36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Keleti szárnyMásodik emelet

Oldalak: « 1 2 3 4 5 [6] 7 8 ... 17 18 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Kiva Faraday
INAKTÍV


.anyatündér.
offline
RPG hsz: 157
Összes hsz: 7910
Írta: 2013. november 17. 17:34 | Link

EM - Gyakorlati óra

De régen is volt már, hogy utoljára gyakorlati elemi mágia órára kellett mennem! Utoljára az előző tanévben voltam itt a teraszon Erdős tanárnőnél órán, de idén változott egy kicsit a dolgok felállása. A tanárnő valamiért távozott az iskolából, a mai napig nem sikerült kiderítenem, hogy ez miért történt, de így esett a dolog. Eleinte úgy állt a helyzet, hogy lehet nem is kapunk tanárt, egy kicsit bepánikoltam, mert mindenképpen szerettem volna folytatni a gyakorlati képzést, de aztán szerencsére találtak egy másik embert, aki oktathat minket. Utánaolvastam egy kicsit a fószernak, Merkovszky Ádám, kviddicsjátékos. Hohó, a végén még kisül, hogy mennyi közös dolog van bennünk, tudunk elemet irányítani és még a kviddicset is szeretjük. Jól van, nem lesz itt semmi baj.
Az út a teraszig nem olyan hosszú számomra már, vagy csak szimplán nem tűnik annak, az Eridon toronyból percek alatt át lehet ide érni. Örömmel és kíváncsisággal telve vágtatok fel a kis lépcsősoron, hogy végre odaérjek, ahova indultam. Izgatottan "tépem" fel az ajtót és viharzok be a kis üvegházba. Nem kell túl sokat sétálnom, hogy rábukkanjak a keresett személyre, pillanatok alatt megtalálom Ádámot, ahogy éppen egy kis alvó valamit simogat az ölében. Kérdőn tekintek először a kisállatra majd a tanerőre, de végül úgy döntök, hogy illendő lenne bemutatkozni.
- Öm, üdv, Kiva Faraday vagyok, órára jöttem - nyögöm ki lányos zavaromban. A kis szunyókáló lényecske nagyon felkeltette az érdeklődésemet, így nem vagyok rest megkérdezni, hogy mivel van dolgom.
- Bocsánat, megkérdezhetem, hogy ő kicsoda? - mutatok kíváncsian a kis szőrös valamire Ádám ölében.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Argentin. Dimágus. exŐrző. Állatkerttulaj. Anyuka. Beütött a krach, kérdezz. Cheesy
Nem. Fúj. ©
Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
offline
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Írta: 2013. november 21. 02:14 | Link

Nathaniel

A feladat ismertetése után hagyom, hogy a fiú leüljön, sőt én is mellé térdelek a földre, bár arra ügyelek, hogy a kis lényt a zsebemben össze ne nyomjam. Figyelem Nathanielt a próbálkozás közben, próbálok minden apró kis rezdülésére figyelni, míg végre megjelent egy féltenyérnyi lángocska, pár pillanatig megmaradt, közben kicsit erősödött is, majd pislákolt egy keveset, és eltűnt.
- Egész jól kezdesz, nekem régen sokkal több időmbe tellett, mire megtanultam egy tenyérben kényelmesen elférő lángot idézni. Általában vagy túl nagy, vagy túl kicsit lett. Tudatosan alakítottad a méretét ekkorára? - kérdezem, és közben már a következő feladaton gondolkodom.
Válasza után egy kupac fát, néhány papírt, és egy kis darab textilt teszek elé.
- A feladatod az lesz, hogy ezeket a viszonylag könnyen égő anyagokat meggyújtsd. Mindegyiknél próbáld meg kordában tartani a lángokat, hogy semmi más ne égjen el, csak maga a fa, a papír és az ruhadarab. Ne egyszerre, hanem egymás után próbálkozz meg velük! - tárom elé az újabb leckét, majd figyelem, mit kezd vele.
- Az emberek általában hajlamos túlságosan is a szemükre hagyatkozni. Mikor elképzelsz valamit, de csak arra gondolj, hogyan néz ki! Próbáld meg a többi érzékszervedet is bevonni. Milyen érzés megfogni a lángokat? Van-e hangja a tűznek? Hát illata? Érezd a hőséget, a meleget, amivel el akarod égetni a dolgokat! Képzeld el, hogy te vagy a tűz! Társíts hozzá szavakat, asszociálj bátran! - próbálok segíteni a fiúnak, ezért halkan, de célzatosan intézem hozzá ezeket a kérdéseket és a tanácsokat. - Nyugodtan válaszolj ezekre a kérdésekre hangosan! Meséld el, milyen érzés volt először tüzet gyújtani! Idézd fel magadban az emlékeidet, próbáld meg gondolatban újra átélni!
Elhallgatok, hagyom, hogy válaszoljon hangosan, esetleg magában, és, hogy közben próbálkozzon, mert ennek az oktatásnak a gyakorlatra kell épülnie, az elméletről hall eleget a tanórákon.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Kérdezz.. // Év tanára 4 tanéve (Köszönöm nektek. Love Pirul Q_Q *teljesen meghatódott*)
Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
offline
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Írta: 2013. november 21. 02:42 | Link

Kiva - EM óra

A lány igazán energikusnak tűnik, és azonnal jó benyomást tesz rám azzal, hogy a kis lényre az "ő" személyes névmást használja, a többség által ilyen helyzetekben preferált "az"-zal szemben.
- Szia, engem Merkovszky Ádámnak hívnak, és nem ragaszkodom sem a magázáshoz, sem a professzorozáshoz. Szerintem mindenkinek sokkal egyszerűbb, ha tegezzük egymást, persze csak, ha neked nem kényelmetlen - mosolygok Kivára, majd felemelem az állatkát, hogy a lány jobban szemügyre vehesse.
- Ő pedig egy tűzróka. Általában nagyobb mágikus erdőkben találkozni velük, vagy sárkányok közelében. Furcsa, de a tűzokádók kedvelik őket, nem szokták bántani, persze ez azért is lehet, mert számukra ezek az apró teremtmények olyanok, mint számunkra a hangyák.
Közben a lény felébred, és szőrén megjelennek az apró lángocskák. Álmosan körbetekint, majd ásít egy hatalmasat. Ezzel végezve körbeszimatolgat, megnyalja az ujjaimat, majd egyenesen a lányra néz, bizonyára érzi benne a tűz elem jelenlétét, ezért Kiva felé nyújtom a rókát.
- Fogd meg nyugodtan, a te kezedben biztos jobban érzi majd magát, hiszen te tisztán tűz elem használó vagy, nem zavarod össze a többi elemmel, mint én - nevetek fel, mikor észreveszem, hogy az állatka igyekszik kiszabadulni a kezemből, hogy közelebb kerülhessen a lányhoz.
- Ne félj, nem bánt! Tűz elemű lény, így automatikusan vonzódik mindenhez, amiben érzi ennek az elemnek a jelenlétét. Nagyon jól kijön a tűzmágusokkal.
Átadom a lényt Kivának, majd folytatom a tudnivalók átadását.
- A vadonban kisebb csoportokban élnek, és szelidített társaik is erősen igénylik, hogy legyen valaki mellettük. Szeretik a társaságot, gyakran eléggé önzők ezen a téren, azt akarják, hogy mindig rájuk figyeljenek, de sok türelemmel, és gondoskodással el lehet érni náluk valamiféle javulást.
Végiggondolom, hogy mit kell még tudni róla, mikor rádöbbenek, hogy hiszen a legfontosabbat kifelejtettem.
- Oh, majdnem elfelejtettem. A vadon élő tűzrókák ragadozók, általában kisebb madarakra és rágcsálókra vadásznak, de a háziasítottak szinte bármilyen maradékot megesznek. Bár a húsokat egyértelműen jobban szeretik, de tényleg szinte mindent megesznek. Talán egyedül a főzelékeket nem.
Felállok a helyemről, és elindulok a helyiség tűz elemű része felé, megkérem Kivát, hogy kövessen, közben folytatom a magyarázást.
- A mai órán ő fog neked segíteni, azonban előtte még lesz egy nagyon fontos feladatod: Nevet kell adnod neki! Úgy tervezem, hogy a projektmunka teljesítése után megkapod, ha szeretnéd, ezért neked kéne elnevezned őt.
Megvárom, míg a lány kitalál egy szerinte hozzá illő nevet a kis lénynek, majd csak utána térek rá az órai feladatára.
- Ma a lángok színét, és minimális mértékben az alakját fogjuk változtatni. A tűzrókák erre születésüktől fogva automatikusan képesek, így őt figyelve könnyebben elsajátíthatod ezeket a készségeket. Elsőnek szeretném, ha egy néhány centiméteres lángot idéznél. A formája és a színe tetszőleges egyelőre, csak arra vagyok kíváncsi, hogy mennyire vagy képes irányítani.
Közben megérkeztünk a terem megfelelő pontjára, így megállok, és a továbbiakban csak figyelek.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Kérdezz.. // Év tanára 4 tanéve (Köszönöm nektek. Love Pirul Q_Q *teljesen meghatódott*)
Nathaniel Blackwood
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2013. november 25. 11:55 | Link

Ádám

- Ühüm, nagyjából ilyennek képzeltem el, talán egy picit nagyobbnak - bólintott a vörös hajú a kérdésre, miközben a tenyerében lobogó aprócska lángot figyelte. Milyen különös, hogy ilyesmire is képes a mágia! Pálca nélkül varázsol, pusztán energiával és akarattal. Hát milyen menő már ez!
Ez után új feladatot kapott, és mielőtt bármit is csinált volna, felvette a földről a fát, körbenézegette, aztán így tovább a többivel is. Azt nézte, hogy hogyan lenne a legegyszerűbb meggyújtani abban az esetben, ha gyufával próbálná, és úgy fordított mindent, ahogy az a legalkalmasabb. A papírt meggyűrte kissé, hogy egyik sarka felfelé álljon, a textil pedig kis kupac lett, amin ide-oda futnak a hajtások, ezzel könnyebb égést biztosítva. Aztán mivel a tanár azt kérte, hogy mondja el, mire gondol, mit érez, először ezzel kezdte.
- A tűz könnyebben belekap a dolgokba, ha azok nem csak egyenesen fekszenek a földön. Mikor tábortüzet gyújtunk, akkor is sátorszerűen kell elhelyezni a fákat, hiszen a láng felfelé törekszik, ha van min, és olyankor a fa teljes egésze lángra tud kapni - magyarázta a teljesen nyilvánvalót, de ha már azt kérték, hogy beszéljen, akkor miért is ne, őneki aztán igazán nem kell a szomszédba kopogtatni a mondanivalóért.
Ez után egy percre mégis csend lett, amíg kiválasztotta, hogy mivel is kezdjen, majd elkezdett koncentrálni. Úgy gondolta, hogy a papír lenne a legalkalmasabb, hiszen azt könnyű elégetni, így elkezdte bámulni azt a sarkát, ami feljebb volt, mint a többi.
- Most arra gondolok, hogy odatartok egy gyufát a papír sarkához. Mert hát a mágia is ilyen, nem? Egy eszköz, amivel tüzet lehet gyújtani. A láng apró, de ahhoz, hogy a papír elégjen, elégnek kell lennie. Halovány narancssárga, mert a gyufa fája ilyet produkál. Ahogy odatartom a papír sarkához, lassan feljebb kúszik a láng a kis fán, és az ujjam hegyével már érzem, hogy melegít. Aztán... lángra kap a papír... - mondta, és közben a mágiát sűrűsítette, tömörítette, hogy aztán a megfelelő pillanatban eleressze, egy képzeletbeli sugárban irányítva a megcélzott pontra.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
offline
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Írta: 2013. november 29. 23:41 | Link

