36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyElső emelet

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Lavia Stark
INAKTÍV


Puszedlis Vassárkány
offline
RPG hsz: 79
Összes hsz: 386
Írta: 2014. október 17. 22:53 | Link

Licia Henrietta Lily Wolf


Az éjszaka alig sikerült aludnom, mivel a macskák a szobában rémes ramazúrit csaptak. Sebastian fel alá rohangált és az összes játékát, meg párnáját odahordta Sierrához, akinek már feltűnően nagy pocija volt. Nem igazán örültem a dolognak, de mit lehet tenni, ha megtörtént, hát megtörtént. Reggel már arra keltem, hogy Seb a mellkasomon jár táncot és a nyakamat nyomkodja a praclijaival, hogy végre adjak neki reggelit, szóval nem hagyta, hogy aludjak, muszáj volt felkelnem. Elláttam állattartói kötelezettségeimet, de mikor visszafeküdtem aludni, sehogy sem jött álom a szememre. Negyedórás próbálkozás után mély sóhajjal felkeltem és elkezdtem rendbe szedni magamat, ami nem volt egy rövid feladat. Mindent meg kellett csinálnom, meg kellett fésülködnöm, felöltözni, arcot, fogat mosni, ilyesmik. Jó sok időm ráment, így körülbelül egy órával később résnyire nyitva hagytam az ajtóm a cicusoknak és fürge léptekkel a könyvtár felé igyekeztem. Kezdtem kifogyni a kötetekből és tavaly jártam párszor a könyvtárban. Ezen látogatások alkalmával bőven láttam érdekesnek tűnő olvasmányokat és most ezek újbóli felkutatására igyekeztem. Mikor odaértem, még megigazítottam a ruhámat, majd benyitottam. Az orromat meglegyintette az ezer éve nem érzett, isteni könyvillat, amit annyira szerettem a londoni könyvtárakban is. A papír és a tinta, valamint a kötések közös szimfóniája mindig megnyugtatott, így a sárkánylakban is gyakran illatozott hasonlóan a levegő. Elmosolyodtam és beljebb sétáltam. Kabátot direkt nem hoztam magammal, nehogy azzal is vacakolnom kelljen, így utam egyenesen a könyvtárosnő pultjához vezetett. Mint mindig, most is rettenetesen elfoglaltnak tűnt, szóval nem nagyon akartam zavarni, de muszáj volt megkérdeznem, hogy detektív regényeket merre találok. Zavartan jó napot kívántam, majd előadtam a mondanivalóm a számára. Segítőkész volt, pont ahogy emlékeztem és elmagyarázta, hogy ezeket merre is találom, amit persze megköszöntem és már szedtem is a lábam arra felé. Ahogy a célom felé haladtam, megpillantottam egy Navinés lányt... talán elsős lehetett. Nem tűnt biztosnak a dolgában így arra sandítottam.
 - Minden rendben? - kérdeztem bizonytalanul.
Utoljára módosította:Lavia Stark, 2014. október 18. 00:13
Hozzászólásai ebben a témában


Könytárossegéd, Ex-levitás, Rellonos Blogger, Akadémista, DÖK-tag, Rellon Mentor
Licia Henrietta Lily Wolf
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 8
Összes hsz: 12
Írta: 2014. október 18. 15:29 | Link

Lavia Stark

 - Heuréka!
Megtaláltam a könyvtárat. Kész csoda ebben a hatalmas kastélyban, egészen olyan, mint valami labirintus! És én igazán nem régóta vagyok itt.
 - Jó napot kívánok! - köszöntem óvatosan a könyvtárosnak, és elindultam a könyvtár belseje felé. Lassan, halkan haladtam előre, pont úgy, ahogy akkor szoktam, ha idegen helyre kerülök.
Körbepillantottam a polcokon, és feltűnt, hogy szinte csak tudományos szakirodalmat látok, regényeket sehol.
 -Hát ezek csak akkor vesznek könyvet a kezükbe, ha a tanuláshoz kell? – morogtam. Eltelt egy kis idő, mire rájöttem, hogy már megint hangosan gondolkoztam. Hupsz. Sürgősen le kéne szoknom erről.
 - Elnézést...
Tovább sétáltam a polcok között, nézegettem a könyvek gerincét, ismerkedtem a hellyel. Egyszer csak megszólított egy lány, aki nagyjából olyan magas volt, mint én, de idősebbnek tűnt. Csak annyit kérdezett, hogy minden rendben van-e, én mégis örültem, hogy végre szól hozzám valaki.
- Persze, köszönöm. Csak körülnézek, még nagyon ismeretlen nekem ez az egész kastély - válaszoltam a tőlem telhető legmagabizotsabb hangon. Ami nem éppen magas szint. - Itt nincsenek regények? Mindenhol csak a szakirodalom... - mutattam körbe. Ez a lány biztos jobban ismeri a könyvtárat, mint én.
 - Ja, egyébként Licia Wolf vagyok - kaptam észbe, hogy talán be kéne mutatkoznom.
Hozzászólásai ebben a témában
Lavia Stark
INAKTÍV


