36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyMásodik emelet

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Katie Runa Blackwood
INAKTÍV


Rúnafejtő és -fordító
offline
RPG hsz: 271
Összes hsz: 6738
Írta: 2013. április 6. 09:59 | Link

Katniss

A délelőtt ma a társalgóban találja egy gombolyag kötnivaló fonallal és egy szép pár kötőtűvel. Elhatározta, hogy megtanul kötni, noha a kézügyessége majdnem egyenlő a nullával. Azért csak majdnem, mert írni még tud szerencsére, és persze a pálcikaemberek, hogy ne sértődjenek meg, őket is le tudja pingálni elég szépen magához képest. Most azonban nagyobb fába szándékozik vágni a fejszéjét és ez eddigi, fél órás munkásságán is meglátszik: fonaltekervények nyüzsögnek össze-vissza körülötte és két lépésnyi környezetében legfőképpen, ő is már itt-ott bele van tekeredve ezekbe az alattomos kis anyagkígyókba. Lassan ott tart, hogy vagy odavágja az egészet, vagy sírva fakad, mert még a kezdőszemek felszedésével sem boldogul. Eég bonyolult ez a kötés, pedig elolvasott jó néhány vonatkozó szakirodalmat a témával kapcsolatban és az alapokat betéve tudja: hogyan szedjük fel a kezdőszemeket, hogyan kössünk sima kötéssel, hogyan fordítottal, hogyan szaporítsunk, hogyan fogyasszunk. Mindezeket átvette, de ugye ahogy a példa is mutatja, amikor gyakorlatra kerül a sor, elvérzik az esetek többségében. Most is.
-Először áthúzom a kisujjam mögött a szálat... megtekerem a mutatóujjamon.... Nem megy. NEM MEEEEEEEEEEEEEGY!!!- ez már visítás volt és eljött az a pont, hogy most teljes erőből odavágta az egész gombolyagot, meg a kötőtűket, felhúzza lábait maga elé a sárga szőnyegen és pityeregni kezd saját sikertelenségén.
Néhány festmény a fél órás ügyködése alatt keményen próbálta osztani az észt neki különböző technikákat ecsetelve, valamint rettenetesen kritizálták a fonaltartását és ügyetlenségét. Így nem csoda, ha hamar feladja ahelyett, hogy tovább próbálkozna és inkább enged a pityergés kísértésének. Körbepislogva a társalgóban, azért lassacskán lenyugszik, csak a könnyeit nem törli még le az arcáról, hátha megint rájön egy kis szipoghatnék. Az asztalokat és foteleket nem akarta összegabalyítani fonalakkal, a párkány kicsi volt ügyködése helyszínének és valahol az elhozott könyveket is kellett tárolnia, végül itt kötött ki, a kandalló előtti sárga szőnyegen. A képalakok egyike-máika továbbra is fontoskodva magyarázza, hogy nem így kell csinálni, hanem úgy, rossz a kéztartása, túl lazára akarja hagyni a szemeket, mert ők látják ám. Végül már annyira bosszantja a sok okoskodó, hogy inkább a fülére tapasztja kezeit és hangos "Lálálá"-zásba kezd, hogy ne hallja a nem kívánt jótanácsokat.
Hozzászólásai ebben a témában
Katniss Flechter
INAKTÍV


KitKat
offline
RPG hsz: 206
Összes hsz: 1229
Írta: 2013. április 6. 19:37 | Link

Runa

Vidáman, szinte már táncolva haladtam a folyosón kis sasszékkal ugrálva. Micsoda boldog nap. A feltűnő jó kedvemet egy bagoly váltotta ki, aki hírt hozott Rosyról, a legjobb barátnőmről, hogy hamarosan visszatér az iskolában. A gondolatra az arcomon a mosoly, ami már amúgy is az egyik fülemtől a másikig ért, de ha ez lehetséges most még feljebb szaladt. Ez persze nem azt jelenti, hogy az általában a búkomorság jellemző rám sőt, ellenkezőleg, az esetek kilencven százalékában mosolyt lehet látni az arcomon. Útközben egy fülbemászó dallamot dúdoltam. Észre s e vettem és a társalgóban találtam magam. Furcsán kihalt, pedig ez a hely általában zsúfolt és teli van élettel. Ugyan a festmények kitartóan fecsegnek valamiről. Pergő nyelvvel és egymás szavába vágva magyaráznak valami kötési technikákat. Kinek szólnak ezek az egyáltalán nem kedvesen megfogalmazott tanácsok?
-Mi történt?-Kérdezem, a festményeket. Mire az egyikük, elkezdd hadoválni valamit egy fekete hajú lányról, meg arról, hogy milyen bénán köt és, hogy ő próbálta ellátni tanácsokkal, de ez a lány egyáltalán nem hallgatott rá. Még tovább ecsetelte volna a történteket, de udvariasan belé fojtottam a szót, ugyanis most akad fontosabb dolgom is, mint, hogy ennek az amúgy sem jó modorú képnek a locsogását. Erősen meresztettem a szememet, hogy megtaláljam azt az illetőt, akiről a festmények meséltek. Egyszer csak megpillantom őt. Fekete haja puhán omlik a vállára, a teste görnyedten hever és két kezét szorosan a fülére tapasztja, gondolom a kéretlen tanácsok miatt. Óvatosan közelítem meg, még csak az hiányzik, hogy halálra ijesszem szegényt, aki már amúgy is szenved. Nesztelenül suhanok és hamarosan el is tűnik a távolság kettőnk között.Tudom, hogy nem kellene, de a kezem, mintha önálló életet érve felemelkedik és puhán a lány hátára vándorol, ahol körkörös mozdulatokat végez. Nem bírom, ha valakit szenvedni látok. Régen láttam egy játékot. Azt hiszem véres húszasnak hívták. Borzalmas volt, addig játszották, míg a csontjuk fehérje kivillant a bőrük alól. Még most is megborzongok a gondolattól.
-Szia, Katniss vagyok. Mi a baj?-Kérdezem lágyan. Ekkor, észreveszek valamit. Két kötőtű hever a földön nem messze a lánytól. Anyukám szabadidejében gyakran kötött nekem minden félét. Pulcsit, sálat, sapkát, bármilyen ruhadarabot képes volt egy kötőtű és fonalak segítségével készíteni, minden varázslat nélkül. Bámulatos volt. Engem is próbált tanítgatni. Sohase leszek olyan tehetséges, mint ő, de azért az alapokat sikerült elsajátítani. Ráadásul van egy olyan érzésem, hogy jobb tanár lennék, mint azok a szó szerint lelketlen hárpiák, akiket eddig kellett hallgatnia. Óvatosan felveszem és elteszem a zsebébe, később, ha akarja, akkor jó, ha kéznél lesz, de egyelőre nincs rá szükségünk. Az első, amit most tenni fogok, az, hogy beszélgetek vele. Megkerülöm és legugolok a lány elé. Ahogy belenézek, abba a szempárba beugrik egy emlék. Avtivityzés a könyvtárban, az elhatározás, hogy megismerem őt, ami sajnos nem jött össze. Mérges is voltam magamra. Kaptam egy második esélyt. Még egyszer nem szalasztom el!
-Runa, ugye te vagy az, emlékszel, találkoztunk a Levitában az activity partyn.-Remélem ő is rám ismer. Az arcmemória jobban működik az embereknél, mint a név memória. Tapasztalatból mondom!  A szemei könnyesek és duzzadtak. Egy zsebkendőt nyújtok felé és várom, hogy megszólaljon és, ha kell legyen neki valaki, akinek vagy akivel sírhat...
Hozzászólásai ebben a témában

Katie Runa Blackwood
INAKTÍV


Rúnafejtő és -fordító
offline
RPG hsz: 271
Összes hsz: 6738
Írta: 2013. április 7. 14:06 | Link

