36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyElső emelet

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Szépvölgyi Richárd
INAKTÍV


aeromágus mentőorvos
offline
RPG hsz: 415
Összes hsz: 1038
Írta: 2015. április 13. 20:59 | Link


[19. tanév, 25. nap (péntek), délután]


Nehéz volt megszokni, legfőképpen az állandó hangzavart este, a tényt, hogy minden reggel úgy kell felkelnem, hogy ezek az átkozottak a gólyalakban hangosak és furcsa dolgokról beszélgetnek... hiába alszom keveset általában, ha egyszer még ezt a minimum pihenést sem hagyják meg nekem, akkor egyre kialvatlanabbá válok, egyre többször esik le a vércukrom, és egyre hamarabb vesztem el a hidegvérem.
Csak a mai napon háromszor lettem rosszul, kezdtem el szédülni, vagy ilyesmi - a vércukorszintemmel lehetett probléma, de bármit ettem vagy ittam, csak egy kis ideig használt, úgyhogy értetlenül álltam az eset előtt... pedig én jó vagyok betegségekben, hiszen kiskoromban is a fél életem ispotályban töltöttem, ezt most mégsem értettem.
Persze, ez egy olyan dolog volt - mármint, hogy a szobatársaim okán lettem rosszul - ami nem a legkönnyebb dolog, legalábbis nekik nem lesz az, ezt már elterveztem. Egyszer mindenkit némító bűbájjal fogok kezelni estére, ha nem hagyják abba lassan.
Természetesen órák után még csak el sem indultam a Rellon körlete felé, egyszerűen irtóztam attól, hogy a szobatársaimmal találkozzak, így hát el kellett gondolkodnom, hogy egyszerű, egyhangú életem nagyjából két állandó programja közül melyiket válasszam - az emberek megfigyelését, vagy az olvasást.
Dönthettem volna úgy is, hogy kiülök valahova nézni az embereket, azonban tudtam magamról, hogy túlságosan fáradt vagyok ahhoz, hogy mindent, ami elhangzik, akár szóról szóra meg tudjak jegyezni, így hát végül a könyvtárban kötöttem ki a törzsasztalom mögött, asztronómia házit írva. Péntek délután igazság szerint valóban nem volt más programom, és úgy voltam vele, hogy ez még legalább érdekel is, akkor miért ne töltsem kellemesen az időt.
Hozzászólásai ebben a témában



Gareth S. Nightingale
Házvezető Navine, Tanár, Illúziómágus, Gondnok


Whiskey in a teacup
offline
RPG hsz: 768
Összes hsz: 2527
Írta: 2015. április 13. 22:17 | Link


A mai napja a szabadabbak közé tartozott - nem is bánta, mostanában folyamatosan rohant és piszok jól jött, hogy miközben a kastély és a falu közt ingázott, képes volt akár futtában is megreggelizni, megkávézni és esetenként tanulni is. Majd' minden percét lefoglalták az órák, a munka, az illúziómágia, a következő kísérletek előkészítése, na meg Viktorékkal is elég sok időt töltött. Eleinte aggódott, hogy a terhükre lesz a jelenléte, de végül sokkal élvezetesebbre sikerült az egész, miután a kezdeti, kissé kínos pillanatokon túlestek (Murphy itt, Murphy ott, Murphy mindenütt...). A vörös levitással többnyire varázsolni tanult, de tett néhány félkatasztrófába torkolló kísérletet főzésre is, mielőtt Kinsey végérvényesen rászólt, hogy bár sok a tartalék edénye, jobb lenne, ha inkább a találmányaira összpontosítana.
Így is tett, még ha az öccse nélkül sokkal lassabban is haladt érzései szerint. Hiányzott neki, de szilárdan kitartott elhatározása mellett, hogy addig nem ártja magát többet Jared dolgaiba, amíg az nem kéri rá - ha látta is mostanában, csak pillanatokra a folyosón, elvégre még az Eridonba sem nagyon járt fel, hogy tényleg maximális önállóságot és szabadságot biztosítson neki. Megszokott munkapadja helyett a könyvtárba járt hát a kutatómunkát végezni, már csukott szemmel is eltalált azokhoz a polcokhoz, amiken a szükséges könyvek sorakoztak. A törzshelyévé egy többszemélyes asztalt léptetett elő, ahol az összes szakirodalma és jegyzete elfér, most is ehhez közelít, tekintélyes mennyiségű olvasnivalót egyensúlyozva. Miután lepakolt, ledobva talárját is, szusszan, belekortyolva a magával hozott kávéba, végigfuttatva tekintetét a közelben ücsörgőkön, mielőtt hajába túrna és nekilátna, hogy kiteregesse örökkön magával hordott füzetének jegyzeteit, skicceit és nekilásson válaszokat keresni a kérdéseire, amiből egész kis listát gyűjtött fel. Kívülről nézve valószínűleg furcsa, hogy nem ül le, helyette az asztal körül mászkál, hol egy könyvet lapozgatva, hol a füle mögé tűzött ceruzával firkantva le pár szót jellegzetes tükörírásával, hol vázlatos skiccel rögzítve egy-egy lehetséges pálcamozdulatot. Ami talán furcsa, hogy minden tárgy ugyanoda kerül vissza, amikor leteszi, mintha a bútor felületén más számára láthatatlan koordinátarendszerhez igazodna. Látszólag nem szentel figyelmet többé az elszórtan ücsörgő diákoknak, belemerülve különös körtáncába.
Utoljára módosította:Gareth S. Nightingale, 2015. július 15. 10:01
Hozzászólásai ebben a témában