Puszedlis Vassárkány
offline
RPG hsz: 79
Összes hsz: 386
Írta: 2014. október 18. 16:14 | Link

Licia


Azt hiszem, hogy jól jött a lánynak, hogy rábukkantam, mert kifejezetten elveszettnek tűnt, így jobban megnézve. Mélyet sóhajtottam, majd megigazítottam a hajamat és pár hosszú lépéssel átszeltem a köztünk lévő távolságot, majd megtorpantam karnyújtásnyi távolságra tőle. Áttanulmányoztam pár másodperc alatt az öltözetét és az arckifejezését, majd derűsen elmosolyodva néztem az arcára.
 - Üdvözöllek a Bagolykő Mágustanoda könyvtárában, kicsi lány - kuncogtam szórakozottan. A kicsit egyáltalán nem sértésnek szántam, nem is azért mondtam, mert korban annyival fiatalabb lett volna nálam, mindössze annyi volt az oka, hogy ő elsős volt, míg én a második évemet töltöttem már itt. Hamar eltelt ez az év is, mondjon bárki bármit. Miután befejeztem a lány tanulmányozását, oldalra biccentettem a fejemet és sunyin elmosolyodtam. Volt, hogy egyszerűen ilyen hangulatom volt és jól esett másokra ráhozni a frászt.
 - Ne aggódj, nem olyan nehéz kiigazodni a helyen, mint amennyire elsőnek tűnik a dolog. Nekem év végére ment, de a nyáron kijöttem a gyakorlatból - vontam vállat lazán, majd körbepillantottam. Mindenhol csak szakkönyvek voltak, amerre csak szem ellát. Kétkedve pillantottam vissza rá, aztán csak ismét elvigyorodtam szélesen. Nem volt egy magabiztos egyén, az egyszer biztos. Vigyorgásra késztetett a zavara, amit annyira próbált rejtegetni előlem.
 - Erősen kétlem, hogy ez a rész a számodra ideális részleg. A nevem pedig Lavia, nagyon örvendek, Licia - kaptam el a csuklóját és finoman húztam magammal a regények felé, mivel azok is ott voltak a detektív regények környékén - Miféle könyveket keresel?
Nem voltunk messze, mégsem volt kedvem magyarázgatni, hogy mikor és merre menjen, sokkal egyszerűbb volt magammal cipelni a lányt, mint elkezdeni, hogy: "és aztán fordulj jobbra, menj négy polcnyit, aztán jobbra. "
Utoljára módosította:Lavia Stark, 2014. október 18. 16:15
Hozzászólásai ebben a témában


Könytárossegéd, Ex-levitás, Rellonos Blogger, Akadémista, DÖK-tag, Rellon Mentor
Licia Henrietta Lily Wolf
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 8
Összes hsz: 12
Írta: 2014. október 19. 22:31 | Link

Lavia

A lány kuncogva üdvözölt, majd bemutatkozott, és megnyugtatott, hogy nem olyan nehéz itt eligazodni. Ezt nehezemre esett elhinni, a kastély nekem kifejezetten labirintusszerűnek tűnt, de hát ő tudja. Régebb óta van itt, mint én, ez már biztos, de hogy pontosan mennyivel, az még nem derült ki.
 - Örülök - mondtam, a lány pedig, aki ezek szerint a Lavia névre hallgatott, megfogta a csuklóm, és elkezdett húzni valamerre. Hogy hova, azt nem tudtam megállapítani ennyi egyforma könyvespolc között, de sejtettem, hogy a regények felé.
 - Köszi... Fantasy könyvet keresek - mondtam, és éreztem, hogy kezdek feloldódni. Hamarosan újra a szokásos formámat hozom majd. Nem vagyok az a kifejezett mániákus könyvmoly, de szeretek olvasni, könyvekről pedig bárkivel el tudok beszélgetni. A bunkó alakok nem szoktak könyvtárba menni, ott kedvesen megszólítani valakit meg főleg nem.
 - Nem tudok egy konkrét könyvet, amit el szeretnék olvasni. Mindegy, csak fantasy legyen... - kuncogtam, és követtem Laviát a regények felé.
Hozzászólásai ebben a témában
Lavia Stark
INAKTÍV


