36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyMásodik emelet
Társalgó - Dobó Linnea hozzászólásai (11 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Dobó Linnea
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 39
Összes hsz: 66
Írta: 2020. május 21. 09:44 | Link

Kedves feltételezett barátom

Lin óvatosan, halkan lépett be a Társalgóba. Szerencsére, talán először az iskolában töltött ideje alatt, időben odaért valahova és nem tévedt el ötször útközben. Elképzelése sem volt, mire számítson ettől a beszélgetéstől - a lány inkább a "nem törődöm vele" taktikát választotta a megjelent cikkel kapcsolatban, és ez úgy-ahogy be is vált. Az első napokban még pletykáltak, megpróbáltak belőle minél több infót kihúzni, de miután Lin következetesen nem vett tudomást az évfolyamtársairól, kénytelenek voltak beletörődni, hogy a pletyka itt véget is ér. Őszintén nem is értette, mire számítottak tőle a többiek, a nagy részével eleve nem voltak baráti kapcsolatban sem, persze, az amúgy nem-létező szerelmi életét tiszta valószínű, hogy pont velük osztaná meg.
Gyorsan végigfutott a szeme a termen - szinte mindenhol ült valaki. Hát, ha további pletykát akart szítani a srác, vagy látványos beoltást tervez, tökéletes helyet választott - állapította meg. Felfedezte néhány évfolyamtársát is, nagyon jó, most már biztosan holnap is ezt fogja hallgatni.
A srác, akivel állítólag összejött, az egyik sarokban ült, eltéveszthetetlen volt, még úgy is, hogy abban a pillanatban az arcát nem is igazán látta a fényképezőgéptől. Pár másodpercig mérlegelt, vajon mekkora a valószínűsége, hogy a fiú ki fog akadni, aztán "csak-túl-kell-esni-rajta" alapon lehuppant mellé. Hálát adott az égnek, hogy szinte soha nem látszik semmilyen érzelem az arcán.
- Hali - megkockáztatott egy halvány mosolyt és figyelt arra, hogy a hangja teljesen semleges és kedves legyen - Lin vagyok, és remélem, nem utálsz már előre a cikk miatt.

Szál megtekintése

Dobó Linnea
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 39
Összes hsz: 66
Írta: 2020. május 22. 10:16 | Link

Kedves feltételezett barátom

Az első fél percig elhitte, hogy az is egy opció, hogy jót nevetnek az egészen és ennyi. Főleg, hogy a fényképezőgépből feltételezte, hogy egy hasonlóan visszafogott művészlelket lát maga előtt. Aztán Milan először felébiccentett - már erre meglepődött egy cseppet, véleménye szerint ez egy elég fellengzős szokás, de amikor kis szünet után megszólalt, Linnek minden olyan elképzelése szertefoszlott, hogy ezt a beszélgetést barátságosan le lehet folytatni. Hát, úgy néz ki az emberismeretén van még mit javítani.
Őt vádolja az egészért? Már miért kreálna egy ismeretlennel love storyt magának? Oké, persze, megértette, miért lehetnek oda érte a lányok, nem nézett ki rosszul, meg egy kicsit az anyja olvasmányaiból Darcy ugrott be a kiállásáról, van akinek ez a stílus biztosan bejön, de Lin nem tartozott ezen lányok közé. És Sukkamieli szerelmére, még az egész varázsvilág is félig-meddig ismeretlen volt számára, és igen, csinált néha kisebb őrültségeket, de ekkorákat azért nem. Meg a saját hülyeségei a legtöbb esetben egyáltalán nem tartalmaztak se random embereket, se szerelmi sztorikat. A lány nagyon igyekezett nem felhúzni magát rajta, végtére is tényleg félreértelmezhető módon indított, de közel sem ez volt a célja vele.
- Ha hiszed, ha nem, még csak nem is hallottam rólad a cikk megjelenéséig, nemhogy én terjesztettem volna - hangja egyre fagyosabb. Ha ilyen stílusban kell ezt letisztázniuk, akkor így. - Azért mondtam ezt, mert pont úgy nézel ki, mint aki erősen szeretne valakit leütni vagy beoltani, gondoltam, jobb letisztázni, hogy ez már ismeretlenül is ellenem irányul-e vagy csak a szituáció ellen - magyarázta meg a bemutatkozó szavait.
Néha sokkal egyszerűbb lenne a művészeten keresztül kommunikálni szavak helyett, kevesebb lehetőség nyílna félreértésekre. Kíváncsi volt a fiú képeire, hiszen azok letükrözhették a lelkivilágát, viszont már kizártnak tartotta, hogy ennek jelét adja, még a végén azzal is erősítené a flegma kiállását.

