Évzáró/Évnyitó

Emmusnak, Adriának, és minden Sárgának

Már jó pár évnyitón és évzárón jelen voltam, de a mai mégis csak jobban meg fog ragadni, mint a többi. Az előzőkre nem nagyon emlékszem, csupán az maradt meg bennem, hogy féllig-meddig jól éreztem magam, de most a Navine ház sárga színeit lehet látni mindenhol, valamint a gyönyörű egyszarvút, amint fensőbbségesen néz minden ház tagjaira, kivéve a sárgákra. Kedvem támad oda szaladni az egyszarvúhoz és megcirógatni, de félek, hogy megkérdőjeleznék az épelméjűségemet, így inkább csak mosolyogva állok a bejárati ajtóban és nézelődök egy darabig. A tömegben mindenféle ruhát fel lehet fedezni, és mindenféle embert. Nem egy megfigyelő típus vagyok, mindig belevágok a dolgok közepébe. In medias res. És ennyit is a latin tudásomról. Komolyan, többet nem tudok, csak ezt a három szót, de ezeket nagyon. Álmomból felkeltve is el tudnám őket mondani.
Én egy egyszerű ruhadarabot választottam, amit sok minden dob fel egyszerre. Egyszerű, mégis nagyszerű. Maga a ruha sárga színű, ahogy a taláromon is vannak sárga jelek, de néhol feltűnik a fekete szín is, mint például egy hajpántban, ami fekete flitteres és ragyogó. A hajpánt igazából csak dísz, mert nem szeretem ha hátra van fogva a hajam, mégis szép hatást kelt, ahogy bele van rakva szőke tincseimbe. Nem szeretem a magassarkúkat és most sem voltam hajlandó felhúzni egyetlen darabot sem, így egy fekete tornacipőnél maradtam, aminél nem látszik annyira, hogy tornacipő. Ha valakinek nem tetszik majd szól, úgysem fogom miatta átvenni.
Viszont, most térjünk vissza az egyedül álldogálásra, ami nem a kedvenc időtöltésem. Sárgákat kéne keresnem, mint amilyen én is vagyok. Már pedig rólam csak úgy árad, hogy a nyertes házból jöttem, amire büszke is vagyok. Nem pont arra vagyok büszke, hogy nyertünk, hanem a sok együttműködésre, szorgalmunkra és minden másra. A Navine ház az egyik legösszetartóbb. Bent kicsit elveszettnek érzem magam először, de rögtön nagy mosoly terül szét az arcomon, amikor más sárga talárosokat is meglátok magamon kívül. A tornacsukámban sokkal kényelmesebben járkálok a többiek között és mikor megpillantom Emmát majdnem oda is futottam hozzá, de úgy döntöttem, hogy ennél nagyobb figyelem mégsem kell azért.
- Szia, Ems és Idegen! - integettem nekik már távolról vigyorogva, majd néhány lépéssel átszeltem a köztünk lévő távolságot. Szerencsére nem borítottam fel senkit. - Be kéne hozni egy szabályt, hogy ezen a napon mindenkinek sárgát szabad csak hordania - kezdem máris el a napi szómenésemet. - ez a szín a legtöbb embernek jól áll, ahogy Neked is - mosolygok rá majd a másik, még ismeretlen Navinés felé fordulok - Egyébként Vivi vagyok, és nem arról van szó, hogy nem vettelek észre, csak olyan sok dolog van a fejemben, hogy sosem tudom melyikkel kezdjem, így általában össze-vissza haladok... - fújom ki magam a végére, mert megint elhadartam a végét, ami szokásom, ha új emberekkel beszélek, de akkor is, ha ideges vagyok.