Katniss

Lassan úgy érzi, a nyelve elzsibbad a sok lálálázástól. Már a karjai is kezdenek szúrni. Még annyival sincs megszokva, hogy huzamosabb ideig feltartsa őket, vagy éppen félmagasságban a fülére szorítsa gyenge kis kacsóit. Ez onnan is látszik, hogy a karjai remegnek, de nem a sírástól, nem is a félelemtől vagy egyéb érzelemtől, hanem az edzetlenségtől. Határozottan rosszulesik most neki, hogy ilyen durván osztják ki, volt, aki lehülyézte, mondván, még ennyit sem tud megcsinálni, hogy felszedjen pár kötéshez alkalmas szemet. Nem csoda, hogy eltört a mécses és pityereg egy fél óra próbálkozás után. A haja szerencsére eltakarja profilból egy kicsit a kivörösödött szemeit.
Hirtelen egy kéz körkörös mozgását, simogatását érzi meg a hátán, amitől összerezzen, rögtön utána megmerevedik, majd arra fordul arccal, könnyes pillái mögül a semmiből előtermett lányra nézve. Szipog még egyet, majd az egyik kezét leveszi a füléről és megtörölgeti a szemét úgy nagyjából, közben a másik pracliját is leereszti. A hátsimogtás most sokban rásegít, hogy ne vigye el a cica a nyelvét Katniss bemutatkozását követően. A hangja is olyan lágy, kedves, szinte bíztatja, hogy válaszoljon. Akadozva, de végül is megpróbál értelmesen válaszolni Katnissnek.
-Én csak meg... meg akartam tanulni kötni, de... mindegyik kép csúfot űz belőlem. És tudom,... hogy nem jó a kézügyességem... és csak könyveket... tudok visszamondani, de... nem esett jól, hogy még le is szidtak.- nyökögi egészen töredezetten, de érthetően, közben Katniss megkerüli őt és leül vele szemben. Kissé meglepett szemekkel pislog rá, amikor Katniss felismeri őt az activityről, de bólint egyet, hogy nyomatékosítsa, helyesen emlékszik a lány, találkoztak a játékon és őt valóban Runának hívják.
-Igen, emlékszem. Nagyon ügyesek voltatok mind a játék alatt.- most már összefüggőbben és kicsit nyugodtabban beszél, mert erőt vett magán és abbahagyta a szipogást és az egerek itatását, helyette inkább most Katnissre figyel. Hálás neki, hogy ilyen kedves vele, pedig még csak látásból ismerik egymást. Most igazán örül, hogy ennyire rendes, nagyszívű emberekkel került egy közösségbe. A zsebkendőt egy „Köszönöm szépen”-nel elfogadja és felitatja a szemeiről, s alattuk a könnyeket, ezek után pedig végképp igyekszik lecsendesülni.
-Ne haragudj. Általában nem szoktam csak úgy bömbölni, de most kicsit lefárasztott ez a sok tanács, amit kaptam. Próbálok megtanulni kötni, mert régen az anyukám is kötött, és mostanában eszembe jutott, hogy jó lenne megtanulni, de még a szemfelszedés sem megy, hiába elolvastam a szakirodalmat.- egy sóhajtással fejezi be rövid beszámolóját, közben törökülésbe helyezkedik Katniss előtt és megpróbál rámosolyogni, de csak egy vérszegényre futja az előbbi, fancsali kedve miatt. Eldöntötte, hogy barátokat szeretne idén találni az új iskolájában és ezért megerőlteti magát, mert általában a mosolygáshoz is félős, nehogy félkegyelműnek gondolják, vagy ki tudja.
-Mi járatban vagy errefelé? – időközben nem állja meg, hogy azért meg ne nézze Katniss arcát magának alaposabban. A (szerinte) nagy szemei olyan őszintén csillognak és bizalomgerjesztően, de lehet, hogy csak neki tűnik úgy most.
Hozzászólásai ebben a témában
Katniss Flechter
INAKTÍV


KitKat
offline
RPG hsz: 206
Összes hsz: 1229
Írta: 2013. április 8. 17:15 | Link

Runa

A módszerem beválik, hiszen a kezem alatt levő izmok fokozatosan lazulnak el. Hamarosan már a hangján is látszik, hogy lassan megnyugszik.
-Runa, szakirodalommal nem mész semmire, az elmélet itt nem segít. Bár én nem vagyok a kötés nagy mestere, egy-két dolgot, megmutathatok neked, ha akarod, de elmagyarázni nem tudom.-Hiába, a kötés is azon dolgokba tartozik, ahol az elméleti részt akár sutba is lehet dobni, mert itt egyedül csak a gyakorlati résszel mész valamire.
-A festményekkel pedig ne is törődj, faragatlan népség.-Az egyik már épp tiltakozásra nyitotta volna a száját, de egy gyilkos pillantással belé fojtottam a szót. A kép természetesen rögtön visszavonulót fújt, hiszen még ők is tudják, hogy Katniss-sel nem érdemes összeveszni, mert a vitatkozó fél húzza a rövidebbet! A gyors rendre utasítás után ismét Runára fordítottam minden figyelmemet. Örülök, hogy az Activityre emlékszik, így nem egy ismeretlennek lát.
-Nálunk is az anyukám szokott kötni pulcsit, sálat meg egyéb ilyen cuccokat.-Pici mosoly suhan át az arcomon, mikor hideg téli estéken ültünk a meleg kandalló körül, rajtam az egyik kötött pulcsim és szemben velem anya épp egy sálat készített apának, akinek az ölében ültem. Szorosan hozzábújva öleltem, ő meg vidám történeteket mesélt sárkányokról, varázslókról és gyönyörű hercegekről, akik megmentik a királylányt. Volt, hogy varázspálcájával egyet suhintva életre keltette a szereplőket é ők 3D-ben ugráltak előttem, néha egy-egy meselény még integetett is nekem. Aztán a kószakép elszáll.
-Jó kérdés, igazából nincs konkrét dolgom, csak nagyon örülök és ezért úgy döntöttem, hogy keresek valami nyüzsgő helyett. Te még biztos nem ismered Rosyt, majd, ha jön, bemutatlak neki. –A nyakamban levő nyaklánc Rosy említésére, erősebb sárga árnyalatot öltött, szikrázó fényei ide-oda cikáztak a nyakamon.
-Sőt, ha van kedved egyszer elátogathatsz Rainbowba is.Rosy,Aileen és én lakunk benne. Rosy a legjobb barátom itt.Neked van legjobb barátod?-Kérdezem meg, hiszen valahol el kell kezdeni az ismerkedést, hát akkor innen kiindulva fogunk haladni, de az biztos, addig nem megyek el, amíg meg nem ismerem ezt az értékes lányt, kinek hollófekete haja kísértetiesen hasonlít Hófehérkére. Fura lehet, hogy mesehőshöz hasonlítom, de hát ez van.
Hozzászólásai ebben a témában

Katie Runa Blackwood
INAKTÍV


Rúnafejtő és -fordító
offline
RPG hsz: 271
Összes hsz: 6738
Írta: 2013. április 10. 16:43 | Link