Szál megtekintése

Dobó Linnea
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 39
Összes hsz: 66
Írta: 2020. május 25. 10:29 | Link

Kedves feltételezett barátom

Lin magában átkozta önmagát, hogy ennyire rosszul kezdte az egészet, de soha nem volt jó a társas kapcsolatokban - az lett volna a meglepő, ha sikerül tényleg barátságosnak és kedvesnek lennie. Ezért újdonságnak hatott számára, amikor a srác, úgy tűnt, megenyhült, legalábbis a hangja és a mondanivalója ezt tükrözte. Bocsánatkérést nem is várt a lány, Lin nem is látta volna értelmét, hiszen valamilyen szinten azért érthető volt Milan morgós stílusa, és amíg csak bunkó stílusa van, de nem balhézik, addig teljesen oké volt a szituáció. Tisztában volt azzal, hogy vele sem lehet könnyű problémákat megbeszélni, hiszen míg Milan szavakkal rátámad az emberre, addig ő higgadtan és érzelemmentesen reagál, minden kis arcizmát kontrollálva, amin nehéz lehet kiigazodni.  
- Köszönöm - válaszolt. Bár ha nem hiszi el, azzal sem tudott volna nagyon mit kezdeni, de az biztos, hogy jelentősen megkönnyíti az elkövetkezendő perceket.
Annál több pozitívumra a helyzet lereagálására, hogy nem támad tőle gyilkos hangulata, Lin a kezdés után nem is számított, ez már egy jó pont. A lány szinte már elmosolyodott. Amúgy is, ki repesne a gondolattól arra, hogy összehozzák egy nála fiatalabb random lánnyal? A szőkeségnek ötlete nem volt, mennyivel lehet nála idősebb a fiú, de egy pár évvel biztosan. Nem kérdezett utána, a többiek véleményét pedig erősen igyekezett ignorálni, de ha sokkal, biztosan ez is alapja lehet annak, hogy ennyire felkapták a témát.   - Persze, megértem, hogy nem ez volt életed álma, nekem sem - tényleg nem. Ennél még azt is könnyebb lett volna kezelnie, ha az derül ki, hogy ő az, aki időnként fest a folyosó falaira. Arra csak kapott volna egy adag büntetést, és probléma megoldva. De ha szó szerint vele nincs baja, azzal már lehet valamit kezdeni.
- Mi lenne, ha megpróbálnánk tiszta lappal kezdeni? - Linnek ötlete nem volt, hogy ezzel most mennyire lő mellé, de egy próbát megért, sőt, egy halvány mosolyt is megkockáztatott.
Miért fontos az, hogy ne utálja valaki, akit nem is ismer? Elgondolkoztató kérdés volt, de Milan valahogy félreértette az egész kijelentése lényegét. De láthatóan nem sértésnek szánta, mert egyre kedvesebb volt az arckifejezése.
- Nem szó szerint az a fontos ebben, hogy mit gondol rólam egy ismeretlen ember, hanem az, hogy jelen esetben ez határozza meg a beszélgetés egészét. Ha eleve erős előítéletekkel lennél irántam, teljesen mindegy lenne, mit mondok, úgy sem tudom megváltoztatni a hozzáállásodat. És igen, tudom, ezt a legtöbb ember tapintatosabban intézte volna, vagy csak a reakcióidból próbálta volna kiolvasni, de nekem ez viszonylag nehezen megy, gondoltam így egyszerűbb lesz - picit megrántotta a vállát.

