Az itt lévő festmények közös jellemzője, hogy mindegyiket nagyon részletesen festették, nagy figyelmet fordítva az arcok tökéletességének és annak, hogy az alakjuk minden egyes vonala tökéletes legyen, legyenek teltkarcsúak vagy nyurgák, a lényeg a megjelenésükön volt. Közös még bennük talán, hogy sohasem tudják befogni a szájukat, még alvás közben is mozog, nem egy közülük még beszél is ami nagyon megnehezíti a csellengőket keresők figyelmét, hiszen az éjszaka csöndjében ez úgy hat, mintha valakik pusmognának. A képek háttere olyan, mintha mindegyik egy porcelánokkal teli, díszes és tökéletes világban készült volna. Talán így is van. Ezek a hölgyek titkolják, hogy mi volt a családi, társadalmi szerepük az életben, mindannyian csak társalkodónő szerepét töltik be egy másik fél oldalán és legyezőjük mögé rejtőznek, ha olyan kérdés kerül elő, melyre nem kívánnak válaszolni. Tökéletes babaarcuk, finom kezük, méregdrága ékszereik mind arra szolgának, hogy jelezzék mennyire elkényeztetett és tökéletesen fényűző életük volt. Többnyire hozzájuk futnak be a keringő pletykák és örömmel indítanak ők maguk is újakat, hiszen egyikük se szeretné, ha az itt élők unatkoznának és könnyű életet élnének. Nehezen engednek maguk közé bárkit is a "pórnép" közül, viszont ha számukra érdekes információkat tud akkor készek áldozatot hozni.
|
|
|
Theon Delacroix INAKTÍV
"Az a fura rellonos srác" offline RPG hsz: 311 Összes hsz: 869
|
Írta: 2019. július 26. 17:45
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=442&post=765067#post765067][b]Theon Delacroix - 2019.07.26. 17:45[/b][/url] Moon Jun Seo- kérlek csak az arcomat ne -
Egy röpke pillantás, egy elkapott csukló, s Theon ajkai máris a másikén csattannak. Egyeseknek ez talán maga a mennyország lehet, de a szerencsések közé nyilvánvalóan nem tartozik az az ártatlan fiúcska, ki most a Hóvihar fogságába rekedt. Bizony, hősünk csak úgy a semmiből fogta magát és az első embert, aki erre a folyosó szakaszra tévedt, megcsókolta. Jogos a kérdés, hogy ezt pontosan miért is tette? Nos… erre talán még ő maga sem tudja a választ. Anno valamikor még kicsiként megfogadta, hogy szerez magának egy herceget, avagy hercegnőt, s noha a békák csókolgatása nem hozott a konyhára semmilyen eredményt, talán majd a random emberek fognak. Meg persze egy kicsit a húgával kötött fogadás is benne van a dologban. De csak egy leheletnyit. - Hmm… - jegyezi meg elégedetten, mikor végre elválik a fiatalembertől, aki több mint valószínű, hogy most vagy sokkos, vagy esetleg rettentően dühös idegállapotban és összezavarodva állhat a helyzet magaslatán. Theont azonban cseppet sem zavarja partnere reakciója, hatalmas fennhéjázó mosolyt fakaszt arcára, majd a valaha tőle hallott legférfiasabb hangon újra megszólal: - Esetleg még egyet?
|
|
|
|
Theon Delacroix INAKTÍV
"Az a fura rellonos srác" offline RPG hsz: 311 Összes hsz: 869
|
Írta: 2019. július 26. 20:37
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=442&post=765136#post765136][b]Theon Delacroix - 2019.07.26. 20:37[/b][/url] Moon Jun Seo
Kuncogva tűri, ahogy a másik erejét prezentálva próbálja péppé verni őt egy könyvvel. Két ütés közben még marad is valamennyi ideje arra, hogy egy röpke terepszemlét végezzen, s meg kell valni, egész szép darab ez a srác. Barna fürtökkel keretezett ázsiai vonások, bogárszerű, édesen fekete szemecskék… hmm… kimondottan szemrevaló préda. S ha a látvány még nem lenne elég, egyszerűen imádnivaló az ellenkezése. Körülbelül olyan, mint egy barna maci, akit megfosztottak a havi málna készletétől, s most durcásan elvonult, hogy búslakodjon egyet a barlangja mélyén, miközben sebeit nyalogatja. Jó, mondjuk nem medve, ahhoz ez a kölyök túl alacsony, de egy nyuszinak simán elmenne. Egy édes-béges nyulacskának, s mind jól tudjuk, mit szoktak csinálni az ilyen jószágokkal. Kiugrasztani őket abból a bizonyos bokorból. - Álmaid fehér hajú hercege, szolgálatodra! – Hajol meg mélyen és kifejezetten dramatikusan a fiú előtt, majd lassan körbe sétálja őt, s a háta mögött megtelepedve, megveregeti annak vállát. - Amúgy a húgommal fogadtunk, hogy nem merek csak úgy megpecsételni valakit egy csókkal. Szavahihető emberként én pedig mindig állom, amit egyszer megfogadok. Oh, Drágám! Ne vágj ilyen fájdalmas fejet, nem a világ vége ez – bár lehet neked az, fejezné be monológját, melyben már megint édes testvérére hárította a munka piszkosabb részét. No, de hát édeske ez a fiúcska, mégsem kéne azonnal elriasztani és különben is, ha van húga, vegye már hasznát. Tuti nem gondolatolvasó a kölyök és egy kis csókocskába még senki nem halt bele. Kivéve, ha ez a gyerek elsője, mert akkor gondok vannak. Hupsz.
