36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyMásodik emelet

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Keiko Sama
INAKTÍV


Micike by: Noel; Pikaszisza
offline
RPG hsz: 520
Összes hsz: 24908
Írta: 2013. június 5. 21:12 | Link

Dávid

Nem tudok sokáig olvasni tovább mert egy hang megszólít. Ahogy gondoltam, miattam jön errefele, és most ki tudja mit akar csinálni. Kicsit összehúzom magam, mert be kell valljam, enyhén megrémültem, hogy most itt ül mellettem a fiú, s engem néz. Próbálok nem nézni rá, s a könyvre figyelni, de ez nem megy, végképp feladom, mikor hozzám szól.
- Hmm? - kérdőn nézek a srácra, félelmem is elmúlt a mosolya láttán. - Nem hiszem, hogy ez az a könyv lenne, amire te gondolsz, mert ez pár hete jelent meg Japánban is, nemhogy már itt is kapható legyen.
Nem hiszem hogy hazudott volna, mert a borítóját tényleg össze lehet téveszteni, több más mangával is.
- De lehet hogy neked vannak titkos forrásaid, ahonnan be tudod szerezni az ilyen dolgokat. - egészítem ki,és elnevetem magam.
Első benyomásra rellonosnak nézett ki, mikor csak úgy berontott a terembe, de most már nem vagyok benne olyan biztos. De az is tuti, hogy nem levitás, mert biztos idősebb, mint én, és még sosem láttam a klubhelyiségben. Kicsit furán nézzétek ki, miközben azt próbálom kitalálni, hogy hova valósi a srác, s mikor erre rájövök, elpirulok, és ismét belebújok a mangába. Óh jaj, most biztos idiótának néz.
Hozzászólásai ebben a témában


kérdezőke||SziLK tag|| Lila Kecske||Gwen nővérkéje
Varga Dávid
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 60
Összes hsz: 218
Írta: 2013. június 5. 21:45 | Link

Keiko

A lány arcán meglepettséget veszek észre ami vegyül egy kis rémülettel is. Persze megértem, én is megijednék a helyében ha egy vadidegen csak úgy odajönne hozzám és elkezdene kérdezősködni. Igazából régebben én se nagyon csináltam ilyeneket, de a Bagolykőben hozzászoktam, hogy akárkihez odamehetsz ismerkedni és nem fognak hülyének nézni. Persze azért hallottam már olyan esetekről, ahol bizonyos emberek elég konkrét szándékkal indultak ismerkedő körútra és ennek a szándékuknak hangot is adtak. Na ezzel azért még várok egy kicsit.
- Igen, tényleg nem ez volt az. - Felelek vigyorogva és közben nagyon jól leplezve, hogy fogalmam sincs róla, hogy milyen könyvet tart a kezében. Egyelőre úgy tűnik, hogy neki se tűnt föl a tudatlanságom, ami már alapból egy jó pontot jelent nekem.
- És ha csak most jelent meg, akkor neked hogyhogy meg van?- Nézek rá kérdő tekintettel. Ez tényleg érdekel, mert tudom, hogy az ilyen dolgokhoz vagy nagyon jó kapcsolatok kellenek, vagy egy rakat pénz.
A lány újra elkezd bámulni rám, mintha valamit keresne rajtam, majd hirtelen észbe kap és elkapja a tekintetét rólam, majd újra elbújik a könyve mögé. Kicsit félénk csajszinak tűnik, de szerintem ez hamarosan változni fog, csak kitartónak kell lenni.
- Ja milyen bunkó vagyok, ne haragudj... Dávid vagyok. - Mondom mosolyogva, majd kinyújtom felé a kezemet. Valahogy fel se tűnt, hogy a bemutatkozást azt lazán kihagytam. Nem mintha nagyon lett volna rá alkalmam, de általában egy találkozást azzal szokás kezdeni.
Kíváncsi vagyok, hogy miként fog alakulni ez a délután, de én minden esetre meghagyok minden lehetőségek, hogy még véletlenül se érjen túl nagy meglepetés, ugyanis nem szeretem az ilyesfajta meglepiket, mert nagy esély van rá, hogy nem pont úgy sülnek el, ahogy azt az ember szeretné...
Hozzászólásai ebben a témában
Keiko Sama
INAKTÍV