Szépvölgyi Richárd
INAKTÍV


aeromágus mentőorvos
offline
RPG hsz: 415
Összes hsz: 1038
Írta: 2015. július 14. 11:37 | Link



Az asztronómiai könyvet tanulmányoztam, s a régi csillagtérképet vizsgáltam. Sajnálatos módon ez nem a kölcsönözhető könyvek közé tartozott, így hát elővettem egy nagy darab pergament, pennát, és nagyon furcsa, precíz mérőeszközöket (amiket egyébként régiségboltokban szereztem), s nekiláttam a munkának.
A közepén voltam az egésznek, amikor megzavartak; egyszer csak megrengett az asztal, mivel egy diáktársam tucatnyi könyvet és jegyzetet pakolt a fatákolmány másik végébe. Elvétettem az aktuális csillagot, s emiatt egy hatalmas vonás keresztezte az eddigi munkámat.
A fiú szemlátomást nem vett tudomást a külvilágról, ezáltal az én létezésem se tűnt fel neki igazán. Kávéját lerakta a jegyzetei mellé - én pedig kénytelen voltam beletörődni, hogy lesz egy asztaltársam. Persze, szólhattam volna neki, hogy menjen el innen, de nem ismertem ezt az embert, nem tartottam logikusnak, hogy elküldjem - ő kutat, én is kutatok, nincs konfliktus, mindketten csendben végezzük a dolgunkat.
Visszafordultam a munkámhoz, s pár korrekciós bűbáj után folytattam, amit elkezdtem... Aztán persze rá kellett jönnöm, hogy elképzelésem nem kap teret. A fiú ugyanis le sem ült, kapkodta a könyveit le és fel, ezzel folyamatosan döngetve az asztalt, emiatt pedig ismét elszúrtam a térképemet. Nagy levegőt vettem.
Felnéztem, figyeltem egy kicsit a fiút, ahogy rendezi a dolgait - először azt hittem, hogy csak úgy lerakta a könyveket szép kupacokban, azonban, mikor egy fekete bőrkötéses könyvet már harmadszor tett vissza ugyanarra a kupacra, rá kellett jönnöm, hogy valami rendszer is van a rendezkedésében...  Beleolvastam pár címbe, mikor felemelt egy-egy kötetet, azonban nem olyanoknak tűntek, amik a legújabb házihoz kellhetnek.
Akármennyire is érdekelt, hogy min dolgozik, nekem is összpontosítanom kellett a saját munkámra. Ha esetleg sikerül végeznem ezzel, még akár meg is kérdezhetem, min dolgozik.
- Bocsi... - megköszörültem a torkom. - Lehetne kevésbé hevesen? Térképet próbálok rajzolni.
Hozzászólásai ebben a témában



