36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyElső emelet
Nagyterem - Kasza Fanni Stefánia hozzászólásai (16 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Péter Fanni
Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
offline
RPG hsz: 480
Összes hsz: 3433
Írta: 2015. április 4. 13:21 | Link

Andrew
Dísztalár alatt

Április elseje az a dátum, amitől fogva hivatalosan is a Bagolykő Mágustanoda diákja lehetek. Mintha csak tegnap fejeztem volna be az előkészítőt, hamar elszaladt ez a kis szünet a két oktatási intézmény között. Tegnap sikeresen megérkezve erre a csodás helyre éreztem, hogy sok pozitív emléket fogok ezen a helyen gyűjteni. Hamar be is költöztem, majd az évnyitóról tudomást szerezve ki is kerestem báli ruhám, ami egy barack színű földig érő sifon ruha, fekete felsőrésszel. Ezt spagetti pántok és hamis ékkövek díszítik. Hajam felsőrésze fukszia lilából átvált fokozatosan sötét lilává amit oldalra csatoltam és az alját hajvasalóval göndörítettem. Így mire leszállt az est sietve tipegtem a Nagyterem felé, bár a magassarkúmban nem igazán ment a közlekedés, ennek köszönhetően elég lassan haladtam.
Nemár, el fogok késni és leégetem magamat már az első nap! Vagy...-Ekkor megbotlok, ezért valamiben megkapaszkodva megtartom magam.- Huh...-Fújom ki magam megkönnyebbülve, szemeim lecsukva majd felállok, hogy meg tudjam kicsodát, vagy micsodát kaptam el és rántottam kis híján magammal a mélybe.-Andrew!-Felkiáltok kikerekedett szemekkel, látva a fiú meglepettségét a megjelenésem következtében, ezért megigazítva ruhám, kihúzom magam és szemeibe nézek-Megütöttelek, vagyis meg ijesztettelek? -Aggódó tekintetemmel sorozom, de mielőtt válaszolhatott volna ismét megszólalok.- Ugye nem vártál sokáig rám? Nem akartam ám késni, csak hát.... -Azonnal mutatok is le cipőmre zavaromban-
Utoljára módosította:Péter Fanni, 2015. április 4. 13:44 Szál megtekintése


#Ha dumál #VérKasza #Kolosudvaribolondja #ENFP #Gelembezredes
Péter Fanni
Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
offline
RPG hsz: 480
Összes hsz: 3433
Írta: 2015. július 22. 22:09 | Link

.:Mat-Bál:.
Ruha - Pipőőő


Elmondhattam magamról aznap, hogy igazán kitettem magamért. Déltől segítettem kitakarítani aztán rendbe rakni a nagytermet, hogy minden passzoljon a bulira és még egy rellonos barátomnak -Lucának- is segítettem ruhát választani a bálra.  Reméltem, hogy tényleg eljön, és tudunk majd beszélgetni.
Alig volt másfél óra a kezdésig, én pedig még sehol sem tartottam.  Amint betoppantam az Eridon klubhelyiségébe a szemem elé tárult a puccba vágott diáktömeg. Sosem volt igazán erősségem az alkalmazkodás és az, hogy beálltam a sorba, de most muszáj volt.  Azonnal átfurakodtam a felsősökön és felrohantam az ágyamhoz.
Volt egy hatalmas utazóládám, abból kivettem egy hófehér ruhát, igazán natúr egy textil. Nem volt rajta semmilyen minta, semmilyen fodor, csak annyi extrát véltem felfedezni, hogy a hátam kilátszott belőle, de az is csak a derekamig, onnéttól takart. Elől pedig spagetti pántok díszítettek egy nem túl mély dekoltázst. Amint előkotortam azt a nyamvadt dresszt, végre hasznát vehettem a lebegtető bűbájnak, amit bűbájtanon tanultam. A ruha a levegőben könnyedén libegett, mintha csak egy fogason lógott volna, a szandálomat pedig kikotortam az ágyam alól. Dobozostul. Ezután elsuhantam lecsutakolni magamat, hajat-fogat mostam a hajamat babarózsaszínre befestettem, közben kifestettem a szemeim enyhén, amiatt, hogy minél natúrabbnak tűnjek és ne műnek. Bár a rózsaszínhajam és a septumom nem erről árulkodtak.
Hamar elkészültem, még volt..... mínusz tízpercem. Elkéstem. Mat már biztosan várt engem a találkahelyen, ha csak kínjába el nem indult az Eridon torony felé. Ha nem festettem volna a hajamat talán hamarabb kész lettem volna, de nem. Nekem hajat kellett festenem.
Végül a nagy rohanásban, egy nem túl nőies fékezéssel megérkeztem a páromhoz, akit pár pillanattal ezelőtt szúrtam ki.
-Szijaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa! –visítottam fel, amikor végre bepótoltam a kilométerhiányomat, ami már igencsak hiányzott Madagaszkár óta. – Bocsi, hogy késtem! Nagyon meg várakoztattalak? – felpillantottam a srácra.
Utoljára módosította:Péter Fanni, 2015. július 23. 08:23 Szál megtekintése


#Ha dumál #VérKasza #Kolosudvaribolondja #ENFP #Gelembezredes
Péter Fanni
Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
offline
RPG hsz: 480
Összes hsz: 3433
Írta: 2015. július 24. 11:11 | Link

