Sok varázslatos hely létezik a kastélyban, hisz már magában is egy hatalmas varázs, amiben az emberek gyarapíthatják tudásukat. A bejárati csarnok a maga robosztus falaival hűvösen üdvözli az épületbe térőket, végigkalauzolja őket a pince lépcsőéig, és a széles márványlépcsőig, mely felvezet a megannyi emeletre, ahol kényünk-kedvünk szerint vehetünk részt a képzésben. Van azonban egy másik helység is, ami balról tárul a kíváncsi szemek elé, és amelyet Nagyteremnek hívnak. A magas, intarziás ajtó mögött egy széles, és szó szerint az égbe vesző terem nyílik, melynek eső színű padlóköve elkalauzol minket a fellegekbe. Ugyanis a mennyezet különleges. Az idő, a felhők, a napsütés, pontosan ugyan olyan, mint ami abban a pillanatban, a szabadban érhet minket. Megbűvölt tér és idő, mely körülvesz minket, és étekkel kínál. Hosszú asztalok, sorakoznak fel egymás mellett, egy kis folyosót hagyva a terem hátsó résznek felfedezéséhez. Sorban a négy nemes ház asztala, melyen, az ünnepségeken száznál is több diák foglal helyet, és hallgatja az igazgató beszédét. A Rellon asztala a bal szélen kapott helyet, nyomban követi őt a Levita ház, majd egy kis szünet, és megtekinthetjük az Eridon, végül a Navine asztalát. Az utolsó, az ötödik, az, amelyik merőlegesen a többivel áll egymagában, helyet adva a tanároknak, az iskola dolgozóinak, az igazgatónak. Hatalmas a hely, a falakat minden ünnepen más, és más díszíti. Karácsonykor magyal koszorúk, mű hó, aranyos díszek tucatjai, melyeket deres fenyőfák tucatjai tartanak. Máskor töklámpások, gyertyák százai, vagy, éppen amikor egy átlagos nap elé nézünk, akkor csak kőszobrok, melyek láncot tartanak szájukban. A lánc végén ég a tűz, mely fényt ad, az étkezni, vagy csupán beszélgeti vágyó diákoknak.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=535886#post535886][b]Csornay Kíra Lotti - 2015.10.27. 23:23[/b][/url]

Mindig is féltem ettől az ünneptől. Főleg, hogy a varázslók értettek ahhoz, hogy hogyan hozzák másokra a frászt. De mivel igyekeztem nagylánynak tűnni ezért el akartam menni én is a Halloweeni buliba. A pech csak az volt, hogy senki nem hívott meg. Nem mintha annyira próbálkoztam volna, de néha szándékosan sokáig pakoltam be órák után a táskámba, vagy direkt odaültem a nagyterembe ebédnél egy-egy nagyobb csoport mellé, de sajnos minden akcióm eredménytelen volt. Úgy tűnt, korosztályomhoz képest túl izgága, vagy épp kislányok voltam és ezért nem szívesen mutatkoztak velem. Hát, fityiszt nekik! Én akkor is elmegyek abba a bálba, ha kell, akkor egyedül. A terv egész jó volt a fejemben, csak a megvalósítás volt egy kissé labilis. Hiszen, egyedül, annyi ember között! Úgy, hogy mindenki félelmetes ruhában lesz? Még az ismerősöket sem fogom felismerni.
Azért hazaszóltam anyának, hogy küldjön nekem valami jelmezt és mivel szuper anyukám van, ezért nem csak ruhát, hanem komplett túlélő csomagot küldött, na meg használati utasítást. Így lettem és Sally. Én tudtam, hogy ki az a Sally, de nem voltam benne biztos, hogy a többiek is tudni fogják. Pedig annyira próbálkoztam! A smink és a haj is elég béna lett a végén, de legalább be voltam öltözve. Így indultam el az ujjaimat ropogtatva a klubhelyiségből, fel a hömpölygő tömeghez. Mire beértem, már mindenki nagyon jól érezte magát, sokan táncoltak és nevetgéltek. Néhány mosolyt elkapta én magam is elmosolyodtam, de gyorsan le is hajtottam a fejemet, mert tudtam, hogy azok a mosolyok nem nekem szóltak. Már majdnem az ajtóban voltam, amikor nekilöktek valami asztalnak. Pedig már majdnem sikeres volt az akció. Gyorsan bocsánatot kértem, majd mintha mi sem történt volna, gyorsan lekaptam egy poharat róla, gyorsan lehúztam és már el is tűntem. A tömeg ismét elnyelt, de mivel nem tartoztam egyik társaságoz sem, hamar a táncparkett szélére keveredtem, ahol néhány beszélgető páron és ácsingózó lányon kívül senki nem volt. Hát, ez az én helyem. Beletörődve megvontam a vállamat és leültem az egyik asztalhoz, majd a zsebemből elővettem a kedvenc könyvemet és fellapoztam. Már legalább a harmadik oldalnál jártam, amikor rájöttem, hogy nem ülök egyedül az asztalnál.
- Szia.
Integettem neki vidáman, de sajnos nem ismertem fel. Ha ismerősök vagyunk, akkor ő biztos fel fog engem, mivel a béna smink nem rejti el rendesen, hogy ki vagyok.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=535998#post535998][b]Csornay Kíra Lotti - 2015.10.28. 15:10[/b][/url]