Gareth S. Nightingale
Házvezető Navine, Tanár, Illúziómágus, Gondnok


Whiskey in a teacup
offline
RPG hsz: 768
Összes hsz: 2527
Írta: 2015. július 14. 11:42 | Link


Leginkább azért "kapkodott", mert mozdulatai messze nem voltak elég gyorsak és gondolatai folyamatosan néhány lépéssel előrébb jártak, az keresett információk pedig elszórtan hevertek különböző kötetek lapjain. Egyrészt, a környezet leképezése, másrészt, a háromdimenziós képalkotás érdekelték leginkább, azonban mindez rendhagyó anyagokkal kombinálva elég összetett problematikát jelentett. Épp a homok felhasználásának és impregnálásának módjait vette sorra, amikor érzékelte - némi késéssel - hogy hozzá beszélnek.*
- Hm?-*Nézett kissé értetlenül az ismeretlenre, felmérve az előtte kiterített csillagtérképet és kellékeket, majd a saját kupacait - igazából messze nem lökdöste annyira az asztalt, csupán a nagy pontosságot igénylő munkát zavarták a remegések.*
- Na várj...-*Tette le az épp kézben tartott könyvet, próbaképp megmozgatva az asztalt, hogy megállapítsa, stabilabbá tudja-e esetleg tenni, vagy költözhet minden holmijával együtt, ami túl sok macerával járt volna. Volt némi billegés és a lábak sem illeszkedtek tökéletesen, ezen könnyen lehet segíteni, mindössze igazítani kellett egy picit a lábak méretén és fixálni. Guggolva látott hozzá, hogy megfelelő méretűvé változtassa, a lehető legpontosabban dolgozva és a következő próbánál a billegés immár nem jelentkezett, viszont még mindig mozgott kicsit az asztallap, úgyhogy visszamászott, hogy a lábak illeszkedésénél körülhúzva pálcáját, a helyükre "enyvezze" azokat.*
- Ha még így se jó, költözöm.-*Közölte, nem barátságtalanul, csak "én megtettem minden tőlem telhetőt" vállvonással, mert nem akart túl sokáig időzni a könyvtárban, csak néhány válaszért jött, hogy tovább dolgozhassanak Kins-szel, aki jobb híján beugrót játszott, helyettes bájitalfőzőként. Ő maga legfeljebb a recepteket vihette le megmutatni, megfőzni egészen biztosan nem tudta volna, érteni sem értett hozzá igazán. Igyekezett persze kevésbé hevesen mozdulni, de ha belemerült a kutatásba, akkor úgysem erre fog figyelni.
Utoljára módosította:Gareth S. Nightingale, 2015. július 15. 10:02
Hozzászólásai ebben a témában

Szépvölgyi Richárd
INAKTÍV


aeromágus mentőorvos
offline
RPG hsz: 415
Összes hsz: 1038
Írta: 2015. július 14. 11:46 | Link



