37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda Fórum→A kastély - Nyugati szárny→Második emelet
Társalgó - Márky Sebestyén hozzászólásai (12 darab)
Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Márky Sebestyén
INAKTÍV


Bors.
offline
RPG hsz: 63
Összes hsz: 753
Írta: 2016. május 1. 10:59 | Link

Apró, puha tappancsok szelik át a folyosót, apró szemek vizsgálnak meg minden ott lévő pontot, és apró orrocska szimatolja a megannyi illatot. Néha megáll, tanácstalan, hangot is ad neki, de elveszik a hely nagyságában, nem kap választ. Hallgatózik, majd újra megindul, sebes, apró léptekkel, mintha sietne valahová. Valamennyire így is van, hiszen elkeveredett, pedig ő maga indult felfedezőtúrára, majd pár diákot követve, de amikor vissza akart térni, nem sikerült. Kicsit fél is, de ez nem látszik rajta, azonban, ahogy egyre messzebb kerül, egyre idegenebb helyre. Megáll ismét, tétovázik, majd megindul egy ismeretlen után, vakon követve. Már szalad, hangtalanul, mintha képtelen lenne felverni a csendet, és valóban. Ő erre született. Lopakodik, becserkész, és surran, most a záródó ajtó utolsó negyedén bújik be. Akit követett, elveszik, de érzi, hogy itt van, nem adja fel. A kandalló melege felé veszi mégis az irányt, apró hangját hallatva ismét, végül a foteleknél megpihenve szúrja ki a magányos lányt, és támad. Lufi, az apró kiscica mit sem törődve azzal, mit szabad, és mit nem, már felfele tart a lábán, hogy a nagy kaland után végre biztonságot is érezzen.

Egy kis fáziskéséssel azonban más is lohol. Lélekszakadva, és morgolódva, hiszen hibázott. Csak egy pillanatra nem figyelt, csak egy kicsit, és tessék. Elvesztette. Pedig figyelt rá, óvta, és megígérte azon a napon, amikor koszosan, éhesen, fázva talált rá. És most kudarcot vallott volna? Reméli, hogy nem. nagyon nem.
Sietve halad el a többiek mellett, néha megáll, zihálva, és kérdez, nem-e láttak egy kiscicát. Értetlen pillantások, nem-ek, fejrázások. Nemigen szokása sírni már, ahhoz nagy, de most kedve lett volna hozzá. Egy-két könny elő is bújik, de dühösen dörzsöli ki szemeiből, és halad tovább. Percekig kóborol, indul előre, hátra, majd végül olyan helyről kap segítséget, amelyről sosem várta. Egy portré igazítja ki, hogy látott valamit, amit keresett, akit keres, és jó fele halad. Így lel rá a társalgóra, majdhogynem kifulladva lép be, és nézi a helyiséget, mi merre. Arcok, ismeretlenek, és egy pamacs. A szíve megdobban, leesik róla a szikla, amely eddig nyomta.
- Lufi! – lép oda, majd a lányra tekint, akinek ölébe költözött kis barátja. Arca kipirult, még zihál, és haja is kócos a loholás után. - Jaj.. ne haragudj miatta.. Remélem nem karmolt meg.. – süti le a szemeit, miközben felnyalábolja az apró állatot kezeibe, és nem moccan.
– Rettentő hálás vagyok neked! – böki ki végül, miután nem kapkodja a levegőt annyira.
Szál megtekintése
Márky Sebestyén
INAKTÍV


Bors.
offline
RPG hsz: 63
Összes hsz: 753
Írta: 2016. május 4. 21:46 | Link

Az apró macs nemigen érez félelmet az idegenek iránt, pedig lehetne rá leselkedő veszély is, ha épp a lány itt, eme szent helyen szeretne egy hatalmas vadmadarat dédelgetni, aki az apró gombócot vacsorának nézni, vagy épp egy kutyát hozott volna magával társnak. Esetleg a legrosszabb, gyűlöli a macskákat, és kihessegetné a puha helyéről. Majd megtanulni, mit, és hogyan, kivel meddig szabad elmenni. A felszólalásra csak nyervog, dagaszt, és dorombol, mindent megmutat, ami cuki, és ami a „fegyvere”. Csak pihen, semmi több.
Gazdája azonban csak egy kiadós futam után teheti meg. Szerencsére se kutya, se más vad nem előzte meg, így kapáló szívverése normális méreteket olt, kissé kiizzadt homloka csillog csupán, néhány hajszál tapad bőréhez. Olcsón megúszta, mondhatni. Ha jobban elkóborol, akkor nyakába vehette volna a kastélyt, és hajnalig bóklászhatott volna. Mélyen hálát ad a nagyobb, és hatalmasabb valaminek, hogy nem így történt.
- Huh.. Megnyugodtam. Nem jelent nagy veszélyt, bár éjjel néha játszik a takaró alól kibukkanó lábujjammal, ami még a helyén is van. Azonban kellemetlenség lehetett volna belőle. – telepszik le mellé, hiszen kicsit kifáradt, és ha már nem zavarták el, kicsit lepihen. A macska játszadozni kezd a pulóvere cipzárjával, rágcsálja, pofozza, majd mire a fiú teljesen kényelembe helyezi magát, már alszik is. Persze. Ő is kifáradt..
- Hirtelen felindulásból! Először Cica volt, de mondom az személytelen. És amikor ránéztem, ez jutott eszembe róla. Meg… nem tudom kislány vagy kisfiú-e, és ez egy köztes név, szerintem. – mert először Sándort akart, de ha később nem épp a hím vonala felé indult volna, eléggé érdekesen veszi ki magát az egész. És amúgy is, olyan ki kerek, mint a lufi. A következő kérdésre szisszen fel, mivel ha nem hozza szóba, talán el is felejti. Néha sikerült úgy éreznie magát valakivel, akit először lát, hogy ismeri, és az érdekes téma elfeledteti, hogy amúgy nem tudja, hogy szólíthatja. Érdekes.
- Tudtam, hogy valami elmaradt. Bocsáss meg, be szoktam mutatkozni, de most kicsit.. szétszórt vagyok. Örvendek Rachel, én Sebestény vagyok, de elég a Sebi is. – ejti meg kicsit utólag a dolgot, de amúgy nem vészesen későn. Kicsit mocorog, de Lufi marad a helyén, nem zavarja már semmi. Meleg van, és kényelem. Ő maga is kinyújtóztatja a lábait, és jobban felé fordul.
- Sikló? Mint ami a tavaknál is van? – kérdez vissza, hiszen azokat ismeri, nem egy példánnyal kergette meg a lánytestvéreit, vagy csak hagyta, hogy tekeregjen az ujjai, vagy épp a karja körül. - Biztos nagyon szép lehet! Én csak a Balatonnál láttam őket, mindig úgy gondoltam, bonyolult őket otthon tartani. – meg testvérei nemigen maradtak volna a közelében. Mindegy is. Most itt van neki Lufi, és boldog, csak még nem írt haza, hogy örökbefogadott. Ráér még.
Szál megtekintése
Márky Sebestyén
INAKTÍV


