28. tanév, vizsgaidőszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek:
Megjelent az Edictum legújabb száma! Love

Még akadnak nyitott pozíciók a Bogolyfalvi Tanácsban, csekkold a híreknél! Wink
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyElső emelet
Könyvtár - Mesélő hozzászólásai (10 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Mesélő
Mesélő



online
RPG hsz: 621
Összes hsz: 1048
Írta: 2013. január 23. 17:55 | Link

Eric S. Weaver professzor úr, Sharlotte Johanson kisasszony


- A trollok kisenciklopédiája – mondogatta magában a kikölcsönözni óhajtott mű címét, miközben belépett a könyvtárba. Levitás volt, ennek ellenére irtózott mindentől, ami könyv, tanulás vagy megjegyzendő adat – számos alkalommal megfogalmazódott már benne, hogy felkeresi a Levita istenített kútfejét, Saci nénit, hogy átkérhesse magát egy kevésbé stréberképző házba – végül nem tette. Barátai nem voltak, így az, hogy melyik házban vészeli túl az öt évet, majdhogynem teljesen mindegy volt.
A harmadikos fiú egyenesen a legendás lények részlege felé vette az irányt. Antracitfekete, három centiméter vastag lencséjű szemüvege mögött mélységes bizalmatlansággal szemlélte a méteres magas, ódon könyvespolcokat, és pár percnyi szisztematikus fókuszálás után rá is akadt a műre – a szomszédos könyvespolc hetedik polcán porosodott, nagyjából vele egy magasságban.
A kétbalkezes, mondhatni szerencsétlen fiúnak mindössze annyi dolga volt, hogy másfél yard távolság leküzdése után karját derékszögben kinyújtsa, és a hüvelyk; - és mutatóujja közé vegye a poros kötetet, kiemelve azt a helyéről. Bár a feladat nem igényelt különösebben minuciózus izommunkát, sem komolyabb szellemi erőfeszítést, sajnos nem sikerült százszázalékosan abszolválnia – ugyanis valami csoda folytán elfelejtette észrevenni, hogy a jobb cipőjén nem volt bekötve a fűző. Így amikor egy lépést tett, történetesen sikerült rálépnie a cipőfűzőre, és nekiesett a legközelebbi asztalnak, ami olyan hangos zajjal párosult, amit a hatalmas könyvtár minden zugából tisztán lehetett hallani – igaz, ez annyira azért még nem volt nagy teljesítmény, tekintve, hogy a Tudás Tárában általában ünnepi csend honolt.
Az esés során az asztallapnak puffanó, körülbelül százhúsz fontos teste elég volt ahhoz, hogy a bútordarabot nyugalmi állapotából kibillentse. Ahhoz, hogy fel is döntse, természetesen nem volt elegendő, de azt mindenesetre sikerült elérnie, hogy felboruljon egy ingatag tintásüveg, így az asztal nagy része – beleértve az azon heverő több tucatnyi pergamenlapot – ünnepien mélykék színűre váltott. Minthogy a tinta viszkozitása csekély, szemvillanásnyi idő alatt jutott belőle az asztalnál üldögélő két illető talárjára is. Ami a fiút illeti, azon kívül, hogy beütötte az oldalát, semmi baja nem esett- persze ezt sem szabad lebecsülni, gondoljunk csak szegény Ivan Iljics esetére.
- Elnézést – morogta, és hogy mentse a menthetőt, felvette az asztalról a leginkább tintás pergamenlapokat. Jobb kezébe fogva elkezdte rázni őket, azt remélve, hogy a tinta lecsöpög róluk. Hiú ábránd volt ez, mert a sötétkék folyadék csak még jobban szétterült a lapokon, valamint apró tintacseppek szálltak szerteszét: az asztalra, a padlóra, a könyvespolcra, és az asztalnál üldögélő két emberre is. Ha a fiú tudta volna, hogy Seren tanár úr az egyikük, futásnak iramodott volna, de szerencsére a fókusztávolsága kisebb volt annál, hogy felismerhesse.
Szál megtekintése