.:Mat-Bál:.
Ruha - Pipőőő


Késésben voltam. Úgy rohantam a Nagyterem felé, mintha csak az életem múlt volna azon, hogy odaérjek. Amekkora sebbel-lobbal közlekedtem, a ruhám - a sebességem miatt - mögöttem már annyira felemelkedett, hogy vízszintesen szállt a hajammal együtt. Akik pedig az utamba kerültek, azokat fellökhettem, csak amiatt, hogy mihamarább ott legyek a találkahelyen. Mi tagadás, egy mini rózsaszín Hulk voltam.
Amikor megpillantottam a navinés pajtásomat, egy satuféket benyomtam, így már csak a szandálommal csúsztam a kopott márványpadlón, körülbelül úgy nézhettem ki, mint aki snowboardozik. Kiöltözve. Saruban. A márványpadlón.
 Amint megérkeztem, kicsit túl is csúsztam, mint kellett volna, így visszább léptem Mat elé. Azonnal üdvözöltem, a szokásomhoz híven, hatalmas vigyor kúszott az arcomra, a karjaimat kitártam, a hangulat fokozása érdekében. Pár pillanatig csendben álltam előtte, a mosoly az arcomról le nem tudott hervadni, viszont a karjaim leeresztettem, mert már nem éreztem őket. A meglepett fiú, most vagy köpni-nyelni nem tudott, ahogy berobbantam az éterbe, vagy csak összetört benne egy világ, hogy mennyire retardált vagyok. Vártam még egy picit, amikor végre megszólalt.
- Na zsír! - egy megkönnyebbült sóhajjal jeleztem, hogy megnyugodtam.
- Köszi! - jól esett a bókja, még ha nem is voltam teljesen megelégedve magammal. Pici pír is megjelent az arcomon. Még sohasem kaptam bókot senkitől, aki nem az apám. Zavaromban azt a pár kósza hajszálamat hátratűrtem a fülem mögé vissza, oda ahonnan kiszöktek. Talán sikerült lepleznem. Igyekeztem vissza zökkenteni magamat a normális kerékvágásba, így bele karoltam a srác karjába, majdcsak megindultam befelé.
- Hát persze, hogy bemegyünk! Még a végén lemaradunk a végzősök táncáról!- Sikerült. Úgy vonszoltam magam után, mintha csak kötelező lett volna bemennünk.  - Gyere, ne szégyenlősködj! Mutasd meg mennyire is vagy dilibogyó, úgy, mint én! - elengedtem a fiút két levegővétel közt, amíg bátorítottam, majd csak a mutatóujjaimmal a pofimat bökdöstem, csücsörítettem, amit egy bárgyú vigyorral párosítottam.. Csak azért, hogy kicsit nevessen vagy megpróbálja elengedni magát. Viszont a bandzsítást meghagytam későbbre, hátha még jól jön.
Szál megtekintése


#Ha dumál #VérKasza #Kolosudvaribolondja #ENFP #Gelembezredes
Péter Fanni
Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
offline
RPG hsz: 480
Összes hsz: 3433
Írta: 2015. augusztus 3. 23:58 | Link

.:Mat-Bál:.
Ruha - Pipőőő


Vidáman bevonszoltam a terembe, éreztem, hogy be szeretett volna menni mihamarább épp, mint én. Viszont a partnerem kicsit félénknek tűnt, így feldobtam a hangulatát. Az eredménye az arcán tükröződött, azonnal mosolygott és felbátorodott.
Matbe csimpaszkodva vidáman berobbantunk a Nagyterembe, mi, a MatSteph páros. A szemeim csillogtak, csodálatos volt, főleg, hogy tele volt emberekkel és szólt a zene, no meg már kaja is volt akkorra már.
- Imádom! - csillogó tekintettek kémleltem a helyiséget, majd a fiú hangját hallva rápillantottam.
- Humm? - nagy szemekkel pislogtam rá- Remélem nem, bááááár.... – körbenéztem - tuti lekéstük, a francért kellett nekem annyi bíbelődnöm a hajammal... - morogtam az orrom alatt, akárcsak egy kiskutya. – Na mindegy… - kicsit elszontyolodtam, mert érdekelt volna, hogy ki kivel táncolt.
- Megismerni? Engem? De édi va… - sajnos nem mondhattam tovább, mert közben lejátszásra került az egyik kedvenc dalom, azonnal elkaptam a kézfejét- Gyere, táncoljunk! Ez a kedvenc számom! - makacsul bevonszoltam a táncoló diákok tömkelegébe. Amikor egy enyhén üresebb területre értünk. Ott legalább kaptunk levegőt is, és engem nem kerülgetett az ájulás és a tömegiszonyom sem.
- Bocsi, hogy erőszakosan berángattalak, de nem bírok magammal, csak pörgök és pörgök és pörgök! - felkacagtam, a szemkontaktust megtartva a fiúval. A ritmusra kezdett járni a csípőm és a vállaim. Soha nem voltam valami táncos lábú, sőt, táncolni sem tudtam, így csak a ritmust követve mozogtam. Abban reménykedtem, hogy Mat nem fog kinevetni a béna tánctudományom miatt.
Szál megtekintése


#Ha dumál #VérKasza #Kolosudvaribolondja #ENFP #Gelembezredes
Sese Hysteria
Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
offline
RPG hsz: 480
Összes hsz: 3433
Írta: 2015. október 24. 18:04 | Link

Matt-raccal a Halloweeni buliban.
//Amit útközben dúdolok.//


Hogy nekem mekkora szerencsém volt. Tény, hogy előző este kisebb szívroham ért Lanettával együtt a klubhelyiségben, de túléltük. Bár tényleg azt hittem, hogy valami olcsó eridonos tréfa és csak valamelyik idióta csinálta… Na mindegy. Túléltük. Mint eddig mindent, mert ő HerkuLalalalalaaa én meg SesePega. Szerencsére a borzongás előtt mindent simán be tudtam szerezni a faluban és egy prefi sem kapott el, ami különösen jó volt számomra, bár lehet legközelebb nem lesz ekkora szerencsém. Ma este pedig végre Alice őrült bőrébe bújhattam, igaz.. parókával, de akkor is én lehettem a hisztérikus énje.
Himét sajnos most a Gyöngy fedélzetén hagytam, úgy gondoltam, hogy jobb helye lesz a kis pöttömnek a rókabarátja mellett. Így boldogan elindultam, bulizásra készen álltam, s hófehér ruhámat magamra öltöttem, ami tocsogott a művértől. Igazán megnyerő volt. A pareszt is a fejemre igazítottam és kikentem kezem- arcom-mindenem. Aztán a késemet magamhoz vettem, végül elindultam.
A folyosókon a többiek jelmezét jól megnéztem magamnak, akiket meg személyesen is ismertem őket meg is dicsértem, útközben pedig egy régi dalt dúdoltam. Azon nőttem fel. Pont illett az egész környezetemhez. Amint megközelítettem a nagytermet, a kezemben forgattam a késem, ami igazából a pálcám volt, csak ráépítettem egy Vorpal Blade gúnyát. Elég vicces lesz majd, hogy egy késsel fogok hadonászni, ha netalán varázslásra kerülne a sor.
A terem nem okozott túlzott meglepetést, de azért még így is megálltam, csodálkozóan elbámészkodtam az ajtóban. Nagyon patentosan nézett ki. Gondoltam körbesettenkedem, keresek pár ismerőst, nem akartam egyedül bulizni. Akkor válnék valódi hisztériává.
Szál megtekintése