Érdekesnek tűnt a térkép, hiszen a csillagok időről-időre eltűnnek és új képződik, azonban ez nem volt olyan régi térkép, hogy sok csillagnak ideje lett volna átköltözni máshova; ha pedig feltételezésem helyesnek bizonyult, gyakorlatilag elrontották a legtöbb csillagtérképet, amit eddig tanulmányoztam. Egyszerűen nem pontosak, emiatt pedig az egymáshoz viszonyított helyzetük teljesen más, tehát a legtöbbjük rossz.
A srác nem reagált rosszul; én biztosan nem lettem volna túl türelmes, kutatás közben általában nem vagyok az. Azonban ő olyat csinált, ami egy teljesen új logikát fedett fel, kevés ember gondolt volna erre az opcióra, mármint hogy az asztalt javítja meg, nem pedig átköltözik.
Hátrahúzódtam a széken, s néztem, ahogy dolgozik. Mintha méreteket vett volna csak így ránézésre, változtatott az ott lévő lábak méretén, egy próba után visszaguggolt, és a lábak illesztését tette helyre. Az asztal tökéletesen stabil lett.
Ez már alapból felkeltette az érdeklődésem, ugyanis láthatóan nagyon precíz, problémamegoldó képessége nem olyan alacsony, mint az átlagnak, ehhez mérten ügyesen varázsol és más logika szerint gondolkodik, mint az emberek többsége. Persze nem is a szokásos olvasmányokat bújja, semmi köze a tantárgyakhoz. Szemmel láthatólag kutat valami után, bár fogalmam sem volt, mit kereshet úgy igazán, a könyvek címéből nem állt össze. Valami speciális problémán dolgozik.
- Köszönöm. - mondtam kissé meglepetten. Összehúztam a szemöldököm.
Természetesen nem tudtam a csillagtérképre koncentrálni, eltörpült ez a dolog amellett, hogy úgy láttam, lehetséges, hogy nem csak én vagyok furcsa ebben a kastélyban.
Bár a kitámasztott csillagtérképet tanulmányoztam, de időről-időre felpillantottam a különös figurára, aki felkeltette figyelmem. Talárján főnix látszott, meg is lepődtem, hogy nem Levitás. Természetesen volt köztünk korkülönbség, első blikkre mestertanoncnak néztem volna, de elgondolkodván nem nagyon találtam olyan szakot, ahova ezek a könyvek beleillenének. Ha mestertanonc is, nem az után kutat most, amilyen szakon van.
Meg akartam tőle kérdezni, hogy min dolgozik épp, de természetesen nem tehettem meg ezt - láthatóan ő sokkal komolyabb ismeretanyagot halmozott most fel, mint én eddig, ebben pedig semmiképpen sem szerettem volna megzavarni. Arra gondoltam, hogy ha esetleg itt hagyja a könyveket, beléjük nézek...
A térképemre néztem, agyam beindult. Min dolgozhat? Az előtte lévő, általam látott könyvcímek kavarogtak a fejemben, miközben próbáltam nekilátni a dolgomnak. Persze, az első dolgom az volt, hogy ismét elrontottam. Új pergament vettem elő a táskámból a lehető leghalkabban. Mégis min dolgozhat?
Utoljára módosította:Szépvölgyi Richárd, 2015. július 14. 11:47
Hozzászólásai ebben a témában



Gareth S. Nightingale
Házvezető Navine, Tanár, Illúziómágus, Gondnok


Whiskey in a teacup
offline
RPG hsz: 768
Összes hsz: 2527
Írta: 2015. július 14. 11:51 | Link


