Sok varázslatos hely létezik a kastélyban, hisz már magában is egy hatalmas varázs, amiben az emberek gyarapíthatják tudásukat. A bejárati csarnok a maga robosztus falaival hűvösen üdvözli az épületbe térőket, végigkalauzolja őket a pince lépcsőéig, és a széles márványlépcsőig, mely felvezet a megannyi emeletre, ahol kényünk-kedvünk szerint vehetünk részt a képzésben. Van azonban egy másik helység is, ami balról tárul a kíváncsi szemek elé, és amelyet Nagyteremnek hívnak. A magas, intarziás ajtó mögött egy széles, és szó szerint az égbe vesző terem nyílik, melynek eső színű padlóköve elkalauzol minket a fellegekbe. Ugyanis a mennyezet különleges. Az idő, a felhők, a napsütés, pontosan ugyan olyan, mint ami abban a pillanatban, a szabadban érhet minket. Megbűvölt tér és idő, mely körülvesz minket, és étekkel kínál. Hosszú asztalok, sorakoznak fel egymás mellett, egy kis folyosót hagyva a terem hátsó résznek felfedezéséhez. Sorban a négy nemes ház asztala, melyen, az ünnepségeken száznál is több diák foglal helyet, és hallgatja az igazgató beszédét. A Rellon asztala a bal szélen kapott helyet, nyomban követi őt a Levita ház, majd egy kis szünet, és megtekinthetjük az Eridon, végül a Navine asztalát. Az utolsó, az ötödik, az, amelyik merőlegesen a többivel áll egymagában, helyet adva a tanároknak, az iskola dolgozóinak, az igazgatónak. Hatalmas a hely, a falakat minden ünnepen más, és más díszíti. Karácsonykor magyal koszorúk, mű hó, aranyos díszek tucatjai, melyeket deres fenyőfák tucatjai tartanak. Máskor töklámpások, gyertyák százai, vagy, éppen amikor egy átlagos nap elé nézünk, akkor csak kőszobrok, melyek láncot tartanak szájukban. A lánc végén ég a tűz, mely fényt ad, az étkezni, vagy csupán beszélgeti vágyó diákoknak.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=625669#post625669][b]Révay Franciska Veszna - 2016.10.05. 20:26[/b][/url]

Azt hallottam, hogy az évnyitóra itt a diákok még nem az egyenruhájukban érkeznek, hanem egy kicsit kicsípik magukat, főleg ugye a lányok, és afölé húzzáj a talárjukat. Nem akarok kilógni a sorból, főleg, hogy ilyen fontos feladatot is adtak nekem a házvezetőim, így hát felhúzok egy szép és egyszerű fekete ruhát, V alakú nyakkivágással, és csipke borítással. Az ujja háromnegyedes és csak csipkéből áll, remélem nem fog az este felénél viszketni, ahogy a bőrömhöz ér. Van néhány anyag, ami egyáltalán nem bír a bőröm, meg pár, amit ideig - óráig. Ilyenez is. Viszont most nagyon reménykedek. A hajam hullámos, alapjáraton, így azt nem piszkálom, csak feltűzöm, hogy ne lógjon az arcomba.
Apa megint nincs itthon, jellemző, eddig nagyon érdekesen indul ez a mi letelepedésünk. Bár be kell vallanom, féltem attól, hogy komolyan gondolja. Féltem, hogy tényleg ennyi és nem is akar tovább menni, hogy mindig otthon lesz. Egyszerűen nem illik hozzá ez az életmód. Azt se tudom, hogy hozzám illik - e.
Nem nagyon ismerek még senkit, gondolom Ashnek is megvannak a maga barátai, akikkel jön, és zavarni meg nem akarok, így hát egyedül sétálok fel a kastélyba, és egy hatalmas levegőcsere után, belépek a terembe. A diákok már gyülekeznek, és ülnek már jó páran a tanári asztalnál is. Néhány szem rám szegeződik, ami a vélavéremben is betudható, még ha negyedvélaként nem is fejt ki akkora hatást. Valamennyit mégiscsak. Idegesítő és egyben élvezetes, bár inkább az előbbi.