#Ha dumál #VérKasza #Kolosudvaribolondja #ENFP #Gelembezredes
Sese Hysteria
Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
offline
RPG hsz: 480
Összes hsz: 3433
Írta: 2015. október 24. 19:48 | Link

Matt-raccal a Halloweeni buliban.


Ruha, pipa. Paresz, pipa. Idegbeteg, vérző elegyógyszökevény kinézet...pipa. Zsír, teljesen elkészültem az estére. Vidáman, dúdoltam s végig caflattam a folyosón meg-megnézve jól a többi ember ruháját, néhányuknak meg is dicsértem a maskaráját, végül elértem a nagyteremhez, akarom mondani a pokol tornácához. A terem kinézetében gyönyörködtem, nem tudtam merre nézzek, imádtam. De, mivel nem volt párom se, meg senkim, ezrét gondoltam, hogy csapjunk bele a lecsóba és irány barátkozni. Igen ám, még egy lépést sem tettem meg, valaki megszólított. Valaki, akinek igen ismerős volt a hangja. Felkaptam a fejem és Matt állt velem szemben. Szerencsém volt, hogy fehér arcfesték ott virított a burámon, mert kicsit zavarba jöttem a fiú láttán. Pár másodpercig szemeztem vele, persze nekem is elég bamba ábrázatom volt, épp mint neki. Csak ő a döbbenettől én meg.. hagyjuk. Próbáltam elrejteni a zavaromat, és azonnal felrikkantottam az általam adott becenevét.
- Mattrackaaaa! - hatalmas vigyor húzódott az amúgy is véres arcomra, majdnem rávetettem magamat, de még idő előtt nem akartam padlóra küldeni szegényt. Ezért csak jobb kézzel integettem neki, mint egy dilibogyó.
- Én is ugyan ezt akartam tőled kérdezni, héj! - tettem csípőre már mindkét kezemet s folytattam a lemoshatatlan vigyorommal együtt.
- Amúgy nincs párom, kicsit elfoglalt voltam a maskarám elkészítésével, plusz nem is nagyon hederítettek rám a többiek. De én nem adtam magamat, és csak azért is eljöttem, hogy majd itt úgyis odacsapódom valakihez. - rámosolyogtam. – Jelenesetben hozzád!
- És a te partnered? Amúgy hulla jó a cuccod. Véletlenül nem én vágtam el a nyakad? - elviccelődtem a végét, próbáltam szellemes lenni, amennyire csak lehettem. Valóban jól nézett ki, pont elegendő volt egy meggyilkolt tinihez. Bezzeg én mellette olyan lehettem, mint egy karácsonyfa. Na, mindegy.
Szál megtekintése


#Ha dumál #VérKasza #Kolosudvaribolondja #ENFP #Gelembezredes
Sese Hysteria
Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
offline
RPG hsz: 480
Összes hsz: 3433
Írta: 2015. október 25. 01:00 | Link

Matt-raccal a Halloweeni buliban.


Megérkeztem, aha, ez eddig oké. De most merre tovább? Ott álltam az ajtóban csurom művéresen és azon merengtem, hogy vajon kit keressek meg legelőször. Viszont Matt-rac úrfi megelőzött. Hatalmasra kerekedett szemekkel néztem végig a halott srácon, mármint csak halottnak volt öltözve. Valójában nem volt az. Amióta együtt kolbászoltunk Csodaországban, azóta teljesen más valami, amit még én sem tudtam eldönteni, hogy mi. Az arcomba ismét az a bizsergő érzést éreztem, szerintem fülig el is pirultam, csak ezt az arcfestékem tökéletesen álcázta. Szerencsére.
Gondoltam leplezem a zavaromat, így hát a becenevén szólítottam s egy vigyorral integettem hozzá.  Mattnek még mindig szoknia kellett a nevét, láttam az arcán. Hamar szóvá is tette azt, hogy miért kószáltam páratlanul a bál közelében.
- De én meg... én meg... fúúú.- felnevettem. Nem értettem a felháborodását, mert eddig is így mászkáltam.  Végül is megmagyaráztam neki az okokat.
- Figyelj, szerintem tök átlagos, hogy én egyedül mászkálok. Ebben nincs semmi meghökkentő. –kinyújtottam a nyelvemet, incselkedtem egy kicsit, kicsit gyerekesen. De aztán jött valami más, most vagy sokat kotyogott vagy picit pityókás lehetett. Dögösnek nevezett. Engem. MI?! A szemöldököm felvontam, furcsálltam a viselkedését. A kezem az arcához érintettem, kerestem a szemkontaktust.
- Részeg vagy? vagy izgulsz? Ne izgulj, nem harapok. Maximum megkóstollak. - nyugtattam volna le, de már is felhozta, hogy menjünk be. Elhúztam tőle a mancsom és mosolyogva biccentettem egyet.
- Menjünk!- nyomatékosítottam az akaratomat, vagyis a beleegyezésemet, egy ugrással mellette teremtem s úgy vonultunk be a helyiségbe.
- Amúgy, ezt az előbb is kérdezni akartam, de most megkérdezem. - jelentőség teljesen pillantottam a kócos cimborámra.
- Hogy csináltad a vágást a nyakadra, tök élethű! - hát, nem pont ezt szerettem volna megkérdezni, de nyuszi voltam, nem vitás. Inkább olyan dolog mellett érdeklődtem, ami biztos nem fogok össze-vissza hápogni, mint egy porcelánkacsa. Akkortájt egyre félénkebb voltam, azon gondolkodtam, hogy ez is a pubertáskor egyik jellemzője vagy csak megint kezdtem begubózni.
- Hú! Nézd, édességek! - felnyikkantam és elkapva a kezét el is vonszoltam magammal az édességes asztalhoz, ami tele volt édesebbnél édesebb maszlagokkal. Nem volt sohasem a csoki a kedvencem, de most valamiért meg akartam kóstolni.
Szál megtekintése