Miután köszöntem a mellettem ülő szellemnek visszafordultam a könyvem felé és próbáltam tovább olvasni. Titokban persze lopva a táncoló, mulató diákok felé néztem, de úgy tettem, mintha hidegen hagyna ez az egész buli dolog. Pedig igazából csak féltékeny voltam, mert hiába jöttem el, ugyanolyan, minthogyha a szobámba ülnék. Nem baj, legalább a könyv jó, úgyhogy olvasok tovább de a paróka alatt a hajam igencsak befülledt és iszonyatosan viszket. Néha oda nyúlok, megigazgatom de aztán annyira idegesít, hogy inkább leveszem, az asztalra csapom az ócska piros tincseket és kibontom a saját barna hajamat. Így már nem vagyok Sally, de ez eddig sem érdekelt senkit, hát akkor most miért érdeklené? A kék festék már félig lejött az arcomról, a ruhámon volt belőle egy jó adag de semmi baj, maximum a szellem látja mellettem, aki itt ül. Hoppá! Tényleg! Nem is vagyok egyedül! Itt ül mellettem egy igazi szellem! Hű! Azt hiszem, akkor talán beszélgetnem kellene vele, vagy legalább megpróbálni. Felé sandítottam, ő is egy kissé elveszettnek és magányosnak tűnt. Így lassan becsuktam a könyvemet és felé fordultam.
- Ismerlek valahonnan? Olyan ismerős a hangod.
A háztársaim nagy részét ismerem, akik pedig velem egy évfolyamba járnak azokkal már mind váltottam néhány szót és tudom, hogy ez a hang nekem nagyon ismerős. Remélem, nem sülök fel a dologgal, mert akkor tovább kell állnom, ami nem lenne olyan jó. Mert itt van süti és egészen jól belátni a táncteret, ahol egyre csak vadul a buli, főleg, hogy lassan egy hering konzervé aszódnak össze a folyton egymásnak ütődő testek. Ahogy oda pillantok el is fintorodom. A kérdés már csak az, miért vagyok még mindig olyan irigy!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=536892#post536892][b]Csornay Kíra Lotti - 2015.10.29. 23:43[/b][/url]

A lányra figyelek, tökéletesen ki tudom szűrni a hangját a zene és a ricsaj különösen ismeretlen egyvelegéből, de nem mindig nézek rá, mert amúgy sem látom. De mivel nem akarok faragatlannak tűnni, elválasztom a tekintetemet a bulizóktól és a szellem felé fordulok.
- Hmm.
Mutatóujjammal az orromat kezdem ütögetni, miközben gondolkodom. Ez annyira izgalmas! Olyan, mint egy feladvány, amit nekem kell megoldanom! Sajnos, nem hagy annyi időt, hogy kitaláljam kiről van szó, de mikor elárulja a nevét, megkönnyebbülten elmosolyodom és boldogan összecsapom a kezeimet. Tényleg! Hát ismerős! Sőt, még háztárs is! Látszik rajtam, mennyire örülök, hogy ehhez az asztalhoz kerültem, gyorsan közelebb is ülök hozzá, hogy jobban halljam, na meg, ha örülök, akkor nem tudok a fenekem maradni, így hiába foglalok helyet mellette, a kezem és a lábam továbbra is jár a zene ütemére. Egészen addig, amíg szóba nem hozza a jelmezemet. Végignézek magamon, kissé elszontyolodom, sírós fejet vágok, majd unottan égnek emelem a tekintetemet. Hát már a klubhelyiségben sem ismerték fel a jelmezemet. Volt aki marionettbábúnak nézett, volt aki horror barbienak akart beölötöztetni.
- Ő a Sally a Nightmare...tudod mit? Legyen ufó! Végül is, teljesen mindegy, mert senkit nem érdekel. De azt látom, hogy te egy szellem vagy.
Nem is tudom mit vártam! Nagyon gázra sikeredett a jelezem, így nem csoda, ha nem ismer fel. A tömeg felé fordítom a tekintetemet és pont elkapom a pillanatot amikor egy lány, aki talán túl magas sarkakon jár elesik, magával rántva két másik barátnőjét. Az asztalra csapva nevetek fel és mutogatok Annának, hogy nézze ő is az ingyen műsort.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=539784#post539784][b]Csornay Kíra Lotti - 2015.11.06. 18:32[/b][/url]