Miközben haladok előre, azért - ha nem is feltűnően - megszemlélem a tanári kar már itt lévő tagjait, és bár a nevüket nem tudom, azt azért igyekszem bevésni az emlékeimbe, hogy a fiatal arcok közül ki az, akit tanáromként kell elfogandon. Nem vagyok jó abban, hogy megállapítsam, ki mennyi idős, így inkább a teremben való helyfoglalása alapján igyekszem megállapítani, hogy egy esetleges beszélgetést hogyan kezdeményezzek vele.
Egészen elől foglalok helyet, ahol még csak pár diák lézeng, nem akarok egyik beszélgetésbe se beletolakodni, de azért remélem azt is, hogy nem én leszek a lány, aki kínjában a mosdóban ebédel majd. Nem akarom, hogy ez az egész egy rossz élmény legyen.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=627374#post627374][b]Révay Franciska Veszna - 2016.10.11. 21:19[/b][/url]

Kicsit elveszettnek éreztem magam, ahogy egyre jobban gyűltek az emberek. Kicsit már az az érzésem támadt, hogy én nem is vagyok jelen. Biztos, ami tuti, lopva belepillantottan az ablaküvegbe, amin saját, kissé riadt szemű önmagam tekintett vissza. Aztán valaki eltakarta a képet, egy szép arcú, lila hajú lányzó, olyan, akit megjegyzel magadnak.
- Helló!
Feleltem lelkesen, miközben az igazgató is belekezdett a mondandójába. Én már vele félig találkoztam, épp akkor volt ott ő is, amikor én beiratkoztam, ám hogy miért volt jelen akkor, nem tudtam. Hát ezért. Portnipper professzoron nem láttam a távozás vágyát, na persze nem is ismertem őt annyira. A gondolatot mellőzöm is, helyett inkább a lányt veszem szemügyre, és elég gyorsan megakad a tekintetem a csillogó jelvényen.
- Neked is van?
Ez így elég buta kérdés, olyan, mintha pokélabdából lehetne megszerezni vagy egy helyes edictumos rejtvény megfejtésével. Zavartan előhúztam a saját példányomat, melyet eddig a zsebemben rejtegettem. Fogalmam sem volt róla, hogy fel kell tenni már most. Pedig miért is ne kellene, hiszen pont ez jelzi, hogy prefektusok vagyunk.
- Kicsit új még nekem a rendszer.
Vallom be enyhe pírral, miközben feltűzöm a magam példányát a taláromra. A művelet végén pedig kinyújtom a kezem a lány felé, elvégre illik bemutatkozni neki, nem?
- Révay Franciska Veszna vagyok. A tanév végén érkeztem.
Szó szerint a vizsgaidőszak végén. Addigra már megvoltak a vizsgáim, a papírjaim is, így az ideköltözéssel együtt be is tudtam iratkozni. Lám lám, kezd ez az egész komollyá válni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=629080#post629080][b]Révay Franciska Veszna - 2016.10.18. 13:07[/b][/url]

- Büntetésből?
Mondjuk így kevésbé csodálkozom azon, hogy én meg teljesen újként lettem az. Ash meg… na az egy külön vicc, hogy ő is prefektus. Amikor a múltkor mondta, nagyon kinevettem, aztán ő is engem. Vajon a többi házban is így válogatják össze az embereket, akik aztán diáktársaik vezetői lesznek? Mert akkor nem mondom, elég érdekes egy iskola ez.
- Remélem, bár még elég fura, hogy ez nálam van.
Viszont, ha a lány feltette, akkor engedelmesen én is követem a példáját, mert ezek szerint akkor ma este már kezdődik is a hivatás. Mondjuk logikus, elkezdődött az új tanév. Azt hiszem ezerszer inkább mennék vissza a gazdasági irodába beiratkozni vagy apával fellépni, mint prefektusként tevékenykedni. Nem hiszem el, hogy engem erre rá tudtak venni! Viszont fő az optimizmus, háromból két prefektustársamról már tudom, hogy jó fej.
