A Nyugati szárny második emeletén haladva található a Társalgó. Az ajtóra nem fordítottak nagy figyelmet, egyszerű keret fogja körbe, s a kilincs is átlagos formára készült. Belépve azonnal észrevehető, hogy a teremben főként a kék szín dominál. A padlót borító szőnyeg sötétebb kék, míg a falak világoskék színre lettek kenve. A termet úgy méretezték, hogy akár száz diák is kényelmesen elférjen benne egy esetleges rendezvény alkalmával. A falakat természetesen itt is kisebb nagyobb képek borítják, melyek állandó szómenésétől személyes jellegű témákat, titkokat megbeszélni lehetetlen, mint ahogyan az itt való alvás sem esélyes éjfél előtt. A falak színe így alig látszik, hiszen a padlótól a plafonig szinte minden egyes centimétert beborítják a különböző varázslók megörökített változatai. Ablakból néhány darab található, egymástól körülbelül három méteres távolságra bemélyedve a falba. Finom zöld bársonyszövettel vannak borítva a párkányok, kényelmes ülőhelyként szolgálva ezzel. A függönyök bronz árnyalatú, vastag anyagból készültek. Több asztal található bent, valamint mindegyik köré néhány fotel és kanapé van csoportosítva, melyek ezüstös árnyalatot viselnek magukon. Az asztalokon aprósütemények, valamint különféle finom nedűvel megtöltött kancsók oltják a szomjazókat, különleges teakeverékektől kezdve a forró csokin át a gyümölcsnektárokig. A jobb oldali főfalon található egy kandalló, téli időszakban a legkedveltebb berendezése a helyiségnek. Különféle apró tárgyakkal vannak díszítve, mint a házak címerállatainak kicsinyített másai. A kandalló előtt egy puha, és nagyobb szőnyeg található, mely sárga színt öltött- ide szoktak kuporodni az átfagyott fiatalok. Maga a kandalló arany, és ezüst színekből van keverve. Különböző beszélgető sarkok is vannak kialakítva, gyaníthatóan már a diákok keze nyomán. A teremben ugyanis található rengeteg párna, piros és fekete színekben, némelyek a kanapék és fotelok közelében, mások a fal tövében. Ezek a legkönnyebben mozdítható ülőalkalmatosságok, így nagy népszerűségnek is örvendenek az ezüst színű berendezési tárgyak után. Egy kétajtós nagyobb szekrény is található bent, tölgyfából kifaragott, már sötétre színeződött darab. Poharakkal és tányérokkal felszerelt, esetleg egy mumus is meghúzódhat az ősöreg berendezési tárgyban, így ajánlatos vele vigyázni! A teremben a hangulat mindig kellemes, fáklyák szolgálnak fényforrásként, a diákok egyik legkedveltebb helye a kastélyban.
|
|
|
Szendrei Ella INAKTÍV
Szederkés nutElla offline RPG hsz: 237 Összes hsz: 3245
|
Írta: 2014. augusztus 26. 20:18
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=441&post=369573#post369573][b]Szendrei Ella - 2014.08.26. 20:18[/b][/url] Arnoldó Egész jól állt Ella ezzel a kastélyfelfedezősdivel, és már csak azért is büszke volt magára, hogy egész mostanáig sem adta fel, mondván tök halál felesleges és egyébként is, majd kérdezősködik inkább, ha valamit nem talál, most erre külön kár az időt pocsékolni. Aztán eszébe jutott, hogy mi történt az első alkalommal, mikor óvatlanul arra gondolt, hogy segítséget kérni jó ötlet: egy kopogószellem válaszolt rá, méghozzá úgy, hogy teljesen eláztatta, és csöpögős hajjal kényszerült beállítani az igazgatói irodába. Ami egyébként laza volt, tetszett neki az öreg reakciója, csak utána visszafelé baktatva tüsszögni kezdett, és