Nathaniel

A fiú igencsak ügyesen oldja meg az első feladatot, és láthatóan élvezi is az elemi mágiával való bűvészkedést. Elé tárom a következő feladatot, majd kérdéseimmel és tanácsaimmal próbálom vezetni őt. Az elemi mágiához elengedhetetlen, hogy az ember tisztában legyen saját magával. Az érzések, a pillanatnyi hangulat hatással vannak arra, hogy a mágus mennyire és hogyan képes kihasználni a születése óta benne rejlő erőt.
Régen a tanárommal elég sokat meditáltunk, ő így akarta elérni, hogy magamba tekintsek, és megismerjem azt az embert, akivel az egész életemet le kell élnem: saját magamat. Ez elsőre röhejesen hangozhat, de szerintem senki nem tud magáról mindent, sőt a legtöbben alapvető dolgokat nem tudnak magukról, mint például, hogy egy bizonyos helyzetben hogyan fognak viselkedni, vagy éppen, hogy mi vált ki belőlük egy bizonyos érzelmet.
Nathanielt még nem ismerem annyira, hogy megállapíthassam, szüksége lenne-e önismeretre, de az első benyomásom az róla, hogy jóban van önmagával, és ez egy nagyon pozitív megállapítás. Elvégre az még nem elég, hogy ismerjük a saját lényünk, el is kell azt fogadnunk olyannak, amilyen. Egy olyan elemi mágusnak, aki nem tudja elfogadni magát, és folyamatos belső vívódásokkal nehezíti az életét, az ereje is nehezebben kezelhető: hol erősebb, hol gyengébb attól függően, hogy aznap épp mennyire képes megbirkózni a valósággal.
Miközben merengek, Nathaniel beszél hozzám, és én ennek örülök, mert így sokkal könnyebb dolgom van. Azáltal, hogy megfogalmazza mit miért csinál, hallhatom, hogy mi játszódik le benne, egyszerűbben megismerhetem őt, és az elemét is. Közben ügyködésének eredményeként meggyullad a papír.
- Remek! Most próbáld meg a következőt úgy, hogy közben figyelj rá, hogy a papír is elégjen, de csak a papír!
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Kérdezz.. // Év tanára 4 tanéve (Köszönöm nektek. Love Pirul Q_Q *teljesen meghatódott*)
Nathaniel Blackwood
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2013. december 4. 15:44 | Link

Ádám

A vörös hajú nagyon örült, hogy sikerült meggyújtania a dolgokat, bár talán kissé elméretezte a lángokat, mert nem égett el a papír, csak egy darabig lobogott, aztán kialudt. A tanárra nézett, mikor az újabb utasítást adott, aztán bólintott, és újra koncentrálni kezdett.
- Tehát ha még több energiát pakolok a varázslatba, akkor az egésznek fel kellene lobbanni - kommentálta a dolgokat, miközben igyekezett szabályszerűen végrehajtani a varázslatot. - Hoppá, ez már sok... - visszakozott, mikor érezte, hogy megpróbál az energia kitörni az általa alkotott határok közül, és elérni minden éghetőt.
- Elölről kezdem - közölte, és ez úttal csöndben fogott neki, hogy a beszéd ne vegye el a figyelmét, és nagyon igyekezett pont a megfelelő mennyiségű mágiát adni a papír égéséhez, aztán a tanárra nézett, hogy vajon jól csinálta-e.
Nem volt egyszerű a varázslás, az az igazság, de szerencsére Nathanielnek alapvetően is jó volt az állóképessége, ami kicsit segített ilyenkor is. Valamennyire mégis érezte, hogy használja az erejét, noha fáradt még nem volt, de mégis belé vágott a felismerés, hogy ennek a varázslatnak bizony ára van, ha nincs eléggé felkészülve. Ráadásul először érezte azt, hogy valaminek a megtanulásába érdemes energiát fektetnie, hiszen eddig jobbára csak lustálkodással teltek a napjai. Most viszont, alig fél óra alatt is felfogta, hogy ezért dolgozni kell majd, és csodák csodájára nem is bánta.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
offline
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Írta: 2013. december 5. 15:10 | Link

Nathaniel

Figyelem a fiú próbálkozásait, amik egyre ígéretesebben sikerülnek, de azt is látom, hogy kezd fáradni. Nem akarom rögtön az első óráján nagyon megterhelni, ezért inkább az óra befejezése mellett döntök, legalábbis, ami a gyakorlást illeti.
- Szerintem mára elég lesz, ez még eléggé kimerítő lehet a számodra. A következő találkozásunkig szeretném, ha gyakorolnád a tűz gyújtását, és kismértékű irányítását. Legközelebb azzal kezdjük az órát, hogy ellenőrzöm, tényleg készültél-e, ugyanis nem szívesen lépnék tovább úgy, hogy még nem vagyok biztos benne, hogy az alapok mennek neked.
Kezemet a zsebembe süllyesztem, és előveszem a kis lényt, amit eddig elrejtettem Nathaniel szeme elől. Az aprócska sárkányróka éppen ébredezik a tenyeremen, hatalmasat ásít kicsiny szájával, majd érdeklődőn körbenéz. Nem tart sokáig míg észreveszi a fiút, félrehajtott fejjel kíváncsian tekint rá.
- Ő itt egy sárkányróka. Az eleme a tűz, így segítségedre lehet a gyakorlásban. Nőstény, és kölyök, alig pár hetes, de ezek a lények viszonylag hamar elválaszthatók az anyjuktól, amennyiben elemi mágus vigyáz rájuk a továbbiakban. Vonzódnak a tűzhöz, és így természetesen a tűzmágusokhoz is. Kisebb bogarakkal táplálkoznak, főleg azokat kedvelik, amiknek nagyon erős a kitinpáncéljuk, szeretik ropogtatni őket. Természetesen nem kell neked összeszedni ezeket, szerintem a közeli állatkereskedésben is kell ilyet árulniuk. Ha mégsem találsz, csak szólj nekem, én be tudom szerezni neked őket!
Közben kezemet kinyújtom, és óvatosan átteszem a sárkányrókát Nathanielébe. Figyelem, ahogy a lényecske megszagolgatja a fiú tenyerét, majd elégedetten összegömbölyödik benne.
- Most még nagyon kell neki a törődés, javaslom, hogy mindig hordd magadnál, például a zsebedben, de akár a válladra is ültetheted, hihetetlenül jól kapaszkodnak. Naponta kétszer kell etetni, és nem árt játszani sem vele, ezen alkalmakkor gyakorolhatnád vele a tűzgyújtást. Képes bánni az elemmel, de csak kisebb mértékben. Ahogy nő egyre erősebb lesz, de sosem lesz túlságosan az, szóval nem kell félned, nem fogja felgyújtani a hálószobád. A tartására már kértem engedélyt az iskola vezetőségétől, szóval ezzel sem lesz gond. Most már csak egy dolgod van: El kell nevezned őt! Ez nagyon fontos, ugyanis a későbbiekben erre a névre fog csak hallgatni, többé nem tudod átnevezni!


Sárkányróka
Utoljára módosította:Merkovszky Ádám, 2013. december 5. 15:15 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Kérdezz.. // Év tanára 4 tanéve (Köszönöm nektek. Love Pirul Q_Q *teljesen meghatódott*)
Nathaniel Blackwood
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2013. december 10. 21:54 | Link

Ádám

Nath nagyon élvezte az órát, de már nem bánta, hogy a tanár visszavonulót fújt, mert eléggé elfáradt. Biztos volt benne, hogy ez a későbbiekben javulni fog, és nem kell majd ennyi tűzvarázslat után egyből pihennie, de most még ennyi telt tőle.
- Gyakorolni fogok - biccentett hát a férfi felé, és ez úttal így is gondolta, mert ez most tényleg érdekelte őt.
A legnagyobb meglepetés mégis az óra végén érte, mikor is a tanár előszedett a zsebéből egy kis állatkát. Nath először csak meredt rá egy darabig, nem is értve, hogy most ő hogy került elő, de aztán rájött, hogy neki szánták, és kissé elsápadt - ő nagyon szereti az állatokat, de sohasem volt még sajátja, így némileg aggódott, hogy vajon ez most hogy is fog menni. Erősen figyelt, miközben Ádám a tartásáról beszélt, mert körülbelül ennyi volt az összes tudása az állatok gondviseléséről, és magában már reménykedett, hogy Gil majd legalább annyira a pártfogásába veszi a kicsit, hogy ne legyen elfelejtve az etetése, bár talán még ez az, ami Nath-nek is a leghamarabb eszébe jut.
Mikor a tenyerébe gömbölyödött a kis lény, Nath még inkább megilletődve nézte, erekre nyílt szemekkel és néma kétségbeesésben, mert félt, hogy bajt okoz neki, ha megmozdul.
- Köszönöm szépen - pislogott továbbra is a kicsire, és csak akkor kapta fel a fejét, mikor a tanár névadásra kérte. Egy darabig gondolkodott, hogy vajon mi lenne jó név egy tűzsárkányrókának, de sorra elvetette az ötleteit, mert úgy tűnt, a lasagne nem túl jó név senkinek.
- Hanabi - bökte ki végül a szót, ami japánul tűzijátékot jelent, és amivel Gil egyik könyvében találkozott. - Aranyos vagy te kis izé - suttogta aztán, közelebb emelve az arcához a kölyköt, aki aprócskának tűnt Nath lapátkezében.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ashley Valerie Stanwood
INAKTÍV


Nagykislány
offline
RPG hsz: 269
Összes hsz: 1736
Írta: 2013. december 24. 00:54 | Link

[Első óra]


Nagy dolog van készülőben nagykislányunk életében - és kivételesen nem abban mesterkedik, hogyan csókolhatna meg valakit, akit mind jól ismerünk, akik kicsit is jártasak vagyunk a sorában. Kivételesen nem a fiú miatt izgatott, de nagyon, hanem más miatt, méghozzá a tanulás miatt! Bizony, ez legalább olyan jó dolog, mint Kornéllal tölteni az időt, de ha csak félve is, kicsit azért be kell vallania magának, hogy ez most még annál is jobb... vagy talán mégsem. Vagy mégis? Oké, annál biztos nem jobb, mint csókolózni vele.
Legalább negyed órával hamarabb ér a "terembe". Kisétál a másodikról, és felnéz a hatalmas kupolára nagyot sóhajtva. Nem tudja, hány lóerős most a szíve meghajtása, de tuti nem elhanyagolható, ahogy vágtázik... óvatosan sétál közelebb, és meg is találja a bejáratot. Soha nem járt még itt, így a látvány teljesen lenyűgözi, körbefordul egyszer, kétszer, megnézi az asztalokat, és odasétál a földhöz tartozó lámpáshoz, vigyorogva nézegeti, és mivel senki nincs itt, örömében még tapsikol is kettőt.
Ezután bátran felfedezőútra indul, talán megnézhetné a vizet, amit Viorel, a fiatalabb bátyusa birtokol. Igen ám, csak hogy ahogy odalép, falba ütközik, és akár hogy is szeretne, nem tud tovább menni, így mérgesen toppant a lábával.
-Ugye most csak viccelsz velem?!-
Kéri számon a teremtől bosszúsan, majd megfordulva észreveszi a tanár urat, és azonnal elpirulva elszégyelli magát a hangnem miatt.
-Csókolom!-
Köszön illemtudóan, ahogy visszasétál szépen az egyik asztalhoz, és várja a hogyan továbbra a választ... persze ezt a kérdést nem teszi fel, csak gondolatban, és talán minden egyes mozdulatával, amilyen tettre kész.
Utoljára módosította:Ashley Valerie Stanwood, 2013. december 24. 00:55 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
offline
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Írta: 2014. január 1. 14:12 | Link

Ashley

Kezemben egy föld elemű sárkányrókával épp a terem felé tartok, ahol az első földmágus tanoncommal fogok találkozni. Mostanra sikerült megszoknom a tanári helyzetet, bár a kollégákkal összehasonlítva még mindig inkább diáknak érzem magam, mint oktatónak. Mikor belépek a terembe a kis hölgy már ott van, és épp a szoba felfedezésével van elfoglalva, így azt sem veszi észre, hogy megérkeztem.
- Ez a helyiség ritkán szokott viccelni. Különben, ha engem kérdezel, szerintem semmi humora nincs - szólítom meg az egyelőre nagyon temperamentumosnak tűnő lánykát, majd úgy teszek, mintha észre se venném pirulását, helyette inkább megkérem arra, amire minden diákomat szoktam, amikor először találkozom velük.
- Kérlek, tegezz! Ha nem gond, akkor én is így fogok tenni. Engem Merkovszky Ádámnak hívnak, neki pedig itt - emelem fel magasabbra a kis teremtményt - még nincs neve, a te dolgod lesz elnevezni, na meg persze gondozni is.
Ezzel a kis lényt a lány elé helyezem az asztalra.
- De mindez csak az után, hogy megtudtuk, hogy tényleg a föld az elemed, és esetleg nincs-e még valami, amivel tudsz bánni.
Intek egyet a pálcámmal, mire megjelenik az elemi mágusokat felismerő kapu, és előtte a kis asztalka.
- Nem lesz más dolgod, mint átsétálni alatta, majd a megjelenő tálakban lévő elemekkel kezdeni valamit. Mindegyikkel próbálkozz, mert csak így tudjuk egyértelműen megállapítani, hogy hány elemet tudsz kezelni. Ha minden jól megy, akkor ez a kis aranyos a tiéd lesz, úgyhogy közben a nevén is gondolkodhatsz.
Mást egyelőre nem hozok a tudtára, egyelőre elég ennyi is. Haladjunk szépen lépésről lépésre.


