Kilt Zoltán

kinézet

Vidáman szaladok fel a lépcsőn, majd csillogó fehér öltözékemben szinte szaladok a bál felé. Magamban már lejátszottam milyen szép is lesz, ahogyan a sok csillogó és fehér ruha a bálban forog és nagyon vágyom már rá, hogy én is ott táncoljak közöttük. Lehet találkozom majd a barátaimmal is, bár nem kérdeztem meg őket eljönnek, vagy sem. Sokat bajlódtam az előkészületekkel. Végre sikerült a hajamat nem kis munka után úgy megigazítani, hogy minden tincs a helyére kerüljön. Nagyon nagy szerencsém volt, hogy az utolsó pillanatban, találkoztam Zolival. Harmadéves és nagyon kedvesnek tűnt, elhívott a bálba és miért is ne örülhetnék ennek? Kimondottan jó kedvem van, ahogyan sietek a teremhez és kellemes egészséges izgatottságot érzek. Valószínűleg Zoli ott vár már, amilyen udvariasan kért meg, hogy kísérjem el biztosan ő ért oda előbb. Nem akartam megváratni, de tényleg sok bajom volt mire minden tincsem a helyére került. Meg is látom hamarosan az, ablaknál áll, de valahogy… mintha… rosszul lenne szegény. Kicsit megtorpanok, de aztán odasietek hozzá. Meghallgatom, hogy mi is a probléma és nagyot nézek. Tömeg iszonya van és ennek ellenére elhívott? Ez igazán bátor tőle. Biztosan látta milyen lelkesen készültem és ezért hívott el, ez azért aranyos tőle.
-Szia! Te is jól nézel ki, jól áll a fehér. Különben dehogy haragszom! Igaz nem mondtad, de attól még nem haragszom. Tudod az egyik nagynéném is rosszul lesz a tömegben, pedig, ha belegondolsz, akkor abban lehet a leginkább eltűnni a szemek elől.
Kicsit toporgok tanácstalanul és a terem felé nézek, ahol már nagyon úgy tűnik javában áll a bál. Kicsit közelebb lépek a fiúhoz, hogy ne hallja csak ő.
-Kedves vagy, hogy annak ellenére elhívtál, hogy tömeg iszonyod van.
Mosolygok egyet, mert ezt én figyelmesnek értékelem és nem zavar, hogy más mit gondol. Már a számon van, hogy akkor hagyjuk az egészet, de eszembe jut Fleur nénikém aki szintén nem szereti a tömeget és mindig azt mondja a metrónál, ha arra visz az utunk és tolongani kell, hogy "Csak gyorsan gyerünk, ha nem figyelek oda semmi bajom!". Kicsit még közelebb lépek új ismerősömhöz és a vállára teszem a kezemet jelezve, hogy együtt érzek, mert láthatóan nagyon lógatja az orrát.
-Semmi baj. Szóval tudod Fleur nénikém sem bírja a tömeget, de van egy jó ellenszere. Gyerünk gyorsan be és ne figyelj a tömegre csak mondjuk rám, rendben? Mehet?
Megfogom a kezét mosolyogva és húzom is magam után, ha jön akkor biztosan hamar bekerülünk az ajtón közben folyamatosan kutat a szemem ismerős arcok után és meg is látom Kámea barátnőmet egy fiúval, de tekintettel rá és Zolira most nem üdvözlöm hangosan inkább csak mosolygok egyet felé, ha észreveszi akkor, majd intek neki. Ha Zoli idáig velem jött akkor húzom magammal tovább és a forgatagban keresek egy nyugodtabb sarkot, ahol megállhatunk és lehetőleg úgy állok, hogy én nézzek a tömeg felé ő meg csak engem lásson és a dekorációt mögöttem.
-Na ugye, nem is volt olyan vészes. Jobban érzed magad?  
Mosolygok rá megint bátorítás képen és nagyon remélem, hogy most már valamivel jobban van.