Puszedlis Vassárkány
offline
RPG hsz: 79
Összes hsz: 386
Írta: 2014. október 20. 20:25 | Link



Azt hiszem, hogy a biztatásom nem igazán győzte meg őt. Mindezek ellenére egy próbát nekem határozottan megért, még akkor is, ha nem sokra mentem vele. Legközelebb talán jobban megy majd a dolog, elvégre még csak most kezdtem. Nem mindenki lehet első nap profi abban, hogy másoknak segítsen a könyvtárban. A kislány különösebb ellenállást nem mutatott, mikor elkezdtem a magam sajátos módján kalauzolni, szóval egészen a regényekig húztam magammal. Fantasy... húú, hát ez nem lesz egy egyszerű menet. Felnevettem halkan, majd hátranéztem rá és vissza a könyvek gerincének tanulmányozásához.
 - Te aztán most feladtad nekem a leckét, kisasszony - bólogattam elismerő grimasszal, majd koncentrálni kezdtem a dologra, tehát szokás szerint eltűnődő arcot vágva csücsörítettem. Hm... Az viszont nem kerülte el a figyelmemet, hogy kezdett kevésbé stresszelni, nem volt már olyan feszült és merev, mint amikor rátaláltam a polcok közt bolyongva és ezt sikernek könyveltem el a magam részemről. Ő egy kissé elgondolkozott, én pedig túl elfoglalt voltam ahhoz, hogy rákérdezzek a miértjére, bár ha lett volna rá feles agykapacitásom - mert volt -, sem faggattam volna, hiszen az ő dolga, min jár a buksija. Ebbe nem sok beleszólásom volt.
 - Szóval mindegy, csak fantasy? Nem sok ilyen könyvünk akad, néhány mugli kötet... Bár ha a tündéres, vámpíros és hasonló könyveket szeretnél, a szakirodalom és a mitológia szekciónál jó helyen jártál - nevettem halkan és elkocogtam egy létráért, ami nem igazán a közelben volt, így pár percre eltűntem. Reméltem, hogy nem rezel be, hogy esetleg ott hagytam, de nem volt időm ezen gondolkozni. Felálltam a létra második fokára és pár lépéssel betolva magam elsuhantam addig a polcig. Ezt határozottan ki akartam próbálni, egész életemben. Ez az előnye, ha az ember könyvtárossegédnek áll. Nem messze tőle lefékeztem a suhanó létrámat, majd lepillantottam rá érdeklődő mosollyal, de csak pár pillanatra. Utána már másztam is fel, útközben megnézegetve egy két címet, magam elé dünnyögve. Nem, azt hiszem, hogy a rózsaszín unikornisok fantasynek minősülnek, másszál tovább, Lavi. Azzal még pár fokkal feljebb vándoroltam és ismét körbenéztem a könyvcímek körül. Itt már volt pár használható, így kivettem a hajamba tűzött varázspálcát a kontyomból és a könyveket szép sorban lelebegtettem a lány elé. Még pár fokkal feljebb is találtam négy-öt kötetet, aztán lenéztem rá felvont szemöldökkel. Elég magasan voltam már, de azért még nem lettem rosszul.
 - Nézd át őket, aztán szóljál, hogy keressek-e még! - kértem meg a lehető legkedvesebben és kényelembe helyeztem magam az egyik fokon, a kezem két oldalt átfűzve a létrán. Én addig le nem megyek innen, míg el nem döntötte, mennyi könyv kell neki, az biztos, hogy nem!
Hozzászólásai ebben a témában


Könytárossegéd, Ex-levitás, Rellonos Blogger, Akadémista, DÖK-tag, Rellon Mentor
Licia Henrietta Lily Wolf
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 8
Összes hsz: 12
Írta: 2014. október 21. 19:49 | Link