- Tetszik a Stefi.
Volt Stefi babám, szóval van mihez kapcsolnom, bár annak egyszerű barna haja volt, nem ilyen színes. De a lány nagyon vagány és nagyon tetszik, hogy bátran visel extrém színeket is. Imádom. Tudom, hogy nagyon jóban leszünk. Ez ilyen ösztönös megérzés, és eddig sosem tévedtem. Igaz az időm nagy részét felnőttekkel töltöttem, de a saját korosztályom is mennie kell, itt az ideje.
- Igazság szerint tavaly még a American National Institute of Witchcraft and Wizardy-ba jártam, ott fejeztem be az ötödévet, magántanulóként. Apukám akkoriban ott dolgozott, és az oregoni intézmény nem volt messze, így a vizsgákra el tudtam menni. De amint levizsgáztam, ide költöztünk, mert itt folytatta a karrierjét. Akkoriban még vizsgaidőszak volt, így találkoztam pár emberrel, meg a régi és az új házvezetővel. A gazdasági igazgatóval, akiről nem is tudtam, hogy ő a Levita házvezetője…
Én meg egyből úgy kezdtem, hogy lehet, hogy házat váltanék, na szép, biztos beloptam magam a szívébe.
- Meg a tanulmányi osztályossal. Érdekes nő.
A nagyon sok rózsaszín és a sok becézés maradt meg belőle, de az élénken.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=631333#post631333][b]Révay Franciska Veszna - 2016.10.27. 21:59[/b][/url]

- Ez érdekes, viszont azt hiszem, tényleg menni fog. Igazából vannak részei, amik nagyon érdekelnek, például az éjszakai járőrözés.
Bár valójában a faluban lakok, amikor Béres úrnál jártam, akkor kértem kollégiumi elhelyezést is, így van egy ágyam itt fent is. Ez így jobb is. Sok órám van későn vagy korán, és olyankor nem biztos, hogy megvonnék magamtól egy plusz óra alvást vagy éppen csak nem mennék haza szürkületkor. Az út maga nem rossz a falu és az iskola között, mégis van egy szakasza, nem sokkal a falu előtt, de még lejtőn/emelkedőn van, és be kell vallanom, eléggé para az a rész, nem szívesen megyek arra. Természetesen a másik megoldás meg az erdőn vezet át, és elég egy rossz fordulat, és betévedhetek a kentaurok közé, vagy ha félrelépek, akkor pápá boka meg suli és heló fekvés. Na nem, egész biztos, hogy azt nem vállalom be.
- Igazából volt rosszabb, csak annak jobban hangzik a neve.
Mondjuk sehol se töltöttem sokat, de ahhoz pont elég volt, hogy a tanárok véleményt formáljanak rólam. Voltam minden. Apuci kicsi lánya, Híres poronty, vélagyerek, minden. Nem igazán szerettem ezeket az elítéléseket, de be kell vallanom, néha én is túl hamar megítélek másokat, és utána rosszul is érzem magam, főleg, ha később jóban leszünk. Az az egyik legkellemetlenebb dolog.
- Öööö, van. Egy nagyon szép, nagyon érdekes szőke nő. Egy ajtón kell hozzá bemenni a gazdasági irodából. Doktor ööö Körmendi, vagy valami ilyesmi.
Bevallom, nem figyeltem a nevére, inkább a stílusa kötött le. Elképzeltem, ahogy ott ül az orvosin, mindenki butuska szőkének nézi, de igazából nem az. Igazából hasonlónak érzem magamhoz. A kinézetem miatt engem is sokan kritizáltak, főleg mivel nem tudták, hogy a „véremhez jár” a tény, hogy így nézek ki. Viszont már nem is foglalkozom ezzel. Gyerekként persze nagyon fájt, nagyon sokszor sírtam miatta, de most, hogy már inkább fiatal felnőttnek tartom magam, most már megtanultam a vállvonás csodás mesterségét.
- Az szuper lenne, akkor elleshetnék fogásokat is.