Szál megtekintése

Dobó Linnea
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 39
Összes hsz: 66
Írta: 2020. május 30. 12:36 | Link

Kedves feltételezett barátom

Csodával határosnak tűnt, hogy Milan arcán egy nagy mosoly jelent meg és viccelődik. Lin most már teljesen nem tudta hova rakni a srácot, az elmúlt pár percben bemutatta, milyen ha morog, milyen ha elkezd megenyhülni valaki felé, és most még mosolyog is. A szőkeség arra lett volna őszintén kíváncsi, milyen lehet a valódi természete, amit a barátai ismernek - vajon vidáman szarkasztikus, hangulatváltozásos, távolságtartó vagy képes csak szimplán magától kedves is lenni?
- Basszus, lebuktam, ez volt a titkos vágyam, légyszi csapj fel a személyes testőrömnek - válaszolt, miközben hangja csepegett a szarkazmustól - A csúnyán nézés és az emberek ignorálása nekem is megy, köszi, még ha morgásban tiéd is minden érdem - szállt bele az ugratásba.
Mintha meglepődött volna a tiszta lap felvetésen, de Lin szükségesnek tartotta, hiszen az első benyomás egyikük részéről sem volt túl pozitív, és bár lehet, hogy ezen találkozás után még csak beszélgetni se fognak soha, a szőkeség furcsa módon elkezdte majdhogynem kedvelni a srácot, talán pont azért, mert ennyire kiismerhetetlennek és cseppet szeszélyesnek tűnt, érdekes felfogással.
-Ez egy jó dolog, ha így gondolod, de nekem a tapasztalataim azt mutatják, hogy nehéz megváltoztatni bárkinek is a véleményét, és néha nem is feltétlenül érdemes  - alapvetően logikus volt, amit Milan mondott, viszont Lin legtöbbször egyáltalán nem igyekezett bárkinek is a nézőpontját eltérően láttatni, főleg, ha önmagáról volt szó. - Nem vagyok egy ijedős fajta - vigyorgott rá a srácra.
A következő mondatára a lány bólintott.
- Linnea, eredetileg, skandináv név. Finn felmenőim vannak apai ágról, és ezért nálunk mindenkinek itthon is kimondható, de skandináv nevei vannak - magyarázta. - És mi újság veled? Mármint félre ne érts, a Milan relatíve gyakori név, de van egy olyan érzésem, hogy nálad is van egy sztori.

Utoljára módosította:Dobó Linnea, 2020. május 30. 12:38 Szál megtekintése

Dobó Linnea
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 39
Összes hsz: 66
Írta: 2020. június 4. 19:05 | Link