Külső szemlélőnek talán furcsa, számára azonban logikusnak tűnt, hogy ha gond van, akkor ha az ember meg tudja oldani, meg is teszi és nem csak odébb rúgja. Amúgy sem volt kedve megint mindent összeszedni, átfuvarozni egy másik asztalra, megint szétrakni, márpedig ennyi tárgyat nem tudott volna egyszerre átlebegtetni.
- Nincs mit.-*Nem nézett fel, de annyi illendőség szorult belé, hogy válaszoljon, elvégre nem került nagy fáradságba az egész, még ha alapból inkább a gondnok felelőssége is az ilyesmi. Amennyi bútor van a kastélyban, egyetlen ember valószínűleg akkor sem győzhette könnyen, ha csak ennek szentelte minden idejét, ő viszont Jaredtől tudta, hogy a professzor sokkal inkább a saját találmányaival foglalkozik. Eleve nem tartotta jó ötletnek, hogy ehhez a kényelemhez szoktassa magát bárki is - innen ki fognak kerülni és nem sokan engedhetik majd meg maguknak, hogy házimanót fogadhassanak.  
Csendesen dolgozott tovább, füzetébe másolva két különféle bájital receptjét is, megjegyzésként hozzáfűzve, hogy elképzelhetőnek tartja, hogy ne a homokszemek felszínét vonja be, hanem a mugli hógömbökhöz hasonlóan a folyadék legyen a közeg, amennyiben kellően áttetsző. Ez persze további, más típusú problémákat vetett fel, de egyelőre csak a különféle lehetőségeket vizsgálta, az sem biztos, hogy végül a homokra esik a választásuk. Ha eddig nem is foglalkozott asztaltársával, most már érzékeli, hogy időről időre figyelemmel kísérik mozdulatait és valószínűleg a könyveit is szemrevételezték már, bár sem kérdés, sem más szó nem hangzik el. Felegyenesedve nyújtózkodik, aztán bögréjéért nyúl, belekortyolva az erős kávéba, mert érzi, hogy jól jönne egy kis lökés, hogy a múzsa is besegítsen. Jegyzeteibe pillant, a csupor oldalán dobolva ujjaival tanulmányozza az eddigi pontokat, majd füzetéhez hajolva gyors, apró skiccet rögzít egy üveggömbről, amit egy vékony gyűrű ölel körbe, folyamatosan mutatva az égtájakat. Hmmm... Vajon bele tudna építeni egy helyzetmeghatározót is? Még egy rajzot készít, a gömböt az iránytűjéhez hasonlatos szerkezettel egészítve ki, amitől egészen steampunk kinézetet nyer. Fejét oldalra döntve nézegeti a skiccet, igazán tetszetős, de ez már egy másik találmány tulajdonképp, először a térképpel kellene foglalkoznia, úgyhogy ismét maga elé húzza a kérdéslistát. Ahogy a srác újra elrontja amin dolgozik és új pergament húz elő, felpillant rá.*
- Gond van?-*Érdeklődik, bár kétli, hogy ezúttal is ő lenne a felelős, de nem véletlenül szokott éjszaka kísérletezni, amikor senki sem szakíthatja félbe, nem zárja ki, hogy esetleg ténylegesen zavarja a másikat. Persze, nála sokat nyomott a latban az is, hogy a bűbájmódosítás nem veszélytelen és minimálison kellett tartania a nem kontrollálható változókat - az hiányzott a legkevésbé, hogy valaki megsérüljön, mert belegyalogol egy félkész varázslatba.  
Utoljára módosította:Gareth S. Nightingale, 2015. július 15. 10:02
Hozzászólásai ebben a témában

Szépvölgyi Richárd
INAKTÍV


aeromágus mentőorvos
offline
RPG hsz: 415
Összes hsz: 1038
Írta: 2015. július 14. 11:58 | Link



Persze, nem segített a koncentrációban, hogy a srác érdekesnek tűnt. Engem sajnos sokszor könnyű kirántani a munkából, a figyelmem egyszerre rengeteg irányba szokott terelődni, a koncentrációmmal pedig jelenleg gondok voltak, különböző okok miatt.
Mikor új pergament vettem elő, a srác felnézett - láthatólag felskiccelt valamit, tehát tervez valamit, amihez ennyi információ kell, az pedig valószínűleg saját ötlet. Bár kétségbe vonhattam volna, hogy egyáltalán tudományági területen dolgozik (az is egy opció volt, hogy mondjuk könyvet illusztrál, vagy bármi ilyesmi, amihez nem értek), mégis kényelmes volt elhinni, hogy a srác valami újon dolgozik, esetleg egy eszközön. Vagy csak átláthatósági ábrát készít valamiről?
Aztán, ahogy láttam, egy kis szünetet engedett meg magának, legalább pár korty kávé erejéig; pihen az agy, új megoldásokon dolgozik, rendszerez.
Kissé összerezzentem, mikor megszólított - felnéztem a könyvből, és a lehetőségeket szinte számba se véve reagáltam... kíváncsiságom legyőzte a logikámat.
- Semmi, csak azon gondolkodtam, hogy min dolgozhatsz. Érdekesnek tűnik a címek alapján. - böktem állammal a könyvek felé. - Meg hát, elég rendszerezetten csinálod, ami arra utal, hogy régóta... kutatsz dolgok után.
Persze, opcióként ott volt, hogy sokkal okosabbnak hiszem, mint amilyen valójában, de magamban kétségbe vontam ennek a realitását. Az alapján, amit eddig láttam belőle, határozottan kitűnt az átlagból - nem volt hisztis, vagy kelletlen, vagy agresszív, vagy hangos, mint azok, akikbe eddig botlottam. Úgy alapjáraton; komolyabb volt, mint a legtöbb itt lévő diák, legalábbis első blikkre így tűnt. Aztán lehet, hogy kifogtam még egy nagyképű eridonost...
Örültem volna neki, ha egy hozzám hasonlóval tudnék eszmecserét folytatni valamiről, legyen az bármilyen tudományág, vagy akármi. Persze, csak tárgyilagosan. A bizalomhatárt nem szerettem volna átlépni.
Hozzászólásai ebben a témában