- Hát aha, valahogy úgy.
Bólogatok kissé furán a továbbgondolt jelmez ötletre. Eszemben sincs őt kinevetni, vagy valami, navinések vagyunk, mindannyian mások, úgyhogy ennyit erről. Persze, amikor úgy érzem, hogy nem figyel összevonom a szemöldökömet és egy "Mi?" tátogással próbálom elképzelni, vajon hogyan is festhet. De nyilván ez sem köti le túlzottan a figyelmemet, sokkal inkább a nevetéssel vagyok elfoglalva, amit kivált belőlem a csetlő botló pár. A fiú megpróbálta felsegíteni a lányt, de nem sikerült neki, valami okból kifolyólag, pedig nem is tűnt annyira dundinak a lány. Húhh, de gonosz vagyok! Inkább gyorsan visszafordulok Annamari felé akit láthatóan annyira nem érdekelt az esés, de annyira nem, hogy el is tűnt. Milyen ciki! Még az egyetlen partnerem is itt hagy, aki mellé kényszerítettem magamat. Hát, ez az én formám, van ilyen. Megvonom a vállamat és tovább nézem a táncolókat, amolyan minden mindegy alapon, titkon reménykedve abban, hogy megint elesik valaki. Nem tehetek róla! Nem voltam rossz indulatú lány, alapvetően. De számomra a tánc és a mozgás olyan volt, mint másnak egy lépés, vagy a levegővétel. Mire ismét oldalra pillantok, Annamari visszatér, méghozzá egy jó adag sütivel.
 - Hűű!
Kezdem én is csodálni, mert hát az ilyesminek nem igazán tud ellenállni az ember, főleg nem egy olyan lány, aki petrezselymet árul egy nagy buli kellős közepén és a kutya nem foglalkozik vele. Ahogy lepakolja elém akaratlanul is megnyalom a számat, ezzel elérve, hogy a fogaim is kék színűek legyen. Nem számít, úgyis be fogom tömni az egészet!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=659050#post659050][b]Csornay Kíra Lotti - 2017.02.09. 22:22[/b][/url]

Áhh hát igazából nem is én lettem volna, ha nem kevertem volna egy kis baj. Méghozzá olyat, amiről az akinek okoztam, nem is tudott, egyelőre. De hamarosan fog, és akkor tuti betakar az asztallal.
A kezemet tördelve indultam el a Rellonosok asztala felé, hogy megkeressem Hajnát. Ismertem őt, többször is találkoztam vele, mert Vincével jóba voltam, de nekem mindig is icipicit fura volt, tudtam, hogy nem jöttünk volna ki túl jól.
- Szia...Hajna.
Mert hát megérkeztem és valahigy el kell kezdeni, egy szia pedig egy megfelelő kezdés, mivel köszönés.
- Izé..huhh...asszem hallod ennek nem fogsz örülni.
Tördelem kicsit a kezemet, aztán elöveszem a farzsebemből a teljesen összegyűrt levelet.
- Én eskü nem akartam beleolvasni, de a bagoly nekem hozta, nem néztem meg kinek a neve van rajta és kicsit megbontottam.
Ne hazudj Lotti, ne hazdj!! Ráadásul toporogsz, az meg elárul.
- Na jó, felbontottam és elkezdtem olvasni...oké, elolvastam de csak mert olyan izgi volt az írás. Az első pár sor után de ne haragudj rám kérlek.
Tényleg őszintén bántam a dolgot, sajnos ilyen vagyom, figyelmetlen kissé bohókás, de legalább nem hazudtam, végül.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=659060#post659060][b]Csornay Kíra Lotti - 2017.02.09. 22:48[/b][/url]