Kedves feltételezett barátom

A lány egyre jobban kezdett szórakozni a kialakult helyzeten, már teljes mértékben feladta, hogy megpróbálja kitalálni Milan következő reakcióját.
-Bocsi, vannak még további rejtett mélységeid az emberek elriasztásában? Taníts, mester - folytatta szarkasztikus stílusban - bár magában be kellett ismernie, hogy képességnek nem egy utolsó dolog lenne, ha inkább tartanának tőle, minthogy csak nemes egyszerűséggel nem tudnak vele mit kezdeni. Remélte, hogy nem lépte túl azt a bizonyos határt az ugratással.  
- Oké, ez így korrekt - bólintott Milan magyarázatára, és közben ráébredt, hogy az a furcsa és egyben pozitív csalódás is az egész beszélgetésben, hogy a fiú minden szavát komolyan átgondolja és reagál rá, sőt, még csak a meglepődés sem látszott rajta Lin beszédstílusa miatt.
Évődő visszakérdezésével a lánynak megfordult a fejében, hogy most jött el az a pillanat, amikor valaki halálra ijeszti (bár még Lin sem tudta elképzelni erre a saját reakcióját, elájulna-e vagy csak megkövülve nézne, hiszen a szőkeség esetében ez erősen valószínűtlennek tűnt), de meglepetésére Milan ráhagyta a témát. Lehet tart attól, hogy majd visítva felugrál - tűnődött el rajta.  - Köszi, hogy meghagysz ebbéli hitemben, de ahogy rávilágítottál, még nem rohantam el előled sem - válaszolt továbbra is kis mosollyal az arcán.
Ahogy kimondta a teljes keresztnevét, olyan...todellinen. Egyben különleges és egyedi, de olyan igazi. Egy pillanatra a lány szinte megborzongott. - Mivel sokkal szokványosabb és jobban megjegyezhető, igen - csak akkor mondta az egész nevét, amikor valaki olyan nála idősebbel beszélt, akit biztosítani akart arról, hogy tiszteli. Nos, Milan nem tartozott ebbe a kategóriába, sőt, eddig Bagolykövön talán csak egy embernek mutatkozott be rendesen. - Többségében igen, az egyik öcsémnek van szőkésbarna haja, szóval neki még van esélye, hogy ne nézzék elcseszett albínónak - gondolkozott el - és az egyik húgomnak barna szeme van. - kissé nagy a család, de édesanyja kinézetéből egyikük sem örökölt sokat, hiába mondják azt, hogy többségében a sötétebb színek a dominánsak.
Bár nem találkozott még sok angol származásúval (vagy nem tudott róla), azért nem teljesen tűnt valószínűnek, hogy Milan csak és kizárólag brit felmenőkkel rendelkezzen. - Hát... elég nehezen - felelt. Az indián ősök viszont sok mindent megmagyaráztak Linnek. Viszont, amikor a fiú erről beszélt, megint komolyabbnak és megfontoltabbnak tűnt - vajon nem szeret erről beszélni? Vagy talán csak nem random ismeretleneknek. - Nayati. Gyönyörű név. - jegyezte meg, remélve, hogy jól ejtette ki. A biztos tudattal, hogy most megvan az esélye, hogy kihúzza a gyufát a kérdéssel, folytatta - Esetleg... mit jelent?


Szál megtekintése

Dobó Linnea
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 39
Összes hsz: 66
Írta: 2020. június 13. 10:37 | Link

Kedves feltételezett barátom

Elnevette magát Milan válaszára - valahol sejtette, hogy az elpoénkodott szavak mögött van rejtőző igazság is, de nem akart rákérdezni, örült annak, hogy végre szinte már majdnem baráti, de legalább kedélyes ismerősi stílusban beszélgetnek.
Egy pillanatra meglepődött a srác véleményéről a nevével kapcsolatosan. Mondjuk, abban van igazság, hogy ő sem szokványos, nemhiába nehezen illeszkedik be a legtöbb közösségbe.
- Hát köszi, ezt bóknak veszem - reagálta le pár másodperces döbbent csendet követően. - De oké, következőleg kipróbálom, megpróbálok valakinek a teljes nevemmel bemutatkozni - bólintott felé, majd elgondolkozva folytatta - Viszont valamilyen szinten ellent mondasz önmagadnak. Vagy lehet más oka van. De... - habozva, hogy folytassa-e, de végtére is, még eddig se harapta le a fejét a fiú, nem biztos, hogy annyira könnyű kiborítani, mint elsőre tűnt. - Te hogyhogy a Milant használod?
- Így szinte ismeretlenül is biztos vagyok benne, hogy a jelentése alapján is nagyon illik hozzád - jegyezte meg, viszont volt egy dolog, amit nagyon nem értett az egészben, de mivel semmit nem tudott az indián kultúráról, így ez nem volt meglepő. - De ha csak utólag adnak nevet, hogy szólítják a gyerekeket az első pár évben? Nyugodtan szólj, ha túl sokat faggatlak és abbahagyom - megeresztett még egy félmosolyt, hogy egy kicsit elvegye az élét annak, hogy lassan már ki sem fogy a kérdésekből.
- Az én nevemnek nincs ilyen különleges jelentése, vagy citromfát takar, vagy egy örökzöld, halványrózsaszín virágot, ami északon terem.
A második kérdésre meg kellett állapítania magában, hogy a srác tényleg csupa meglepetés. Végig látta, hogy a fényképező a fiú keze ügyében volt, de nem akart rákérdezni, mert sokszor ő sem tudta nagyon lereagálni, ha a művészetét faggatták. Alapjában véve szinte soha nem szokták fotózni, és bár egy szó sem esett róla, Lin automatikusan összekapcsolta a fényképészetet azzal a feelinggel, ahogy ő alkot.
- Öhm...megtisztelnél vele - szólalt meg végül. - Nyugodtan állíts be, vagy szólj, hogy mit szeretnél, vagy bármi - tette hozzá.