Gareth S. Nightingale
Házvezető Navine, Tanár, Illúziómágus, Gondnok


Whiskey in a teacup
offline
RPG hsz: 768
Összes hsz: 2527
Írta: 2015. július 14. 12:00 | Link


Nem is nézték, jóformán tanulmányozták - ha időbe is telt, megtanulta megkülönböztetni a közönséges pillantást attól, ami sokkal figyelmesebben fürkészte. Egyelőre nem tulajdonított ennek különösebb jelentőséget, mindenkinek szíve joga kíváncsinak lenni, amíg nem tolakodó és mászik bele olyasmibe is, amihez evidensen semmi köze. Egyébként elsősformának tűnt a fiú, bár termete lehetett csalóka, mert arca, vagyis inkább a tekintete öregebbnek mutatta.
A másik összerezzent, pedig a könyvtár miatt elég halkan szólította meg - nem olyan kelletlenül reagált, mint Jared, de szemlátomást nem szokott igazán hozzá, hogy sokat társalogjon másokkal. Valahogy vonzza az ilyen embereket, állapította meg kortyolás közben, nem mintha zavarta volna. Meglepően jól ki tudott jönni a szótlan-mogorvának tartottakkal is, háztól és kortól függetlenül.*
- Aha.-*Bögréje pereme felett tanulmányozta egy kicsit a névtelent, hangyányi iróniával nyugtázva, hogy ha akadályozza is a munkájában, teljesen akaratlanul teszi. Kíváncsi lett volna, a másik tényleg ért-e ahhoz, amivel épp foglalatoskodott, vagy épp elsajátítani igyekszik a csillagtérképek rajzolásának fortélyát, különös eszközeivel körülbástyázva. Mindenesetre, talán ajánlatosabb lett volna ceruzával kezdeni tinta helyett, amíg nincs kellő rutinja vagy önkontrollja, de ez nem az ő dolga.*
- Hobbiszinten varázstárgyakat készítek.-*Osztotta aztán meg vele, megfigyelését igazolva, mert igazából sosem titkolták az öccsével, hogy ez az egyik legkedvesebb szórakozásuk, azon viszont kicsit tovább merengett, felfedje-e előtte azt is, min dolgozik épp. Nem szívesen nézte volna végig, ahogy valaki lenyúlja az ötleteit, főleg ebben a fázisban, amikor már elég sok időt ölt bele, de még nem rendelkezett számottevő előnnyel, ha valaki más is fejlesztésbe fogna.*
- Egy térérzékelő szerkezetet tervezek. Utazáshoz, felfedezéshez, ilyesmi.- *Ennyit talán elárulhat, ha magáról a használni kívánt elvekről és bűbájokról nem mesél. Ugyan bevételüknek csupán töredékét tette ki a megrendelésre készített tárgyakból befolyó pár galleon, nem szívesen mondott le erről és a lehetőségről, hogy egyszer esetleg ez jelentse a megélhetésüket. Egy kicsit várt, aztán ha nem kapott további kérdést, egy biccentéssel visszatért munkájához, mert még számos kérdést kellett átrágnia, mielőtt elindulna vissza a faluba.
Utoljára módosította:Gareth S. Nightingale, 2015. július 15. 10:03
Hozzászólásai ebben a témában

Szépvölgyi Richárd
INAKTÍV


aeromágus mentőorvos
offline
RPG hsz: 415
Összes hsz: 1038
Írta: 2015. július 14. 12:05 | Link