"Bármi lehetek. Egy virág, egy asztal, egy szellem vagy akár csak egy szellőcske. Sose tudhatod éppen hogyan találkozol velem, viszont mindig tudod, ha ott vagyok. Figyelj rám!"
Mesélő
Mesélő



online
RPG hsz: 621
Összes hsz: 1048
Írta: 2013. január 24. 19:16 | Link

Eric S. Weaver

A szerencsétlen fiú továbbra sem vette észre, kivel van dolga, így a felismerés kevéssé örömteli pillanata egyelőre váratott magára. Csak annyit látott, hogy a jobb oldali - maszkulin - alak a kezébe temeti a fejét, de amikor végre felé fordította pillantását – nyilván azért, hogy legorombítsa -, és megszólalt, akkor egyből megismerte a tanárt. Sosem beszélt vele, társai óva intették attól, hogy beszélgetést kezdeményezzen az ifjú professzorral. Köztudott volt, hogy zsenge kora ellenére feltűnően agresszív vérmérsékletű, ráadásul nem volt a kastélyban élő ember, aki mosolyogni látta volna. Mindent összevetve: a tanár messze földön híres, nem épp kedvező reputációja elég volt ahhoz, hogy ne keresse vele a kapcsolatot egy mondat erejéig sem.
Más helyzetben akár a kegy jeleként is lehetett volna elkönyvelni, hogy Eric S. Weaver hozzá beszélt, de jelen esetben természetesen erről szó sem volt.
Az, hogy a gyengélkedőn dolgozzon két hétig, teljesen kizárt volt, hiszen nem szándékosan tette, amit tett. Ez a tény Weaver professzort döntésében ugyan a legkevésbé sem befolyásolta, az igazlelkű fiú azonban nem tudta elviselni, hogy törékeny porcelánlelkébe ilyen mélyen beléfúródjon az igazságtalanság acéltőrje.
- Nem – felelte tömören, minden félszegsége ellenére határozottan. - Uram, Ön ugyant hidegen hagyja, de higgye el: vétkem súlyos bár, de lelkem tiszta. Hiszen a tanári cím szentsége számomra mindenek felett áll, és isten őrizz, hogy gyönyörű, hetven százalék kasmír talárjára akár egy csepp tintát is fröcsköljek! Botor voltam, amiért nem kötöttem be a cipőfűzőmet, de nem olyan súlyos e tett, mint a büntetés lenne, amit érzékeny szívem képtelen lenne elviselni. A csapás alatt hitvány önnönmagam szétporladna, akár a villámsújtotta fa! Irgalmazzon, és önnek is irgalmaz majd a mindenható Isten – fejezte be a mondókáját.

"Bármi lehetek. Egy virág, egy asztal, egy szellem vagy akár csak egy szellőcske. Sose tudhatod éppen hogyan találkozol velem, viszont mindig tudod, ha ott vagyok. Figyelj rám!"
Mesélő
Mesélő



online
RPG hsz: 621
Összes hsz: 1048
Írta: 2014. április 4. 09:37 | Link

Jenny Miles és Tenshi Dasha

Meglepetés, lánykák!

Április 1.