Kilt  Zoltán

kinézet


Nagyon megkönnyebbülök, ahogy látom Zolit már mosolyog. Ezek szerint jobban van, hiába Fleur néni tudja, hogy mit beszél. Mikor meg is erősíti szavakkal, hogy valóban jobban érzi magát nagyon örülök neki és a tudtára is adom. Kitratóan mosolyogva végignézek a táncoló és nem táncoló párokon, a szép dekoráción és ettől egyre jobb kedvem lesz. Kámea barátnőm nagyon szép ruhában van, de úgy látszik nem vett észre. Ha találkozunk legközelebb, feltétlenül megkérdezem tőle, ki az a fiú aki elkísérte. Körbejáratom a tekintetemet még egyszer de hiába, Dereket nem látom sehol így a tekintetem kalandozik tovább. Milyen szép, ahogyan hullik a hó fölöttünk és milyen jó lenne táncolni. Mikor Zoli rákérdez a táncra még a fogam is kivillan, olyan szélesen mosolygok. Mintha kitalálta volna a gondolatomat, lelkes hangon vágom rá azonnal.

-Igen, igen, igen …!

Ajaj lehet kicsit túllelkesedem a dolgot,  jobb lesz ha lecsillapodok mert így eléggé gyerekesnek tűnök. Kicsit, úgy érzem zavarba hoztam saját magam, így gyorsan betűrök egy tincset a fülem mögé és végig simítom a ruhám alját,  hogy legyen egy kis szünet, igaz a ruhán nincs is gyűrődés, a tincs pedig pont ott volt jó, ahol volt.  Kissé zavartan mosolyogva nézek rá és kutatom a szemében, hogy nem találta e az iménti lelkesedést kicsit nevetségesnek. Gyorsan nekifutok még egyszer, ezúttal nyugodtabb hangon.

-Úgy értem, igazad van ez a bál lényege, ha már itt vagyunk, vagyis nagyon szívesen táncolok veled.

Na ez se volt kimondottan határozott. Remélem nem lépek, majd a lábára mert a tánc nem az erősségem. Igaz nagyon szeretek táncolni, de nem vagyok igazán a parkett ördöge. Minden esetre kinyújtom a kezemet táncpartnerem felé jelezve, hogy részemről mehetünk a táncoló párok közé.

Kilt Zoltán

kinézet

Helyben vagyunk végre, a táncolók között. Igaz úgy tűnik Zoli izgul egy kicsit, de azért egészen jól táncol és csodák csodájára én sem lépek a lábára egyszer sem. Jó érzés a zenére forogni. Kicsit remeg a keze a táncpartneremnek, így rámosolygok, hogy tudja semmi vész, szerintem egészen jól megy a dolog és ennek nagyon örülök. Mivel még meg is dicsér már kezdek magabiztosabban lépegetni, követve őt és a zenét.

-Kedves, hogy ezt mondod. Nem vagyok nagy táncos, de veled könnyű, mert te is jól táncolsz.

Tényleg nagyon klassz dolog a fehér bálozók között táncolni vele. Hopp, majdnem megbotlottam még szerencse, hogy van kibe kapaszkodni. Egy idő után és sok tánc után, végül elhalkul a zene igazán sajnálom. Mosolyogva fogadom a meghajlást, amit táncpartnerem mutat és egy szoknyaszél fogásos térdhajlítással viszonzom, mert valahogy magától így jön, aztán kuncogva szólalok meg.

-Én köszönöm neked a táncot.

Még elvegyülünk kicsit a bálozók között. Mikor úgy tűnik lassan véget ér az este és elkezdenek elszállingózni az emberek Zoli felé fordulok, hogy megköszönjem, hogy elkísért.

-Nagyon jól éreztem magam. Kedves vagy, hogy elkísértél ez nagyon jó kis este volt. Remélem te is jól érezted magad végül. Nem is lehetett rajtad látni, hogy a tömeg zavart volna.

Még végig járatom a tekintetem a többi bálozón. Úgy tűnik lassan végleg befejeződik az este. Intek búcsúzóul a barátaimnak, majd mosolyogva búcsúzom Zolitól. Nagyon örülök, hogy megismertem. Az este végén és dudorászva jókedvűen libbenek tovább a szállásom felé.