#Ha dumál #VérKasza #Kolosudvaribolondja #ENFP #Gelembezredes
Sese Hysteria
Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
offline
RPG hsz: 480
Összes hsz: 3433
Írta: 2015. október 25. 17:46 | Link

Matt-raccal a Halloweeni buliban.


Mattracka valamiért furcsább volt az átlagnál, már-már azon gondolkodtam, hogy spicces-e vagy mi. De inkább csak annak tudtam be ezeket a furcsa megszólalásait/mozdulásait, hogy biztosan csak ideges lehetett, ezért a kezemet hozzá érintettem az arcához illetve a homlokához, s a szemeibe néztem.
- Én? Téged? Héj, még egy ilyen, és tényleg megharaplak. Mondjuk a füledet, vagy az ujjadat. – A vetettem fel az ötleteimet, ezzel választási lehetőséget is adtam neki. Amint a nyakára mutatott, azonnal vizsgálni kezdtem a sebhelyét. Nagyon tetszett, ahogyan megcsinálta, totál élethű volt. A késemet hozzá is mértem azonnal a sebhez, de már nem volt időm ehhez megjegyzést fűzni, hisz már be is mentünk. Volt egy olyan érzésem, hogy valamit elfelejtettünk, de amint átléptük a terem küszöbét, azonnal eszembe jutott, hogy mit hagytunk ki. Sajnos akkor már nem volt mit tenni, legalább érdekes esténk lesz. Igyekeztem pozitívan nézni a dolgokat. A fejemben Matt-tel kapcsolatban egy kérdés fogalmazódott meg, amire fel is hívtam a figyelmét. De meg is bántam, hogy felhoztam. Igyekeztem korrigálni a hibámat. Egy tök átlagos kérdést tettem fel, a nyakával kapcsolatban, amiről valójában tudtam hogyan készült, de jobb nem jutott eszembe. Hagytam, hogy beszéljen. Szép volt Steph’… Járt a keksz.
- Ááááh, vágesz! Nagyon jól néz ki, ügyes vagy! - mosolyogtam rá, belül kínomban el akartam elsüllyedni. Ez durván ciki volt.
Szemeimmel kiutat kerestem, amit a kajás asztalnál találtam meg. Mint egy ötéves, úgy vonszoltam magammal az édességekhez. Az asztalon kiszúrtam valami krémest, ami csokival volt leöntve, egész ehetőnek tűnt, gyorsan be is tömtem egyet a számba, addig elvonult a párom a koktélbigyókhoz. Én pedig az ízek harmóniája miatt olvadoztam.
Éhenkórász módjára tömtem a fejem, nem bírtam leállni, már vagy a harmadikat ehettem, amikor köhögésre lettem figyelmes. Óvatosan visszaraktam az asztalra a fekete szalvétát, amire fel voltak halmozva a finomabbnál finomabb cuccok és tömött hörcsögpofával odarohantam Matt-rachoz. Szerencsétlen nagyon köhögött, talán félrenyelhetett. A baltenyerem ujjait jól összeszorítottam és megpaskoltam a hullasrác hátát, fenn, a lapockái közt, hogy könnyítsek a gondján. Amint jobban lett addigra én is lenyeltem a számba tömött édességmennyiséget. Beszélni is tudtam már.
- Jó ég, a szívbajt hoztad rám!- mintha csak valami aggódó anyuka lettem volna, de utána vihogva folytattam, miután eszembe jutott valami vicces.
- Minek iszol ilyeneket? Úgy is kifolyik a nyakadon, hisz elvágtam a torkod, hát nem emlékszel? - pimaszul megjegyzést tettem az épp fellélegző fiúnak.
- Amúgy melyikből ittál? - végig mustráltam az italfelhozatalt, mindegyik tetszett valamiért, az illatuk is finom volt. - Megkóstolnám én is azt!
Szál megtekintése


#Ha dumál #VérKasza #Kolosudvaribolondja #ENFP #Gelembezredes
Sese Hysteria
Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
offline
RPG hsz: 480
Összes hsz: 3433
Írta: 2015. október 29. 00:50 | Link

Matt-raccal a Halloweeni buliban.