A csarnokszerű dohos könyvtárhelyiség teljes egészében kihalt. A könyvtárosnő ebédelni ment, míg a diákok nagy része még csak a napokban érkezik vissza tanévkezdetre. Sehol egy árva lélek, a folyosók is némaságban fürödnek, egyedül a könyvtár egy eldugott rejtekében, a sárkányokkal, s bestiákkal foglalkozó könyvek között hallani apró neszeket. Egy mestertanoncnak (Jenny) a nagyteremben jut eszébe, hogy egy fontos beadandóját még ma be kell fejeznie, mire hanyatt-homlok rohanvást hagyja ott háza asztalán a finom falatokat, s igyekszik a könyvek birodalmába. Történetünk másik főszereplője (Tenshi) a Bibircsókos banyát faggatja a kastély pletykáiról, és a hölgyemény szívélyes szeretettel osztja meg az egész tavalyi év feljegyzéseit. Komoly részletekkel számol be a lánynak előtte elcsattanó csókokról, sziporkázó szerelmekről, vagy csúfondáros szakításokról. Állítása szerint minden ami fontos, az az ő figyelmes szemei előtt történik. A mestertanonc kopogó cipőtalppal rohan el a banya előtt álló Tenshi előtt, aki érdeklődve néz a nagylány után.
Ha követi a siető Jennyt, akkor meghallhatja a sarokból érkező kaparászó, neszelő hangokat, amit a pergamenjével babráló idősebb lány is hamarosan észre fog venni. Amint közelebb érnek a bestiarészleghez, egy repedező sárkánytojást vehetnek észre, ami érdekes módon plüssből van, de úgy mocorog, mintha csak valóságos sárkányanyától származna. A lányok percekig merednek a tojásra, amikor az végleg ledobja magáról héjának felsőrészét, és kidugja belőle fejét és szárnyait egy apró, plüss magyar mennydörgő. Felsikolt, megmozgatja szárnyait, majd piciny, hőt nem termelő lángot köhög fel.
- Hello, lányok! Na, mi a helyzet? - néz az őt csodáló fiatalokra, s elegáns mozdulattal lép ki játéktojásából.
Nem hallanak rosszul a diákok, amikor a sárkányfióka megszólal, ez a plüss tényleg beszél, így hát illő volna válaszolni neki.
Szál megtekintése

"Bármi lehetek. Egy virág, egy asztal, egy szellem vagy akár csak egy szellőcske. Sose tudhatod éppen hogyan találkozol velem, viszont mindig tudod, ha ott vagyok. Figyelj rám!"
Mesélő
Mesélő



online
RPG hsz: 621
Összes hsz: 1048
Írta: 2014. április 4. 19:07 | Link

Jenny Miles és Tenshi Dasha

Meglepetés, lánykák!


Április 1.


A lányok hamar észreveszik a könyvtár egy rejtett zugában mocorgó sárkánytojást, a felőle érkező neszező zajt, és még a beszélő mennydörgő kikelése előtt odatelepszenek hozzá. A nagy meglepetésben egymással alig törődve, tátott szájjal figyelik a már-már lehetetlen jelenetet.
- Eltaláltad, okos lány vagy - dicséri meg az apró plüss Jennyt, mikor az fajtájára kérdez rá, majd szárnyait kitárva felreppen, és a hölgykoszorú feje felett tesz néhány jóleső kört. Közben ártalmatlan lángokat lövell a levegőbe, és tüskés testével ráereszkedik Dasha vállára. Onnan lesi a mestertanonc lányt, s közben kedvesen körbeudvarolja a leendő elsős diákot, plüss szárnyaival meg-meg legyintve a fiatalabb leányzó haját.
- Mit szólnátok ahhoz, ha adnátok nekem nevet? Akkor sokkal közelebb kerülhetnénk egymáshoz!
Szavai közben füstöt köhög ki orrán, s száján, majd egy gömbláng is kiszalad belőle. Kis karmait gyorsan szája elé teszi, és szégyenlősen elnézést kér társaságától.
- Ha büfiznem kell, mindig jön egy kis tűz is, csak semmi pánik!
Szavait követően leugrik Dasha válláról, majd egy íves kör megtétele után letelepszik a mestertanon fejére, azt mint egy kényelmes fészket használja. Szárnyait széttárva egyensúlyozik a magaslaton, majd egy megfelelő pillanatban belecsimpaszkodik a sötét hajtincsekbe, és lendületet véve lecsúszik Jenny homlokán, farkasszemet nézve így a lánnyal.
- Ölelj meg!
Szólítja fel Jennyt, míg annak haját kapaszkodás közben meg-meghúzva engedi magát teljesen lecsúszni a lány arca előtt, hajtincsekből álló indáját el nem eresztve.
- Súgok nektek egy titkot, ha megöleltek - suttogja a barna hajban hintázva, Dasha felé küldve pár hőt nem termelő gömblángot. Kusz-kusz.
Szál megtekintése

"Bármi lehetek. Egy virág, egy asztal, egy szellem vagy akár csak egy szellőcske. Sose tudhatod éppen hogyan találkozol velem, viszont mindig tudod, ha ott vagyok. Figyelj rám!"
Mesélő
Mesélő



online
RPG hsz: 621
Összes hsz: 1048
Írta: 2014. április 5. 13:30 | Link

Jenny Miles és Tenshi Dasha

Meglepetés, lánykák!