|
|
|
|
Theon Delacroix INAKTÍV
"Az a fura rellonos srác" offline RPG hsz: 311 Összes hsz: 869
|
Írta: 2019. augusztus 11. 13:58
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=442&post=766629#post766629][b]Theon Delacroix - 2019.08.11. 13:58[/b][/url] Kis kínai | van kérszem, keksz? |
- Elég könnyen azzá tehetlek – jegyzi meg a fiú válaszára, miszerint egyáltalán nem hasonlít egy hölgyre sem. Szerinte a nem csak egy elhanyagolható tényező. Ő sosem gondolta, hogy babázni túl lányos, vagy a kék színt csak a fiúk hordhatják. Nem, Theon mindig is liberálisan gondolkozott az ilyenekről, még akkor is, mikor apja különféle módszerekkel próbálta beleverni csökönyös kobakjába a „tökéletes”, maszkulin férfi receptjét. Bizonyára atyja szűrőjén az előtte viaskodó fiúcska sem menne át, lágy, majdnem lányokra hajazó vonásaival és az irányából szállingózó édeskés illattal. A negédes odor olyannyira megbódítja, hogy simán elengedi a füle mellett a másik sértéseit. Azért jó ripacs lévén felráncolja púderes nóziját, majd egy elégedett hümmögést is megejt. Nehéz eset a kicsike, az biztos, de mindig is odavolt a kihívásokért. A játék úgy látszik, a befejezés felé közeledik, mikor partnere egy intéssel adja tudtára, hogy ó bizony most helyben fogja hagyni őt, ám Theonnak még korántsem ért véget. Oh, még csak most kezdődik! Mint macska lépked a kopott köveken egyenes a fiú után, laza lófarokba fogott haja meg-meglibben a lépések nyomán. A kis ázsiai valószínűleg mit sem sejt ottlétéről, mígnem Theon egy jól irányzott mozdulattal megmarkolja annak fenekét. Ha meg is fordul a kicsike, nem sok ideje van gondolkozni a történeteken ugyanis főhősünk újabb csókcsatába kezd. - Hmm… egész finom ez a szájfény. Kekszes? – Kérdi közönyösen, ám szemeiben a csintalanság lángja ég. Vállalja tettei következményét, s ha a fiú meg is akarja esetleg verni, hát büszkén engedi. Ő már eldöntötte: ha törik, ha szakad, ő megszerzi magának a kis kínait!
|
|
|
|
Theon Delacroix INAKTÍV
"Az a fura rellonos srác" offline RPG hsz: 311 Összes hsz: 869
|
Írta: 2019. augusztus 18. 12:34
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=442&post=767567#post767567][b]Theon Delacroix - 2019.08.18. 12:34[/b][/url] Kis kínai Lassan megkerüli a fiút, miközben jól alaposan végig nézi testének minden egyes apró részletét. Ravasz nevetés hagyja el fakó ajkait a másik ártatlan reakciójára, mire igaz szavakkal nem válaszol, de annál kifejezőbb dolgot tesz. Néhány lépés és máris az ázsiai személyes terében van, ám a másik megkönnyebbülésére most nem tervez semmi szórakoztatót. Azt majd meghagyja későbbre. Helyette oly’ közel hajol hozzá, hogy az fülcimpáin érezheti meleg leheletét. - Szeretnéd, hogy megmutassam? – Ravaszul belemosolyog a mondatban, mely a fiú talán mindkét feltett kérdésére választ adhat. Ha most legilimentor lenne a kicsike, bizony kielégíthetné kíváncsiságát. Korához képest jó sok módszert tud szavának betartására. - Ácsi, kiscica! – Kiált a rohanólépésbe kapcsoló fiúra. Nem eszik ám ilyen gyorsan a forró kását! Majd akkor elmehet, ha Theon azt mondta. Addig egy tapodtat se. Persze a nyomulás, és kiabálás nem mindig meggyőző tényező. Ezzel tisztában van ő is, így inkább elharapja következő mondatát, s csendesen indul a fiúcska után. Lassan már átszlalomoznak az egész folyosón, elől a kis levitás, utána pedig a csábító démonként koslató Theon. Felőle játszhatnak így is, őt egy cseppet sem zavarja. Előbb vagy utóbb, de be fogja adni a kulcsot és végre megbékél a helyzetével. Azonban előtte még meg kell tennie valamit. - Tudod mit? – Fut előre néhány métert, hogy a másik elé kerüljön - Meghívlak egy vacsorára, vagy aminek csak akarod neveznire – Azzal kitép a zsebében tartott noteszből egy lapot, s gyorsan felfirkantja az alábbit: „Rellon, ma este hat”. Végül megpördül sarkán, egyenesen bele a kis ázsiai karjaiba. Ügyesen elhelyezi a másik zsebében a cetlit, majd kezeit unottan a tarkójára kulcsolva, elindul. - Oh, majd elfelejtettem, kis kínai! Lehet, most azt fontolgatod, hogy nem jössz el a találkára, ám ha ez elég fontos számodra – pörgeti meg ujjai között Jun anyukájának csicsás karperecét –, akkor úgy vélem nincs más választásod, mint megtisztelned jelenléteddel – azzal amilyen gyorsan megjelent, el is tűnik az útszakasz végén. Egyedül az a fullasztó pacsuli szag és utoljára dúdolt dallamának töredékei tanúskodnak arról, hogy ő valaha is itt járt.