Bors.
offline
RPG hsz: 63
Összes hsz: 753
Írta: 2016. május 11. 21:28 | Link


Kicsit büszke, hogy nem nyúlt mellé, és bár szerencsére kis kedvence nem reppen a levegőbe, és fújódik fel, a pattogás jellemző rá, nagyon is. Persze, mikor már nagyobb lesz, elképzelhető, hogy olyan lusta lesz, mint a föld, és csak feküdni, meg aludni fog, vagy épp a lábát kínozni. Otthon, a szomszéd macskája a virgoncabbik fajta volt, akivel akár még labdázni is lehetett, ha kedve akadt hozzá, de ismert olyat, akinek a macskája olyan kövér volt, hogy egy termetesebb kutya is megirigyelte volna. Nehezen hiszi el, hogy az ilyen apró szőrpamacsokból, mint amilyen épp ölében szundikál, akkora hatalmas bestia válik. Nem akarja örökre picinek, szerencsére nem olyan, aki ráun valamire, ha felnő, de rosszat sem akar neki. Na mindegy is.
- Köszi! -  kapcsolja vissza magát a jelenbe, a pici gombóchoz, és a lányhoz – Van olyan, hogy macska névnaptár? Sosem hallottam róla. – pislog kicsit meglepetten, hiszen való igaz. Bár manapság mi nincs. A mugli világot nem ismeri annyira, de hallott dolgokat, a saját világa pedig mindig okoz neki meglepetést, ahogy nő, és ér ki a boldog gyermekkorból. Ez is egy olyan dolog, úgy néz ki. Ha már nekik lehet névnapjuk, akkor simán lehet az állatoknak is. Bár mondjuk, kíváncsi lenne, hogy Buksi és társai nevek hol szerepelnek. Elcsendesedve figyel a lány állatára, vagyis csak a szavakra, hogy milyen is ő. Érdekes dolog, hiszen általánosságban a lányok nem tartanak hüllőket, hanem inkább ők a macskásak, és egyéb szőrös állatkák gondozói. Persze, mindig van, és kell kivételnek lennie, mert akkor nagyon unalmas, és sivár lenne minden.
- Akkor lufi jól kijönne vele! Ő is sokat alszik, és ha nagyobb lesz, az egerek a csemegéi lesznek. – neveti el magát, bár azért nem tenné be mellé, mert, míg ilyen apró, nagy egérnek nézhetné a sikló. - Gondolom, ha sétáltatod, sokan kikerülnek. Pedig milyen jól nézhet ki. Nem sálad van, hanem siklód. – állapítja meg, ahogy azt is, hogy az általánosságok jól felcserélődtek. A lány tart kígyót, ő macskát, fordítva pedig megszokottabb lenne. Na mindegy. Sosem gondolt rá igazából, kicsinek kutyát akart, mint a legtöbb gyerek, majd sárkányt, amikor testvérei meséltek az iskolai tanulmányuk közben róluk, de akart már ő trollt is háziállatnak, no meg kecskét. Erre mai napig nem tudna választ adni, csak annyit, hogy a kecskék viccesek.
- Hááát, nem mondom azt, hogy félek, de inkább nézem őket. Nem láttam még, csak állatkertben, de akkor sem nagyon, mert elbújtak. Tuti nem szeretik az ottani tömegeket, meg zajokat.. A hüllők meg. Sokszor fogtam gyíkot, meg siklót a tóparton, azt hiszem, jóban vagyok velük. – legalább is, ezt reméli. A békák már megszokott jelenségek az életében, nővéreit előszeretettel kergette meg vele. Ők mindentől irtóznak..
- Találtam. Mármint, kint. Hallottam, hogy valami mocorog az avarban, és ott volt. Kerestem a mamáját, vagy a tesót, de sehol senki. Szerintem itt hagyták szegény. De én nem hagyom el! Na de.. és te a siklóddal? Gondolom őt csak ilyen állatkereskedésben lehet találni. – érdeklődik, mert valamennyire azért képben van, de sosem lehet tudni, hogy a másik kikerülte azt, vagy sem.
Szál megtekintése
Márky Sebestyén
INAKTÍV