Sárkányróka illusztráció
Utoljára módosította:Merkovszky Ádám, 2014. január 1. 14:16 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Kérdezz.. // Év tanára 4 tanéve (Köszönöm nektek. Love Pirul Q_Q *teljesen meghatódott*)
Ashley Valerie Stanwood
INAKTÍV


Nagykislány
offline
RPG hsz: 269
Összes hsz: 1736
Írta: 2014. január 1. 19:15 | Link

[Tanárbácsi]

Megszeppenten áll az asztal mögött a felszólításra, hogy tegezze. Utálja, amikor a tanárok ezt kérik tőle, mert ez számára annyira helytelen dolog... bár Anya is így van a diákjaival, azt sem érti igazán, és neki bizony nagyon nehezére is esik - na persze nem Anyát, hanem mást, aki szeretné.
-Igyekezni fogok. Ashley Valerie Stanwood.-
Válaszol kötelességtudóan, majd a kis rókát veszi szemügyre. Felcsillannak a szemei, teljesen elvarázsolja a kis lány, legszívesebben azonnal odarohanna, hogy megdögönyözze, és mivel a jószág igen apró, csöppnyi félelmet sem kelt benne - ellentétben nagyobb társaival.
-De aranyos!-
Kiált fel, majd illemtudóan azonnal elhallgat, elvégre most figyelnie kell, és tanulni. Végrehajtani a feladatokat, amit a tanárbácsi -Ádám- kér.
-Rendben, értettem.-
Válaszol nagyon udvariasan, és elkezd gondolkozni, milyen nevet adhatna a rókának, de aztán a kapu felé fordul, ami minden más gondolatot kitöröl az elméjéből. Nagy levegőt vesz, majd kifújja, és előbb óvatos, majd határozottabb léptekkel átsétál a kapun. Szemügyre veszi a tálakat, majd visszapillant a professzorra, hogy mit is kellene velük csinálnia, azután újra a tálakra, miközben próbálja felidézni, mit mondott Anya - az lesz a legjobb, ha a levegővel kezd.
Odaáll a tálhoz, és fölé helyezi a kezét. Összecsukja némileg az ujjait, mintha egy láthatatlan hálót próbálna kihúzni a tálból, próbálja kicsalogatni a levegőt belőle. Mintha érezne valamit, de könnyen lehet, hogy csak megcsalják az érzékei, megfordítja a kezét, összecsukja a kis markát, mintha a levegőt akarná gombócként belezárni, majd kinyitja, és csettint egyet. Anyának, amikor csettint, a levegő is "csettinteni" szokott utána, mintha valami kisülés lenne, vagy összesűrűsödött levegő, vagy ő ezt igazából nem is nagyon érti. Mindenesetre kíváncsi rá, mit mond a Tanárbácsi, történt-e valami.
A következő tálkának a vizet választja. A testvére, a kisebb "bátya" hármuk közül a vizet tudja irányítani. Ashley fölé helyezi a tenyerét, és koncentrál. Próbálja elképzelni, ahogy a vízcseppek szétválnak a hatására, majd a tál fölött megmozgatja az ujjait, és várja, mit csinál a vízfelszín. Viorelnek kopogó hangot szokott kiadni, mint amikor az eső csepereg rá, mert... mintha kiugrálnának a vízcseppek, hogy visszamenjenek. Azt látja, hogy mintha fodrozódna, de hogy azért-e, mert tud vele bánni, vagy csak a levegő hatására, amit a kezével csinál, azt nem tudja.
A földhöz sétál, egyre bizonytalanabbul. Amint odateszi fölé a kezét, ismerős vonzást érez. Olyat, mint amikor a kis földkupac megmentette a vízbefulladástól, ami korábban nem volt ott a tó alján. Elmosolyodik, és összecsukja a kezét, csak a mutatóujját hagyja ott. A tál egyik oldaláról átlósan a másik oldalára kezdi húzogatni az ujját, próbálva ezzel megnyitni némileg a földet a tálkában hogy arról a vonalról elmozduljon, egyre gyorsabban, és határozottabban mozgatja az ujját, majd abbahagyja. Nem hisz már a saját érzékeinek, és kezd nagyon fáradt lenni ettől a sok koncentrálástól, pedig hát minden bizonnyal ez még csak a kezdet, nem gondolta, hogy ez ennyire fárasztó.
A tűzhöz sétál, ami a Toronybeli kandallóban lévő tűzre emlékezteti. Odateszi a kezét, és persze érzi rajta, hogy meleg, de gőze sincs, mit kezdjen vele. A levegővel, a vízzel könnyű dolga volt, kapott róluk beszámolókat, a föld meg... az meg olyan fura számára, de a tűz? Mit csináljon vele? Végül úgy dönt, valami egyszerűt próbál, így elkezdi az ujjait húzogatni az ellenkező irányba, mint amerre a lángok hajlanak, hátha követik őt, miközben nagyon koncentrál is erre. Kis idő után ismét a Tanárbácsira néz, hogy megtudja, mi is az ítélet a számára, és még jobban izgul, mint amikor belépett ide.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
offline
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Írta: 2014. január 2. 13:46 | Link

Ashley

A kislánynak láthatóan tetszik a róka, és az állatka is érdeklődőn vizslatja jövőbeni gazdáját, mielőtt azonban közelebbről is megismerhetnék egymást, Ashleynek át kell sétálnia a boltív alatt. Figyelem hogyan nyúl az egyes elemekhez, mihez kezd velük, és azok hogyan reagálnak mozdulataira.
Bízom benne, hogy a levegő lesz a nyerő, mert szeretném a fő elememet is többször használni, de egy halvány érzésen kívül mást nem produkál. Látszik, hogy az első két elemhez nem csak találomra nyúl, pontosan tudja, hogy minek kéne bekövetkeznie. Ebből arra következtetek, hogy ismer közelebbről aero- és hydromágusokat, de legalább egy embert, aki mind a kettőhöz ért.
Ashley közben a földet rejtő tálka elé lép, mozdulatai már nem árasztanak olyan magabiztosságot, mint korábban, de azért nem adja fel, kár is lenne pont itt a siker kapujában. A föld elem egyértelműen reagál rá, követi mozdulatait, és én érzem a terromágiára jellemző, mással össze nem keverhető rezgéseket. Megvárom, míg a tűzzel is végez, majd mikor tekintetét rám emeli, közelebb lépek hozzá. Kiemelem a tálból a földet, és elkezdem a jobb kezem mutatóujját felette körbe-körbe mozgatni. Valójában nekem már nincs szükségem mozdulatokra, de így könnyebb megmutatni a tanoncoknak, hogy mi is történik, egyszerűbb magyarázni is, ezért visszaszoktam rá. Ujjaim mozgását a föld követi, én pedig megváltoztatom a minőségét: lassanként egy kisebb homokvihart tartok a kezemben.
- Gyere közelebb! Érzed az elem vonzását? Meg fogom próbálni átadni neked ezt a kis homokhurrikánt. Tartsd a bal kezedet magad elé, tenyérrel felfelé, ez lesz majd az alap. A másik kezedet mozgasd felette körkörösen, úgy ahogy én az ujjamat.
Megvárom, míg eljut idáig, majd elkezdem felé mozgatni a karjaimat.
- Ne félj tőle! Az sem baj, ha nem sikerül elsőre. Most egyelőre annyi elég, hogy érezd, ez a te elemed. Barátkozz a gondolattal, próbáld megérezni a rezgéseit!
Halkan beszélek hozzá, egészen addig, míg már olyan közel vagyok hozzá, hogy mozgó végtagjaink majdnem összeérnek.
- Most át fogom dobni a te kezedbe. Háromig számolok. Ne lepődj meg, ha netán nem sikerül, és egy kicsit homokos leszel. Három... kettő... egy...
Egy hirtelen mozdulattal a kis vihart átdobom Ashley kezébe, és várom, hogy sikerül-e neki a gyakorlat. Kimenetelétől függetlenül biztos vagyok benne, hogy a föld az ő eleme. Ez a kis próba már csak azért kell, hogy ezt ő is észrevegye.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Kérdezz.. // Év tanára 4 tanéve (Köszönöm nektek. Love Pirul Q_Q *teljesen meghatódott*)
Ashley Valerie Stanwood
INAKTÍV


Nagykislány
offline
RPG hsz: 269
Összes hsz: 1736
Írta: 2014. január 12. 17:48 | Link

[Tanárbácsi]

Igazán kimerítőnek találta ezt a néhány gyakorlatot, mert nagyon koncentrált. A tanárbácsi hívására közelebb sétál hozzá, és nagyon összpontosítva figyeli, amit csinál, és amit mond. Az ujját lesi, és a tenyerét, hogy biztos lehessen benne, semmit nem hagy figyelmen kívül, amit rögzítenie kell elméjének ahhoz, hogy sikeresen végrehajtsa a feladatot.
Odanyújtja a kezeit, és várja, hogy megkapja a kis homokvihart. Ahogy az ujjai, majd a tenyerei egyre közelebb kerülnek az elemhez, fura érzése támad, olyan, amit mindig is érzett, de soha nem tudta beazonosítani, hogy ezért van. Azt gondolta, szimplán szeret a természetben lenni, és ezt érzik a növények, és azért... reagálnak rá valahogy, vagy a mágia miatt - nem az elemi, hanem a boszorkánysága miatt, de most, hogy a tanárbácsi közelít felé, határozottan meg tudja különböztetni, hogy ez más. Erős, és csak az a szó jut róla eszébe, hogy szögletes, pedig ez egy totálisan nem ideillő szó. Azt, ami viszont passzolna a szituációhoz, nem találja, úgyhogy marad annál, hogy szögletes érzése van a földtől.
Tudta, hogy el fog jönni a pillanat, amikor megkapja a kis vihart, most mégis kissé megszeppen. Mi lesz, ha nem sikerül? Habár Ádám azt mondja, nem baj, de számára igen is baj lenne! Kell, hogy sikerüljön, ha a föld az eleme, akkor igen is szükségszerű, hogy meg tudja oldani ezt a feladatot, és különben is... amikor majdnem megfulladt, is valahogy aláhúzódott a kupac a vízben, akkor a homokvihar is viselkedjen jól, és csinálja, amit ő szeretne!
Bólint az instrukciókra, és amikor a tanárbácsi eljut az egyig, akkor megfeszített tenyérrel várja a kis homokvihart, közel készítve a másik tenyerét is, hogy rögtön körözni kezdhessen. A kis homokvihar a tenyerébe ugrik, és meglepi, hogy könnyebb, mint amire számított, mintha nem is lenne súlya, de határozottan érzi a vonzását. A másik tenyerét fölé helyezve mozgatja, mintha masszírozna valakit, de hamar megérzi, hogy ez így nem lesz jó, túl gyorsan csinálja, úgyhogy kicsit lassítani kezd. A tartó tenyerét némileg ellazítja, hogy ne legyen olyan feszes, mintha oldalról az ujjaival is próbálná tartani, de persze nem ér hozzá, a másik tenyerét pedig még jobban kifezíti, hogy az ujjai tövében lévő párnácskák jobban kiemelkedjenek, és most úgy kezdi el mozgatni, mintha egy ablakot törölgetne. Érzi az elem vibrálását, és próbálja felvenni a ritmusát is, ami egyértelműen nem ugyanolyan, amikor magához közelebb van a tenyere, mint amikor magától messzebb.
-Sikerült?-
Kérdezi félénken, mert nem biztos benne, hogy ezt ő csinálja, talán csak még nem fáradt el a homok, és azért nem hullt alá. Azért rendíthetetlenül folytatja, nehogy elrontsa, még akkor is, ha nem ő csinálja.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
offline
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Írta: 2014. január 14. 11:58 | Link