az egyik lendületes hapci közepette lefelejt egy lovagi páncélt, aminek lakója felszólította, hogy legyen olyan szíves máshol meghalni. Ella erre felcsapta a sisakrostélyt és belecsavarta a hajából a vizet, és a belülről jövő visongásra fittyet hányva, sokkal jókedvűbben indult tovább. Egy szó, mint száz, több kellemetlen meglepetéssel szeretett volna nem találkozni, mert bár kedvelte, ha szokatlan, váratlan dolgok történnek körülötte, jobb szerette úgy, ha másokon mulathat közben, és nem ő szenvedi el őket. Valahogy úgy mindig jobban szórakozik. Teljesen következetlen, meg nem tervezett körútja az iskolában kedd este aztán a második emeleten folyt, be-bekukucskált a különféle termekbe, szobákba, sűrű bocsánatkérések közepette magára hagyta a könyvei alatt kapálózó könyvtárost, és a gyengélkedőn nyöszörgő szerencsétleneket sem zaklatta sokáig (csak addig, amíg valaki szó szerint kiátkozta), míg egy jókora szobára nem bukkant, ami első ránézésre úgy festett, mint egy társalgó. Aztán a másodikra is. Ella nem tűnődött sokat, besurrant, és ide-oda kapkodva fejét, lángcsóvaként csapkodó, élénk narancssárga hajával nézelődött a néhol halkan, máshol lelkesebben csevegő, vagy csak magukban olvasgató, vagy üldögélő, sziesztázó fiatalok között. Aztán meglátta. Az egyik fotelnek támasztva egy gazdátlan gitár állt, fényes felületén vidáman táncoltak a fények. A Szendrei lány lehuppant, és olyan természetességgel kapta a kezébe a hangszert, mintha ugyan az övé lenne, és csak itt hagyta volna pár percre. Megtámasztotta lábán, és kissé előrehajolva, a húrokon végigsimítva tanulmányozta egy-két pillanatig, majd belekezdett egy lassú dallamba.
|
|
|
|
Szendrei Ella INAKTÍV
Szederkés nutElla offline RPG hsz: 237 Összes hsz: 3245
|
Augusztus 26. kora este Írta: 2014. október 19. 11:37
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=441&post=406294#post406294][b]Szendrei Ella - 2014.10.19. 11:37[/b][/url] Arnoldó Úgy játszott, mintha csak az előbb hagyta volna félbe, és a dallam úgy kiragadta a világból, mintha sosem tartozott volna bele. Máshol járt, másokkal, egy emlékben, melyet még a régi iskolájában szerzett. Barátok vették körül, de már alig emlékezett az arcukra. Nem is nézett fel, csak játszott nekik, ők pedig csendben hallgatták, mígnem az egyikük hozzá nem szólt. Ella nem mozdult, pedig az illető leült mellé, míg a többiek állva figyelték játékát. Nem is emlékezett, hogy lett volna másik szék ott. Aztán hirtelen a világ kitágult körülötte, visszatért a valóságba, és még össze is rezzent kissé. A mellette ülőre pislogott, és egy pillanatnyi zavart vigyorgással válaszolt neki, ugyanis fogalma sem volt, mit mondhatott neki a srác, ami kizökkentette. - Helló! Igen, ahogy mondod! - bólogatott abban a hitben, hogy bizonyára valami eldöntendő kérdést kapott az imént. - Elképesztő amúgy, hogy csak így itt hagy valaki egy ilyen klassz gitárt. Szerinted feltűnne neki, ha meglépnék vele? Nem mintha olyan lopkodós lennék, csak hát na, itt hagyta, akkor biztos nem kell neki. Egy kicsit még forgatta a kezében a hangszert, de aztán felemelte tekintetét újdonsült társaságára. Bizonyára egy mestertanonc, vagy egy rém fiatal tanár úr lehetett. Ebben az iskolában csak úgy nyüzsögtek. Ella már most aggódott kissé, hogy nem fog tudni odafigyelni az órákon. Persze nem nagyon, tényleg csak kissé.