|
|
|
|
Theon Delacroix INAKTÍV
"Az a fura rellonos srác" offline RPG hsz: 311 Összes hsz: 869
|
Írta: 2020. február 20. 05:37
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=442&post=794866#post794866][b]Theon Delacroix - 2020.02.20. 05:37[/b][/url] Kárcsi - És… - simítok le az ismeretlen fiú mellkasán, szemeimmel pofátlanul vizslatva végig egész testét, miközben el-elidőzök a lényegesebb részeknél. Mit ne mondjak, nem valami nagy csomaggal áldotta meg az ég, de azért egy-két menetre elmennék vele. Persze én kivel nem? Mindenki vagy meg volt már az évfolyamon, vagy én voltam az, aki széttette a lábait nekik. Szóval könnyen mondhatom, hogy tudom, kinek mekkora van. Eddig Oliver vezeti a listát. Annak a srácnak egy kész mérges kígyó bújik meg alsó régiójában. Nem viccelek, láttam már egy párszor. - Szépfiú, úgy hallottam már kerestél máskor is – szavaim hozzám képest iszonyat undorítóan nyájasak, persze attól még kezeim működnek rendesen, s elkezdem szép lassan simogatni nála a gatyába bújtatott szörnyeteget. Valóban hallottam már egy s mást arról, hogy egy bizonyos eridonos fiú már kutakodott utánam, miután olyan lelkesen meghirdettem magam a társalgóban. Nem mondom, hogy nem kifizetődő éjjeli pillangónak lenni, de már több a zsebpénzem, mint amit a vénember valaha is adott nekem. Azt hiszi, majd húsz galleonból eltartom magam a héten? Ugyan, hagyjon már. Hol élünk, kérem szépen? A kőkorban? Én meg mugli rabszolga vagyok, mi? - I…igen. Már kerestelek, mert... Úgy hallottam, mindenben benne vagy – kezdi válaszát dadogva, valószínűleg a hirtelen közeledésem okozta sokktól. Na, mindek kerteljek itt? Nem kapcsolatot, csak reszelni akarok. Ahhoz meg nem kellenek a szép szavak. Ahogy ő is mondta, mindenben benne vagyok, de tényleg mindenben. Nekem nem érdekes, hogy milyen pózban, vagy kivel… És ezt be is fogom bizonyítani magamnak, hisz valamiért mostanság nem megy úgy a ribanckodás, mint azelőtt. Hogy mi váltotta ki belőlem ezt? Hmmm, ez egy nagyon jó kérdés. Mármint… azt hiszem, tudom, ki, csak azt nem értem, hogy miét. Egy nyomorék kis könyvmolyról beszélünk, aki igaz nagyon helyes, deee… akkor sem kellene miatta rosszul éreznem magam. Nem. Én nem követek el hibát. Sosem követek el hibát. Megrázom a fejem. Már megint butaságokon jár az agyam, holott itt van előttem egy olyan Adonisz, hogy hű, meg ha. Én meg teljesen máson kattogok. Na szép. Lábamat beteszem combjai közé, majd reflexből lesmárolom. Inkább csináljam ezt, mint agyaljak. Utóbbiban elég béna voltam mindig is, míg előbbiben már sokkalta gyakorlottabb vagyok, hisz a szóbeszédek igazak. Vadul csókolom a srácot, hátamat nekinyomja a folyosó hideg kövének. A hirtelen jött hőmérsékletváltozástól felszisszenek, de hamar elengedem magam, s mikor fenekembe markol, nos, akkor enyhén, de sikerül gondolataimat elterelni egy teljesen más irányba.
|
|
|
|