Furcsa volt számomra, hogy egy viszonylag normális kommunikációt tudtam létesíteni, de azt hiszem, ezt sem árt megtanulni a későbbi céljaimhoz. A srác egész rendesen reagált, mármint nem lett ideges, kérdezték, és ő válaszolt valamit, ez is meglepett, bár alapvetően az lenne a normális, ha ehhez szoktam volna...
Hobbiszinten. Igen, ezek az olvasmányok, a jegyzetek és a skiccek, valamint a begyakorolt kutatási stílus "tényleg" erre utalt... na mindegy. Ugyanakkor; varázstárgyakat tervez. Végre, egy alkotó ember!
Természetesen sok információt visszatartott, amit meg is értettem, hiszen amikor valaki valami újba fog, semmiképpen sem érdemes elárulni a részleteket, hiszen sanszos, hogy valaki ellopja az ötletet. Egyszer velem is megesett ez, bár annál szánalmasabb dolgot nem tudok elképzelni, hogy egy tizenhárom éves ötlete alapján kísérleteznek ki valamit, pedig Márk "barátai" ezt tették.
Térérzékelő, ez érdekesen hangzott, s hirtelen jó pár kérdés merült fel bennem, de természetesen indokolatlan lett volna feltennem őket, én sem árulnám el rájuk a választ, ha varázstárgyakon dolgoznék. Bár tény, hogy ilyen csekély korral (ami azért látszik rajtam... a tizenötöt csak most fogom tölteni) biztosan nem tudnék ilyen precízen tárgyakat bűvölni. Végtére is, csak most kezdtem el nemrég tanulni.
Egy pillanatra visszatekintettem a rajzomra - illetve az üres pergamenre -, agyam összekapcsolta a térérzékelőt és a csillagtérképes szenvedéseim, szemeim pedig azonnal felcsillantak.
- Nyilván nem vagy köteles válaszolni, mert jogos, hogy véded az ötleted, csak annyi hogy... vajon ez a térérzékelő csillagokat is tudna érzékelni? Tegyük fel, hogy felmegyek vele az űrbe. - nyilván ez nem lehetséges, mármint hogy egyszer csak az űrbe találjam magam, illetve a varázstárgyakról és azoknak szeszélyeiről sajnos nincsenek mélyenszántó ismereteim, illetve ennek a konkrét találmánynak a működési elveiről semmit sem tudok, de... hiába kutattam eddig csillagérzékelő ketyerékért, ami segítene tényleg a lehető legpontosabb képet adni a helyzetükről, sosem találtam semmit.
Hozzászólásai ebben a témában



Gareth S. Nightingale
Házvezető Navine, Tanár, Illúziómágus, Gondnok


Whiskey in a teacup
offline
RPG hsz: 768
Összes hsz: 2527
Írta: 2015. július 14. 12:08 | Link


