Az itt lévő festmények közös jellemzője, hogy mindegyiket nagyon részletesen festették, nagy figyelmet fordítva az arcok tökéletességének és annak, hogy az alakjuk minden egyes vonala tökéletes legyen, legyenek teltkarcsúak vagy nyurgák, a lényeg a megjelenésükön volt. Közös még bennük talán, hogy sohasem tudják befogni a szájukat, még alvás közben is mozog, nem egy közülük még beszél is ami nagyon megnehezíti a csellengőket keresők figyelmét, hiszen az éjszaka csöndjében ez úgy hat, mintha valakik pusmognának. A képek háttere olyan, mintha mindegyik egy porcelánokkal teli, díszes és tökéletes világban készült volna. Talán így is van. Ezek a hölgyek titkolják, hogy mi volt a családi, társadalmi szerepük az életben, mindannyian csak társalkodónő szerepét töltik be egy másik fél oldalán és legyezőjük mögé rejtőznek, ha olyan kérdés kerül elő, melyre nem kívánnak válaszolni. Tökéletes babaarcuk, finom kezük, méregdrága ékszereik mind arra szolgának, hogy jelezzék mennyire elkényeztetett és tökéletesen fényűző életük volt. Többnyire hozzájuk futnak be a keringő pletykák és örömmel indítanak ők maguk is újakat, hiszen egyikük se szeretné, ha az itt élők unatkoznának és könnyű életet élnének. Nehezen engednek maguk közé bárkit is a "pórnép" közül, viszont ha számukra érdekes információkat tud akkor készek áldozatot hozni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=442&post=741827#post741827][b]Moon Jun Seo - 2018.11.28. 21:28[/b][/url]

Csodás ez a nap! A tegnapihoz képest csodás. Igaz, még mindig nem tudom felfogni hogy apukám nincs többé, de... de előbb-utóbb valahogy felfogom. Szerintem valahol a mennyben azt akarja hogy boldog legyek, mint mindig. És most miért is vagyok boldog? Hát csillagok vesznek körül! Imádom a csillagokat, amikor feltekintek az égre, olyan mintha a történelmet látnám, hisz lehet, hogy valamelyik már réges-rég megsemmisült, és ezt nem tudhatom, olyan messze van. Hatalmas a világegyetem, hatalmas, emberi ésszel felfoghatatlan - szokta mondani a volt földrajztanárom a mugli iskolában.
Mosolyogva nézek a fiúra aki megszólít. Dadog, de miért? Ijesztő vagyok, vagy az emberek mikor dadognak? Átváltoztatástan terem. Pár másodpercig gondolkodok, majd balra mutatok.
- Arra, aztán jobbra, és jobbra a második ajtó. - mondom még mindig mosolyogva. Hogy tudok most is mosolyogni? Nem tudom. A csillagok körülöttem izgágán mozognak, vagyis nem csak megjátszom a jókedvemet. Ezt még nem is próbáltam, na majd valamikor, hogy ha megjátszom hogy rossz kedvem van, akkor is a csillagok boldogak lennének. Nem tudom meddig fognak még itt lebegni, de remélem sokáig, olyan jó csodálni őket.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=442&post=765124#post765124][b]Moon Jun Seo - 2019.07.26. 19:49[/b][/url]

Ez meg mi a franc volt? Komolyan, a folyosón? Miért, meg ki ez a srác? Most komolyan, mi a jó Isten folyik itt? Pár másodpercig lefagyva állok, meg gondolkodok, hogy mit csináljak. A kérdésére a kezemben lévő jó vastag, nem tudom milyen könyvvel elkezdem csapkodni, és kiabálok.
- Mi a f.szt csinálsz te idióta, most ezt miért kellett, b.szd meg! - és a könyvemet magamhoz ölelve mérgesen nézem a srácot. Azért nem verem túl sokat, a végén még a gyengélkedőn köt ki. Majdnem kiköpöm azt a hülye mandragóralevelet, amit rágcsálok. Miért is kellett nekem elkezdeni ezt? Vörös vagyok az idegtől, és egy nagyon kicsi kell, hogy még egyszer elkezdjem csapkodni. Tudom hogy jól nézek ki, de engem, ne csókoljon meg senki, főleg ha nem ismerem! Egy zsepivel a számat kezdem törölgetni, így lekenem a szájfényemet. A szép, keksz ízű szájfényem! És otthagytam a szobámban, ne már.
- Egyáltalán ki az Isten vagy te? - vonom fel a szemöldökömet. Gondolom elsős, és tuti nem Levitás, akkor láttam volna már. Vagy lehet láttam, csak nem emlékszem rá. Miért is emlékeznék erre? Na jó, most már emlékezni fogok. De csak azért mert a hülye folyosó közepén lesmárolt. Remélem senki nem látta, a végén még az Edictumban köt ki. Azt meg nagyon nem akarom, mert nem is ismerem. És ez után nem is akarom ismerni. El fogom kerülni nagy ívben, már ahogy tudom.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=442&post=766507#post766507][b]Moon Jun Seo - 2019.08.10. 19:35[/b][/url]

