30. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Hírek: Megjelent az Edictum legújabb száma!
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyElső emelet

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Zelei Viktória
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 90
Összes hsz: 2129
Írta: 2013. március 24. 14:58 | Link

Évnyitáró
Mami,Leonie,Rédey bácsi

* Eljött az évnyitáró napja is, aminek a kis törpe feje nagyon örül, mert ilyenkor minden olyan szép díszes a Nagyteremben. Megkérte az anyukáját, hogy hadd menjen ő is el, mert meg szeretné nézni az ünnepséget. Állítólag lesznek ilyen unalmas dolgot ott, amikhez nem lesz kedve, de megígérte, hogy rendesen fog viselkedni. Szépen hagyta magát megfésülni, a hajába egy gyöngyös hajráf került, és felvette a legszebb ruhácskáját, a tengerkék flitterekkel kirakott hátul megkötős ünneplőjét. Pár hónapja voltak egy esküvőn, arra kapta. Szerencse, hogy nem nőtte még ki, mert így nagyon csinos tud lenni ezen az eseményen is. Azért is akart menni, mert így találkozhat Leonieval, akinek készített valamit, és azt mindenképpen át akarja neki adni. Biztos örülni fog neki a lány, mert nagyon jó barátnők lettek a múltkor. Majd egyszer fel kell jönnie hozzájuk babázni, meg játszani, mert ott sokkal több minden van, mint itt a nagyteremben. Az anyukája mellett halad, nem is figyel az ünnepi pompában úszó teremre, az Eridonosoknál egy vörös loboncot keres. Juj, ott van. Nem, az nem ő. Még egy! Áh, ez sem… mennyi vörös lánya van Kahi bácsinak. Végre megpillantja a neki kellő leányzót, és vigyorogva odarohan hozzá. * - Leonieeeeeeeeee! *Kiáltja köszönés helyett, miközben hátulról megöleli a lányt, ezzel az arca elé tolva a neki készült rajzot. A műremeken ketten vannak rajta, és Ririnek is vörös a haja, akárcsak Leonienak. * - Neked csináltam! Majd gyere fel, van új kifestőm! * Újságolja miközben elereszti a vöröskét az ölelésből. Remélhetőleg most nem hozta rá a szívbajt, mert a múltkor is lesből támadta le a szeretetével.* - Most mennem kell a tanárokhoz, szia! * Búcsúzik el felelősségteljesen, majd visszaugrál az anyukájához, s együtt mennek a tanári asztalhoz, ahol már többen ülnek. A kicsi lány elfoglalja a helyét az anyukája mellett, majd szétnéz a jelenlévőkön. Megakad a szeme Andris bácsin, akire szélesen rávigyorog. Nagyon vicces ember, egyszer már hajtogatott neki csákót, meg sokszor van nála édesség. Hátha most is kaphat dianás cukrot tőle még a vacsora előtt.*

ruci
Utoljára módosította:Zelei Viktória, 2013. március 24. 15:00
Hozzászólásai ebben a témában

Leonie Rohr
INAKTÍV


padláslakó
offline
RPG hsz: 467
Összes hsz: 3431
Írta: 2013. március 25. 00:41 | Link

