Az itt lévő festmények közös jellemzője, hogy mindegyiket nagyon részletesen festették, nagy figyelmet fordítva az arcok tökéletességének és annak, hogy az alakjuk minden egyes vonala tökéletes legyen, legyenek teltkarcsúak vagy nyurgák, a lényeg a megjelenésükön volt. Közös még bennük talán, hogy sohasem tudják befogni a szájukat, még alvás közben is mozog, nem egy közülük még beszél is ami nagyon megnehezíti a csellengőket keresők figyelmét, hiszen az éjszaka csöndjében ez úgy hat, mintha valakik pusmognának. A képek háttere olyan, mintha mindegyik egy porcelánokkal teli, díszes és tökéletes világban készült volna. Talán így is van. Ezek a hölgyek titkolják, hogy mi volt a családi, társadalmi szerepük az életben, mindannyian csak társalkodónő szerepét töltik be egy másik fél oldalán és legyezőjük mögé rejtőznek, ha olyan kérdés kerül elő, melyre nem kívánnak válaszolni. Tökéletes babaarcuk, finom kezük, méregdrága ékszereik mind arra szolgának, hogy jelezzék mennyire elkényeztetett és tökéletesen fényűző életük volt. Többnyire hozzájuk futnak be a keringő pletykák és örömmel indítanak ők maguk is újakat, hiszen egyikük se szeretné, ha az itt élők unatkoznának és könnyű életet élnének. Nehezen engednek maguk közé bárkit is a "pórnép" közül, viszont ha számukra érdekes információkat tud akkor készek áldozatot hozni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=442&post=408718#post408718][b]Alexis Lyall - 2014.10.24. 10:52[/b][/url]

- ÁLLJON MEEEEG.... Párduc, oroszlán, gorilla, makákóÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓ, Bambusznád, majomkenyérfa, kókuszdióÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓ - Marhára szeretem ezt a bandát, de komolyan. Rock Inger, veszett nagy agy volt az a nyomi, aki kitalálta, pacsi neki! De ez a szöveg... Na jó, ez hazavágott már első alkalommal, mikor meghallottam. Értitek? Alig vártam, hogy valakinek lenyomjam az új gitárral. Kár, hogy nem elektromosat szereztem, mert most a 220V-ot helyettesítő rúnatudjaistenmiafenéim alaposan odadöngölnének a kastélynak. Kb. ablakot lehet törni azzal a hangszereléssel, amit egy jól bekötött elektromos nyújt, pazar élvezet. Érzem, ahogy az ujjaim alatt rezegnek a húrok, a zene végigfut a gerincemen... Aaaahhhh, oké, sajnálom, a csaj az áldozatom lett, ez van, de nem, tuti nincs miért rinyáljon, jól nyomom, ez biztos. Még a képek közül is néhány velem nyomja léggitárban, mialatt átnyargalunk a folyosószakaszon.
- Maga lesz... Maga lesz a Júliám! Eldöntöttem! - A hirtelen váltás a semmiből jön, de fekszik, ott a ritmus, figyeld. Mi Atyánk, ki vagy a Mennyekben, Melyik ajtón menjek be?, na nem, én se tudom, pedig amikor gitározok, kisistennek érzem magam, de csak a bazinagy egóm miatt, maradjunk ennyiben. Nem vagyok amúgy egy nagy mellényű gyökér, de a zenei fejlődésemre ritka büszke vagyok. Mi? Nincs mire? Egy nap a világ színpadán fogok állni, öcsi, úgy nézz rám! Akkor majd a lábam nyomát is szívesen megcsókolnád majd!
Kezdem utolérni, ő is ki fog fulladni, hát még én... Már nehezen megy egyszerre nyomni az éneklést, gitározást és a futást is, eddig is redva nagy teljesítmény volt, de Júliáért mindent! Jó, oké, nem Júliának hívják, állítólag ő az új bigé, izé, Bözsike, Rözsike, Rönécske, na, ő, vágod...
- LÉGY A FELESÉGEM, KÉRLEK! Vagy, ha az nem, adj egy K-t év végén a vizsgámra és szeretni foglak, míg bele nem döglök! - No erkély? Francba, romantikusabban akartam lányt kérni, de ha csak egy pofázós festményektől teli folyosó van, miután végigrohantuk a fél kastélyt, legyen. Gyönyörű ívesen csúszok be elé a gitárral az ölemben, térden és akkora bociszemeket meresztek fel rá két lihegés közben, hogy ha nem sajnál meg, ő Medúza személyesen és itt fogok kővé dermedni. Szakadjak meg, úgy legyen!