Bors.
offline
RPG hsz: 63
Összes hsz: 753
Írta: 2016. május 16. 09:44 | Link

ez a hozzászólás helyet ad az Eridon alkotta Tűzpróba feladatának

Nahát. Ma is tanult valamit, úgy néz ki. Mindig van valami, amivel meg tudják lepni, hol nagyon, hol kevésbé. Persze, nem esik le az álla, de elgondolkodva ráncolja az orrát, rágja meg magában a dolgot kicsit, hogy mégis merre, meg hogyan. Nem hiszi, hogy itt a faluban, vagy a környéken lelne ilyen naptárat, de majd ha hazamegy, körbeérdeklődik, hogy legalább addig a birtokába kerüljön, hogy megnézhesse, mikor is van körülbelül a kis kedvence napja. Sajnos a születésnapját sem tudja, pár hetesnek saccolja, olyan hat-, esetleg nyolcnak, így csak következtet. Legalább az pontos lenne.
- Áhhááá! Mondjuk, nem meglepő. Ha nincs is közvetlen kígyóknak, olyan tuti van, ami ilyen.. általános házi kedvenceknek tartanak fent. És ha meglelem a cicákét, és nincs benne, akkor hogyan írom bele? Csak felírom a papírra, és kész?- érdeklődik, hogy mi a menete, mert attól még, hogy ő beír oda valamit, nem lesz abból ünnep, csak neki. Isten mentse attól, hogy elvegye mástól a lehetőséget. Ha olyan nevet képesek adni a macskának, hogy Bödön – márpedig egy ismerőse így hívja a bundását -, akkor a Lufi tök átlagosnak számíthat. Ki tudja.
- Követné a siklód minden rekettyésbe, ha úgy adódna. A farkát valami játéknak képzelné, és huss. Bármit, amit húzok előtte, már le is vadássza. Nem eszi meg, csak megtapogatja, kiterül, és szórakozik vele. A cipőfűzöm sokszor lóg, képzelheted, mennyire imádja. – bár nem tudja pontosan, hogy reagálna a kígyóra. Meg is ijedhet, bár nem egy anakonda méretűvel találkozik. Amilyen picik a macskák, olyan merészek, ezt látta. Vagy épp a legapróbb lyukba is bepréselik magukat, mint valami elhivatott barlangász, aki előtt nincs lehetetlen. Este is, az ágyak alatti apró szegletekbe mászkált, és olyan pókhálósan tért vissza, hogy hirtelen azt hitte, nem is macska, csak egy pókfonal-gombolyag.
- Igen, de ha észreveszed, mindig azok félnek a legjobban, akik azzal hetvenkednek, hogy ők semmitől sem, még egy hatalmas sárkány elé is odaállnának. Aztán jön egy húsosabb giliszta, és kész, már ott sincsenek. – ő legalább őszinte, és nem kérkedik olyasmivel, amivel nem kellene, amire nem képes. Sok dolgot nem próbált még, amitől tart kicsit, de eljön majd az idő, amikor ellenőrzött kereteken belül megteheti, vagy megmarad csak gondolatnak. Azt sem fogja bánni, a túl merész ötletekbe beletörhet a foga, és sajnos nem kapott kilenc életet, hogy egy-egy hülyeség után feltámadjon, mint az a bizonyos messiás.
- Biztos megszokják amúgy, vagy megpróbálják. Meg amúgy nincs nagy választás, mert ha oda születik, és kiengednék, lehet nem lenne jó neki. Legalább is, ezt hallottam egyszer. De még mindig jobb nekik ott, mint a cirkuszban. – nem is firtatja tovább a dolgot. Sosem volt cirkuszos, a bűvészeket elnézte magában, amikor egy nyári napon valahol felléptek, de ennyi.
- Kedves volt a bátyádtól. Én meg még… nem, nem írtam meg. Megakarom, csak még picit várok vele. Nem tudom miért. – pedig nem fogják megenni, mert befogadta. Ajánlottak neki amúgy kisállatot, de akkor nem választott. Viszont a macska kiválasztotta őt.
Utoljára módosította:Márky Sebestyén, 2016. május 16. 09:45 Szál megtekintése
Márky Sebestyén
INAKTÍV


Bors.
offline
RPG hsz: 63
Összes hsz: 753
Írta: 2016. május 21. 22:58 | Link

Elgondolkodva hallgatja, miképp mozog ez a dolog a valóságban. Mert azt tudja, hogy nálunk, embereknél hogy megy, de ott is előfordulhat olyan, amikor valami különleges nevet akarnak bejegyeztetni. Azt hallotta, hogy nem mindent engednek, ami jó is, hiszen a cifra nevek nem épp komolyságra utalnak, főleg, ha mondjuk állásinterjún kell bemutatkozni. Nem lenne egy jó ómen, ha azzal nyit a leendő főnök, hogy az ember arcába röhög, mert épp Kukának nevezik, vagy rosszabbnak. Mindegy is. Szerencsére a macsekoknál beleférnek ezek a mókás nevek, sőt, valamikor még dicséret is jár a kreativitásért, hogy meglelte az illető a nevet.
- Ühüüüüm. És itt is van olyan? Vagy itt nem foglalkoznak macskanevekkel? – érdeklődik, és kevés esélyt is lát arra. Maximum olyasvalaki, akinek ez valami hobbija, talán lehet, hogy a házi kedvencek neveit felírják, és összesítik. Ez is túl fura lenne, tekintve, mennyien vannak itt, és sok irányba menne a sorozat. Mindegy is. Már nem tudja visszaszívni azt, amit kimondott.
- De amúgy értem a logikát. Jópofa akkor, mármint, hogy gondolnak az állatokra is. Sok helyen családtag, és a családtagoknak van névnapjuk. Itt, ebben az országban, valahol tudtommal nincs, sok helyen. Lehet, én kinézek csak valami napot, nem hiszem, hogy a faluban találnék cica-névnaptárat. – ha mégis, az lesz a csoda. Biztos vannak furcsa, és teljesen hétköznapi dolgok is az üzletekben, egyszer majd meg is nézi a kínálatot. Addig is viszont marad a jelenben, és koncentrál. Lufi jól alszik, már kezdi felvenni a tipikus, alvó cica pózt, kicsit kitekerve, kényelmesen. Nem is zargatja, mozdulatlanul ül, nem is akar nagyon fészkelődni sem, nehogy ezzel is megzavarja. Addig sem kell rohanni utána, ugyebár.
- Biztosan reagálna egy pattogó szőrcsomóra. Másképp nem úgy, hogy elmegy onnan. – mondja, miközben figyeli, ahogy a láb felkerül az asztalra. Anyja az ilyet sosem díjazta, de nincs itt, ő pedig még mindig egy helyben marad inkább, meg hát, nem is biztos, hogy kényelmes lenne, tekintve, hogy a lábai rövidek, és a legtöbbször csak kényelmetlenül lóg, és belesajdulnak a tagjai, így, ezt kihagyja, de nem is teszi szóvá.
- De utána meg simán letagadják, hogy ők ugyan nem tettek ilyet, hova gondolok. Volt egyszer egy ilyesmi. A srác később úgy mesélte el mindenkinek kb, hogy ő kitartott, meg végig ott volt, holott az első alkalommal meglépett. – persze, nem mószerolta be végül, kicsi volt nagyon, de nem is erősítette meg. Sosem érti, mire jó ez, ha elfutott, elfutott, inkább bevállalja azt, ami igaz.
- Három is, és a nővéreim. – jó lenne őket látni, de majd szünetben, addig meg még sok kaland, vagy épp kicsit unalmas nap vár rá, amit majd elmesélhet otthon. A cirkuszra már csak bólogat, hiszen érhető, hogy ő sem a legjobb dolognak tartja, inkább nem is húzza tovább, mert elromlik a kedv, és akkor annyi.
- Szerintem a héten megírom nekik. Nagyon nem is akarom halogatni a dolgot, az sem jó. Sem beállítani csak úgy. Amúgy is régen írtam, mi van velem. – majd holnap megejti az utat, miután lekörmöli a levelet. Minél hamarabb, annál jobb, ez tény.
Szál megtekintése
Márky Sebestyén
INAKTÍV


