőnyegére potyogtatott. Helyette inkább a neki kiadott feladatra kezdett el koncentrálni. Nem volt egyszerű a számára, mert ilyenkor mindig stresszesebb volt. Szeretett volna jól teljesíteni, megtanulni uralni az elemét rendesen.
- Azt hiszem, egyelőre nincsen kérdésem. - Helyette az elméjét próbálta minél inkább kiüríteni, ebben pedig már nagyon nagy gyakorlata volt a múltjában. Jobbára csak múltbéli élményt kellett felelevenítenie. Lassan elkezdte átadni az energiát a növénynek, nem is volt teljesen tudatában annak, hogy is csinálja, de érezte az áramlást kettejük között. Szerette a képességét, Liv hangja sem tudta teljesen kizökkenteni ebből. Végül lassan levette a kezét a kaktuszról, felfüggesztve a folyamatot és a kis cserepet a nő felé nyújtotta, kis, de büszke mosollyal.
- Igen, az jó lenne. Nem tudom, hogy szokták ezt gyakorolni, kissé bonyolultnak is érzem.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Olive Thalia Belmonte
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 62
Összes hsz: 809
Írta: 2018. március 18. 13:55 | Link


kinézet ▲ gyakorlás ▲ péntek késő délután


Elmosolyodott Tim megjegyzésén, de nem különösebben foglalkoztatta a kor kérdése. Ő tudta, amit tudott és remekül elélt azzal, amit a természet ajándékozott neki. Panaszra anyaként se lehetett oka, így lehet az sem hatná meg, ha valaki a negyvenes éveiben kérdezgetné tőle. Elég büszkén tud mindent vállalni.
- Ez előfordul, szokni kell, nem megy mindig egyszerűen az együttélés - vont vállat finoman, aztán el is gondolkodott, a könyv pontosan hol is hever. Ha visszament majd kikészíti, hogy az első adandó alkalommal ki is adhassa azt a kezei közül. Szeretett a tanoncoknak segíteni az állataik körül, sőt, ami azt illeti, volt már olyan, akinek a növényeivel is bíbelődött kicsit pluszban. Megérdemelték, hogy valaki pluszban segítsen rajtuk.
- Rendben - bólintott, aztán csak hátradőlve figyelte Timet és a cserepest. Nem voltak elvárásai vagy igényei arra, milyen eredményt kell produkáljon a fiú, inkább próbálta bíztatni és elmagyarázni, hogy nincs mitől tartani. Sokan nem hiszik el, de jót téve nehéz rontani. A természet pedig mindig hálás, sokkal inkább, mint mondjuk egy ember.
- Ügyes. A gyakorlást én szeretem praktikussá tenni. Hoztam egy üres cserepet és van nálam pár mag is, pillanat - kezdett el a zsebében turkálni, mire meglett a kis zacskó. - Szeretném, ha földet idéznél és megtöltenéd a cserepet. Nem kell egyelőre semmi különleges. Aztán utána jön a többi lépés. Megkapod a magokat, és sorban kell menned. Előbb futóhomok szerűvé kell majd alakítsd, ahogy a tetejére szórtad a zacskó tartalmát. Ekkor elnyeli a magot. Utána az lesz a dolgod, hogy tápanyagdús, a magoknak kedvező termőtalajjá váljon. Mindig koncentrálj egy dologra, itt érdemes a magra, mi lesz neki jó.


Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Eszterházy Diána
Diák Rellon (H), Rellon csapattag, Ötödikes diák