Nem kerülte el a figyelmét, ahogy szavai hatására a másik kissé szkeptikusan végigmérte az előtte tornyosuló könyveket és jegyzeteket.*
- Kinek a pap, kinek a papné...-*Vont vállat válaszképp mert talán komolyabban vette a hobbiját, mint az emberek többsége, de tény, hogy egyelőre nem űzhette máshogy, csak időtöltésként, mert tanulmányai és munkája rengeteg időt és energiát igényeltek. Az, hogy intellektusa és tehetsége lehetővé tette, hogy minimális külső segítséggel is jó eredményeket érjen el, felerészt szerencse és felerészt kemény munka eredménye. Évek álltak mögötte és olyan emberekkel tanácskozhatott és dolgozhatott együtt, mint Vikohino, Jared és Kinsey, ami rengeteget segített. Még akkor is, ha esetenként mást sem csináltak, mint kifogásokat és akadályokat igyekeztek elébe gördíteni - egészen meglepő, mennyire fel tudta pörgetni az a kihívás, amit a seprűkészítő szüntelen akadékoskodása és antipátiája jelentett.
Általában szívesen társalgott másokkal a találmányairól, amikor már tudta, mit hogyan fog csinálni és közel járt a célhoz, vagy legalábbis, elérhetőnek érezte. Ez pedig egy legalább egyéves probléma volt, amibe még az iránytűk és prefektus-detektorok fejlesztésénél futottak bele - célszerűtlen lett volna az egész kastélyról és birtokról térképet rajzolni, a világról méginkább, de nem ártott volna valami, ami bizonyos pontok helyzetén túl a környezetet is előre tudja jelezni. Ha a mugli világ párhuzamaival él, volt ugyan GPS-ük, de csupán vaktérképes, ami valódi terepen - amilyen például az erdő mélye vagy a környező hegyek - édeskevés. Egy év, s még így sem sikerült teljesen megbízható varázslatot találnia, amiből kiindulhatott volna, bár akadt néhány kecsegtető dolog, mint a melodimágiában talált echo. Maradt hát a keresgélés és kutatás, bár így is számos olyan bűbájra és ötletre tett szert, amit máshol is hasznosíthat majd.
Garethnek, őszinte sajnálatára, ki kellett ábrándítania a srácot, akármilyen reményteli pillantással fordult is feléje.*
- Kizárt. Nem erre és nem ilyen távolságokra lett tervezve.-*Ingatta fejét, mert a mostani elképzeléssel is lehetőségei határát feszegette, fényévnyi messzeségek végképp túl nagy falat lettek volna.*- A csillagfürkészés viszont elég régi ahhoz, hogy számtalan megbízható modell álljon rendelkezésre. Ezek átalakításával lehetne ilyesmit készíteni, de ehhez elengedhetetlen, hogy aki csinálja, értsen is hozzá.-*Burkoltan azt is elárulta ezzel, hogy ő nem tartozik ezen emberek közé. Bár szerepelt tervei közt, hogy megtanul csillagok szerint navigálni, jelenleg valami más foglalta el a prioritási lista tetejét, még ha ismerethalmozáson túl nem is tehetett érte sokat. Feladni viszont nem volt hajlandó az éghajót, főleg a repdeszka sikerének fényében.
Utoljára módosította:Gareth S. Nightingale, 2015. július 15. 10:03
Hozzászólásai ebben a témában

Szépvölgyi Richárd
INAKTÍV


aeromágus mentőorvos
offline
RPG hsz: 415
Összes hsz: 1038
Írta: 2015. július 14. 12:18 | Link



Végig figyeltem a mozgását, ahogyan dolgozott vagy gondolkodott, de igazság szerint nem sok infót szűrtem le belőle; valahogy nem ment, nem feltétlen tudtam megfejteni őt úgy, mint ahogy például Schlett Lillát tudtam... nem, ő másnak bizonyult. Átfutott az agyamon, hogy mi lehet az oka ennek; a sok lehetőséget azonban végig se tudtam gondolni, mert válaszolt a feltett kérdésemre.
Kissé elszomorodtam. Maradhat akkor a kézzel való méregetés, aztán majd valahogyan összeszedek annyit, hogy vegyek igazi eszközöket hozzá... nagyon remek. Persze, kérhetnék Márktól pénzt rá, de semmiképpen sem akarok valamivel is tartozni neki - vagy többel, mint amivel eddig.
Válaszával azt is elárulta, hogy ő nem jártas az asztronómiában, ami kissé lelombozott, hiszen mégsem hasonlít rám annyira, mint szerettem volna.
- Értelek. - fűztem hozzá halkan. - Kár, pedig érdekelt volna... - elgondolkodtam egy kicsit, majd figyelmemet ismét a hibás térkép felé fordítottam. Egyszerűen nem szabad megengednem magamnak azt a luxust, hogy emberekkel alakítok ki kapcsolatokat, ráadásul magamtól; így is mi van Minával? Félek tőle. Csak azért, mert néha szoktunk beszélgetni. Potenciális veszélyforrás számomra ő is, mert a beszélgetéseink által még a végén kiismer, vagy ilyesmi.
Mondhatjuk, hogy kissé kényszeresen rettegek a bizalomtól, vagy inkább a bizalomadástól, de egyelőre ez kényelmes volt számomra. Egyszerűbb nem beszélgetni senkivel, problémákat előzök meg vele.
Végül egy idő után (és jó pár feleslegesnek bizonyuló próbálkozás után) összeszedtem a cuccom, és egy fejbiccentés, vagy valami ilyesmi kíséretében búcsúztam diáktársamtól, a körletem felé menet pedig hol a csillagtérképes problémámon, hol pedig a srác készülő varázstárgyán járt az eszem.
Hozzászólásai ebben a témában




Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyElső emelet