Sok varázslatos hely létezik a kastélyban, hisz már magában is egy hatalmas varázs, amiben az emberek gyarapíthatják tudásukat. A bejárati csarnok a maga robosztus falaival hűvösen üdvözli az épületbe térőket, végigkalauzolja őket a pince lépcsőéig, és a széles márványlépcsőig, mely felvezet a megannyi emeletre, ahol kényünk-kedvünk szerint vehetünk részt a képzésben. Van azonban egy másik helység is, ami balról tárul a kíváncsi szemek elé, és amelyet Nagyteremnek hívnak. A magas, intarziás ajtó mögött egy széles, és szó szerint az égbe vesző terem nyílik, melynek eső színű padlóköve elkalauzol minket a fellegekbe. Ugyanis a mennyezet különleges. Az idő, a felhők, a napsütés, pontosan ugyan olyan, mint ami abban a pillanatban, a szabadban érhet minket. Megbűvölt tér és idő, mely körülvesz minket, és étekkel kínál. Hosszú asztalok, sorakoznak fel egymás mellett, egy kis folyosót hagyva a terem hátsó résznek felfedezéséhez. Sorban a négy nemes ház asztala, melyen, az ünnepségeken száznál is több diák foglal helyet, és hallgatja az igazgató beszédét. A Rellon asztala a bal szélen kapott helyet, nyomban követi őt a Levita ház, majd egy kis szünet, és megtekinthetjük az Eridon, végül a Navine asztalát. Az utolsó, az ötödik, az, amelyik merőlegesen a többivel áll egymagában, helyet adva a tanároknak, az iskola dolgozóinak, az igazgatónak. Hatalmas a hely, a falakat minden ünnepen más, és más díszíti. Karácsonykor magyal koszorúk, mű hó, aranyos díszek tucatjai, melyeket deres fenyőfák tucatjai tartanak. Máskor töklámpások, gyertyák százai, vagy, éppen amikor egy átlagos nap elé nézünk, akkor csak kőszobrok, melyek láncot tartanak szájukban. A lánc végén ég a tűz, mely fényt ad, az étkezni, vagy csupán beszélgeti vágyó diákoknak.
|
|
|
Harmat Betti Egyetemi hallgató, Végzett Diák
Harmatcsepp offline RPG hsz: 267 Összes hsz: 533
|
Írta: 2020. október 4. 14:42
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=818605#post818605][b]Harmat Betti - 2020.10.04. 14:42[/b][/url] Petya Most mit kezdjünk ezzel? TalárbanHatalmas falatot tömök a számba, miközben lapozok egyet a Szellemszerelem egy régi kötetében. Azon magányos étkezések egyikének indult ez, melyeken az asztal egyik szélére kucorodom, és olvasok. Már közel sem azért, mert nincsenek barátaim. Szerencsére az idei év alatt rengeteg új ismeretségre szert tettem, ha akarnék, lenne kivel csacsogni. a mai hangulatomhoz azonban jobb társaság Alexis története. Óvatosan lapozok megint, nehogy a megsárgult lap kiszakadjon. Egy jól sikerült ragasztó bűbájjal már visszatettem pár lapot, amik már nem voltak a helyükön. Többet azonban nem szeretnék vele bajlódni, így inkább a lehető legjobban vigyázok rá. Már teljesen elmerülök a történetben, mikor hirtelen kizökkent valami. A nagy koppanás mellettem olyan hirtelen ér, hogy kezemet visszarántom, ezzel elszakítva a lapot, melyet fogtam. Dühösen felmordulok, és becsukva a könyvet oldalra nézek, vajon ki az, aki megzavart. Meglepetésemre az illető nem háztársam, hanem egy Eridonos diák. Ha jól tudom Petyának hívják. Ez azonban nem ad választ arra, miért mellettem ül, és mi késztette arra, hogy eldobja azt a muglikütyüt. Kérdőn nézek rá, ahogy a szájába tömi a pitét. - Szerintem rossz helyre ültél - figyelmeztetem kis idő után, mikor már a pite végénél jár, és biztosra veszem, hogy nem tűnik fel neki a hiba. - Mi a gond mellesleg? - bökök a tárgyra, ami előttünk hever az asztalon. Láttam már ilyet korábban, de a nevét, vagy azt, hogy mire jó, nem tudnám megmondani. - És az mi? - mutatok a kütyüre. Ha nála volt, nyilván tudja mi az, annak ellenére is, hogy láthatóan meggyűlik vele a baja.