Katniss

Lassanként megnyugszik, s ez abból is látszik, hogy lehúzza szemei elől a kezeit, már nem szipákol, csak néha-néha megdörgöli egy sebtében előkapart papírzsebkendővel az orrát. Egészen megnyugtatta Katniss jelenléte, sőt már szinte butaságnak tartja, hogy az előbb képes volt elpityeredni azért, mert nem ment a szemek felszedése.
-Pedig... Csak azért gondoltam, hogy menne, mert az anyukám is könyvekből tanult meg kötni, horgolni, hímezni. Azt hiszem, ő jobban el tudta képzelni a mozdulatokat. Nekem ez nem megy, hiába tudom az elméletet.- jegyzi meg egy bocsánatkérő mosollyal egybekötve. AZ ajánlatra őszinte lelkesedés csillan fel kék szemei mélyén, rögtön utána ez az érzés kiül az arcocskájára is.
-Tényleg megtennéd? Azt nagyon megköszönném. Nincs kitől tanuljak, vagyis az apám barátnője nem tud ilyesmiket, csak manikűrözni meg hajat festeni, ilyesmik.- na igen, Claire nem tartozik a kedvencei közé már csak azért sem, mert nem olvas könyveket, inkább magazinokat és TV műsorokat búj, ha éppen nem dolgozik vagy az apjával van kettesben. Az ellenszenvéhez persze az is hozzátársul, hogy Claire az elején megpróbálta átvenni az anyja helyét az életében és ezt nem fogja megbocsátani meg elfelejteni egykönnyen.
Katniss festményekre fűzött szavaira bólogat egy sort, aztán fészkelődik kicsit, hogy kényelmesebben üljön. Most valahogy inkább beszélgetne mégis és máskor használná ki ezt az ajánlatot a kötésre nézve. Majd megmondja Katnissnek remélve, hogy a lány beleegyezik. Mikor Katniss anyukájáról esik szó, átfut egy meleg, kicsit nosztalgikus mosoly az arcán. Ő is szerette nézni, amikor az anyukája kézimunkázott. Olyankor ráncok gyűltek a homlokára a nagy koncentrálástól és mikor észrevette, hogy a lánya bámulja, elnevette magát és nyomott egy puszit Runa homlokára. Az ilyen emlékekre mindig szívesen gondol vissza.
-Rosyt? Nem, nem hiszem, hogy találkoztunk. Eddig találkoztam egy Lagger nevű lánnyal, meg a könyvtárosunkkal, aki nagyon kedves nő és vicces is.... és Abigéllel, akinek van egy plüss rénszarvasa.- sorolja fel az eddig konkrétan megismertek nevét. Bár ott van még Jessie is, de vele elég furcsa körülmények között találkozott és hirtelen nem is jut eszébe megnevezni a lányt. Jobban megragadt az előbbi két találkozás a fejében az említett emberekkel.
-Nahát, milyen érdekes nyakláncod van.- elcsodálkozva bámul rá a sárga fényt árasztó ékességre, majd Katnissre, végül ismét az ékszerre.
-Uhm, ti külön szobában laktok? Olyat lehet? Még nem olvastam el a házirendet.- teszi hozzá magyarázatképpen, miért is nem tudja, hogy is megy a dolog a hálókkal. Talán majd most felvilágosítják, hogy vannak külön hálók is. Ő meg volt róla győződve, hogy ömlesztve alszanak az emberek, mint a Gólyalakban.
-Hát... Nem hiszem. Elég nehezen barátkozok, félénk vagyok, folyton olvasok, nem igazán tudok semmihez sem hozzászólni, azaz inkább nem merek. És ahogy láthattad, hamar elpityeredek. Nem vagyok valami... bátor... meg úgy... hát nem mondhatnám, hogy én vagyok a legjobb társaság. De igyekszem változni. A régi iskolámban nem tudtam barátkozni, de eldöntöttem, hogy itt változtatok, megpróbálok beszélni... Jajj, ne haragudj, hogy untatlak. Biztos az agyadra megyek már.- ijedten visszakozni kezd, amint ráébred, mennyit járt a szája egy lélegzetre. Meg van róla győződve egyelőre, hogy túl sokat és túl feleslegesen szólt. Mellesleg egy kanyar erejéig: kicsit tényleg hasonlít a nevezett mesehősnőre, mert nagyon sápadt a bőre és hollófekete a haja, már csak az ajkait kellene vörösre fesse és indulhatna egy farsangi versenyen Hófehérkének öltözve.
Hozzászólásai ebben a témában
Katniss Flechter
INAKTÍV


KitKat
offline
RPG hsz: 206
Összes hsz: 1229
Írta: 2013. április 11. 20:29 | Link

Runa

Az ajánlatomra Hófehérkének, azaz Runának felcsillan a szeme. Ezt a nevet már nem mossa le magáról. Mikor ránézek, egyből eszembe jut ez az idézet: "A haja fekete, mint az ében, ajka piros, mint a rózsa és időtlen-idők álmát alussza..."Imádom a meséket!
-Ami, azt illeti, szeretek sminkelni, meg ilyenek, de nem csak a szépségből áll a világ, mert az igazi szépség belülről fakad!-Tudom, hogy ezt sokszor sokan mondják, és ezért közhelyesnek tűnhet, de valójában ennek a mondatnak hatalmas tanulsága van. Ha, belül romlott vagy, akkor azt semmilyen krém vagy szemfesték sem tudja el fedni.
-Akkor, hamarosan be foglak neki mutatni, persze, csak, ha szeretnéd.-Legszívesebben szaltóznék örömömben, de, ha a testem a nem is, a szívem repdes a mellkasomban!
-Nyakláncom? Rosynak is van egy ugyanilyenje, együtt vettük őket. Rosy ideges volt, így elmentünk a boltba venni valamit. Ott találtunk egy jegesmedvét és egy lovat. Meg pár apróságot is. Egyszer csak megragadta a figyelmemet, ez a nyaklánc. Az a fele, ami a barátnőmnél van, azzal együtt, egy szívet formázott, a két lófej. Rosyval eltörtük és az egyiket én kaptam a másikat meg ő. Mikor felvettük, elkezdett világítani.  Mikor együtt voltunk, akkor meleg színekben pompázott, amikor kiderült, hogy el kell mennie, akkor pedig sötét színek váltakoztak, most, hogy visszajön, megint vidám árnyalatba öltözött.  Varázsnyaklánc, sohasem veszem le.- Mély levegő, emlékeztetem magam. Felemelem a medaliont és Runa elé tartom, hogy jobban szemügyre tudja venni, a lófejet, aminek drágakő szemében megcsillan a nap fénye. Órákig tudnék még erről beszélni, hiszen ez az emlék a kedvenceim között foglal helyet!
-Igen Rosyval és Aileenel lakom egy szobában. Majd, ha régebb óta leszel itt, te is igényelhetsz egyet.  Ráadásul, úgy rendezed be, ahogy akarod. Rád van bízva, csak a képzeleted szabhat határt annak, hogyan rendezed be a szobát. Meg persze, a társaid, de mi Rosyval mindig is egy hullámhosszon voltunk, így ez nem volt probléma.-Hála égnek! Teszem hozzá magamban, mert nem sszeretek veszekedni, pláne azokkal, akiket szeretek.
-Ráadásul, akikkel egy szobában vagy, azokat jobban is megismered, mint másokat.-Ha, belegondolok, hogy hány éjszakába nyúló beszélgetésünk volt, amiben együtt sírtunk, kacagtunk, vagy csak az élet nagy kérdéseire próbáltuk megtalálni a válaszokat.
-Nem baj, ha félénk vagy,én is az voltam, de aztán rengeteg barátom lett, akik felkaroltak,tanítottak és segítettek,ha valamibe bele törött a bicskám. A Levita az egyik legösszetartóbb házak egyike! Egyébként én is szeretek olvasni. Milyen témájú könyveket szeretsz? Nyugodj meg, nem mész az agyamra. Azért vagyok itt, hogy meghalhassalak és segítek neked abban, amiben csak tudok. De, ha nem tudnék, akkor megkeressük az én pótanyukámat, Odettet é ő biztos, hogy fog tudni nekünk válaszolni. Neked van örökbefogadód?- Még, hogy untatni? Engem aztán beszélgetés terén nem lehet lelőni. Bárkivel, bármikor, bármiről, bármeddig képes vagyok eszmecserét folytatni. Örülök, hogyha valakinek tudok segíteni és úgy látom, hogy most találtam magamnak egy úgy nevezett "pácienst", akinek szüksége van rám és nagyon remélem, hogy el fogja fogadni a segítségem és nem érti félre...
Hozzászólásai ebben a témában

Katie Runa Blackwood
INAKTÍV


Rúnafejtő és -fordító
offline
RPG hsz: 271
Összes hsz: 6738
Írta: 2013. április 12. 20:54 | Link