offline
RPG hsz: 57
Összes hsz: 255
Írta: 2018. március 22. 21:31 | Link

Dustin Axel Westwood
- megjelenés -

Aaa. - Csak magában bámészkodik csodálkozva. Pár perce már itt van, de még nem jutott el addig, hogy az első, nagy "hallból" továbbjusson akár a tanterem.. meg úgy egyáltalán bármelyik terem felé. "Szégyenszemre" sosem tanulta a tárgyat, nem érezte szükségét, hogy felvegye, így hát nem is volt oka soha, hogy ellátogasson a keleti szárnynak erre a részére.
Jó, nem mintha varázsló viszonylatban olyan nagy cucc lenne az efajta látványosság, de mindig érdekes új részeit felfedezni az épületnek. Biztos benne, hogy még sokkal nagyobb részén nem volt soha, mint amennyit már meglátogatott.
Nnnnaa mindegy, ennek örömére előkapja a felrúnázott telefonját, és csinál egy-két látványos képet a felette elterülő búráról és az oszlopról. Tetszik neki ez a geometriai vonal, olyan.. egyszerre modern és stílusos. Lő is egy selfiet gyorsan, aztán letelepszik a lépcsősor tetejénél lévő márvány(?) kiszögellésre törökülésben. Nem is biztos benne úgy sem, hogy merre kell menni - és ha tudná is, mi van, ha nincs nyitva? Szóval inkább bevárja itt a fószert, akivel találkozója van - és addig is kiposztolja a képet instára és facebookra.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Society: Be yourself.
Society: No. Not like that.
Dustin Axel Westwood
Házvezető Navine, Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 90
Összes hsz: 160
Írta: 2018. március 24. 13:53 | Link

Eszterházy Diána
kinézet | Lunari

Új tanév, új fejezet, úgy néz ki, mindezt már Európában. Nem különösebben éreztem feszültséget vagy izgalmat, kifejezetten csak várakozó voltam, ahogy a minisztérium leveleit olvasgattam az elsődleges teendőkről még a szünetben. A tanárnővel, akit váltok, már találkoztam, bár ismertem már őt, szakmai téren nem ártott felvilágosítani mi és hogyan áll. Az új tanoncok - persze a régiek mellé - már hozzám kerültek, éppen ezért is volt mára találkozóm lebeszélve.
A tegnapi napom elég hosszúra sikerült, mert az egyik mágikus erdőben jártam a két ifjú elemi lényért, akik a lányok társai lesznek a tanuláshoz, a nehezebb dolgom a lunarival volt, aki még az éjjel mókásnak vélte a jégcsapjait a falba lövöldözni, ezzel addig zajongva, még fel nem keltem hozzá. Érezte, hogy nem én leszek a gazdája, nem is viselkedett túl kedélyesen. Most is morog rám, de csak egy sóhajjal megingattam a fejem, ahogy benyitottam a terembe, pár perc késéssel. Ennyi igazán belefér.
- Helló. Diána, igaz? - kérdeztem egyből a lányt, tagadhatatlanul érzékeltetve az akcentusom, ha akartam, ha nem. Alapvetően az egyik gyűrűm használom fordítónak, de régen beszéltem a nyelvet, egyszerűen évekig nem volt rá nagy szükségem. - Dustin vagyok, én fogok segíteni a gyakorlati óráidon - nyújtottam kezet neki, ahogy közelebb értem. A terme még nekem is új volt, egy pillanatra körül is néztem, csak aztán vissza a lányra.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Eszterházy Diána
Diák Rellon (H), Rellon csapattag, Ötödikes diák



offline
RPG hsz: 57
Összes hsz: 255
Írta: 2018. március 25. 20:50 | Link

Dustin Axel Westwood
- megjelenés -

Annyira nincs belemerülve a telefonba, hogy ne tűnjön föl neki az érkező, főleg, mert a szokásos lépések mellett szapora lépéseket is hallani, sőt, az a feltűnőbb, ahogy a sima  kőlapot karcolják a négylábú körmei járás közben. Felnéz, el is pakolja a mobilt, nem akar túl bunkónak tűnni, meg aztán.. most lesz úgy is jobb dolga a posztolgatásnál.
Nem nagyon tudja, hova figyeljen. Egyrészt: uh. Nem kell nagyon kommentálni, még az a jó, hogy nem ül ki az arcára túl látványosan, mert túl sok befogadnivaló információt dolgoz fel épp. - De attól még uh.
- Üdv, igen, Eszterházy Dia. Kérlek, bánj velem jól. - A kézfogás mellé angolul teszi hozzá a formális félmondatot, jókedvű félmosollyal az arcán, mert ezt mindig is ki akarta próbálni. Tudja, így nem egészen tölti be formális funkcióját, sőőőt. Megfordult benne, hogy nem olyan jó ötlet, azért mégiscsak pedagógus, minden blablabla. De Dia nem szeret ellenállni a kísértésnek. Nem is nagyon tud.
Az apja utálni fogja. Azért pakolta be ide, hogy na itt majd rendet tanul, itt nem lesz akkora szerencse, hazai terepen, olyan lébecolás, mint külföldön. Csak arra nem gondolt, hogy a tanári kar, úgy tűnik, nagyon jó material öhh sokmindenre. És most plusz egy.
A másik pedig, ami teljesen lefoglalja, hogy..
- De aranyos.. - Fogalma sincs, mi lehet ez. De ha azt látja, hogy az állat nem morog rá, nem viselkedik ellenségesen, akkor egy pillanatra odatartja a kézfejét, biztonságos távolságra, hogyha akarja, az állat megszaglászhassa.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Society: Be yourself.
Society: No. Not like that.
Leon Tim Wolf
Prefektus Navine, Navinés média, Másodikos mestertanonc