Ashley

A kislány gyorsan ráérez a dologra, de a korábbi koncentrálás, és a feladat nehézsége miatt nem sokáig képes fenntartani a homokvihar kavargó formáját. A homokszemek egy darabig még lebegnek, de egyre lassabban követik a lány kezének mozgását, míg végül leesnek, és kifolynak Ashley ujjai közül.
Intek egyet a pálcámmal, mire mind a kapu, mind a padlóra hullott homok nyomtalanul eltűnik. Előveszek egy tollat, és egy papírt, majd a lány elé tolom őket.
- Ezt kérlek, írd alá, addig nem kezdhetünk bele a tanulásba. A szerződés magában foglal néhány alapszabályt. Ilyenek például, hogy az erőddel nem ártasz másoknak, nem használod csalásra, mások becsapására, megfélemlítésére, és amíg tanonc vagy, csak a kijelölt helyeken alkalmazhatod. Ez utóbbi pontban nem vagyok annyira szigorú, az egész iskola területén nyugodtan használhatjátok, persze főleg gyakorlásra, illetve, ha mások nem veszik észre, akkor bárhol - kacsintok rá a lányra.
Megvárom, míg áttanulmányozza, vagy legalább végigolvassa a pergamenre írt szabályzatot, majd alá is írja, és csak ez után kérem meg, hogy kövessen a tanterem föld elemű részébe. Az ajtó előtt megállok, és előre engedem, sőt, még a magammal hozott sárkányrókát is az ő kezébe helyezem át, hogy szokják egymást.
- A mai órán nem veszünk túl sok dolgot, de az első, amit tudnod kell, hogy a földhöz kapcsolódó állatok és mágikus lények vonzódnak a terromágusokhoz, ezért semmi félnivalód nincs ettől a kis jószágtól. Azt azért muszáj hozzátennem, hogy minél veszélyesebb, vadabb egy lény, annál kevésbé érvényes rá ez a dolog. Kérlek, az óra végéig találj ki neki valamilyen nevet, mert kell az anyakönyvezéséhez, illetve ez az első lépés ahhoz, hogy magadhoz szoktasd.
A terem, amibe belépünk jelenleg egy üvegház és egy erdő keverékére hasonlít leginkább. Nem megyünk messzire, pár lépésnyire az ajtótól megállok, majd letérdelek a földre, és Ashleyt is arra biztatom, hogy kövesse a példámat.
- A föld elem a legszilárdabb mind közül, mindennek az alapja. Általában merevként jellemezzük, de ahogy korábban is láttad a homoknál, ez nem minden esetben igaz, ugyanakkor minél lazább a szerkezete, annál nehezebb irányítani. A földről először majdnem mindenkinek a természet jut eszébe, hiszen azzal teljes szimbiózisban létezik, ezért ezzel is fogjuk kezdeni a megismerkedést.
Előveszek a zsebemből két körömnyi, fehér magot, és az egyiket a kislány felé nyújtom, majd megkérem, hogy ültesse el maga mellé a földbe. Miután ezt én is megtettem, folytatom a magyarázást.
- A terromágusoknak legelőször is a növények mozgatását kell megtanulniuk, ha nagyon koncentrálsz, sikerülhet mozgásra bírnod egy kis levelet, vagy egy hajtást. A későbbiekben, akár egy egész fával is meg tudod tenni ugyanezt, most egyelőre próbáld meg annak a fűzfának az egyik ágát felénk hívni. Azt szeretném, ha úgy nézne ki, mintha a fa az ágát felénk nyújtaná. Mivel egyelőre még nem elég, ha csak gondolsz rá, próbáld meg a kezedet húzni a levegőben, mintha valóban megfognád a fát. Mivel ez egy szomorúfűz, könnyebb dolgod lesz vele, hiszen az ágai hosszúak, hajlékonyak.
A továbbiakban csupán figyelem a kislány próbálkozását, és csak akkor szólalok meg, ha kérdez valamit, vagy ha úgy érzem, hogy több segítségre van szüksége.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Kérdezz.. // Év tanára 4 tanéve (Köszönöm nektek. Love Pirul Q_Q *teljesen meghatódott*)
Ashley Valerie Stanwood
INAKTÍV


Nagykislány
offline
RPG hsz: 269
Összes hsz: 1736
Írta: 2014. február 15. 13:12 | Link

[Tanárbácsi]

A homokvihar kavarog, majd egyre lassul, végül aláhull. A nagykislány csillogó szemekkel nézi, ahogy kifolyik az ujjai közül, megbűvölten.
-Hű!-
Közli egyszerűen a véleményét, azután a Tanárbácsira pillant, és bólogat a szavaira. Átveszi a papírt, és olvasni kezdi, közben figyelve az instrukciókra is, ami így nem a legalaposabb, de szeretne mielőbb végezni, hogy gyakorolhassanak tovább. Szépen végigolvassa az elsőtől az utolsó betűig, megforgatja a lapot, hátha van még szöveg, majd remegő kezekkel aláírja. Az első hivatalos dokumentuma, ami már nagyon is számít!
Visszaadja, majd követi Ádámot a kijelölt helyre, és megtorpan. Kissé félve nyúl a sárkányrókáért, de a kis jószág barátságosan trappol a tenyerébe, szóval nem kell aggódnia.
-Szia!-
Köszön neki, és mivel a kis jószág igen kedvesen billegeti meg a füleit, elneveti magát.
-Jó barátok lesztek Ruruval.-
Közli, mintegy ígéretként, felemeli fejét, pillantását a Tanárbácsira, és hallgatja, amit mond, közben pedig egy japán szó jut eszébe, ami nem is tudja, honnan jött hirtelen, hiszen a japán nyelvtudása rengeteg kívánnivalót hagy maga után, mégis biztos benne, hogy ez nagyon jó lesz névnek a kis sárkányrókának. Egyelőre azonban magában ízlelgeti csak.
Ádám belevág a tananyagba, abba, amit tudnia kell, és a hallottaktól kicsit összerezzen, és szorongani kezd a gondolatra az állatokról.
-Én félek a nagy állatoktól! Ettől még lehetek jó terromágus?-
Ez bizony félelem benne, és talán addig ki fog tartani, amíg meg nem tapasztalja az ellenkezőjét, már ha a Tanárbácsi egyáltalán kedvező választ ad erre. Hiszen az is lehet, hogy ez bizony akadályozni fogja, és akkor talán el kellene gondolkoznia, hogy leküzdje ezt a félelmet.
Leteszi a kis rókát, hogy átvegye a magot, amit neki nyújtanak, és szemlélgetni kezdi, meg a környezetet is, tetszik neki ez az erdő, barátságosabb, mint ami a kastély mögött húzódik. Letérdel, és kikapar egy kis földet, hogy szépen alá áshassa a kis magot. Arra számít, hogy ezzel kapcsolatos lesz a feladata, így meglepődik némileg, amikor a bácsi egy fűzfára mutat. Nézi-nézi a nagy fát, majd a felszólításnak megfelelően, kissé feszengve, hiszen milyen bugyután hathat már, ahogy felemeli a kezét, és a levegőt húzza, de... azért mégis ezt teszi. Kinyitja a két tenyerét, az ujjait, az egyiket előrébb tartja a fa ága felé, mint a másikat, és megpróbálja behajlítani az ujjait, hátha érez valamit, de csak megköszörüli a torkát zavarában. Aztán inkább próbál kötélhúzásra gondolni, lehunyja a szemeit, és próbálja megérezni a Tanárbácsi által többször is említett kapcsot maga, és a fűzfa között, a mágikus összeköttetést, amit az adottsága generál. Nem is telik el sok idő, és érzi, mintha a fa húzná maga felé őt, kinyitja ezért a szemeit, és maga felé húzza a kezeit, remélve, hogy a faág is felé mozdul.
-Gyere!-
Suttogja, nem szándékosan, de annyira belemerült, annyira szeretné, hogy hangot ad neki.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
offline
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Írta: 2014. március 21. 13:50 | Link

Ashley

A hivatalos papírokkal most is semmi gond, nem is tudom, akadt-e már olyan jelentkező, aki azért lépett vissza, mert nem fogadta el a vele járó szabályokat. Szerencsére a sárkányrókával sincs gond, láthatóan első látásra szimpatikusak egymásnak, bízom benne, hogy később is jól meglesznek. Elmagyarázok neki pár alapvető dolgot a föld elemről, főleg az állatokkal és a lényekkel kapcsolatosan, amivel kapcsolatban Ashleynek van is egy kérdése.
- Természetesen. A nagyon nagy állatokat amúgy is csak a legerősebb terromágusok képesek megszelídíteni, én például sokkal kevésbé értek ehhez, mint egy csak föld elemmel rendelkező, erejében magabiztos és érzelmileg kiegyensúlyozott varázsló. Ez azért van, mert bár mind a négy elemmel képes vagyok bánni, a fő elemem a levegő, ami ellentétes a földdel, épp ezért sokkal nehezebb a földhöz kapcsolódó energiákat uralmam alá hajtani, mint bármelyik másikat. Természetesen ettől függetlenül képes vagyok rá, de erőteljesebb koncentrációt igényel. - Közben kapcsolok, hogy nem egészen a kérdésre válaszoltam, ezért visszakanyarodok az elejére. - Minden elemnek megvannak a maga lényei, de egy elemi mágus leélheti az egész életét is úgy, hogy ezekről nem is tud, tehát az erőd ettől független, bár az igaz, hogy sokat segíthetnek az elemi mágiád kiteljesítésében. Ezek az állatok olyan természetességgel kezelik az elemüket, ahogy csak nagyon kevés ember képes rá, ezért érdemes figyelni rájuk és tanulni tőlük. Most azonban haladjunk tovább.
Miután megkérem, hogy ültesse el a neki adott magot a földbe, rögtön egy másik feladatra térek rá, de persze nem feledkezem el az elültetett növényről sem. Ashley közben elkezdi a feladatát, és igencsak ígéretesen halad vele. A fűzfa ága először bizonytalanul kileng, majd lassan a kislány felé mozdul, mintha a fa a kezét nyújtaná egy kézfogáshoz.
- Gratulálok, nagyon ügyes vagy! - dicsérem meg a szép teljesítményért, majd rögtön házit is adok neki. - Szeretném, ha a következő óránkig megpróbálnál különféle növényeket mozgatni. Egészen más érzés egy fás- és egy lágyszárú élőlény mozgatása. Észre fogod venni idővel, hogy a földmágusok a növényeket az állatokhoz hasonlónak érzékelik, hiszen előbbiek is tele vannak élettel, kommunikálnak egymással és közülük néhány földmágiát is használ. Szeretném, ha nemcsak ágakat, de leveleket is próbálnál megmozdítani, de persze anélkül, hogy hozzáérnél, vagy, hogy a levél leesne a fáról.
Hagyom, hogy megeméssze és megjegyezze az információkat, majd rámutatok a földre, oda, ahova a saját magomat eltemettem.
- Most megpróbáljuk növekedésre bírni a korábban elültetett növényeket - mondom, miközben kezemet függőlegesen tartom, mutatóujjammal még mindig a földben lévő magra mutatva. - Fontos, hogy próbáld megérezni a magot a földben, utána pedig rá kell bírnod a növekedésre. Energiát kell átadnod neki - tudatom vele és ujjamat hozzáérintem a földhöz. - Érezd, ahogy az ujjaidból az erő átáramlik a földbe, és a benne lévő magba! Képzeld el a növény növekedését! Elég, ha a hajtásig teszed ezt, vagyis bőven elég, ha egy rövid lágy szárat, és rá egy levélkét gondolsz. Amint ezzel megvagy, megpróbáljuk rávenni, hogy kidugja a "fejét" a földből. De előbb tedd azt, amit én. Fontos, hogy ne szakítsd meg a kapcsolatot, vagyis végig érj hozzá a földhöz, különben kezdheted elölről az egészet, mert az energia szétárad a földben, és a mag nem kap belőle.
Várom, hogy Ashley kövesse a példámat, és végrehajtsa a gyakorlatot, hogy haladhassunk tovább az anyaggal.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Kérdezz.. // Év tanára 4 tanéve (Köszönöm nektek. Love Pirul Q_Q *teljesen meghatódott*)
Ashley Valerie Stanwood
INAKTÍV


Nagykislány
offline
RPG hsz: 269
Összes hsz: 1736
Írta: 2014. április 1. 21:32 | Link

[Ádám]