Ő igen, ez nagyon tetszik, és remélem, hogy nem csak úgy mondja, mert most nagyon fellelkesített. Persze nem első éjszaka kezdeném a dolgot, de szívesen belefognék mondjuk az első hét végén vagy a következő elején. Addigra már nagyjából mindenki lenyugszik, gondolom.
- Mit érdemes tudni a tanárokról meg a többiekről?
Kérdezem egy szusszanásnyi pillanat után, mert ez a téma nagyon érdekel, és eddig nem volt senki, akitől megkérdezzem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=675603#post675603][b]Révay Franciska Veszna - 2017.04.18. 18:50[/b][/url]

Alapvetően életképes vagyok. Esküszöm. De komolyan, a héten a harmadik egyenruhám megy tönkre. Az elsőt leköpte a bemutatott állat LLG-n, a másodikat valahogy leettem egy kis foltba szederlekvárral, és hiába tettem be a szennyestartóba, Mimi kiszagolta, kirángatta és jól széttépte, olyan kicsi darabokra, hogy inkább a szemetesbe dobtam, mert játékbabának is illetlen öltözetnek számítanának a cafatok. A harmadik pedig most történt, éppen csak egy pillanatra nem figyeltem oda, és a bájitalom egyik hozzávalója rácseppent a blúzomra, két nagy lyukat égetve hastájékra. Persze Felagund a maga kedves stílusában még hozzáalázott.
Szóval most jobb ötlet híján annyit tudtam csinálni, hogy a leégett részt levágtam, a szoknyámat pedig feljebb húztam, hogy eltakarjam a lyukat. Alig lázadónak néztem ki a sok térdszoknyás lány között, ahogy én minden lépésnél kivillantottam a combjaimat is. Mert amúgy ez orvosolható pálcával, ha valaki elhozza a pálcáját, és nem hagyja az éjjeliszekrényén, mert pont oda való. Remélem, mire hazaérek, Mimi azt is megrágja, és akkor vehetek másikat. Morcosan csörtetek be a nagyterembe, éhes vagyok, és kollektíve elegem van az egészből, főleg amikor a rellonos asztalnál még utánam is fütyülnek. Remélem pontlevonás is lesz a vége, mert ízlésesen mind a két középső ujjamat felmutattam nekik, és ezzel együtt a tanári karnak is. Nem is nézem, hogy hova, csak valahova levágódok, és inkább a gyümölcslevesre koncentrálok.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=675606#post675606][b]Révay Franciska Veszna - 2017.04.18. 18:52[/b][/url]

Ha a nézéssel ölni lehetne, életem valószínűleges szerelme már bizony nem csak, hogy halott lenne, de olyan lenne, mint egy kis porszem, mert még háromszor ölném meg, pedig nem akart ám nekem rosszat, csak nem a jó napomon talált meg.
- Nem akarok beszélni róla.
Jaaaj, nem olyan nincs egy nőnél, hogy nem akar beszélni róla. Ezt még én is tudom, csak előbb egy percet kérek, mert különben leüvöltöm szép szőke hercegemet a székéről, pedig ő aztán nem tehet semmiről.
- Leégettem magamról a felsőmet bájitaltanon.
Jó ez egy kicsit dráma királynősen hangzott, főleg a nagy sóhajtással, és főleg azzal, hogy még mindig rajtam van a felsőm, épp csak nem az egész, de azért nem történt katasztrófa.
- Felagund meg még hangosan meg is jegyezte, és olyan önelégült volt a mosolya, hogy azt hittem megverem. Azóta meg füttyögnek utánam, ráadásul reptanom lesz. A szoknyámat a nyakamba húztam, hogy ne legyen kint a hasam, de ha így megyek reptanra, ott is ki fognak csinálni. Ez nem az én hetem.
Pedig ez egy rövid hét, és a hét első fél napján vagyunk csak túl. De akkor is ki vagyok akadva.
- Ne haragudj, nem is kérdeztem meg, hogy milyen napod van.