Bors.
offline
RPG hsz: 63
Összes hsz: 753
Írta: 2016. május 22. 00:46 | Link

Hát, nem tévedett nagyot, sőt, beletrafált, mondhatni válaszolt saját magának, mintha csak hangosan feltett volna egy kérdést, miközben kényelmesen ücsörög. Sejtette, de jobb a dolgokat olyasvalakitől hallani, aki némileg jobban képben van a dolgokkal, azáltal, hogy régebb óta van már itt. A lányon meg látszik, hogy nem elsőéves – vagy ha igen, akkor nem tudja annak nézni -, de tény, hogy ebben nem akadékoskodik. Sok másban sem szokott, de előfordul.
- Kár, pedig vicces lenne. Sok-sok bagolynév, macska, kutya, béka, kígyó, és még ami van. Mondjuk.. vannak a kastélyban kutyák? Mármint.. így valakinél? – ráncolja a homlokát, mert hát nemigen látott egy csahost sem, mióta megérkezett. És nem az, hogy idebent, a falak között, hanem odakint, az udvaron sem, pedig hely akad bőven egy sétára. Vagy akár egy egész maratonra. Ha valakinek van ekkora udvara, akkor kutyafarmot is nyithat, és még akkor is elférnek mellette bőven. Lehet azonban, hogy nemigen hoznak ide nagyobb testű állatot, azért napközben, tanórák alatt nehezebb „eltárolni”, mint Lufit, aki egy nagyobb pulcsi zsebébe simán belefér még.
- Egyiptomban meg istenként tisztelték őket! Csináltak múmiacicákat is. – nos, ilyen az, ha valami érdekli, és beleolvas. A mitológiák órára pedig csak jól jönnek. Sajnos ezt nem osztályozza senki, de tudja, hogy eljön az a nap, amikor majd nagyon jól fog jönni neki. Reméli.
- Lufi sem harapna nagyot. Mondjuk még annyira nem is tud. Az ujjamat szokta rágcsálni, de nem vészes. Na majd egyszer, ha úgy adódik, bemutatjuk őket egymásnak. Persze, ha neked is jó. – ha szelíd az állat, márpedig úgy értette, hogy az, nem lesz baj. Ha pedig nem kedveli majd a macsekot, megsimizi saját maga, elvégre régen volt már sikló az ujjai között, és az sem olyan, amilyen a lány kedvence.
- Egypárszor még látni fogunk olyat. Itt majd futhatnak a prefektusok elől, mert nem akarnak büntetőmunkát. – ő sem, igyekszik elkerülni, de ha egyszer úgy adódik, akkor bevállalja, és ha viszont elfut előle, azt is. Maximum arra lesz büszke, hogy sikerült meglógnia. De ez a jövő zenéje.
– Az is szép nagy család akkor. Szerintem jó, ha van testvér, még akkor is, amikor épp kitolnak velem, vagy haragszom rájuk. Olvasnivalót meg bőven adok nekik. Ők meg majd viszonozzák. Ahogy ismerem őket, kapok egy listát arról, hogy hova dugjam be az orrom, meg remélem a szupertitkos helyeket is elárulják egyszer. – nem aggódik, ha mégsem, felderíti, amennyit megtalál, és majd elhenceg vele. A kérdésre azonban kicsit homlokráncolva néz előre. No igen, a nagy kérdés, amit otthon is megkap a rokonoktól, ott meg még nem, de majd pár év múlva. De jelenleg sok minden forog a fejében, dönteni képtelen lenne, ha most itt állna előtte egy papír, amit ki kellene töltenie.
- Még nagyon nem tudom. Az ereklyekutató jól hangzik, vagy auror. De inkább az első.. Néha a kviddics-en is forog az agyam de áhh. Majd előtte feldobok egy érmét, és lesz ami lesz. Neked jobban megy a tervezgetés, mint nekem?
Szál megtekintése
Márky Sebestyén
INAKTÍV