|
|
|
|
Szendrei Ella INAKTÍV
Szederkés nutElla offline RPG hsz: 237 Összes hsz: 3245
|
Augusztus 26. kora este Írta: 2014. október 27. 20:04
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=441&post=411588#post411588][b]Szendrei Ella - 2014.10.27. 20:04[/b][/url] Arnold Nem volt épp az a múltban élő típus, aki sokat nosztalgiázna, rágódna a gondjain-bajain, és azokon a dolgokon, amiket másként csinált volna. Éppen ezért elég könnyen elszakadt a dallam idézte emlékképtől, mert nem is tudta igazán, mit idézett fel. Csak egy volt a sokezer random pillanatból, amit hátrahagyott. Azért mindenesetre valószínűleg sikerült elég idiótának tűnnie a srác előtt, de hát ez zavarta a legkevésbé. Megforgatta a kezében a hangszert, miközben a másik az elméleteit fejtegette annak hátrahagyásával kapcsolatban. Neki nem okozott volna problémát, hogy egész nap egy gitárral mászkáljon mindenhová. - Vaaaagy az is lehet, hogy rájött, hogy semmi tehetsége hozzá, és ezért inkább hátrahagyta, hogy valaki igazán fantasztikus tehetség megtalálja! Színpadiasan elnyújtva, kicsit előrehajolva maga felé intett, és hozzá mellékelte vigyorát. Aztán legyintett. - Náh, de lehet hogy igazad van, és épp azt nézi, hogy mi a frászt művelünk itt a gitárjával. - Jól körbe is kémlelt, de csak egyik szeme sarkából a másikig, mintha nem akarna gyanúsan, fejét forgatva nézelődni. Már csak azért sem, mert valóban feltett szándéka volt magáévá tenni a pengetőst, ha azért nem jelentkezik a gazdája. Vagy ha nem jelentkezik eléggé kézzel-lábbal. Vagy ha nem veszi Ellától vissza erőszakkal. Mindenesetre nem nagyon zavartatta magát, mert újabb dalba kezdett, ezúttal egy pörgősebb, ritmusos fajtát választva. Egyszer-kétszer hibázott, de a lábával is dobolt, és még nananázni is elkezdett, mielőtt hirtelen felhagyott az egésszel, és pillantását a srácra emelte. - Izé, ugye nem a tied?
|
|
|
|
Szendrei Ella INAKTÍV
Szederkés nutElla offline RPG hsz: 237 Összes hsz: 3245
|
Augusztus 26. kora este Írta: 2014. november 23. 16:29
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=441&post=425795#post425795][b]Szendrei Ella - 2014.11.23. 16:29[/b][/url] Arnold Általában jól eljátszogatott ő magában, nem igényelte sem az elismerést, sem a közönséget, melytől megkaphatta volna, és egyébként sem nagyon vette volna észre, hogy nézik, miközben játszik. Persze egy nagy stadionban más lett volna talán a helyzet, de ilyesmi eszébe sem jutott. De azért persze örült, hogy most kapott egy kis szóbeli vállveregetést. Azért jól esik az, még akkor is, ha az embert kicsit se érdekli, hogy ki mit gondol róla. Mondjuk az arcán végighúzódó vigyor inkább szólt a srác tervének a gitár megfújásával kapcsolatban. Tetszett neki ez a bajtársiasság, annak fényében, hogy nem is ismerte még őt. És a meglepetésekkel sem volt baja, így aztán... - Ó nemár! - kacagta el magát, miután a félbehagyott dalt vallomás követte. Naná, hogy az övé a gitár! - Köszi szépen! Hagyod itt nekem, hogy azt tervezgessem, hogyan lopjam el a gitárod - mondta még mindig nevetgélve. - És melyik átkokat szórjam rád a menekülés közepette? Elvégre izgalmasnak kell lennie, az úgy unalmas lenne, ha simán elsétálna vele. - Ú várj, előbb áruld el a neved. Ha majd a jövőben fenyegető leveleket kapok, legalább tudjam, hogy a gitár miatt van. Miközben csacsogott, és nevetgélt, azért nem hagyta unatkozni az ujjait, és egy egyszerűbb dallamot pengetgetett, de a figyelmét most a hangszer tulajdonosán hagyta. Szórakoztató volt a helyzet, szóval megérte neki szentelni.
|
|
|
|