Próbálom a hisztériát legyűrni, de nem olyan könnyű. Fogalmam sincs, hogy mi lelt, de Ash jelenléte legalább egy kicsit arra kényszerít, hogy ne bőgjem le a szemfestékemet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=675611#post675611][b]Révay Franciska Veszna - 2017.04.18. 19:08[/b][/url]

- Az.
Ezzel nem nagyon tudok tiltakozni. Elegem volt a mai napból rendesen. Szívem szerint hazamentem volna, beültem volna egy jó nagy kád forró vízbe, és csak lebegtem volna a semmibe. Eleve nem szeretem a nyomott időt, állítólag itt még havazhat is, mert magasan vagyunk. Alig várom, komolyan. Már elővettem a tavaszi és nyári ruháimat, most majd kirángathatom megint a télieket. De legalább akkor már annyi hó essen, hogy lehessen hóembert építeni.
- Nathaniel!
Szidom le egyből, vagy nem is szidás ez, inkább csak megbotránkozás. Ő pletykálkodik. Hát ez valami hihetetlen. Viszont szerencsére a másik itt ülőt elküldte, így csak ketten ülünk, ezért hát egy kicsit közelebb hajolok és pillogok rá.
- Negyedéves? Éppen csak nagykorú? De hát ő már öreg, nem? Vagyis mennyi lehet, harmincon felett biztos.
Kedvelem a kviddicset, jártam kint pár meccsen is, de annyira sosem érdekelt, hogy posztert gyűjtsek, kártyákat, vagy, hogy tudjam az életkorukat. Épp csak a játékot néztem. Tudom, bennem van a hiba.
- Ki a barátnője?
A negyedévesekből csak pár ember van meg. Kováts Marci, mert nagyon tetszik a hajszíne, Czettner Maja, mert annyira cukinak néz ki, hogy szerintem ő rendesen is egy kis cukorvirág meg Emma Weißling, mert ő meg olyan különlegesen néz ki, legalábbis számomra. De hogy rajtuk kívül is vannak negyedikesek...hát biztos. Végül is, a sulit fenn kell tartani.
- De ha van barátnője, akkor miért kezdene mással?
Életem első kapcsolatában vagyok. Igen, az elsőben és igen, egy olyan sráccal, akinek a lélegzetvételéből tudom, hogy milyen hangulata van, szóval azt is tudom, hogy nem csalna meg, ezért ilyen téren eléggé naiv vagyok.
- De legalább finom a leves.
Merítek magamnak hozzá még egy kicsit úgy, hogy inkább csak gyümölcsök legyenek, majd gyorsan be is kanalazok egy adagot.
- Ha hazamennék, már nem jönnék vissza. Egyedül meg elég uncsi lenne lógni. Köhömm.
Vigyorgok rá szélesen. Végül is, napközben van, otthon nincs senki. Apáink dolgoznak, Lili fejét innen kiszúrom, ha most esetleg hazamennénk, kinek tűnne fel?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=675620#post675620][b]Révay Franciska Veszna - 2017.04.18. 19:47[/b][/url]

- Nincs is tizenhét?
Nem kaptam szikrát. Jó, a srác fiatalabb, mint gondoltam, de azért ez már elég durva szerintem. És az is, hogy Maja az, akit én inkább egy nyakigláb, szemüveges kamaszfiú mellett tudtam elképzelni, aki lesi minden kívánságát, mert Maja egyszerűen olyan habcsók, hogy nem lehet ignorálni.
- Lehet, hogy nekem is egy idősebb pasival kellene kezdenem.
Látványosan pillantok el a tanári asztal felé, hogy szemügyre vegyem a kínálatot. Rubya tanárnő, Riviera tanárnő, Belmonte tanárnő és Thege tanárnő békésen fogyasztották ebédjüket.
- Hát öhm, azt hiszem Belmonte tanárnő a legesélyesebb.