Micike by: Noel; Pikaszisza
offline
RPG hsz: 520
Összes hsz: 24908
Írta: 2013. június 6. 18:54 | Link


David


 Mosolyától én is kicsit felbátorodom, s már bátrabban is nevetek.
- Hát... - Kicsit habozok a válaszadással, mert nem tudom hogyan fogalmazzam meg, de végül válaszolok a kérdésére. - Az egyik könyvkiadónak a főnöke jó barátunk. Ha új könyv van, akkor mindig megkapom tőle. Nagyon kedvelem őt, örülnék ha apám lehetne - kicsit bővebbén feleltem a kelleténél, de nem tehetek róla. Biztos nem érdekli őt az én gondom-bajom, s csak zavarom a fecsegésemmel.
Visszabújok a könyvembe, s reménykedem benne, hogy elmegy innen. Nem is pillantok rá többet, mert talán még itt maradna. Tudom, ez nem túl kedves gondolat, de már nem igazán vágyom társaságra, inkább olvasok. De nem akar elmenni, inkább bemutatkozik. Behúzom a fejem, legszívesebben elszublimálnék, hogy ezt ne kelljen folytatni, mert a végén még leégetném magam, ha eddig nem tettem.
- Az én nevem Keiko - mutatkozom be én is, kezet fogok vele, s rámosolygok.
Már biztos hogy nem fog elmenni. Most hogy belegondolok végül is jó hogy itt van, talán a kedvem is jobb lesz, mert ettől a szar időtől kikészültem teljesen.
- Ugye jól gondolom, hogy rellonos vagy? - kérdem, s még a szemöldököm is felhúzom, meg egy kicsit félrebillentem a fejem.
Hozzászólásai ebben a témában


kérdezőke||SziLK tag|| Lila Kecske||Gwen nővérkéje
Varga Dávid
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 60
Összes hsz: 218
Írta: 2013. június 6. 19:59 | Link

Keiko

A lány nagyon aranyosan reagál, de eléggé meg van szeppenve, ezért próbálom oldani a hangulatot és végig mosolygok. Kívülről valószínűleg egy idiótának tűnhetek, aki össze-vissza vigyorog, de nem különösebben zavar a dolog. Most jó kedvem lett, hogy végre találtam magamnak társaságot, ezért nem is fogom hagyni lekoptatni magam egykönnyen. Persze lehet, hogy pont ezzel rontom el az ázsiai lány napját, de ki tudja. És ugye kockázat nélkül nincs nyereség.
- Húha, akkor ti nagyon befolyásos emberek lehettek! - Mondom ámulattal. Lehet, hogy tényleg kifogtam az egyik nagyfőnök drága kislányát, úgyhogy jobb lesz vigyázni... - És... miért örülnél ha ő lenne az apád? A sajátoddal nem jöttök ki? -
Az utóbbi kérdésem egy kicsit túl személyesre sikerült, ezért rögtön meg is bántam, hogy föltettem. Remélem azért nem sikerült máris eltalálnom az egyik gyenge pontját, mert akkor már most lemondhatok arról, hogy ebből lesz még valami.
- Nagyon örülök Keiko! Tetszik a neved! - Mondom vigyorogva. Most már kezd kicsit oldottabb lenni a hangulat, de azért még mindig vannak kétségeim afelől, hogy a lány jól érzi-e magát a társaságomban. Azért gondolom ha nagyon zavarnám, akkor azért szólna...
- Igen eltaláltad, de ezt honnan tudtad? -
Most tényleg ennyire látszik rajtam, hogy a zöldekhez tartozom? Pedig még meg is próbáltam rendes lenni... De úgy látszik az ember soha nem fedheti el teljesen az igazi kilétét és a jobb emberismerők hamar rá is jönnek a turpisságra. Akkor úgy tűnik Keiko is ezek az emberek közé tartozik és akkor itt az újabb pont, amiért vigyáznom kell vele. Sok a kockázat, de állok elébe!
Hozzászólásai ebben a témában
Keiko Sama
INAKTÍV