Fogadni mertem volna, hogy az a krémes micsoda, amit bőszen toltam befelé, az, az ördög találmánya volt. Mindig is úgy voltam az édességekkel, hogy meg-megeszem őket, de sosem tartoztak a tömény, cukros izék a kedvenceim közé. Viszont ez... ezt le sem bírtam rakni, ha valaki kért volna belőle valószínűleg nem csak a kezét, de a fejét is leharaptam volna.
Az ízek mámorából való kizökkenésemet valami furcsa krákogás szakította félbe, amit mintha oldalról hallottam volna. Félre néztem, Mattracka fuldoklott. Egy ugrással és hörcsögpofával azonnal mellette teremtem és pár parasztlengős segítségével könnyítettem a fuldoklásán. Természetesen le is toltam, de csak egy kicsit, mert megijedtem. De aztán úgy voltam vele, hogy bárkivel előfordulhat, hogy félre nyel, ezért elpoénkodtam a végét, amit egész jól fogadott, sőt, vissza is szólt finoman. Én már csak vigyorogtam, mert ezt nem lehetett kibírni legalább mosoly nélkül.
Végül a poharára pillantottam, aminek az alján még kotyogott pár korty abból a gyilok koktélból. Kitaláltam, hogy megkóstolok én is egy olyat, persze nem tudta ő sem, hogy honnét vette el, ezért a sajátját nyújtotta oda nekem.
- Te, én ezt mind kiiszom. - vágtam hozzá nevetve, s végül egy mosoly keretén belül elfogadtam az innivalót és le is hörpintettem.
- Aztaaaaaa, ez mennye.. őhm.. pokolian jó! - megtöröltem a szájam szélét, mert kissé nedvesnek éreztem, és nem szerettem volna úgy kinézni, mint egy óvodás, aki most kente ki magát fekete vízfestékkel.
Az asztalra csaptam az üres poharat és ezután Mattre pillantottam.
- Menjünk táncolni? - már ettem, ittam, velem gondja nem lesz, maximum, ha rám jön az öt perc, mert akkor pörögni fogok, mint egy búgócsiga.
- Vagy legalább is szeretnél? Mert ha nem, akkor elmehetünk mondjuk... őhm. Ahova szeretnél. Akár abban is simán benne lennék, ha elzsalnánk valahova mondjuk az erkélyre vagy valahová és a bulit itt hagynánk egy kis időre. - vontam meg a vállamat tanácstalanul, lényegében nekem teljesen mindegy volt, hogy mit csináltunk, én csak ezzel a hullajó sráccal szerettem volna egész este lébecolni. Magam sem tudtam, hogy miért.
Szál megtekintése


#Ha dumál #VérKasza #Kolosudvaribolondja #ENFP #Gelembezredes
Péter Fanni
Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
offline
RPG hsz: 480
Összes hsz: 3433
Írta: 2015. december 21. 11:05 | Link

Bálozás - Nézzük meg Mattet - ahww.
x Ruhaaa, Cipő x

Ma, pont ma egy éve, hogy megismertem és elrángattam magammal ide Mattet. Na jó, saccper egy év, plusz-mínusz egy-két nap. Ez alatt az egy év alatt egész sok minden történt, közelebb kerültünk egymáshoz, összebarátkoztunk és hát a kapcsolatunk szépen, lassan több lett, mint barátság.
A kora délutánomat a készülődéssel töltöttem, illetve azzal, hogy Mattnek segítettem ruhát keríteni az estére. Tény, ellógtam egy-két órát, de semmi kedvem nem volt bent a teremben aludni az órán, inkább hasznosabb dologgal ütöttem el azt az időt. Mókás volt neki keresgélni, de aztán mégis magára hagytam, mert nekem is el kellett készülnöm. Így hát a szobámba kiraktam a ruhám és a cipőm az ágyamra, amiket felterveztem venni, bár a cipőtől féltem, mert vadiúj volt, és egy olyan érzésem támadt, hogy ezt a döntésemet keservesen meg fogom bánni, valószínűleg pirosra fogja törni a lábaimat ez a fekete csoda, de nem érdekelt, „a szépségért szenvedi kell” elvet követtem. Viszonylag hamar elkészültem, még a hajvégeimet is sikerült begöndörítenem. A kész szettet csak a parfümömmel koronáztam meg, úgy indultam el a nagyterem irányába. Útközben, ahogyan haladtam, szebbnél szebb ruhakölteményeket láttam magam előtt/mellett elvonulni. Volt, akinek jól állt a ruhája, volt, akinek kevésbé. Szerintem, de ez csak az én véleményem volt.
Amint betoppantam a végzősbálra, igyekeztem ismerős arcokat keresni. Amikor Gwent megláttam, lábujjhegyre álltam és egy nagy mosollyal integettem neki, majdnem orra buktam. Aztán ott volt még az a prefisrác, aki kanalakat políroztatott velem még a múltkor. Nem haragudtam rá, meg semmi, mert csak a dolgát végezte, szóval, ha látott ő is engem, kapott tőlem szintén egy Fannis integetést és vigyort. Végül befurakodtam a tömegbe, amikor meghallottam Bálint hangját, hogy a színjátszósok jönnek úgy nyomultam előre a tömegben, mintha hátulról toltak volna. Törtem magamnak az utat, amíg meg nem pillantottam a mezítlábú kócost. Komolyan mondom, egyszer úgy fel fog fázni, hogy öröm lesz nézni, viszont a dulifuli érzésem hamar elpárolgott, a produkciója kárpótolt. Mindig is szerettem a hangját, teljesen elvarázsolt, és be kell vallanom, picit féltékeny is voltam, mert én nem tudtam sohasem olyan szépen énekelni, mint ő vagy bárki más.
Az előadása után még mindig a tömegben toporzékoltam, nem tudtam eldönteni, hogy odamenjek-e hozzá vagy ne. Inkább csak össze-vissza topogtam és úgy hallgattam végig Benike és Szira előadását.
Szál megtekintése


#Ha dumál #VérKasza #Kolosudvaribolondja #ENFP #Gelembezredes
Péter Fanni
Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
offline
RPG hsz: 480
Összes hsz: 3433
Írta: 2016. március 3. 22:36 | Link

Nyuszi pajtimnak.


