Sok varázslatos hely létezik a kastélyban, hisz már magában is egy hatalmas varázs, amiben az emberek gyarapíthatják tudásukat. A bejárati csarnok a maga robosztus falaival hűvösen üdvözli az épületbe térőket, végigkalauzolja őket a pince lépcsőéig, és a széles márványlépcsőig, mely felvezet a megannyi emeletre, ahol kényünk-kedvünk szerint vehetünk részt a képzésben. Van azonban egy másik helység is, ami balról tárul a kíváncsi szemek elé, és amelyet Nagyteremnek hívnak. A magas, intarziás ajtó mögött egy széles, és szó szerint az égbe vesző terem nyílik, melynek eső színű padlóköve elkalauzol minket a fellegekbe. Ugyanis a mennyezet különleges. Az idő, a felhők, a napsütés, pontosan ugyan olyan, mint ami abban a pillanatban, a szabadban érhet minket. Megbűvölt tér és idő, mely körülvesz minket, és étekkel kínál. Hosszú asztalok, sorakoznak fel egymás mellett, egy kis folyosót hagyva a terem hátsó résznek felfedezéséhez. Sorban a négy nemes ház asztala, melyen, az ünnepségeken száznál is több diák foglal helyet, és hallgatja az igazgató beszédét. A Rellon asztala a bal szélen kapott helyet, nyomban követi őt a Levita ház, majd egy kis szünet, és megtekinthetjük az Eridon, végül a Navine asztalát. Az utolsó, az ötödik, az, amelyik merőlegesen a többivel áll egymagában, helyet adva a tanároknak, az iskola dolgozóinak, az igazgatónak. Hatalmas a hely, a falakat minden ünnepen más, és más díszíti. Karácsonykor magyal koszorúk, mű hó, aranyos díszek tucatjai, melyeket deres fenyőfák tucatjai tartanak. Máskor töklámpások, gyertyák százai, vagy, éppen amikor egy átlagos nap elé nézünk, akkor csak kőszobrok, melyek láncot tartanak szájukban. A lánc végén ég a tűz, mely fényt ad, az étkezni, vagy csupán beszélgeti vágyó diákoknak.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=733953#post733953][b]Neffry Ezra - 2018.09.12. 14:11[/b][/url]

Éppen csak leadtam a papírjaimat és már sprinteltem is ki az irodából. Köszönöm, nekem egy perccel sincs kedvem tovább időzni abban a barlangban, mint azt muszáj lenne, inkább szedtem is a sátorfámat - jelen helyzetben egy válltáskát -, és elindultam a kis dolgomra. Ami jelen pillanatban nem volt semmi, majd délután napközizek az ovisokkal, de az még bőven odébb volt, így kis tanácstalansággal sétáltam vagy húsz percet a kastélyban, aztán valahogy a nagyteremben kötöttem ki. Olyan ebédidő körül volt, de olyan holtidő, aki nagyon éhes volt, már bekajált, aki meg halasztgatta, még nem ért ide, így mikor besandítottam, nem volt nehéz kiszúrni Stellát.
Igazából innentől el is dőlt, be is sétáltam, majd nem sokkal később ledobtam magam mellé, odébb tolva valami bájolgó pávagyereket, hogy "figyelj fiam, nem a te súlycsoportod, húzz innen".
- Helló csillagvirág - karoltam át a vállát egy pillanatra vigyorogva, aztán csak megingattam a fejemet és becsórtam az asztal közepéről egy adagot a vaníliasodós túrógombócból. - Hogy megy a suli? Minden rendben? Ölelés, valami? Vagy már túl nagy vagy hozzá?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=734076#post734076][b]Neffry Ezra - 2018.09.14. 14:12[/b][/url]

Már ezer éve nem láttam a bátyám gyerekeit, legalábbis, azóta biztos nem, hogy úgy döntöttem, kell nekem egy kis nyaralás, messze úgy... mindenkitől, akit ismerek. Szóval mikor megláttam Stellát, úgy döntöttem, egy kis kitérő igenis belefér a nagyterem irányába, még ha nem is biztos, hogy annyira el lesz ragadtatva. Így odébb toltam a furcsi pávagyereket, csinálva magamnak helyet és leültem a leányzó mellé. Határozottan királyul nézett ki a kaja, szóval kicsit el is terelődött a figyelmem, shame on me. Fel is nevettem, mikor sipítva a nyakamba ugrott és kicsit felé biccentettem a fejemet, hogy aztán visszaüljek rendesen mellé, letéve az amúgy elég rendesen megpakolt tányérat. Valami családi dolog lehet ez a sokatevés-mizéria.
- Helyes, már éppen kezdtem volna aggódni! De ezek szerint felesleges és ez egy nagyon jó hír - bólintottam elégedetten, majd az ajkamba haraptam egy kicsit, ránézve. - Hé, ez már mind nagyon király, ügyes vagy, büszke vagyok rád.
Én is a srác után néztem, asszem, sikerült megölnöm a maradék önbecsülését is, de ameddig az én Stellámra akar rámozdulni, azt hiszem, hogy ez a legkevésbé sem fog érdekelni. Sajnálatos.
- Hát, pár nappal ezelőtt, de csak ma jöttem fel ide - vontam meg a vállamat lazán, miközben szétnyomtam a villával a túrógombócot. - Hát, az Előkészítőben fogok dolgozni. Oahun voltam. Hoztam is neked valamit.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=734138#post734138][b]Neffry Ezra - 2018.09.15. 06:42[/b][/url]