Bors.
offline
RPG hsz: 63
Összes hsz: 753
Írta: 2016. május 29. 18:59 | Link

- Akkor csak én kerülöm el az ebeket, úgy látszik. Nincs velük bajom, bár nem egyszer kergettek meg a kóbor kutyák, de oda se neki. Nem haragudtam meg rájuk. – vonja meg a vállát, mert eddig megúszta anélkül, hogy egy is akár egy jókorát harapott volna a fenekébe, vagy valamely más tagjába. Inkább tisztes távolságban maradt tőlük, nem piszkálta a kerítéseket, és a többi. Okosabb volt annál, hogy, mint sok kölök, kövekkel dobálja őket, meg ilyesmi. Némelyik valóban megijed ettől, de ha legközelebb odakerül, nem felejti el. Legalább is, ezt mondták neki, aztán, hogy mi igaz belőle. A történelem része lelkesíti fel végül jobban, mivel nem épp kutyatudós, nem akar a részletekbe mélyedni. Bőszen bólogat a feltételezésre, és meg is érti, ahogy lepillant az ölében fekvő pamacsgombolyagra. Legszívesebben ő is festegetné a falra a portréját.
- És, ha megöltek egy cicát, azért járhatott halálbüntetés is. Meg volt egy istenük is, akit macskafejjel ábrázoltak, szóval őket nagyon levették a lábukról a macskák. – beleéli magát nagyon, azonban igyekszik nem előre szaladni, és minden butaságot mesélni. Előbb még többet kell erről olvasnia, és csak a lényeg ragadt meg benne. Mint mindenkiben. Sebestyén nem túl motivált, ha tanulni kell, viszont, amikor valami érdekességre bukkan, le sem lehet szinte lőni. És ezzel most is így van, de nem kezd bele részletesebben addig, ameddig nem látja, hogy szabad az út. Addig is bőven van ideje összeszedni a gondolatait.
- Szuper! Akkor majd valamikor megdumáljuk, és elhozom Lufit. Nem én futok majd utána legalább. Lehet, kéne neki póráz.. – hümmög párat, elgondolkodva, hogy mennyire lenne ez jó ötlet. Egyáltalán létezik-e. Tuti, maximum a nagyon kicsi kutyákhoz való, de Lufi még annál is kisebb, még babacica, és nem lenne okos dolog, viszont előbb megszokna. Jaj, dilemma.
- Buta ötlet lenne őt ilyen pórázhoz szoktatni? Vagy cicákat nem lehet? – kérdi meg végül hangosan, mivel sosem fél, és nem is szégyelli a tanácskérést akkor, ha valamit nem tud. Sokan nem szeretik ezt tenni, de szerinte nagyon praktikus. Hátha kap egyszer olyan tanácsot, amivel nagyot kaszálhat. Na de az nem a büntetőmunka lesz, így nem is meg bele, csupán bólogat.
- Én is. Mondjuk ahol lakom, sok a korombeli, így nem unatkoztam volna, de velük is, meg a tesómmal is tudtam játszani. Mondjuk a barátaimmal többet, mert fiúk, és na.. – nemigen volt híve a babázásnak, de ez érthető. Jó, biztos voltak olyan fiúk, akiknek jobban bejött, de ő mindig is az volt, aki ameddig lehetett, kint volt, és ott mulatta az időt, hogy nyakig koszos lehessen.
- A fotózás mókás dolog, sok szépet lehet látni. Nekem nincs érzékem hozzá, próbálkoztam vele, de sosem volt jó. Se a mozgó, se a normál. Remélem, a kutatásban több lesz. – bizakodik, és még van bőven ideje meglátni, mi, és hogyan fog neki menni évek múlva. Akkora tudja csak meg, addig nő, erősödik, és kialakul mindene.
- Hú. Nagyon jól! Eddig szerencsére olyan emberekkel akadtam össze, akik nem menekültek el előlem, és még válaszoltak is. Erős még a barát kifejezés, de alakul. Remélem, sikerrel járok. Neked gondolom már sok van itt, hányadikas is vagy? – van tippje, de inkább megvárja a választ, az a biztosabb.
Szál megtekintése
Márky Sebestyén
INAKTÍV