Katniss


Ha egyszer hangosan is Hófehérkének fogja hívni Katniss, valószínűleg nagyon megilletődik majd. Még soha senki nem aggatott rá becenevet, más nevet, így igazán örülne neki. Valahogy különleges dolognak érzi az ilyen apró kis gesztusokat. Számára azt jelzik, hogy a többiek, most éppen Katniss egészen pontosan kezdik elfogadni egy picit, mint háztársat. Ezek szerint csak nem halad olyan rossz úton a barátkozás és a kicsit szociálisabbá válás felé.
-Claire szerint nem. Vagyis kinevetett, mikor azt mondtam neki, hogy fontosabb, ami belül van, mint ami kívül. Szerintem csak ostoba, mert nem látja az emberek jellemét, a jó tulajdonságaikat... de lehet, hogy én gondolom rosszul.- elég bizonytalan a témában, mert ő sem egy nagy emberismerő, sőt. Hajlamos nagyon könnyen részre hajlani és percenként változtatni a véleményét, mindig más pártjára állni, mert nem látja a sok kicsi részlettől a nagy összképet.
-Igen, nagyon szeretném! Szeretnék összebarátkozni az emberekkel, sokat beszélgetni, de félek, hogy... unalmasnak gondolnak majd... meg könyvmolynak. És ilyenkor elbizonytalanodok.- magyarázza a problémája lényegét a lánynak. Le is hajtja a fejét, még egy sóhaj is kicsusszan a száján. Hamar elbátortalanodik és olyankor megnyikkanni sem nagyon tud. Így volt ez az activity alatt is, ha Katniss emlékszik még. Amint megfejtették a megoldását, megnémult és nem is mert, próbált már bekapcsolódni a játékba, inkább csendesen meghúzódott a helyén, ahova leült, távolabb egy fokkal a többiektől, mégis elég közel ahhoz, hogy a csoportba tartozzon.
A nyaklánc történetét feszült figyelemmel hallgatja, bólogat egyes részleteknél egyrészt, hogy jelezze, figyel, másrészt, mert azt is fontosnak érzi tudatni, hogy eddig érti az összefüggéseket, a magyarázatot.
-Gyönyörű darab. Rosy tényleg nagyon fontos ember lehet az életedben. Szerencsés vagy.- jegyzi meg egy szende mosollyal az arcán, miközben az elé tartott medaliont kicsit alaposabban is szemügyre veszi, megforgatja az ujjai között, ha ez nem jelent problémát, s a végén elereszti, hogy Katniss nyugodtan kiegyenesedhessen. Legalább ilyen érdekes számára a külön hálószobák témája is. Ha régebb óta itt lesz? Az még arrébb van. Egyelőre csak ott szokott lebzselni a Gólyalakban körbebástyázva egy halom könyvvel és olvas látástól mikulásig, amikor csak ideje van. Neki ez most úgy megfelel. Persze, ha valamikor úgy összebarátkozik néhány emberkével, hogy külön hálót fognak igényelni, vagy esetleg más módon jut külön hálóba, akkor azt fogja megszokni, de most ez így rendben van neki. Mondjuk arra lenne ötlete, hogyan nézne ki a szobája. Sőt, rengeteg ötlet villant most fel hirtelen a fejében villanykörték módjára. Közben átterelődik a beszélgetésük a könyvekre is, amik megint csak az íriszeiben feltűnő csillogáshoz vezetnek. Imádja a könyveket, egyszerűen nem tud nélkülük létezni és ha valaki bezárná egy könyvtárba, neki az nem büntetés lenne, hanem csodálatos ajándék.
-Most a romantikus regényeket nyúzom, vagyis pontosabban Austen regényeket. Éppen megkezdtem Emmát, de a Büszkeség és balítéletet már kivégeztem, sőt az Értelem és érzelmet is.- magyarázza nagy lelkesedéssel Katnissnek az éppen aktuális olvasmánylistájának egy töredékét.- Ezeken kívül szinte bármilyen könyvet a kezembe veszek. Előbb megnézem, miről szól, mi a rövid összefoglaló, aztán elolvasom az első fejezetet és az alapján döntök, folytatom-e vagy sem. Már történt olyan, hogy letettem egy könyvet, mert nem tetszett. Az unokanővérem például Laurell K. Hamilton-rajongó, de engem annyira nem fogott meg a stílusa. Túlságosan... barbárnak éreztem az én fantáziavilágomhoz. Ettől még elismerem, mint írót, csak én nem hiszem, hogy a rajongó táborában leszek a jövőben.- próbálja szavakba önteni a véleményét olyan módon, hogy ne sértsen meg vele egy Hamilton-rajongót sem, mert hát lehet azt tudni, Katniss nem-e éppen imádja a nő könyveit? Nem. Na hát azért fogalmaz mindig óvatosan, azaz igyekszik, törekszik rá.
-Örökbefogadó?- ismét egy olyan ponthoz érkeztek, amikor kérdő tekintet a válasz Katniss érdeklődésére.- Kellene legyen örökbefogadóm? Én erről nem is tudtam...- egyre bizonytalanabbul cseng a hangja, nem nagyon tudja, mit is mondjon. Őt nem fogadta örökbe senki, ebben teljesen biztos, de hogy kellene? Arról még nem tud semmit, de talán most kiokosítják.
-Katniss... hálás vagyok érte, hogy ilyen kedves vagy velem.- úgy érzi, szeretné őszintén megköszönni a figyelmességet, mert ez most nagyon jóleső és kicsit az amúgy is borzalmasan pici önbizalmán lendített egy hangyányit.
Hozzászólásai ebben a témában
Katniss Flechter
INAKTÍV


KitKat
offline
RPG hsz: 206
Összes hsz: 1229
Írta: 2013. április 15. 18:55 | Link

Runa

Elgondolkodva hallgattam Runát. Igenis, sokkal fontosabb a belső, mint a külső.
-Nem te gondolod rosszul! Hidd el, hogy sokkal fontosabb, amit ott találok. Hiszen, az a te mozgató rugód.-Mutatok a szívére. Le kell beszélnem erről a butaságról. Miközben beszélgetünk, mesebeli barátnőm elkezdd feloldódni. A jégből pedig, egy nagyon aranyos ám annál félénkebb ember bontakozik ki. Az önbizalom szintjén van mit javítani. ezen, sajnos mindenki átesik, ki előbb, ki utóbb. Eszembe jutott a csomag, ami segített nekem, hogy kibontsam őt, a tartalmában levő zene pedig nyugalmat adott. Meg van! Támadt egy zseniális ötletem. Ha, a zene nekem segített, akkor lehet, hogy Runának is segít. Azzal elővettem, legféltettebb kincsemet és kinyitottam.
-Nekem segít, mikor félek. –Suttogom, miközben a zene betölti a termet és még az egyébként mindig zsémbes festményeket is magával ragadja az andalító dallam. Az izmaim egyre jobban ellazulnak.
-Rosy? Az egyik legfontosabb ember. Nem is tudom, mi lenne velem nélküle.-Ezt komolyan is gondolom. Együtt ismerkedtünk meg az iskolával és együtt tanultuk meg a varázslás mesterégének minden csínját-bínját. Runa megnézi a nyakláncom és hálás vagyok neki, amiért ennyire óvatosan bánik vele. Mikor a könyvekre terelődik a szó, nagyon megörülök. Bár, azokat a könyveket nem ismerem, amelyeket Runa mondd, de a könyveknél nem is kell jobb téma.
-Ismered a Hunger Gamest?-Ez a kedvenc könyvem, ráadásul a főszereplője az én nevemet viseli. Erre nagyon büszke vagyok.  Egy időben, mindig arról álmodtam, hogy majd egyszer jön egy Peeta nevű srác és boldogan élünk, amíg meg nem halunk. Most, hogy felnőttem már másképp látom a dolgokat, de az álmok világában, örökre gyermek maradok. Az álmokról nem fogok lemondani soha. Imádok álmodni! Hiszen, a szürke hétköznapokban igazi kis színfoltokká válhatnak. Jóslástanon, amikor kifejezetten ez volt a téma, azt az álmot sohasem felejtem el. Örökké szép emlék marad. Ráadásul úgy tűnt, mintha valóságos lenne.
-Hol is kezdjem? Az én örökbefogadóm Odett. Ha, bármi problémám van, őt keresem meg vele. Odett pedig, segít megoldani, vagy, ha kérdésem van, akkor válaszol nekem. Szóval, ha még nincs neked, akkor a Levitában kérj egyet, hiszen ő tud neked segíteni, hogy a végén jobbá válj minden téren. Amolyan pótanyuka.-Igen, ez a legmegfelelőbb szó rá. Odett nagyon sokat segít nekem. Ha, valami bajom van, akkor őt bármikor megtalálom. Egy nap, ha nagyobb leszek én is szeretnék örökbefogadó lenni, mert biztos vagyok benne, hogy csodás érzés segíteni valakinek. Igaz, hogy nem vagyok Run örökbefogadója, de jó érzés segíteni neki.
-Ha, van még kérdésed, szívesen válaszolok. –A kedvességre eső megjegyzés nagyon jól esik. Sokszor mondták, a muglik, hogy más vagyok. Mindig kitűntem a tömegből, de itt végre elfogadnak. Ez nagy boldogság a számomra.
-Hófehérke, bocsánat Runa, milyen tantárgyakat vettél fel?-Hopsz, nem baj, legalább lesz beceneve.
-Nem baj, ha ezen túl Hófehérkének foglak hívni? Annyira hasonlítasz rá, és én nagyon szeretem a meséket. Te, hogy vagy vele?-Hamár lebuktam, akkor induljunk tovább ezen a szálon a beszélgetésben. Remélem, nem fog lenézni, hogy szeretem a meséket, mert utálom, hogy a muglik azt hiszik, hogy a meséket csak a kicsik szerethetik. Butaság! A mesék mindenkihez szólnak!
Hozzászólásai ebben a témában