Valahol megnyugtatják a tanárbácsi szavai, valahol meg kicsit lelombozzák. "Alig párat" tud felsorolni: erejében magabiztos, érzelmileg kiegyensúlyozott... egyiket sem érzi, hogy illene rá, de azt tudja, hogy csak az egyiken képes változtatni, és az nem a kiegyensúlyozottság. Könnyebb számára az elemi erejét fejleszteni, még így, hogy alig tud róla valamit is, mint az érzelmeket elemezgetni és abban szilárdan állni. Ezt lehetetlen küldetésnek érzi... de azért nyilván mindent meg fog tenni, hogy változtasson ezen, és kihozza magából a legjobbat.
Hallgatja a választ, és a lehető legtöbb dolgot próbálja megjegyezni, el is határozza tehát, hogy figyelni fogja az állatokat. Azt még nem tudja, ezt hogyan valósítja meg, tekintve, hogy az erdőbe nappal és pláne éjszaka tilos mennie, de valamit ki kell majd találnia, elvégre fejlesztenie kell magát, gyakorolnia kell. Kis állatokkal. Talán kezdhetné a bagolyházban... bár azt nem tudja, hogy a bagoly végülis melyik elem állata, vagy egyáltalán minden elemnek van állata, vagy mivel minden állat a természetben él, így mindegyik a föld elemé legfőképp? Ezt tisztáznia kellene.
-Eszembe jutott egy kérdés... minden állat inkább a föld elemhez kapcsolódik, vagy van, ami máshoz? Mondjuk ami repül, az inkább a levegőhöz, vagy mivel ösztönösen közlekedik a természetben, inkább a földhöz és a levegőhöz kevésbé? Vagy egyenlően?-
Ezután dolgozni kezd a kapott feladatokon, elülteti a magot, és elkezdi hívogatni a fűzfa ágát, ami reagál is, így szinte ujjongva tapsol egyet, és elpirul a dicséretre. Feljegyzi a házit fejben, és már most biztos benne, hogy minden nap gyakorolni fog.
Ezután a mag felé fordítja a figyelmét, ami már a földben van. Amint meghallja a feladatot, szinte tátva marad a szája... ilyen nehéz feladatot, máris? Ez nagyon izgalmas! A földhöz érinti az ujját, ahogy Ádám, és lehunyja a szemét, úgy hallgatja az instrukciókat, hogy mit tegyen. Lelki szemei előtt próbálja elképzelni a magot a földben. Frissen került oda, de talán olyan lehet neki, mint hideg téli napon a takaró alá bújni - otthonos, melengető. Ahol pedig jól érzi magát az ember-állat-növény, ott könnyebben képes gyökeret ereszteni, és hajtást növeszteni, nem igaz? Látja a csukott szemei előtt a magot, amint szépen, nagyon lassan szívja be az energiát, amit küld neki, és mintha tényleg érezné, ahogy az ujja összekapcsolódik... valamivel. A maggal, nyilván, szeretné ezt hinni.
~Most pedig növekedj, mert szeretlek, és szeretném, ha kidugnád magad a földből, hogy bebizonyítsd, mennyire ügyes vagyok!~
Utoljára módosította:Ashley Valerie Stanwood, 2014. április 1. 21:33 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
offline
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Írta: 2014. április 8. 20:27 | Link

Runa 1. gyakorlati óra

Furcsa érzés, hogy az első aeromágus tanoncom a saját unokahúgom és fogadott lányom, de persze ettől még ugyanolyan tanítvány, mint bármelyik másik, csak szokatlan egy kicsit. Persze elméleti órákon tanítottam már, szóval a tanár-diák kapcsolat nem lesz újszerű, de még mindig nagyon nehéz elfogadnom, hogy Runa is elemi mágus, ráadásul a levegő az eleme, ami hozzám is a legközelebb áll. Ennek mondjuk, örülök is, hiszen már azóta várom, hogy aeromágus tanoncom legyen, mióta elkezdtem tanítani, de azért nem gondoltam volna, hogy pont őt kell.
Mindenesetre annak örülök, hogy ott lehettem, mikor először felébredt az eleme, hiszen így nem történt semmi komolyabb baleset. Még időben lecsillapítottam a lányban feléledt szelet, így senki nem sérült meg súlyosabban, és talán Runában sem maradt meg szörnyű emlékként, mikor először találkozott az elemével. Persze az apja egy tuskó, és miatta maradhatott benne rossz érzés, de talán a levegővel kapcsolatban nem gondolkodik negatívan. Nem jó úgy hozzákezdeni a tanuláshoz, hogy fél a saját elemétől, vagy netán gyűlöli azt. Az elementalistáknak fontos a lelki egyensúly, akkor is, ha csak egy elemet irányítanak, hiszen mindkét esetben képesek másokat megsebesíteni az erejükkel akár akaratlanul is.
Runát az elemi mágia teraszán várom, ahonnan majd tovább fogunk menni a levegő elem számára fenntartott részbe. Ott már vár ránk egy aprócska fészekben egy fióka, akit a lánynak szánok. Mint tavaly, ebben az évben is felkerestem egy ismerősömet, aki elemi mágikus lényeket tenyészt, illetve eladásukkal foglalkozik. Ő most is szívesen segített nekem, így hát az idei újoncok is kaphatnak egy-egy segítő lényt, aki erejük kibontakoztatásában tud szerepet játszani, valamit természetesen mentális egészségük fenntartásának feladatában is részt tudnak venni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Kérdezz.. // Év tanára 4 tanéve (Köszönöm nektek. Love Pirul Q_Q *teljesen meghatódott*)
Katie Runa Blackwood
INAKTÍV


Rúnafejtő és -fordító
offline
RPG hsz: 271
Összes hsz: 6738
Írta: 2014. április 8. 23:33 | Link

1. gyakorlati óraÁdám

Futólépésben közeledik az elemi mágia terasza felé, mert sokáig elhúzódott, hogy beadja a kisnyulának, Riának a vitamincseppeket. Elég gyöngécske volt mostanában a nyuszi, így elvitte az állatkereskedésbe és adtak egy fiolányi délcegítőt, hogy naponta kétszer itasson meg vele három-négy cseppet. Persze Riát lefogni külön művészet, így aztán picit később robbant ki a Levita tornyából, mint számolta. A folyosókon most is nyargal (elesett az elsőn és felnyalta a padlót egy szúrós szemű, krinolinos hölgy képe előtt), kissé kifulladva fékez le a másodikon található kis melléklépcső előtt. Óvatosabb, nyugodtabb léptekkel indul neki, de mire felér, nem hogy lecsillapodott volna, csak még jobban rágcsálja a szája szélét. Nem volt valami nyugodt vagy boldog esemény elemének felbukkanása, de ettől függetlenül örül neki, hogy van még egy közös benne és Ádámban. Az, hogy ezután az egyetlen megmaradt szülőjét valószínűleg pár évig nem fogja viszontlátni, nem zavarja különösebben, hiszen az apja eddig sem állt túl közel a szívéhez és ezután sem fog.
Ahogy felérkezik a teraszra, Ádám már várja, az ő torkában pedig fokozódik a gombóc sűrű fohászok közepette, hogy csak el ne szúrjon valamit. Jó, elsőre senki nem vár tornádót tőle nyilván, de szerencsétlenkedni sem akarna, márpedig a gyakorlati tárgyak nem feltétlen tartoznak az erősségei közé  (lásd: repüléstan) .
- Szia. Elnézést a késésért, volt egy kis fennakadás. – rögtön szabadkozással kezdeni az órát nem túl szerencsés, de a folytatásban majd kezét-lábát törve koncentrál és  mivel már jól bejáratva működik közöttük a tanár-diák viszony, azon fog igyekezni, hogy Ádám minden utasítását a lehető legpontosabban hajtsa végre.
- Mit... fogunk ma csinálni? - nem kicsit bizonytalan a dolog elképzelésében. Olvasott már relatíve szép kis mennyiségű irodalmat az elméleti elemi mágiához, de a gyakorlatot sosem tudta elképzelni. Járjon esőtáncot? Idézzen ködöt? Esetleg röpítse egy tornádóval a levegőbe ezt a kupolát? Azért Ádám biztosan nem dicsérné meg.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
offline
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Írta: 2014. április 9. 15:38 | Link

Ashley

Sikerül sok mindent megmutatnom a lánynak, élvezem az órát, de érzem, hogy lassan ideje befejezni, hiszen ez az ő első gyakorlata, nem kéne egyből nagyon megterhelni. Persze azért még van hátra egy feladat, de már azt is le fogom rövidíteni, nem szeretném, ha megerőltetné magát, és a gyengélkedőn kötne ki. A kérdése azonban érdekes, rögtön válaszolok is rá.
- Alapjában véve minden lény a hozzá leginkább illő elemhez tartozik. A szárazföldi állatok többsége a fölhöz, míg a vízben élők a víz elemhez. A repülni képes állatoknak a levegő a megfelelő elem. Tüzesnek leginkább a forró helyeken, vulkáni területeken élő állatokat tekintjük, mint például a sivatagi rókát. A lényeket is hasonlóan kell besorolni, de az elemi mágiával élő, vagyis egy vagy több elemet irányítani képes bestiák más rendszerben vannak, elemük nem függ az élőhelyüktől. Például a sárkányrókáknak van egy olyan fajtája, ami nem a föld, hanem a tűz elemmel kompatibilis. Ezeket érdemes megtanulni külön, mert sajnos semmiféle általános tulajdonság nem található, ami alapján könnyű lenne eldönteni, hogy melyik az elemük. Szóval minden elemi mágikus lényt tekinthetünk kivételnek.
A magyarázat után elmondok pár gyakorlatot neki, amit később egyedül is végezhet, sőt kell is neki, ha képzett elementalista akar lenni. Ezután végre rátérek a magra, amit már korábban elültettünk. Látom Ashleyn, hogy nagyon igyekszik, de koncentrációja valamiért nem az igazi. Valószínűleg túl sok feladatot adtam ma már neki, és hiába igyekszik. Ezt végigondolva megpróbálom röviden lezárni az órát, de megvilágítom neki az esetlegesen felmerülő hibákat is.
- Abban az esetben, amikor egy magot próbálsz növekedésre bírni, fontos, hogy semmi más ne járjon a fejedben. Ilyenkor valójában a környezet természetes működését befolyásoljuk, mintha arra akarnánk rávenni egy gyereket, hogy gyorsabban szülessen meg. A növények mind élőlények, és minél több időt töltesz majd az elemed gyakorlásával, annál inkább látni fogod, hogy nekik is van személyiségük, sőt gondolataik. A későbbi években kommunikálni is meg fogsz tanulni velük, de, ha nagyon igyekszel, bizonyos gondolatmintákat, halvány érzéseket most is közvetíthetsz feléjük.
Gondolataimat visszairányítom a saját aprócska növényemre, amiben érzésem szerint már elég sok energia gyűlt össze ahhoz, hogy megindulhasson a növekedés. Elképzelem a gyökeret eresztő, hajtásával az égre törő palántát, majd szép lassan elemelem az ujjam a földtől. Ott, ahol korábban csatlakoztam a talajhoz, megjelenik egy aprócska zöld levél és egy picinyke szár. Ahogy húzom felfelé a kezem, olyan mintha a növény menne utána, követné a mozgást: egyre hosszabb szárán egyre nagyobb levelek jelennek meg, míg végül lilás pirosas virágokat hoz.
- Mi csak eddig tudunk tenni bármit is, ezután a méhek, a szél és egyéb növényi szaporodást segítő dolgok és lények következnek. Szeretném, ha ezt később még megpróbálnád, és mondjuk jövőre az első óránkra behoznád a növényt, hogy megmutasd fejlődött, és még mindig él. - Szavaimat tetteim követik, előveszek egy cserepet, majd mágiámmal kiemelem azt a darabka földet, amiben az Ashley által elültetett mag is van, és beleejtem a tárolóba. - Nagyon figyelj arra, hogy ne akarj túl sok energiát belevinni, mert ez a te saját életenergiád, elemi mágikus erőd, ami persze idővel visszatöltődik, de, ha túlságosan is lemeríted magad, annak következményei lesznek.
Felállok, leporolom a ruhám, majd a kezemet nyújtom a lánynak, és segítek neki, ha elfogadja. Lassan kifelé indulok a föld elemű helyiségből, hogy áttérjek a központi térbe, természetesen Ashleyvel együtt.
- A mai órára ennyi elég volt, szerintem többet is teljesítettél, mint, amit eredetileg terveztem. Nagyon ügyes vagy, úgy érzem, gyorsan fogunk tudni haladni. Ha bármi kérdésed lenne, kérlek, tedd fel! Oh, és kérnék egy nevet, amit ráírhatok a lény anyakönyvezési papírjaira. Tudod, ezeket nyilvántartják, hiszen kevés mágus tud velük úgy bánni, mint az elementalisták.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Kérdezz.. // Év tanára 4 tanéve (Köszönöm nektek. Love Pirul Q_Q *teljesen meghatódott*)
Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
offline
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Írta: 2014. április 9. 15:39 | Link