Lavia Stark

Amíg Lavia elsietett valahová, azt nem mondta el, hogy hová, de végül is az ő dolga. Addig én nekitámaszkodtam az egyik polcnak, és a könyvek gerincét kezdtem nézegetni. Megnyugodva állapítottam meg, hogy végre regények, nem csak a szakkönyvek. Bár gyanítottam, hogy ha valaha el akarok igazodni ebben a mágusvilágban, ahová csak úgy belecsöppentem, akkor azokra is szükségem lesz, meg persze tanuláshoz is kell majd.Arra kaptam fel a fejem, hogy Lavia egy létrán suhan el mellettem. Jé! Ezt mégis hogy...? Ja, hogy kerekei vannak! - esett le, és elnevettem magam. Annyira el van itt minden varázsolva, hogy a teljesen normális dolgokban is varázslatot keresek. Igaz, hogy a gurulós létra nem feltétlenül mindennapi jelenség, de nem is mágia, láttam is már ilyet, ha máshol nem is, a Szépség és a szörnyeteg című mesében.
 - Ez szép volt - kuncogtam. Lavia fejebb mászott a létrán, és valami egészen meglepőt művelt: a kontyából előszedte a varázspálcáját, és lelebegtette a könyveket hozzám. Tényleg kedves tőle, hogy segít, magamtól meg nem találtam volna... Persze még mindig ott a könyvtáros, de azért mégiscsak jobb, ha egy tanuló segít.
 - Hű. Köszönöm - mosolyogtam rá hálásan, és megnéztem őket. A Gyűrűk Urát és az Eragont megtaláltam köztük, ennyi szerintem elég is lesz.
 - Köszönöm, ezt a kettőt kiveszem, a többit meg... Kérlek, lebegtesd így vissza őket a polcra! - kértem.
Hozzászólásai ebben a témában
Lavia Stark
INAKTÍV


Puszedlis Vassárkány
offline
RPG hsz: 79
Összes hsz: 386
Írta: 2014. október 24. 16:52 | Link


Persze nem állt szándékomban hosszú időre magára hagyni szegény gólyát, még akkor sem, ha tudtam, hogy nem veszik el itt a könyvtárban. Felelősségemnek éreztem, hogy a könyvek szentélyébe érkező diákokat szemmel tartsam, elvégre most már az én felelősségem is, ha történik valami itt a jelenlétemben. Nem volt rossz érzés segíteni neki, így hát leküzdöttem a tériszonyomat és elgurultam arra a létrával. Ami amúgy nem volt rossz móka, kifejezetten élveztem, hogy lehet erre-arra közlekedni vele és nem kell lebegtetni. Kissé döbbentnek tűnt elsőre, gondoltam, hogy varázslatnak fogja hinni, hiszen legelőször én is azt hittem róla. Közelebbről megnézve viszont nem nehéz rájönni a turpisságra, gondolom ő is megtette, elvégre felnevetett. Egy elegáns félig meghajlást produkáltam a létrán.
 - Köszönöm, köszönöm - aztán a könyvekre néztem, amiket lelebegtettem hozzá. Kivett belőle kettő könyvet, én pedig bólintottam, mikor megkért, hogy lebegtessem vissza a többit. Csak egy mozdulatba került, szóval nem volt semmi akadálya annak, amire megkért. Lepillantottam, majd vissza a polcra és kiszedtem magamnak egy újabbnak látszó könyvet. Ha minden igaz, akkor az volt a címe, hogy "Tűzláng" ami szimpatikus volt. Szóval bevágtam a hónom alá és két oldalt megfogva a létra szélét lecsúsztam. Visszatűztem a hajamba a varázspálcámat, megigazítva a kontyomat, aztán tovább suhantam a létrával, vissza a helyére. Ott befékeztem, lemásztam róla és visszasiettem a lányhoz. Oldalra biccentettem a fejemet és megnéztem a két könyvet ami nála volt. Gyűrűk ura, Eragon. Érdekesnek tűntek, de nem hallottam még róluk, gondolom mugli könyvek lehettek. Még anno, Londonban láttam ezekkel kapcsolatban rengeteg poszter és plakátot,de sosem tudtam mik ezek.
 - Érdekesnek tűnnek. Te már olvastad őket? - kérdeztem kis mosollyal, majd a könyvtáros asztal felé indultam, hogy felírjam, miket vett ki a lány. Én elindultam és a könyvespolcok végétől pillantottam vissza, hogy követ-e engem Licia.
Hozzászólásai ebben a témában


Könytárossegéd, Ex-levitás, Rellonos Blogger, Akadémista, DÖK-tag, Rellon Mentor
Licia Henrietta Lily Wolf
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 8
Összes hsz: 12
Írta: 2014. október 29. 17:44 | Link

Lavia

Lavia meghajolt a létrán, aztán visszalebegtette a többi, fölöslegesnek ítélt könyvet a polcra. Levett magának egyet, aztán lemászott. Úgy tűnt, nem ismeri az Eragont és a Gyűrűk Urát. Nem tudom, hogy csinálja, a csapból is a Gyűrűk Ura folyik, amióta megcsinálták belőle a filmet. Az Eragon kevésbé ismert, bár állítólag tartósan megelőzött nem tudom, hogy pontosan hány Harry Potter kötetet a toplistán. Mondjuk, ha Lavia varázslócsaládból származik, nem sárvérű, mint én, akkor nem nyilatkozhatok, fogalmam sincs, hogy a varázslók mit olvasnak.
 - Olvastam, az Eragon az egyik kedvenc könyvem, csak a végét nem szeretem. A Gyűrűk Urát meg még kisebb koromban olvastam, ezért nem tetszett, untam. Most megpróbálom még egyszer, mindenki azt mondta, hogy nagyon jó, csak túl kicsi voltam hozzá. Nem hallottál még róluk? - kérdeztem, és követtem Laviát a könyvtáros asztala felé. Kölcsönöztem már ki könyvtárból könyvet, de ez itt a varázslók világa. Ismeretlen.
Hozzászólásai ebben a témában
Lavia Stark
INAKTÍV