Katie Runa Blackwood
INAKTÍV


Rúnafejtő és -fordító
offline
RPG hsz: 271
Összes hsz: 6738
Írta: 2013. április 20. 16:18 | Link

Kat

Kicsit meglepődik, amikor Kat az ő, Runa mellkasára, pontosabban szívére mutat. Az a fontos, ami idebent van. Talán most először erősíti meg a gondolataiban valaki hangosan és határozottan. Ez pedig nagyon jó érzéssel tölti el, ezért is pislog most hálásan Katnissre, sőt a mosolya is szélesebbre kunkorodik lassacskán. Hát még, amikor meghallja a csodálatos dallamot, mi Katniss ereklyéjéből felcsendül, elfutják a könnyek a szemét ismét és szipogni kezd, de ezúttal a meghatottságtól.
-Ez olyan gyönyörű szép.- makogja kissé esetlenül, de már egy fokkal nyugodtabban, mint pár másodperccel ez előtt. A zenének hála kezd belé egy kicsi önbizalom csörgedezni, sőt a kedve is jelentősen javult, noha az előbbi kedves szavak is már megtették egész rendesen a hatásukat. Közben a Rosy nevű leányzó emlegetéséhez egyelőre többet nem tud hozzátenni, mint egy értelmes bólogatást és mosolygást, mert még nem ismeri ugyan a lányt, de azt már látja, Kat mennyire szeretheti őt, sőt még annál is jobban bizonyára, mint ahogy azt ő el tudja most képzelni.
-Még nem hallottam róla. Elmesélnéd, miről szól, ha megkérlek?- minden nagyon égetően érdekli, ami a könyvekhez köthető, így ez a Hunger Games nevű olvasmány is most hirtelen felkeltette a figyelmét. Éhség Játék? Biztos van egy rendesebb fordítása is. Ki fogja keresni svédül és elolvassa, ha Kat meggyőzi róla, érdemes rátennie a kezét. A címe már eleve érdekesnek hangzik.
-Ahaa... És... ühm... Hol kérhetek pótanyut? Vagyis van valamiféle protokoll erre?- pislog aranyosan, most már teljesen nyugodtan Katre. Egészen megnyugtatta a lány jelenléte, kedvessége, szavai, egész lénye. Másként elpityergett volna magában itt fél napot, mert lefogadná, hogy a förtelmes képek minduntalan kiakasztották volna a mutatóját.
-Hááát... Egyelőre csak amolyan tanulós kérdéseim szoktak akadni, de azokat eddig ki tudtam kutatni a könyvekből. Van vagy tizenöt tantárgyam, akad mi után kutassak.- jegyzi meg egy zavart nevetgéléssel egybekötve. Tényleg ennyi tantárgya van nagyjából. Maximalista egy lány, hát mindent felvett, amit csak lehetett. Tán még azt is, amihez semmi affinitása. Például Repüléstan. Abból inkább Eséstan lesz csak év végére.
-Őőő... hát elsorolom mindet, rendben? Van asztrológiám, átváltoztatástanom, bűbájtan, bájitaltan, elfeledett varázslatok tana, gemmológia, jóslástan, legendás lények gondozása, melodimágia, mitológiák és vallások, mugliismeret, önismeret, rajzmágia, repüléstan és sötét varázslatok kivédése. Szóval igen, tizenöt tantárgy.- közben számolta az ujjain is, nehogy valamit kihagyjon. És mindezekből tanul. És mindezekből házizik. Neem, csöppet sem könyvmoly lányka. De! Az! Nagyon! Még csak most üti meg a fülét, hogy Hófehérkének lett hívva, amire aztán nagy szemeket mereszt Katre, amolyan csillogó nagyokat.
-Hófehérke? Ez most... becenév?- oldalra dönti aranyosan a fejét és úgy nézi a lányt, várja a válaszát szinte tűkön ülve, mert ha kapott egy becenevet, attól most nagyon de nagyon fel lesz dobva. Soha nem nevezték el még sehogy eddig.
-Nem, egyáltalán. Megtisztelsz. Úgy értem, nagyon jólesik, hogy elneveztél. Olyan... kicsit különleges. Még soha nem kaptam becenevet senkitől.- szépen el is pirult most kérem. Olyan a feje, mintha mindjárt ki akarna lőni az összes vére a fülein keresztül. Szerencsére ez nem fog bekövetkezni.
-Hááát én is szeretem őket. Leginkább a Grimm meséket. Utánuk következnek Andersen meséi. És a kedvencem talán „A kis gyufaárus lány” . Mindig sírok azon a mesén.- nem nehéz, amúgy is egy kis bőgőmasina tud lenni.
Hozzászólásai ebben a témában
Katniss Flechter
INAKTÍV


KitKat
offline
RPG hsz: 206
Összes hsz: 1229
Írta: 2013. április 22. 18:03 | Link