100% bio, ökológiailag tesztelt terromágus
offline
RPG hsz: 77
Összes hsz: 252
Írta: 2018. március 26. 23:12 | Link

Livnéni.

A cserepessel az elvártnál jobban boldogult a német. Igaz, kissé émelygett a hirtelen megerőltetéstől, nem érezte magát jól tőle, de ez csak pár másodpercig tartott, míg vett pár nagyobb levegőt. Tudta, hogy jobban kéne vigyáznia a szervezetére, de egyelőre nem jött rá, hogyan is kéne nekiállnia. Abban biztos volt, hogy jobban jönne ki, ha mondjuk egészségesebben enne, de muszáj volt betolnia a fél kiló gumicukrokat, mikor éppen úgy hozta a kedve.
Megkapta az üres cserepet, amit aztán szintén az ölébe pakolt, az iménti kaktuszt helyettesítve vele, de erősen a nő szavaira figyelt, hogy véletlenül se maradjon le egy részletről se.
- Szóval idézzek földet, elsőre? - kérdezte, majdhogynem ismételve, amit az olasz mondott neki, aprókat biccentve, hogy érti, igen. Mély levegőket vett ismét, próbált békét és harmóniát elérni saját magával, ami az iménti bemelegítés után nem ment nehezen. Aztán alaposan megnézte a cserepet, körbeforgatta, az ujjait is végighúzta rajta, hogy ismerje minden egyes szegletét. Aztán az egyik kezével a cserepet tartotta, a másikkal azt a bizonyos, formázó mozdulatot tette a levegőben, amit már az első gyakorlásnál is. Erősen összpontosított, szinte ki sem nézte volna senki Timből, hogy ez megy neki, de lassan földdel kezdett feltelni a cserép. Kis, büszke mosollyal nyújtotta a tenyerét Liv felé, megmutatva neki a kezdeményt, hogy megkaphatja-e a magokat. Amennyiben igen, kiszedte őket a zacskóból, majd ismét a földre koncentrált, elképzelve, ahogyan a szemcsék kisebbek, szárazabbak lesznek, elcsúsznak egymáson, kissé talán még örvénylenek is. Ugyan az állag stimmelt, lassan átváltozott, de épp hogy megmoccant a cserépben. Aprót szusszant, majd erősebben koncentrált.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Olive Thalia Belmonte
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 62
Összes hsz: 809
Írta: 2018. március 30. 18:59 | Link