Micike by: Noel; Pikaszisza
offline
RPG hsz: 520
Összes hsz: 24908
Írta: 2013. június 6. 20:35 | Link

Dávid

Ahogyan mosolyog a srác, mások talán idiótának néznék, de szerintem kifejezetten jó, és egy kicsit aranyos is.
-Óh, nem, nem vagyunk egyáltalán befolyásosak, csak van egy ilyen ismerősünk, azt ennyi - javítom ki a fiú téves megállapítását, egy halvány mosoly kíséretében. - Nem igazán. Vagyis régen nagyon jó volt a kapcsolat az apám és köztem, de mára már teljesen eltávolodtunk. Semmit nem foglalkozik velem, szinte soha nem látom, még így se, hogy egy országban tartózkodunk. Az egyetlen jó dolog, amit az elmúlt években tett velem, az az volt, hogy szó szerint rám parancsolt, hogy jelentkezzek ebbe a suliba - fejtem ki az apám és köztem lévő kapcsolatot. Hangomban némi megvetés hangzik, mert apám iránt tényleg így érzek, ezen nincs mit takarni.
Nem zavar hogy megkérdezte, inkább örülök is, hogy valamit kérdez, legalább nincs az a kínos csönd, amit nem szeretek. A bókra - mert gondolom az, amit a nevekkel kapcsolatban mondott - nem mondok semmit, csak vigyorgok.
- Csak abból gondoltam, ahogyan berontottál ide - felelek, és most már bátran rámosolygok Dávidra.
Kicsit talán meglepődött, hogy egyből kitaláltam, bár ez csak az esetek 10 százalékában történik meg, mert nagyon rossz emberismerő vagyok. Azért próbálom leszűrni az emberekről, hogy milyenek, már az első alkalommal, és akik rosszak, azokkal többen nem foglalkozni, de mindig kifogom az olyan embereket. Volt már olyanra példa, még hat éve, hogy barátkozni akartam az új - vagyis első - sulimban, és pont egy olyan csajt fogtam ki, aki nagyon beképzelt volt és mindenkit csesztetni akart, és engem nagyon meg szégyenített. Azóta nem igazán barátkoztem, csak néhány embert engedtem közel magamhoz. De itt a Bagolykőben kezdek megváltozni, nyitottabb lenni, és ez a mostani esetre is igaz.
Hozzászólásai ebben a témában


kérdezőke||SziLK tag|| Lila Kecske||Gwen nővérkéje
Varga Dávid
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 60
Összes hsz: 218
Írta: 2013. június 7. 16:54 | Link

Keiko

Keiko nagyon kedves lánynak tűnik és közben titokzatosnak is. A szerénység lehet, hogy csak egy álca nála, de az is lehet, hogy tényleg ilyen kis csendes. Általában én a hangosabb, bulizósabb emberekkel voltam mindig jóban, de lehet, hogy azért mert nem is próbáltam megismerkedni a kicsit titokzatosabb, nehezebben megfejthető emberekkel. De most ennek is eljött az ideje és ezt nem is bánom.
- Ja értem. Pedig már kezdtem azt hinni, hogy valamelyik szülőd a nagykövet vagy valami hasonló. - Mondom nevetve, majd elkomolyodnak az vonásaim, amikor az apukájáról beszél. Nem gondoltam volna, hogy így megnyílik majd nekem, ezért külön megtiszteltetésnek érzem, hogy beavat a személyes dolgaiba.
- Hát nagyon sajnálom, hogy így alakult a kapcsolatotok, de még hátha lehet rajta javítani. Az emberek változnak és néha olyan irányban és mértékben, hogy azt még az álmaidban se gondoltad volna. - 
Meg tudom érteni a lány helyzetét, mert én is elvesztettem az édesapámat csak én őt már nem is kaphatom vissza, Keikonak pedig meg van az esélye rá, hogy helyrehozzák ezt a dolgot.
- És te szeretnéd egyáltalán, ha újra jóba lennétek, vagy már lemondtál róla? - Normális esetben nem tettem volna föl ezt a kérdést, de nála nem vagyok biztos a válaszban. Elég határozottan és csalódottan beszélt az apjáról, szóval lehet, hogy már elfogadta, hogy ez van és nem is próbál változtatni a helyzeten.
Az első bókomra csak elmosolyodik. Szóval vagy nem szereti ha udvarolnak neki vagy csak ez is hozzá tartozik a visszafogottságához. Az biztos, hogy ha valaki meg akarja hódítani ezt a lányt annak nehéz dolga lesz.
- Ja, hogy az... Hát igen, az elég rellonosra sikeredett. De azért hatásos belépő volt, legalábbis neked sikerült felkelteni a figyelmedet. - Nézek rá vigyorogva. Most már értem, hogy miből jött rá, pedig én már teljesen el is felejtettem az érkező mozzanatomat.
- Na és te melyik házban vagy? Levitára vagy Navinére tippelnék. -
A viselkedése alapján egyértelműen nem rellonos, meg nem is láttam a klubhelyiségben, az eridonosok se ilyenek, viszont a navine és a levita közül nem tudom eldönteni, hogy melyik lehet, de remélhetőleg hamarosan kiderül.