Ginnie - 1. óra

Az időm nagy részét manapság az elemi mágia teraszán töltöm, hol elméleti, hol gyakorlati órát tartva, esetleg szorgalmikat javítva, vagy egyszerűen csak meditálva, erőmet próbálgatva, frissítgetve. Most éppen Ginniet várom, hiszen megbeszélt időpontunk van egy gyakorlati órára, ahol a hydromágus lánnyal elkezdjük az utolsó év anyagát.
A mai napon sokkal nehezebb feladatot fogok adni neki, mint valaha, elvégre elkezdem megtanítani neki azt, hogyan irányíthatja a folyadékot élőlényekben. Ennek segítségével képes lesz természetesen mozgatni, irányítani is őket. Úgy gondolom, hogy először növényekkel fogunk kísérletezni, aztán majd áttérhetünk a kisebb állatokra, míg végül akár egy emberen is megpróbálhatja, aki természetesen én leszek, és nem egy véletlenszerűen a folyosóról beszólított diák.
De addig is, míg megérkezik, kisebb gyakorlatokkal múlatom az időt. A fejem felett lévő indákat mozgatom, próbálok belőlük értelmes szavakat kanyarítani, aztán mondatokat, de végül valami mindig összekuszálódik. Valójában nem igazán szeretem akaratuk ellenére irányítani az élő szervezeteket, épp ezért a tananyagnak és az idézésnek ez a része nem igazán a kedvencem, de ahhoz, hogy Ginnie a későbbiekben magabiztosan tudja használni az erejét, muszáj, hogy ezzel a témával is foglalkozzunk, és hát megvan ennek a technikának is a maga helye és alkalmazási területe.
Ezen kívül lassan el kell kezdenem felkészíteni a végzős tanoncaimat a vizsgára, ami szintén nem lesz egy könnyű mulatság, mármint nekik átmenni rajta. Azon a napon számot kell adniuk a tudásukról, és bizonyítaniuk kell, hogy magabiztosan bánnak elemükkel, tudnak róla mindent, ami elvárható egy képzett elementalistától. Ez azonban nem csak arról szól, hogy mennyit gyakoroltak az évek során, vagy milyen ügyesen formálják elemüket, itt nagyon fontos a pillanatnyi lelkiállapot is. Ha valaki nagyon izgul, nem lesz képes azokra a dolgokra, amiket egy kevésbé nyomasztó helyzetben bármikor megcsinált. Ennél a vizsgánál a lelki felkészülésre sokkal nagyobb hangsúlyt kell majd fektetni. Na, de persze addig még van egy egész évünk, ami alatt még sok mindent meg kell tanítanom a lányoknak.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Kérdezz.. // Év tanára 4 tanéve (Köszönöm nektek. Love Pirul Q_Q *teljesen meghatódott*)
Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
offline
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Írta: 2014. április 9. 16:14 | Link

Runa - 1. gyakorlati óra

Unokahúgom késik egy keveset, már éppen el is indulnék, hogy megnézzem, merre jár, amikor megérkezik a terembe. Az arcán látom, hogy aggódik, és ez egyelőre nem túl jó jel. Persze mások is szoktak félni az első órájuk előtt, de Runában több bizonytalanságot érzek, és kevesebb izgatottságot, ami azonban az újakban mindig jó sok van. Általában inkább az a jellemző, hogy nagyon akarják a dolgokat, de közben félnek, hogy nem fog sikerülni, ezért aztán nem is jön össze. De, ha valakiből hiányzik a jóleső, örömteli érzés, hogy az elemükkel foglalkozhatnak, és az ilyesfajta izgalomnak is híján vannak, akkor annak nem sokszor van jó vége.
- Szia, semmi gond, most még utoljára megbocsátom - kacsintok rá, majd mellé lépek és összeborzolom a haját. Tudom, hogy a tanár-diák kapcsolat nem lehet ennyire bizalmas, de nem vagyok képes teljesen kitörölni a fejemből azt, hogy Runát saját lányomként szeretem. Ha ezzel a kis érintéssel megnyugtathatom, akkor megteszem, függetlenül attól, hogy egy oktató ilyet nem igazán csinálna.
- Először is beszélgetni fogunk - mosolygok rá. Eddig még egyik diákkal sem kezdtem azzal az évet, hogy az eleméről beszélgettem vele, bár természetesen az órák során szóba jött, de nem ez volt a fő vonal, ami mentén elindultam. Most azonban úgy érzem, először a bizonytalanságát kell megszüntetnem, de legalábbis mérsékelnem.
- Kérlek, kövess a másik terembe! - mondom, majd átsétálok a levegő eleműek részébe, ahol már vár ránk egy cseppnyi csipogó állatka. Úgy gondolom, hogy az apró, édes lények a legtöbb emberre nyugtatóan hatnak, ezért ez a másik tervem a beszélgetés mellett.
Kezembe veszem az apró madarat, majd megkérem Runát, hogy tartsa a kezeit úgy, mintha fészket formázna belőlük, majd tenyereibe helyezem a jégfőnixet. A kismadár felnéz a lányra, alig született meg egy hete, de szemei máris bölcsességet tükröznek. Szárnyait próbálgatja, fejét forgatja, de láthatóan jól érzi magát az emberi melegben.
- Ő egy jégfőnix. Érzi rajtad a levegő elemet, ezért már alapból jobban kedvel, mint egy sima varázslót. Kérlek, hogy az óra végéig nevezd el, mert fontos lenne a papírjaihoz! Ő ugyanis mostantól a tiéd, neked kell vigyáznod rá. A gondozásáról találsz anyagot a harmadikos tankönyvben, de, ha kérdésed van, hozzám is nyugodtan fordulhatsz. Most pedig, szerintem üljünk le.
A levegő elem helyisége üres, a falakat is csupán néhány lyuk díszíti, melyekből véletlenszerűen kisebb szélfuvallatok szállnak felénk.
- Szeretném, ha elmondanád, hogyan képzeled el az elemed, illetve, hogy mit gondolsz róla.
Nagyon fontos, hogy az ember érezze, hogy az eleme a saját varázsereje része, hozzá tartozik, és nem egy különálló dolog, például egy szörny, aki megpróbál uralkodni rajta. Sokan, akik elveszítik egyszer a kontrollt az erejük felett, később elkezdenek félni tőle, megszemélyesítik, mintha az nem is tőlük függene, hanem valami más, akarattal rendelkező dolog lenne, ami képes őket irányítani. Sokkal egyszerűbb ezt gondolni, és áldozatnak lenni, mint beletörődni, hogy saját magunk voltunk gyengék.
Nem félek attól, hogy Runánál ez a helyzet, annyira azért nem volt durva az a jelenet, de attól tartok, hogy esetleg elkezdődött ez a folyamat, és, hogy talán már most sem szívesen nyúl az eleméhez. Meg fogom ezt tudni, amint hallom a véleményét az elemi mágikus erejéről és a levegő elemről.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Kérdezz.. // Év tanára 4 tanéve (Köszönöm nektek. Love Pirul Q_Q *teljesen meghatódott*)
Katie Runa Blackwood
INAKTÍV


Rúnafejtő és -fordító
offline
RPG hsz: 271
Összes hsz: 6738
Írta: 2014. április 12. 06:58 | Link

Ádám - 1. gyakorlati óra

Talán túl nyilvánvaló az aggodalma állatkája iránt, pedig lélekben nagyon várta az első gyakorlati óráját. Mióta kiderült, hogy ő is elemi mágus és bekerült a tanoncok közé, egészen újfajta izgalom kerítette hatalmába; olyan távlatokat lát megnyílni, amik eddig rejtőzködtek, fantáziájában és lelkében feloldotta az eddigi földhözragadtságát. Leírhatatlanul tetszett neki az újdonság érzése, csak most ezt nem tudja kellőképpen kifejezni Ria miatti aggodalma miatt. Ezt illene majd elmagyarázni Ádámnak is, meg lehet, meglátszik, hogy mióta belépett a terasz légterébe, növekvőben van kellemes izgalma, igaz, csak lassacskán teszi félre kisállat tulajdonosi érzéseit. Ádám közvetlensége megkönnyebbülést vált ki belőle, ahogy a gesztus is, amivel megnyitja az órát. Érzi belőle, hogy nem kell majd görcsölnie az egészséges mértéken túl, és hogy nincsenek irreális elvárások tanára felől. Igen, itt és most tanár-diák minőségben állnak egymás előtt és ezt már nagyon régen leszögezték, egészen pontosan, mióta felvette nagybátyja tantárgyát még tavaly.
- Rendben. – bólintással jelzi, hogy megértette, és megindul Ádám után a másik helyiség felé, a levegő termébe. Ha beszélgetni fognak első alkalommal, azzal biztosan nem lesz gond. Beszélni, elméletet, gondolatot fűzni tud, ezt egész bizonyossággal állíthatja. A terem bejáratánál már megüti a fülét az apró csipogó hang, de egyelőre nem tudja hova pakolni, csak mikor megpillantja a jégfőnixet, kezd el olvadozni a kicsi szíve már első ránézésre. Kimondhatatlanul aranyos és a szívét elárasztó meleg érzés arról árulkodik, hogy első látásra megkedvelte a kis csipogó tollast. Kezeiből fészket formál, ahogy azt tanára kérte, így egy pillanat múlva már testközelből érezheti a csöppnyi jószágot és annak lüktető életét az ujjain. Hihetetlenül gyönyörűnek látja (fogjuk ezt az újkeletű állatszeretetére), a mosoly meg jön magától ajkaira. Érzi, hogy máris kedveli a kis lényt.
- Tényleg? Ez ... biztos? Az enyém? – még egyszer lepislog a jégfőnixre, de annak okos szemeiben megerősítést vél látni, hogy nincs itt semmi hiba, mostantól társak lesznek ők ketten. – Mindenképpen szólok, ha nem boldogulunk valamivel. Igaz? – a megerősítő kérdést újdonsült társához intézi nevetésre álló szájjal. Elég hamar feloldódott a hangulata, ami azt illeti. Újabban szerencsére csak az igazán nagy dolgokon áll meg görcsölni.
Nos, mivel a kis jégfőnix viszonylag biztos helyen van a kezei között (úgy fogja, mintha üvegből volna a madárka), követi Ádámot és leül a mutatott helyre ölébe helyezve kis társát is. Ideje lesz munkához látni, és ilyen környezetben talán nem okoz majd problémát a motiváció- ez a nagy tér és a szellők járása-kelése a határtalan szabadság érzetével lepi meg felerősítvén a buzgalmát, hogy még többet megtudjon a levegőről és annak használatáról. Egy pillanatra el is kalandozott ebben a gondolatmenetben, de Ádám kérdése visszarángatja a földre: ránéz a nagybátyjára, pislog kettőt, majd megejt egy mély sóhajt és lehunyja szemeit, úgy töpreng, mit válaszolhatna.
- Számomra... – Kezd bele kicsit tétován a válaszba, majd újbóli szusszantás után ismét nekifut a válasznak. – Számomra a levegő olyan, mint egy korty víz. Ha hiányozna, én sem élnék túl sokáig, ami persze logikusan, hiszen oxigénre szükségünk van. – Felnyitja a szemeit és tekintetét ráirányítja az egyik lyukra, amiből épp süvítés hangjai illegnek alá hozzájuk.
- Ha formát kell adnom neki, olyan, mint egy fátyol, ami körbevesz, de nem ér hozzám. Mindig ott van, ezt most már érzem, azt hiszem, és ez jó érzéssel tölt el. Beburkol. Hogy is mondjam? Úgy érzem, segített rajtam már azzal is, hogy előjött, mert átszakított bizonyos gátakat. Szóval, ha érzésekkel is leírhatom, akkor gyengéd, játékos... hm... nem is, gyűjtőszóval sokszínű. Igen, bármilyen érzés leírhatná, annyira tág. Az elemem maga a szabadság, lerázta a földhözragadtságom és ennek örülök. – Végre ismét Ádámra irányítja tekintetét, a kis jégfőnix fejét pedig megcirógatja. Vajon így kellene éreznie? Ilyen az eleme? Ilyennek kellene látnia? Ő csak elmondta, amit érez, de majd kiderül a továbbiakban, jó-e ez így vagy sem.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Eris L. Awer-Kowai
INAKTÍV