kinézet ▲ gyakorlás ▲ péntek késő délután


Az első apró, nevezze Liv nevén felmérés után már nagyjából be tudta határolni Tim erejét és képességét arra, hogy merre mozdulhatnak el gyakorlás címen. Ugyan ő maga gyakorta félti a növény és állatvilágot, azt is tudja, hogy engednie kell és oktató céllal figyelve ugyan, de hagyni, hogy a tanoncok is megfelelően kitanulják a magukét. Évekig nem értett egyet a kisállatajándékozással sem, de szerencsére őt cáfolja a rendszer és a kiskedvencek tényleg segítik a tanoncokat és még egy sem halt bele semmibe.
- Igen, az lesz az alapod, amiben és amivel dolgozol - bólintott is, ahogy végül az üres cserepet is már a fiú gondjaira bízta. Ő maga csak megfigyelő szándékozott lenni a magokkal a kezében, amíg túlesik a feladat első felén. Annak ellenére, hogy Tim, mikor megismerte sem a szorgalmával tűnt ki, neki úgy tűnt, jól halad, ha kicsit lassabban is, mint mások. Ügyes volt, csak voltak korlátok, amiket le kellett döntsön. Ilyen volt az ereje kihasználása is. Liv elismerően bólintott a földre, majd a zacsit átnyújtva figyelte a folytatást.
- Pihenj, ha szükséges közben.
Hosszabb idő volt, de megérték a percek, mert kezdett alakulni, bár egyszer eléggé kiszáradt a föld, talán kicsit jobban is, mint szükséges, akkor Tim vállára tette a kezét, hogy egy pillanatra lazítson és vegyen inkább pár levegőt, aztán hagyta, hogy tovább dolgozzon vele. Mára ennyit szánt, csak a magok kicsíráztatásáig kell eljutni, ami már csak másfél lépés. A föld lassan elkezdte elnyelni a magokat és bekebelezve szűnt a szemcsék mozgása is.


Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mezősi Nyeste Veronika
INAKTÍV


dadogós angyal
offline
RPG hsz: 220
Összes hsz: 1595
Írta: 2018. április 1. 20:16 | Link

Dustin

Az, hogy ismét új tanárral kell ismerkednie - vagyis nem kell, csakhát mégis... - rádöbbenti, hogy nagyon, de nagyon régóta húzza ezt az elemi mágia tanulást. Persze Kamilla is rádöbbentette, amikor a rellonos végzett, és ő még mindig az alapokat próbálgatta... De nem mindenki tehetséges. Még akkor sem, ha különleges képességgel átkozta meg az élet. Mondjuk Brannek hála, már nem érzi annyira átoknak. A fiúval viszonylag sokat beszélgettek és a könyvek, amiket a TS ajánlott igencsak érdekesnek bizonyultak. Mostanra pedig egészen elfogadta, hogy ez az élete része. Az elmúlt vizsgaidőszakban pedig mindent megtett, hogy behozza a lemaradása egy részét. Sokat gyakorolt. Olyannyira, hogy végül a rendes vizsgáira nem is készült. Az eredményein meg is látszott. Bár kapott K-t is, az utolsó két vizsgán azonban csúnyán leszerepelt. Ez csak azért ciki, mert a mágiatörit és a reptant is szereti, de mindkettő eléggé tanulós. Még ha utóbbiról nem is feltételezné az ember. Szóval nem sikerült, és ez most év ismétléssel jár. De próbálja pozitívan feldolgozni. A legtöbb tárgyból jól állt tavaly és így legalább több ideje marad az EMre. Viszont az új tanár, az új oktatási mód meg a többi kicsit megijeszti.
Épp hogy megszokta Olive módszereit, most meg ismerkedhet egy újabbal. Nem az ő világa ez. De úgy döntött elébe megy a dolgoknak és nem vár addig, amíg Dustin - vagy ki! - veszi fel vele a kapcsolatot. Írt neki, hogy jön és szeretne gyakorolni. Megegyeztek az időpontban és most hogy itt van a várva vár nap, az elemi mágia terasz előtt várakozik a férfi megjelenésére.
Azt a pár fiút, akinek az a beteg ötlete támad, hogy meglocsolja egyetlen kézintéssel téríti el a tervétől. Nevezetesen a fiúkra visszairányítva a vizet, amit ráöntenének, fröcskölnének, fújnának. Nincs locsolkodós hangulatban.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Dustin Axel Westwood
Házvezető Navine, Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 90
Összes hsz: 160
Írta: 2018. április 6. 23:43 | Link