Április 1.


A lányok nemhiába rajongják körbe a plüssapróságot, hiszen az állatka lehengerlő stílusával és lányszívet melengető cuki kinézettel rendelkezik. Huncut vigyort villant Jennyre, amikor az megdicséri őt, és olyan iskolatársakat kíván magának, mint amilyen a sárkány maga.
- Kislányok, én egy játék vagyok! Nekem nincs nemem, olyan nevet adtok nekem, amilyet csak szeretnétek.
Jókedvűen tárja szét szárnyait, majd a levitás mestertanonc szoros ölelésében behunyja csillogó gombszemeit. Hangosan szuszog, lélegzeteivel füst is távozik tüdejéből. Az összebújást követően a fiatalabb leányzóhoz fordul, és pár szárnycsapás múlva már az ő nyakát öleli puha plüss karmaival, hogy Dasha se maradjon ki a jóból.
- A Niel egyébként tetszik, azt hiszem illene hozzám.
Megvonja tűzszínű vállait, majd az egyik könyvekkel, s tanulmányokkal telerakott asztalhoz repül. Rááll a Veszélyes Bestiák című kötet fedőlapjára, és közelebb intve magához a lánykákat, úgy osztja meg velük titkát.
- Kumagoro miatt vagyok itt - suttogja nekik sokatmondó pillantással, majd hirtelen mozdulattal rugaszkodik el az asztaltól, hogy letámadja először Dashát, majd Jennyt is. A lányok hajába kapaszkodva nyalja össze azok arcát, hogy hangosan nevetve repüljön el fejük felett, és szelje át az egész könyvtárat. - Megfertőztelek Titeket! Mostantól olyan édesek lesztek, mint én vagyok.
Vidám kiáltozásai közben zuhanórepülésben közelíti meg a diákokat, hogy egyik lány válláról a másikéra ugrándozzon.
Szál megtekintése

"Bármi lehetek. Egy virág, egy asztal, egy szellem vagy akár csak egy szellőcske. Sose tudhatod éppen hogyan találkozol velem, viszont mindig tudod, ha ott vagyok. Figyelj rám!"
Mesélő
Mesélő



online
RPG hsz: 621
Összes hsz: 1048
Írta: 2016. április 18. 23:32 | Link

Will és Claire

Egy felügyelő megbízottja  sétálgat a könyvtárban, egyik kezében egy notesszel, a másik a zsebeiben pihen. Nem sokáig azonban, ugyanis néha rosszallóan felnéz egy-egy polcra, olyankor felír valamit, a fejét enyhén csóválva. Megeshet, hogy talált egy-két könyvet, amelynek a tartalmát nem szívesen látná egy iskolában. Hiszen ekkora káoszban, mint ami itt van, ez a legkevesebb. Nem baj, lesz egy-két szava, s akkor talán majd azok a könyvek is végre kikerülnek az iskola hivatalos könyvtárából, amelyek a tanuláson és az épülésen kívül bármilyen más célt szolgálnak.
A talárjának szegélye szürke, ő maga pedig alacsony és sötét haja van, könnyedén eltűnik a sorok között.
A tekintete megáll a párocskán, akik láthatóan nagyon zavarban vannak, így felügyelőnk rögtön feltételezi, hogy egy bimbózó szerelmi kapcsolatról lehet szó. Mi másról? Szívesen elrontaná a pillanatot és megjegyezné, hogy a könyvtár hamarosan zár, akkor pedig büntetésre számíthatnak, ha továbbra is itt fognak tartózkodni. Egyelőre reménykedik azonban, hogy a könyvtáros majd felvilágosítja őket. Ő inkább egyelőre csak rosszalló pillantással nézi a párost miközben az egyik könyvespolcot támasztja, majd a kezét egy penna kíséretében előhúzza újra a zsebéből, és serényen írni kezd valamit. Miután feljegyezte amit szeretett volna, tovább bámulja őket. Lepelezetlenül és indiszkrét módon. Bizony, ez célzás. A szerelmespárok menjenek szobára, vagyis esetünkben a klubhelyiségükbe. Ott legalább nem szegnek szabályt.
Szál megtekintése