Szál megtekintése

Dobó Linnea
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 39
Összes hsz: 66
Írta: 2020. június 18. 21:31 | Link

Kedves feltételezett barátom

Automatikusan bólintott egyet a válaszra - Lin szemében nem tűnt ettől még önteltebbnek a fiú, inkább csak... olyan Milanos felelet volt, már ha ennyi ismeretség után kijelenthet ilyet. A szőkeségnek meg sem fordult a fejében, hogy megpróbálja Nayatinak szólítani. Bármennyire is kezdte elengedni magát mellette, azért nem akarta egy rossz megszólalásával felidegesíteni.
Az elmondottak alapján kíváncsi lett volna, vajon hányan élhetnek egy rezervátumban, ha ilyen kevés gyerek van, de erre nem akart rákérdezni, tartott attól, hogy érzékeny pontra tapintana.
- Érdekes lehet az indián kultúra után, vagy mellett, az európait is egyszerre látni - reagálta le az első dologgal, ami eszébe jutott, bár csak félig-meddig a témához illően. Annyira más volt, mint bármi, amiről hallott eddig. Eddig nem úgy tűnt, mintha bármi problémája lenne azzal, hogy Lin ennyit faggatja, szóval a lány nyugodtan folytatta, egyre jobban kezdte érdekelni, milyen lehet ilyen környezetben felnőni. - Sokáig éltél kint? Vagy még mindig oda mész haza? - kicsit oldalra döntve a fejét fürkészte a fiú reakcióját. Bármennyire is ő is két különböző országból származik, még mindig közelebb állhatnak egymáshoz, mint Milané.
Bár Lin nem értette, mit mondott Milan, a következő mozdulatainak félig tisztelet, félig üdvözlet feelingje volt számára. Már maga a szó hangzása is, de az egész jelenet egyszerűen gyönyörűnek érződőtt. Vajon ez lehet az ő neve az indiánok között? Amit utána mondott, azon a lány főleg meglepődött és hálát adott az égnek, hogy soha nem pirul el, így most sem. Nem gyakran fordult elő, hogy valaki rá tegyen kedves megjegyzéseket. Vagyis, valójában a nevére, de... szóval, végülis rá. Emlékeztette magát, hogy ez minden bizonnyal a fiú kultúrájában nem annyira személyes, mint számára tűnt.
Kiitos ystävällisistä sanoistasi - válaszolta halkan. Fel sem tűnt neki, hogy finnül válaszolt és köszönte meg az egészet, gondolkodás nélkül váltott nyelvet, ahogy mindig, amikor valami hirtelen történik. Ezek után pláne nem tudta hova tenni a fiút, nagyon gyorsan változtatta a stílusát és a nyitottságát. Lint valahol a szivárványra emlékeztette a zuhogó eső mellett.
Egy cseppet megkönnyebbült arra, hogy nem beállított képei lesznek, szörnyen nem gondolta magát modell-típusnak. Nagy valószínűséggel amúgy is azért szeretne róla képeket készíteni, mert kirí a szinte fehér hajával és úgy összességében is. Halvány mosollyal bólintott, jelezve, hogy így teljesen rendben van, amúgy sem lett volna tisztában azzal, hogy mit is kellene másképp csinálnia. - Bár így gondolom gyakran készítesz beleegyezés nélkül is képeket - jegyezte meg. - Amúgy... csak kíváncsiságból, hobbiművészet vagy hivatásszerűen foglalkozol vele?