Bors.
offline
RPG hsz: 63
Összes hsz: 753
Írta: 2016. május 31. 22:18 | Link

- No igen. A kutyák is tudnak mókásak lenni, csak a legtöbb nagyon nagyra nő, és nekem lehetetlen lenne sétáltatnom őket. A pici kutyákkal jobban kijövök, de a macskák világa az egyszerűbb. Ők nem rántják ki a karom, ha sétáltatni akarom őket. Maximum rohanok csak utánuk. – mint ahogy nemrég is tette. Le is pillant a delikvensre, de nem veszi a célzást, ahhoz l jól pihen. Amúgy nem szokott vitázni olyanon, hogy kutya, vagy macska. Felesleges. Mindkettő olyan kedvenc, aki családtagnak minősül, és szeretve vannak. Nem akar senkivel sem ellenségeskedni, mert mind a kutyának, mind a macsoknak megvannak az előnyei, hátrányai. Kinek mi könnyebb. A kutya nagyobb mozgásterű, jobban tanítható, mások szerint okosabb is, de látott már buta ebet, szóval nem általánosít. A macska lustább, öntörvényű, és.. macska. Más-más világ. És ez a fajta különbség is tök jó.
- Jól csinálták. Mondjuk manapság is, csak nem olyan nagy mértékben. Mondjuk, olyan törvény simán lehetne, hogy akik bántják őket, vagy épp más állatot, akkor csúnya büntetés legyen a vége, de piramist nem szeretnék építeni. – talán később nagy állatvédő válik belőle, ha mugli lenne, akkor tuti, de így majd ez hozzácsapódik ahhoz, amivé majd kinövi magát. Így lett nevelve, szerencsére, nem arra, hogy bármit megtehet, amit csak akar, és amikor. Viszont inkább visszakanyarodik arra a témára, amit a lány megkezdett, nem kívánkozik a törvénykezésbe jobban belekeveredni.
- A vikingek. Nem sokat olvastam róluk. Még. De akkor majd kiveszek valami könyvet, és elolvasom, hogy milyen szokásaik voltak. Nem hangzik rosszul. – az ilyesmit amúgy is szereti, az meg nem árt, ha ragad valami rá a koszon kívül. A mítoszok közé, meg amiket órán bújnak, csak hasznos lehet egy ilyesfajta ismeret.
- Áhhá! Jó, persze, megakartam amúgy is várni, míg nagy lesz, addig majd a zsebembe is el tudom tenni. Mármint, abba a pulcsiba, ahol nagy a zseb, nem bántom szűk hellyel. – javítja ki magát, majd bólogat a többi dologra, miszerint majd szurik is jönnek. Annak Lufi tuti nem fog örülni, de inkább az egészség.
- Rendben van. Majd keresek egy jó doktor nénit, hogy megkapja őket, meg valami nagyon finom nasit, hogy kiengeszteljem. Köszi a tanácsokat! Tényleg kezdő vagyok benne. – reméli, majd valamikor meg tudja hálálni neki ezeket, más nem azzal, hogy követi, betartja, és a cicc egészséges marad, mint a makk. Így, hogy nem otthon van, jól jön az, ha valaki ellátja őt tippekkel, azok mindig is kellettek neki.
- Reméljük, tényleg menni fog. Az meg tök jó, ha már van pár. Sosem gondoltam azt, hogy rossz, ha nincs olyan sok. A kevesebb néha több. – mert ők tutira azok. Neki egy kis csokor mindig tökéletes, a nagyok között elveszik. De ki hogy gondolja, valakinek az a fontos, hogy sok legyen, és nem a minőség.
- Hűűű.. A Legendás Lények, és a Mitológiák és Vallások. Te valamelyikre jársz? Vagy mások a kedvenceid? – hátha valahol ütközik az órarendjük, ha az évfolyam nem is.
Szál megtekintése
Márky Sebestyén
INAKTÍV


Bors.
offline
RPG hsz: 63
Összes hsz: 753
Írta: 2016. június 4. 17:46 | Link

Bőszen bólogat a dologra, miközben mosoly húzódik az ajkaira. Érti, hogy min nevet, és ő is jót mulatott magában ezen, főleg azon, ahogy magára a sétára gondolt. Nem vette rossz néven a nevetést, valahogy sosem teszi, néha még együtt is nevet a delikvenssel, ha nem esik le neki időben, hogy hoppá, ő a vicc tárgya. Ez a ritkább, szerencsére.
- Nem lenne olyan vészes. Nekünk van mágiánk, az nagy segítség lenne. Persze, emellett sem vágyom rá, csak megjegyeztem, hogy mi könnyebben boldogulnánk, mint a rabszolgák akkoriban. – kivéve, ha nem büntetnék annak használatát. Ezt azonban inkább megtartja magának, meg egy képzeletbeli történésnek. Úgy néz ki, soha nem is fog megtörténni a dolog, nincs rá se jel, se esély, hogy valakinek valaha ilyen áron lesz szüksége piramisra. Vagyis, reméli.
- Rendben van, utána is fogok. Most már tuti! Ha legközelebb összefutunk, akkor meg jól kitárgyaljuk! – abban biztos lehet, hogy megteszi. Ha valami érdekesnek tűnik, és megleli azt a személyt, aki szintén így véli, akkor máris nagy az öröm. Szereti megosztani új tudását másokkal, persze, ez nem azt jelenti, hogy random leszólít valaki, hogy „Mit szólsz a római demokráciához?”,, vagy ilyesmi. Na az lenne még csak szép. Szerencsére csak ismerős arcok elé vág be, és kezdeményez valamit. Addig meg mesél Lufinak, amikor ketten vannak csak. Jó hallgatóságnak tűnik, ha épp nem talál valamit, amit pofozgathat. A kölykök élete már csak ilyen, igaz, ő nem pofozgatott semmit, de kalandozni, futkározni most is szeret. Viszont az üldögélést csak társasággal szereti, mint most.
- Szerintem ezzel sokan így vannak. Ez a jó hozzáállás, a tesóim is mondták, hogy vigyázzak, és figyeljek. De eddig még nem találkoztam ilyen alakkal. Szerencsére. Neked akadt már ilyesmivel dolgod? Hogy ismerted fel? – érdeklődik, hátha kap olyan tanácsot, amit fel tud használni. Reméli, nem lép bele semmi olyanba, ami rossz emlék a lánynak, és elszomorítja. Nem az a célja, csupa érdeklődés.
- Mugliismeretre én is járok! – húzza ki magát, mert az is egy érdekes tárgy számára. Jelenleg is van célja belőle, mióta olvasott valamit egy leckében. - Tök jó dolgok vannak a mugliknál. Olvastam egy játékról, amit szeretnék venni. Ismered a Tetrist? – ő nem, csak látta a képet, és érdekli. A hivatalosan már elavult technika számára azonban csúcs, Sebestyén a ’90-es évek dolgaitól el fog ájulni, ha megismeri. No de pont ez a lényeg.
Szál megtekintése
Márky Sebestyén
INAKTÍV