Álmaim fehér hajú hercege? Most komolyan, mi a franc folyik itt? Ajánlom hogy valamelyik barátom röhögve jöjjön elő és közölje hogy csak egy vicc volt.
- Szerintem összekeversz valakivel. Még csak lány se vagyok, vagy úgy nézek ki? - oké, oké nem lehet mindenki heteró, én se vagyok, de... neki ezt nem kell tudnia. És remélem nem tudja. Egy seggfejnek se mondtam el, a barátaim akik tudják meg nem hiszem hogy elmondták volna bárkinek is.
És a magyarázat. Csodálatos, fogja csak a húgára akit nem ismerek valószínűleg.
- Miért nem abban fogadtatok, hogy bele mersz-e ugrani a dög melegben hirtelen hideg vízbe? - jó, ez gonosz volt. Tudom hogy gonosz vagyok. - És ne hívj drágámnak, mert esküszöm megfojtalak. - és ez is gonosz volt. De na, ne hívjon drágámnak, meg ne csókoljon meg, nem is ismer! Vagy lehet ismert egy előző életemben... vagy egy másik univerzumban.
Miért is ácsorgok itt? Van nekem jobb dolgom mint egy ősz hajú gyerekre pazarolni a drága időmet. Drága az idő, mindjárt vizsgaidőszak, azután szünet, és azután negyedik évfolyam. Nem, nem félek a negyediktől, de na, lassan már végzek. Oké, az még messze van. Nagyon messze, de alig várom. Igaz, azt még nem tudom hogy azután hogyan tovább. De valamit csak kitalálok majd. Van idő addig, de el fog repülni.
De tényleg, nem akarom az időmet pazarolni. Egyszerűen intek egyet, és megyek tovább. Remélem nem akar utánam jönni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=442&post=767113#post767113][b]Moon Jun Seo - 2019.08.14. 18:55[/b][/url]

- És mégis hogyan? - nem hiszem, hogy valami orvos lenne, aki nővé operálhatna. Nálam tuti hogy nem idősebb, szerintem elsős lehet. De ki tudja, lehet kiderül hogy mestertanonc.
El is felejtettem hogy hova tartottam, csak megyek valamerre, talán lerázom. Nem hallom ha jön utánam, de hátrafordulni se akarok, még félre érti. Hátra kellett volna fordulnom! Mi a lösz, most komolyan... a fenekembe? És már megint, hát komolyan mit akar ez tőlem?
A kérdésével nem is foglalkozok, csak nézek. Mit csináljak, menjek el? De akkor mi van ha megint ezt csinálná?
- Mit akarsz te a fenekemmel hogy belemarkoltál? - de tényleg, mi olyan jó benne? Meg ha tényleg csak fogadott a húgával, akkor miért csókolt meg megint? Vagy ez is a fogadás része? De miért nem egy csajt vett célba? Oké, tuti nem heteró, de... de engem akkor is hagyjon békén! Tudom hogy jól nézek ki de nem is ismer! Vagy ki tudja, lehet hogy már találkoztunk, de én meg elfelejtettem. Jó, erre a gyerekre ki ne emlékezne?
- És igen, kekszes. De komolyan mindjárt elkezdelek fojtogatni. - már csak egy nagyon pici kell hozzá. Olyan pici, hogy az apró ujjaimmal meg se tudnám mutatni.
Megint intek egyet, és megyek tovább szinte futva. Remélem hogy most már hagy békében, és zaklat inkább valaki mást, bár erre nagyon kevés esélyt látok. Csak a fenekemet hagyja békén. Miért jó neki, hogy belemarkolt? Jó, legalább nem máshova nyúlt...