Az a nő gyönyörű volt, a többiek is szépek voltak, de benne volt valami plusz, valami nagyon dögös. Végül azonban csak elmosolyodtam, és visszafordultam Ash felé. Elmélkedésemből könnyen kirobbantott az a tény, hogy ő itt van velem szemben. Nem, nem lennék képes elcserélni az iskola egyik szívtiprójára se, legyen az diák, tanár vagy iskolai dolgozó.
- Te melyik tanárnőt választanád, ha tanárral bonyolódnál viszonyba?
A kérdés hirtelen fogalmazódik meg bennem, miközben két meggyszemet kergetek.
- Nem tudom, hogy a fiúk szoktak-e ilyenen agyalni, de a lányok igen. Én legalábbis igen. Meg tudok még pár emberről, akik szintén igen. A fiúk meg fiúból vannak, szóval ők is igen.
- Igen, arra.
Nyomom meg a válaszomat sejtelmes mosollyal párosítva azt, a levesem elfogyott, így már húzom is magam elé a rántott halszeleteket, a rizst és a tartárt. Imádom, hogy itt nem kell a szálkával szórakozni, mert a menők eltüntetik a halacskából.
- Nincs is jobb, mint iskola helyett romantikus filmet nézni és fagyizni.
Teszem hozzá csak úgy mellékesen, ártatlanul felpillantva rá.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=677860#post677860][b]Révay Franciska Veszna - 2017.04.27. 18:01[/b][/url]

- Én sajnos már nagykorú vagyok.
Sóhajtok egy hatalmasat, mintha tényleg olyan nagyon bántana a dolog, pedig nem. Szeretem Asht. Szerettem egy éve, szeretem most, és tudom, hogy ha hirtelen a világ a tetejére fordul és elválunk egymástól, akkor is szeretni fogom. A napokban álmodtam erről, rossz volt. Ash és én elváltunk, ő idősebb volt, a ráncok mélyebben ültek a homlokán, a szeme világosabb, mégis fakóbb volt. Éreztem, hogy amikor rápillantok szomorú vagyok, és mintha ő is szomorú lett volna, de nem mondtunk semmit a másiknak. Én visszavettem a gyerekeinket tőle, ő intett félszegen, és ahogy néztem elsétálni, azon gondolkoztam, hogy szeretem őt. Sírva keltem fel, pedig nem szoktam ilyet tenni. Ez már nem szerelem, érzem, hogy több annál. Nem meséltem el neki, pedig hajnalban az ő arcát pillantottam meg először. Egy hosszú másodpercig még nézem a szépséges tanerőt, talán, hogy ne ütközzön ki rajtam a felidézett álom, majd visszafordulva már újra hamisan vigyorgok.
- Szóval a szőkékre buksz.
Tudom, hogy nem esik jól neki, hogy ilyenekről faggatom, mellettem eleve nincs könnyű élete, és bármennyire igyekszem megkönnyíteni, néha annyira belebonyolódok, hogy csak az jár a fejemben, mennyivel egyszerűbb lett volna, ha önmagam maradok. Szegény Ash, de remélem, nem ezzel ijesztem majd őt el.
- Képzeld el, nem fogod elhinni.
A hangom egyszerre lesz erősebb, de szerencsére még így is elnyomja az általános alapzaj, nem fordul hát mindenki felénk, mondván, nem normális a csaj.
- A múltkor mondom magamnak, hogy nézek egy jó kis romcsi filmet. Benyomom a Szerelmünk lapjait, és nem tetszik. Mármint tényleg, rendesen nem tetszett. Azt hittem beteg vagyok, vagy ilyesmi.
Tényleg elég kemény perceg voltak, ahogy ott ültem, és vártam a "whaaa" érzést, ami nem jött el. Így hát a P.S. I Love You jött, féltem, hogy ott sem lesz meg, de ahogy megszólalt a zene, meg is volt a hangulat.
- De amúgy nem muszáj filmeznünk.
Eleve nem is akartam, csak húztam az agyát, de szegényem meg komolyan vette. Nem véletlenül említettem meg, hogy se apukák, se testvérek se senkik, csak mi.
- Amúgy, ha most van egy közös testvérünk, akkor technikailag mi is testvérekké váltunk?