Eszterházy Diána
kinézet | Lunari

Nem igazán zavartattam magam a késés miatt, szerintem még sosem volt diákom, akivel nem teljesen hivatalos keretek között találkoztam és panaszkodott volna. Alapvetően a figyelmemmel eléggé jól kompenzálom ezt mindig és a lehető legtöbbet ki lehet hozni bárkiből a megfelelő motiválással. Ez mondjuk a négylábúra a lábam alatt nem volt túlságosan igaz, de csak egy mély levegő után megvakartam a tarkóm, és hagytam, hogy menjen a teremben egyelőre amerre lát. Ő helyette szaglászva bámult a sárga hajú lányra egyelőre.
- Örülök, Dia - húzódott széles mosolyra a szám, nem ez volt az első és az utolsó alkalom sem valószínűleg, hogy ezt hallom. Mert az angol egy igen udvarias nyelv, csupán ezért. Természetesen. Nem különösebben volt lehetőségem még itt utánanézni senkinek, így a lányról is összesen annyi információm volt, hogy az ereje nem olyan régen ébredt fel, hogy milyen balesete volt és, hogy aeromágus. Eddig nem csak az elemről tudtam ilyen esetben elmondani, hogy mennyire könnyedek és szabadok.
- Ő egy lunari - kezdtem bele, ahogy a lépcső legfelső fokára ereszkedve leültem a lábaim elnyújtva lefelé, a kezeim meg az ölembe ejtve. - A társad lesz a tanulásban és a későbbiekben a fejlődésedben és az utadon az elemeddel. Még nincs neve, így hívószava sem, ezt tőled fogja először hallani, elég okos, így hamar érteni fog ebből, de makacs egy lény is - néztem az állatra, aztán vissza Diára. Igazság szerint egyelőre több infót és kérést kapott, mint sokan képesek rendszerezni, szóval vártam, hátha ő maga veti fel a kérdéseit. Nekem lennének, voltak is annak idején, mindennel kapcsolatban.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Dustin Axel Westwood
Házvezető Navine, Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 90
Összes hsz: 160
Írta: 2018. április 9. 15:15 | Link

Mezősi Nyeste Veronika
kinézet

Azt mondják az évindulásra, hogy könnyű és egyszerű, ám sok dologgal nem számolnak, így én se. Valahogy még kerestem a beosztást és az embereket, hogy összehangoljam ezt, máskülönbenők se haladnak és semmire nem is jutunk. Az egyik kislány, relatív persze, de határozottan fiatal még, megkeresett, hogy jönne órára, pedig a héten még nem terveztem senkit zargatni ezekkel, ennek ellenére jeleztem neki, hogy persze. Nehéz ilyenkor eldönteni, hogy valaki siet valahova, vagy tényleg érdeklődő, de amíg nem tudok többet nyilván igyekszem nem ítélkezni.
A szokásaimmal ellentétben korábban érkeztem és a terembe menve körül is jártam a víz eleműeknek fenntartott részt. Azzal tisztában vagyok, hogy a tanonclány kettővel is bír, ettől még a hely tökéletes kell legyen a főelemét nézve. A megbeszélt idő után pár perccel sétáltam csak az ajtó irányába, hogy kinyitva azt a kishölgyre mosolyogjak, majd a megfutamodott férfiszármazékok után nézzek, elfojtva a röhögést.
- Gyere be - tártam ki az ajtót, aztán ha ez megtörtén, akkor be is csuktam mögötte. - Dustin vagyok, ha jól sejtem te pedig a dimágus leányzó - folytattam a mondókám, de a neve kapcsán meg voltam lőve, és ennek nem csak a rozsdásodott magyarom volt az oka, bár nem segített, hanem a pocsék névmemóriám is.
- Mesélnél róla, hogyan is állsz még beérünk? - indultam meg a víz felé, ahogy a szemem sarkából a navinést figyeltem.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Eszterházy Diána
Diák Rellon (H), Rellon csapattag, Ötödikes diák