S lám, eljött az este. Végre eljött a nap legjobb része, a vacsora. Úgy rohamoztam meg a nagytermet, mint akit kergettek. Az Eridon asztalhoz ledobva magamat tömtem az arcomba az előttem termő ételek sokaságát. Nem válogattam, amit elértem, megettem.
Amilyen gebe voltam, olyan sokat ettem, ráadásul nehezen is híztam. Köszöntem a géneket, apu.
Tele volt mindkét pofazacskóm, úgy néztem ki, mintha egy gyűjtögető mókus lettem volna. Csak nekem nem makkokkal volt tele a pofim, hanem a vacsorával, ami nem mellesleg az egyik kedvencem volt. Amíg ott tömtem a fejem, s a többiekkel esztelenkedtem, közben a vizsgákat beszéltük ki. Végül aztán már kezdtem bepánikolni, hogy az egészet elrontottam, mert mindenkinek más jött ki. Ahhhjjj....
Annyira felhúztam magamat, hogy nem is akartam többet hallani a vizsgákról s felkapva a tányéromat igyekeztem átülni valahová máshová. Közben minden erőmmel azon voltam, hogy el is felejtsem az elmúlt öt percet.
Mivel mindenki olyan jól elvolt a másikkal, így keresnem kellett magamnak beszélgető partnert. S lám, Fortuna milyen kegyes volt hozzám, ugyan is láttam, hogy Bálint is egyedül, kirekesztve ült a háztársaitól. Legalább is nekem úgy tűnt. Egyből kaptam az ötleten, ezért oda egyensúlyoztam tányérostul, majd ledobtam magamat vele szembe.
- Szia. - Vigyorogtam rá. Fogalmam sem volt arról, menyire örült a társaságomnak, én nagyon örültem neki. Svédország óta alig láttam, sőt. A telelés alatt láttam rajta, hogy elég feszült volt. Bár nem mertem megkérdezni tőle, hogy mi volt a baj. Reménykedtem benne, hogy már jobb a hangulata, hogy sikerült megoldania a múltkori problémáját, amiről méh a telelés előtt próbáltam faggatni.
- Mizu?


#Ha dumál #VérKasza #Kolosudvaribolondja #ENFP #Gelembezredes
Péter Fanni
Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
offline
RPG hsz: 480
Összes hsz: 3433
Írta: 2016. augusztus 4. 14:56 | Link

Késve, de beestünk! - Mattracka.
Ruhaaaa ( mezítláb ) - Tűz


Azt mondják, hogy prefektusként nekem példát kell mutatnom a diáktársaimnak. De mi van azokkal a prefikkel, akik még csak nem is akartak prefektusok lenni? Jó, élveztem a helyzetem előnyeit, mert azért mi menő volt már, hogy akkor mászkálhattam ott, ahol akartam, amikor csak akartam. Kevesen mondhatták el ezt magukról a barátaim közül. Persze, ez a szabálybetartás még így sem volt az erősségem, ugyanis már megint késésben voltam, nem is kicsit! Tuti lezavarták már a keringőt a végzősök, én meg még csak hajfestéssel végeztem. Pazar.
Ahogy tudtam siettem a maradék tennivalóval. Legközelebb talán nem az utolsó pillanatba kellene elkezdenem készülődni. A legviccesebb pedig az volt, hogy ez már nem az első bálom az iskolában, szal, járt a keksz ezért a manőverért.
Csupasz tappancsokkal, lángoló ruhával s fekete hajjal szántottam fel a folyosókat. Úgy néztem ki, mint egy fejjel lefelé fordított lángoló gyufaszál. A dübörgés mellett a talpaim csattanását is hallani lehetett, ahogy ütköztek a hideg padlóval. Bár azért imádkoztam, hogy ne lépjek bele semmilyen éles tárgyba, vagy üvegszilánkba. Nem hiányzott az a gyengélkedő, ahol múltkor is kikötöttem a meccs után. Feleslegesnek tartottam már akkor is, de a parancs, az parancs volt.
Szóval rohantam, mint a hülye, azért imádkozva, hogy ne késsük le az egész bált, csak mondjuk… a felét? Na jó, az is sok, de na. Matt hülyét kapott lassan tőlem, tuti! Mindig rám kellett várnia szegénynek.
Amikor megérkeztem a nagyterem bejáratához, körülnéztem, nem láttam sehol sem a kócost, ezért bementem, hátha benn több szerencsével járok.
- Ennyire elkéstem? – Motyogtam magamban, Kamilla pont akkor jelentette ki, hogy kik voltak a szerencsések. Tapsolni kezdtem, mint a többiek, nehogy  feltűnjön valakinek az, hogy alig két perce érkeztem.
Szál megtekintése


#Ha dumál #VérKasza #Kolosudvaribolondja #ENFP #Gelembezredes
Péter Fanni
Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
offline
RPG hsz: 480
Összes hsz: 3433
Írta: 2016. augusztus 7. 23:59 | Link

Késve, de beestünk! - Mattracka.
Ruhaaaa ( mezítláb ) - Tűz


Még mindig nehezen hittem el, hogy elértem a bált. Tény, hogy már bőven megkezdődött a mulatság, de akkor is megérkeztem! A tűz elemet választottam, több okból is kifolyólag. Egy, mert ez illik hozzám a legjobban, kettő, mert a Eridon házban vagyok, aminek a jelképállata egy lángoló csirke. Három, mert... mert a meleg színek szépek. Szándékosan nem vettem fel cipőt, kedvezni akartam Mattracnak is, mert általában ő is mezítláb közlekedett.
Majd' kiköptem a tüdőmet, mire leértem a bálra. Mattet sehol sem láttam, kicsit elszomorított, mert azt hittem, hogy megunt rám várni. Ám bent sem láttam, ráadásul pont akkor hirdették ki az est királyát és királynőjét. Kínos vigyorral az arcomon tapsolni kezdtem, nehogy feltűnő legyek a késéssel. Már épp le akartam engedi a kezeim, amikor valaki átölelt hátulról. Ismerős volt az illata, azonnal tudtam, hogy ez nem lehetett más, csak az uram. A mosoly egy pillanat alatt az arcomra kúszott, megnyugodtam, hogy nem mondott le rólam, sőt.
- Előled sehova sem menekülök! - Jobban préseltem magamat hozzá, érezze, hogy igazat mondtam. Az arcomat ért puszira pedig csak kuncogni kezdtem.
- Egyébként tényleg nem az, én is most estem csak be. Már totál azt hittem, hogy meguntál rám várni. - Szembefordultam vele, miután elengedett.
- Héééé, te csak ne fojtogassad magadat, mert megharaplak! - Megbökdöstem a mellkasán, hogy nyomatékosítsam a mondandóm. Természetesen nem mondtam véresen komolyan, olyan soha nem tudtam lenni. Érződött a hangomon, hogy mindjárt elkap a nevetés.
- Észrevetted! - felcsillantak a szemeim - Köszönöm, ki szerettem volna próbálni megint feketét. Olyan rég volt már sötét hajszínem. - Végig simítottam a tincseimen, közben vöröslő pír jelent meg az arcomon zavaromban. Gyorsan le is néztem a földre. Láttam, hogy ő is mezítláb volt, mint én.
- Mi vagyunk a csupasztalpúak! - Nevetve jelentettem ki, ahogy a nyakába borulva ölelgetni kezdtem. Elég élénkek voltunk még így is, hogy csak beestünk. Visszaemlékeztem, hogy anno pont egy végzős bál alkalmával ismerkedtünk meg. Berobbantam az életébe, mint egy bomba.
Szál megtekintése