Utoljára módosította:Szervezői Mesélő, 2015. március 28. 16:22
Hozzászólásai ebben a témában
Keiko Sama
INAKTÍV


Micike by: Noel; Pikaszisza
offline
RPG hsz: 520
Összes hsz: 24908
Írta: 2013. június 7. 19:05 | Link

Dávid

Nagyon örülök, hogy itt van valaki, akivel tudok beszélgetni, de még egy kicsit visszafogom magam,  mert a végén még elijeszteném, mert ign, tudok bolondos is lenni, de csak azok előtt, akiket jobban ismerek, közeli barátaim. Mint például a levitások nagy része, előttük tényleg tudok olyan lenni.
- Nem kell félned, ilyenről szó sincs - felelek nevetve. Bár tényleg jó lenne, de ez csak egy puszta álom, nem több.
- Azt tudom, hogy az emberek képesek
változni, ezt már megtapasztaltam - mondom egy halk kacaj kíséretében.
- Hát... Nem is tudom pontosan - felelek Dávidnak. - Próbálok vele szemben megértő lenni, mert tudom, hogy szereti azt, amit csinál, de nagyon megváltozott, ezalatt a pár év alatt, és sokszor bántott már meg, és én nem dolgokban könnyen megbocsájtani - mondom. Azt megy kell hagyni, hogy tényleg nagyon haragtartó vagyok, de sokszor belátom, hogy nem kéne apámmal szemben ilyennek lennem, mert talán nem szándékosan bántott meg annyiszor azzal, hogy nem foglalkozik velem,  de soha nem megy a megbocsájtás vele szemben.
Vigyorától nekem is nevetni támad kedvem, s ha a belépője nem ilyen lett volna, akkor talán nem is sejteném, hogy rellonos.
- Én levitás vagyok - nézek rá vigyirogva. Nagyon is látszhat rajtam, hogy az vagyok, bár nem is rejtem el, mert minek. Bátran vállalom, mert a Levita a legjobb ház - szerintem. Habár mindenkinek gondolom a saját háza a legjobb.
Hozzászólásai ebben a témában


kérdezőke||SziLK tag|| Lila Kecske||Gwen nővérkéje
Varga Dávid
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 60
Összes hsz: 218
Írta: 2013. június 7. 21:00 | Link

