 Ahogy belépsz a majd négy méter magas, sötétbarna, fazettás ajtón, egy tágas, szinte már csarnokszerű helyiségben találod magad, melynek jellegzetes, csak a könyvtárakra jellemző atmoszféráját már első pillanatban érzed.
A padló fa burkolatát kissé kopott, bordó szőnyeg takarja, mely a küszöbtől indul, és keskeny utat szab a könyvtárosi pult felé. Ahogy elindulsz, jobbodon egy kisebb kiszögellésben felfedezhetsz néhány fogast és polcot, ahová a kabátodat, vagy azokat csomagodat teheted, melyek túl nagyok ahhoz, hogy bevidd őket a könyvtárba. Található még itt néhány szekrény az értékesebb holmik számára. Az ajtótól néhány méterre találsz egy bástyaként álló, sötétbarna, faburkolatú pultot, mely mögött ott ül az iskola könyvtárosa katalóguscédulák, pennák és egyéb iratok és irodai eszközök kavalkádjában, melyet a jelek szerint csak ő lát át. Noha a könyvtáros jellemzően elfoglalt, arra mindig szakít időt, hogy segítségére legyen a hozzá fordulóknak, illetve hogy fenntartsa a könyvtár rendjét. A könyvtárosi pult mögött, az előtérben található még néhány bőrfotel, melyek egy kisebb asztalt vesznek körbe.
Az olvasótérbe egy sárgarézből készült kapun juthatsz, melyet megbűvöltek, hogy figyelmeztesse a könyvtárost, ha esetleg valaki ki akar csempészni egy-egy könyvet. A kapun lévő bűbájok folyamatos fejlesztés alatt állnak, így mindig változik, mire érzékenyek éppen. Előfordult már, hogy a bevinni készült ételre is riasztottak, volt már, hogy meghibásodás miatt sikerült kölcsönzés nélkül elvinnie könyvet egy szerencsés hallgatónak.
Az olvasótérben a bejárati ajtóra merőlegesen számos hosszú polc húzódik a könyvtár hátulja felé, melyek mindegyike címkét visel, mely tájékoztatja az olvasni vágyókat, hogy milyen témát találnak az adott polcon. A könyvtárat lezáró fal nagy részét magas, festett ólomüveges ablakok foglalják el, melyek bizonyos fényviszonyok között azt a benyomást kelthetik, hogy az ide látogató egy gótikus templomban jár. Az ablakok előtt néhány székekkel körülvett, széles asztal szolgál olvasóhelyül azoknak, akik csak néhány információt szeretnének megtudni anélkül, hogy kikölcsönöznének bármit is.
Állítólag mindez a könyvtárnak csupán a mindenki által látogatható része, és van valahol egy csapóajtó, amin keresztül egy pincehelyiségbe lehet jutni, ahol olyan könyveket talál az ember, melyek nem feltétlenül valók kezdő mágustanoncok kezébe. Ez a csapóajtó a könyvtáron belül mindig vándorol, és csak a beavatottak ismerik megtalálásának titkát, illetve azt, hogy milyen védőbűbájokra kell figyelniük odalent.
A zárolt részlegbe csak Mesélő által vezetett játékokban lehet lejutni!
A könyvtárosaink jelenleg Choi Min Jong és Mikhail Sergejevics Kazanov, akiket bármikor felkérhettek játszani a könyvtárban, akár 1-2 hsz erejéig is, azonban ha álmodóilag nincsenek itt, jelenlétüket akkor is állandónak kell tekinteni! Nyugodtan kijátszhatjátok, hogy váltotok velük néhány szót, segítenek nektek és figyelnek a könyvtárra.
|
|
|
Eric S. Weaver
INAKTÍV
offline
RPG hsz: 208
Összes hsz: 3069
|
|
Írta: 2013. január 22. 17:50
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=50166#post50166][b]Eric S. Weaver - 2013.01.22. 17:50[/b][/url] Sharlotte JohansonAhogy meglátta az asztalon terpeszkedő dolgozatstócot, legszívesebben fejjel ment volna a falnak, de azzal valószínűleg nem könnyítette volna meg a javítás gyorsaságát. A tegnapi események még mindig élénken éltek az emlékezetében, és zavaróbbnál zavaróbb gondolatok kergették egymást a fejében, de úgy vélte, az idiótábbnál idiótább diákok fogalmazásai valószínűleg majd segítenek kikapcsolni az agyát - vagy elveszíteni, ha már ott tartunk. Mindig is utált javítani, a hülyeség fizikai fájdalmat okozott neki, de nem sokat tehetett a dolog ellen, számonkérni muszáj, különben ellébecolják az óráját. Azt pedig SVK-n senki nem teheti meg. A probléma azonban ott merült fel, hogy nemrég költözött új lakosztályba, földszinti kis irodáját otthagyva, és idegen volt még neki a környezet. Nemhogy otthon nem érezte magát, de egyenesen irritálta az új szoba, és mivel annyira nem volt mazochista, hogy a két kellemetlent összekösse, inkább a könyvtárat választotta osztályozásának színhelyéül. Egy pálcamozdulattal lehajította a pergamenhalmot az egyik székre - ha az asztalra tette volna, félő lenne, hogy a magassága miatt eldőlne és inkább a padlót terítené be diákjai munkáival - igaz, másra egyik sem volt való. Mióta Nothart elballagott, nem sok értelmes tanítványa maradt, akármennyire is utálta magának bevallani ezt a mondatot. Kényelmes törökülésben helyezkedett el a széken, fekete inge ujját könyékig hajtotta és már neki is látott az első szöveg pásztázásának - T, mint Tragikus. Következő. Újabb. És így tovább.
