30. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyElső emelet
Könyvtár - Amira Loveguard hozzászólásai (5 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Amira Loveguard
INAKTÍV


sokgyerekes
offline
RPG hsz: 339
Összes hsz: 10127
Írta: 2013. február 4. 22:08 | Link

Kihágók

Egy igazán vicces éjszakát tudhatott Mira maga mögött. Nevetséges volt, ahogy Silana és Leonie a ficánkoló katonákat cipelték fel a rétre, Daniel is élvezte. Együtt nézték őket az ablakból, de persze csak egy ideig, hiszen hamar beesteledett, és a pici fiúnak lefekvés volt. Aztán a pótmami is ágyba került, reggel pedig igyekezett fel az első órájára.
Már várta az estét, hiszen a lányokat még várta egy büntetőfeladat. Úgy gondolta, hogy ha egyszer nincsenek tisztában a szabályokkal, ideje a fejükbe vésni. Este tízre rendelte oda őket, direkt arra, amikor már senki nem jár ott, hanem szépen csendesen alukálnak a hálókörletükben, vagy nem olyan amatőrök, mint a két leányzó. Feltűnőbben nem is tudtak volna játszani a Kísértetházban...
A feketeség csak a szokásos módon készült a könyvtárba. Zöld szemeit fekete szemceruzával emelte ki, derékig érő fekete haja hullámos tincsekben oldalra lett fogva. Fekete-fehér ruhába bújt, és magassarkúba, mintha buliba készülne. Aki nem szokta meg tőle ezt a 'mindig tökéletesen nézek ki' dolgot, annak ez eléggé furcsa lehet. Nem egyedül ment, Leo is vele tartott, míg Ecset zizegve álomra hajtotta a fejét.
Egyébként pedig egész úton fülelt, hátha meghall pár újabb rosszalkodót. Alapjáraton azért megnézi, kit büntet, mondhatni pofára megy.
A könyvtárba érve körülnézett, a lánykák még nem voltak sehol. Korábban érkezett, mindössze öt perccel. Karjában pergameneket tartott, zöld színűeket. Ezeket letette az egyik távolabbi asztalra, majd ledobta magát az egyik székre.
-Gyere óriás -valami iszonyatosan kedves hangon szólt kisoroszlánjához, Leohoz, majd mint a kisbabákat, az ölébe vette, és simogatni kezdte. Így várta a lányokat.


Ruha
Szál megtekintése
Amira Loveguard
INAKTÍV


sokgyerekes
offline
RPG hsz: 339
Összes hsz: 10127
Írta: 2013. február 5. 17:46 | Link