Bors.
offline
RPG hsz: 63
Összes hsz: 753
Írta: 2016. június 7. 21:37 | Link


Sose gond az, hogy valakiknek egy rugóra jár az agyuk, ha beszédbe elegyednek. Ilyenkor szerencsére könnyebb mindkettejüknek, nem keletkeznek azok a kínos csenddel átitatott percek, amikor csak nézik egymást. Ha rajta múlik, akkor ilyen sosem adódik.
- Lehet, a kutyasétáltatás is menne vele. Ha már nem tudom megnöveszteni magam, valahogy meg lehetne oldani. – gondolkodik el picit, hogy hogyan lehetne kivitelezni, de nem jut eszébe egyelőre semmi értékelhető, nem is akar nagyon belegondolni ebbe, mert akkor kukává válik, és az nem lenne kellemes dolog. Inkább majd az üres, csendes perceibe toldja bele a dolgot, ki tudja, mit fog belőle kihozni. Mindegy is. Egyelőre maradnak a vikingek, vagyis, csak a terv. Ha itt végez, bőven lesz mind dolgoznia, vagy épp lesz mit forgatnia, ha megleli a könyvet hozzá. Na ezt nem is akarja elfelejteni. Hogy visszafele még oda is be kell néznie, macskástól, mindenestől.
- Lesz olvasnivalóm estére, az biztos. – jegyzi meg hangosan, átmozgatva közben a bokáit. Biztos, ami biztos alapon, még nem zsibbadtak el annyira, szóval semmi gond. Aztán látja ő, hogy nem épp kellemes témára tapintott kissé. Na pont ezt nem akarta, hogy ilyesmi legyen. Csendben figyeli, nem szól közbe, de persze kész arra, hogy azonnal bocsánatot kérjen, és elfelejtsék ezt az egészet. Ajkai megnyílnak, de végül szó nélkül záródnak össze, hisz Amber belekezd mégis, akármennyire látta, hogy nem kellemes neki a dolog. Nem is szól közbe, csak csendben figyel, és csóválja közben a fejét a fejleményekre. Ugyan vele nem volt ilyesmi távolságváltozás, de egypáran a környékén igen, de ő mindig ott volt, és segített, ahogy csak tudott. Amennyire csak lehetett.
– Uhm.. Ez olyan tipikus. Mármint, ne haragudj, nem rád értettem, csak arra, hogy ilyet csináltak. Szerintem simán meg lehetett volna oldani, akár a mugli technikával is, ha akkor a távolság. Én ha elköltözött egy ismerősöm, vagy barátom, akkor mindig írtam neki, ha tudtam merre költözött. Volt persze olyan, hogy nem kaptam meg a címet, de az nem is volt olyan közeli barátság. Mindegy. Fel a fejjel ám! Azok a fontosak, akik a mai napig tartanak veled. Ők a fontosak. – mosolyodik el, és bólogat is hozzá. Reméli, azzal az előbbi, pillanatnyi rosszkedvet végleg el tudja tűntetni, és csak a jó marad. Nem is kérdez jobban bele inkább, megtart minden más gondolatot magának, így lesz a legjobb. Nem akar ő sebeket feltépdelni.
- Ühüüümm. Nekem egy csomó az. Éltek a közelben nálunk mindig is, de nemigen használtam egyet sem, kis helyen lakunk, mágusokkal körbevéve. Meg anyáék nem érdeklődnek ilyesmi után. – de nem is ítélkeznek igazándiból. Egyszerűen csak nem érdekli őket, megvan a maguk mindennapi eszközei, amikkel boldogulnak. És fordítva. Csak a csöpp fiú érdeklődése kezd egyre jobban felébredni.
- Húú! Az egy játék. Van.. – emeli meg mondandója közben a kezét, kicsit megállva, és az ujjain számol kicsit. - Hét forma benne, amik véletlenszerűen jönnek, és a lényege, hogy úgy rakd őket egymásra, hogy ne legyen hézag, és minél több teli sor jöjjön ki. Mint egy kirakós, lényegében. Állítólag nagyon jó. – éli bele magát, miközben maga elé képzeli, ahogy működik. El tudna vele lenni, az biztos.
- Te próbáltál már ki valami mugli dolgot? – veti fel, ha már itt tartanak.
Szál megtekintése
Márky Sebestyén
INAKTÍV