#Ha dumál #VérKasza #Kolosudvaribolondja #ENFP #Gelembezredes
Kasza Fanni Stefánia
Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
offline
RPG hsz: 480
Összes hsz: 3433
Írta: 2016. október 9. 19:32 | Link

Csókolom, évnyitóra jöttem!
Becsatlakozás FrinciFrancihoz. :3 ||Ez rejtőzik a talárom alatt



Hát... ezt a szünetet sem így képzeltem, költözés, névváltoztatás, halálfalók. Tök jó. Nem is értettem, hogy pontosan mi is volt a probléma, ami miatt mindez kialakult. Apa nem fejtette ki a levélben, csak azt, hogy muszáj és pont. Valamint az sem volt tiszta, miért nem találkozhatok egy ideig vele és Timivel. Szívem szerint megverném az összes szemétládát, bár a nyeszlett kis testem nem hiszem, hogy elbírna velük, ráadásul, ha megátkoznak, akkor pedig pisloghatok, mint hal a szatyorban.
Szóval új névvel, új lakcímmel és új sok mindennel tértem vissza az iskolába, ám én még mindig a régi voltam, és hoztam magammal Himét is, akit az évnyitóra nem vittem magammal, még a végén bepasizna, vagy valami. Lüke kis corgi.
Már rég kipakoltam a szobámba, még előzőnap megérkeztem Bogolyfalvára. Másnap ismét késve készültem el, lila fürtjeimet két kis kontyba felfogtam a fejem tetejére, a hajam alsó rétege pedig a vállaimra omlott. Körülbelül hátközépig ért a hajam, a ruhámat pedig egy korábbi évnyitó alkalmával avattam fel s mivel azóta nem volt rajtam, úgy gondoltam ismét felveszem ezt. A szobában megpördültem egyszer Hime előtt, aki az ágyamon pihent, s úgy nézett engem.
- Na, hogy áll a szerkó? - Kérdeztem vigyorogva az ebtől, próbálva elfelejteni a történteket. Természetesen ezeket a dolgokat nem lehet félvállról venni, de nem aggódtam, a kastély biztonságos hely volt, itt nem eshetett bajom. A szukakutya csak morranva vakkantott egyet, láttam a pofáján, hogy valami nem tetszett neki, bár nem értettem kutyául.
- Legközelebb inkább hazudj... - Húztam az orromat morcosan, végül összeszedtem magam teljesen, egy csókot még nyomtam a szőrmók fejére és elindultam le. Úgy volt, hogy Mattrackával megyek be, de mivel nem láttam kint, szintén bevonultam a terembe. Nem akartam a Navine asztalához odamászni, ha ott is volt, hagyni akartam a fiúkkal, had beszélgessen, majd később letámadom. Én egyelőre a saját asztalomhoz kóvályogtam, ahol akaratlanul is kiszúrtam egy szőke hajú lányt. Láttam már párszor, bár ha dementorcsókkal fenyegetnének se tudtam volna megmondani a nevét. Nem baj, azért vagyunk itt, hogy barátkozzunk, randalírozzunk, és hülyéskedjünk. Fürge léptekkel oda is sasszéztam hozzá és leültem vele szembe.
- Sziaaaaaaa! - intettem neki, ha felnézett látta, hogy a képemen fülig érő vigyor ücsörgött, talán úgy néztem ki, mint egy nem normális, lila fejű egyén. Talán. A talárom ujja még mindig hosszú volt, így csak az ujjhegyeim látszottak ki alóla, mellkasomon pedig ott virított a prefibubus jelvényem.
Utoljára módosította:Kasza Fanni Stefánia, 2016. október 11. 21:42 Szál megtekintése


#Ha dumál #VérKasza #Kolosudvaribolondja #ENFP #Gelembezredes
Kasza Fanni Stefánia
Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
offline
RPG hsz: 480
Összes hsz: 3433
Írta: 2016. október 17. 12:38 | Link