"Bármi lehetek. Egy virág, egy asztal, egy szellem vagy akár csak egy szellőcske. Sose tudhatod éppen hogyan találkozol velem, viszont mindig tudod, ha ott vagyok. Figyelj rám!"
Mesélő
Mesélő



online
RPG hsz: 621
Összes hsz: 1048
Írta: 2019. augusztus 7. 23:11 | Link

Péter, Elijah, Sára, Liliána

Hogy miért éppen ti? Mert abban a pillanatban, hogy Péter felnyitotta a könyvet, csak ti tartózkodtatok a könyvtárban. Vele ellentétben nem önszántatokból nyitottátok ki a könyvet, szó szerint a könyv egy-egy társpéldánya repült hozzátok, csapódott a mellkasotoknak, és ti ösztönösen rászorítottatok. Az álom azonnal bekövetkezett, és akár álltatok, akár ültetek összeesve mély álomba merültök. Kívülről legalábbis így tűnik, belül azonban más a helyzet. Ott nagyon is éberek vagytok, és szó szerint egy kupacba érkeztek, mintha az égből dobtak volna le titeket egy erdő közepére. Dörög, villámlik, de még nem esik. Most még nem. Minden, ami veletek itt bent történik, hatással van a testetekre a mesekönyvön kívüli világban. Ha valaki képes kiszakítani a könyvet a kezetekből, akkor örökre itt maradtok.

Kezdőhelyzet: Sára, te nem értél földet, a ruhád beakadt az ágakba, és most lebegsz a föld felett jó pár méterrel. Ha leesel, esélyesen eltörik a lábad. Liliána, te a földet éréskor felhorzsoltad mind a két térded s könyököd, finoman szivárog belőle a vér. Elijah, ösztönösen könyököltél, így miután Péter térde a gyomrodban kötött ki, behúztál neki. Üdvözöllek titeket az elvarázsolt erdőben.
Szál megtekintése

"Bármi lehetek. Egy virág, egy asztal, egy szellem vagy akár csak egy szellőcske. Sose tudhatod éppen hogyan találkozol velem, viszont mindig tudod, ha ott vagyok. Figyelj rám!"
Mesélő
Mesélő



online
RPG hsz: 621
Összes hsz: 1048
Írta: 2019. augusztus 11. 11:57 | Link

Sára jobb, ha nyugton marad, mert a legtöbb közelében lévő ág vékony, szerencsés, hogy az egyetlen vastag ágon maradt fent, Elijah módszere nem rossz, és talán egy felsőbbéves sikerre is vinné, de Liliána pontosan tudja, hogy miért nem nyúlt azonnal pálca után, mert nincs nála, ahogy a lánca sem. Éppen most, éppen ezen a hétvégén nincs nála. Kellemetlen. Döntenie kell, hogy kockáztat-e, vagy hagyja, hogy Sára a földre zuhanjon. Azonban az ágon lógó lány szerencsés, mert az öltözete nem változott, így a pálcája is nála van, vagyis könnyedén lejuthat a többiekhez.
Bár fák veszik körül a négyesfogatot, még így is érzékelhetik, hogy az ég színe folyamatoaan egyre mélyebbé, egyre sötétebbé válik, villámok nincsenek, de dörög, és mintha megrezdülnének a bokrok, pedig szélcsend van. Mintha valaki folyamatosan szemmel tartana titeket. Mintha lenne ott még valaki. Vajon van is ott valaki?
Utoljára módosította:Mesélő, 2019. augusztus 11. 12:18 Szál megtekintése