Tanévtáró
Ririke, majd egyedül

Mint amikor a jó öreg beszédhibás Dagobert bácsit bevágják a széfbe a rengeteg arany közé, és rácsattintják az ajtót, úgy úszkál Leonie is egész délelőtt, csak ő éppenséggel a ruháiban. Ez mondjuk tollas úrnak sem jött volna rosszul sosem, hiszen hiába volt aranya, ha még egy - nemhogy normális, de semmilyen - gatyát sem tudott soha életében beszerezni. Pedig nem hiszem, hogy a nadrágszár csikizte volna az úszóhártyáit… Mindenesetre vörös törpénknek szerencsére sikerült túltennie magát a kacsa problémákon, és legközelebb maximum kaja közben láthatja viszont a tányérján.
Siet is rettentőmód, nehogy lekéssen valamit, mondjuk az előételt, mert nem élné túl, ha nem mutathatná meg, hogy majdnem annyi étek fér belé, mint egy kiéheztetett, girhes macskába. Még utolsó simításként beletúr bozontos hajába, és kihessegeti belőle a kóbor madarakat, majd bevágódik a Nagyterem ajtaján, és csúszva fékez le az asztalok között. Mégsem lenne jó kezdésre padlót törölni, arra úgyis ott van Marki bácsi, aki… nicsak! Úgy látszik, nem elég a tanári/kviddicsjátékos karrier, a bácsi youtube sztárrá szeretné kinőni magát, és a legújabb táncát gyakorolja éppen. Talán csatlakozni kéne hozzá, hogy ne legyen olyan magányos. De végül egy nagy vigyorral inkább az eridonos asztal felé lép, és lehuppan az egyik padra. Ha lesz legközelebb táncos mulatság, tuti felkéri Markit egy táncra, mert nagyon hasonló mozgáskultúrával rendelkeznek… míg ezen agyal, elsiklik a tény felett, hogy az iskola igazgatója beszédet tart, és még a kis vöröskét is megemlíti valahol a vége felé. Apukája büszke lesz rá, amiért kis szobrot kapott, és nem jegyet valami javító-nevelőtáborba. Bár így meg rájuk hárul még az a költség is…
Éppen jóízűen falatozza tekintetével a szépen kimunkált terelő szobrocskát, képén szokásos vigyorával, ami éppoly’ levakarhatatlan, mint az árcédula a karácsonyi ajándékokról, mikor újabb csomag érkezik egy szőke szotyola képében.
-Ririiiiii! – Visít fel örvendezve, akár egy újszülött kismalac, aki boldog tudatlanságában jön a világra, és még csak nem is sejti, hogy egyszer egy elsózott levesben végzi.
-Jajj, köszönöm! Hát ez csodaszép lett! – Egy villámgyors mozdulattal maga elé, pontosabban ölébe penderíti a kislányt, és jól megropogtatja. Talán még néhány pénzérmét is csúsztatna a zsebébe az ezután szükséges csontkovács által végzett kezelésekre. De hamar elszontyolodik, amiért a kishölgy azonnal menni kényszerül. Vág egy grumpy cat fejet, és hirtelen támadt birtoklási vágyát még maga gollam is megirigyelhetné. Most örüljünk, hogy ő nem egy kandúrmacska…
-Hát jól van! Majd megyek festegetni! – Derűsen elengedi a szöszkét, majd felkap egy fehér szalvétát az asztalról, és a padra pattanva majdhogynem könnyes szemmel integet utána.
-Vigyázz magadra! Még találkozunk! Sohasem választhat el minket a távolság! – Kiabálja drámaian, mintha valami filmbéli elfuserált szereplő lenne, majd újra lehuppan a padra, és nekiáll agyalni. Vajon nagyon feltűnő lenne, ha a tanári asztalhoz osonna, és egyszer csak kidugná a fejét Ririke mellett? Végül is.. annyi az új tanerő, talán azt hinnék, hogy egy közülük, csak még gyerekképű és kis növésű. Csak kit túrjon ki észrevétlenül a helyéről? Hmm... még akad egy-kettő üresedés. Sietnie kéne, ha székfoglalózni akar...


Külsőségek
Hozzászólásai ebben a témában

Várffy-Zoller Róbert
Igazgatóhelyettes, Tanár, Valkűrök csapattag, Végzett Diák


-10 pont a Levitának
offline
RPG hsz: 472
Összes hsz: 1954
Írta: 2013. március 25. 11:38 | Link