Hófehérke


Nehéz szívvel csukom be a dobozom ajtaját, hiszen ezzel a csodás dallam is eltűnik. Az utolsó akkordok még lebegnek a levegőben, majd lassan elhallgatnak, és egy ideig beáll a csönd. Runa megjegyzésére hevesen bólogatok. Erre a tárgyra nincsenek szavak. Sok emlék, a sok segítség! Természetesen az eredmény sem marad el, hiszen Hófehérke máris kivirult, mint mikor anyuval a kertünkben körbe jártunk az elszáradt, haldokló növények között. Elég volt csak egy suhintás és a virág újra élt. Ilyenkor mindig letépett egy orchideát és a hajamba tűzte, varázslattal pedig egy hétig ott tündökölt a hajamban.
-Van egy ország, aminek van tizenkettő körzete a fővárosa pedig Panem.  Egyszer a körzetek lakói fellázadtak és tizenhárom körzet kelt fel királya ellen. A tizenharmadik körzetet elpusztították, a többi tizenkettőt, pedig arra kötelezték, hogy minden évben, a körzetekből kisorsolnak körzetenként egy lányt és egy fiút, tizenkettőtől tizennyolc éves korig. Ez a huszonnégy gyerek vesz részt az éhezők viadalán, ahol életre-halálra kell küzdeniük, de csak egy győzhet. Katniss testvérét Primet kisorsolják, de ő önként jelentkezik helyette.  Ez a sorozat egy három kötetes trilógia, mindegyik kötet egy-egy éhezők viadalát ír le. A sorozat főszereplője Katniss, aki részt vesz mindhárom viadalon. De, azt nem árulom el, hogy mindet meg is nyeri-e, és mielőtt azt gondolnád, hogy úgy is igen, akkor nagyon tévedsz!-Remélem felcsigáztam, hiszen ezt a könyvet nem lehet kihagyni.  Annyira magával ragadó könyv. Peeta, akinek a lénye lehengerel, Ruta, a kicsi lány és nem utolsó sorban Katniss a bátor hős. A névadóm, anyu meglepődött, mikor olvasta, hogy Katniss a főhős is, hiszen nem egy gyakori névről van szó.
-Pótanyut, van a Levitában, egy papír kirakva, hogy Örökbefogadunk. Oda kell fölírnod a neved és ott valaki kiválaszt téged, és küldeni fog neked egy baglyot. –Annyira boldog voltam, mikor Odett kiválasztott, madarat lehetett volna fogatni velem! Büszke voltam, legszívesebben éjjel-nappal csak a nyomában lettem volna, de sajnos, neki is sok dolga van, hiszen egy prefektus!
-Tizenöt? Az szép, azt ugye tudod, hogy ebből mind le is kell vizsgáznod?-Nekem hat tantárgyam volt, de az is eléggé soknak tűnt. Órákat ültem könyvek fölött. Ha, pedig nem akkor annyira izgultam, hogy muszáj volt a dobozomból áradó dallamot hallgatni, hogy ne uralkodjon el rajtam a vegytiszta pánik.  Szerencsémre a tanárok nagyon rendesek voltak és nem a hibákat keresték a feleletemben, hanem az értékelhető dolgokat és igyekeztek mindent kihúzni belőlem, amit csak tudtam. Hirtelen megijedek, az elszólásom miatt, de Runa arcán látott izgatottságtól megnyugodok. Akkor még sem baj.
-Igen, Hófehérke. –Mosolygok rá. Ezen túl így hívom, milyen jó dolog mosolyt csalni valaki arcára. Hova lett az a könnye szemű lány? Eltűnt, szertefoszlott, mintha sohasem létezett volna. Helyette, egy vidám, bűbájos lány ül előttem, aki ráadásul okos is. Megtisztelő, hogy enyém az első becenévadó jog. Hurrá!
-Tényleg? Nekem mindegy, milyen mese. Igazából szinte mindet kedvelem. A gyufaárus lány szerintem is nagyon szomorú, ugyanakkor szép is. Így egyszerre!-Ez a mű szépsége. Andersen zseniális író volt, olyan bájt adott ennek a szomorú történetnek, amit szavakkal nem lehet leírni. Sohasem értettem, miért nevetnek a kamaszok a meséken, hiszen annyi tanulsága és mondani valója van!
-Szereted a zenét? Milyet?- A zene minden nyelven képes szólni. Átjárja az egész testedet a kislábad ujjától egészen a fejed búbjáig. A zenében szabadság van, akár a könyvekben. Talán, ezért szeretem őket, a szabadság érzéséért, amely mindenkinek megadatik. Már csak az a kérdés, hogy élsz-e ezzel a lehetőséggel, vagy nem...
Hozzászólásai ebben a témában

Katie Runa Blackwood
INAKTÍV


Rúnafejtő és -fordító
offline
RPG hsz: 271
Összes hsz: 6738
Írta: 2013. április 28. 07:21 | Link

Kat....ie Cheesy

A levegőt betölti a zene szárnyaló tisztasága, borzongató ereje, kristálytiszta szépsége. Egyszerűen megfoghatatlan, s mégis olyan erőket képes megmozgatni egy emberben, mint semmi és senki más. Egy egyszerű, alaktalan kis lény, külön dobogó szív, ami mindenki szívébe belopja magát, ha esélyt kap rá: a zene. Így van most ezzel ő is: csak ül és képtelen ellenállni a kísértésnek, hogy megkönnyezze ezeket a mágikus, mézédes akkordokat a végén.
Nemsokára áttérnek „Az éhezők viadala” témára és ő bizony feszült figyelemmel hallgatja Kat beszámolóját a versenyzőkről, akik olyan fiatalok, mint a legtöbb itteni tanuló, s ha jól érti, ez valami posztapokalipitikus témájú mű lehet, legalábbis neki úgy tűnik, mert hát harcokról van szó, meg átalakult ország- és területszervezésről is mintha. Nagyon izgalmas, amit hall, egyre inkább kitágulnak a szemei, ennek következtében a több fénytől pupillái jobban össze is szűkülnek, de ez nem egy probléma most, hiszen a füleire hagyatkozik, befogadja az információt velük, amit Kat közöl, mesél.
-Megvan neked a könyv, Kat? Hívhatlak Katnek? És esetleg, ha megvan, kölcsön tudnád adni?- hát talán ebből leszűrhető, hogy kis gólyánk érdeklődése percek alatt hatalmassá duzzadt a panemi emberek sorsa iránt hála Kat érdekfeszítő mesélésének.
Nemsokára átterelődik az örökbefogadások ügyére a téma, amiről ő személy szerint semmit nem hallott, vagy csak szokás szerint elég vaksin közlekedett a házukban ahhoz, hogy ne vegyen észre egy-egy hirdetményt vagy ilyen jellegű árulkodó jelet. Ki tudja. Minden esetre ezt az információt is koncentrálva hallgatja végig és a legvégén bólogat egy sort, hogy érti már a lényegét a folyamatnak.
-Nahát, erről tényleg nem is tudtam. Pótanyu.....- most elképzelte, hogy az első napján megismert Abigél Rudolffal, a rénszarvassal együtt ringatja az ölében lefekvés előtt és dúdol neki. Nem, ez nem olyasmi pótanyu. Gyorsan egy fejrázással el is hessenti a képet.
-Ennek alaposan utána fogok járni! Köszi az információt. – ismételten egy szép, hófehérkés mosollyal ajándékozza meg jótevőjét, aki most olyan hamar mosolyra fakasztotta őt a képek kekeckedése után.
-Ühümm, de élvezem őket. Izgalmas tantárgyak, bár mondjuk a repüléstan.... ajh, az kicsit kínszenvedős.- elhúzza a száját csöppnyit, mert emlékszik még első és utolsó repülési élményére, minek utána az anyja a sima seprű közelébe sem engedte őt. Na nem baj, a többi tantárgy az már valamivel jobb, bár az a legendás lényes bravúrozás.... hajajj, az állatok és ő. Na igen, az egy másik mese.
-Megtisztelsz.- jelenti ki a Hófehérkére és igen, szeretné, ha ezentúl Kat így szólítaná, mert ez igazán különleges és gyönyörű név szerinte, úgy hogy miért is ne? Nem igaz?
-Én van, amelyiktől félek. Például volt egy olyan... kis gömböcös mese, ami elég ijesztő. Mindenkit megesz és HAMM!- imitálja a hamm szóval önmagához képest elég hangosan és látványosan Kat felé kilengve, milyen az, ha egy gömböc bekap egy embert. Persze csak imitál, nem próbálkozik meg vele a gyakorlatban is.
-Hú, szeretem igen, de csak klasszikusokat ismerek eddig. Anyu régen zongorázott és engem is zeneiskolába íratott, mikor kicsi voltam. Ott meg ismét csak klasszikus zenére kerültem és hát Mozarton és társain nőttem fel masszívan. Nem valami tág a tudásom. Te miféle zenét hallgatsz?- érdeklődik, hátha tágul tőle egy kicsit az agyacskája és szélesebbnek látja majd a világot.
-Amúgy hova valósi vagy, Kat?- kezd egyre inkább belerázódni a beszélgetésbe és most már mer ő is kérdezgetni, mert érdekli, honnan jön a lány, milyen messze van neki a „haza” , persze a levitás hazán kívül.
Hozzászólásai ebben a témában
Katniss Flechter
INAKTÍV