- Nem gyújtottad fel a tornyot, kerülnek a barmok és meg sem buktál, ez nagyon szép teljesítmény. Mikor én ide jártam... nem fontos - zártam is le elég hamar a dolgot, megköszörülve a torkomat, majd betoltam egy hatalmas villányit a túrógombócból. Elég sok dolgot tudtam volna mesélni és egyik sem éppen a mintapedagógus ismérve. - Engem ilyenekkel nem ijesztesz meg, van hawaii-mintás ingem, az ízléstelenség maga tudok lenni.
De azért vigyorogtam egy sort, mert hát, nem mindig öltöztem úgy, ahogy, tudtam stílusos is lenni, nagyon is, tanár vagyok az isten szerelmére!
- Papírokat írtam alá - jegyeztem meg, egy nagy adag sodóba hömpölygetve a labdacsot a tányéron, majd eltüntettem egy újabb villányit, mert ameddig ettem sem korgott a gyomrom, vagy kellett hülyeségekről beszélnem, mint az iskola. - Elvesztettem egy fogadást. Sex-edet fogok tartani a következő tanévtől.
Legszívesebben az arcom tépném le az esetek nagy többségében, de nem teszem, mert valakinek ezt is kell és általában jól kijövök a fiatalabb korosztállyal is. Ha Eriknek kéne tartani, szerintem gondban lennénk.
- El akarsz nekem mondani valamit? - álltam meg az evésben, vissza is téve az aktuális villányi kaját a tányérra, miközben a karkötőire meredtem, amit ott piszkálgatott. Én meg ugye nem vagyok sem vak, sem hülye, valami volt, amit nem akart elmondani, ez pedig... nem mindig jó jel.
- Mindent megnéztem, amit érdemes volt. Akadt, egy-kettő, igen, de nem igazán ezért... mentem oda, te is tudod jól. Edd meg az ebéded, utána odaadom - pillantottam a tányérjára, majd rá, mert biztos, hogy egy pillanattal sem korábban kapja meg.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=735620#post735620][b]Neffry Ezra - 2018.09.30. 23:39[/b][/url]

- Bem lehet, éffen efem - közöltem nemes egyszerűséggel és teli szájjal, mert hát, így jó lesz ez, jobb, ameddig nem kezdek el az iskolás éveimről mesélgetni. Hosszú és nem is igazán gyerekbarát tartalom, arról nem is beszélve, hogy beszélgetni jöttem, nem történelmet tanítani. Szent ég. - Mi az, hogy tud-e valamit kezdeni itt magával? Most kerítőnő leszel? Ugye tudod, hogy abból nem mindig sül ki valami jó?
Persze, én nem osztom az észt, csak van egy testvérem nekem is és a szervezett randik nem mindig sülnek el jól. Lehet, hogy a nő majd utál és megpróbálja leátkozni a hajadat. Sikertelenül, mert a hajad azóta is csodálatos. De az az ijedtség!
- Mondom. Ne visíts, nem kell ezt bereklámozni olyan nagyon! - horkantam fel, a kezem majdnem a szája elé is kapva, de akkor nem tud enni, az meg más kérdés, az fontos, mert a hideg sodó nem olyan finom, mint mikor meleg. Ezt nekem senki nem magyarázza meg. - Hát, egy próbát megér. Ha többet nem is.
Nekem már a tudat is elég lenne, hogy én megpróbáltam. Akkor is, ha a vége csak egy fecsegős óra, ahol senki nem figyel rám, majd vizilufinak használják a kotont. Csak a tudat legyen meg, hogy én próbálkoztam ezen változtatni!
- Ja, hogy ott dolgozol? Tudom, láttalak. Ki elől titkolod? Erik? - kérdeztem felvont szemöldökkel, a kékjeim rászegezve pár pillanatig, de aztán csak bepásztáztam az asztalt, akad-e még itt olyan, amit én szívesen megkóstolnék, ha már egyszer a gombóc ilyen finom volt. Azt hiszem, kicsit kevesebbet kéne ennem, de kit érdekel? Boldog vagyok így.
- Ha nem kell, nekem adhatod, én még éhes vagyok - közöltem rezzenéstelen pillantást szegezve a tányérján árválkodó gombócra. Más kérdés, hogy ez az a kaja, amivel szerintem nem is lehet jóllakni. Tök gáz. Szóval előrehajolva kimertem kettő profiterolt is a tányérba, ugyanebbe, mert mégis mi baja lenne egy kis extra sodótól? Ugyan már. - Bütykölsz még az ékszerekkel?