Keiko

Keikoval nagyon jól elvagyunk és szerintem már egy jó ideje itt üldögélhetünk. Nem is gondoltam, hogy ilyen jól elleszünk annak ellenére, hogy csak beszélgetünk.
Mondjuk általában a lányokkal mindig jól kijöttem és itt a suliban is alig beszélgettem srácokkal. Bár egy kicsit hiányzik, hogy legyen egy olyan igazi jó fiú barátom, akivel mindent megbeszélhetek, csajozhatunk együtt vagy hülyülhetünk. Nem baj, úgyis van még egy csomó időm.
- Ki tudja, még bármi lehet. - Mondom viccelődve. Azért az elég király lenne ha ilyen befolyásos ember lenne az apukája.
- Magadon vagy máson? -
Elgondolkozok, hogy mit tanácsolhatnék neki az apukájával kapcsolatban, de nem igazán jut eszembe semmi értelmes, úgyhogy inkább hallgatok.
- Az a lényeg, hogy te próbálkozol. Ez előbb-utóbb úgy is jó lesz. -
Remélem, hogy Keikonak összejönnek a dolgok az apjával. Az embernek mindig szüksége van egy apára, akire támaszkodhat és bízhat benne. Annyira szeretném, hogy nekem is legyen egy ilyen. 
A következő pillanatban újból jókedvűek lettünk 
- Levitás? Ajjaj... Akkor menekülj! - Viccesen oldalba bököm a lányt. Ez nyílt titok, hogy a rellonosok és a levitások nagyon szeretik piszkálni egymást. Persze most emiatt nem fogom itthagyni Keiko-t. Engem egyáltalán nem érdekel, hogy ki melyik házba jár, sokkal inkább az, hogy milyen a személyiségük.
- Amúgy mióta vagy itt a suliban? Hányadikos vagy? -
Tudom, hogy ezek nagyon sablonos kérdések, de egyszer úgyis muszáj lett volna föltennem őket, hiszen hozzá tartoznak az alap ismeretséghez. És mivel Keikoval még csak most kezdtünk el megismerkedni, ezért szerintem még egy jó pár ilyet el fogok sütni.
Hozzászólásai ebben a témában
Keiko Sama
INAKTÍV


Micike by: Noel; Pikaszisza
offline
RPG hsz: 520
Összes hsz: 24908
Írta: 2013. június 7. 21:36 | Link

Dávid

Az elmúlt évek során egy fiúval sem éreztem magam ilyen jól, kivéve persze Alexet, de őt ki nem kedveli. Na jó, talán a rellonosok nem igazán csíphetik, mert tudom hogy a két ház nem igen szívleli egymást, de ezt inkább hanyagoljuk. Az a lényeg, hogy fiúkkal nem igazán barátkoztem eddig, mindig tartottam tőlük a kellő távolságot, de Dávid - meg Alex - más, velük tudok normálisan beszélni anélkül, hogy túlságosan zavarba jönnék.
- Ja, bármi - felelem nevetve.
- Hát... Magamon, természetesen - mondom, közben végig mosolygok. - Vagyis, úgy értem, hogy az apám változott nagyon sokat, és ezt éltem meg rosszul. De mindegy is, lesz, ahogy lesz - felelem, majd egy nagyobb sóhaj után halkan nevetek.
Most már egész jó a hangulatom, a kinti rossz időről is teljesen elfeledkezem. Mikor Dávid oldalba bök felsikítok, és még a könyv is kiesik az ölemből, mert egy kicsit fel is ugrok ijedtemben. Azt tudni kell hogy én nagyon csikis vagyok, úgy.... körülbelül... mindenhol. Régen csesztettek is azzal, hogy állandóan oldalba böktek, hogy ztan nevethessenek egy jót. Simán megsértődhetnék, és lehetnék, mert ilyenkor mindig azt csináltam, de ő biztos nem tudta, hogy ennyire csikis vagyok, így most megbocsájtok neki.
- Körülbelül 4-5 hónapja jöttem ide, és még elsős vagyok, mert nem sikerültek a vizsgáim. Bár akkoriban nem is igazán mozdultam ki, mert végülis kényszerítettek, hogy jelentkezzek, ezért nem lehetett engem látni semmilyen rendezvényen - válaszolok kicsit bőbeszédűen kérdésére.
- És te hányadikos vagy? Gondolom idősebb vagy mint én - kérdem, és rámosolygok Dávidra.
Hozzászólásai ebben a témában


kérdezőke||SziLK tag|| Lila Kecske||Gwen nővérkéje

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyMásodik emelet