Utoljára módosította:Dobó Linnea, 2020. június 18. 21:41 Szál megtekintése

Dobó Linnea
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 39
Összes hsz: 66
Írta: 2020. június 28. 18:34 | Link

Kedves feltételezett barátom

Elgondolkozva emészti pár másodpercig Milan szavait. Nem lehet könnyű helyzete egyik helyen sem, de úgy tűnik, mintha a rezervátum kultúrája, értékrendje, sokkal közelebb állna hozzá, mint az európai életszemlélet. Ezt valamilyen szinten a lány meg is tudja érteni - a magyar kultúra és társadalmi szabályok időnként neki is furcsának tűnnek, pedig azért neki ugyanerről a kontinensről van csak összehasonlítási alapja.
- Ha egyszer nyilvános kiállításod lesz, örülnék neki, ha esetleg szólnál. Bár személyesen is érdekelne az indián kultúra, de van egy olyan érzésem, hogy sok minden már a fényképeidből át fog jönni róla - válaszolja. A fiú elhivatottságából és lelkesedéséből adódóan a szőkeség biztos volt benne, hogy valami nagyon maradandót alkot.
- Legtöbbször ezt a kérdést el szoktam intézni annyival, hogy Pesten nőttem fel - viszont Milan is részletesen válaszolt, ezért nem érezné fairnek, ha ebben az esetben is ennyiben hagyná - De igen. Finnországban születtem, ezért ragadt rám a nyelv, és még mindig az az elsődleges nyelvem, bár valamennyit svédül is beszélek. Az első pár évben sokat ingáztunk. Apám a lelke mélyén soha nem tudott beilleszkedni Magyarországra, de a nyarakat kivétel nélkül itt töltöttük. Három-négy éves lehettem, amikor véglegesen Pesten telepedtünk le, de időnként apuval és a nagyobbik öcsémmel még járkáltunk ki, aztán tíz éves koromban, amikor apám... - egy pillanatig hezitál, keresi a jó szót rá, mert szó szerint nem tudja kifejezni, mi történt, majd marad inkább a hivatalos és egyben legegyszerűbb verziónál - eltávozott, többet nem mentünk ki, sőt, senkiről nem tudok kint semmit. Anyám nem igazán rajong se a varázsvilágért, se a finn kultúráért - arca rezzenéstelen, csak egy apró mozdulattal megvonja a vállát. Tessék, többet mondott Milannak a történetéről, mint eddig bárki másnak itt, talán csak Sári tudhatja róla mindezt, de Lin ebben sem volt teljesen biztos.
- Köszi az őszinteséget - bólint rá. - Jó lehet. Hivatásszerűen új dolgokat alkotni - most már amúgy is minden mindegy alapon, hiszen már úgyis sok mindent elárult magáról, hozzáteszi - Én legfeljebb az esetleges büntetés terhe mellett csinálom - halványan el is mosolyodik hozzá, megint cseppet érdekesen sikerült megfogalmaznia a mondanivalóját.
Szál megtekintése

Dobó Linnea
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 39
Összes hsz: 66
Írta: 2020. július 11. 13:30 | Link