KitKat
offline
RPG hsz: 206
Összes hsz: 1229
Írta: 2013. április 29. 18:03 | Link

Hófehérke

Runa szeme csillogásából ítélve, jól sikerült a könyv beszámolóm. Hiába, ez a könyv minden mást túlszárnyal!
-Persze, szívesen kölcsönadom neked, csak kopogj be hozzám a Rainbowba. Nyugodtan hívhatsz Katnek.-Mosolygok rá. sokszor hívnak az emberek Katnak, kicsit olyan a kiejtése, mint az angol macska szónak. Szeretem a macskákat, bátrak, ügyesek és elegánsak. Nekem is van otthon, sőt az igazság az, hogy három is. Hófehérke arcán ezernyi gondolat suhan át, az örökbefogadási témával kapcsolatban. Szinte hallani lehet, ahogy a kerekek pörögnek és zakatolnak a fejében.
-Én melodimágiát, jóslástant,mugli ismeretet,gemmológiát, önismeretet és elemi mágiát tanulok. Kedvencem pedig, az önismeret és a mugli ismeret, de mindet szeretem.-Ezekkre a tantárgyakra is bőven elég lesz készülni a vizsgákon. Bár, az idei vizsga, nem volt olyan vészes. Rosszabbra számítottam, de nem szabad elbíznom magam, mert annak súlyos esés lehet a következménye. Az pedig egy csöppet sem hiányzik, hogy év végén megbukjak! El is bujdosnék szégyenemben. Örülök, hogy a becenevem végül is jól sült el. De, hát mit tehetek, ha tényleg kiköpött mása? A gömböcös mesén elmosolyodok. Ilyesztő? Én mindig viccesnek tláltam. Pláne azt a részt, mert olyankor apu mindig eljátszotta, hogy bekebelez engem és ilyenkor elkezdett csikizni, olyankor az egész ház visszhangzott a kacagásomtól.
-Igazából, minden műfajban otthon érzem magam. Talán egyedül a kemény rockot utálom. Szereted a musicaleket?-De, tényleg a klasszikust azért szeretem, mert lágy, a popot, mert energikus, a musical pedig viszi a pálmát. A színháznál nincs is szebb hely a világon. Akármire van szükséged, ott megtalálod. Nyugalomra vágysz vagy épp tombolásra? Mindkettőt megkaphatod! Varázslat, melyhez bárki hozzáférhet és nem is kell más hozzá, csak lélek. Anyukám színésznő, ezért lehet, hogy elfogult vagyok, de akkor is! Kicsi koromtól fogva körbe vesz. Szerencsés vagyok, hiszen keveseknek adatik ez meg.
-Budapest mellett lakom egy festői környezetben. Van egy kétemeletes házunk, hozzá egy hatalmas birtokkal, amiken lehet lovagolni. Van egy lovam Ezüst Hold, három kutyám és három macskám. Tudom kicsit olyan, mint az állatkert, de imádom őket. Te hol laksz? Vannak állataid?-De, ha ez a sok minden nem lenne elég, még vasárnaponként, mielőtt idejöttem volna, rendszeresen jártam egy menhelyre, ahol jelenleg is százhúsz kutya várja szerető gazdáját. Szegények, milyen szívtelenek voltak velük az emberek. Elütik őket, kidobják vagy éheztetik őket. De, a gondoskodásodért cserébe olyan szeretettel vesznek körül, mint senki más. A vakáció alatt rengetegszer látogatom meg őket. Imádom az állatokat,azért amilyenek...
Hozzászólásai ebben a témában

Katie Runa Blackwood
INAKTÍV


Rúnafejtő és -fordító
offline
RPG hsz: 271
Összes hsz: 6738
Írta: 2013. május 5. 12:06 | Link

Kat

De még mennyire, hogy jól. Máris kedvet kapott hozzá. Az egyetlen fullánk, ami visszatartja, az a tetemes mennyiségű házi feladat, ami rá vár és bizony senki nem fogja helyette megcsinálni. Viszont eldöntötte, hogy amint lesz ideje, megszerzi a könyvet és befalja egy nap alatt. Mondjuk amúgy is, ha nekikezd egy bekötött remekműnek, nem teszi le, amíg a végére nem ért, de ez a történet most különösen felcsigázta a fantáziáját. Az arca csak akkor ragyog fel igazán, mikor Kat felajánlja, hogy kopogjon be hozzá és kölcsönzi neki Az éhezők viadalát. Rainbow, milyen szép neve van Katék szobájának! Talán többen is lakják, mint Kat és Rosy. Közben azért lelkesen bólogat egy sort arra, hogy hívhatja Katnek a lányt, de közben már azon is forog az esze, mi is van ezzel az örökbefogadással? Na majd alaposabban utánajár a levitások körében.
Nem kell sok, hogy a tantárgyaikra terelődjön a szó és bizony ő aztán meglepődik, hogy Katnek messze nincs annyi tantárgya, mint neki, de hát, ha megválaszthatják a nebulók, mire iratkozzanak, akkor csak természetes, hogy mindenkinek mások az igényei és más mennyiségű ismerettel bír el egyszerre.
-Akkor ezek majdnem mind közösek. Én még nem tanulhatok elemi mágiát elsős lévén.- valahol sajnálja is, mert nagyon izgalmasnak hangzik. Az újdonságokért is megérné letenni az összes vizsgáját idén, csak tudjon annyit is tanulni, hogy mindegyik próbatételét sikerrel vehesse.
-Hmmm, nekem... nem is tudom. Azt hiszem, az asztrológia és az EVT eddig az esélyesek a kedvenc listámra, bár talán inkább az asztrológia. A tanár úr nagyon kedves és buzdítóak a visszajelzései. Legalábbis én úgy érzem, azok.- tényleg hamar megszerette az asztrológiát, buzgón dolgozik is belőle, erre bárki tanú lehet, aki rajtakapja a könyvtárban tanulás közben.
Mesék ügyén megjegyzi, hogy a kisgömböc neki ijesztő volt, mert hát miféle egy kannibál gömböc az, aki megesz mindenkit, aki az útjába akad? Brrr! Ő el is szaladna visítva egy ilyen akármi elől, mert szégyen a futás, de hasznos. Életben maradna. Lehet, hogy ma éjjel kergetőző gömböcökről fog álmodni ezután a beszélgetés után.
-Igen. Legjobban a Moulin Rouge-t, de az újonnan megjelent Nyomorultak is szenzációs.- igen, musical filmekre gondol, bár, ha rákérdeznek a színházi musicalekre, azokból is tud sorolni párat, amik tényleg megragadtak az emlékeiben. Kicsit egysíkú a memóriája, mert ami le van írva, azt kivétel nélkül megjegyzi, ám amit vizuálisan rögzít, sokkal nehezebben tud visszaemlékezni rá, ha egyáltalán sikerül és nem írta felül az emléket valami más információ az agyában.
-Én imádom az állatkerteket, de ez mesésnek hangzik, ahogy leírtad.- dicséretnek szánja a szavait, mert tényleg nagyon szép lehet a hely, ahol Kat felnőtt, ráadásul ennyi állattal biztosan nem unatkozott egy percig sem.
-Én Stockholmban hivatalosan, de... hát nem is tudom. Az apám visszaköltözött már egy ideje Angliába, úgy hogy lehet, hogy most oda fognak engem is átjegyezni. Vagy nem tudom.- Érzi, hogy ez egy kicsit zavaros lehet, hogy ha stockholmi, mit keresne az apja miatt Angliában? Szóval nekiesik a magyarázat részének is akkor már.
-Tudod úgy áll a dolog, hogy az anyukám egy éve meghalt és ő meg az apám elváltak, mikor úgy két éves voltam. Apám meg most készül újranősülni és elveszi azt a Claire-t, akit én nem szeretek. Mondjuk apámat sem, mert otthagyta az anyukámat, így meg nem örülök neki egyáltalán, hogy oda kell átköltözzek. Szeretem Stockholmot, ott vannak az ismerőseim, a házunk, ahol laktunk eddig anyuval, mindenem. És nem adnám fel csak úgy egy angol házért egy angol nővel és egy ismeretlen apával, akitől legfeljebb egy képeslapot kaptam születésnapra és karácsonyra.- na jó, most kicsit kitört, kicsit nagyon és látszik, mennyire mérges, dühös az apjára, hogy nem akar ő tőle semmit, de hát mégis rá van utalva. Azt sem tudta megbocsátani az apjának, hogy azért hagyta el az anyját, mert boszorkány. Miért nem lehet ezt megérteni? Biztosra veszi, hogy az a férfi őt is utálja és csak kolonc a nyakában, mert boszorkány ő is, mint a megboldogult édesanyja volt.
-Állatom az nincs... azaz volt egy hörcsögöm, de mikor tíz éves voltam, véletlenül kimostam a szennyessel együtt, mert bemászott a kosárba és nem figyeltem oda. Azután anyu nem engedte, hogy más állatot is tartsak. Szegény Robinak csúnya vége lett.... Ja de igen! Van! Az apám vett nekem egy baglyot, Hugot. Vele most szokunk össze, de folyton nekimegy valaminek és kicsit bugyuta meg öntörvényű. Folyton csipked.-  már majdnem megfeledkezett a madárról, mert nem látta jó ideje, mióta hazaírt az otthoni ismerőseinek, mi a helyzet vele. Mostanában kellene visszakavarodjon Stockholmból, csak hát mégis hosszú az út átrepülni fél Európát...
Hozzászólásai ebben a témában
Katniss Flechter
INAKTÍV