Becsatlakozás FrinciFrancihoz. :3
Ez rejtőzik a talárom alatt


Valami elképesztő csoda folytán időben tévedtem le az évnyitóra, nagyjából… A lényeg, hogy megérkeztem új terméknévvel a régi csomagolás kissé modernizált változatában. Rögtön a saját asztalunk felé vettem az irányt, hagyva az uramat kibontakozni a sajátjainál. Először nem tudtam, hogy hova is üljek, amíg ki nem szúrtam Franciskát, akit akkor még nem ismertem. Rögtön be is vágódtam a szöszi elé, aki eléggé elvarázsoltnak tűnt. Ahh, szóvicc, érted? Elvarázsooolt! Na jó, befogom.
 Vigyorogva köszöntem neki, bár még nem ismertem, de ő is piros volt, mint én. És valami arra késztetett, hogy én fárasszam őt a hülyeségeimmel, természetesen ennek a belső sugallatnak egy perc alatt beadtam a derekamat. Mellesleg úgy gondoltam, hogy aki hozzánk tartozott az rossz ember biztosan nem lehetett, ezért is támadtam le olyan könnyen.
- Micsoda? – Kíváncsian kérdeztem vissza, miközben kicsit feltűrtem a taláromat könyékig, mert akadályozott a kezeim mozgásában. Már-már azon gondolkodtam, hogy leveszem a francba ezt a fekete lebernyeget, csak a baj volt vele és még a ruhám sem látszott miatta.
- Ja, hogy ez? – kellett pár pillanat, mire felfogtam, hogy a jelvényről kérdezett – Jajam, még tavalyról! – Válaszoltam vigyorogva, majd felálltam, hogy át tudjak hozzá hajolni az asztal felett, hogy súghassak valamit a fülébe, még a kezemmel is eltakartam a számat oldalról. Persze nem másztam bele a fülébe, diszkrét távolságból félhangosan folytattam.
- Büntetésből vagyok prefektus. – Ez így nem teljesen volt igaz, bár én büntetésnek fogtam fel a dolgot.  Ekkor visszaültem a helyemre, mintha mi sem történt volna.
- Nyugi, hamar beleszoksz, még nekem is sikerült! – Próbáltam bíztatni, mert tényleg nem volt olyan félelmetes, mind amilyennek hallottam ezt az egész prefibubu dolgot még kiscsirke… akarom mondani gólyaként.
- Pé… öh… - már megint elfelejtettem, hogy már nem így hívnak – Kasza Fanni vagyok, de hívhatsz Stefinek is, vagy ami tetszik, általában mindenre hallgatok!  - Kezet ráztam vele a megismerkedés alkalmából, ekkor a háttérben már javában szólt az igazgatói beszéd, sőt mintha valami olyat is hallottam, hogy jó étvágyat a vacsorához, de lehet csak az én szemeim kopogtak az éhségtől és már beképzeltem mindenféle marhaságot, amiről amúgy nem is volt szól.
- Épp kérdezni akartam, hogy most jöttél-e, de akkor már a tavaly évvégét itt kezdted!  - Jó hülyén hangozhatott a mondat, bár máshogy nem tudtam kifejezni magamat, túlbonyolítani pedig nem akartam. Az agyi kapacitásom egy levitáséval nem biztos, hogy vetekedett. Ahj Laz’, merre vagy?
- És amúgy... eddig milyen itt?
Utoljára módosította:Kasza Fanni Stefánia, 2016. október 18. 10:44 Szál megtekintése


#Ha dumál #VérKasza #Kolosudvaribolondja #ENFP #Gelembezredes
Kasza Fanni Stefánia
Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
offline
RPG hsz: 480
Összes hsz: 3433
Írta: 2016. október 19. 01:29 | Link

Becsatlakozás FrinciFrancihoz. :3
Ez rejtőzik a talárom alatt


- Jajam. Vonzom a bajt vagy a baj vonz engem, azt nem tudom. Mindenesetre szokásom a szabályszegés. - Érdekesen hangozhatott ez a mondat egy prefektus szájából. Főleg azok nézhettek rám furán, akik nem tudták, hogy mennyire is szerettem jókor lenni rossz helyen. Ha összeszámolnám az összes stiklimet, balhémat, talán egy spirálos füzet is megtelne vele. Nem egyszer átszöktem a sárgákhoz éjjel, összeverekedtem kis híján egy levitás fiúval, bár szerintem megérdemelte volna a verést, jogosan mentem neki. Akkor még mit is csináltam? Ja, Lalával kincset kerestem Madagaszkáron, természetesen ott is elért minket a baj. Halloweenkor miniatűr ropikat rugdostam és egy elsős gyereket majdnem megharaptam, sőt még Sebby is megbüntetett karácsonyi szünet előtt, mert akkor is átszöktem a Navinébe, csak visszafele elkapott, hála Himének. Az óra zavarásáról és más bajba keveréséről ne is beszéljük. Szóval voltak ügyeim.
- Mondooom, megszokod gyorsan! - kacsintottam egyet - Pár nap alatt azon fogod kapni magadat, hogy az éjszakai járőrözések alatt hármasával bünteted a rosszaságokat! - kitört belőlem a röhögés pár másodperc erejéig - Ne vedd komolyan, de tényleg gyorsan hozzá szoksz! - Felmutattam a hüvelykujjamat is hozzá. A bemutatkozásról teljesen megfeledkeztem, amikor bevágódtam elé, igazából eszembe sem jutott volna talán a következő találkozásunkig, ha Franci nem mutatkozott volna be akkor. Hamar észbe kapva én is bemutatkoztam. Kisebb nehézségeim adódtak, hiszen még mindig Péternek akartam magamat vallani. Igyekeztem minél hamarabb hozzászokni az új névhez.
- Akkor Stefi maradok! – Még el akartam sütni egy apa-féle, otromba faviccet a „S te fizetsz” végződésűt, de inkább visszafogtam magamat, mert ezzel nem akartam égetni magamat. Otthon elment a szemfogatással, de itt inkább nem próbálkoztam volna vele.
- Hű, hát hallod… elhiszem neked, ha azt mondod, hogy kemény suli volt, mert már csak a neve hallatán belezavarodtam. – Meg sem próbáltam kimondani az előző sulija nevét, még a végén én jöttem volna ki belőle rosszul és oda az imidzsemnek! Bár, azt már lehet temethetem, mindegy, ez van. Tovább hallgattam Francit, aztán megszakadt a kép, mert a tanulmányi osztályos hölgyet így hirtelen nem tudtam beazonosítani, mármint arcilag.
- Tanulmányi osztályos? Nekünk van olyan? – Na szép, négy éve ott rohadtam már, de erről még csak nem is hallottam.
- Fú, hallod! Ha már mindketten bubuk vagyunk, akkor, ha szeretnéd mehetünk együtt járőrözni. Imádok éjszaka a kastélyban mászkálni, utána elálmosodom. – Kezdtem bele egy hirtelen jött ötletembe, abban reménykedtem, hogy rábólint, ha nem, az sem baj, majd megoldom a vérebemmel.
Szál megtekintése


#Ha dumál #VérKasza #Kolosudvaribolondja #ENFP #Gelembezredes
Nagyterem - Kasza Fanni Stefánia hozzászólásai (16 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyElső emelet