offline
RPG hsz: 57
Összes hsz: 255
Írta: 2018. április 21. 14:58 | Link

Dustin

- Óó, az enyém? Hát szia.. - Az egyelőre még eszébe sem jut, hogy ez egy kicsit nagyobb felelősség lehet, például helyet kell neki kialakítani, etetni, gondozni, ilyesmi. Otthon volt ugyan egy papagája, de az mégsem egy mágikus lény. Csak egy nagyon hangos madár, ami néha úgy viselkedik, mint egy macska. Hagyja, hogy megszaglásszák a kezét, aztán érzi, amint egy nedves orrhegy hozzányomódik a mutatóujjának bütykéhez. Óvatosan megfordítja a kézfejét, így meg tudja simogatni az állat fejét. Nem tűnik úgy, hogy nagyon kellemetlen lenne a Lunarinak az érintés, de tény, hogy nem is kezd rögtön farokcsóválásba, mint egy domesztikált szobakutya. Inkább csak érdeklődve hegyezi a füleit a lány felé, akinek minden fejmozdulatára követi az élénk színű haj mozgását.
- Szóval.. őő.. így eléggé kitöltötte az időt a papírmunka meg ilyesmi, nem volt túl sok időm foglalkozni a lényeggel, csak nagy vonalakban. Hogy fog ez az egész menni? Ez most egy ilyen plusz tantárgyként fog működni?
Jellemző tinédzser kérdés igazából, amolyan burkolt "akkor most több órám lesz"? Származtathatott volna le ennél mélyenszántóbb dolgokat is, de minden sorban érkezik, nála először a gyakorlati kérdések és részletek bootolnak be.
- És lesznek még ilyen mágikus kitöréseim? - Na ez a másik, ami szöget ütött a fejében. Nem valami király, ha igen, eddig mindig olyan büszke volt rá, hogy annak idején az első vadmágiája után az ő varázsereje valahogy nem rakoncátlankodott annyit. Igaz, nem is számottevően tehetséges diák, de az az erő, amit magáénak tudhat, legalább kontroll alatt volt, amennyire lehetett. Most akkor ez kuka?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Society: Be yourself.
Society: No. Not like that.
Dustin Axel Westwood
Házvezető Navine, Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 90
Összes hsz: 160
Írta: 2018. május 9. 10:15 | Link

Eszterházy Diána
kinézet | Lunari

Úgy nézett ki elsőre nem akart se a lunari megfutamodni, se a lány sikítófrászt kapni. Hallottam azért már nehezebb esetekről, volt egyszer egy durván állatvédő fiú, aki mellettem kezdett még tanulni, ő azért nem volt hajlandó az állattal törődni, merthogy fogságban van így. Az istenért nem lehetett neki megmagyarázni, hogy ha elhanyagolja, miután az állat kapcsolatba lépett vele, azzal teszi taccsra. Eszméletlen hülyék néhányan.
- Ez így szokott lenni, a kötelező, de marha fölösleges lépésekkel - mert ami azt illeti, gyakorlatilag, ha kapnának egy tanonci személyit, azt elég lenne egyszer megcsináltatni és a számukkal minden más a minisztériumi emberekre maradna, nem pedig a diák lenne ugráltatva. De ugye túl egyszerű… - Az érdekel, hogy sok szabadidődet veszi-e el? Lehet. Ez tőled függ főleg. Szükséged van az elméletre a gyakorlathoz, de a heti egy órát beválthatod, szóval, ha gyakorlunk hétfőn délután, azon a héten a rendes, évfolyamod szerinti órádra nem kell bejönnöd, ha nem akarsz - vontam vállat. Igazából én nem erőltettem senkit, ha az van ott, akit érdekel, mindenkinek könnyebb. Meg így maga osztja be az idejét és lehetőségeit. Ha inkább otthon olvas 15 percet a gyakorlás előtt, nekem pont annyira tökéletes.
- Azon leszünk, hogy tudatosan legyél képes irányítani, de ez nem zárja ki. Ez az elem benned él, kapcsolatban van a rendes varázserőddel, az érzelmeiddel és képes beleérezni a helyzeteidbe, bármilyen furán is hangzik. Ha megint veszélybe kerülsz és nem tudsz magadról, elájulsz vagy sokkban vagy, újra felléphet, mint védő kar, amit nem te mozgatsz - fejtettem ki hol az állatra, hol a lányra pillantva, a végére még egészen meg is mosolyogtam a dolgot. Nem sűrűn hallom úgy ezt, mint kitörést, de azt hiszem ez a felfogásom sajátja.
- Persze szabályok is vannak, amik fontosak lesznek - hoztam elő a legkevésbé kellemes pontot, vagyis általában itt üt ki a fintor és a nemtetszés. De valamit valamiért.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Celestyna M. Czerny
Előkészítős tanár, Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos


Babydoll
offline
RPG hsz: 106
Összes hsz: 171
Írta: 2018. szeptember 11. 20:21 | Link