"Bármi lehetek. Egy virág, egy asztal, egy szellem vagy akár csak egy szellőcske. Sose tudhatod éppen hogyan találkozol velem, viszont mindig tudod, ha ott vagyok. Figyelj rám!"
Mesélő
Mesélő



online
RPG hsz: 621
Összes hsz: 1048
Írta: 2019. augusztus 29. 08:44 | Link

Csapatom

Az égen a felhők egyre sötétebbek, és ezzel párhuzamosan a körülöttetek lévő világ egy egyre jobban veszik bele a mélybe. Talán tényleg célszerű lenne elindulni, ha már egyszer erről van szó hosszú percek óta, a tanakodás nem segít.
Petya, ahogy közelebb lép a zörgő bokorhoz, a valami, mintha elillanna, azonban a rövid kutatás nem sikertelen, valóban van ott valami, pontosabban két tárgy is. Egy csúzli és egy lámpás. Legalább már minimális fegyveretek van. Mindenképpen érdemes kézközelben tartani.
Indulás! Az irány, amit Sára javasol, remek, az út kitaposott, könnyen járható, a fény segíti a jobb látást. Az ég dörren egyet, mely elnyom egy tompa puffanást. Hárman maradtatok. A sereghajtó Liliána nyom nélkül tűnt el, pontosabban a telefonja megmaradt, az a földön hever és úgy néz ki, képet akart készíteni, amin a háttérben meghúzódik egy alak. Körvonalai alapján egy mágus, de ha hátranéztek, nincs ott semmi.
Egy pillanattal később a nyomasztó érzés, hogy figyelnek titeket, megszűnik. Továbbindulhattok az úton, kijuttok az erdőben és a közelben egy falut pillantotok meg, ami nagyon emlékeztet az iskola mellett található Bogolyfalvára. Elindultok felé?

//Egy kört írjatok csak, amiben benne van a döntés, hogy merre indultok, utána érkezem.//
Szál megtekintése

"Bármi lehetek. Egy virág, egy asztal, egy szellem vagy akár csak egy szellőcske. Sose tudhatod éppen hogyan találkozol velem, viszont mindig tudod, ha ott vagyok. Figyelj rám!"
Mesélő
Mesélő



online
RPG hsz: 621
Összes hsz: 1048
Írta: 2019. szeptember 9. 08:40 | Link

Csapatom
(Sára ugyan nem írt még egyet, de a történet folytatható)

A faluba vezető út egy kellemes lejtő, nincsen benne semmi kihívás, ugyanakkor az utolsó métereken olyan érzésetek van, mintha kezek ölelnének körbe titeket, és ez megállásra késztet.
A falu határában lángok csapnak fel, melyből egy ember lép elő, alacsony férfi, hosszú botja végén vörös kő csillan meg a lángokban. Lassan közeledik felétek, elméretezettnek tűnő vörös talárja a nedves füvet szántja. A férfi szemében bölcsesség csillan, és egyenesen Sárát nézi, mint aki mondana valamit, azonban jó három méterre megtorpan a triótól, és tekintetét Elijáhra emeli. Mint aki a veséjébe lát, úgy nézi őt, nem csoda, ha a fiú esetleg hirtelen jött bűntudatot érez. Van valami, amit bevallanál, Eli?
- Jöjj velem!
Fordítja végül vissza a tekintetét Sárára, és a választ meg sem várva indul vissza a tűzbe, melybe úgy sétál bele, mintha hétköznapi dolog lenne. Ha Sára vele megy, neki sem kell aggódnia, nem égetik, inkább csiklandozzák a lángok. Persze dönthet úgy is, hogy nem megy.
Ahogy Péter is, akit egy világoskék szempár figyel az egyik közeli fa mögül. A szőke szépség, kifejezetten a fiút nézi, és ha megvan a kapcsolat, hófehér mutatóujjával int neki, hogy jöjjön közelebb.


//Beszéljétek meg, hogy szétváltok-e vagy sem, és írjátok meg nekem, hogyan döntöttetek. Elmehet egyikőtök is, vagy mind a ketten magára hagyva Elijah-t. //
Szál megtekintése

"Bármi lehetek. Egy virág, egy asztal, egy szellem vagy akár csak egy szellőcske. Sose tudhatod éppen hogyan találkozol velem, viszont mindig tudod, ha ott vagyok. Figyelj rám!"
Könyvtár - Mesélő hozzászólásai (10 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyElső emelet