Puszedlis Vassárkány
offline
RPG hsz: 79
Összes hsz: 386
Írta: 2014. október 30. 11:15 | Link


Ahogy rákérdezek a könyvekre, amiket szorongat, kissé döbbentnek tűnik a lány. Lehet, hogy valami rosszat szóltam? Ezek valami híres bigyók? Nekem mindenesetre úgy tűnik, hogy ezek a könyvek éppen ideálisak és tökéletesek a számára, mert úgy ölelte őket, mintha attól félne, hogy valaki mindjárt fogja őket és elrohan velük. Mást épp nem láttam a könyvtárban, én pedig biztosan nem fogom, szóval az aggodalma alaptalan volt. Persze válaszolt a kérdésemre, még akkor is, ha furcsának gondolta azt, hogy nem hallottam a két kötetről. Akkor sem értettem, honnan kellett volna hallanom róla? Mély sóhajjal hátrapillantottam rá a vállam felett egy apró mosollyal.
- Én még egyiket sem olvastam, ami azt illeti nem is hallottam róla... Szóval az Eragon jó könyv? Lehet, hogy egyszer majd elolvasom, ha visszahoztad - vontam vállat mosolyogva, majd elővettem egy jegyzéket gyorsan és ráfirkantottam a lány nevét, meg a könyvei címét és az azonosítót. Kivettem belőle a kicsi lapot és a könyvébe csúsztattam mosolyogva.
- A könyveket három hétre kölcsönözted ki, mához számítva, szóval ha nem érnél a végükre, amire nagyon számítok, csak gyere vissza és meghosszabbítom neked a kölcsönzési időt - mondtam oldalra biccentett fejjel nézve a kislányra. Reméltem, hogy boldogulni fog itt az iskolában és töretlen marad a lelkesedése, mert szimpatikus lány volt és ha jó kezekben lesz, akár sokra is viheti. Mit számít, ha muglik közt nőtt fel? Nem lehet mindenki aranyvérű, még akkor sem, ha én a részemről örülnék neki. Rávigyorogtam bátorítóan, majd megveregettem finoman a vállát.
- Ha bármi segítség kell, nyugodtan szólj nekem és ha tudok, akkor segítek. Itt többnyire megtalálsz - mondtam, majd elindultam lassan a polcok felé.
Hozzászólásai ebben a témában


Könytárossegéd, Ex-levitás, Rellonos Blogger, Akadémista, DÖK-tag, Rellon Mentor
Licia Henrietta Lily Wolf
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 8
Összes hsz: 12
Írta: 2014. október 30. 22:25 | Link

Lavia Stark

Lavia nyomában elsétáltam a könyvtáros asztaláig, és kikölcsönöztük a könyveket, pontosabban Lavia kölcsönzött, én meg bámultam, mint borjú az új kapura.
 - Igen, az Eragon nagyon jó könyv, csak ajánlani tudom. Hamar visszahozom. A Gyűrűk Urát minden... Öhm, hogy is mondjátok... Mugli ismeri, csak azért lepődtem meg.
Nem hiszi, hogy elolvasom három hét alatt... Hát, akkor nem ismer még. Nem tudom, mennyi időm lesz itt a tanulás mellett, de számítógép, telefon és internet híján egyelőre az olvasás maradt az egyetlen szabadidős elfoglaltságom. A rajzoláshoz nyugalom kell, amit az elkövetkező pár évben minden bizonnyal nélkülözni fogok. Egyáltalán, milyen világ az, ahol nincsenek elektromos kütyük?! Ahol a gyerekek a suliból hazaérve nem ülnek le a gép elé?! Ezt még meg kell szoknom, még ha nem is vagyok igazi kocka.
 - Nem hiszed? Fogadjunk? - nevettem el magam, de nem vártam választ. A könyvtár ajtaja felé indultam.
 - Köszönöm a segítséget! Szia! - intettem Laviának, aztán a könyvtárosra pillantottam. - Viszontlátásra! - És kiléptem az ajtón.
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyElső emelet