|
|
|
|
|
Eric S. Weaver
INAKTÍV
offline
RPG hsz: 208
Összes hsz: 3069
|
|
Írta: 2013. január 22. 19:22
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=50309#post50309][b]Eric S. Weaver - 2013.01.22. 19:22[/b][/url] SharlotteMivel elég perceptív volt, a dolgozatjavítás meg egyébként sem foglalta le teljes agyi kapacitását - neuronjai egyébként is sikoltozva követtek el öngyilkosságot az olvasottak mentén -, szeme sarkából látta a mozgást, de nem törődött vele. A legtöbb diák már megtanulta, hogy ne jöjjön közel hozzá, ha ő nem kezdeményez, hacsak nincs valami nagyon fontos mondanivalója, a legtöbb tanárral pedig nemes egyszerűséggel nem volt több kapcsolata futó köszönésnél. Soha nem volt kifejezetten társasági ember, és ez az utóbbi időben sem változott. - Marha - morgott magának, miközben áthúzta lényegében az egész lapot és csinos kis üzenetet biggyesztett a pergamen sarkára. A körülötte járkáló személy alapjáraton nem érdekelte, elvégre egy könyvtárban voltak, itt emberek is vannak - bármily meglepő ezt hallani. Amikor azonban teltek a másodpercek, és nem tudott megszabadulni az érzéstől, hogy nézik, kénytelen volt felpillantania - és érzékei nem csalták meg, tekintete valóban találkozott egy lány íriszeivel. Nem tudta hirtelen megállapítani, hogy tanítja-e, elvégre az utóbbi hat hónapban nem volt itt, úgyhogy kicsit lemaradt a név és arctanulásban, de ez a töretlen bámulás zavarta. Annak soha nem voltak normális okai. - Mondhatod - vetette oda, mivel feltételezte, hogy a diák esetleg kérdezni akar valamit, vagy közlendője van, nem pedig a két szép szeméért vagy sármos mosolyáért nézi őt. Most egyébként sem volt a topon - az időeltolódás megtette a hatását fejfájás terén, úgyhogy sápadtan és karikás szemekkel nem volt valami Casanova. Letette a pennát az asztalra, de nem erőlködött túlságosan, hogy érdeklődést színleljen; igaz, nem volt kedve javítani, de beszélgetni se. Ő már csak ilyen élhetetlen ember volt, semmi se jó neki.
|
|
|
|
|
Eric S. Weaver
INAKTÍV
offline
RPG hsz: 208
Összes hsz: 3069
|
|
Írta: 2013. január 23. 02:22
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=50658#post50658][b]Eric S. Weaver - 2013.01.23. 02:22[/b][/url] SharlottePipa. Áthúzás. Áthúzás. Áthúzás. Hülye kölyök. Pipa. Miért nem működik az aeromágiám? Áthúzás. Pipa. Ez is Lyra hibája. Áthúzás. Áthúzás. Firka. Tintapaca. Remélem, soha a büdös életbe nem fog a szemem elé kerülni. Áthúzás. Áthúzás. Troll. Csendes csodálója továbbra sem hagyott fel a Seren szerint nemcsak felesleges és értelmetlen, de merőben abnormális tevékenységével, úgyhogy a férfi más módszerrel próbálta megközelíteni a problémakört. - Te valami gyépés vagy, vagy mi? - tette fel az őt foglalkoztató kérdést, miközben arcára kiült a tanácstalanság. Nem tudott elképzelni egyetlen épeszű indokot sem, ami magába foglalta azt, hogy a) hosszú perceken keresztül meredten nézzék b) egyértelműen bunkó kijelentését viccesnek találják és vállvonogatással díjazzák c) mindenféle szemmel látható ok nélkül röhögni kezdjenek rajta. Ja, de, van egy indok, mégpedig az, hogy az illető totál zakkant. - Anyáddal beszélhetsz így, nem velem. Mit na? - kérdezett vissza talán kicsit túl határozottan. De úgy őszintén, ha a lány akart tőle valamit, márpedig akart tőle valamit, különben nem tett volna úgy, mintha olvasna, csak azért, hogy őt nézze, akkor mondja már meg, mi a retkes tebóváladékra vár? Serent egyébként sem lehetett azzal vádolni, hogy modorát a Bukchingam Palace tanárai csiszolták, de ez egy kicsit részéről is erős volt - mentségére szóljon, hogy nem volt elnéző kedvében, és jó oka volt rá. Ha valaki pont őt és pont ilyenkor kívánja szórakozásainak középpontjául választani, magára vessen, amiért nem olvasta el a mellékelt használati utasítást, ami leginkább úgy szól, hogy "kerüld el minimum tíz méteres körzetben".