Sz*rka
offline
RPG hsz: 217
Összes hsz: 3201
Írta: 2014. április 13. 11:32 | Link

Merkovszky. - 1. óra



* Mennyi az esélye annak, hogy a mosdókagylóban a víz magától kezdett el mozogni, amikor legszívesebben betörte volna az öklével a tükröt? Aztán, hogy ugyanehhez hasonló bájitaltanon is megtörtént? Akkor az üstben lévő még tiszta víz csinált furcsa dolgokat, amikor elvágta az ujját a szeletelő késsel. Pedig még nem is gyújtott alá! Valami nem stimmel, valami nagyon nem stimmel. Hallotta még régebben, hogy van errefelé egy tanár, aki a pletykák szerint minden elemmel képes bánni, úgyhogy elhatározta, hogy felkeresi a tanerőt, majd ő kideríti, melyik tanonca is szórakozik vele. Rúnatan után van egy kis lyukas órája, úgyhogy amint megszólal a csengő, úgy siet, mintha pálcából lőtték volna ki. Mázlijára a terasz, ahova ezek a furcsa képességűek járni szoktak, ugyanazon szárny ugyanazon emeletén van, csak egy kicsit feljebb kell hozzá menni. Gyanakodva, szokásos mogorva stílusával lépked, ha valaki a közelébe lép, azt rögtön fellöki. Errefelé viszont ritkul a terep, valószínűleg, mert most a másodéves Rellonosokon és Navinéseken kívül mindenki másnak órája van. Megtalálja a melléklépcsőt, a fokokat óvatosan veszi be, nehogy aztán valami itt megviccelje. Amikor felél a teraszra, rögtön szembetűnik neki az üvegkupola, de mivel fogalma sincs róla, hogy most kit is kéne keresnie, tovább megy a folyosón, hátha kilyukad majd valahol. Üres terembe érkezik, asztalokkal, készekkel, sehol egy tanári asztal, vagy tábla. *
- Hé! * Mordul meg hangosabban, közben folyamatosan a terem rezdüléseit figyeli. * Van itt valaki?? * Most már teljesen kinyitja piciny száját és úgy kiabál. Hát ez nem igaz, milyen tanár az, aki nem tartózkodik a termében ilyenkor? Miért ilyen kihalt itt minden? Mivel nincs nagyon válasz, ezért jobban nekiáll körbenézni. Mindenféle portré, fenemód furcsa emberekről festve, aztán, mintha négy folyosót is látna. Már szinte meg van kavarodva. *
- Ha van itt valaki, most jöjjön elő, nem szólok még egyszer! * Dobbant egyet a jobb lábával is, hogy nyomatékosítsa követelését. *
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

"A legijesztőbb Rellonos" | Terminátor | Hydromágus...?
Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
offline
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Írta: 2014. április 13. 21:44 | Link

Eris - 1. óra

A levegő elem termének közepén lebegek törökülésben. Lezárt szemhéjam mögött képek váltják egymást, rendszerezem gondolataimat, átfésülöm emlékeimet, és közben vizsgálom magam, elemeim egyensúlyát, lelki békém meglétét. Mióta kibékültünk Temivel nem igazán kell félnem attól, hogy nem leszek képes irányítani az elemeket, de ettől függetlenül még nagyon fontosnak tartom az önvizsgálatot, és, hogy hetente egyszer elmélyülten gondolkozzak.
Két tenyerem felemelem, majd köztük kisebb vihart idézek, magam köré pedig egy lassabb, keringő szellőt. Minél többféle idézést csinálok egyszerre, annál nehezebb fenntartani a formájukat, de minél többet gyakorlom, annál jobban fog menni, én pedig szeretem egyre kijjebb tolni a határaimat. A két korábbi szélfajta mellé megidézek egy széllényt. A széllények ugyanolyan levegőidézések, mint a többi, azzal a különbséggel, hogy az idéző által meghatározott formájuk általában valamilyen állatalak, és bizonyos határok között képesek maguktól mozogni, dönteni. Természetesen ezek a széllények is erős koncentrációt igényelnek az elemi mágustól, de valójában elég csak a formájukat fenntartani.
Az én farkas lényem megjelenik előttem, majd elkezd körbe-körbe szaladgálni a teremben. Mikor megpróbálom megidézni a negyedik szelet, ami egy virágillatú lágy légmozgás lenne, hirtelen eltűnik a széllény, és a körülöttem lengedező szellő mozgása is akadozni kezd. Egy sóhajjal megszüntetem mindegyiket, úgy látszik ma sem sikerült egyszerre négy különböző szélfajtát irányítani.
Ezeknek az elmélyült gyakorlásoknak az időpontját mindig próbálom úgy időzíteni, hogy senki ne zavarhasson meg közben, de ebben sosem lehetek teljesen biztos, hiszen nekem nincs a kastélyban szobám, így hát a diákok többsége ebben a tanteremben tud csak fellelni, probléma pedig bármikor adódhat. Most is abba kell hagynom a csöndes levitálást, mert egy idegesnek ható lányhangot vélek hallani. Óvatosan leereszkedem a földre, majd felkelek, hogy utánanézhessek annak, mégis mi lehet a lány problémája.
- Szia! Engem keresel talán? - szólok hozzá, amint kilépek a levegő elem termének kapuján. Nem emlékszem rá, hogy tanítottam volna, de az is előfordulhat, hogy csak idén vette fel a tárgyat. Az újak közül még nem sok diáknak sikerült megjegyeznem az arcát és a nevét.
- Megtudhatnám, hogy mi a gond? - Kissé felvont szemöldökkel, érdeklődve tekintek a fekete hajú lányra, kíváncsian várom a válaszát.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Kérdezz.. // Év tanára 4 tanéve (Köszönöm nektek. Love Pirul Q_Q *teljesen meghatódott*)
Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
offline
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Írta: 2014. április 13. 22:17 | Link

Runa - 1. gyakorlati óra

Apai öröm tölti el a szívem, mikor látom Runa mosolyát, és gondolatban vállon is veregetem magam, amiért a kis lénnyel kezdtem el a mai óránkat. Valahogy eszembe sem jutott, hogy netán ne kedvelnék meg egymást.
- Igen, mostantól ő a tiéd - bólintok rá a kérdésekre, amiket majdhogynem költőinek is vehetnék, hiszen már egyértelművé tettem, hogy a kis jégmadarat unokahúgomnak szánom. - Természetesen nagyon kell vigyáznod rá, főleg azért, mert még nem tud repülni. Innentől kezdve te leszel a családja. A jégfőnixek nagyon ragaszkodó lények, akik szeretik az állandóságot, ezért egész életükben csak egy emberhez képesek kötődni. Nem ritka, hogy gazdájuk halála után nem akarnak tovább élni. Persze ezt a köteléket először ki kell alakítani, de nem gondolom, hogy ezzel probléma lenne.
A madárral kapcsolatos teendőket majd később részletezem, egyelőre sokkal fontosabb kérdéseim vannak a lányhoz, aki igyekszik azokat megválaszolni. Hallgatom őt, és szavai megnyugvással töltenek el, hiszen azokból kiderül, hogy nem utálja az elemét, nem fél a széltől, sőt valamiféle védelemnek tekinti. Miután befejezi a beszédet, rám néz, és látom a tekintetén, hogy vár valamit, talán megerősítést, hogy jól gondolja-e, de erre nem lehet ilyen egyszerűen felelni.
- Ebben a kérdésre nincs jó vagy rossz válasz. Mindenki másmilyennek látja, érzi az elemét, talán épp azért, amiért sok más téren sem egyezik az emberek véleménye. Ahogy egy absztrakt festménybe minden egyes szemlélő mást lát bele, így az elemek megítélése is használónként változik. Persze azért vannak közös pontok, mint például a levegőnél a szabadság érzése. Sokan nem is tudják ezt a helyén kezelni. Én például csak néhány évvel voltam idősebb nálad, amikor meg voltam győződve róla, hogy bármit megtehetek, amit akarok, hiszen még repülni is képes vagyok. Mit nekem szabályok, törvények vagy büntetés? A világ királyának gondoltam magam, és el kellett telnie jó néhány évnek, mire benőtt a fejem lágya, és rájöttem, hogy mindez baromság. Persze nekem mind a négy elem ott volt, de a levegő egyértelműen a legszabadabb mindközül, és talán épp ezért meggondolatlanságra sarkall. Arra, hogy szárnyalj, mert csak akkor érzed, hogy igazán élsz, amikor a fellegekben vagy, és körülvesz az éltető elem.
Kicsit elhallgatok, egészen belefeledkezem gondolataimba, majdhogynem elbambulok, mikor rájövök, hogy éppen órát kéne tartanom, és nem a múltamon merengeni.
- Megbocsáss! - rázom meg a fejem, és ezzel verem ki belőle az utolsó emlékfoszlányokat is. - Amit elmondtam az, az, ahogyan én látom az elememet, illetve annak csupán egy része. Az alapján, amit te meséltél, valamiféle védelemként képzelheted el. Úgy jellemezted, hogy körbevesz, beburkol, mindig ott van veled, de ez jó érzés. Ebből úgy gondolom, hogy próbáljunk meg először egy légpajzsot létrehozni. Erre sok esetben szükséged lehet, és akár esernyő helyett is lehet használni - kacsintok rá Runára, majd szemléltetésbe kezdek.
- Add egy kicsit a kezed! - nyúlok fogadott lányom jobb kezéért, és, ha megkapom, tenyerembe veszem és elkezdek varázsolni. Egy egyszerű, kezdetleges légpajzsot vonok a kezeink köré, hogy érezze, milyen is ez. Csuklómnál enyhe csiklandozó érzést kelt a folyamatosan kavargó szél, ami kialakít egy gömböt, aminek belsejében nem mozdul a levegő.
- Minél erősebb a pajzs annál többféle hatás ellen hasznos. Igazából annyit kell tenned, hogy megpróbálsz szelet idomítani, ami egy gömbforma mentén folyamatosan áramlik. Azért fontos, hogy mozogjon, mert így hárítja el a kívülről jövő hatásokat, például az esőcseppeket vagy egy fizikális támadást. Kérlek, most próbálj meg a madár köré vonni egy kicsi, de erős pajzsot! Nem gond, ha nem sikerül elsőre, azért vagyunk itt, hogy gyakoroljunk.
Elengedem Runa kezét, hogy szabadon használja a végtagjait, ha úgy érzi, szüksége van rá. A tanoncok kezdetben szívesen használják a kezüket, bizonyos mozdulatokkal könnyebb fókuszálni a számukra, később pedig elég csak gondolniuk rá, hogy mit tennének, úgy is működni fog.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Kérdezz.. // Év tanára 4 tanéve (Köszönöm nektek. Love Pirul Q_Q *teljesen meghatódott*)
Eris L. Awer-Kowai
INAKTÍV


Sz*rka
offline
RPG hsz: 217
Összes hsz: 3201
Írta: 2014. április 14. 22:44 | Link

Merkovszky. - 1. óra



* Hiába szól, hiába toporzékol, sehol senki. Na, hát ez hiányzott neki, a megannyi megtelt tanterem közül pont sikerült kifognia azt az egyet, amiben annyira sincs senki, hogy majdhogynem hallja a visszhangot a falakról visszaverődni. Elmorog halkan egy pár nyomdafestéket nem tűrő szót, közben a berendezést figyeli, hogy min tudná itthagyni kézjegyét, jelezvén, hogy itt járt. Aláírnia ugyan nem kéne, a rongálásért büntetőmunka jár, és az hiányzik még a nyakába, hogy azok az újdonsült prefik akasszanak rá valami konyhafelnyalást, akiknek odaadták a csillogó ezüst jelvényét. A gondolatra, hogy megfosztották attól a szórakozásától, amit ki se élvezhetett, méginkább bedühödik és a hangosabb kiabálása után elereszt még egy kisebb sikolyt is, egy kicsit hisztérikusabb hangulatban. Jó, most már tényleg fogja magát, és... a táskájából előkotorja a pennáját, meg az üveg tintáját, aztán gyorsan összerakva a kettőt hajol az egyik pad fölé, hogy valami csúnya szót firkanthasson rá, ám ekkor egy hang érkezik a háta mögül. Mivel elég rendesen rajtakapták, a meglepettségtől sarkon fordul, és az említett tinta azzal a lendülettel a padlón is lendül. Az üveg ugyan kibírta az esést, de fekete tartalma éppen most folyik szét a terem burkolatán. Sötét szemeivel most a férfiéba pillant és morogva, indulatosan szólal meg. *
- Ó igen! A maga egyik kis tanítványa egyfolytában szórakozik velem! Még mosdóba se mehetek el anélkül, hogy ne jönne valahogy utánam! Mozog körülöttem mindennemű folyadék, azt akarom, hogy állítsa le, vagy mondja meg, melyik az! * Céltudatosan, akaratosan, de végül tömören elmondta a lényeget, hogy ebből mit fog fel ez a tanerő, az majd eldől. Idegesen a kifolyt tintára pillant, aminek a felszíne megint olyan furcsán viselkedik, mint az üstjében lévő víz bájitaltanon. *
- Látja??!! * Szögezi a tócsára vékony fehér ujjait. * Látja ezt?? Most is itt van, ki akar hozni a sodromból!
* Vérben forgó szemekkel kapkodja a fejét, hogy megtalálja azt a vicces kedvű diákot, aki még most is ki meri őt gúnyolni, és ha sikerül megtalálnia, az egyszer szent, hogy ellátja a baját. *
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