Laura

Kicsit furcsán éreztem magamat, miután Dustin ott hagyott az ajtó előtt, hogy neki sietnie kell, órája lesz, de én azért csak menjek be és gyakoroljak, nem lesz semmi gond. Az iskola is olyan furcsa volt, meg maga az elképzelés, hogy én most nekiállok és gyakorolgatok itt egyedül... hát. Trusia a vállamon egyensúlyozott épp, rosszalló pillantással is nyújtottam neki a karomat, hogy akkor legyen szíves és másszon le onnan, ahogyan beléptem a terembe. Hatalmas, üvegkupolás egy hodály volt, amire kicsit el is nyíltak az ajkaim. Innen biztos csodaszépek a csillagok éjszaka.
Kissé beljebb is sétáltam, a lépteim visszhangot vertek, ahogyan végül a terem közepén megtorpantam és felpillantottam. Tényleg volt esztétikai értéke.
Aztán sorban az ajtókhoz sétáltam, hogy be-bepillogjak mindegyikbe külön, mi is rejtőzik a fal mögött. Az első, amibe benéztem, teljesen átlátszó volt, így gondolom a levegőhöz tartozhatott. Magasan volt, nem különösebben volt szimpatikus a számomra, még meg is borzongtam. Aztán meghallottam, hogy nyílik az ajtó és automatikusan arra is fordultam, ahonnét a hang jött. Trusia a fejét oldalra biccentve nyökörgött egy sort, mire tanácstalanul néztem rá.
- Nem értelek ám - mondtam, mintha egyértelmű lenne, majd ismét felemeltem a fejem. - Hahó?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Juhász Laura
Diák Navine (H), Elsős diák



offline
RPG hsz: 36
Összes hsz: 121
Írta: 2018. szeptember 12. 16:56 | Link

Celestyna

Izgatottan siettem végig a kastély folyosóin, és kivételesen már elsőre megtaláltam a helyet, ahova igyekeztem. Ez nálam egy kisebbfajta csoda, bár tény, hogy eléggé könnyű az elemi mágia üvegkupoláját kiszúrni. Gyorsan besiettem hát, de amit odabenn látok, nos, attól a földbe gyökerezett a lábam. Egy pentagramma. Legalábbis ez ugrott be elsőre a szoba alakjáról. Szaporán kezdtem venni a levegőt, és el is kezdtem hátrálni a fejemet rázva.
~ Nem-nem-nem. Ez így nincs jól. Ez nem jó. Ez boszorkányság. ~ gondoltam pánikolva, majd hirtelen egy puha simítást éreztem a nyakam körül egy dorombolás kíséretében. Ösztönösen odakaptam a kezem, és puha bundába simítottak az ujjaim.
- Köszönöm, Benito! - motyogtam a kis állatnak hálásan. Hát persze, hogy boszorkányság, hiszen egy boszorkányképzőbe vagyok és én is egy boszi vagyok. Még mindig hajlamos vagyok elfelejtkezni dolgokról, és mugliként szemlélni a világot. Felbátorodva elindultam hát, hogy megkeressem a nekem való termet. Sorba bekukucsáltam a termekbe, elkerekedett szemekkel csodálva a látványt, ami a kis ablakokon át tárult elém. Kizárásos alapon kiválasztottam a víz termét, bár nem túl sok köze van a vízhez, de a többinek meg végképp semmi. Belépve viszont rögtön megláttam, hogy mekkora nagyot tévedtem. Ami sima fekete falnak tűnt, az nem sima fekete fal volt. Hanem valami háló, ami visszatartotta a vizet. De vajon meddig?! Egy hang szólított meg hirtelen, és párat pislogva meg is láttam a gazdáját. Idősebb lány, vagyis nő, biztos tanár.
- Öhm, jó napot! Elnézést a késésért! Én öö...Laura vagyok. - mentegetőztem habogva. Benito leugrott a vállamról, és pár szökkenéssel a másik sárkányleopárd felé veszi az irányt, majd őt kikerülve a terem egyik sarkába vonulva letelepedett.
- Mivel kezdünk? - kérdeztem a tanárnőt miközben bizalmatlanul szemlélgettem a hálót.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Ami valójában vagy, az a lelked, nem a tested. A test csupán egy hordozó, ami segít megtapasztalni a fizikai világot mindennapjaid során.

Oldalak: « 1 2 ... 5 ... 13 14 [15] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Keleti szárnyMásodik emelet