Kedves feltételezett barátom

- Természetesen - vágja rá automatikusan. Persze, teljesen más lehet azért élőben látni egy, az eddig ismertektől eltérő kultúrát. Ha lesz rá lehetősége, biztos, hogy ilyen helyeket szeretne meglátogatni és nem a népszerű turistaközpont városokat.
Arra számít, hogy Milan rá fog kérdezni, mi történt az apjával, hiszen a legtöbben ezt tették volna, de őszintén megkönnyebbül, hogy nem teszi. Nem feltétlenül azért, mert annyira fájó emlék, hanem mert nem tudna rá releváns választ adni.
- A nagyobbik öcsém és húgom biztosan, ők már kezdenek fejfájást okozni a mugli általános iskolában - feleli mosolyogva. Múltkor Aleksei számolt be neki levélben, hogy sikerült porrá őrölnie az egyes matekdogáját. Amivel nem is lett volna semmi baj, ha a papír nem a tanár kezében lett volna, a naplóba való beírás pillanatában. - A kicsiknél még nem tudjuk, de erősen gyanús, hogy ők sem ússzák meg. Neked a húgod is varázsló? Vagy van még rajta kívül testvéred? - kérdez vissza.
- Igen, gyönyörű. Bár én az emberek felfogását szeretem a legjobban kint, mi a sisu szóval jellemezzük - megáll, keresi a megfelelő kifejezést, hogy át tudja adni, miben is különleges - Kívülálló szemével furcsának tűnhet, de egyben távolságtartóak és nyitottak... - soha nem tudja, hogy ha erről beszél, a "mi"-t vagy az "ők"-öt használja - Nem tudjuk értelmezni a small talkot, de ha rákérdezel valamire, őszinte választ kapsz. A csendnek kultúrája van, ahogy az egymás közti bizalomnak és a kitartásnak is. - picit ellazulnak a vonásai, ahogy erről beszél. Nem biztos benne, hogy teljesen érthető, amit mond, de nem kezd el magyarázkodni. - Bizonyos szempontból számomra könnyebb az ottani gondolkodásmód.
Milan ragadozó mosolya nem hagy kétséget, hogy ezzel a megjegyzésével felkeltette az érdeklődését. Lin elneveti magát, de megvárja, amíg a fiú varázsol. Egy pillanatra meglepődik, nem hitte volna, hogy ilyen egyszerű ez a bűbáj. - Ennyire azért nem nagy dolog, legtöbbször csak házirendet sértek. Jó, magánterület esetében minden bizonnyal törvényt is - teszi hozzá nagy mosollyal. - Nem csinálok belőle amúgy nagy titkot, csak azokban az esetekben, amikor van esély rá, hogy kicsapjanak miatta. Graffitiket rajzolok. - kíváncsian várja a fiú reakcióját. Vajon vandálkodásnak fogja-e gondolni, vagy művészetnek?
Szál megtekintése

Dobó Linnea
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 39
Összes hsz: 66
Írta: 2020. július 16. 18:20 | Link

Kedves feltételezett barátom

- Gondolom igen, nem hinném, hogy túl sok más lehetőségük lenne - feleli elgondolkozva. Az anyja már Lin esetében is erősen ellenezte az iskolát, de az, hogy Finnországba járjon, még nagyobb vitát váltott ki - Bármennyire is szeretne anyám nekik egy átlagos mugli szakközepet, ha Alekseien múlik, az első héten kicsapják megmagyarázhatatlan viselkedési zavarok miatt - picit elhúzza a száját. Ezen indok szerepelt az öccse eddigi összes osztályfőnöki vagy szaktanári figyelmeztetésében. Márpedig azokból nem volt kevés.
A szőkeség meglepődik a kérdésen. Payne-klán? Értetlenül rázza meg a fejét. Amikor már azt hiszi, hogy kezd valamennyire belerázódni a varázsközösségbe, mindig rá kell jönnie, mennyire hiányosak az ismeretei.
És még úgy gondolta, ők vannak sokan testvérek. Nos, a tizenöthöz képest határozottan kis család.
- keresi a jó szavakat, de nem biztos benne, hogy mit is lehet erre mondani - Súlyos lehet akkor a kapcsolatod édesapáddal - jegyzi meg végül. Lehet, hogy magyarul nem ez a leghelyesebb jelző rá, de valahogy Milan szavaiból erre következtet. - Akkor gondolom szét vagytok szóródva teljesen a világban. - teszi hozzá. Furcsa lehet, főképp, ha a többséggel nem is igazán tartják a kapcsolatot. Lin már azt sem tudná elképzelni, milyen lehet egy ennyire...csélcsap apa, nemhogy a szerteágazó rokoni szálakat.
- Pontosan, viszont ezzel együtt mégis kevesebb a tabutéma - bólint a lány is - valahol örül neki, hogy végre valaki megérti. Milan következő szavait félig bóknak, félig ténynek veszi, egy halvány mosollyal reagál rá, de ez nem csak rá igaz. - Ahogy te is.
Tudja, hogy igaza van, már többen is mondták, sőt, volt olyan, aki eleve azt javasolta, hogy inkább a házvezetője engedélyét szerezze be a graffitihez. De Lint valahogy nem vitte rá a lélek, félig-meddig még ezt a tilosban járást is élvezi. - Észben tartom - természetesen, csak az nem biztos, hogy meg is fogja fogadni.
- A hova a könnyebb kérdés, bármilyen üres falfelületre. Van már egy-egy kevésbé ismert folyosókon, illetve a faháznál. De azért csak mértékkel játszom ki a szabályokat, itt a kastélyban még nem rajzoltam olyan felületre, ami mellett mindenki nap mint nap elmegy - még. Bár ez nagyrészt Sárinak köszönhető, aki beszélte már le elvetemült ötletekről. - Mennyit mond neked Banksy neve? - próbálja egy egyszerűbben megfogható oldalról nézni a "milyeneket" kérdést. - Ő a példaképem ebben. Van egy-egy olyan graffitim, ami inkább csak művészeti szempontból van, de olyan is, ami kicsit kritizál. Soha nem szöveggel, csak képekkel - talán így megfoghatóbban hangzik.