"A legijesztőbb Rellonos" | Terminátor | Hydromágus...?
Katie Runa Blackwood
INAKTÍV


Rúnafejtő és -fordító
offline
RPG hsz: 271
Összes hsz: 6738
Írta: 2014. április 15. 00:32 | Link

Ádám - 1. gyakorlati óra

Az aprócska jégfőnix egy csapásra helyrerázza a hangulatát, mi több, felfokozódik a természetes tettvágya, érzi buzogni magában az elemi kipróbálása iránti szándékot. Már most olyan pozitívan viszonyul a töpszli madárkához, hogy kétség sem fér hozzá, nagyon vigyáz majd rá a jövőben és mindent meg fog adni neki, amire csak szüksége lesz. Ádám szavait is ennek tükrében hallgatja és próbálja megjegyezni szinte szóról szóra az információkat. Ő sem gondolja, hogy problémás lenne az összeszokásuk, főleg, hogy már most tudja, partner viszonyt szeretne elsősorban kialakítani a kismadárral, nem valamiféle tulajdonos-tulaj köteléket. Buzgón bólogat a mondottak végén, mi több, még meg is cirógatja a kis csöppség feje búbját nagy óvatossággal, mintha jelezné neki, hogy mindent betart majd vele kapcsolatban, ami a Nagy Könyvben meg van írva.
Ezek után Ádám jónak látja, ha tisztázzák, ő, Runa hogyan is képzeli el az elemét. Igyekszik a lehető legpontosabban körbeírni érzéseit és elképzeléseit, s a végén magának megállapítja, hogy nem hazudott és nem is ferdített egyetlen ponton sem, csak a színtiszta, általa valósnak vélt tényállást festette le szavakban. Ettől még némi megerősítést vagy cáfolást várván tekint nagybátyjára, s az nem is késik a válaszadással. Az egész persze nem jó válasz/rossz válasz sémán alapul, így nem meglepő Ádám kifejtése, de rendkívül hasznosnak tudja be, hogy megismerheti a nagybátyja nézőpontját és tapasztalatait.
- Igen, azt hiszem, védelmező erőként látom. – bólint rá egyetértően a hallottakra némi töprengést követően. A légpajzs pont illik a képbe defenzív mivoltjából kiindulva, ráadásul ő maga mivel nem egy erőszakos, destruktív jellemű lány, kapóra jön, ha erős védekező mechanizmust tud kiépíteni eleme segítségével. Több, mint készséges lendülettel áll fel Ádámot követve, majd leteszi előbbi helyére a pöttöm jószágot és tanára elé lép. A kérésnek megfelelően kinyújtja és Ádám tenyereibe ejti saját jobbját, de érzékeit erősebb koncentrációra állítja, hogy véletlenül se maradjon le semmiről. Csuklóját ő is érzi a csiklandozó fuvallatot, de körülöttük nem mozog a levegő, mármint a gömb belsejében. Ettől még a halk szélfúvást hallani, ami a gömb perifériáját nyaldossa; innen tudja, hogy létrejött a pajzs, még ha szabad szemmel nem is látható. Megfigyeléseit igyekszik percre pontosan elraktározni, de nem görcsöl, feszeng, hogy mindent tökéletesen vissza tudjon adni. Úgyis utána fog olvasni az írásos jegyzeteknek a levegő uralóiról és azok technikáiról, s mindaz szó szerint belevésődik a koponyájába.
- Lenne egy kérdésem. – mielőtt még megpróbálna bármiféle varázslatot a kis csöpi körül, biztosra szeretne menni, hogy nem okoz balesetet az első megmozdulásával. Elvégre csak odavágta a falhoz a kedves apukáját, mikor előjött az eleme és még egy olyan balszerencsés jelenetet nem szeretne.
- A gömböt elképzelem Lala... azt hiszem ez lesz a neve. Szóval elképzelem Lala körül a gömböt és az elemem utasítom, hogy kövesse a formáját? – egyelőre kicsit tágnak érzi az egész témát, mármint persze, érezte hogyan hozta létre az előbb Ádám a pajzsot, de a mechanizmusát annyira alaposan szeretné megismerni, amennyire csak lehet, hogy ne rontsa el. Amennyiben kapott egy helyeslést vagy kijavítást, odalép a madárkához és leguggol elé. Két kezével úgy tesz, mintha egy láthatatlan gömböt fognak meg Lala körül; szemeit lehunyja próbálja kiüríteni az elméjét és csak a szelet megérezni, elkapni. Azonban egyelőre hiába kapaszkodik belé, a fuvallatok össze-vissza szállnak inkább körülötte, semmint a madárka körül gömb formájában.
- Hogyan... Hogyan tudom idomítani a szelet? Mármint mivel lehet elérni, hogy azt tegye, amit szeretnék tőle? – lehet, ostobán hangzik a kérdése, de inkább most kérdez, mint hogy később megbánja. Szemei kipattannak és tekintete Ádámra irányul arra az időre, míg ezt megvitatják.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ashley Valerie Tüncibogár Stanwood
INAKTÍV


Nagykislány
offline
RPG hsz: 269
Összes hsz: 1736
Írta: 2014. április 15. 21:25 | Link

[Ádám]

Érdeklődve hallgatja a tanárbácsi szavait, és próbál mindent megjegyezni, de kezd nagyon elfáradni, így az utolsó feladata sem sikerül igazán, amitől kissé csalódottá válik, és rögtön elhatározza, hogy rengeteget fog gyakorolni majd.
Ádám azonban meg tudja csinálni, amit tanít - nyilván ezért is tanítja - és ez a lányt egészen lenyűgözi, nagyon tetszik neki a színes virág. Nézi a tanárt, és a virágot, és jelenleg kissé nehezen tudja elképzelni, hogy majd egy növénnyel fog gondolatokat közölni. Számára ez kissé abszurd, és nem is logikus, totálisan mentes ez az elképzelés attól a világtól, ami benne él... tehát úgy tűnik, ideje megrengetnie a világa falait, és kitekinteni. Maga a varázsvilág az tökéletesen érthető és logikus a számára, hiszen ebbe nőtt bele, de ez, amit Ádám felvázolt, kicsit túlzás, és mint olyan, óriási kihívás - vagyis már alig várja, hogy megtörténjen!
Örömmel veszi a kezébe a cserepet, és odafordul vele a sárkányrókához, hogy megmutassa neki is. Ez lesz az egyik nagy feladatuk, jövőre nagyon szépnek, nagynak, és egészségesnek kell lennie.
Aztán a következő szavaktól kissé megszeppen. Nem szabad túl sokat gyakorolnia... már most tudja, hogy ezzel még komoly gondjai lesznek, mert ő képtelen keveset tanulni vagy gyakorolni. Születési rendellenesség. Elfintorodik a gondolatra, de most tényleg nagyon fáradtnak érzi magát, és nem szeretne beteg lenni, szóval ma már biztosan nem gyakorol, de holnap semmi sem állíthatja meg!
A lény említésére megint a rókára néz, és a kis lény is rápillant. Közben persze örömmel töltik el a szavak, hogy ügyes. Persze ezt kifejezetten elvárja magától, de mégis jó, hogy ezt gondolja Ádám, sőt, ez szuper!
A kérdések említésére elgondolkodik, majd megrázza a fejét, most nem jut eszébe, de biztos össze fogja állítani a kis listáját róla, hogy mi az, amit szeretne megtudni.
Egyik kezével elengedi a cserepet, és a sárkányróka álla alá nyúl, aki egészen éberen fürkészi új gazdáját.
-Mana.-
Mondja ki a nevét, ami nagyon is passzol az állathoz, hiszen ez japánul szeretetreméltót jelent, és ő több is, mint szeretetreméltó, ezt már most érzi rajta. Imádja!
Kezét odanyújtja Ádámnak, majd amikor már nincs több teendő, és mondanivalója, amit meg kellene hallgatnia, akkor illedelmesen elköszön, és kisétál a teremből.
-Köszönöm az órát, meg Manát, és a virágot! Szia!-
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
offline
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Írta: 2014. április 21. 19:08 | Link

Eris - 1. óra

Láthatóan sikerül meglepnem a lányt - számára hirtelennek tűnő - felbukkanásommal. Úgy teszek, mintha nem venném észre, hogy éppen rongálni készült az iskola tulajdonát, mert sokkal jobban érdekel jövetelének oka, mint egy kis firkálás, ami egyébként is könnyen eltüntethető, ráadásul én az ő korában sokkal durvább dolgokkal szórakoztattam a tanáraimat.
Az ijedtségtől túl gyorsan mozduló lány elejti a tintásüvegét, aminek a tartalma gyors iramban áztatja el a padlót, mielőtt azonban eltüntethetném, vagy visszaterelhetném a helyére a rakoncátlan folyadékot, gazdája rám förmed, és számon kér. Bevallom, először nem igazán értem, hogy mit is szeretne tőlem, de aztán megérzem az elemi mágia alkalmazásával együtt járó rezgéseket, melyek egyértelműen a lány felől jönnek.
- Igazad van, valóban van itt rajtam kívül is egy elementalista, de nem hiszem, hogy mindezt azért csinálná, hogy téged bosszantson. Épp ellenkezőleg, azért történnek körülötted ezek a furcsa dolgok, mert dühös vagy, esetleg bosszankodsz valamin.
Sejtem, hogy ezzel vagy még inkább feldühítem, vagy pedig teljesen összezavarom, ezért igyekszem megvilágosítani előtte a helyzetet.
- Ez az elementalista azonban nem a tanítványom, ő ugyanis te vagy. Bár egyelőre nem kezeled megfelelően a képességed, csupán ösztönből használod.
Érzem, hogy ez eléggé meghökkentő hír lehet a számára, majdnem annyira, mint egy mugli születésű gyereknek az a kijelentés, hogy ő varázsló. A képzetlen elemi mágus azonban veszélyes, ráadásul törvény is kötelez arra, hogy az ilyen diákokra odafigyeljek, tanítsam őket. Most már, ha faképnél akarna hagyni, nem engedhetném meg neki, muszáj tájékoztatnom őt arról, milyen erőket képes irányítani, és milyen kötelezettségekkel, felelősséggel jár ez.
- Ha nem hiszel nekem, bebizonyíthatom, hogy te magad irányítod a vizet, nem pedig valamelyik tanítványom jár a nyomodban.
Mosolygok, mert a gondolat vicces, egyikükről sem tudom elképzelni, hogy ilyesmivel töltik az idejüket, ráadásul ők már sokkal összetettebb, bonyolultabb elemi varázslatokat is képesek végrehajtani, némelyik sokkal humorosabb lenne, mint, ami most történt előttünk a tintával.
Eltökélem, hogy a lányt rábeszélem legalább egy órai részvételre, és, ha netán nem jönnék be neki, mint tanár, megpróbálom egy másik elementalistához küldeni, aki hozzám hasonlóan vállal tanítványokat. Persze ezek még csak tervek, előbb valamilyen reagálást várok tőle mindarra, amit megosztottam vele.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Kérdezz.. // Év tanára 4 tanéve (Köszönöm nektek. Love Pirul Q_Q *teljesen meghatódott*)

Oldalak: « 1 2 3 4 5 [6] 7 8 ... 17 18 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Keleti szárnyMásodik emelet