|
|
|
|
Harmat Betti Egyetemi hallgató, Végzett Diák
Harmatcsepp offline RPG hsz: 267 Összes hsz: 533
|
Írta: 2020. november 24. 22:58
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=821931#post821931][b]Harmat Betti - 2020.11.24. 22:58[/b][/url] Petya Most mit kezdjünk ezzel? TalárbanTotál értetlen képet vághatok, ahogy az erinosora bámulok. Hacsak nem ragadt az arcomon az a dühös kifejezés, amit szakadt könyvem okozott. Senki nem mondhatja, hogy túlreagálom a dolgot. Mindenki dühös lenne, ha elszakadna egy ilyen szép, régies könyv, nem igaz? Ám egész gyorsan elengedem a dolgot, és a fiúra nézek. Érdeklődve bámulom Petyát és a kütyüt, míg lassan rágódom a rántottámon. Még mindig bosszús vagyok a könyv miatt, de jelen pillanatban nagyon felkelti az érdeklődésemet az a valami. Jártam ám én mugli iskolába is, ám csak az órák érdekeltek, az osztálytársaimmal nem nagyon volt sok kapcsolatom. Nem akartam olyan helyzetekbe keveredni, mint amiben az eridonos ül itt mellettem. Elsőre a telefonomról kérdezgettek, meg filmekről, amiket én természetesen nem láttam otthon. A megmagyarázhatatlan helyzetek elkerülése végett inkább elzárkóztam tőlük. Hiszen még csak 12 éves voltam. - Egy tablet? És mit tud? - azt hiszem ezzel a kérdéssel elárultam, hogy nem, nem értek hozzá. Így csak megrázom a fejem, mikor felteszi következő kérdését. - Ú, szeretem a mugli dolgokat - csillan fel a szemem. Kíváncsian nézegetem az eszközt. Már teljesen elterelte a figyelmemet a szakadt könyvlapról. Egyelőre. - Megnézhetem? - nyújtom ki felé a kezem. - Hátha tudok vele kezdeni valamit - próbálkozni lehet, nem? Valamennyire azért belekóstoltam a mugli világba is, talán rájövök, mit kell a kütyüvel csinálni, hogy színes legyen. Végülis okos levitás vagyok, nem? Az utóbbi biztos. - Mi is kéne csinálnia ponotosan?
|
|
|
|
Harmat Betti Egyetemi hallgató, Végzett Diák
Harmatcsepp offline RPG hsz: 267 Összes hsz: 533
|
Írta: 2023. szeptember 13. 23:54
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=867033#post867033][b]Harmat Betti - 2023.09.13. 23:54[/b][/url] Levita Reggeli káosz EgyenruhábanAz utolsó vizsgám van csak hátra, azon viszont szeretnék jól teljesíteni, így előttem fekszik a nyitott pszichológia könyv az asztalon. Majdnem az asztal legvégén foglalok helyet, ott tudtam leülni, mikor beértem a Nagyterembe. Nagy szerencsém, hogy zsivajban is tudok olvasni és tanulni, mert a terem szokásosan nyüzsög. Mosollyal intek Améliának, ahogy elsétál előttem, és már hajolnék is vissza könyvem fölé, kezemben a frissen megkent pirítósommal, de a szemem elé tárul a Levita asztalának a szokásoknál is nagyobb káosza. Kezemben megáll az eperlekvárral vastagon kent kenyérszelet, ahogy szemem megakad a nedves nadrágban álló mestertanoncon, róla pedig Karolára siklik. Felvont szemöldökkel követem a kockacukrok útját, ám mielőtt észbe kapnék, már sikítanak is az asztal túloldalán ülő lányok, mert a narancslé csöpögni kezd előttük a tányérok között a földre. Míg ők a katalógust próbálják menteni, fél füllel tanúja vagyok Amélia és Lafayette párbeszédének is. Valahol még csilingel is valami, és nem esküdnék meg rá, de mintha láttam volna valakit eltűnni az asztal alatt. Inkább csak rázok egyet a fejemen, és ismét megpróbálok visszatérni az olvasmányomhoz, de ekkor pont elkapom a tőlem nem messze lejátszódó jelenetet: először a tányér borul, majd Stephen keze lendül. - Merlinre, mi a fene folyik itt? - egyenesedem fel az asztaltól, rátámaszkodva annak lapjára. Tekintetem főleg a Zimmermann felé fordul, s csak fél szemmel próbálom felmérni, hogy az addig mellette ülő háztársunk egészben van-e még.
|
|
|
|