Szál megtekintése

Dobó Linnea
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 39
Összes hsz: 66
Írta: 2020. augusztus 21. 15:38 | Link

Kedves feltételezett barátom

- Igen, ezt sejtettem - biccent - Valamilyen szinten örülni is fogok, ha valaki hozzáértő fogja rajtuk tartani a szemét - teszi hozzá. Sagát, a nagyobbik húgát kevésbé fenyegeti a veszély, hogy kárt tesz magában, de Alekseinél soha nem lehet tudni.
Lin picit felhúzza a szemöldökét, ahogy Milan az édesapjáról beszél. Nem biztos benne, hogy erre mit lehet mondani - sajnálja? Valahogy csak udvariassági fázisnak tűnik, üres szónak, amit itt annyi mindenre használnak, szóval inkább csak figyelmesen hallgat tovább.
- Kötelező? - ismétli meg halkan a kifejezést. Bármennyire is néha... viharos a kapcsolata a családjával, a szőkeségnek hihetetlenül hangzik, hogy egy családi összejövetel kötelességtudat legyen. - És Edit? Vele más? - kérdez rá a fiú egyetlen olyan testvérére, akit név szerint említett.
- Ki ne szeretné, hogy az emberek lássák a műveit? - vonja meg a vállát mosolyogva.
- Kezdetben nem gondoltuk komolyan az egészet. Pár évvel ezelőtt néhány srác a suliból ellopott egy-két flakont. Kilógtunk éjszaka, Pesten amúgy is sok ember mászkál akkor, fel se tűnt senkinek, hogy mit csinálunk. Persze, irtó bénák voltunk benne és rettegtünk a következményektől, de jó buli volt - Lin felhúzza a lábát és átkarolja a térdeit. Kerüli a fiú tekintetét, nem biztos benne, hogy nem lesz negatív megítélése ettől. - De aztán senki nem tudta meg, szóval folytattuk, belógtunk helyekre, rajzolgattunk a falakra, néha elszívtunk egy-egy szál cigit, néha tetoválószalonokba mentünk be, ahonnan, ez is származik - felhúzza a ruhaujját, megmutatva a Banksy graffitit ábrázoló tetoválást. Egy kislány piros szívlufival. - Valahogy ekörül kezdtem el komolyan gondolni. Meg amikor először kaptam névtelen visszajelzést egy munkámra a vasútállomáson - visszaereszti a talárt a karjára, és végre ránéz Milanra.
Szál megtekintése

Társalgó - Dobó Linnea hozzászólásai (11 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyMásodik emelet