Évnyitó / Évzáró

Miután leültem, csak akkor tűnt fel, hogy közben már meg is történt a revánskísérlet, Yar vaktában ellőtt el egy átkot. Szerintem meg se nézte, hogy kit céloz, pusztán így akarta levezetni a feszkót. Egyáltalán szabad így az ünnepségen átkozódni? Mondjuk Yarista Palarnnak biztosan, hallottam a tavalyi seprűs magánszámáról is. Annál nagyobb volt a felhördülés, amikor az átok a reptan tanárt találta el. Nem bírtam ki nevetés nélkül, hiába szenvedett szerencsétlen. Markovits tanár úr viszont nem rendezett jelentet, miután segítettek rajta. Nagy kár, még szívesen élveztem volna tovább a műsort. Bár belegondoltam, hogy a házunkra se vet valami jó fényt, hogy egy közülünk tanárokat átkoz. Örülhetünk neki, hogy megúsztuk a számonkérést, mert tuti, hogy Yar nem vitte volna el egyedül a balhét.  
A pontverseny eredményhirdetése teljesen hidegen hagyott, bár mi is kaptunk vigaszdíjként egy csomagocskát, amit azonban én unottan félretoltam magam elől. Nem kértem az alamizsnából, de azért a Rellont megtapsoltam. Az egyéni kviddicses elismerésemnek természetesen nagyon örültem, de a bajnoki cím közömbösen érintett, annyira irritáló volt, hogy egy lúzer csapattal kell osztoznunk. Még az ezüst is szebben csillogott volna, mert az legalább csak a miénk lenne.
Következett az évfolyamelsők kihirdetése. Hangoztattam lépten-nyomon, hogy jó lenne megcsípnem az évfolyamelsőséget, ha az iskolaelsőséget nem is, mert akkor legalább visszavághatnék Nikinek a párbajszakkörös komikumért. Szokatlan idegesség is fogott el, amikor a harmadik évfolyamhoz ért a diri. Az én nevemet mondták. Há! Diadalittasan vonultam ki, közben pedig lepacsiztam a rellonosokkal.
- Köszönöm igazgató úr! - fogtam kezet az öreggel, majd kiválasztottam a számomra szimpatikus ajándékot. Nagyon illusztris társaságba kerültem, Alex mellé állítottak be. Most, hogy Niki elszállt, egyedül őt tartottam ellenfelemnek az iskolaelsőségért folyó harcban. Előszeretettel hangoztatta, hogy ő nem tanul semmit, meg őt magát is meglepik az eredményei. Tipikus álszerény viselkedés, a múltkori edictumos szövegétől is a hányinger kerülgetett.
Láss csodát, én lettem az iskolaelső is. Féltem, hogy csak szájhős lesz belőlem, mert annyira nem volt komoly az elhatározásom, mint amennyire így utólag be lehet állítani. Röhej, hogy az igazgató is ezzel példálózott, igen jól jöttem ki most ebből.
- Igggen! - emeltem fel ujjongva kezem a magasba, hatalmas gát szakadt át bennem.  Legalább ezt a nagyon fontos címet elhalásztuk az okostojások elől. Még az arcképem is kikerült a szfinx fölé, amit úgy fogtam fel, hogy egymagam lenyomtam az egész Levitát.
Felvehettem volna az Alex stílust, ha azt mondom, hogy érezze az egész Rellon magának ezt a címet, de tudtam, hogy őket ez úgysem hatná, így hát fel se szólaltam. Csak próbáltam a lehető legjobban kiélvezni a pillanatot, hogy mindenki engem ünnepelt, ki őszintén, ki kevésbé őszintén.
Az asztalmohoz kerülővel mentem vissza, végigvonultam a levitások között, egy amolyan „Na, ki a király?” üzenetet sugallva a testbeszédemmel. Várffy-Zoller Róbert, iskolaelső. Ezt még nekem is emésztenem kellett, de azt hiszem, nem lesz nehéz megszoknom.
Utoljára módosította:Várffy-Zoller Róbert, 2013. március 26. 15:14
Hozzászólásai ebben a témában

2x Év tanára 2018 & 2019 tavasz-nyár

Legrellonosabb rellonos 2015/16 ősz-tél

Iskolaelső 2012/13 ősz-tél

Az év hajtója 2012/13 ősz-tél

Kérdezz!


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyElső emelet