Lányok

Leo mindenkinél jobb társaság, és komolyan ragaszkodóbb, mint mondjuk Kristóf. Nem ismerte Amira Lovedayt, de két csöppséget is köszönhet neki. A cicáját, és a kisfiát. Az elsőt legtöbben tudják, viszont Danielről jóval kevesebben. Ezt nem köti minden jöttment orrára, csak annak nyilvánvaló, aki beférkőzik a szobájába, és felfedezi a bekeretezett családi képüket, amin hárman -a két anyuka és a fiú- mosolyognak.
Tehát a kis oroszlánnal kettecskén, csendesen várták a két lányt. Míg Mira simogatta állatkáját, ő néha jólesően felmordult. Viszont éles váltás következett be, amikor a vöröske megjelent a könyvtárban. Felpattant, de gazdája ölében maradt, csak mereven ült, és bámult az érkezőre. Ahogy nekiállt beszélni, halkan morogni kezdett, egyáltalán nem olyan édesen, mint ahogy korábban.
-Nem számítottam jobbra -vonta meg a vállát a prefektuskisasszony kifejezéstelen arccal és hanggal, a kérdéseket figyelmen kívül hagyva. Miközben odasietett Leonie, már végignézett rajta, és elhúzta a száját a látványtól. Csodálatos pizsama.
Amint a lány felfedezte, hogy büntiadója ölében egy élő oroszlán pihen, máris megakarta fogni, és megnézni. A zöldszemű úgy nézett rá, mint egy dilisre.
-Ő nem látványosság és nem plüss akit csak úgy fogdoshatsz -adta a választ, amiből nyilván érezni lehetett a nemleges választ. Egy az, hogy utálja amikor hozzányúlnak a drágáihoz -beleértve párját is-, a másik meg, hogy láthatólag az állat sem örült volna túlságosan, ha plüsscicaként kezdik el kezelni. Morgott, és az éles fogsorát is megvillantotta.
-Ülj le, oké? Ha Silana megjött, mondom a feladatot -fejével a vele szemben üresen ácsorgó székre bökött, míg nyugtatásképpen egyik kezével Leot simogatta, a másikkal viszont odanyúlt a zöld pergamenekhez, és körülbelül tizenöt lapot odatolt Leonie elé. Nem mondott rá semmit, hogy miért vagy minek, főleg mivel pár másodperccel később betoppant a másik jómadár is. Biccentett neki, a következő lépésre azonban nem számított. Silana leguggolt Leohoz, amit Mira csak akkor vett észre -mert közben másfelé járt a tekintete-, amikor úgy kellett visszarántania a nagymacskát. Önvédelemből üvöltött fel, és kapott a lány keze felé. Persze nem harapta meg, csak elakarta ijeszteni.
-Örülnék, ha nem lennétek ilyen bátrak, ez nem egy jópofa kis puffskein, akit bárki nyúzhat kedve szerint -vetette oda flegmán, és kissé dühösen. Az állatra nem szólt rá, ő csak védte magát, majd a gazdi szavait hallva odabújt az állához, és nagyot pislogva elhelyezkedett úgy, hogy a feje a lány felé legyen. Farkával erőteljesen jelezte, hogy nincs kedve az estéhez.
-Ülj le, de ne Leonie mellé, inkább az asztal végéhez -mondta neki, majd pálcájával intett, és a többi pergamen odareppent a lány számára fenntartott helyhez.
-Remek. A büntetésetek az lesz, hogy leírjátok a Szabályzatot öt példányban, gyöngy betűkkel. Ha már ennyire nem vagytok vele tisztában, ideje a fejetekbe vésni. Silana, menj és keresd meg. Együtt nem mentek -a végén megingatta a fejét, és sürgetően pillantott rá.
Azután, hogy a rellonos elindult a könyvek felé (ugyanis ha nem indult el, Mira megküldte pár átokkal ami lépésre késztette), a feketeség Leonie-ra nézett.
-Láttam a katonákat felsorakozni, nagyon szuper kis látványosság. Volt. Kár, hogy kénytelen voltam az összeset félbevágni -arcán igazi érzelemnek tűnő szomorúság mutatkozott. Különben ebből semmit nem érzett, csak a színésznő énje gondolta úgy, hogy megsajnálja egy pár másodperc erejéig a játékokat, és a lányt is.
Amint a másik lány visszatért, a vöröske lett útjára bocsátva, hogy megkeresse a Szabályzat egy másik példányát. Nem egy túlzott nehézséggel járó feladat az előkerítése, az viszont már nehézkesebb, hogy egy éjszaka alatt írják meg. Mármint nem bele kell sűríteniük, hanem fordítva, ki kell tölteniük az időt.
-Reggel hatig írjátok, korábban nem mehettek el, ugyebár gyöngybetűkkel, és meg ne halljak egy pisszenést se, különben mehettek ágytálakat is tisztítani, vagy a Kísértetházat kitakarítani szombaton.
Szál megtekintése
Földesy Mira Léna
INAKTÍV


sokgyerekes
offline
RPG hsz: 339
Összes hsz: 10127
Írta: 2014. július 28. 20:52 | Link

Bentley
Kinézet

Jó ideje nem köti le a tanulás Mirát, a legtöbb idejét elveszik a gyerekek. Narancs, a házimanójuk főz, takarít, és mindent megcsinál, de azért az ikrek, akik ketten sírnak, kettejüknek fáj a hasa, kemény dió így is. Ebből adódóan Mira örül, ha marad egy kis ideje magára, és a választott tárgyaira, meg a lemaradások pótlására. Hálás Kristófnak ha átveszi néha az éjszaka melót - ami már csak egyszer van éjjelenként -, de nem várhatja el, hogy párja mindenre figyeljen a lehető legjobban. A kviddics, és a tanulás fontos, de legalább az estéket együtt töltik családként.
Az esküvő után még nászúton sem voltak, pedig rájuk férne egy jó pihenés, ami az utóbbi két évben nem nagyon volt. Nem nagyon...szinte semmi.
Végre adódott egy kora este, mikor a fiatal nő elmondhatta, hogy a házban minden rendben van, és Kristóf nem marad egyedül a kölykökkel. Valentin keresztszülei, Michelle és Mihael voltak olyan drágák, és beugrottak, hogy egy kicsit "kényeztessék" keresztfiukat, és a tesóját. Domi keresztszülei az utóbbi napokban nem voltak látogatóban, amit Mira teljes mértékig meg is ért. Alinak ott van Daniel meg Nóri, Dominak meg a suli, meg a saját kis élete.
Szóval így, hogy volt egy szabad estéje, szépen kicsinosította magát - hűen önmagához -, és felsétált a kastélyba, a vállán hordozva súlyos táskáját, melyben jegyzetek voltak, és ehhez kellettek neki friss információk, amikért a könyvtárba ment.
Végigtipegett a részlegeken, vagy öt percig azt sem tudta, hogy álljon neki a keresésnek. Végül úgy döntött, mindent körbejár, a könyvtár úgyis szinte üres volt. Néhányan olvastak az asztaloknál, és kész, vége.
Ahogy sétált a könyvek között, kezében egy vastag összefűzött pennarakattal, szinte kővé dermedve pillantott meg egy ismerős alakot...
- Bentley? - kérdezte döbbenten, majd megköszörülte torkát. - Te, itt? - biztos volt benne, hogy nem szellemet lát, és nem is mást titulált neki.
Szál megtekintése
Földesy Mira Léna
INAKTÍV


sokgyerekes
offline
RPG hsz: 339
Összes hsz: 10127
Írta: 2014. július 29. 09:38 | Link