|
|
|
|
|
Eric S. Weaver
INAKTÍV
offline
RPG hsz: 208
Összes hsz: 3069
|
|
Írta: 2013. január 23. 14:28
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=50896#post50896][b]Eric S. Weaver - 2013.01.23. 14:28[/b][/url] Kimondhatatlanul irritálta a produkció, amit a kiscsaj mutatott be - türelme egyébként sem volt határtalan, de mostanában kifejezetten rövidre lett vágva, így az semmiképp nem fért bele, hogy tizenöt-tizenhat éves tinédzserek szemezzenek vele és tegyék a szépet. Az Isten szerelmére, Seren majd tíz évvel idősebb volt nála, a lány pedig egy hajszállal sem volt érettebb, mint azt a kora feltételezi. Szemforgatva csóválta meg a fejét - miközben vagy öt országgal arrébb folytatta tanulmányait, egészen elfelejtkezett róla, milyen a Bagolykőben hímnemű egyednek lenni. A hűvös hangra felpillantott, bár tekintetében együttérzés nem sok volt, inkább kelletlenség, az agresszív tónus pedig hangjából is tisztán kihallható volt. - Állj be a sorba. Azok közül, akiket most pillanatnyilag a könyvtárban látsz, fogadok, fele árva, másik fele csonkacsaládból jött, mert ide bizonyára titkos felvételi feltétel, hogy tragikus háttérrel rendelkezzen az illető, és legyen min keseregnie az öt év során. Ha meg a szimpátiámat akarod kicsikarni, próbálkozz valami mással, és kevésbé átlátszóan - tette helyre a lányt, nem kifejezetten meghatva a ténytől, hogy szemmel láthatóan érzékeny pontra tenyerelt, majd utóbb még egy kicsit megtapodta. Szokjon hozzá - ha bármit is akar majd az életétől, nem várhatja, hogy mindenki könnyek között sajnálja személyes tragédiájáért. Törődjön bele és tanuljon élni vele, mert nincs, aki ezt megteheti helyette, és nem fog kivételes bánásmódban részesülni miatta. Az pedig, hogy minden szembejövővel megosztja élete legfájdalmasabb pontját, rossz taktika - az emberek hajlamosak kihasználni az ilyen tudást, gyengeségnek bélyegezve azt. - Őszintén. Mit szeretnél tőlem? - kérdezte egy sóhajjal, némileg kevésbé elutasítóan, mint eddig. Nem sokkal, épp csak annyira, hogy a lány bökje már ki, mit akar.
|
|
|
|
|
Eric S. Weaver
INAKTÍV
offline
RPG hsz: 208
Összes hsz: 3069
|
|
Írta: 2013. január 23. 21:28
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=436&post=51331#post51331][b]Eric S. Weaver - 2013.01.23. 21:28[/b][/url] Sharlotte és mesélő - Remek. Akkor elmés megszólalásodért van két heted, hogy írj egy hat versszakból álló, strófánként nyolc soros ódát hozzám. Ha nem kapom meg az irományt időre, meghúzlak a vizsgán - osztotta ki a feladatot, és eszébe jutott, milyen régen is büntetett utoljára. Már egészen hiányzott - csak ne idegesítené ennyire halálra ez a lány, különben akár még élvezhetné is ezt a nosztalgikus pillanatot. A lány közben császkált összevissza, de nem, Serennek nem volt olyan szerencséje, hogy végleg elmenjen - miért is tette volna? Sokkal viccesebb volt a férfit piszkálni, aki láthatóan legszívesebben lekevert volna neki egy tanító jellegű pofont. Mindez nyilván nem volt elég, Weaver sikerszériája kifogyhatatlan forrásokból táplálkozott. Egy másik idióta az asztalnak esett, feldöntve a tintásüveget, természetesen beterítve a dolgozatok nagy részét, és nyilvánvalóan Serenre és a lányra is juttatva egy kicsit az értékes nedűből. A férfi egy pillanatra kezébe temette az arcát - miért, ó, Uram, miért létezik ennyi hülye diák a világon? -, majd a srácra emelte tekintetét. - Nincs elnézve, két hét büntetőmunkát kapsz a javasasszonynál. És ha esetleg nem hadonásznál a papírokkal, mint alkoholista záróra előtt, talán meg tudnám oldani a dolgot. És valóban - a varázsvilág évszázadok óta használt tintát írásra, pont erre a problémára ne találtak volna ki egy kedves kis bűbájt? Dehogynem. Egy pálcaintéssel eltüntette a tintát a pergamenekről és a ruházatukról - amilyen rendesnek érezte magát, még a lányéról is. - Ezt veheted megtiszteltetésnek - közölte vele, elvégre az is volt. - Most pedig vagy eltakarodik mindkettőtök, vagy cickánnyá változtatlak benneteket egy hónapra - tette hozzá, és komolyan gondolta.
|
|
|
|
|