Bors.
offline
RPG hsz: 63
Összes hsz: 753
Írta: 2016. június 19. 10:50 | Link

- Önsétáltató kutyapóráz! Biztos van már olyan, nem hiszem, hogy senki eszébe nem jutott volna ez. Persze, ott kicsit bajos, ahol ugye muglik élnek, de ha mondjuk csak épphogy a kezében van, és úgy tesz, mintha fogná… meg is van oldva! Na de mindegy is.. – rázza meg a fejét, hiszen nem egy feltaláló, akinek ezen kell törnie a fejét. Lehet, hogy majd később ez lesz a dolga, ha ennyi ötlete támad. Sose baj az, hogy nagy a fantáziája, hiszen még gyerek félig-meddig, utána pedig majd csak haszna válik belőle. A sok olvasásnak is megvan a maga előnye, ugyebár.
- Ó, abból aztán mindig van amúgy. Mármint.. tankönyveket is szoktam, de amikor nem, akkor mindig van kivéve egy olyan könyv a könyvtárból, ami kellemesebb, mint a tananyag. – a kicsi könyvmoly néha, ha nagyon leköti magát, még kissé háttérbe is szorítja a tankönyveit, de ezzel nem dicsekedik, és néha olyannyira nem tudatosan csinálja, hogy észre sem veszi, csak kábé akkor, amikor leteszi az utolsó oldal után. De ezzel biztos nem csak ő van így.
- Hmm.. Attól függ, miket szeretsz. Mert vannak jó mugli könyvek, amik érdekesek, vagy épp valami téma, ami köré épül. A romnatikus kötetek majdnem mind egy kaptafa, de ha azokat szereted.. Vagyis, akkor miket szoktál kábé olvasni? – szűkítteti le a kört kicsit, mert mégsem mondhatja azt, hogy az egész könyvtár érdekes, az sok lenne. Ellenben neki is lehet, hogy kedvet hoz valamihez. Sose lehet tudni, mikor kap valaki kedvet egy olyan után, amit eddig csak nézegetett, elolvasta a tartalmát a hátlapon, de az nem fogta meg. Van, amikor piszok módra elrontják az összefoglalót, de maga a könyv nagyon is tökéletes. De az ilyenekhez szerencse, vagy épp annak ellenkezője kell.
- Máris jobb minden! – bólogat a dologra, miszerint ezekkel már tökéletesen egyet tud érteni. Nem lát át még sok mindent, és még annál is többet kell tanulnia, tapasztalnia, és ezt tudja is. Azonban, megpróbálja elkerülni a legrosszabbakat, amennyire csak lehet. Nem fog neki teljesen menni, mert ekkora szerencséje nemigen akad senkinek sem, de megteszi, amit csak tehet. Optimistán áll a dolgok elé. Még. Meg majd később is, csak kicsit lejjebb veszi, ha veszi. A lány kedve láthatóan javul, és ennek örül, mivel inkább csöndben maradt, mintsem elrontotta azt. A figyelmesség manapság elég ritka dolog tud lenni, ahogy észleli.
- Tetris. – javítja ki mosolyogva, mert ritkán tesz ilyet, és sosem gúnyolódik vele. Őt szokták megannyiszor, amit már-már teljesen megszokott. - Szerintem is érdekesek. A foci volt még az, amiről olvastam. Érdekes.. Annyian szeretik, mint nálunk a kviddicset. De nekem nagyon bonyolultak a szabályok. Meg annyit futni..! – csóválja meg a fejét, mivel annyit biztosan tud, hogy seprű, és minden eszköztől mentesen játsszák. Nincs gurkó, nincs cikesz sem, időre meg, és egy hálóba kell betalálni. És ez csak a felszín. Hű.. A záras dolgon akad fenn inkább, mint a hálón, és nagyokat pislog.
- Hűű! De ügyes vagy! Hogy lehet olyat? – szigorúan csak elmélet, ő nem törne fel zárakat. A részletek ködösítése felett el is siklik, inkább a „hogyan” kérdés ragad meg benne. Mint mindig.
Szál megtekintése
Márky Sebestyén
INAKTÍV


Bors.
offline
RPG hsz: 63
Összes hsz: 753
Írta: 2016. július 7. 10:14 | Link

Büszkén kihúzza magát, hogy sikerült ma is elérnie valamit. Legalább a kilincseket eléri biztosan, így minden más lehetőség nyitott előtte. Talán tényleg feltalál valamit az iskolai évei alatt. Ki tudja.
- Ennek tökre örülök! Majd a siklódnak is kiagyalok valamit, hogy tudd sétáltatni. Biztos szereti ő is a természetet – biztos, ami biztos, és az is, hogy ha csak úgy kiengedné, akkor lenne nagy riadalom. Na meg a kígyó is biztos hamar meglépne, és olyan helyre menne, ahonnan nem húzza ki senki élő ember. Ezért is nem szokott az ember ilyen jeleneteket látni. Azonban az is fix, hogy azok az állatkák is szívesen lennének kint. Azok, akik háziállatokként vannak fenntartva. A többiről nem tudna gondoskodni. Visszakanyarodik az ötlet-halomtól a lányhoz. Figyelmesen hallgat, ismét, mint mindig ha kérdez, és pár stílust, vagy épp kategóriát, ki hogy nevezi, ő is ismer. Szemezgetett már ő is belőle párszor, és bár nincs kifejezett kedvence, olyan kategória, amelyből mindent, mostanság a mugli könyvek között is keresgél, ahol igencsak mulatságos, ha épp a mágustéma a fő központi jellem. Lehet, hogy azok a kedvencei?
- Az utóbbi szövege nekem nagyon nehéz, sose értettem belőle egy mukkot sem - vakarja meg a tarkóját, miközben színt vall ebben. Hát igen, nem mindenkinek van érzéke hozzá. - De amúgy a többi jó. Volt hogy bele-belenyúltam. Én azokat is szeretem, amikben mágusok vannak. De amúgy muglik írják. Tök fura, mert ott a kezükkel varázsolnak, nincs benne pálca. Meg sok fura dolog van benne.. de így nekem olyan, mintha nem is lenne titok előttük a mágia. Persze, az írok biztos belezöldülnének abba, ha kiderülne, hogy igazat írnak, csak kicsit.. elferdítve – erre kicsit elneveti magát. Elképzelte az arcot, amikor mondjuk egy mugli íróval szemben áll egy igazi varázsló, és vadul magyarázza neki, mi nem korrekt, mi a ferdítés, de amúgy tök igaza van, mert minden létezik. Bárcsak egyszer lehetne ilyen! Nem bánja ő a titoktartást, de nehéz a fiatal léleknek. Majd megérti ha benő a feje lánya.
- Bleh, bizony! Anya szokása ilyesmiket forgatni. Szóval van otthon pár kötet belőle.. – nem ítéli el amúgy édesanyját, csak nem értékeli. De egy fiú sosem fogja, maximum a nővérei.
- Nagyon sokat. Nem tudom meddig tart a meccs.. de rövid. Tekintve, hogy volt olyan kviddics-mérközés, ami hetekig tartott. Na de a lényeg. Futnak, és egy kapuba rúgják a labdát. Abból is csak egy van. Nincs se fogó, se terelő.. Így nem olyan izgi – sőt, egyenesen unalmas. De mágia nélkül nem is lehet máshogy. Vagyis így képzeli.
- Ó, jó. Nem faggatok akkor, de akkor te nagyon ügyes vagy! – zárja le ennyivel, ha már nem szabad tudnia. Lehet, hogy egyszer majd megtudja, csak mástól. Nem lehet tudni.
Szál megtekintése
Társalgó - Márky Sebestyén hozzászólásai (12 darab)
Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda Fórum→A kastély - Nyugati szárny→Második emelet