Bentley

A sors iróniája, hogy mikor fontos dolga van az embernek, akkor fut össze ismerősökkel, vagy olyan idegenekkel, akikkel aztán lesz valami dolga. Mira bő ismeretségi köréből nem nehéz olyat találni, aki megér két percet.
Bentley jelenléte nagyon meglepte. A srác sokat változott, de kisfiús vonásai nem tűntek el, még mindig jellegzetesek voltak. Hozzá képest Amira rengeteget változott, főleg a terhesség miatt. Na nem úgy, nem növesztett pocakot, és nem jár slamposan, csak formásabb lett.
- Te meg...férfiasodsz. Már látok is egy szőrszálat az álladon - összeszűkítette szemeit, úgy nézte pár másodpercig, majd elvigyorodott. Nem tudta, mit is mondjon, vagy kérdezzen, nem váltak éppen a legszebben el, sőt, igazából rendes búcsú sem volt.
- Visszajöttél a suliba? - kérdezte kíváncsian. Lassan odébb lépett, és a polcról kivett egy vastagabb enciklopédiát. Sárkányok nagykönyve Végre megtalálta, amit keresett. Átfutotta a tartalomjegyzéket, majd visszanézett Bentleyre, közben pedig helyet foglalt a kis puffoknál, szépen kipakolva az asztalra.
- Muszáj jegyzetelnem, míg van ki vigyázzon az ikrekre... - adta a választ egy fel nem tett kérdésre kissé mérgesen. Utálja ezt, hogy meg van kötve a keze, de igazából nem bánja, hisz otthon élete három férfija várja. Kristóf, Valentin és Domi.
Percekig el volt merülve a jegyzeteiben, aztán tekintete a srácra vándorolt. Szája szegletében mosoly bujkált.
- Mit csinálsz, amihez ki kellett tépned egy lapot az iskola könyvéből?
Szál megtekintése
Földesy Mira Léna
INAKTÍV


sokgyerekes
offline
RPG hsz: 339
Összes hsz: 10127
Írta: 2014. augusztus 2. 07:22 | Link

Bentley

Minden lány életében elérkezik az a kellemetlen pillanat, vagy pillanatok sora, amikor egy exével fut össze valahol. Ilyenkor elég sok választási lehetősége van; elfuthat, játszhatja az eszét, vagy akár normálisan is elcseveghet a bizonyos pasival. Nos kár lenne tagadni, ez mindenkinél így van, Mirában is volt egy kicsi kellemetlen érzés. Ott állt vele szemben, akivel megannyi közös emléket őriznek a kísértetházból, meg innen-onnan, miközben ő már férjes asszony. Mindenkinek van múltja, a feketeség pedig nem is tagadja, hogy iskolai életének nagy részét mi tette ki. Pasik, pasik és pasik. És így találkozott a nagy Ő-vel, aki éppen otthon várja a két ikerrel, és mit sem sejt arról, hogy az asszony éppen egy volt pasival cseveg.
A könyv tanulmányozása jobban lekötötte, mint a semmiből jött ismerős, de nem azért, mert Bentley rossz társaság lenne. Cseppet sem, mindig jókat lehetett vele...beszélgetni, csak amikor az embernek egy kis szabadideje van, akkor azt így a vizsgák előtt nagyjából 100%-ig a tanulásra kell fordítani.
- Ne már - nevetett fel halkan. - Jó ideje nem láttál, azért egy hosszú kapcsolatban megedződik az ember. Mondjuk ott azt mondtam, hogy könyörgök, forgassuk vissza az időt. Majdnem szétszakadt a medencém - mosolyogva gondolt vissza arra a napra, amikor David vitte be az ispotályba a karjában, mert Kristóf még otthon sem volt, és kicsit korábban indultak meg a dolgok. Hát mióta kibújtak, Valentin és Dominic ugyanolyan türelmetlenek, és akaratosak, mint a pocakban voltak.
- Még mindig cigizel? - felvont szemöldökkel, kissé megvetően pillantott a srácra. Hosszú lábait keresztbe rakta, úgy ült a fotelban, mint egy igazi királynő. Igazából nem érdekelte, hogy mire kell neki a papír. Már nem prefektus, hogy beleszóljon, ezt a pozíciót átadta egy jóval fiatalabb, de annál lelkesebb lánynak.
- Van most valakid? Mármint remélem te még nem állapodtál meg...
Szál megtekintése
Könyvtár - Amira Loveguard hozzászólásai (5 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyElső emelet