KitKat
offline
RPG hsz: 206
Összes hsz: 1229
Írta: 2013. május 8. 20:55 | Link

Ruu


A tanulás a legfontosabb dolog a világon. Milyen igaz! Sőt, ha szereted az adott tantárgyat, akkor még élvezetesebb. Ám, sajnos vannak olyan dolgok, amiket nem tartasz fontosnak a jövődre nézve. Ezért is nem vettem fel az őszeset. Örülök, hogy még egy taggal bővült a musicalt kedvelők száma, az ismeretségi körömben. Bár most Ru inkább a filmeseket sorol.
-Színházi musicalek közül, melyik a kedvenced?-Ha, nekem tennék fel ezt a kérdést, órákig rágódnék rajta, hogy melyiket mondjam, hiszen mindegyikben van valami, ami megfog, magával ragad és felemel.
-Hát, tényleg, olyan, mint egy mesebeli világ. Ezért szeretem annyira.-Otthon, édes otthon. De, hiányzik már! A hosszú vágták Ezüst Holddal, vagy amikor a kutyáimmal játszok. Az is vicces, mikor este ülünk a tévé előtt és az ölünkben egy-egy macska dorombol. Az enyémben általában Zoli szokott, de persze ez nem jelenti azt, hogy sose simogatnám meg mindhármat. Hófehérke családi állapotát, telje mértékben átérzem. Nem csak azért, mert jó empátiával rendelkezem, hanem az anyukám is csonka családban nőtt fel. Hosszú történet és anyu nem is szokott beszélni róla. Anyu apja otthagyta őket egy sárvérűért. Tudom, hogy ez a szó nagyon csúnya kifejezés, de nem tudok tisztelni egy olyan embert, aki családokat szakít szét! Örök sebet ejtett, anyán. Én sohasem ismertem a nagyapámat, de egy ilyen embert nem i akarok sohasem megismerni. Nagymamám, pedig egyedül nevelte fel anyut. Apának ezért is tartott sok ideig, mire elcsábította őt, aki életet adott nekem. Runa közbe visszatereli a szót az állatokra. A szerencsétlenül járt hörcsög esetén, egy ki mosoly jelenik meg a szám szegletében.
Van kedved elkísérni, egyszer az állatkereskedésbe, én is szeretnék már magamnak egy baglyot, csak nem akarok egyedül menni. Mehetünk akár most is, ha van időd.-Jó lenne, végre, ráadásul Ru ért i hozzá, hiszen neki is van egy. Kérlek, mondj igent...
Hozzászólásai ebben a témában

Katie Runa Blackwood
INAKTÍV


Rúnafejtő és -fordító
offline
RPG hsz: 271
Összes hsz: 6738
Írta: 2013. május 9. 11:19 | Link

Kat  Smiley

Az ember holtáig tanul - tartja a mondás. Mások szerint van, aki ebbe hal bele a végén, ha túlzásba viszi. Ő inkább tartozik a második kategóriába, bár, ha azt nézzük, hogy ilyen kedves háztársakkal van megpakolva, mégis át fog az a mérlegnyelv az előbbibe billenni, mert ilyen környezetben sokmindenben részt fog venni, hogy kicsit elszakadjon a tanulástól. Ki tudja, ha már felhozódtak a musicalek, akár rendezhetnének is egyet! Tudni kell a kislányról, hogy az ő fejecskéjében ő a szuperhős, a mindenre képes, belevaló csaj, csak éppen élőben soha nem nyitja ki a száját (szinte).
-Hmmmm.... Megfogtál.- ezen nem is gondolkodott. Igazából színháziakat keveset látott, de mégis, ahogy egyre jobban és jobban belegondol, felrémlik benne, hogy melyik is lehet a kedvence.- Azt hiszem, mégis csak a "Macskák" . Anyuval kétszer láttuk a színházban és mindkétszer megragadott teljesen. Neked melyik a kedvenced? Vagy több is akad?- nem kizárt, hogy Kat több musical darabot látott nála, így több kedvencet is megjegyezhetett magának. Ő inkább filmeket bújt otthon, míg a szomszédoknál lakott az anyja kórházi kezelése alatt, meg a könyveit falta legtöbbször. Színházba csak addig jártak, míg Runa Ulvaeus egészséges(ebb) volt.
Nemsokára szóba kerülnek az otthonok és a családok is, s belőle is kitörnek a szavak, mi volt, hogy volt, az apjáról is szó esik, a leendő mostohájáról, akit utál, az édesanyjáról, akit nagyon szeretett, szóval minden felhozódik, ami csak előkerülhet a tarsolyból, de a végére picit nyugodtabb, összeszedettebb lesz tőle, sőt visszatereli a szót az állatokra, nevezetesen Robi nevű hörcsögére, aki nem élte túl a nagymosást. Viszont itt van mára helyette Hugo, aki enyhén bolond, de kedves is a maga módján.
-Persze, szívesen elmennék veled. Az az egyetlen baj, hogy itt nem tudom, merre van az állatkereskedés.- most nagyon meghatódott, hogy Kat felajánlotta, kísérje el. Ez látszik a szemein is, hogy kicsit elfátyolosodtak, no meg a hangja picit dallamosabb lett, de a lelkesedése őszinte. Menne ő akár most is, bár, ha meghallaná, hogy ért a baglyokhoz... ha értene hozzájuk, Hugo nem csipkedné minden egyes alkalommal, mikor megsértődik rá.
No de annak érdekében, hogy jussanak is valahová, fel kell tápászkodni, még pedig most. Tehát szépen feltornázza magát, a kötnivaló holmijait bekaparja abba a zacskóba, amiben eddig is tartotta őket odafönt, csak most eddig rajta trónolt, s ha Kat is készen van, részéről indulhatnak, meg sem kell állni egészen a nevezett állatkereskedésig.
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyMásodik emelet