Nem akartam nagyon zavarni, pláne nem ide jönni, de muszáj volt megtennem, szembe kellett néznem ezzel, mert én okoztam és a tetteimért felelősséget kell vállalnom, szal jöttem. A levelet továbbra is tartottam, de mivel kezdett cikis lenni, inkább leengedtem, majd mikor Hajna rám emelte a tekintetét inkább egy lépést hátráltam. Olyanok voltunk mi mint a tűz és a víz, én olyan a sötétség, ő meg a fény, és ezeket jobb volt nem keverni.
- Batker tökre sajnálom.
Lehajtom a , bűnbánó képet igyekszem bánni, de mikor érkezik a kérdés rögtön kivirul a fejem, mert amúgy egy millió kérdésem lenne a levéllel kapcsolatban. Le is ülök Hajna elé, a kezeimet az asztalon pihentetve kicsit előre dőlök, mert nem akarok kiabálni.
 - Mátétól jött. Ki az a Máté? És miért írja, hogy nem mondhatja el hol van? Talán titkos?
Még szép, hogy nem a levél tartalmáról beszélek, hanem arról ami engem érdekel.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=659072#post659072][b]Csornay Kíra Lotti - 2017.02.09. 23:22[/b][/url]

Gyorsan feldolgozom az infót, szóval van Máté meg van Ákos ez így tiszta. Egészen okosan felfogom a dolgot.
- Valami eltávról volt benne sz...úhh linzer. A mi asztalunknál mindenki megette.
Már nyúlok is érte és mindenfajta kertelés nélkül tömöm bele a számba, miközben a levelet báulom, aztán Hajnát.
- Igazi mugli katonák? Akik fegyverrel harcolnak meg ilyenek? Csúú, eddig csak filmen láttam. Hol vannak most?
Tökre nem vagyok képbe ezekkel a dolgokkal. De Hajnának van egy igazi katona testvére. Ez milyen nagyon menő! Meg veszélyes.
- Akkor ők biztos meg tudnák mondani, hogy miért olyan hangos a fegyer amikor kilövik belőle a golyót. Tökre izgis. Amúgy azt írta szívesen meglátogatna, majd valamikor.
Úgy mondom el ezeket az infókat, minths csak az időjárasról lenne szó, pedig Hajnának ez biztos nagyon fontos.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=659102#post659102][b]Csornay Kíra Lotti - 2017.02.10. 10:19[/b][/url]

- De miért?
Nem, nem kezdek rá, de tényleg érdekel, hogy két ember miért ennyire titokzatos, talán ez valami szabály, amiről nem tudnak az egyszerű népek, mint mi? Amin betömtem az első linzert, már nyúlok is a második után. Miért van az, hogy itt mindig van süti? A rellonosok tuti azért olyan búskomorak, mert nem esznek ilyesmit, tiszta gáz.
- Őket lehet, hogy nem, de engem nagyon nagyon érdekel, miért hangos a fegyver. Te nem tudod véletlenül? Cserébe elmondom az összes várost, ami Nebraska államban van. Na?
A lényegtelen információk valamiért mindig megmaradnak, ha nem is összeset, a nagy részét biztosan fel tudom sorolni, ha kell akár ABC sorrendben is, nem is hinné senki, ugye? Pedig de. Simán. Soha nem fogom hasznát venni, de azért vicces, ha valaki tud ilyeneket
- Tegnap késő délután. Már nem tudtam akkor odaadni, mert vacsorázni nem jöttem.
Kicsit elhúzom a számat, annyira fura volt más életébe csak így belenézni, hogy nem sok kedvem van a levél tartalmáról beszélni, az egész olyan borongós, furcsa, az embernek rossz előérzete van tőle, én meg tök sokat parázok.
- Hát...miért nem a tesód írt neked? Mármint, a levél elég kis szűkszavú volt, ahhoz képest, hogy benne van a "rég nem hallottál rólunk" fordulat. Nem tom, én nem értek az ilyenekhez Hajna ne is kérdezz.
Rázom a fejemet, majd inkább letolom az a harmadik linzert is, azzal kísérletezve, hogy mennyi fér le belőle egyszerre a számba.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=659744#post659744][b]Csornay Kíra Lotti - 2017.02.13. 16:26[/b][/url]